Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-18 / 115. szám

Lelkes pedagógusok — éneklő járás A {ev> írás harmadik dalosünnepségéről __ A hev.í!: járás harmadik dalosün n ét szombaton rendezték ' a hevesi járási művelöc iéi .zban. A kórusok találkoz '■ gy sikert hozott; zsúfolt h iőtt a járás tizen­négy énekkara adott számot munkásságáról a bíráló bizott­ság előtt, melynek elnöki tisztét Csenki Imre Kossuth- díjas kamag •, zeneszerző töl­tötte be. Híreinkl' már beszámol­tunk az e lényről, de a da­lostalálkozóí életre hívó, az 8; ban yilvánuló lelkes Í>' dagó : inkára vissza kell fémünk. ünnepséget meg­nyitó bősz. lében Karnyiczki JÁsrló . vb-elnökhelyettes riri mdc íogy az 1963. évi elsi jár.- s. lostalálkozón csu­pán né-' 1964. évin nyolc, r tizennégy kórus jeleni A nagyszerű fejlő­dés okát kutatva el kellett jut- , ‘T művelődési szer­iek >rz? munkájáig és a járási művelődési ház igazga­tójáig, )ó Tivadarig. Ez a karnagynak is kitűnő zene- pedagógus először Hevesen végzett er ményes szervező és oktató mi nkát, majd ének­karion egybefogta a járás (mintegy ne rven tanárát. A: ország >an is párját rit­kító váll áldozásként össze- 1 tart egy olyan együttest, : amelynek ragjai a próbákra is buszon, kerékpáron, motoron, j vonaton utaznak Hevesre: Cza- ió LAszlóné Tarnazsadányról, ■ ti így Zoltán ErkrőLj IAnyi ; K- • tnn- .köréről, Nagy KáX- tnán A Ari} 61. S ugyanekkor • galmaa tanárnők, ! aikban az általá­cat vezetik be a 1 1.-., - művészetébe. ! dő gyermekkórus i hizv . rtként jelentkezett i ezen a tál; közön. A kiskö- < reiel s-dalokkal hívták fel mr. a figyelmünket, a < helyi-műveket adott elő. Ma­gyar Árpádné ezzel a nagy létszámú kórusával Is bizonyí­totta, hogy egy viszonylag kis községben is lehet, három szinten is kórust fenntartani és fejleszteni. Csak lelkesedés és kitartás kell hozzá. Az ünnepi műsort befejező hagyományos összkari bemu­tatót, Kodály Magyarokhoz cí­mű kórusművét Csenki Imre, Kossuth-díjas karnagy vezé­nyelte. A hevesi példa jeles tanul­sággal szolgál: lelkes szakem­bereket kell állítani a kórus­szervezés és karéneklés kulcs­helyeire. Érdemes ezt a he­vesi példát mintának venni. (farkas) Iskola a kastélyban Irta : Horst Czemy és Klaus Scheel Fordította: Tihanyi Vera 14. Az .’.erű amerikai kato­na hangulata, ilyen körülmé­nyek között, kitűnő. Az első benyomásokat a hitleri fasiz­mus: 1 nciaországban és a Rajn i /ugatta eső meg­szállt német területeken nyer­ték. Be.- gettek felszabadíolt koncentn ós tábori foglyok­kal saj.i izemükkel láthatták a nácik irnyű bűneinek egy részét. . t az a feladatuk, hogy kiii ik ezt a pestist és a h.borút lehető leggyorsab- íi- n befejezzék. Abban is re­ménykednek, hogy rövidesen eg esülnek szovjet bajtársaik- ka Számlikra nem kétséges, hogy a sz; badságért folytatott * ••••esztes hadjáratban vesznek részt D .vighi >. Eisenhower tá- feo rnok éppen a vacsoránál ül reimst fi diszállásán. Sietve hagyja el i? éttermet, mert Bradley í.ibornok hívja a tele­• inhoz. iékoztatja őt a re- inageni h. lyzetről. Az ese­mények 1 itásóra hangosan 1. -!t fel .Nagyszerű! Hídhoz jutottunk. Átkelünk a Rajnán, feljutva a’l előttünk az út Né- metüi. .»elseje felé”. A v«g zérkar tisztjeit és vendégeit a legjobb borokkal vendégeli meg. ★ A ,,Führer főhadiszállásán” a remageni híd elvesztése ka­tasztrofális hangulatot idéz elő. Hitler ismét dührohamot kap, csillapító injekcióval nyugtatják meg. Ezután meg­kezdődik a ^bűnösök” felku­tatása. Négy felelős tisztet ki­végeznek. Március 8-án levált­ják von Rundstedt vezértá­bornagyot nyugati főparancs­noki posztjáról. Helyére brutális, kíméletlen és fanatikus fasiszta, Albert Kesselring vezértábornagy ke­rül. Nevéhez sok ezer idős em­ber meggyilkolása fűződik Olaszországban, és más bűn- cselekmények, amelyekért ké­sőbb halálra ítélik. (Kegye­lemben részesül, majd a fa­siszta „Acélsisak”-szervezet ve­zetője lesz Nyugat-Németor- szágban.) Kesselring első intézkedése, hogy az erősen megtizedelt 15. hadsereg részeit, közöttük a Bonn térségéből ide irányí­tott 11. páncélos hadosztály egységei; rohamra indítja a remageni amerikai hídfő el­len. Hiábavaló véráldozat. Ki­tűnő úszókat vetnek be. Min­den hiába. Azután tíz bombá­zót küld a híd föle, de csak két bombát tadnak ledobni és azok sem okoznak kárt! A március 10-én elrendelt, ösz- szesen 32 légitámadás sem hoz változást. A tábornagy ál­tal könnyelműen a tűzbe ker­getett gyalogos egységek elvé­reznek az amerikai állások előtt, Kesselring azonban „gyávának55- bélyegzi a túlélő­ket. A fasiszta vezérkarnak be­le kell nyugodnia, hogy az öt amerikai hadosztályból álló remageni hídfő legyőzhetetlen. Az egyik legfontosabb kiindu­lási pozíciót jelenti a nyugati szövetséges támadás számára. Ennek ellenére Hitler az egyik hadosztályt a másik után vonja ki a Rajnától, küldi a keleti hadszíntérre ágyútölte­léknek. A nyugati fronton ez­által mind súlyosabbá válik a helyzet. Eisenhower főhadiszállásán halomban állnak az üdvözlő táviratok. Winston Churchill angol miniszterelnök a követ­kezőket írja: „Fogadja legme­legebb szerencsekívánataimat a szövetséges hadseregnek az Ön parancsnoksága alatt kiví­vott óriási győzelméhez.” Az amerikai parancsnokok, köztük Bradley, Patton és Be­dell Smith tábornokok meg vannak győződve arról, hogy a Rajnán való gyors átkelés most inár tehetővé teszi* hogy Né­metország nagyobb részét a nyugati szövetségesek kötelékei szállják meg. A remageni híd­fő kimélyítése és kiszélesítése több átkelőhely létesítését teszi lehetővé a Rajnán. Rekord idő alatt építik a pontonhidakat, hogy az utánpótlást képező hadosztályok és páncélos kö­telékek átgördülhessenek a Rajna keleti oldalára. Időközben a messze északon operáló és Ruhr-vidék bevéte­lére törő angol egységeknek is sikerült átkelniük a folyón. Vállalkozásuk biztosítására kétezer löveget és egy légi úton szállított hadtestet vet­nek be. Március 23-án Churchill megérkezik Montgomery tá­bornagy főhadiszállására és azután a frontra indul Szem­tanúja a támadó hadművele­teknek. Hiába próbálja Mont­gomery a miniszterelnököt a közvetlen harci cselekmények­től távol tartani Churchill hajthatatlan marad és arról sem mond le, hogy egy gyalo­gosokat szállító rohamcsónak­kal a Rajnán átkeljen. Meg­jelenése nagy tetszésre talál a harcoló katonáknál. ★ E márciusi napok egyikén, amikor a Vörös Hadsereg ke­leti előnyomulása következ­léhflny múr hiztOKiialf látszott a háború gyors befe­jeződése, Eisenhower táviratot küldött Sztálinnak. Közölte legközelebbi támadási terveit: a Ruhr-vidék bekerítése után előre nyomul Erfurt—Lipcse— Drezda irányába és ott egye­sül a szovjet erőkkel. A terv megfelelt a Jaltá­ban kötött egyezménynek. Amikor Churchill a távirat­ról értesült, éktelen haragra gerjedt Súlyos konfliktusba került a washingtoni