Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MÉPOJSÖG ... >é '• AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVL évfolyam, 102. szám ÁRA: 80 FILLÉR. 1905. májas L, szombat Májusi seregszemle & ggggflgggte ■W ’<■ ' *• .... r | ' . ' ■ , : ■ SiilÄ , ■-% irta: Fiímcz János, az SZMT vezető titkára Most ünnepeljük 76-odsaar május 1-ét, a nem­zetközi n*mkásimazgaikHn seregszemléjét. Hogyan lett a tavasz e ragyogó napja a zord léi utáni kikelet, a riigyfakadás, a virágzás, az élet megindulásának; napja, a nemzetközi munkásmozgalom harci seregszemléje. A nemzetközi munkásmozgalom szerve, a II. Intemacionálé hozott döntést, hogy min­den évben egy napon az egész világon harcos ünnepet keli tartaniuk a munkásoknak, a ki- zsákmányoltaknalk, a tőke, a kizsákmányolás, az elnyomás ellen. Ezzel is mutatva, hogy a töke nemzetközisége ellen a proletariátus is csak nemzetközi méretekben tudja harcát megvívni. A nemzetközi munkásmozgalom erejének összefogására van szükség ahhoe, hogy a töke edieni harcot hathatósan ered­ményre vjhesse. Mégis, hogy ezt a napot választotta a nemzetközi munkásmozgalom harci szerve, abban a véletlen is körzrejátszott. Az ameri­kai munkásszsövetség még 1888. végén meg­tartott kongresszusán úgy döntött, hogy má­jus 1-ét minden évben az amerikai proletariá­tus harcos ünneppel fogja ünnepelni, mert ezen a napon már több harci csatát vívott és nyert meg e proletariátus. Érmek alapján fogadta el az Intemacio- nálé is 1889-«s alakuló kongresszusán, hogy május 1-ét nyilvánítsák a munkásmozgalom harcos ünnepének. A burzsoázia a munkásmozgalom szervei­nek ezt a döntését nem vette komolyan. Ezért is okozott hallatlan megdöbbenést, amikor 1890-ben, az első májusi 1-ét ünnepelve, a nemzetközi proletariátus százezrei vonultak az utcára az elviselhetőbb életkörülményekért, a 8 órás munkaidő bevezetéséért és egyéb harci jelszót zászlajukra tűzve. A nemzetközi munkásmozgalmon, belül ebben az időszakban ünnepelték először ná­lunk is. Magyarországon, május 1-ét, ahol Budapesten több mint 60 000 ember vonult az utcára. Hallatlan félelem töltötte el a magyar burzsoáziát, amelyet az egyik korabeli pesti lap szemleírója úgy fogalmazott meg, hogy az uralkodó osztály tagjai függönyök mögül nézték, szemlélték a munkásosztály harcos felvonulását. Másnap fellélegezve emlékezett meg Ugyanez a lap, hogy nem következett be az, amitől nagyon sokan féLtek a fővárosban, nem történt kár a polgárok vagyonában és életük sem volt egy pillanatig sem veszélyeztetve. Ettől a naptól kezdve a magyar és a nemzetközi burzsoázia mindent elkövetett, hogy leszerelje, megbontsa, csendessé tegye a munkások e harci seregszemléjét. Sok megtorlásban volt része a munkásmozgalomnak, hogy miumka- szünettel tudja megünnepelni május 1-ét Sok vér, harc. szenvedés elmékeztet e napra, amelyet a nemzetközi proletariátus azóta is munkaszünettel és harccal ünnepel, zászlajára tűzve a szabadságért, a demokráciáért folyó küzdelem jelszavait. 75 év! Mennyi harcot, mennyi szenvedést, mennyi nélkülözést mennyi kudarcot, mennyi sikertelenséget élt át a proletariátus azóta, míg megértek a harcok gyümölcsei. A munkás­mozgalom legnagyobb, legragyogóbb legfé­nyesebb eredménye az Októberi Szocialista Forradalom alapján létrejött szovjet hatalom volt Ä szocializmus a munkásmozgalom harca alapján, és eredménye következtében jött létre, ebben a harcban a babér az orosz munkásosztályt illeti meg, de a győzelemben benne van a nemzetközi munkásmozgalom ereje, segítése, és a győzelem után a szovjet hatalom megvédésében is nagy szerepet ját­szott a nemzetközi proletariátus. A burzsoázia mindent elkövetett, hogy kisebbítse ez első szocialista’ ország eredmé­nyeit, hogy elködösítse a szocialista állam jelen­tő" é. . A kü'öntöző Pártok jobboldali veze­tőit használta fel arra, hogy lekicsinylőén nyilatkozzanak az első szocialista államról. .Orosz specialitásnak” nevezték, azonban a sok rágalom ellenére sem tudták kisebbíteni az első szocialista állam sikereit, a munkás- osztály harcát, amelynek támogatásával erő­södött. terebélyesedett, virágzásnak indult az első szocialista ország. És a TI. világháború Után egy sor országban, köztük hazánkban is, a munkásmozgalom harcának eredménye alapián létrejöttek a szocialista országok, — kialakult « szocialista világrendszer. Kemény küzdelem gyümölcse ez az ered­mény a nemzetközi munkás-mozgalomnak, amelyre büszke az egész világ proletariátusa és elszántan védi a nemzetközi imperializ­mussal szemben. Az imperializmus sok erőfeszítést tett és tesz, hogy megzavarja a békés építőmunkát. Különböző kalandorságaival1 háborút igyekszik Ikiroibbantani, szenvedést, nyomort igyekszik étóádéznd a munkások számára. A hábosú« A ono­tőkének mindig busás hasznot l»x\ kasoknak szenvedést, nélkülözést. Napjainkban is aggódva néznek a világ dol­gozó népei, köztük hazánk dolgozói is az im­perializmus újabb provokációjára Vietnamban. A békés építőmukát végző Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen elkövetett gyaláza­tos provokációkkal az agresszorók ismét láng­ba akarják borítani a világot, amelyet már két esetben sikerült végrehajtaniuk. Az események azt bizonyítják, hogy az agressziónak ellen ered­ményes harcot csak az egész világ dolgozódnak együttes harca hozhat. A békéért, a háború dien folytatott hars eszközei változnak, de a cél azonos marad az egész világ proletáriátusa részére. A mi dol­gozó népünk ez év május 1-re való felkészülése egybeesik hazánk felszabadulásának 20. évfor­dulójával. 20 szabad esztendő, amelyben hozzá­fogtunk a szocializmus építéséhez. Romokba heverő országból kellett kialakítani a magyar nép szorgos munkája nyomán azokat a feltéte­leket, amelyekkel a magyar nép a szocializ­musért folyó harcot eredményesen vívhatja meg. Pártunk VIII. kongresszusa joggal álla­pította meg eredményednk alapján* a hazánk­ban folyó munka eredménye, hogy leraktuk a szocializmus alapjait, hozzáfogtunk a szo­cializmus építéséért folyó harchoz. Szép, ne­mes és megtisztelő feladatot hajtott végre a magyar nép. Többször felmerült már, hogy a mi május 1-énk nem olyan harcos, nem olyan változatos, mint azokban, az országokban, ahol még kapi­talista viszonyok között dolgoznak a munká­sok. Ténylegesen a harc módszerei, eszközei megváltoztak hazánk felszabadulásával, más feladatokat állított a történelem, élénk, ame­lyeknek végrehajtásáért ma is harcolunk. A mi feladatunk ebben az időszakban pár­tunk vezetésével, a nemzetközi munkásmozga­lom segítésével a szocializmus teljes felépítése. De igazuk ván-e azoknak, akik úgy vetik fel, hogy nálunk nem elég eseménydús május 1-ének a megünneplése? Erről nem eshet így szó. Nagyon kemény, átgondolt harcot kell folytatni azokért a célkitűzésekért, amelyeket ötéves tervünk a népgazdaság elé állított. Na­gyon nagy erőfeszítéseket, szorgos, fegyelme­zett munkát igényel, hogy nap mint nap szeb­bé, jobbá, boldogabbá tegyük népünk életét. Annyi esemény, változás, mint amennyi nap mint nap életünkben bekövetkezik, még soha nem volt. Ezeket az eseményeket még számon tartani is nehéz. Űj gyárak, új iskolák, napközi otthonok, kulturális és egészségügyi létesítmé­nyek jönnek létre a dolgozó népünk keze nyo­mán. Ki ne látná azt a hatalmas munkát, amely a mezőgazdaságot átformálja, vagy azt a vál­tozást, amely' éppen napjainkban parasztságunk élet- és munkaköriilményednek formálásával megy végbe Annyi az esemény, változás, hogy egy ré­szét nem is vesszük eléggé számba. Sokan ma természetesnek veszik, hogy hazánkban a laké’ sok ezreit, tízezreit építjük fel, hogy a televízió gomba módjára szaporodott él, hogy népünk, de különösen ifjúságunk kulturáltságában, öl­tözködésében bármely nyugati ország ifjúságá­val kiállja az összehasonlítást, hogy a nők éle­tében alapvető változások állottak be. De sok volna felsorolni, számba venni mindazt, ami változás bekövetkezett népünk életében. Senki sem vitathatja, hogy ez nem a min­dennapi megvívott harc eredményeképpen jött létre. Vagy van-e attól nemesebb, szebb feladat, mint a pártunk Központi Bizottságá­nak múlt év decemberében hozott határozatá­ból adódó feladatok végrehajtásáért harcolni. Miért nemes ennek a feladatnak a végrehaj­tása? Azért, mert a végrehajtás során született eredmények dolgozó népünk boldogabb, szabad, örömtelibb életét van hivatva elősegíteni. Milyen feladatok megvalósítása áll most a mi harcunk középpontjában? Sikeresen fejez­zük be II. ötéves tervünk utolsó évét. Termé­keinket jobb minőségben és olcsóbban állítsuk elő. Fegyelmezett, öntudatos munkáshoz mél­tóan dolgozzunk. A feladatok végrehajtásához eddig is nagy segítséget adott a szocialista ér­telmiségünk, amely mind nagyobb szakmai tu­dással, hozzáértéssel oldotta meg és oldja meg továbbra is a rá háruló feladatokat. Lelkes, lendületes, áldozatkész munkájára továbbra is számít és támaszkodik dolgozó népünk. Az előttünk álló feladatok nagy erőfeszíté­seket, harcot követelnek továbbra is tőlünk, harcolni mindennapi feladatok elvégzéséért, a nagyobb sikerek eléréséért. Ezek a feladatok egész népünk összefogását igénylik. Eredmé­nyesen csak úgy dolgozhatunk, ha összefogunk egy cél érdekében, a szocializmus teljes felépí­téséért, a béke megvédéséért folyó harcban. Ezzel teszünk legnagyobb szolgálatot népünk­nek és a nemzetközi munkásmozgalomnak is, így ünnepelhetjük legméltóbban május 1-ét ' ' IjÉfe . ‘ *’ % v &&&& •: mm % Áy..Vá;v ^ % iMplé: IIP •• • V ' ■ ;,p : ’ J Ilii-r* ..... mindnek szól május elseje.” (Greskovits László) Május elsejei kiáltvány Jugoszláviában BELGRAD (MTI): A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bi­zottsága, a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetségének Országos Bizottsága, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsa és a Jugoszláv Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága közös kiáltvánnyal fordult május elseje alkalmá­ból az ország dolgozóihoz. A kiáltvány bevezetőben emlé­keztet, hogy húsz év múlt el azóta, amióta a jugoszláv mun­kásosztály és a nép győzedelmeskedett a fasizmus felett. Majd hangoztatja: Jugoszlávia arra törekszik, hogy a világ összes demokratikus és békeszerető erőivel közös gátat ves­sen a világbékét közvetlenül veszélyeztető nemzetközi helyzet rosszabbodásának. A béke és a békés együttélés azonban nem lehet mindaddig szilárd, amíg valamennyi nép nem szabadul fel a gyarmati elnyomás alól. Jugoszlávia dolgozói élesen elítélik az imperialisták agresszív eljárását és nyűt katonai beavatkozását Vietnamban, Kongóban és a világ más részein. Az Egyesült Nemzetek Szervezete nélkülözhe­tetlen tényezője a békéért és az államok és népek közötti igazságosabb viszony kialakításáért vívott küzdelemnek. Éppen ezért Jugoszlávia az ENSZ szerepének megszilárdítá­sáért száll síkra — fejeződik be a kiáltvány. Május elseje Franciaországban - a bérkövetelések jegyében PÁRIZS (MTI): Franciaországban ez évben éles szociális harc közepette ünnepük meg a dolgozók má­jus elsejét. Az ünnep előtt Nantes-ban 8000 dolgozó, Pá­rizsban pedig a Bull elektronikus gyár 4000 munkása tüntetett az elbocsátások ellen. A Francia KP Politikai Bi­zottsága május elseji felhívá­sában harci egységre szólí­totta fel a dolgozókat. Több vidéki városban a CGT, a Force Ouvriére és a CFDT közös tüntető tetvouulásra króKÜL Párizsban, ahol évek óta ren­delet tiltja a május elseji fel­vonulást, nagygyűlést tarta­nak. Az ENSZ ülése NEW YOKR (TASZSZ): A békefenntartó ENSZ. műveletek kérdésével fog­lalkozó 33 tagú ENSZ-bizolt- ság ülésén felszólalt az Egyesült Államok küldötte. Beszédében elvetette azt aZ indítványt, hogy a bizottság határozatában külön pont­ként szögezze le: az összetű­zés elkerülése érdekében a közgyűlés ülésén nem sza­bad felvetni az okmány 19. cikkelye alkalmazásának kér­dését. Ezt a pontot egyébként az afro-ázsiai országok 1964. december 30-án elfogadott kompromisszumos javaslata is tartalmazza. Mint ismeretes, a Szovjet­unió képviselője a bizottság ülésén korábban már hang­súlyozta, hogy országa elfo­gadja az afro-ázsiai javasla­tot és ha az Egyesült Államok hasonlóképpen cselekszik, sor kerülhet a megegye­zésre. A szovjet küldöttség vélemé­nye szerint a 19. cikkellyel kapcsolatos afro-ázsiai indít­vány elfogadása megkötné azok kezét, akik a jövőben provokációs célzattal megpró­bálnák felvetni e cikkely al­kalmazását. Az amerikai küldött felszó­lalásában azt az etióp javas­latot támogatta, amely meg­kerüli a 19. cikkely alkalmazá­sának kérdését. A Német Kommunista Párt felhívása május 1-re DÜSSELDORF (MTI): A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága május 1- re felhívással fordult Nyu- gat-Németország összes mun­kásaihoz, alkalmazottaihoz és tisztviselőihez, hogy a Német Szakszervezeti Szövetség PEOficamiíámala „vonuljanak az utcára és kő- veteljék az atomfegyverék eltiltását, tiltakozzanak a rendkívüli állapotról szóló törvények ellen, s követel­jék, hog/ a Német Szövetsé­gi Köztársaság a maga ré­széről járuljon hozzá a Is*

Next

/
Oldalképek
Tartalom