Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

KFKI: a tudománYOs kutatás fellegvára A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Ku­tató Intézete atomfizikai osztályának dolgozói a hatszázezer voltos kaszkádgenerátor szelepcsöveinek működését figyelik. A felszabadulás előtt általá­nos jelenség volt, hogy a leg­tehetségesebb magyar kuta­tók és tudósok — rendszerint jnég pályájuk kezdetén kül­földre távoztak, mert itthon nem voltak megfelelően fel­szerelt tudományos létesítmé­nyek, amelyek lehetővé tették volna számukra a korszerű kutatómunkát és ennek ered­ményeként a tudományos ér­vényesülést. Megváltozott a helyzet a felszabadulás után: a háborús károk helyreállítá­sának befejezésével hozzáfog­tak a tudományok korszerűen felszerelt hazai műhelyeinek felállításához. Követelte ezt az felismerés is, hogy a tudomá­nyok rohamos fejlődése követ­keztében az alapvető tudomá­nyos kutatás szinte a szemünk láttára vált a szűk, laborató­riumi érdekű tevékenység­ből termelőerővé, a műszaki haladás egyik motorjává. Ez a felismerés öltött testet ab­ban a kormányhatározatban, amely 1950-ben életrehívta a fizikai kutatások legnagyobb hazai központját: a Magyar Tudományos Akadémia Köz­ponti Fizikai Kutató Intézetét (KFKI). Az intézet ezres létszámú tudományos, műszaki és ad ínínisztratív személyzetével és nagyszabású kísérleti bérén Öezéseivel ma az ország leg­nagyobb kutatóintézete. Tizen­öt évvel ezelőtt azonban munka még igen kezdetleges körülmények között indult meg. Hiányzott a megfelelően képzett és a „nagyüzemi” ku­tatásban járatos tudományos gárda, de hiányzott a korszerű felszerelés, sőt a hely is, ahol a kutatás megindulhasson. A KFKI első részlegei az egye­temek fizikai tanszékein dol­gozó kutatócsoportok voltak, amelyeket csak évek alatt si­került egy helyre összpontosí­tani: a csillebérci erdőben fo­kozatosan kiépült laboratóriu­mi épületekbe. Ma már több mint húsz épület szolgálja a jfirtesítjük kedves Vevő­inket, hogy július 1-től 12- ig félévi leltározás miatt sárra tartunk és ezen idő alatt az ánrfd­adás szünetel. Kérjük, az árukészlet fel­töltése miatt megrendelései­ket időben leküldeni szí­veskedjenek, hogy a fo­gyasztók áruellátása bizto­sítva legyen. £. M. Cipőnagyker. Vállalat egri lerakató. Eger, Raktár u. 1. sz.” A kő, a tégla, a vasbeton nem elég ahhoz, hogy a ház­ban lakni is lehessen, még hőszigetelőkre is szükség van, mert azok tartják télidőben melegen a lakást. A hőszigete­lő réteg többféle anyagból ké­szülhet: ásványi gyapotból, faforgácsból, műanyagból, sőt még — agyagból is. Igen, igen, agyagból, pontosabban keram- zitból és keralithabból, ebből a két olcsó és porózus anyag­ból, amely rossz hővezető. Keramzit kétféle formában készül: megadott méretű ka­vics vagy pedig por alakjá­ban, míg a keralithabot kis téglákban, lemezekben állít­ják elő. Egyiknek is, másik­nak is egyszerű a gyártási módja: bizonyos agyagfajtá­kat külön erre a célra szolgá­ló kemencékben kiégetnek. Az 1180—1200 Celsius foknyi hőségben az említett agyagíé- leségekben előforduló éghető anyagok elégnek, s a fennma­radó massza, mintha élesztőt adtak volna hozzá, „megkel , felduzzad. A kapott anyag po­rózus és könnyű, egyszer­smind azonban rendkívül ke­mény is. Ha például a keram­zit kavicsot vízbe tesszük, le­begni fog rajta, akárcsak a habkő. A keralithabot falnak szánt panelekben, padlásokon, meg­osztott lakásokban használják. A keramzit kavicsot beton- gyártásnál, valamint keram- zitbeton panelek készítésére használják. Apróhirdetések w Kombinált szoba bútor, egy sez- lon eladó. Eger, Pacsirta ti. 48. lettet: Férfi és nól fodrászatba, meg­bízható, ügyes segédet felvennék, állandóra. Nagy Lajos, Peldebrő, Heves megye. Szobafestő tanulót felveszek. Ste- fán szobafestő, Eger, Hlbay Ká­roly utca 8. beköltözhető, ErdeMődni Gyöngyös, Petőfi u. W0. Eladó Pu lmokon, Kossuth utca S3, számú. 2 szobás, össrzkomíortos ház. Egerben, Meder utca 18. számú ház, Csákóban, beköltözhetően el­Éntesftjük kedves vevőinket, hogy lerakatunk 1965. június 28-tól július 3-ig félévi leltározást hajt végre, Fenő idS alatt a kiszolgálás szünetelni fog• Kérjük kedves vevőinket, hogy a vásárlásaikat a lel­tár kezdetéig úgy szíveskedjenek vagy személyesen, vagy Írásban feladni, hogy a megrendelések kiszállítása a lel­tározás megkezdéséig befejezést nyerjenek és így a terü­letünk ellátását zökkenőmentesen biztosítani tudjuk. Ém. Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat, egri lerakata Azonnal pénzhez jut! Hasznait könyvekért, sorozatokért előnyős árat fizet a miskolci Antikvárium, a folyó hó 21-én, Gyöngyösön tar­tandó könyvfelvásárlási napon. A felvásárlás a Fó téri Könyvesbolt­ban lesz. Elcserélném Gyöngyösön, szoba konyha, előszoba, kamrás, udvari lakásomat kétszobásra, megegye­zéssel. Érdeklődni: Egész napon, a 21—53. telefonon. Egerben, Vöröstüzér utca 81. szá­mú. kertes családi ház sürgősen eladó. Beköltözhető. Épületbádogos és háztartási Ja­vítást vállal Bablonkay. Eger, Szé­chenyi u. 11. Udvarban. A Szovjetunióban az egyik épületelemgyár keramzitból készült hang- és hőszigetelő lemezeket is gyárt, mégpedig keramzitcement és keramzit- fenol lapokat, attól függően, Eger belvárosban, egy szoba, összkomfort házrész eLadó. Gerl Mátyás u. 4. Eladó hálószoba,- új konyha­szekrény, fotelek, ágybetét, sez- lon, ajtók, ablakok. Eger, Bajosy- Zs. u. L emelet 4. Használt, jó állapotban levő konyha és hálószoba bútor, áron alul eladó. Eger, Kossuth u. 2. Takács. Fekete Pannónia eladó. Salgótar­ján, Stahanov út 8/A. Ivony. Műút mentén, Kompotten, ház­hely beMelékkel. alapozás készen, eladó. Kál, Vasibolt. Kis családi ház eladó, beköltöz­hető. Eger, Bethlen utca 15. 5 5 szobás, összkomfortos családi ház, garázzsal, OTP-vel átadó a '.város központjában. Cserelakással ^XtPÜJSkGi A Magyar Szóda lista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztői PAPP JÁNOS Szerkesztőségi Eger, Beloiannisz utca 8. relefon: 12-57. ia-73. PostaBók: 28. Kiadja: Hevea megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadói TÓTH JÓZSEF Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zstllnszky utca L. Telefon: 24-44. Poetafiók: 22. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál ét kézbesítőknél. L az.: 25 082. Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger, Bródy Sándor utca A Igazgatói Marosán József. ÉRTESÍTÉS! A 4. sz. Autóközlekedési Vállalat értesíti Eger város lakosságát, hogy a Lenin út 75. szám alatt lévő 301, sz. TÜZÉJP-telepen 2 db 2 tonnás gépkocsit 1965. június 21-től, hétfőtől a lakossági építőanyag­szállításra beállítunk. Gépkocsit megrendelni a helyszínen, a gépkocsiveze­tőnél lehet. hogy a kötőanyag cement-e vagy pedig fenol. Folynak olyan kísérletek is, amelynek célja az, hogy közönséges agyagféleségekből gázolaj hozzáadásával nyerjenek ke- ramzitot. Hőszigetelők — agyagból Történelmi levegő lengi kö- ir rül a kanyargós középkori ut- is cácskákban sétálót. Térben kö- il zel a zsongó világvároshoz, de z időben évszázadokkal távo­- labb, a Duna felett, a hétszáz s éves várnegyedben. A kis vá- s rosrész számtalan, nagy értékű a műemlékének láttán nem is- sejti a szemlélődő, hogy a má­- sodik világháború micsoda- mérhetetlen pusztítást végzett- e kincsekben, amelyeknek- helyreállítását húsz év óta i szinte megszakítás nélkül vég­- zik a kutatók, az építők. A i bombatépett barokk kori fa- r lak alól sok helyen kerültek 5 felszínre eredeti középkori fa­- lak, amelyeket a restaurálás , során eredeti formájukban ál- • lítottak helyre. | A LEGÚJABB MŰEMLÉKI KUTATÁSOK egyikét a Tárnok utca 9—13. számú — barokk és klasszicis­ta — paloták bontásánál vég­zik. Ott, ahol 1948-ban megta­lálták az Eszterházy-kincseket. A középkori alapfalakon álló palotákat a XVTIL századtól építették, és most a bontási anyagból középkori és a török ; hódoltság korából származó j kőfaragvány került elő, ame- . lyet falazókőnek használtak. A 1 kutatók találtak itt a gazdag 1 budai sírkőanyagban egyedül­álló, vörösmárvány főpapi sír- j kő-töredéket is, amely a XV. , századból származik. Két ér- 1 dekes leletet szintén felfedez- j tek ezen a helyen: hódoltság- j kori szerb sírköveket A jól r látható feliratok szerint az c egyik egy 1677-ben eltemetett, e Mppára való Ratko nevű taní­tó sírköve volt, a másik alatt' pedig „Sára asszony** nyugo­dott, akit 1671-ben temettek el, a amint azt a feliratok bizo- n nyitják. Az épület pincéinek _ bontása, és az ásatások során közép- és törökkori iparokra vonatkozó kis leletekre akad­tak: gyűszű, gombostű, ruha­kapcsok, ólomból készült posz­tó vámbélyegek kerültek elő, amelyek bizonyítják, hogy Budának abban az időben &lénk angol és németalföldi Äxtilimportja volt A telep tülső pontjain 70 fémöntő rseréptégelyt találtak, amelyek lyilvánvalóan az ötvösök esz­közei voltak. Az itt folyó ása- ások során a török rétegből RITKA különlegesség érült elő: egy kisázsiai díszes áza. Több darabban ugyan, i foglaló reprezentatív külsejű nagy csarnoképület, amelynek 80 méter magas szellőzőkémé­nye Budapest számos helyéről jól látható. Az intézet — és a magyar természettudományos kutatás — fejlődése szempontjából igen jelentős esemény volt az atomreaktor üzembe helyezé­se 1959 tavaszán. Ezt a fontos lépést több éves felkészülés előzte meg, hiszen nemcsak a reaktorhoz kapcsolódó techni­kai létesítmények megépítésé­ről volt szó, hanem az üzem­ben tartásához szükséges mű­szaki gárda megfelelő kikép­zéséről is. Elmondható: a KFKI ezt a feladatát is jól ol­dotta meg, amit igazol az a tény, hogy a reaktor immár hat esztendeje fennakadás nélkül, úgyszólván üzemzavar­mentesen látja el feladatait, mint a speciális fizikai és ké­miai kísérletekhez szükséges radioaktív sugárforrás, mint a hazai izotópgyártás termelő- bázisa, és végül mint a szak­emberképzés egyik alapléte­sítménye. Az elmúlt tizenöt év alatt a KFKI néhány kísérleti fizikai ágazat — kozmikus sugárzási kutatás, spektroszkópia, fizi­kai optika, stb. — tudományos műhelyéből korszerűen felsze­relt, komplex kutatóközponttá fejlődött, amelyben a fizikai, kémiai, matematikai és mű­szaki kutatások egymást segít­ve valósítják meg a célt: a magyar tudományos kutatás világszintre emelését. Elek István kutatás céljait, köztük a kísér­leti atomreaktort magában Radioaktív izotóp készítése. — Tóth Géza tudományos munkatárs a besugárzott anyagot az ólom tartályból, a kon­ténerből az ún. osztófülkébe helyezi. (MTI foto—Friedmann Endre felvétele) és nem egyszerre, de olyan rit­ka értékként, amelyből még a: isztambuli múzeumokban is kevés található. E leletek ugyancsak a múzeumba és e kőtárba kerülnek a feldolgozás után. Hasonlóan értékes műemlé­ki feltárást végeznek a múlt év óta a várnegyed Táncsics Mihály utca 26. számú épüle­tében, amely a jelek szerint zsinagóga volt a középkorban. A szemközti telek várfal felőli oldalán gótikus falmaradvá­nyokra leltek. Az épület a XV. század végi egyik legnagyobb méretű díszes gótikus egyházi rendeltetésű építménye volt a várnak. Mindkét helyen még az idén megkezdik a teljes fel­tárást. Ez a munka igen je­lentősnek ígérkezik. A középkori város plébánia- temploma volt a Kapisztrán téren álló Mária Magdolna templom, amely a XIII. század második felében épült egy- hajóssá, majd a XIV—XV. században háromhajósra bőví­tették. A templomot a háború teljesen lerombolta, de a fel- szabadulás után újjáépült gó­tikus tornya, amely egyedül áll a lerombolt templomfalak ma­radványai között. A templom lelyén még 1958-ban megkezd­ők a feltárást A nagy mun- cával ebben az évben elké- izülnek. A tervek szerint lá- )asházzal, romkertszerűen ké­pezik ki a nagy értékű műem- éket Jeles helyen, az első budai rönyvnyomdászról, Hess And­rásról elnevezett téren emel- :edik a vár egyik legrégibb emplomának, a XIII. század- ián épült kolostornak tornya, i. templom és kolostor feltá- ását és helyreállítását ugyan- sak az idén fejezik be. Az ddigi ásatásokból előkerült íletanyagokból KIÁLLÍTÁST ÁLLÍTOTTAK ÖSSZE 1 s muzeológusok. Ha sikerűi, ; lég az idén a nagyközönség- számára is megnyitják az ér- ; dekes kiállítást. Az itteni lele- ; tekből kiderült, hogy a ko- : lostorban magas fokú tudomá- i nyos és művészeti élet zajlott i a középkorban. A rendnek Má­tyás idejében főiskolája műkö- . dött ezen a helyen két egye- ; térni fakultással, teológiai és i filozófiai szakkal. Kiváló ma- gyár és külföldi tudósok mű- , ködtek itt. Mint az ásatási anyag bizonyítja, elsőrendű miniátor és kőfaragó műhelye volt abban az időben a kolos­tornak, amely neves kulturá­lis és művészeti centrumaként szerepelt. Az építmény lelet­anyagából az is kiderült, hogy a török hódítók számára nem jelentett értéket a Mátyás ki­rály korának dicsőségét hirde­tő kultúrközpont. Csak annyi­ra „becsülték”, hogy lóistálló­nak használták a templom és a rendház épületét, ahol egykor Váczi Péter festette munka­társaival a csodás miniatűrök­kel díszített kódexeket. A Színház utca híres mű­emlék épületeiben, a karmelita kolostorban és a Várszínház­ban az egykori török pasa pa­lotájának feltárása során kö­zépkori várfal és épület rész­leteit fedezték fel. E műemlé­kek megújítását is az idén fe­jezik be. Az újjáépítés a legrégibb korok építészeti emlékeit — gótikus és reneszánsz kori épületrészeket — hozta felszín­re a vámegyed ben. A két év­tizede tartó elyreállítási mun­kálatokban nagy szerep jut a régészeknek, akik ásatásaik anyagát most dolgozzák fel, hogy majd a Vár E-szárnyá- ban megnyíló, nagy várostörté­neti kiállításon a közönségnek is bemutathassák. Sok ásatási anyag látható már a Vármú­zeumban a „Buda a középkor­ban” kiállításon is, a XIII. szá­zadban emelt épület boltíves termeiben művelődés- és mű- zészetttörténetünk legszebb kö- sépkori emlékei között. Varga Aranka--------------------------------------i Gó tikus és reneszánsz épületek — Mátyás király főiskolája — Kisázsiai váza — Középkori vámbélyegek és munkaeszközök Régészek a hétszáz éves várnegyedben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom