Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-27 / 123. szám

Értekezések ára ­milliókban veleiket a gyárakhoz, terme­lőszövetkezetekhez, hivatalok­hoz, értekezletekre invitálva a dolgozók ezreit, vizsgálnák fe­lül, vajon annyira fontosak-e ezek a megbeszélések? S ha igen, milyen módja van an­nak, hogy munkaidő után, és lehetőleg nem lakóhelyüktől távol tartsák meg a tanácsko­zásokat. Mert a példák zöme azt mutatja; nem Mohamed — vagyis az előadó — megy a hegyhez, a hallgatósághoz, ha­nem gyakorta a hegyet cibál- ják Mohamedhez. Az igazság kedvéért el kell mondani, hogy jó példáit is találjuk az értekezési költsé­gek csökkentésének. A megyei KISZ-bizottság például leg­utóbb vasárnap tartotta meg eredményhirdető, jutalomátadó összejövetelét, nehogy száznál több ifjúmunkást vonjon el a termelésből. De korántsem mondható el, hogy az ilyesféle törekvés jel­lemzője lenne az értekezlete­ket összehívó, kikérő leveleket küldő szervek többségének ... pedig nem ártana különösen most, a takarékosság évében. Kovács Endre A BNV pavilonjaiban áradó emberfolyam torlódó, sűrűsödő szigeteikéi alkot, valahányszor háztartási gép, vagy elektromos készülék bukkan fel a látniva­lók tengerében. Közgazdasági tények bizonyították eddig is a háztartási gépek rohamosan nö­vekvő keresletét — a családi ki­adások szerkezete évről évre jobban eltolódik a tartós fo­gyasztási cikke1, iavára —, de itt a vásáron az új készülékek és a jövendő vásárlók szemé­lyes találkozásának varázsa ad perdöntő tanulságokat az ipari és kereskedelmi szakemberek­nek a kereslet további emelke­désére. A háztartási gépek legdúsabb választékát kétségkívül a hűtő- szekrények adják: tucatnyi •negoldásban. változatban lát­hatók. A fejlődés irányzata is kitapintható: a készülékek túl­nyomórészt automatikus megol­dásúak, ilyen látható például az olasz Ignis, az osztrák Hoover cég bemutatóján és másutt. A mi hűtőgépiparunk idén nem hozott új háztartási tömegtí­pust — bár a 450 literes, új ké­szülék a nagyobb családoknál „háztartásinak” számít — a be­vált 70 és 120 literes készüléket állították ki. A KGST-orszá­'&4e470<*fMt Van néhány száz- , ezer forint megta­karított pénzem, amivel már napok óta nem tudok mit kezdeni. Ma reggel is éppen azon töp­rengtem, hogy mi a fityfenét is csi­náljak ezzel a pénzzel, hisz pél­dául tegnap egy­szerre tíz doboz gyufát is vettem, s bár három forint jelentős összeg, de a néhány százezer forint sem kis summa. Ekkor vil­lant a szemem elé a Népszava cím­fotója, amely egy­szerre öt új gépko­csit mutat be, mint a BNV sztárjait. Megvan! — kiál­tottam fel lelke­sen. Megveszem az új Moszkvics 408- ast... Vagy in­kább a Zaporozse- cet? Esetleg az új formájú Warsza- vát? Hm... hm... Tetszik a Skoda 1000-es is, nem beszélve az Olás­mobilról ... Melyiket ne­gyem meg? Nevetséges: meg­veszem mind az ötöt. Mi az ne­kem? Űgysem lehet kapni. És úgy sincs egy vasam se... (~ó) teljesebben bővíteni. Ha csak a BNV-n látható termékekre ter­jedne ki erőteljesebben ez a kapcsolat, az is rendkívül gyor­san javítaná a választékot A másik alapvető gépcsalá­dot: a mosógépeket, centrifugá­kat tekintve, a Hajdúsági Ipar­művek új, 2 kilogramm kapaci­tású lengőlapátos mosógépe és mágnesfékkel felszerelt törpe­centrifugája ér­demel említést Mindkettő ki­tűnő és egyben szép konstruk­ció. (Külön üd­vözlendő a mód­szer, hogy az új centrifuga a vá­sárral egy idő­ben megjelent a bolti kirakatok­ban is!) A korszerű háztartás — és méltán hozzá­tehetjük: az or­szág energia- mérlege — szempontjából rendkívül fon­tos cikkek a gáz- és olajtü­zelésű fűtő—hű­tő berendezé­sek. Régi hiányt pótol a MEKA- LOR 602-es tí­pusú hőfoksza­bályozós olaj- tűzhely. Élvo­nalbeli a Gáz­készülékgyártó Vállalat kerá­mia megoldású, tehát hőtárolós gázkandallója és szabadalma­zott cserép- kályha-egője. Praktikus új cikkek a hor­dozható, illetve propán-bután gázzal működő kályhák. Kitű­nő gáztűzhe­lyek láthatók a jugoszláv, a szovjet, az osztrák kiállításon is. Megjelentek egyébként a KGM erősáramú kiállításán a 3000 kilowattos, szép elektro­mos kályhák is. Fontos kiemelni az újdonsá­gok ezrei közül azokat a cikke­ket, amelyek nemcsak konst­rukciójukkal, hanem megjele­nésükkel is bővítik a háztartási készülék-skálát Ilyen például az Elekthermax grill-sütője; az úgynevezett vízbe merülő fűtő­test, amely pillanatok alatt forral, a MEKOFÉM típusú háztartási padlósúroló és sző­nyegkefélő gép, a légnedvesítő szobai permetező; stb. A nem-i Amikor találkoztunk, köz­vetlen hangon ezt mondta: — Nevezz csak egyszerűen Lepkének. A haverok is így hívnak... Barnásszőke, magas fiú, he­tente még csak egyszer borot­válkozik. 19 éves. A nagy gyár forgácsolóműhelyében, ahol dolgozik, különböző vélemé­nyeket hallottam róla. Az idő­sebb munkások szidták, a fi­atalabbak pedig olyasmiket mondtak, hogy az volt az ér­zésem, nem ismerik. Kiváncsi voltam hát, valójában kiféle, miféle lehet. A vendéglő teraszán talál­tunk egy szabad asztalt. Ide vártuk a „haverokat”. Meg is érkeztek pontosan. Hárman voltak, egyforma idősek Lep­kével. Jelenlétem láthatóan za­varta a három embert, míg Lepke be nem mutatott: — ö is haver! A társaság vezére, mondhat­nám: esze, természetesen Lep­ke volt. Minden tette, szava arra irányult,• hogy fölényét éreztesse is a többiekkel szem­ben. S ha azok hárman ámul­dozva csodálkoztak, üres, semmitmondó szavakkal di­csérték, mindez láthatóan jól­esett Lepkének. — Azt mondják rám, hogy rossz társaságba keveredtem — nézett rám Lepke, amikor ket­ten maradtunk az asztalnál, hogy a három haver „lötyögni” ment a táncparkettre. — Nem rossz haverok ezek. Csak olyan igénytelenek... Másért nem bolondulnak, csak a tánc meg a nők. A zenekar pihenőt tartott. A szomszéd asztalhoz letelepe­dett egy csinos, formás fiatal lány. — Ó, az anyád...! — csettin- tett az egyik havet, — Én ilyen nőt fel sem mer­nék kérni! — igy a másik. — Porcelánbaba! — mondta Lepke, s valami vibrált a hangjában, ahogy a szomszéd asztal felé nézett. — Mit vagy­tok úgy hanyatt esve? Duma kell ide, mamelukok, csak du­ma! Figyeljetek, teszek a hölgynek egy kedves ajánlatot. Ha kötélnek áll, elzavarom. Lepke odalépett az asztalhoz, felkérte. A nő édeskésen ta­padt. Lepke valamit mondott a nőnek, aztán a csinos, formás baba vérvörös arccal elrohant. A haverok döbbenten mered­tek egymásra, magam is meg- , lepődtem kicsit. — Na, hogy csináltam, ma­melukok?! — Lehengerlő vagy Lepke!! — Mit mondtál neki? . — Semmi különlegeset, urak. A nőd megkérdezte, hol dol­gozom. Mondomt illemhely- bakter vagyok s legyen az enyém, mert biztos vagyok benne, illemhely-bakterral még nem volt esete. A haverok a térdüket csap­kodták jókedvükben. Egész este nem is szóltam Lepkéhez, gondolkodtam, miért csinálja ezt. Lepkét nem za­varta a hallgatásom, a have­rokkal diskurált, ha egy-egy tánc után visszatértek az asz­talhoz. — Mikor voltál moziban, Ka­nóc? — kérdezte egyiküket, a nyúlt fülű szeplőset. — Tepnap, Lepke. — Mit láttál? — A címére nem is emlék­szem, nem nagyon nézegetem a plakátokat. Jlpp ke, a (jay áiuj — Hogyhogy?! — Pocsék film volt, na! Semmi kaland, szerelem és ] még csak egy ici-pici hírig sem. Én meg a másfajtát nem ; szeretem. Szinte önmagának mondta, amikor újra ketten marad­tunk. í — Ilyenek... sötétjejűek! De hát nekem nincs rendesebb is- t merősöm, barát. De ezek töb- r bet érnek bármilyen barátnál, i Nagy szívük van. Az ingüket l is levetnék, csak egy szavamba j kerül. z És bizonyítani próbálta, r mennyire úgy van, ahogy f mondja. b — Kanóc, mennyi a forint? r A fiú maroknyi gyűrt pénzt I emelt ki a zsebéből: c — Ennyi!... Akarsz inni, l Lepke? b — Nem inni akarok. Beteg * az anyám, pénz kéne! s — Pénz?! — Orvosra. Ötszáz. t — öt? Inkább igyál, arra s adok. — De hát beteg, Kanóc! 1 — Hagyd, majd meggyógyul. } A sétány apró kavicsai esi- c korogtak cipőnk alatt. Lepke lehangolt volt. j — Ezek nem tudják, hogy én l az anyámat nem is ismertem i mondta csendesen. 1 — Minek vagy velük? 7 — Ez a jó, más nincs... j — De mi értelme ízléste- < lenkedve szemtelenkedni ide- , gén nőkkel? ; — Idegen nő? — Lepke fel- j kacagott. — Nem volt idegen. Már egy éve udvarolok neki... Ma este moziba készültünk, de lemondtam a haverok miatt. És utánam jött, mert félté­keny. Én meg hazaküldtem a mamájához, érted? Leforrázva hallgattam so­káig. — A műhelyben mindenfé­le rosszat beszélnek rólad. — A munkám miatt?! — És a fegyelmi, azt miért kaptad? — Nagy gazember a műveze­tő. Csak káromkodik, mm néz magán kívül senkit. És olya­nokat megcsinál, hogy az em­berekkel aláíratja a jutalom­pénz papírját, aztán ő teszi zsebre. Nem mernek érte szól­ni. mert akkor repülnek. Jól fekszik az a tróger... Én meg kitoltam vele. Egyik nap bent­maradt délutáni műszakra is. Piás volt. Bevette magát az öltözőbe, elbújt és ott aludt horkolva az egyik pádon. Oda­kötöztem a kezét, lábát egy kábellel. A nappali műszako­sok szabadították ki. — És írásbeli fegyelmit ad­tak a szocialista erkölcs meg­sértése miatt! — Kit érdekel az egész... Megmondtam a bizottság előtt, hogy ha részeg lesz, megint odakötöm, de dupla kábellal. A nagy gyár forgácsolómű­helyében, ahol dolgozik, külön­böző véleményeket hallottam róla. Sokan haragszanak rá. A munkáját elvégzi rendesen, s nemcsak azt, amit kívánnak tőle, de többet is. Fiatal. A disznóságokat elnézni kevés a türelme. Ez a tulajdonság erény avagy hiba? Ne a ká­bellal megkötözött művezetőt kérdezzék... Pataky Dezső ízléses formatervezéssel és korszerű, mág- neskapcsolós fékező berendezéssel készült a Hajdúsági Iparművek új törpecentrifugája, (Bozsán Endre felvételei) az Express típus korszerű — a háztartásaink zömében évek óta működő készülékek tűntek fel ismét a kiállító vitrinben. A „túlsúlyos”, korszerűtlen ház­tartási őrlőgépnél annyi a vál­tozás, hogy gömböly (tettről szegletesre tervezték, de mére­te, súlya lényegében a régi. A háztartási gépek, készülé­kek vásárlása sorra-rendre .át­töri” az előirányzatok tervszá­mait. Csupán egy év alatt, ta­valy például 80 ezer porszívót, 154 ezer mosógépet adtak el boltjaink. Az idei Nemzetközi Vásár biztató ígéret a vásár­lóknak; a közeljövőben még jobb és csinosabb, ízlésesebb készülékek között válogathat­lak. Tábori András A Jászberényi Hűtőgépgyár új típusú, 450 literes hűtőszekrénye. gok egész sora állított ki ilyen cikkeket — a szovjet víztáro­lóktól, hűtőszekrényektől, tv-tí- pusoktól a csehszlovák gáz­tűzhelyig, vagy a kitűnő len­gyel házi kvarclámpáig —, s célszerűnek látszik a lendülete­sen fejlődő ipari szakosítással, kooperációval együtt a keres- kpdplmí vála.^ztjéikcsieré+. is erő­zetközi anyag vizsgálata is sok új gondolatot adhat szakembe­reinknek a nálunk még nem kapható készülékek választék- bővítéséhez, az USA háztartási mosógépétől, a bulgárok szelle­mes és esztétikus centrifugájáig. Több komplett, a bútorokba épített gépekkel felszerelt kony­ha ugyancsak látható a vásá­ron. A mi la­kásviszonyaink, lakóterület-mé­reteink különö­sen a szovjet pavilonban lát­ható, teljes há­romszobás la­kás konyhabe­rendezésének tanulmányozá­sát indokolják, A lakás 53 négyzetméter, — ami lényegé­ben a mi építé­si normáinkkal azonos — s a kis konyha tel­jesen gépesített^ szép pasztell­színű műanyag lapokkal egybe­épített megol­dású. Kétségtelen,- hogy az idén« minden eddigi! meghaladó mennyiségben és túlnyomó-! részt korszerű kivitelben lát­hatnak hazai háztartási gép­típusokat a vá­sár látogatói — éppen ezért ér­demes szóvá tenni néhány „szépséghibát”. Akad még el­avult termék a vásáron, ami különösen a nemzetközi anyag tükrében szembetűnő. Megje­lent például a hőfokszabályou zós vasaló —, bár sokéves ké­séssel — viszont tucatnyi válto­zatban láthatók a régen elavult típusok is. Kávéfőzőből, egy-két újdonság mellett., különösen lóban komoly teljesítmény. S \ ez a veszteségeknek mégis 1 csak egy része. Még hozzá kell 1 adnunk néhány súlyos tételt, c hogy világosabb legyen, mek- I kora kárt okoznak ezek a túl- e burjánzott kikérések. i A gyártól távol ülésezők er- r re az időre mintegy 350 ezer 1 forint munkabért vettek fel. t anélkül, hogy egyetlen tubust, z egyetlen láncszemet elkészítet- í tek volna érte. \ De még mindig nem teljes I az értekezletek ára. Természetes, ha valaki távol ^ ülésezik lakóhelyétől, annak napidíj jár, s ez megközelítő 1 számítással újabb kétszáztíz- 4 ezer forinttal súlyosbítja az f összeget. S ha ehhez még hoz- * závesszük az- útiköltségre ki- 7 fizetett tíz- és százezreket, a e reprezentációs és egyéb költ- 7 séget, csak így summázhatjuk 1 a végeredményt: milliók... 1 súlyos milliók vesznek el ezek­kel a számát se tudni értekez- 1 letekkel. 1 S ez az ügynek csak az J anyagi oldala. Gondolni kell az erkölcsi j kárra is, amelyet az a látvány okoz, amikor népes rajokban hagyják el az üzemet az érte­kezletekre igyekvők, miköz­ben munkatársaik helyettük is dolgoznak, mert a termeiéi mégsem állhat le a tanácsko­zók miatt. Nem nehéz elképzelni, mi- j lyen véleménnyel vannak a ] munkapad mellett maradók j azokról, akik gyári költségen j üléseznek rendületlenül hét- j ezer napot egy évben, százez­rekkel, milliókkal terhelve meg a gyár, az ország költ­ségvetését. Lehetnek ellenérvek, hogy ezeken a tanácskozásokon sok hasznos elgondolás, jó ötlet születik, amelyet gyümölcsöz- tetve anyagiakban is, „meg­hozzák” az értekezés költsé­geit. De ezeknek az ellenérvek­nek cáfolására azt tudjuk mondani, amit a munkapad mellett maradók is javasoltak: a jó ötletek, hasznos kezde­ményezések éppoly értékesek maradnak akkor is, ha azokat munkaidő után mondják el. S ezért lehet egyetérteni ve­lük, amint sürgetik, hogy azok a szervek, amelyek eddig nyakra-főre küldték kikérő le­Az üzemekbe, termelőszö­vetkezetekbe, hivatalokba nap mint nap érkeznek különböző társadalmi és szakmai szer­vektől úgynevezett kikérő le­velek, amelyek értekezletek­re, tanfolyamokra szólítják a munkást, műszakit, szövetke­zeti parasztot és hivatali dol­gozót. És természetesen ezeknek a kikérő leveleknek eleget tesz­nek; a munkás otthagyja gé­pét, elindul értekezni, a szövet­kezeti gazda sarokba állítja a kapát, s utazik tanácskozni, a hivatalnok kiteszi ajtajára atáb- lát: „Értekezleten vagyok”. S mennek járási, megyei székhe­lyekre, országos összejövete­lekre, mert mintha törvény- nyé magasztosult volna az a helytelen elv, hogy az igazi ér­tekezlet munkaidőben, s lehe­tőleg a központban rendezen­dő, hogy igazán rangos legyen, lehetőleg több napig kell tar­tania. Helytelen lenne egyértel­műen és egyöntetűen elma­rasztalni a társadalmi gazda­sági szervek összejöveteleit, mert hiszen a Vöröskereszttől a KISZ-ig, az MHS-től a Nő­tanácsig, sok hasznos témát vitatnak meg az értekezlete­ken, tanácskozásaikat a társa­dalom ügyeinek előmozdítása, sok jó tapasztalat elterjeszté­se jellemzi... Csak rettenete­sen sokba kerülnek az ország­nak. Nézzük meg a siroki Mátra- vidéki Fémművek példáján, mit is jelentenek anyagiakban a munkaidőben, és az üzemtől távol tartott értekezletek, to­vábbképzések. A gyár kimutatása szerint, naponta 25—30 embert kérnek ki különböző szervek értekez­letekre, egy, vagy több napos sport-, vagy más társadalmi továbbképzések, rendezvények meghallgatására. Ez érthetően komoly hátrányt jelent az üzemnek, hiszen az elmúlt év­ben pontosan 6979 napot hiá­nyoztak ilyen ügyben a terme­lésből a gyár dolgozói. A kérdésre, hogy milyen ér­téket állíthatott volna elő majd hétezer nap alatt az ér­tekezleteken iftő munkások, műszakiak népes csoportja, azt válaszolták: legalább 3 milliós értékkel gyarapíthatták volna az országot. 3 millió forint értéket ülé­sezni el egyetlen év alatt, va­Budapesti Nemzetközi Vásár Háztartási gépek parádéja

Next

/
Oldalképek
Tartalom