amerikai kormánnyal. Mindenekelőtt politikai vaksággal vádolta Eísenhowert, szemére vetette, hogy nem volt joga a távirat elküldéséhez, végül pedig me­reven visszautasította Eisen­hower hadműveleti terveit. Ezzel egyidejűleg maga is táviratozott. De nem Sztálin­nak, hanem Montgomery tá­bornagynak: a fogságba ejtett német katonákkal jól kell bánni, fegyvereiket semmilyen körülmények között sem sza­bad megsemmisíteni. Lehetsé­ges, hogy még szükség lesz rájuk. CHURCHILL ISMÉT csak az lett, aki volt: imperialista politikus. Emlékirataiban er­ről a következőket mondja: „A német katonai hatalom meg­semmisítése alapvetően meg­változtatta a kommunista Oroszország és a Nyugat de­mokratái közötti kapcsolato­kat A közös ellenség megsem­misült.” Egy másik helyen arról ír, hogy milyen célokat követett 1945 márciusában, néhány hét­tel a jaltai konferencia után: „Szovjet-Oroszország halálos veszélyt jelent a világ számá­ra. Erőszakos előrenyomulását (a fasiszták ellen) haladéktala­nul új front létrehozásával kell ellensúlyozni, amit úgy kell kialakítani, hogy a lehető legmélyebben nyúljon be Ke­let-Európába. Az angol—ame­rikai előretörés legfontosabb és tulajdonképpeni célját Bei»; lin képezi”. A ti Prága és Bécs mii telét követeli a szc parancsnokságtól. ..három f várost, elképzelés j szerit „kézi zál-vkén* ke kijátsza a szovjet kormány dien. Churchill szavai termékei talajra h i tárák politikusoknál Éi: len heves áskál Végül is kény k konferencián meg magát. Az i : v ják a tábornok n ját. Eisenhower ossör is s nyugat front .icly ;tét elemző a nyuí ti szö-et: ges tárna­dás ige •j halüd éKi­re. A Vörös sreg szünet nélkül: koncentrá t támadásai a némi állások < len, teher­mente.« i na y segítséget jelenti nek a nyu? iti szovetsé­gesek számára. Az egyik ripoi xt kérdést tesz fel: „Ki lesz először Ber­linber. az oroszol vagy mií Eisenhower válás olt jA szov~ jet csapatok Sí i pedig h00 kilom !■’’nyire vf) *yunk Ber­lintől. Azt hiszem, nem vitat­hatjuk el tókik io£oL hogy előbb érjenek odí; A német haderők legfőbb részei ellen harcolnak.8 ♦ RICHARD SQU RÉS; aimot vezérkari tiszt Londonból Brüsszelbe repül. Űj posztot kell átvennie a 2 1. hadsereg­csoport főhadiszá 1 ásán. Vete repül a római ar. goi főhadi­szállásról Cameror i alezredes is. Utóbbi aggód: a mondjam „Az oroszok túl a. porsan tör­nek előre. Ha ne; ni tartóztat­juk fel őket, már téső lesz.*5 Egy másik útit. •s, egy Ion-; doni gyáros köz 5CSZÓ1: -A a oroszok rövides« Berlinben lesznek, ha a ti iáitok nem sietnek és nem előzik men. őket.8-oiyta.ljuk) tarnaméraiak — Csarankó Irén vezetésével — már Mozart egyik alkotását énekelték. A pélyi iskolásokat Burn Károly is jó műsorral szerepeltette. A boconádi énekkart Kertai László vezette, szólistájukat, a magabiztosan és tisztán éneklő Simon Katalint is dicsérnünk kell. Komlóról Éles Imre, Tarna- szentmiklósról Magyar Árpád- né, Erkről Nagy Zoltán, Átányról Nagy Kálmán, Tarna- zsadányból Czakó Lászlóné hozta el az úttörőket. A tarnaszentmiklósi KISZ- kamarakórus mellett a hevesi ifjúsági énekkart kell felje­gyeznünk komoly siker birto­kosaiként. Az előbbit Magyar Árpádné, az utóbbit Szabó Tivadarné és Szabó Tivadar vezényelte. Külön színt, a kóruséneklés különös varázsát jelentette eb­ben az ünnepi műsorban is a nagy múltú komlói férfikórus. Éles Imre karnagy negyven egyszerű külsejű, ingujjra öl­tözött, itt-ott deresedő^ komlói férfi társaságában szólaltatta meg Ádám szerzeményét, a So- mogy-balatoni nótákat és dr. Töröknek Megkötöm a lovam című kompozícióját. Nem lehet meghatottság nélkül nézni eze­ket a napszítta, barázdált ar­cokat, ahogyan az ének, a dal­lam hatására kisimulnak. A hevesi járás pedagógusai­ból alakult énekkar kitűnő ki­dolgozásban mutatott be fran­cia szerelmes dalokat a XVII. századból, egy-egy Bárdos- és Kodály-szerzeményt, valamint Csenki Imre Széki nóták című alkotását. Ezt a kórust többször hal­lottuk már, erényei ismerete­sek, Szabó Tivadar Vezetésé­vel az egri országos dalos­ünnepen is szép sikerrel lép­tek fel az elmúlt esztendők­b«n. Az ez évi, júniusban meg­rendezésre kerülő egri orszá­gos találkozón is bizonyára meglepetéssel és komoly^ él­ménnyel szolgálnak majd az éneklés rajongóinak. A tarnaszentmiklósi női kar Uluskov-, Smetana- és Vásár­Nagykökényes, az alig ezer lakosú kisközség, három me­gye határa közé ékelődik a hatvani járás legnyugatibb részében. A falu valamennyi utcáját keskeny, szürke csík­ban betonjárda kígyózza végig, ami lassem már megszokott kép és csak annak feltűnő, aki va­laha ismerte a sártengeres ut­cákat is ezen a helyen. A köz­ség középpontjától kisé félre- vontan, széles koronájú öreg tölgyek és örökzöld fenyőóri­ásokkal övezett park közepén néhány évvel ezelőtt még ódon kastély állt. Kastélyból — iskola A községi tanács vezetői kö­rében többször felvetődött, hogy a régi, kéttantermes ál­talános iskola már szűknek bi­zonyul 120—140 iskolakötele­zett gyermek további tanításá­nak zavartalan biztosítására. A napközi otthon felállításé^ nak gondolata — megfelelő helyiség hiányában — még sürgősebbé tette a probléma megoldását, mert erre a célra a régi iskola látszott a legal­kalmasabbnak. Határoztak. A Bánók—Szemerék nagyobb lak­osztályaiból átalakítással négy tantermet rendeztek be, sőt a tavasz folyamán közel 200 ezer forintot beruházással és jelentős társadalmi munkával az új iskola külsejét és kör­nyékét is rendbe hozták. Kettő helyett II tanító Megváltozott a tanítás szín­vonala is, mert a követelmé­nyeknek megfelelően a régi két nevelő helyett tizenegy tagú szakképzett nevelőtestület fog­lalkozik a 120 gyerekkel. Szántó Lóránt általános isko­lai igazgató büszke is „fiaira”» mert nemcsak a tanulásban, hanem a takarékosság terén is szép eredményt értek eL Az iskolai takarékbetétben most sem üres a kassza, mert 12 ezer forint „tőkéje” van az út­törőcsapatnak. A nyári vaká­ció alatt ugyanis a felsőbb osz­tályosok segítenek a helyi Rá­kóczi Termelőszövetkezet ker­tészetében és gyümölcsösében. Keresetükből televíziót vásá­roltak, klubhelyiséget rendez­tek be és országjáró kirándu­lásokat terveznek. Május végén a fővárosba készülnek, a Bánk bánt szeretnék megnézni az Operában. Eredményes felnőttoktatás A gyermekek tanítása és neve­lése mellett nagy gondot fordí­tanak a felnőttek oktatására és tanítására is. Több mint 20 termelőszövetkezeti tag tanul a dolgozók esti iskolájában és 3,64-es átlaguk elismerésre méltó eredmény. Különösen az asszonyok tesznek ki maguk­ért. Nagy Istvánná, a községi Nőtanács titkára, Pólyák Ist­vánná, Bóna Ferencné, Szar- vaczki József né és társaik nemcsak az iskolában, hanem a termelőszövetkezetben is az elsők közé tartoznak. Ezek a falusi asszonyok minden dicsé­retet megérdemelnek, mert a sajnos még előforduló maradi nézett* ellenére — „Asszony­nak minek már az iskola?^ — a gyermeknevelés és a nehéz fizikai munkájuk mellett még arra is szakítanak időt, hogy elvégezzék az általános iskolá­nak azt a nyolc osztályát, amelyre fiatalabb éveikben nem volt lehetőség. Dr. Sándor József báré szintjéig fokozott, harsány derűs szatírája a hagyományok méltó folytatásának bizonyult, — már a sorozat első n • is. A népes szereplőgárda szem­mel látható nagy élve éttel vet­te ki részét még az ónkariíro­zásból is, úgyszólván nem akadt olyan színész, aki ne tudott volna e színháztört " eL4 görbe —, vagy talán nem is or an görbe tükör grote kségé4 -n, parodisztikus voltában ín jel­lemzőt és a műfaj st. . abc- al­kalmazkodó alakítá '-vúj t. Mégis két „párhuzam te ,■-le­itetet és alakítóit, . lé' te, .ti dráma görbe tükr diene megemlíteni Ráday Imre Mezey Mária, valar Sándor és Báró Ama kö x mű­ködésével. De meg \ il -említe­ni a musical corned t Aifonzó- val... A villámtréf. a panto­mim, a színpadi karcolatok is­mert és elismert művésze ::tt egy viszonylag hosszabb léleg ­zetű irodalmi párod iba: m- kelt Megnéztük után * a lesné avitt „Társbérlet" tnmű ameri­kai filmet, amelyen ugyan ;ei unatkoztunk, amei; i hol < kint még nevettünk is, de • ; szaemlékezni rá elsőse.- ~ Charles Coburn alakítása n.u v fogunk. A vasárnap a Ki mit tad’-däri hozta el az estét Nemhiába >:< •• zépdöntiő ez már: zánvonalx, műsoranyaga és a döntés iga»« iága miatt helyesei, me; ;ott műsorrendje nemcsak te -r- szerűen vetélkedést de he! ’ ónt művészi élményt is jelen lett A legkiemelke «bőnek "te » pécsi Bóbita-egyö tea sajátos^ nély humorú, mag; igényű és nerőben új stílű - k pte> ■ >ábjelenetét tartjuk —, de sáv- red—lélekkel egyel- tettünk Büri többi döntésével és termé­szetesen egyet Sza ó Ér.-*' ■' rgri versenyző d - Um * < ... észvételével is. A két nap alatt kx- :iá «aló időt lehetett ülte ő dzió képernyője e lőtt. í ilni fárasztó. De szolgálja, -s elevízió dicséretére, hogy nfo- li, a műsorok zöm- nem bizonyult £á i .r i.u Gyn .« Géze wwmwv\TO\\\\\v&\r sra­színház, mint stílus és a stflus, a politika, mint színház köny- nyed, friss, metszőén gunyoros, de mindvégig a lényegre tapin­tó elevenséggel pergett le a szinte franciásan könnyed, még­is tudományos értékű rövid „konferansziék” nyomán. Bá­rány Tamás nemcsak azt iga­zolta, hogy fölényes magabiz­tossággal mozog a színház tör­vényei között, de azt is, hogy legalább ilyen fölényes bizton­sággal tudja megtalálni e tör­vények fonákjait, a nyílt, vagy rejtett ellentmondásokat és né­ha csak egy villanással kitűnő kor- sőt kórképet tud festeni. „Csalánja” valóban csak csíp és nem dorongol, s helyenkint ke­sernyésen fanyar, másutt a ka­Az elmúlt hét végle televíziós műsora nemcsak változatossá­gával, de színvonalával is el­nyerhette a mindig elégedetlen nézők elismerését. (A televízió Heves megyében programjával külön értékelésben foglalko­zunk majd). A két nap rangso­rolásában mégis egy viszonylag rövid, vagy inkább rövidnek tűnő műsorával a szombatot il­leti az elsőség. Bárány Tamás „Csak a tükör görbe?” című és művészeti életünkről szóló „bo­rús, de derűs” keresztmetszeté­nek első része, amely a színházi életet tűzte gombostűre, az el­múlt idők hasonló jellegű elő­adásainak legkiemelkedőbb pa­ródiájának bizonyult. A színház mint politika, a Két műszaknyi program

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom