Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-26 / 149. szám

/ Uj vonósok a cukoriparban A Központi Bizottság határoza­ta alapján közel egy éve a cu- korgyáriak is ipari nagyválla­lattá váltak. Az .ipar fejlődése szükségszerűvé tette az ipar irányítási rendszerében bekö­vetkezett előrehaladást, az ipar szervezetének továbbfejleszté­sét. Az átszervezés évében a ter­melőerők és a termelés kon­centrálódása érvényesült ipa­runk fejlődésében. A koncent­rálás eddigi eredményeivel, kü­lönösen a fejlődés ütemével még nem lehetünk elégedettek Elő kell segítenünk az alapvető gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását, a feldolgozási ütem fokozását, a tárolási idő lerövidítését. Tehát kedvező feltételeket kell teremtenünk gazdasági feladataink megoldá­sához. amelyek szoros kapcso­latban vannak a munka terme­lékenységének növelésével, a termelés gazdaságosságának fo­kozásával, az önköltség csök­kentéssel. Az átszervezéssel elő­segítettük a cukoripar fejlődé­sének kulcsfeladatait, a műsza­ki színvonal gyorsabb emelését, a fejlettebb gyártási eljárások alkalmazását. A szervezeti változások a nép­gazdaság szempontjából indo­koltak, hasznosak voltak. Az ipari nagyvállalat 1964. évi tervfeladatait túlteljesiteUe. Ki­emelkedő volt a Selypi Cukor­gyár termelése, mennyiségi és minőségi szempontból is. Fel- dolgozási tervét 106.4 százalék­ban teljesítette, amellyel az elő­ző évben elért túlteljesítését is felülmúlta. A központi irányítás révén javult a beruházási fegyelem. Csökkent a beruházások meg­valósításának elhúzódása, ko­moly eredmények várhatók a beruházási eszközök koncent­ráltabb felhasználásában. A felújítások és a karbantartások között a közgazdaságilag is in­dokolatlan határvonalak meg­szűnnek. A forgóeszköz-szük­séglet számításának előfeltéte­lei kedvezőbbek az ipari nagy­vállalatnál, mivel széttagolat­lanul, jobban megteremtheti lehetőségét a fejlettebb anyag­gazdálkodási és szervezési for­mák bevezetésének és így a forgóeszköz-szükséglet helye­sebb meghatározásának. A gyári technológiai folyama­tokat az igazgató, a főmérnök és a két műszaki osztályvezető megbeszéli és a feladatok vég­rehajtását az osztálvvezetők el­lenőrzik, szükség esetén az irá­nyító szerv véleményét kérjük ki. A Selypi Cukorgyárban az előző évekhez képest javult a munkafegyelem. A fegyelme­zett munka, a dolgozó!; ez irá­nyú tudatformálása eredmé­nyezte, hogy az 1964. évi felada­tok maradéktalan teljesítése következtében 23,8 nap nyere­ségrészesedést értek el. Fénye­sen beigazolódott, »hogy az anyagi javak elosztásának egyedüli alapja a munka. Előfordulnak fegyelmezetlen­ségek is. A munkafegyelem megsértőit jobb belátásra bír­juk szóban, ha a szükség úgy kívánja. írásban. A munkafe­gyelem betartásában a törzsgárda példát mutat a munkaidő maximális kihasz­nálásában, az elvtársi együtt- ! működésben. Nagy lendületet adott a feladatok megoldásában 1 a szocialista brigádmozgalom kiszélesedése. 1964. évben a munka brigádok száma már 35 volt. A tagok összlétszáma 348 fő. A 30 brigád közül 20 brigád nyerte el a szocialista brigád címet 183 fővel, amelyből 11 brigád zászló, 9 brigád a szo­cialista oklevél birtokosa lett. A szocialista együttműködés a folyó évi karbantartási munka eredményességében, minőségé­ben is megmutatkozik. Kialakult a számvitelben a forgaimi és anyagkönyvelés, valamint a műhelyelszámolás „Hollerith” rendszere. A dolgozók testi épségének megvédése érdekében havonta baleseti oktatást tartunk, a veszélyforrásokat felszámol­juk, a preventív intézkedéseket megtesszük. A társadalmi tulajdon védel­me minden dolgozó becsületbeli kötelessége. Ezt a tudatot igye­keznek elmélyíteni a társadalmi és gazdasági vezetők. A vétsé­gek széles körű nyilvánosságra hozatalával is neveljük dolgo­zóinkat. A szervezési kérdések meg­gyorsításához belső rendelke­zést adunk ki, amellyel érvényt szerzünk a hathatós intézkedé­seknek. A megnövekedett fel­adatok új, tartalmasabb, ered­ményesebb vezetést, szervezést kívánnak, amelyek megoldásá­hoz a vezető szervek szoros együttműködésére van szükség. További előrehaladást csak a dolgozók eredményes munkájá­val, a szervezés és a vezetés ál­landó javításával érhetünk el.. Földi József, igazgató LftfUrZOlNK A TAVASZI MUNKÁKRÓL Szedik a korai káposztát a boeonádi Petőfi 1 sz-ben A boeonádi Petőfi Termelő- szövetkezetben jól készültek fel a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. A kedve­zőtlen időjárás ellenére, május végéig minden területet meg­műveltek. Elvetettek 130 hold kukoricát, s már be is fejez­ték első kapálását. Most vég­zik a második kapálást, és úgy tervezik, hogy ,az aratás megkezdéséig még egyszer be­kapálják a kukoricát. A 75 holdas cukorrépa-táblát idő­ben kiegyelték, s végzik az egyeíés utáni első kapálást. Az időbeni vetési és növényápo­lási munka következtében a cukorrépa fejlődése kifogásta­lan. Befejezték 25 holdon az uborka, 10 holdon a paradi­csom, 4 holdon a korai ká­poszta kipalán tálása után az első növényápolási munkákat. A szorgalmas munka eredmé­nye, hogy tegnap megkezdhet­ték a korai káposzta és a zöldborsó szedését, illetve át­adását a szerződés szerint a MÉK-nek. Ajándékbolt nyílik Gyöngyösön A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 190 ezer forintos költséggel korsze­rű, önkiválasztó éladási rend­szerű ajándékboltot létesített Gyöngyösön. Szükség volt már az ilyen szaküzletre, ahol a vá­sárlóközönség minden alkalom­ra mindenki részére igen nagy választékból válogathat ajándé­kokat. Az új ajándékbolt előre­láthatóan szerdán nyílik meg. Kishibcij nagy hiba, szarvashiba... A növényápolási munka mel­lett nem maradtak el a pillan­gósok betakarításával sem, májusban kazlazásra előké­szítettek 20 vagon lucernaszé­nát. A termelőszövetkezet az idén is részt vesz a nagyobb terméseredmények eléréséért folytatott versenyben, amely­ben az elmúlt évben a máso­dik helyre kerültek. Zbiskó Vilmos Heves Szorgalmasan dolgoznak a szihalmi fiatalok A szihalmi Rimamente Ter­melőszövetkezetben a májusi esők tisztán találták a kapá­sok területét. A kedvező napo­kat kihasználva végezték a termelőszövetkezet tagjai a ka­pálásokat, egyelési munkákat. A termelőszövetkezet erőgé­pei, lófogatai, miután a közös területen elvégezték a soron következő növényápolási mun­kát, most a háztáji területeken dolgoznak. A munkacsapatok a vállalt területen közösen végzik a nö­vényápolást. A termelőszövetkezetben több fiatal dolgozik az idén, részükre, a határozat értelmé­ben, havi fizetést biztosít a termelőszövetkezet. A növény- ápolásban rendszeresen részt vevő fiatalok részére a na­pokban fizették ki az első ilyen előleget. Ferencz Erzsé­bet 1003, Koncz Erzsébet 950 forintot kapott, s a többi lány keresete is 900 forint körül volt. Mindannyian látják* megérte, hogy itthon marad­tak, mert a termelőszövetke­zetben sem keresnek keveseb­bet, mint ha idegenben vál­lalnak munkát. Joó Sándor Szihalom Segítenek a családtagok A hevesvezekényi termelő- szövetkezetben minden évben a magasabb terméseredmé­nyek eléréséért küzdenek. En­nek érdekében az idén is részletes intézkedési terv szü­letett, s ezeket a terveket a termelőszövetkezet brigádjai részletesen megvitatták. A brigádok és munkacsapatok tagjai hasznos javaslatokkal egészítették ki a tervet. A termelőszövetkezet terve szerint a kapásokat aratásig géppel legalább négyszer, kéz­zel kétszer kell megkapálni. Ehhez meglehetősen kevés munkaerővel rendelkeznek* hiszen a termelőszövetkezet tagjainak elég nagy részét le­köti a 25 hold dohány mun­kája. Éppen ezért, nagy gon­dot fordítanak a családtagok bevonására. Az iparban és a vasútnál dolgozó családtagok szép számban segítenek már a növényápolásnál is, de na­gyobbrészt majd a betakarítás idején veszik igénybe segítsé­güket. A termelőszövetkezet tagjai erősen bizakodnak abban* hogy a szorgos munka az idén is meghozza a kívánt ered­ményt Rozgonyi István Hevesvezekény Egyre több és gazdagabb lett a fény Eger utcáin. Hogy a további fejlesztés ne ötlet­szerű legyen, a város elkészít­teti Eger közvilágítási tanul­mánytervét. A tervezet az egyes terek, utcák, utak, illet­ve útszakaszok megvilágítási erősségét határozza meg. A tanulmánytervben külö­nös figyelmet fordít a tervező, természetesen a forgalmi szem­pontból jelentős útvonalak Gazdaságosság, takarékosság és még néhány egyéb, nagyon fontos követelmény késztetett bennünket arra a közelmúlt­ban, hogy felülvizsgáljuk lét­szám-gazdálkodásunkat. Ennek következtében voltak olyanok, akiknek munkájára nem tar­tott igényt továbbra is válla­latuk, megkapták a munka­könyvüket. Ezeknél az elbo­csátásoknál azonban nagyon körültekintően jártunk el, el­hamarkodott, felületes intéz­kedés tehát alig fordult elő, és az ilyen eseteket is utólag tisztességesen korrigáltuk. Az elbocsátás lehetősége te­hát adott, sőt szükséges esz­köz, egyáltalán nem ellenkezik társadalmi rendünk alapvoná­saival. Most mégis egy elbo­csátás ügyében emelünk szót, minden személyes érdek nél­kül, csupán az elvi tisztázás miatt. Megyei első helyezés Koczka János kárpitosipari tanuló volt a Bútoripari Válla­lat gyöngyösi üzemében. Az év elején, februárban, részt vett a szakma legjobbja megyei ver­senyében. Becsülettel helyt­állt, első helyezést ért el, ami­ről megkapta az oklevelet is, február 19-én. A sikernek nemcsak ő örült, hanem büszkék voltak rá az iskolában, az üzemben, a mun­katársai, éppen úgy, mint mes­tere és tanárai. A dicsőség ugyanis kisugárzott azokra is, akiknek a keze alatt nőtt fel, akik megtanították a kárpitos kellő fényerejű és korszerű megvilágítására. A készülő tanulmányterv egyik egri különlegessége lesz a műemléki szempontból ki­magasló fontosságú épületek teljes vagy csak részleges megvilágítására adott irány­elvek. Az ÉMÁSZ műszaki osztá­lyán Molnár József főmérnök és Diviaczky Gyula mérnök tájékoztatott azokról az épüle­tekről, amelyeknek homlokza­ti megvilágításának kialakítár sa szóba került, az illetékesek­nek az Országos Műemléki felügyelőséggel folytatott tár­gyalása során: a pedagógiai főiskola főhomlokzata, a székes- egyház oszlopcsarnokának bel­ső része, amint az a dalosün­nepeken történni szokott, a minorita, a rác, ciszter temp­lomok homlokzata, illetve tor­nyai, valamint a ferences templom kapuzata, a megyei könyvtár kapuzata és erké­lye, a Kossuth utca 4. számú épület, ahol a Magyar Honvé­delmi Sportszövetség székháza van, a Dobó téren álló Turi- és Neumayer-féle házak hom­lokzata, a pincegazdaság köz­ponti irodaháza (az egykori püspöki palota), valamint a megyei tanács párkány alatti faragványainak megvilágítása. Már a folyó esztendei köz- világítási fejlesztést is az el­készítendő tanulmányterv alapján kívánja a város vég­rehajtani. Az idén másfél millió forin­tot biztosítottak Eger közvilá­gításának korszerűsítésére, fej­lesztésére. A jelentős munkát a MEGYEVILL, fogja végezni. Reméljük, hogy a tervezői munkálatok elvégzése nyomán ebben az évben is jelentősen fog fejlődni városunk kövilá- gítása — de ami a lényeges! most már rögzített tervezet alapján. (S. I.) mepBjsßG3 1965. június 8., kedd 1 — Elszúrta, szaki­ként! Nem jó. Selejt! — süvít felénk a kri­tika, ha munkánkba eou-egy hiba csúszik a satupadon, vagy el­írás történik a kimu­tatásban. — A lónak négy lába van, mégis megbotlik — tartja a közmondás, Kétség­telen, de mégis naív dolog lenne a köz­mondás. a való hivat­kozással szemet huny­ni a munka közben elkövetett hibáinkra. Az egyik nagy gyá­runkban házon belül érdekes módon üzen­tek hadat a hibáknak, vagy c.'ogy ők mond­ják, „a pontatlanság­ból, feledékenység- ből, vagy uram bo- csá, a lustaságból eredő káros következ­ményeknek”. — Aki ebben a gyárban a munkája területén hibát vét, fizet! A-w műhelyekben már korábban meghono­sodott a selejt miatt megvont prémium — viszont az irodákban most vált „népszerű­vé” az ügyvitelben vétett hibák forinttal történő megváltása... A gyár dolgozóinak a találmánya az is, hogy a hibákat kali­berük szerint csopor­tosítják. Van: kishiba, nagyhiba, nemeshiba, öreghiba és szarvas­hiba, minek követ­keztében elkövetőjük könyörtelen módon kevesebb, vagy több forintot fizet a szóra­kozottságáért, hanyag­ságáért. Ugyanebben a gyárban a műszaki veeztők is bevezették a perselyrendszert. — A mindennapi termeJ lést értekezletről él- késők percenként egy forintot fizetnek, de ugyanúgy fizet a ta­nácskozás szónoka is, t ha a megszabott „pár percnél” tovább nyújtja az értekezle­tet. — Hibás vétkei- ért az is fizet, aki a i telefonálást összeté­veszti a távbeszélés­sel, vagy ocsmány, trágár kifejezéseket használ, beleértve az égi szentek és hozzá­tartozóik tulajdon, vagy ragozott nevei­nek említését is. Ha hibát követtünk el, kicsit, vagy na­gyobbat, tettünket hajlamosak vagyunk elfedni, eltussolni, szeretjük „kimagya­rázni”, másra ruház­ni, — csupán a legrit­kább esetben vállal­juk a kockázatot. A fent említett „Vétkes, fizess!” játékos for­ma a forint miatt rop­pant hatásos, ugyan­akkor célravezető módszer a hibák fel­ár ásában és megszün­tetésében, — bár nem állítom, hogy ez az egyetlen eszköze. Egy pillanatra érdemes azonban elgondolkoz­ni a módszerén: — Ali lenne, ha mis munkahelyen is, munka közben vétett hibája után mindenki leróná „tartozását”. — Az téved, az hi­bázik, aki dolgozik — érvel a közmondás. Igényünk a minőségi munkára megvan. Ha minőségi munkát kö­vetelünk, akkor nincs kicsit elfuserált, nincs kishiba és szarvashi­ba, csak hiba van, selejt, rossz munka. Es minden hiba ellen küzdeni kell, — mind­nyájunknak, mert egymásra vagyunk utalva. Simon Imre, technikus Készül Eger közvilágítási tanulmányterve Másfél millió forint az idei fejlesztésre, korszerűsítésre Mucka nélkül a szakma kiváló tanulója Még-egy hónapig sem alkalmazta a vállalata szakma legjobb fogásaira, akiktől átvette a szakmai isme­reteket. A fiatalember ezután a na­gyobb szintet, a még nagyobb követelményeket támasztó or­szágos versenyben is részt vett. Kiváló tanuló — elbocsátva Az előző oklevél mellé még kettőt szerzett rövid egy hó­nap alatt Koczka János. Az egyik azt igazolja, hogy a szakma kiváló tanulója orszá­gos versenyen sikeresen részt vett, énnél; az oklevélnek a keltezése március 17-e, a má­sik oklevél pedig a szakmun­kás-bizonyítvány, amit szintén a fővárosban kapott meg, anél­kül, hogy az intézetben vizs­gát kellett volna terfnie. Amíg évfolyamtársai még ma is ta­nulók, Koczka János már hó­napokkal ezelőtt, soron kívül szakmunkás lett. Érdemes volt tehát jól dolgoznia, érdemes volt az országos' versenyen helytállnia, ezt bizonyítják az oklevelek. Csakugyan érdemes volt? Ugyanis az történt, hogy az országos verseny után ki kel­lett vennie tanulószabadságát, utána munkakönyvébe beje­gyezték, hogy 1965. április 15-én munkába lépett a Bútor­ipari Vállalatnál. Még egy hó­nap sem telt el, és munka­könyvébe újabb bejegyzés ke­rült: A munkaviszonya meg­szűnt. Keltezés: 1965. május 6. Eddig tartott a dicsőség. Törvényesen járt el Aligha volt május 6-án Koczka Jánosnál elkeseredet­tebb fiatalember. Sok mindent nem értett, de reménykedett még. A határozatot megfelleb­bezte, és várta az egyeztető bizottság döntését. Az meg is született május 13-án, a követ­kező indokolással: „...a válla­lat az Mt. 29. § c. pontjának meg­felelően törvényesen járt el, mert a vállalatnál, különösen a kárpitos szakmát illetően, pillanatnyilag is létszámfeles­leg van ...” A bizottság megígérte ugyanakkor Koczka Jánosnak, hogy igyekszik számára mun­kaalkalmat szerezni más vál­lalatnál, de felhívta a figyel­mét arra, ő maga is igyekez­zék állást találni magának. Az ügy ezzel lényegében be­fejeződött, a hivatalos rendel­kezések nem szenvedtek csor­bát, Koczka János pedig ma­radt munka nélkül. A szakma kiváló tanulója el­indult munkaalkalmat keresni Kétszer járt a gyöngyösi föld- müvesszövetkezetnél, ahol saj­nálattal közölték vele, hogy nincs hely. A söripari vállalat . kirendeltsége segédmunkásnak , tudta volna alkalmazni, ha fi- , zikai ereje nagyobb lenne, de , a nehéz ládák- cipelésére alkal­matlannak tartották. Egyedül a j Húsipari Vállalat adott ígéretet , július 1-re: átképzésnek felven­nék, majd kitanulja közben a hentes szakmát. , Még egy lehetősége volna Koczka Jánosnak, méghozzá a , legjobb, mert kárpitosként dol­gozhatna tovább. A Mátravidé- ki Építő- és Szakipari Ktsz szí­vesen felvenné, ha a megyei felsőbb szerv engedélyezné. Eb­ben az ügyben azonban döntés még nincs. Tehát marad a vá­góhíd egyetlen lehetőségként a kárpitos szakma kiváló tanuló­jának. Nem sok, de nem is semmi, bár az ő esetében a ke­vésnél is kevesebb. Koczka Jánosék hárman van­nak otthon-. Édesapja a FÜSZÉRT-nél rakodómunkás, édesanyja a háztartást vezeti. Pillanatnyilag hárman élnek másfél ezer forintból. A fiú ke­resete is jól jönne a házhoz, de most nem is az anyagiak a dön­tőek, bár az sem jelentéktelen szempont, sokkal inkább az el­vi vonatkozások miatt tettük szóvá Koczka János esetét. Megéri-e ? Nem akarunk a paragrafuso­kon vitázni. Fogadjuk) él, hogy a papírforma teljesen igazolja a vállalat döntését: a létszám­fölösleg miatt képtelenek Kocz­ka Jánost alkalmazni. De azonnal felmerül a kér­dés: érdemes volt-e Koczka Já­nosnak törnie magát, hogy ki­emelkedjék társai sorából. Ér­demes volt-e soron kívül szak­munkás-bizonyítványt szerez­nie. mert különben még ma is a vállalatnál lehetne, mint ahogy ott dolgoznak évfolyam- társai is. De még a személyes vonatkozásoktól is tekintsünk el, és tegyük még általánosab­bá a kérdést, méghozzá minden erőszakoltság, kiélezés nélkül. Olyan jól állunk ipari tanu­lókkal, hogy a kiválót Is az ut­cára tehetjük egy hónap alatt? Milyen példát mutatunk ezzel a többi fiatalnak, akik ugyan­csak csodálkozhatnak Koczka János sorsán. Milyen következ­tetést tudnak levonni ebből az esetből a többiek? Nem győzünk eleget panasz­kodni amiatt, hogy fiataljaink az íróasztal bűvöletében élnek, a fizikai munka nem vonzza őket. És akkor a szakma kiváló­ja magára marad, söripari se­gédmunkás lehet, vagy elmehet átképzésnek a vágóhídra. Meg­éri-e ez a „törődés” a következ­ményeit? Tudja-e a jobb kéz, mit csinál a bal? ^ Szeretnénk, ha a példa való­ban hasznom tanulságok meg­fogalmazását tenné lehetővé. Valljuk be, Koczka Jánossal felületesen bántunk. G. Molnár Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom