Heves Megyei Népújság, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-17 / 141. szám

Gyöngyössolymos »agy győzelme a megyei kézilabda-bajnokságban Vasárnap az utol­só előtti fordulót bonyolítottak le a megyei kézilabda- bajnokságban. Az éllovas E. Helyi- Ipar Gyöngyösön csak döntetlent tu­dott elérni a Gy. »MGT ellen, a fór­umába lendült Gy.- asolymos viszont le- f lépte a Sirokl Va- J sast. Férfimérkőzések: Egri Honvéd— Gy. Előre 11:7 (5:3) 200 néző. V.j Tóth L. A magára talált Egri Honvéd nagy Iramú, kemény mérkőzésen szerez­te meg megérdemelt győzelmét. G.: Somogyi 4, Neges 3. Németh, Mol­nár, Cerbes, Tóth, illetve Csépány J. 2, Bádonyi 2, Borbély, Mayer, Csépány IL Egri Főiskola—MÄV HAC 15:11 (7:7) 25« néző. V.: Nagy. Nagy iramú, helyenként színvona­las mérkőzésen a helyzeteit jobban kihasználó főiskolás csapat győzött. G.: Somogyi 4, Bertók 3, Darida 2, Nagy, Vezekényi 5, illetve Balogh 7, Lőrincz 2, Felföldi, Zavarkó. Gyöngyösi MGT—Egri Helyiipar 16:16 (9:10) 200 néző. V.: Súlyok. Mindkét csapat erősen tartalékos összeállításban lépett pályára — ennek ellenére jó játékot láthatott a közönség, G.: Szkoosovszky 4, Sankovics 4, Szabó 3, Csépány 2, Erdei 2, Darázs, illetve Márton 5, líedvecz 4, Kiss 3, Bóta 2, Kósa 2. Gyöngyössolymos—Sir oki Vasas 16:10 (10:6) 600 néző. V.: Tamás. Az első félidőben némileg ki­egyensúlyozott küzdelem folyt, utá­na azonban a minden csapatrészé­ben jobb és jobb erőnléttel rendel­kező Gyöngyössolymos uralta a me­zőnyt. G.: Füleki 6, Fülek! I. 3, Vidra 2, Molnár 2, Patócs 2, Molnár I., Illet­ve Bíró 5, Krasznai 2, Aux 2, Mol­nár. Atkári Tsz SK—Verpeléti Honvéd 21:11 (9:3) 40C néző. V.: Szalmás!. A termelőszövetkezeti csapat to­vább folytatta jó szereplését, mind­két félidőben jó játékot nyújtva győzött a verpelétiek ellen. G.: Be- nei 7, Márkus 7, Kádár 3, Zsoltész, Virág, Hócza, Oravecz, illetve Bor- dáscs 4, Deák 4, Kaffai, Virág. Női mérkőzés: Siroki Vasas—Ecsédi Bányász 10:3 (4:3) V.: Fejes. Az ecsédiek csak egy félidőn át tudtak ellenállni a Siroki Vasas ro­hamainak. G.: Törőcsik 3, Szanyi 3, Bodó 3, Káli, illetve Bállá, Hegedűs, Ludányi. (V) Az apciak már 3:0-ra vezettek APCI VASAS—GYÖNGYÖSI VSE 3:2 (2:0). Megyei I. osztályú lab­darúgó-mérkőzés, Apc, 300 néző. V.: Fehér. Apc: Jancsó — Baranyi. Jónás, Kovács — Dobrocsi, Zelnik — Bá­rányt II., Rezsnyák, Plessek, Kiss. Rácz. Edző: Fekete László. Gyöngyös: Gyóni — Komjáti. Pásztor, Varga — Márkus, Sőregi — Járdán, Rédei, Berta, Farftas, Bella. Edző: Ivádi László. Kiss n. és Rezsnyák góljaival az apciak már 3:0 arányban ve­zettek, amikor a védők könnyel- műsködése miatt Járdán és Berta góljaival 3:2-re szépített a ven­dégcsapat. Jók: Dobrocsi, Kiss. Rezsnyák, illetve Komjáti, Járdán, Berta. RECSKI BÁNYÁSZ—EGRI DÓ­ZSA II. 6:5 (1:3). Recsk, 400 néző. V.: Balogh. Recsk: Zám I. — R. Tóth, Holló, Kovács — Maruzs I., Gál — Simon. Szabó. Horváth II., Horváth I., Zám II. Edző: Mészáros Bertalan. Eger: Farkas — Bukuli, Sípos, '"’óta, — Bakos, Szász, — Csató, Czeglédi. Prommer, Szabó, Kiss n. -c'zo: Madaras Sándor. Az első félidőben a vendégcsa­pat játszott fölényben, szünet után változatos, izgalmas küzdelem folyt. Jók: Horváth II., Szabó, Holló, illetve Prommer, Kiss II., Sípos. Füzesabonyban bonyolították le a füzesabonyi járás atlétikai és kézi- labda-spartakiád döntőit. Női atlé­tikai számokban a füzesabonyiak, a férfiszámokban pedig a káliak és a nagyútiak osztoztak az első he­Selypi és egri sikerek a megyei tenisz-bajnokságon Egerben rendezték meg a megye 1965. évi tenisz-bajnokságát, »me­lyein selypi. gyöngyösi és egri versenyzők vettek részt. EREDMÉNYEK: Férfi egyes: 1. Tóth (Selyp), 2. Jánoss (Eger). 