Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-15 / 89. szám

Csillagok a hegyen LOMONOSZOV Kommunisták az idő sodrában Kétszáz évvel ezelőtt, 1765. április 15-én ávozott az élők sorából Mihail Vasziljevics Lomonoszov, orosz tudós, költő és felfedező, %ki számtalan tudmúnyos munkájával meg­előzte korát. Olyan időben élt és alkotott, amikor még világrésznyi hazáját a feudaliz­mus bilincsei kötötték gúzsba, s az emberek millióit az egyházi reakció sötét babonái m°g külön is sanyargatták. Lomonoszov zsenijét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy ké­pes volt kora szellem: nyomorúsága fölé emel kedni, s egyidejűleg sok jeles kortársának mutat­ta meg az előre vezető utat. Az emberiség nagy Pantheonjában a legjob­bak között ragyog bá­mulatos életműve. Tizenkilenc éves korá­ig jobbágysorban tengő­dő édesapja segítőtársa­ként dolgozott. Határta­lan akaratereje és tu dásszomja azonban ki­emelte környezetéből. Életregényének minden sora lebilincselő olvas­mány. Sikerült elsajátí­tania a korabeli tudo­mány eredményeit és a pétervári egyetemen a kémia tanára lett. Az 6 nevéhez fűződik a kine­tikai hőelmélet megalko­tása. Megfogalmazta a gázelmélet ala-pjait. Már 1748-ban olyan tudományos eredményeket ért el, amelyekre a korabeli tudományos világ- közvélemény felfigyelt. Alkotó kedve és ereje szakadatlanul mű­ködött. Kísérletileg igazolta 1756-ban a tömeg megmaradásának törvényét. Értekezett az ab­szolút 0 fok létezéséről. Megelőzte c világhírű Daltont a molekulák és az atom természetére vonatkozó elmélet megalapozásában. 1758-ban megfogalmazta az energia megmaradásának törvényét, amelyet később mások igazoltak. Kémiai kísérleteihez olyan mérleget szerkesz­tett, amellyel megelőzte Lavoisier-t. Bebizo­nyította annak a korabeli feltételezésnek helytelenségét is, hogy a fémek súlya égéi közben gyarapodik. Foglalkozott a fény és aa elektromosság kapcsolataival, s a kalometria egyik kidolgozója lett. Azok a megfigyelései, amelyek a légnyo­más, a légkör hőmérséklete, a légkör elektro-1 mossága, az optika törvényszerűségeire vo­natkoztak, a nagy felfedező-tehetség bizonyí­tékai. Érdeklődési kör« sokoldalú volt. Kezde­ményezésére hozzákezd­tek a nagy orosz biroda­lom területének feltér­képezéséhez. Geológiai publikációiban a földta­ni változások állandósá­gát. a folyamatok szaka- datlanságát hirdette. Ami pedig a szerves élei földtani alakiló szerepét illeti, annak megállapí­tása. hogy "Z olyan ős­maradványok. mint pél­dául a kőszén, élőlények­től származunk, olyanok­tól, amelyek az állandó­an érvényesülő földtani tényezők hatása közben haltak el. Materialista tudomá­nyos alapállása követ­keztében szembekerült a feudalizmus korlátolt­ságával és a vallásos vi­lágnézet babonáival. Eszméinek hatása alól a 19. század gondolkodói és az orosz forradalmi demokraták nem tudták szabadulni. Megalkotta az orosz tudományos nyelvtant, s az orosz klasszicizmus egyik köl­tője — a hazájáról írt ódái közismertek. 1755- ben alapította meg a moszkvai egyetemet, amelyet ő és tanítványai az orosz tudomány és a haladó társadalmi gondolkodás központ­jává fejlesztettek. Mint filozófus, költő, csillagász, geológus, kémikus, drámaíró, gyakorlati felfedező — új ösvényeket nyitott az emberi tudomány széles síkján. A haladó emberiség mély tisztelettel tartja számon példamutató, gazdag életét ( - ) Több mint 70 000 dolgozóval teljes erővel megkezdte a ta­vaszi-nyári építési főidényí az ÉM építőipara. Jó alapot ac a további munkához, hogy re­korderedményt értek el az el­ső negyedéves terv teljesítésé­ben. Évek óta először túlszár­nyalták az első negyedéves elő­irányzatot. Mintegy 110 millió forint értékű munkával többet végeztek el, s így csaknem háromnapos előnyt szereztek. A kedvező eredményeknek viszont az a szépséghibája, hogy a negyedéves lakásátadá­si előirányzatot nem teljesítet­ték. A budapesti lakásépítők, valamint a borsodi, a szabol­csi és a szolnoki vállalat dol­gozói ugyan több lakóházat A^xSPBfíiGj 2965, április 14., serda azokban a feszült időkben tett- legességre, attrocitásokra nem került sor ellenünk, kommu­nisták ellen. 56-ban pedig ... a hőbörgok, a félrevezetett in- dulatoslkodók megtették mind­azt, amit a háborút követő za­varos időkben, ellenfeleink ma. gukhoz méltatlan cselekedet­nek tartottak. Tüntettek. Le­vertek a helyéről, összetörték a pártszervezet tábláját. A Sza­badság szobrot ledöntötték. Olyan jelszavakat kiabáltak, hogy „szappant kell főzni a kommunistákból!” Tillicziki József 1956-ban is tudta a dolgát. S mint húsz esztendeje, a németek elűzése után, az volt az első, hogy a párt szétzüllesztett sorait ren­dezzék. Országszerte még tom­bolt az ellenforradalom, s Ap- con sem csendesedtek a szennyes hullámok, október 29-én már egybegyűjtötte ré­gi társait, hogy cselekedjenek. — Hetven tagja van párt­szervezetünknek, de az üze­mieket is számítva az apci kommunisták száma 200 körül mozog. A legfiatalabb tagunk 23 éves a legöregebb hetven felé jár. Ott voltunk a terme­lőszövetkezet megszervezésénél 1950-ben, ott voltunk tíz évvel később, 60-ban is. Aki akkor hú­zódozott, ma már belátja, nem volt érdemes. Közösen gazdál­kodni könyebb. eredménye­sebb. Tavaly is több mint 37 forintot ért egy munkaegység. Van-e Tiliczki Józsefnek képviselői emléke? — Közvetlen a háború után, a 47-es választás idején Kádár János elvtárs itt járt Apcon. Választási beszédet tartott, mint Heves megye nemzet- gyűlési képviselője. Megzavar­ták a gyűlést a jobboldali reakciós elemek. Verekedés is volt Aztán mégis úgy lett, ahogy mi, kommunisták akar­tuk. Kádár elvtárs elmondta a beszédét, s ellenségeinknek ott nem termett babér. Szerény, tartózkodó ember emlékeiben is. Saját képviselő­ségének eddigi emlékeiről nem beszél. Az még a mindennapi élet, s történelem csak holnap lesz. A kommunisták olyan em­** berek, akik nem kémek sokat. Okadni szoktak sokat. Tenni, cselekedni másokért, mert szívügyük, ami közös. Mindennapjaikat ez a munka tölti ki. Haladnak az idővel, benn állnak a „íősodrásban”. mint a költő, Arany János ír­ta. Benn állnak, az idő sodrá­ban. Nem költői jelkép. Csillagok a hegyen.... (pataky) földet. A fordulat itt is eltöröl- i te a koalíciós pártokat, egye- 1 sültünk a szocdemekkeL Mi- ] kor a Hangya és a földműves- i szövetkezet egyesült, a szövet- ; kezeinek elnöke lettem. 1952— < 54 között százhúszas létszám- ; mai önálló pártbizottsága volt Apcnak, a függetlenített párt- ; titkári tisztet7 én töltöttem j be .,. Az ellenforradalom után i újra kellett szervezni a pártot. £ A szervezők közt ott voltam, ; 57-től 59-ig a titkári tisztséget < újra csak én töltöttem be. ] Lassan ölti egymáshoz a sza- ] vakat. Hangja rekedt, fátyolos. Nagy beteg ember. A munka , áldozata. Kilenc évig bányász- , kodott, tomporát összenyomta két csille; gerince is megsérült. , Feküdt műtőasztalokon, sok { időt töltött kórházi ágyon. Régi iratokat, dokumentumé- ( kát szed elő az öreg fiókokból. s A legelső a párttagsági könyv. \ Száma 118.828. Eleinte csak be- ‘ írásokat, pecsételéseket látni a bélyeg helyének rubrikái kö- , zött; aztán beírásokat 1946-tól. ‘ Ilyen beírásokat: 1946. febr. 30: . 4000 pengő; márc. 17: 20 000 pengő; május 5: 2 millió; július: , 30 billió pengő. Augusztustól ' már rendszeres bélyeg van, azokért a bélyegekért már új 1 pénzt, forintot fizetett. ■ A legelső tagkönyvml egy ■ másik tagkönyv jut az eszébe. • Azt a tagkönyvet elvették Su- ’ rányi Jánostól. Az 50-es évek legelején... ; — Hamis vádak alapján ki. ■ zártak a pártból... Nem is tudtam róla, kórházban feküd­tem súlyos betegen, erőtlenül. Emlékszem, délelőtt operáltak. ; magamhoz se térhettem jófor- ; mán, délután már ott voltak az ágyamnál. Nem, nem látó- ■ gatni... Megmondták, hogy I kizártak, nem vagyok többé párttag, kommunista és nyom- : ban elvették a tagkönyvemet. A párt Központi Ellenőrző : Bizottsága megvizsgálta Surá- ; nyi János ügyét. Párttagságát visszaállították. És vissza- : kapták tagkönyvüket azok a 19-es veteránok is, akiket Su- , rányival együtt a hatvani já- < rás más községeiben ugyancsak hamis vádakkal kitaszítottak a pártból. A rájuk kent szé­gyenért másformában is elég­tételt kaptak — a kizárásukért vétkeséket leváltották. ★ pehér; ősz haja van Tilicz- 1 ki Józsefnek. A fehér­ség nem a kor jelképe, inkább az átélt szörnyű, viharos idők öröké. Gondok, nehéz terhű emlékek bizonysága. 1942 óta bányász. Megjárta a frontot, a háborút. Ott volt a párt apci alapítói között fiatalon. 1959 óta ő az apci pártszervezet titkára. S a legutóbbi válasz­táskor őt küldték bányásztár­sai képviselőnek az országgyű­lésbe is. És ki ne felejtsük tisztségeinek sorából, hogy tag- | ja a Magyar Szocialista Mun- i , káspárt hatvani járási bízott- j ságának. — A húsz év apci krónikájá­ból a 47-es választások a leg­emlékezetesebbek. Legdühöd, tebb ellenségünk a szoedem jobboldali szárnya volt. Kifor­gatták a KPM programját, sa­ját szája ízűik szerint magya­. rázták. Üton-útfélen arra ment a dühödt játék, hogy a kexm- : munisitákat lejárassák, hogy ki­húzzák lábunk alól a talajt. De volt elég akaratunk, erőnk, i harcikedvünk és győzni tu<l- ; tunk. Győzni 48-ban is. ami- , kar a szoedemek jobbszámya ; az egyesülés ellen ágált, s fel­• tételeket szabott, hogy a maga • kezeibe kaparintsa a gyeplőt, a : vezető szerepet. Érdekes, hogy ■sebész segítésére ; ezzel a berendezéssel tulajdon. . kóppen egyetlen egységes rend- ; szerbe fogták össze azokat a . különböző észlelő műszereket, . amelyek a beteg vérkeringé- . sót, hőmérsékletét, pulzusát, i légzése ritmusát, gázcseréjét, ■ áltálában anyagcsere forgal- l mát, vérnyomását stb. mérik, i A műtős-sebész szabadon ha- i tározza meg. hogy ezek közül : a műtét közben mikor melyik négy életfunkció alakulása • mond legtöbbet a beteg álla­potáról és a megfelelő billen­tyűk lenyomásával mindig az éppen leglényegesebb mérési. eredményeket „idézheti” maga elé a műszer ernyőjéé«. 1 A hatvan—salgótarjáni mű- úttól másfél kilométer- nyíre nagyfalú házak tarkáll- nak hegynek kapaszkodva és szétterülve a réti lapályon. A hegy, a kellemes ízű borokat termő szőlőskertekkel — a Som­lyó; három híján 400 méter magas. — öt éve élék a faluban, ma­gyart és történelmet tanítók ... A pártszervezet korai króniká­ját személyes vallomásokból is­merem. A mai krónikáról már sokat tudok, magam is vezető­ségi tag vagyok. Ketten ballagunk a tavaszi utcán. Hónom alatt piros köté­sű könyv: Apc nagyközség mo­nográfiája. Kísérőm harmincon túli tanárember; éppen az, aki a szerényen „helytörténeti váz­latnak” keresztelt értékes mo­nográfiát megalkotta. Dratsay Zsigmond. Olyan emberekhez tartunk, akik szervezői, meg­alapítói voltak a kommunisták pártjának Apcon, akik harcot vállaltak és küzdelmet, akik zászló és fegyver voltak együtt, viharos időkben. Akik nem fe­lejtették, emlékeznek a hábo­rúra, a falu életének tisztulá- sára­Szemtanúk visszaemlékezései alapján a monográfia a béke étkezését így mondja el... „A szovjet csapatok Rózsaszent- márton irányából közeledtek a falu felé... 1944. december ele­jén. December 5-én délelőtt a Vörös Hadsereg lövedékei már elérték a falut. A németek ak­navetőkkel a Szentiványi-féle gazdasági udvarban foglaltak tűzelőállást, s onnan viszonoz­ták a tüzet. A kastély pincéjé­be több család húzódott be az aknaiűz elől. A szovjet csapatok ugyanis „katyusákkál” kezdték veretni a német állásokat... Este hét óra körül a német ak- navetősök továbbállnak, s éjfél felé a mai Szabadság. Barátság utca, a Rákóczi út szélső házai­nál feltűnnek a Vörös Hadsereg katonái... A német utóvéd mozgó védelemmel próbálko­zott, de sikertelenül. Éjfél után, két—három közt már a község egy része a szovjet csapatok ke­zén van. Hajnalban a németek meglehetősen értelmetlenül fel­robbantják a Zagyva-hidat, de a robbantóknak már nincs ide­jűje a menekülésre, ott pusztul­nak; a szovjet csapatok pedig átkelve a megáradt Zagyván, folytatják az üldözést...” A Somlyó oldalairól eresz­kedtek alá a csillagok, a falut felmentő szovjet katonák. Ak- toor éjjel a szőlőtőkék között nyomultak előre a csillagok a hegyen — hajnalra szabad volt Apc. \7 ízmosta szűk utcák, kis ” földes házban lakik a 66 esztendős Surányi János. Szo­bája falán, üveg alatt, kitünte­tési Tanácsköztársasági Emlék- órán. — ... Kezdem a háború előt­tiekkel. Nagy „nyilasdit” ját­szott akkoriban ez a falu. Tu­domásom szerint 186—220 tagja lehetett a nyilas pártnak. Szá­láéi testőrségében is legalább hat apci szolgált (Még a kom­munista párt első titkárának, Kovács Doma Pálnak a két fia is testőrségi ember volt). Igaz, legtöbbjét a szegénység vitte a nyilasokhoz. Nekem is cipőtal­pat ígértek, ha belépek. Egy cipőtalpért adja el magát az ember?!... Öten alakítottuk meg a kommunista szervezetet: Kovács Doma Pál, aki előbb mondtam, mindjárt vezető is lett; Sidi Ferenc, Pintér János, Tiliczki József és magam. Ott voltunk a Nemzeti Bizottság­ban. harcoltunk ellenségeink­kel, a reakciósokkal, osztottunk Műszer a műtős Négy fénypont fut egymás felett egy szekrény nagyságú műszer ernyőjén, és amint eltűnik jobboldalt, rögtön meg­jelenik és isimét útnak indul half elől. E fénypontok útvona­lából a szakember azt tudja kiolvasni, hogyan bírja a mű­tét különleges megterheléseit s beteg szervezet. A készülék a Műszeripari Kutató Intézet új konstrukciója. A szakemberek adtak át a tervezettnél, de mégsem tudták pótolni azt a hiányt, amit elsősorban a Tol­na megyeiek, továbbá a Ko­márom, Somogy és Heves me­gyei vállalatok okoztak. Az ÉM építőipar végeredményben 1807 helyett 1660 lakást adott át az év első három hónapjá­ban. Az adósságként visszama­radt 147 lakás befejező mun­káit tehát a második negyed­évben kell elvégezni. Ebben a három hónapban természetesen sokkal nagyobb a feladat, mint az első negyedévben, s majd­nem háromszor annyi lakást, vagyis 4592 új otthont kell majd átadni. Ezenkívül sok új építmény vár az átadásra az ország ipartelepein, városaiban és a balatoni üdülőhelyeken^ A legjelentősebbek közül még áprilisban be kell fejezni a balatonszéplaki nemzetközi új­ságíró üdülő, a veszprémi új irodaház és a Miskolci Drót­művek új szociális épületének munkálatait és a zalaegersze­gi Bárány Szálló bővítését is. A második negyedéves terv valóra váltásáért külünösen fontos tennivaló a szállító vál­lalatok együttműködésé­nek gondosabb megszerve­zése. Az idén ugyanis nem a' munkaerőhiány, hanem az anyagellátási problémák meg­oldása jelenti a legnagyobb gondot. Megkezdődött az építési főidény Lemaradás a Heves, Komárom és Somogy megyei vállalatoknál Nehéz időben,fontos posztokon # Vigyázat! Álarcos rablók! így a támadóknak zsákmány nélkül kellet elmenekülniök. Majd a Gyöngyösi úti pos­tahivatalt érte támadás. A pénztárban 60 000 forint volt. A postatisztviselő ellenállt, tá­madóihoz vágta az asztali lám­pát, az ablakhoz rohant és segítséget kiáltott. A rablók felkapták az íróasztalon heve­rő 410 forintot és hanyatt- homlok menekültek. Kristályék az újpesti Népkertben A rendőrség nagy területen lezárta a Gyöngyösi úti posta környékét. Portyázó egységek kutatták át a közterületeket és a nyilvános helyeket. Végül az újpesti Népkert vendéglő­ből három fiatalembert állí­tottak elő a nyomozók. A rab­lások tetteseinek személyleírá­sa tökéletesen illett rájuk. Mindhármuknál tarka zseb­kendőt találtak, amilyet a tet­tesek viseltek a korábbi rabló- támadásaikon: háromszögbe hajtott zsebkendő került elő az egyik zsebéből. A kendő két végén még látszott a kötésből eredő gyűrődés. A zsebekben összesen 410 forint lapult. Kiderült, az előállítottak testvérek, a két idősebb több- rendbeli betörőtolvaj — „Kris­tály testvérek” néven volt is­mert a betörési szakcsoport előtt. A gyanúsítottakat azonos korú és hasonló termetű fér­fiak közé állították s a rablá­sok sértettjei azonnal rájuk mutattak. Kristályék nem is tagadtak tovább. Déri Pál pihentetni rendelte állomá­nyát, a vezetők pedig a holt­vágányra szaladt nyomozás át­értékelésével foglalkoztak. De nem sokáig... A híradók soron kívül rádióközleményt juttattak el a csoportvezetők­höz. „Valamennyi rendőri szervnek! Székhelyén. Tápió szöllős postahivatalába három ismeretlen álarcos fiatalember hatolt. Pisztolyt fogtak a jelen­levő postai alkalmazottakra, betörték a hivatal kezelőabla­kot és tizenötezer forintot zsákmányoltak. Munkában a háromszögbe hajtott zsebkendő Személyleírásuk megegye­zett a Mármarosi úti rablóké­val, csak felsőkabátot is visel­tek. Álarcuk ismét háromszög­be hajtott zsebkendő volt. Fokozott lendülettel folyt a nyomozás. A rablások további sorozatára lehetet számítani. A következtetés helyes volt; a banda újra támadott. Buda­pesten a Vadaskerti úti posta- hivatalba hatolva az egyedül tartózkodó hivatalvezetőre pisztolyt fogtak, a kezelőabla­kot betörték, öltözékük, álar­cuk ugyanolyan volt, mint az előző rablások elkövetőinek. A postatisztviselő nem veszítette el a fejét, segítségért kiáltott, kiabálta a környéket A banda eltűnt a Viharhegy felé vezető ösvényen. A rendőrség kiszált a hely­színre, nyomokat keresett, ta­nukat hallgatott ki a tettesek menekülési útvonalán, de a nyomozás részleges eredmény­nyel járt, a három rabiéról csak hiányos személyleírást si­került beszerezni. Többen azt vallották: a tá­madók egyike birgerli csizmát viselt, mások szerint vala­mennyien pantallóban voltak. Abban megegyeztek, hogy a tettesek 20—24 év közötti, jól öltözött fiatalemberek, arcukat háromszögbe hajtott tarka zsebkendőből készült álarc fedte. Birgerlis fiatalember A birgerli csizma feltűnő vi­selet, ezért a felderítés ezt a nyomot is követte. A körözött személyek között találtak is egy 25 éves fiatalembert, aki lopások sorozatát követte el. Gyakran birgerli csizmát hor­dott, megelőzően a Viharhe- hegyen lakott, és a Máramarosi utcából megszöktetett egy leányt. A birgerlis kézre került ugyan, de a KÖZÉRT kirablá­sának idejére tökéletes alibit igazolt. A budapesti rablási szakcso­port egyhónapos szakadatlan igénybevétel után rövid időre A budapesti Máramarosi úti KÖZÉRT kiszolgálói unatkoz­va várták: a délutáni zárást Az üzlet nem volt forgalmas, :sak a környékbeli asszonyok ugrottak be délelőttönként, ha a főzés közben kiderült, hogy ez vagy az hiányzik. De hirtelen felpattant az aj­tó, majd kiesett a rámából és „Fel a kezekkel” kiáltással há­rom álarcos nyomult a helyi­ségbe. Ketten a meglepett al­kalmazottakra fogták piszto­lyukat, a harmadik vasdorong­gal felfegyverkezve, a pénztár- fülkéhez rontott, de a kasszát üresen találta. A rablók nem akartak dolguk végezetlenül távozni, ezért halállal fenyege­tőzve követelték a napi bevé­telt A boltvezető idegei nem bír­ták tovább a feszültséget: resz­kető kezekkel vette elő az egyik pult alól az eldugott 2500 forintot Néni az fizlefajtőban — Addig nem mozdulhatnak, amíg motorzúgást nem halla­nak, — mondta a rablók egyi­ke, fekete, göndör hajú fiatal­ember. Az álarcosok távoztak, a közértesek mozdulatlanul vártak. Az üzletajtónál egy idősebb asszony ütközött a rablókba. Belépett a boltba, aztán korát meghazudtoló fürgeséggel sza­ladt a rablók után. Közben fel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom