Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-15 / 113. szám
Mea culpa helyett — pótvállalás 16 mázsa csirke A bélapátfalvi Március 15. Termelőszövetkezetben az idén jelentős mértékben foglalkoznak a jövedelmező baromfitenyésztéssel. A szövetkezetiek ötven mázsa baromfi értékesítésére kötöttek szerződést a felvásárló vállalattal, amelynek egy részét a korai nevelésből már leszállítják. Az elsőnek nevelt csirkékből 16 mázsát a napokban adnak át. A következő szállításhoz kétezer csirkét nevelnek. Először a dimitrovbeliek határozták el, hogy a felszabadulási munkaversenyban részt vesznek, méghozzá úgy, hogy szocialista címért küzdő munkacsapatot alakítanak ki. ök voltak a kezdeményezők Gyöngyösön. Elsőnek női csapat vállalkozott erre a feladatra. A kezdeményezés azonban nem rekedt meg egyetlen tsz határain belül, már az Űj Élet Tsz asszonyai közül is két csapat állt be azok sorába, akik MIT TUD A FÜRGE? (Kiss B, felvétele) Látogatók érkeztek a kórházban fekvő finomszerelvénygyá- ri munkáshoz, akinek egy óvatlan mozdulata miatt megsebesült a keze. Mielőtt még meg- - szólalhattak volna a gyár küldöttei, a munkás kérdése türelmetlenül szállt feléjük: — Mi lesz a brigáddal? Ugye, nem zárják ki őket a balesetem miatt a versenyből? Az aggódó kérdésre hirtelen nem tudtak mit válaszolni a beteglátogatók, de ez a kérdés szöget ütött sok ember fejébe: valóban megkövetelhető-e, el- várható-e a szocialista brigád címért dolgozó emberektől, vagy a szocialista brigádok tagjaitól, hogy éveken át abszolút tökéletességet érjenek el munkában és magatartásban, hogy éveken át egyetlen hibát se vétsenek, s ha legkisebb botlásuk is akad, az egész brigád azzal bűnhődjék, hogy kiesik a további versenyből. őszintén be kellett vallani- ok olyan túlzott követelmények ezek, amelyeket nyugodt lelkiismerettel nem lehet manapság még támasztani, szocialista brigádtagokkal szemben sem. De akkor mi legyen a megoldás? A hibákat, botlásokat elnézni szó nélkül e brigádok tagjainál sem lehet, miután arra vállalkoztak, hogy igyekeznek • • Ötszáz Vad szél nyargal a füzesabonyi utcákon. Papírokat ragad magával, port, szemetet kavar fed az örvény. — A harmincas években volt ilyen komisz idő, — mondja egy idős parasztember a vasútállomás ablakában — kabátban arattuk a gabonát. Egyáltalán nem irigylésre méltó a mezőgazdaságban dolgozók munkája most sem. A késői kitavaszodásra jött ugyan egy kevés jó idő, de a fagyos- szenitek —, ha fagyot szerencsére nem is — szeles, hűvös időjárással köszöntöttek be. Asszonyok a szélben A Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, Bartha András és Gál János, a főagronómus, ilyen időben sem mulasztja el a határjárást A könnyű lovas kocsin, amivel utaznak, kevésnek bizonyul a viharkabát is a szél ellen- Csak a közeli Szabó-brigádhoz hajtanak, mégis gémbe- redett ujjakkal érnek a brigád- vezetői megbeszélésre. — Nem lehet eleget dicsérni az asszonyainkat — mondja a szövetkezeti elnök —, ilyen cudar időben, sem arról beszélnek, hogy mikorra fejezik be ezt, vagy azt a munkát, hanem | arról faggatják az embert, mát j kell még csinálni? — Pedig nem gyerekjáték dől-1 gotzni most a határban, ahol se fa, se ház nem áll a szél útjába — ad jelentőséget az elnök szavainak Gál János, — Hatvan —hetven kilométerre becsülöm! a szél sebességét és ezért szélverésre is számolhatunk a par I lántáknái. — Csak így tudunk előrébb! jutni a tavaszi munkákban, hogy a szövetkezet valamennyi tagja részt vesz benne, ötszázhúsz az állandó taglétszámunk, ebből 220 asszony, akik vasárnap is kijárnak dolgozni — folytatja az elnök. A Szabó-brigádban még a beteg társuk maghozó sárgarépáját is megkapálták, mert ebből a vállalás szerint 1200 négyszögöl jut mindegyikükre. Hatéves brigádok Mintegy négyezer hold szántóterülettel rendelkeznek a Petőfi Tsz-ben. Ez a terület zömmel a Miskolc—Budapest vasútvonal déli részén, Kál felé, a dormándi és szihalmi határré- szen terül el. Az 1959-es szervezéskor a széttagolt területnek megfelelően állították ösz- sze a brigádokat. Mindenki az otthonához közel eső brigádterületre jutott, ahol külön kis közösséget alkotnák a nagy családon belül. Munkájukat a hat éve megválasztott brigádveze- tök irányítják, az előre kidolgozott vetésterv alapján. Az idén táblákat kellett cselégni, mert a mélyebben fekKMM\ Nemrégiben csodagyerekekről olvastam: a hatéves lás Argay Attiláról, aki tizenkét imp alatt tanult meg latinul, a híres Praun Zsig- mond Ottóról, akit a szülei két és fél éves korában írattak be az elemibe, továbbá a zseniális Franki Máriáról, aki számtantudományával királyok előtt produkálta magát. Ezekről a csodagyerekekről eszembe jutott a fiam. Nem, ő nem tanult meg tizenkét nap alatt latinul, nem két és fél éves korában írattuk be az általánosba, és nem lehet rá azt mondani, hogy számtanzseni, mégis csodagyerek. Tessék elhinni, nem az atyai büszkeség beszél belőlem, nem vagyok elfogult szülő. Miért csodagyerek? Elmondom. Tegyük fel, hogy vendégségbe akarok menni vele. A gyerek játszik valahol. Jó fél óra, míg megtalálom. Ijesztő külseje van: a haja tele homokkal, a homlokán okkersárga festékfolt, az orra kátrányos, az álla sáros és a kezén gipsznyomok. Feleségem gyorsan megfürdeti, és tiszta ruhát ad rá. Amikor egy pillanatra nem ellenőrizzük, eltűnik. Két perc múlva visszasomfordái. Az arcán lila tintafolt, a fülén zöld olajfesték és ingén pörköltszaft. — Hol voltál? — kiáltunk rá kétségbeesetten, — Sehol — feleli pi- tyeregve. — Kardos Pityuval beszélgettem az ajtó előtt ... Nem értem. A feleségem nem főzött pörköltet, nem festettünk zöld olajfestékkel, és én nem használok lila tintát. Utálom a lila tintát. Végigjárom a szomszédokat: ők sem főztek pörköltet, nem festettek zöld olajfestékkel, és cgyikőjüknek sincs lila tintája. Végignyomozom, az egész házat. Semmi eredmény. Feleségem újra megfürdeti a gyereket, és tiszta ruhát ad rá. Ráparancsolok a fiamra: meg ne moccanj! Nem moccan meg. Mégis, amikor indulni akarok, észreveszem, hogy az egyik karja kormot, a másik poros és az ujjain karmazsinpiros festéknyomok. — Elmozdultál? ri- vallok rá. Sírva fakadt, hogy ő nem mozdult el. Hát akkor a korom, a por, a karmazsinpiros festék? Rejtély. Tanácstalan vagyok. Meggyanúsítom a feleségemet, rosszul fürösztötte meg a gyereket. — Akkor fürdesd meg te a fiadat, ha én nem értek hozzá — feleli sértődötten, és kezembe nyomja a szappant s a súrolókefét. Meg is teszem. Aztán tiszta ruhát adok rá és elindulunk. Midőn felszánunk a villamosra, megdöbbenve veszem észre, lu>gy a gyerek bal arca olajos, jobb arcán kávéfoltok és az ingén fűnyomok virítanak. Misztikus dolog — gondoltam magamban —, ha nem volnék materialista, akkor most azt gondolnám, hogy... Megpróbálom zsebkendővel tisztára dörzsöln az arcát, nem megy, még jobban szétdörzsölöm a foltokat. Forduljunk vissza szégyenszemre? Azért sem fordulok tússzá. Beszállunk a villamosról. A fiam csendben, illedelmesen lépeget mellettem. Utunk céljához érve, még egyszer szemügyre veszem. Soha még ilyen piszkos nem volt: cipőjén mészpacnik, talpára tölgyfalevelek ragad tak, harisnyája agyagos, homlokán baracklekvár, alsó karján aranyfesték, nyakán gépolaj, tenyerén zsírfoU, ingén csokoládényomok, hajában angyalhaj. Nem. Így nem lehet vendégségbe menni. Mit gondolnának rólunk? Szép csöndben visszafordulunk. Otthon a feleségem gyorsan megfürdeti a gyereket, és vacsora után mars az ágyba. Egy perc alatt elalszik. Lábujjhegyen odalo- pózunk az ágyához, és gyönyörködünk benne. A takaró alól kilátszik a lába. Az egyik lábán szilvaíz, a másikon hamu. — Csodagyerek — suttogja a feleségem. — Ezt más gyerek nem tudná utánacsinálni... Elérzékenyülten, büszkén egymásra nézünk. MIKES GYÖRGY szocialista módon élni és dolgozni. .. de lehet jóvátenni a hibát. Így született meg a pótvállalások gondolata, amely mosi kezd meghonosodni a szocialista brigádok házatáján, abból a nagyonis reális következtetésből, hogy ha már a hiba elkövetését nem tudták megakadályozni, becsületesen vállalva a vele járó következményeket, minden igyekezetükkel próbálják ' visszaszerezni a brigád becsületét, s még lelkiismeretesebb, jobb munkával köszörülik ki az igazolatlan hiányzással, vagy más fegyelmezetlenséggel okozott csorbát. S így történt, hogy mégis megnyugtathatták a brigád sorsáért aggódó munkást, mert társai jelentős mennyiségű társadalmi munkát ajánlottak fel, s végeztek el bizonyítva: komolyan gondolják a hibák ritkítását, kijavítását, s tíz—húszszorosát adják annak, amellyel társuk megkárosította az üzemet, s veszélyeztette a brigád vállalásának teljesitését. Másik esetben, amikor az egri Finomszerelvénygyár F üzemegységének munkása egy családi ünnepséget követő napon nem tudott munkába menni, s emiatt igazolatlan hiányzást írtak neki, szintén veszélybe taszította a brigád vállalásának teljesítését. :an — eg\ vő területekei átázott a föld. A vetés a kukorica kivételével mégis befejeződött, végeztek a mák, a saláta sarabolásával és egységével, a cukorrépa sara- bolását úgyszintén befejezték, egyelése folyamatban van. — Egy-egy gép szervezés szerint a brigádokhoz tartozik, a többi a központi irányításunk alatt áll. A brigádoknak jut még 6—9 fogat is. Hatéves gyakorlat mutatja ennek a rendszernek a helyességét. — A Szabó-brigád most szorongatott helyzetben van, mert területükön háromszáz hold még nem művelhető. Ez a Szi- halom felé eső rész, ahová kukoricát és hetven holdon borsós csalamádét vetünk. — Ma itt is megkezdjük a szántást, kultivátcrozást és a vetést. Több gépet irányítunk ide. Tiz nap alatt végzünk. További feladatok Szabó, Pál, Szikla és Czakó, a négy brigádvezető, mindennap a kora délutáni órákban megbeszélést tart a szövetkezet vezetőivel. Pál brigádja két gépet kap szántásra egyet nehéz fogasolásra kettőt vegyszerezésre, ketKeresték a megoldást, mive hozhatnák helyre társuk botlását, míg végül úgy döntöttek hogy „kárpótlásul” az egy iga zolatlan hiányzásért 1000 nor maórányi időt takarítanak me| az üzemnek, hogy ki ne esse nek a versenyből. Nem nehéz elhinni, hogj ezek a pótvállalások komol% erkölcsi kötelezvények a brigád számára, s hogy ezek va lóra váltásáért milyen lelkiis meretességgel dolgoznak elsősorban a hibát elkövető mun kások, műszakiak, de társait is, akik önként vállalták i többletet. S nem vitás az sem, hogy i komoly anyagi megtakarítá: mellett ezek a közösen vállal pluszok milyen jó hatással vannak a gyári kollektíva össze- forrottságára, a közös ember erények kiteljesedésére, egymás nevelésére. Ezért hódítanak mind nagyobb tért üzemeinkben a pót vállalások, amelyek a mere1- adminisztratív intézkedések vagy a vétkesek mea culpázá- sa helyett a reális helyzetbő kindulva próbálnak ember: megoldást találni a hibák ki javítására. Ezért sorolják a pótvállaláso kát a szocialista munkabrigádok életének szimpatikus, új vonásai közé. Kovács Endre r célért tőt szállításra és egyet a kukorica vetéséhez. Kóródi LászU és Bocsi József háztáji terű le teket szántanak úgy mennek a Szabó-brigádhoz. Czakó brigádjánál szánt az SZ-100-as, a brigádtagok a mák egyelését folytatják. Szabóéknál szántásra, talajelőkészítésre, kukoricavetésre irányítják a gépeket. A Sziklai-brigád gyűrűshengere- zéshez, szállításhoz kér gépet, tagjai folytatják a cukorrépa egyelését. Már a megbeszélésen sző esik a lucerna kaszálásáról, az egye- lés utáni kapálásokról. A növénytermesztés időszerű feladatai ezek, amelyeket a szövetkezet mintegy félezer tagja egy tagként, az időjárási viszonyokat kihasználva végzi el. A gazdaság vezetői már tovább mentek, nagyjából kijelölték az őszi kalászosok területeit. A korábbi évek tapasztalatai alapján kidolgozták az előveteményeknek megfelelő betakarítási sorrendet és a vetés ütemezését is. A tavaszi feladatoknak ez ad nagyobb jelentőséget, brigádvezetők és termelőszövetkezeti tagok részére egyaránt. (P- E.) ezután szocialista módon akarnak élni, dolgozni és tanulni. A városi Nőtanács kezdeményezése jó talajra talált Gyöngyösön* szívesen segít a továbblépés- ben a városi pártbizottság is. Az Üj Élet Tsz két munkacsapata már megkötötte a szocialista szerződést, előzőleg tanácskozott a pártalapszervezet és a közös gazdaság vezetőivel, hogy vállalásuk csakugyan onnan merítsen feladatot, ahol a legnagyobb szükség van a lelkes erők összefogására. Le- iicrtai Istvánné munkacsapata elhatározta, hogy a hozzájuk tartozó területen a paradicsomot legalább negyvenöt százalékban export minőségben termeli, a csemegeszőlőből pedig a termelt mennyiség kilencven százalékát teszik exportra alkalmassá, ennek szedését és csomagolását is kellő gonddal végzik majd. Bognár Györgyné munkacsapatának a szerződésben rögzített vállalása az általuk termelt uborka mennyiségének 65 százalékát jelöli meg exportképes mennyiségre. Ez a csapat a szántóföldi növénytermesztésben érdekelt, vállalásuk is erre a területre korlátozódik. Mindkét csapat több pontban rögzítette elképzeléseit, felölelték tervükben a gazdálkodáson túl a kulturális életre és a politikai képzésre vonatkozó célkitűzéseiket is. Nem feledkeztek meg a segítség kéréséről sem, az egyik csapatnál Veszprémi Sándor, a másiknál Melicher László brigádvezető kötelezte magát arra hogy esetenként segítséget ad Prell János pedig mindkét csapatnál a kulturális célkitűzések megvalósításában működik majd közre. A szocialista munkacsapat címért folyó verseny tehát kilépett kezdeti szakaszából Gyöngyösön a termelőszövetkezetekben joggal bizhatunk ezért további szélesedésében. (gmf) A példa követői lalat ezt a gondoskodást eddig elmulasztotta, és közeleg a július 1-i határidő, ezért a városi tanács meghosszabbítja a felmondást, és hozzájárul ahhoz, hogy az épületben lévő konyha és étterem október 1-ig üzemi étkeztetést biztosítson a dolgozóknak. Most már az Észak-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat vezetőin a sor, s október 1-ig gondoskodhatnak a dolgozók üzemi étkeztetésérőL ★ A városi tanács vb-elnőkhelyettesének nyilatkozata után felkerestük Tóth Lászlót, az Észak-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat Igazgatóját, s kértük, nyilatkozzék; ml lesz október 1-c után, hogyan tudják pótolni a tanács épületében lévő konyhát és éttermet? A vállalat igazgatója nem mondott semmi bízatót Már kiküldték — mintegy harminc vállalatnak — az üzemi étkeztetést felmondó leveleket. Természetesen a tanács nyilatkozata után meghosszabbítják az étkeztetést — október 1-ig. De október 1-e után — az igazgató nyilatkozata szerint— konyhakapacitás hiányában nem tudják biztosítani a 650, — sőt ez a szám azóta már 720-ra emelkedett — dolgozó ebédjét. ★ A SZERKESZTŐSÉG MEGJEGYZÉSE: Azok az egri dolgozók, akik jelenleg a városi tanács épületében kapnak üzemi ebédet* október 1-e után sem maradhatnak étkeztetés nélkül. Az üzemi étkeztetés megszervezése, az ebéd biztosítása elsősorban az Üzemi Vendéglátó Vállalat feladata. Ez a vállalat profilja — mint a nevéből is következik — ezt a vállalatot kizárólagosan azért hozták létre, hogy gondoskodjék a dolgozók olcsó üzemi étkeztetéséről. Október 1-ig még van idő. Az Észak-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat még meg» szervezheti az étkeztetést ta, hogy a tanács épületében lévő 2-es számú konyha és étterem felmondása szabályszerűen történt, pontosan betartva az Észak-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalattal kötött szerződés pontjait. A tanács hat hónapot biztosított az Észak-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalatnak arra, hogy gondoskodjon a dolgozók üzemi étkeztetéséről. Tekintettel arra, hogy a válLapunk április 29-i számában cikket irtunk Július 1-töl üzemi ebéd nélkül marad 650 egri dolgozó? — címmel, amelyben kifogásoltuk az üzemi étkeztetés megszüntetését. A cikk megjelenése után felkerestük Ferenc Jánost, az Egri Városi Tanács vb-elnök- helyettesét, s kértük, válaszoljon cikkünkre. A városi tanács vb-elnökhe- lyettese válaszában elmondotCikkünk nyomán Nem marad üzemi ebéd nélkül 650 egri dolgozó Halasztás: október 1-ig — de mi lesz azután?