3. Bordás (Selyp), Kisgergely (Eger). Férfi páros: 1. Tóth—Bordás (Selyp), 2. Jánosé—Kisgergely »Eger). 3. Vályi—Jánoss H., Rátkai —Cslkán (Eger). Női egyes: 1. Macz (Eger)» 2. Szémanné (Eger), 3. Fuglovlsné (Eger), Zsiga (Selyp). Női páros: 1. Szémanné—Ma ez (Eger), 2. Rabecz — Zsiga (Selyp), 3. Szémann—Virágh (Eger), Somos- kői—Kiss (Selyp). Vegyespáros: L Tóth—Rabecz (Selyp), 2. Bordás—Somosikői (Selyp). 3. Jánoss H.—Szémanné, Vályi—Macz (Eger). lyeken. Női kézilabdában Egerfar- mos csapata veretlenül lett első s igy jogot szerzett a megyei döntő­ben való részvételre. A káliak férfi­együttese ugyancsak veretlenül végzett az első helyen. EREDMÉNYEK ATLÉTIKA Női számok WO m: 1. Tóth (Füzesabony) 15.3, 2. Mészáros (Füzesabony) 15.9. Súlylö- kés: 1. Mészáros (Füzesabony) 766, 2. Nagy (Egerfarmos) 684. Gránát- hajítás: l. Mészáros (Füzesabony) 36,84, 2. Fekete (Füzesabony) 34,58. Magasugrás: 1. Mészáros 115, 2. Ha- nuszka (Füzesabony) 115. Férfiszámok 100 m: 1. Novák (Kál) 13.0, 2. Vár­helyi (Aldebrő) 13.6. 400 m: 1. Kerek (Nagyút) 62.0, 2. Aüx (Kál) 62.1. 800 m: 1. Novák (Kál) 2:36.0, 2. Aux (Kál) 2:59. 1500 m: 1. Kerek (Nagy­út) 7:02, 2. Novák 7:07. Gránáthaji- tás: 1. Nagy (Kál) 67,70, 2. Kerek 66,45. Távolugrás: 1. Csepje (Kál) 547, 2. Kerek 537. Magasugrás: 1. Kárpáti (Kál) 155, 2. Hajnal (Kál) 150. KÉZILABDA Női csapatok: 1. Egerfarmos, 2. Füzesabony, 3. Dormánd. Férficsapatok: 1. Kál, 2. Egerfar­mos, 3. Dormánd. w t % É. ’"V '' I • ..*.......- * -..A ' * Nér ' •> &i$é 'fe "i '»«í . • IIÄ * •> <. " afisüym . : §Ü ié«IS Mérkőzés közben a Szémanné—Jánoss II. páros. (Molnár I. felvétele.) Értesítjük a T. lakosságot, hogy Gyöngyösön a Fő tér 15. szám alatt lévő 18/16 sz. gyógyszertár f. hó 19-től 21-ig bezárólag — úgy azonban, hogy 18-ról 19-re virradó éjszaka még, és 21-ről 22-re virradó éjszaka már szolgála­tot tart — leltározás miatt zárva lesz A jelzett napokon éjjel-nappalos ügyeleti szolgálatot tart a Szövetkezet utcai 0/1 szám alatti 18/17 sz. gyógyszertár. Gyógyszertári Központ. Azonnal pénzhez jut! Használt könyvekért, sorozatokért előnyös árat fizet a Miskolci Antikvárium, a folyó hó 21-én, Gyöngyösön tartandó könyvfelvásáirlási napon, a felvásárlás a Fő téri könyves­boltban lesz. Egerben, Lenin úton,- házhely éladó. Érdeklődni, Szovjethadsereg Út 9. ____________ Az Egri Tanárképző Főiskola ud­varán, nagy mennyiségű bontott épület faanyag kerül eladásra. El­adási nap: június 18-án, 8—16 órá­ig._________________________________ El adó egy szoba konyhás, zárt verandás ház, 250 négyszögöles ta­ken. Azonnal beköltözhető. Csillag László, Hatvan, Botond u. 9. Egy 200 négyszögöl házhely tó- adó. Eger, Kassai u. 19. _________ 50 0-as Trabant eladó. Eger, Bar- kóczi út 10. Érdeklődni 6-tól 17 óráig. Sötét, modem hálószoba bútor igényesnek eladó. Eget, Dobó u. 10. '^KPUjOGj A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: PAPP JANOS Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz utca 3. Telefon: 12-57. 12-73. Postafiók: 23. Kiadja: Heves megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca I. Telefon: 24-44. Postafiók: 23. Terjeszti a Magyar Poéta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. L sz.: 25 062. Heves megyei Nyomda Vállalat, Eger. Bródy Sándor utca 4, igazgató: Marosán József. A természet titkaiból A TERMÉSZET SOK ÉRDE­KESET tud mondani annak, aki ért a nyelvén. Már te is sok mindent megláthatsz és megfejthetsz a természet tit­kaiból. Induljunk együtt kirándulni. Az út fenyveserdőn vezet ke­resztül. A fák törzse csupasz. Fenn a magasban azonban az ágak szétterülnek, összeérnek, s csak gyéren hatol át rajtuk a napsugár. Rövid idő múlva kiérünk az erdőből. Tisztás tárul elénk, rajta, egymástól távol, elszórtan, néhány fe­nyőfa áll. De ezek mások, mint amilyenekkel az erdőben talál­koztunk. Törzsüket végig ágak borítják, közülük a legalsók a földre érnek. Nem sokkal később tölgyes­be érünk. Az egyik pajtás fel­vesz egy kisebb ágat, azzal hessegeti a szúnyogokat. A pa­tak mentén nemsokára le­érünk a folyóparthoz. Árterü­letén, a fák árnyékában pihe­nünk meg. Milyen fák ezek? Nagyon hasonlítanak az erdő­ben látott tölgyekhez. Szeren­csére, pajtásunk még nem dobta el a „legyezőjét”, így össze tudjuk hasonlítani a két fát. Valóban olyanok, mint a testvérek. Nagyon hasonlíta­nak egymásra. De a két tölgy levele már nem azonos. A fo­lyóparton, az árterületen ta­lált tölgy levelei húsosabbak, szélei lekerekítettebbek, mint az erdőben talált tölgyéi. Azok szárazabb és hegyesebb leve- lűek. Míg a leveleket szemléljük, egy pajtás hangos kiabálással" egy ficánkoló békát cipel. Többen undorodva félrefutnak, de egy másik fiú gyorsan bon­togatni kezdi dobozán a mad­zagot és kiemel belőle egy má­sik békát. — Ezt az erdőben fogtam — mondja. Milyen érdekes. Az erdőben fogott béka zöld színű, mint a fák lombja, a folyóparton fogott béka barnás, terepszínű, mint a sátorlap. Hát ez hogy lehet? Kérdés kérdést követ. Miért volt az erdő belsejében levő fenyő törzse csupasz, és miért volt dús lombú a tisz­táson álló? A választ bizonyá­ra magad is kitalálod: mert az erdő belsejében csak a fák koronái jutnak napfényhez. A MOLNÁR JENŐ: Nyári eső Felhő volt, vagy tintafolt? Erre folyt, majd arra folyt: szétfolyt a kéklő nagy égen, szél fú és fény nem terem. Nincsen fény, csak tintafolt, fúj a szél és nő a folt, meghízik és kireped, szelíd eső lepereg. Szomjas a föld, várja már, frissül, szépül a határ, üdezöld a ruhája, kis pacsirta csudálja. Csudálja és énekel, énekén az égre fel száll újra a nyári Nap: boldogság és fény kacag. sűrű lombozat nem engedi át a napfényt, az alacsonyabban fekvő ágak tehát nem tudnak kifejlődni, elpusztulnak. ÍME, A KÖRNYEZET befo­lyásolja a növényzet életét. A különböző környezet eltérő nagyságú növényeket eredmé­nyezett. De ezek még ugyan­azok a növények,. csak lombo­zatuk sűrűségében, illetve le­velük nagyságában különböz­nek egymástól. De a környezet nemcsak ar­ra képes, hogy egyazon nö­vényfajtán belül kétféle ala­kot, nagyságot hozzon létre, hanem arra is, hogy egy új­fajta növényt eredményezzen. Az erdei és a folyó menti tölgy levelei már nemcsak nagyságukban, de nedvtartal­mukban és alakjukban is kü­lönböznek egymástól. Tölgy mind a kettő, de más-más tölgy. Az egyiket csertölgy­nek, a folyóparton élőt pedig mocsári tölgynek hívjuk. Mi eredményezte ezt a két fajtát? Nyilvánvaló, hogy va­lamikor e két tölgyfának közös őse volt. Azután a közös ős egyes példányai eltérő kör­nyezetbe kerültek. Ez a kör­nyezeti eltérés évezredeken át fennállott és a tölgy alkalmaz­kodott hozzájuk. Az, amely iB vízben szegényebb vidékre ke­rült, csak úgy tudott fennma­radni, ha levelei kevésbé pá­rologtatják a vizet. Mindig azok a tölgyek maradtak meg, hoztak új és új termést* amelyek a legtöbb vizet tud­ták tárolni. Magvaikból már olyan fák növekedtek, ame­lyek egy parányival több ké­pességgel rendelkeztek a ned­vesség tárolására, mint elő­deik. Ez a nemzedékről nem­zedékre történő parányi vál­tozás mindig átöröklődött, fel­halmozódott, mígnem a szára­zabb vidéken élő tölgyfa sa­játos, eltérő tulajdonságokkal rendelkezett, vízparti rokoná­tól. Mert közben a vízpartra került tölgy is alkalmazkodott a környezethez. Neki meg ép­pen az volt az érdeke, hogy minél több vizet párologtasson, mert vízben gazdag talajban élt. UGYANEZ A MAGYARÁZA­TA a leveli béka zöld és a víz­parton található varangyos béka színkülönbségének is. A békák ősei is minden bizony­nyal azonosak voltak. De az erdőben élő békák közül a ve­lük táplálkozó állatok mindig azt a békát vették előbb észre, amelyiknek a legjobban elütött színe a környezettől. Tehát mindig a zöldebbek maradtak fenn és szaporodtak, míg vé­gül új fajtává alakultak. Mint látjátok, a természet magától kiválasztja azokat az egyedeket, amelyek a legalkal­masabbak a környezetben va­ló éléshez, amelyek a legel- lenállóbbak. Ezt a kiválasztást a természet végzi, éppen azért természetes kiválasztásnak ne­vezzük. A természetes kivá­lasztás törvényének ismerete megóv bennünket attól a tév­hittől, hogy a természet egyes állatait és növényeit valami­féle bölcs teremtő látta el a ne­kik legmegfelelőbb tulajdon­ságokkal. EZEKET A TULAJDONSÁ­GOKAT az élőlények nem ké­szen kapták, hanem évezredek során tettek szert rájuk. Ez is egyik bizonyítéka annak, hogy a természet megértéséhez nincs szükségünk ■semmiféle teremtő feltételezésére. U F. Vadászat a dombon Ebben az évben sok csere­bogár mutatkozott. Egy szép tavaszi napon gyer­mekek gyülekeztek a fás, bokros réten. Közöttük voltam én is. Nevelő is jött velünk. Megbeszéltük a tervet. — Most hozzáfogunk a va­dászathoz. Ti a lepedőt tart­játok! Te pedig megrázod a fát — mondta a tanár. A fiú nagy lendülettel meg­mozgatta a fát. Mint a falról a borsó, úgy hullott le a sok kövér, dermedt cserebogár. Volt olyan közülük, amelyik menekülni akart, de már hiá­ba. A gyerekek összefogták a lepedő négy sarkát, és a bo­garakat vödrökbe szórták. Egyszerre két vödör lett tele. Ekkor éles visítás hangzott: — Jaj — egy bogár most esett a váltamra! Itt mászik! — kiáltotta egy kislány. A többiek hirtelen odaugrottak, s ezt a bogarat is a többi közé tették. Az egyik fiú egy edényt "ho­zott tele forró vízzel. Ráöntöt- te a bogarakra. Azok csakha­mar megfulladtak a meleg für­dő hatására. — Most már indulhatunk haza. Otthon majd megszárít­juk a bogarakat. A tyúkok na­gyon szeretik — mondta a ta­nár bácsi. A gyerekek vidáman éne­kelve elindultak az izgalmas vadászat után hazafelé. Makó Erzsébet Szilvásvárad A HIÚ kert közepén pompázott a rózsa. Sár­ga szirmai messze virítottak. Illata hódított. Karcsú szára kimagaslott a kert vi­rágai közül. Csodálták is szépségét. Gyakran szólongatíák, dicsérgették. A verbéna elra­gadtatással szólt pompás illatáról, pedig ö sem panaszkodhatott. A legényvirág a daliás termetének hódolt. A kis nefelejcs pedig szép sárga ruhájáért epekedett. A sok dicséret gőgössé tette. — Hagyjatok békén, nem vagyojc kiváncsi a véleményetekre! Elég nekem a nőj) udvarlá­sa, a felhők hódolata — mondta, és hegyesre nyújtotta tüskéit. Éppen arra szállt egy pil­langó. Meghallotta a rózsa gőgös szavait El­repült mellette és a kis nefelejcs gyenge szir­maira telepedett. — Ne dicsérjétek ezt a hiút. Láttam én már nála sokkal szebbet, bíbor ruhájút és fehéret, mint a frissen hullott hó. Egyik sem volt ilyen önhitt — mondta a pillangó. Szavait a rózsa is meghallotta. Mérgében nem válaszolt. Hogyan is ereszkedjék le ilyen kis „káposztalepkéhez”? Hiszen hozzá a dél­ceg darázs és a kedves méhecske jár vendég­ségbe. Valóban nemsokára megérkeztek. Igen rossz kedvében találták a rózsát. Tudakolták: — Mi bánt, szép rózsa? Ma mintha hegye­sebbek lennének tüskéid? A rózsa elpanaszolta, mit mondott a lepke. — Ugyan, sose búsulj — vigasztalta a da­rázs —, én téged látlak a legszebbnek messze a vidéken. — A méhecske hallgatott. A rózsa haragra gerjedve kérdezte: — Mi az, neked nem én vagyok a legszebb? A legillatosabb? Elmenj innét! — és tüskéjé­RÓZSA vei megszúrta a méhecskét: Az felszisszeni fájdalmában, és elrepült. — Látjátok, nem mondott igazat a lepke! Én vagyok a legszebb virág a környéken! I gy ment ez napokon keresztül. A kis * virágok már nem mertek szólni a hiú rózsához, amelybe mintha ördög bújt volna. Állandóan csipkedte társait. Egy al­kalommal éppen a legényvirágot gúnyolta: — Hiába igyekszel megnőni, nem érsz el engem! A ruhád színe pedig olyan, mintha kifakította volna a nap! Amint így gúnyolta őket, észre sem vette a haragosan közeledő szelet. Útjában megha­joltak a fák. Porköpenye úszott a levegőben. Hangja süvített. A kis virágok ijedten búj­tak össze, egymást védve. A rózsa egyedül küszködött a szél- lel. — Ez a büntetésed, hiú, gőgös virág! — zúgta a szél, s mint aki jól végezte dolgát, tovaszáguldott. Mire előbújt a nap, a szép sárga rózsából megtépázott, meggyötört vi­rág lett. Szirmai, levelei lehullottak. Tüskéi letöredeztek. A darázs és a szellő messze el­kerülték. Egy szép napon zümmögést hallott. Fel­pillantva a méhecskét látta közeledni. A méhecske megszánta: — Látod, látod, a szépség múlandó! De a jóság hosszú életű! Megértette a rózsa ezt a szomorú tanul­ságot. Szelíd és kedves lett. Újból szívükbe zárták a kis virágok, a verbéna, a legény­virág és a nefelejcs. Most már boldog meg­értésben éltek együtt, szeretve, megbecsülve egymást. Csapiár Sárm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom