Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-26 / 149. szám
/ Uj vonósok a cukoriparban A Központi Bizottság határozata alapján közel egy éve a cu- korgyáriak is ipari nagyvállalattá váltak. Az .ipar fejlődése szükségszerűvé tette az ipar irányítási rendszerében bekövetkezett előrehaladást, az ipar szervezetének továbbfejlesztését. Az átszervezés évében a termelőerők és a termelés koncentrálódása érvényesült iparunk fejlődésében. A koncentrálás eddigi eredményeivel, különösen a fejlődés ütemével még nem lehetünk elégedettek Elő kell segítenünk az alapvető gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását, a feldolgozási ütem fokozását, a tárolási idő lerövidítését. Tehát kedvező feltételeket kell teremtenünk gazdasági feladataink megoldásához. amelyek szoros kapcsolatban vannak a munka termelékenységének növelésével, a termelés gazdaságosságának fokozásával, az önköltség csökkentéssel. Az átszervezéssel elősegítettük a cukoripar fejlődésének kulcsfeladatait, a műszaki színvonal gyorsabb emelését, a fejlettebb gyártási eljárások alkalmazását. A szervezeti változások a népgazdaság szempontjából indokoltak, hasznosak voltak. Az ipari nagyvállalat 1964. évi tervfeladatait túlteljesiteUe. Kiemelkedő volt a Selypi Cukorgyár termelése, mennyiségi és minőségi szempontból is. Fel- dolgozási tervét 106.4 százalékban teljesítette, amellyel az előző évben elért túlteljesítését is felülmúlta. A központi irányítás révén javult a beruházási fegyelem. Csökkent a beruházások megvalósításának elhúzódása, komoly eredmények várhatók a beruházási eszközök koncentráltabb felhasználásában. A felújítások és a karbantartások között a közgazdaságilag is indokolatlan határvonalak megszűnnek. A forgóeszköz-szükséglet számításának előfeltételei kedvezőbbek az ipari nagyvállalatnál, mivel széttagolatlanul, jobban megteremtheti lehetőségét a fejlettebb anyaggazdálkodási és szervezési formák bevezetésének és így a forgóeszköz-szükséglet helyesebb meghatározásának. A gyári technológiai folyamatokat az igazgató, a főmérnök és a két műszaki osztályvezető megbeszéli és a feladatok végrehajtását az osztálvvezetők ellenőrzik, szükség esetén az irányító szerv véleményét kérjük ki. A Selypi Cukorgyárban az előző évekhez képest javult a munkafegyelem. A fegyelmezett munka, a dolgozó!; ez irányú tudatformálása eredményezte, hogy az 1964. évi feladatok maradéktalan teljesítése következtében 23,8 nap nyereségrészesedést értek el. Fényesen beigazolódott, »hogy az anyagi javak elosztásának egyedüli alapja a munka. Előfordulnak fegyelmezetlenségek is. A munkafegyelem megsértőit jobb belátásra bírjuk szóban, ha a szükség úgy kívánja. írásban. A munkafegyelem betartásában a törzsgárda példát mutat a munkaidő maximális kihasználásában, az elvtársi együtt- ! működésben. Nagy lendületet adott a feladatok megoldásában 1 a szocialista brigádmozgalom kiszélesedése. 1964. évben a munka brigádok száma már 35 volt. A tagok összlétszáma 348 fő. A 30 brigád közül 20 brigád nyerte el a szocialista brigád címet 183 fővel, amelyből 11 brigád zászló, 9 brigád a szocialista oklevél birtokosa lett. A szocialista együttműködés a folyó évi karbantartási munka eredményességében, minőségében is megmutatkozik. Kialakult a számvitelben a forgaimi és anyagkönyvelés, valamint a műhelyelszámolás „Hollerith” rendszere. A dolgozók testi épségének megvédése érdekében havonta baleseti oktatást tartunk, a veszélyforrásokat felszámoljuk, a preventív intézkedéseket megtesszük. A társadalmi tulajdon védelme minden dolgozó becsületbeli kötelessége. Ezt a tudatot igyekeznek elmélyíteni a társadalmi és gazdasági vezetők. A vétségek széles körű nyilvánosságra hozatalával is neveljük dolgozóinkat. A szervezési kérdések meggyorsításához belső rendelkezést adunk ki, amellyel érvényt szerzünk a hathatós intézkedéseknek. A megnövekedett feladatok új, tartalmasabb, eredményesebb vezetést, szervezést kívánnak, amelyek megoldásához a vezető szervek szoros együttműködésére van szükség. További előrehaladást csak a dolgozók eredményes munkájával, a szervezés és a vezetés állandó javításával érhetünk el.. Földi József, igazgató LftfUrZOlNK A TAVASZI MUNKÁKRÓL Szedik a korai káposztát a boeonádi Petőfi 1 sz-ben A boeonádi Petőfi Termelő- szövetkezetben jól készültek fel a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. A kedvezőtlen időjárás ellenére, május végéig minden területet megműveltek. Elvetettek 130 hold kukoricát, s már be is fejezték első kapálását. Most végzik a második kapálást, és úgy tervezik, hogy ,az aratás megkezdéséig még egyszer bekapálják a kukoricát. A 75 holdas cukorrépa-táblát időben kiegyelték, s végzik az egyeíés utáni első kapálást. Az időbeni vetési és növényápolási munka következtében a cukorrépa fejlődése kifogástalan. Befejezték 25 holdon az uborka, 10 holdon a paradicsom, 4 holdon a korai káposzta kipalán tálása után az első növényápolási munkákat. A szorgalmas munka eredménye, hogy tegnap megkezdhették a korai káposzta és a zöldborsó szedését, illetve átadását a szerződés szerint a MÉK-nek. Ajándékbolt nyílik Gyöngyösön A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 190 ezer forintos költséggel korszerű, önkiválasztó éladási rendszerű ajándékboltot létesített Gyöngyösön. Szükség volt már az ilyen szaküzletre, ahol a vásárlóközönség minden alkalomra mindenki részére igen nagy választékból válogathat ajándékokat. Az új ajándékbolt előreláthatóan szerdán nyílik meg. Kishibcij nagy hiba, szarvashiba... A növényápolási munka mellett nem maradtak el a pillangósok betakarításával sem, májusban kazlazásra előkészítettek 20 vagon lucernaszénát. A termelőszövetkezet az idén is részt vesz a nagyobb terméseredmények eléréséért folytatott versenyben, amelyben az elmúlt évben a második helyre kerültek. Zbiskó Vilmos Heves Szorgalmasan dolgoznak a szihalmi fiatalok A szihalmi Rimamente Termelőszövetkezetben a májusi esők tisztán találták a kapások területét. A kedvező napokat kihasználva végezték a termelőszövetkezet tagjai a kapálásokat, egyelési munkákat. A termelőszövetkezet erőgépei, lófogatai, miután a közös területen elvégezték a soron következő növényápolási munkát, most a háztáji területeken dolgoznak. A munkacsapatok a vállalt területen közösen végzik a növényápolást. A termelőszövetkezetben több fiatal dolgozik az idén, részükre, a határozat értelmében, havi fizetést biztosít a termelőszövetkezet. A növény- ápolásban rendszeresen részt vevő fiatalok részére a napokban fizették ki az első ilyen előleget. Ferencz Erzsébet 1003, Koncz Erzsébet 950 forintot kapott, s a többi lány keresete is 900 forint körül volt. Mindannyian látják* megérte, hogy itthon maradtak, mert a termelőszövetkezetben sem keresnek kevesebbet, mint ha idegenben vállalnak munkát. Joó Sándor Szihalom Segítenek a családtagok A hevesvezekényi termelő- szövetkezetben minden évben a magasabb terméseredmények eléréséért küzdenek. Ennek érdekében az idén is részletes intézkedési terv született, s ezeket a terveket a termelőszövetkezet brigádjai részletesen megvitatták. A brigádok és munkacsapatok tagjai hasznos javaslatokkal egészítették ki a tervet. A termelőszövetkezet terve szerint a kapásokat aratásig géppel legalább négyszer, kézzel kétszer kell megkapálni. Ehhez meglehetősen kevés munkaerővel rendelkeznek* hiszen a termelőszövetkezet tagjainak elég nagy részét leköti a 25 hold dohány munkája. Éppen ezért, nagy gondot fordítanak a családtagok bevonására. Az iparban és a vasútnál dolgozó családtagok szép számban segítenek már a növényápolásnál is, de nagyobbrészt majd a betakarítás idején veszik igénybe segítségüket. A termelőszövetkezet tagjai erősen bizakodnak abban* hogy a szorgos munka az idén is meghozza a kívánt eredményt Rozgonyi István Hevesvezekény Egyre több és gazdagabb lett a fény Eger utcáin. Hogy a további fejlesztés ne ötletszerű legyen, a város elkészítteti Eger közvilágítási tanulmánytervét. A tervezet az egyes terek, utcák, utak, illetve útszakaszok megvilágítási erősségét határozza meg. A tanulmánytervben különös figyelmet fordít a tervező, természetesen a forgalmi szempontból jelentős útvonalak Gazdaságosság, takarékosság és még néhány egyéb, nagyon fontos követelmény késztetett bennünket arra a közelmúltban, hogy felülvizsgáljuk létszám-gazdálkodásunkat. Ennek következtében voltak olyanok, akiknek munkájára nem tartott igényt továbbra is vállalatuk, megkapták a munkakönyvüket. Ezeknél az elbocsátásoknál azonban nagyon körültekintően jártunk el, elhamarkodott, felületes intézkedés tehát alig fordult elő, és az ilyen eseteket is utólag tisztességesen korrigáltuk. Az elbocsátás lehetősége tehát adott, sőt szükséges eszköz, egyáltalán nem ellenkezik társadalmi rendünk alapvonásaival. Most mégis egy elbocsátás ügyében emelünk szót, minden személyes érdek nélkül, csupán az elvi tisztázás miatt. Megyei első helyezés Koczka János kárpitosipari tanuló volt a Bútoripari Vállalat gyöngyösi üzemében. Az év elején, februárban, részt vett a szakma legjobbja megyei versenyében. Becsülettel helytállt, első helyezést ért el, amiről megkapta az oklevelet is, február 19-én. A sikernek nemcsak ő örült, hanem büszkék voltak rá az iskolában, az üzemben, a munkatársai, éppen úgy, mint mestere és tanárai. A dicsőség ugyanis kisugárzott azokra is, akiknek a keze alatt nőtt fel, akik megtanították a kárpitos kellő fényerejű és korszerű megvilágítására. A készülő tanulmányterv egyik egri különlegessége lesz a műemléki szempontból kimagasló fontosságú épületek teljes vagy csak részleges megvilágítására adott irányelvek. Az ÉMÁSZ műszaki osztályán Molnár József főmérnök és Diviaczky Gyula mérnök tájékoztatott azokról az épületekről, amelyeknek homlokzati megvilágításának kialakítár sa szóba került, az illetékeseknek az Országos Műemléki felügyelőséggel folytatott tárgyalása során: a pedagógiai főiskola főhomlokzata, a székes- egyház oszlopcsarnokának belső része, amint az a dalosünnepeken történni szokott, a minorita, a rác, ciszter templomok homlokzata, illetve tornyai, valamint a ferences templom kapuzata, a megyei könyvtár kapuzata és erkélye, a Kossuth utca 4. számú épület, ahol a Magyar Honvédelmi Sportszövetség székháza van, a Dobó téren álló Turi- és Neumayer-féle házak homlokzata, a pincegazdaság központi irodaháza (az egykori püspöki palota), valamint a megyei tanács párkány alatti faragványainak megvilágítása. Már a folyó esztendei köz- világítási fejlesztést is az elkészítendő tanulmányterv alapján kívánja a város végrehajtani. Az idén másfél millió forintot biztosítottak Eger közvilágításának korszerűsítésére, fejlesztésére. A jelentős munkát a MEGYEVILL, fogja végezni. Reméljük, hogy a tervezői munkálatok elvégzése nyomán ebben az évben is jelentősen fog fejlődni városunk kövilá- gítása — de ami a lényeges! most már rögzített tervezet alapján. (S. I.) mepBjsßG3 1965. június 8., kedd 1 — Elszúrta, szakiként! Nem jó. Selejt! — süvít felénk a kritika, ha munkánkba eou-egy hiba csúszik a satupadon, vagy elírás történik a kimutatásban. — A lónak négy lába van, mégis megbotlik — tartja a közmondás, Kétségtelen, de mégis naív dolog lenne a közmondás. a való hivatkozással szemet hunyni a munka közben elkövetett hibáinkra. Az egyik nagy gyárunkban házon belül érdekes módon üzentek hadat a hibáknak, vagy c.'ogy ők mondják, „a pontatlanságból, feledékenység- ből, vagy uram bo- csá, a lustaságból eredő káros következményeknek”. — Aki ebben a gyárban a munkája területén hibát vét, fizet! A-w műhelyekben már korábban meghonosodott a selejt miatt megvont prémium — viszont az irodákban most vált „népszerűvé” az ügyvitelben vétett hibák forinttal történő megváltása... A gyár dolgozóinak a találmánya az is, hogy a hibákat kaliberük szerint csoportosítják. Van: kishiba, nagyhiba, nemeshiba, öreghiba és szarvashiba, minek következtében elkövetőjük könyörtelen módon kevesebb, vagy több forintot fizet a szórakozottságáért, hanyagságáért. Ugyanebben a gyárban a műszaki veeztők is bevezették a perselyrendszert. — A mindennapi termeJ lést értekezletről él- késők percenként egy forintot fizetnek, de ugyanúgy fizet a tanácskozás szónoka is, t ha a megszabott „pár percnél” tovább nyújtja az értekezletet. — Hibás vétkei- ért az is fizet, aki a i telefonálást összetéveszti a távbeszéléssel, vagy ocsmány, trágár kifejezéseket használ, beleértve az égi szentek és hozzátartozóik tulajdon, vagy ragozott neveinek említését is. Ha hibát követtünk el, kicsit, vagy nagyobbat, tettünket hajlamosak vagyunk elfedni, eltussolni, szeretjük „kimagyarázni”, másra ruházni, — csupán a legritkább esetben vállaljuk a kockázatot. A fent említett „Vétkes, fizess!” játékos forma a forint miatt roppant hatásos, ugyanakkor célravezető módszer a hibák felár ásában és megszüntetésében, — bár nem állítom, hogy ez az egyetlen eszköze. Egy pillanatra érdemes azonban elgondolkozni a módszerén: — Ali lenne, ha mis munkahelyen is, munka közben vétett hibája után mindenki leróná „tartozását”. — Az téved, az hibázik, aki dolgozik — érvel a közmondás. Igényünk a minőségi munkára megvan. Ha minőségi munkát követelünk, akkor nincs kicsit elfuserált, nincs kishiba és szarvashiba, csak hiba van, selejt, rossz munka. Es minden hiba ellen küzdeni kell, — mindnyájunknak, mert egymásra vagyunk utalva. Simon Imre, technikus Készül Eger közvilágítási tanulmányterve Másfél millió forint az idei fejlesztésre, korszerűsítésre Mucka nélkül a szakma kiváló tanulója Még-egy hónapig sem alkalmazta a vállalata szakma legjobb fogásaira, akiktől átvette a szakmai ismereteket. A fiatalember ezután a nagyobb szintet, a még nagyobb követelményeket támasztó országos versenyben is részt vett. Kiváló tanuló — elbocsátva Az előző oklevél mellé még kettőt szerzett rövid egy hónap alatt Koczka János. Az egyik azt igazolja, hogy a szakma kiváló tanulója országos versenyen sikeresen részt vett, énnél; az oklevélnek a keltezése március 17-e, a másik oklevél pedig a szakmunkás-bizonyítvány, amit szintén a fővárosban kapott meg, anélkül, hogy az intézetben vizsgát kellett volna terfnie. Amíg évfolyamtársai még ma is tanulók, Koczka János már hónapokkal ezelőtt, soron kívül szakmunkás lett. Érdemes volt tehát jól dolgoznia, érdemes volt az országos' versenyen helytállnia, ezt bizonyítják az oklevelek. Csakugyan érdemes volt? Ugyanis az történt, hogy az országos verseny után ki kellett vennie tanulószabadságát, utána munkakönyvébe bejegyezték, hogy 1965. április 15-én munkába lépett a Bútoripari Vállalatnál. Még egy hónap sem telt el, és munkakönyvébe újabb bejegyzés került: A munkaviszonya megszűnt. Keltezés: 1965. május 6. Eddig tartott a dicsőség. Törvényesen járt el Aligha volt május 6-án Koczka Jánosnál elkeseredettebb fiatalember. Sok mindent nem értett, de reménykedett még. A határozatot megfellebbezte, és várta az egyeztető bizottság döntését. Az meg is született május 13-án, a következő indokolással: „...a vállalat az Mt. 29. § c. pontjának megfelelően törvényesen járt el, mert a vállalatnál, különösen a kárpitos szakmát illetően, pillanatnyilag is létszámfelesleg van ...” A bizottság megígérte ugyanakkor Koczka Jánosnak, hogy igyekszik számára munkaalkalmat szerezni más vállalatnál, de felhívta a figyelmét arra, ő maga is igyekezzék állást találni magának. Az ügy ezzel lényegében befejeződött, a hivatalos rendelkezések nem szenvedtek csorbát, Koczka János pedig maradt munka nélkül. A szakma kiváló tanulója elindult munkaalkalmat keresni Kétszer járt a gyöngyösi föld- müvesszövetkezetnél, ahol sajnálattal közölték vele, hogy nincs hely. A söripari vállalat . kirendeltsége segédmunkásnak , tudta volna alkalmazni, ha fi- , zikai ereje nagyobb lenne, de , a nehéz ládák- cipelésére alkalmatlannak tartották. Egyedül a j Húsipari Vállalat adott ígéretet , július 1-re: átképzésnek felvennék, majd kitanulja közben a hentes szakmát. , Még egy lehetősége volna Koczka Jánosnak, méghozzá a , legjobb, mert kárpitosként dolgozhatna tovább. A Mátravidé- ki Építő- és Szakipari Ktsz szívesen felvenné, ha a megyei felsőbb szerv engedélyezné. Ebben az ügyben azonban döntés még nincs. Tehát marad a vágóhíd egyetlen lehetőségként a kárpitos szakma kiváló tanulójának. Nem sok, de nem is semmi, bár az ő esetében a kevésnél is kevesebb. Koczka Jánosék hárman vannak otthon-. Édesapja a FÜSZÉRT-nél rakodómunkás, édesanyja a háztartást vezeti. Pillanatnyilag hárman élnek másfél ezer forintból. A fiú keresete is jól jönne a házhoz, de most nem is az anyagiak a döntőek, bár az sem jelentéktelen szempont, sokkal inkább az elvi vonatkozások miatt tettük szóvá Koczka János esetét. Megéri-e ? Nem akarunk a paragrafusokon vitázni. Fogadjuk) él, hogy a papírforma teljesen igazolja a vállalat döntését: a létszámfölösleg miatt képtelenek Koczka Jánost alkalmazni. De azonnal felmerül a kérdés: érdemes volt-e Koczka Jánosnak törnie magát, hogy kiemelkedjék társai sorából. Érdemes volt-e soron kívül szakmunkás-bizonyítványt szereznie. mert különben még ma is a vállalatnál lehetne, mint ahogy ott dolgoznak évfolyam- társai is. De még a személyes vonatkozásoktól is tekintsünk el, és tegyük még általánosabbá a kérdést, méghozzá minden erőszakoltság, kiélezés nélkül. Olyan jól állunk ipari tanulókkal, hogy a kiválót Is az utcára tehetjük egy hónap alatt? Milyen példát mutatunk ezzel a többi fiatalnak, akik ugyancsak csodálkozhatnak Koczka János sorsán. Milyen következtetést tudnak levonni ebből az esetből a többiek? Nem győzünk eleget panaszkodni amiatt, hogy fiataljaink az íróasztal bűvöletében élnek, a fizikai munka nem vonzza őket. És akkor a szakma kiválója magára marad, söripari segédmunkás lehet, vagy elmehet átképzésnek a vágóhídra. Megéri-e ez a „törődés” a következményeit? Tudja-e a jobb kéz, mit csinál a bal? ^ Szeretnénk, ha a példa valóban hasznom tanulságok megfogalmazását tenné lehetővé. Valljuk be, Koczka Jánossal felületesen bántunk. G. Molnár Ferenc
