Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-14 / 88. szám
A felolvasó színpad premierje Egerben lemű, de természetesen nem marxista. Viszont —, ahogy Ozsvóth Béla megjegyezte, a kommunista, köztük a magyar drámaírók is sokat tanulhatnának tőle, mert Dürrenmatt általános emberi érvényűvé teszi drámáiban kifejtett gondolatait. A Fizikusokban az általános érvényű gondolat az, hogy a tudomány nem szolgálja az emberi haladást a kapitalizmusban. De Dürrenmatt tud arra feleletet adni, hogy szerinte a tudománynak hol van létjogosultsága. A színészek nemcsak felolvasták a darabot, hanem a felolvasó színpad szabályaihoz és lehetőségeihez mérten játszották is. Legalábbis hangjukkal. Mozdulatlanul álltak a színpadon, de a hangjuk „játszott”. Hatalmas sikerük volt. (B. Gy.) Dr. Ozsváth Béla, a Nemzeti Szíriház fődramaturgja, az előadás előtt ismertette Dürrenmatt munkásságát, és darabjaiban, valamint nyilatkozataiban is megnyilvánuló írói állásfoglalását Dürrenmatt nagyon tehetséges, sikeres szerző, aki szereti hangsúlyozni, hogy sehová sem tartozik, mintegy kívülről — egy más bolygóról — szeretné szemléltetni a földet és a* embereket. Hogy ez mennyire sikerülhet? Darahjai a legjobb cáfolatok erre, hiszen azokból egyértelműen kivilágA színpadi művek színrehoza- talának egy új, kevéssé ismert is elfogadott formájával — a felolvasó színpaddal — ismerkedhetett meg Eger Város erre kiváncsi, érdeklődő közönsége Hétfőn este, a Zeneiskola nagy- aermében. Az előadás a TIT Heves megyei szervezetének szervező munkáját dicséri. A világon a legtöbbet játszott, modern szánpadi szerzők közé sorolható iró-hírességnek, a svájci Dürrenmattnak a Nagyvilágban is megjelent drámáját, a Fizikusokat olvas ták fel Básti Lajos, Bodrogi Gyula, Hindi Sándor, Kohut Magda, Törőcsik Mari, So- mogyvári Pál és Till Attila.lik állásfoglalása. Haladó szel- Kohut Magda, Hindi Sándor, Básti Lajos. (Foto: Kiss Béla,' Valami új kezdődött Elég hosszan lehetne sorolni azokat a nehézségeket, amelyek akadályozták eddig a Mátravidéki Építő és Szakipari Ktsz munkáját. Ezek égy részét az objektív okok számlájára kell írni, másik részét viszont körültekintéssel, lelkiismeretes munkával, felelősségérzettel el lehetett volna hárítani. Jelentős gazdasági erőt képvisel, a Mátravidéki Építő és Szakipari Ktsz, hiszen mintegy ötszáz embert foglalkoztat, és az elmúlt évben több mint 34 millió forint értékű munkát végzett. Készáru termelési tervüket és ipari szolgáltatási tervüket túlteljesítették, csupán az építőipari tevékenységük maradt el a tervezett értéktől. Összes tervlemaradásuk nem érte el a másfél millió forintot. Az eddigi adatok nemcsak a tájékoztatást könnyítik meg, hanem alkalmasak arra is, hogy az okokat meg tudjuk találni. Ezek közé tartozik a létszám-hiány. Ha a termelésből nem hiányzott volna hat fő, akkor már ötszázezer forint nem esett volna ki, és ha a foglalkoztatott dolgozók fejenként a tervhez viszonyítva nem 56 órával termeltek volna kevesebbet, további közel négyszáz- ezer forint értéket írhattak volna a teljesítés oldalára. Ez a két tétel mintegy egymillió forint kihatású- A hiány kétharmadát kimutattuk. A többi hiányzó forintot viszont csak a szervezetlenségben, a felületességben, a nagyvonalúságban, egyszóval: az emberekben meglévő hibákban találhatjuk meg. Egy példát említsünk csak: az egy főre jutó termelési érték közel két és fél ezer forinttal volt kevesebb, mint amennyire számítottak. Ennek kihatása az önköltséget is befolyásolta. Némileg vigasztaló ugyan, hogy a termelésből kiesett napok száma egy év alatt majdnem ezerrel csökkent, de a ténylegesen hiányzó közel kilencezer munkanap még így is nagyon magas. Ez a szám következtetni enged a munkamorálra is. Ha már a munkamorálról esett szó, nézzünk néhány idevonatkozó példát. Nem nagy dolgok ezek önmagukban, de összességükben mégis jelentősek. Előfordult, hogy egy családi ház építéséhez az ötven mázsa cementet hat- szori fuvarral vitték ki. Fel- debrőn gyakorlattá vált, hogy hétfőn délután egy órakor kezdtek munkához, szombaton viszont ennyivel hamarabb fejezték be a munkát. Gyöngyöshalászon tíz mázsa cement ment tönkre helytelen tárolás miatt. Az egyik családi házban úgy készítették el a belső vakolást, hogy azt a tulajdonos magánkisiparossal volt kénytelen helyreállíttatni. Sok port kavart fel a mátraházi sísánc megépítésének hiányossága. Bár a terv már eredetileg sem volt alkalmas, de még ettől is eltértek az építkezés során, és a harmincnyolc centis betonkoszorú helyett csak huszonkét centist csináltak. Súlyos összeget kell emiatt a szövetkezetnek feláldoznia. A példák felsorolásából ennyi elég. Már ebből is kitűnik, gyökeres változásra van szükség a további munkában. Mindenekelőtt a vezetés színvonalát kell a ktsz-nél megerősíteni. Ilyen intézkedések történtek a közelmúltban. A műszaki vezetés négy fővel emelkedett létszámban, mind a négyen megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek. Az építőipari munkák irányításához és ellenőrzéséhez tehát a lehetőséget megteremtették. ) Fokozni kell a termelékenységet, ezt is kimondhatjuk. Alkalmat ad ehhez a gépesítés mértékének növelése, amire nemrég másfél milliót használtak fel. De a termelékenységet a munkakedv fokozásával is lehet és kell növelni. Ennek feltételei között megemlíthetjük: a dolgozóknak mindig megfelelő munkaterületet kell biztosítani, hogy a szervezetlenség miatt ne kelljen munkaidejüket kihasználatlanul eltölteniök. Megkockáztatunk még egy kijelentést. Meg kellene vizsgálni a ktsz-nél annak a lehetőségét is, hogy a jó munkások bérét hogyan tudnák emelni az adott kereten belül, ezzel is ösztönözve őket a további, még jobb munkára, de a lemaradókat is ösztönözve ezzel a felzárkózásra. Az objektiv nehézségek azonban nem mentik fel és nem menthetik fel a ktsz-t a szubjektív összefüggése hiányosságok felelőssége alól. És most tértünk vissza az első gondolathoz: nem a hibák felkutatása és megmutatása a legfontosabb most, ez csak feltétele volt a további lépeseknek. Mert az a mód, az az őszinteség, amely- lyel szembenéztek a tényekkel a ktsz vezetői és dolgozói a legutóbbi küldött-gyűlésükön, már bizonyít is. Bizonyítja azt, hogy felelősséggel készítették el a számvetést, felelősséggel nyúltak mélyre, kertelés nélkül mutattak rá a hibákra, hogy megszabadulhassanak a kölöncöktől, a fölösleges terhektől. A felismerés azonban még nem minden. A hibák megszüntetését célzó határozatok sora még nem minden. A határozott időre megszabott feladatok végrehajtásáért felelős személyeknek a kijelölése sem csodafegyver. A legjobb erők, a legbecsületesebb emberek összefogása, kollektív munkája, az ellenőrzés nyilvánossága hozhat csak valódi és tartós eredményt. Ezt kezdték el a MátravH déki Építő és Szakipari Ktsz- nél, ez az első fenntartás nä-j küli lépés a lényeg, ez ä megnyugtató, ezt üdvözöljük örömmel. Most már csak egy a fontos, a kezdeti lendüleli ne lohadjon egy pillanatisi sem a jövőben. G. Molnár Ferenc Nehéz időben, fontos posztokon A rendőrgyilkos kézre kerül Hogyan fogták el „Hekus Donéit ?” Másnap a gyilkos elment A fiatal rendőrtisíztet keresem, akiről annak idején any- nyit írtak a lapok, mert 1947 novemberében elfogta Mészáros Istvánt, az ügyészségről megszökött veszedelmes bűnözőt, a hírhedt „Hekus Donéit”. Azt mondták, Lányi Mihály most a Tatai Városi Tanács ipari és műszaki osztályán dolgozik. Egyik kollégája azonban ilyen felvilágosítást ad: — Miska bácsi nincs itt. Hévízen kúrálja a fájós térdét, meg a derekát... Hát igen, a fiatal rendörtitsztből, akit ügyességéért és bátorságáért az egész sajtó ünnepelt: ötvenéves, ízületeit fájlaló ember lett. A régi dicsőség fénye mégsem kopott meg. — Ugye, azért keresik, mert ő tartóztatta le annak idején Hekus Döncit? — találják ki látogatásom okát a tanácsnál a munkatársak. — Emlékszem én, kérem, a nevezetes esetre. Ügyes volt ez a Miska. Én is ott voltam a vonaton — teszi hozzá egy véletlenül ott tartózkodó idősebb férfi. — Akár el is mondhatom, hogyan történt, hiszen annyiszor beszélgettünk róla. De a szájhagyománynál pontosabban, őrzik a régi ügyet az egykori iratok. Az az aktacso- rnó, amely Mészáros István nevét viseli a fedőlapján. Vértócsában fekszik a lány 1947-ben még nemigen volt tanácsos sötétedés után az ut4-flSaSb április 14, szerda cán járni. Az áruházak is korán, délután öt órakor zártak. A Párizsi Áruház (ma Divatcsarnok) gépésze lement az alagsorba, hogy megnyomja a zárórát jelző villanycsengőt. A pincehelyiség felé tartva, középtermetű, pufók arcú fiatalemberrel találkozott. Ballon- kabátja vizes volt. A fiatalember azt dadogta, hogy az illemhelyét keresi. Felsietett a lépcsőn, s eltűnt. Néhány pillanat múlva a gépész a pincében egy vérében fekvő nőt vett észre. A meztelen alsótestű lány, a 16 éves Hardicsai Erzsébet háztartási alkalmazott, a hozzá intézett kérdéseikre már nem tudott válaszolni. A gépész segítségért kiáltva, üldözőbe vette az áruházzal szomszédos ház kapuján beszaladt férfit, a házfelügyelővel lezáratta a kaput, majd a kihívott rendőrök megkezdték a ház átkutatásét. De a gyilkost (a lány ugyanis a műtőasztalon meghalt) nem találták még. A harmadik emeleti lakás lakója, egy idős asszony elmondta, néhány perccel előbb „nyomozó százados” csengetett be hozzá. Közölte, hogy gyilkost üldöz, ezért ruhát kért, mert dulakodás közben véres lett a saját ruhája. Az asszony teljesítette a kérést, a fiatalember ugyanis pisztolyt tartott a kezében. A fiatalember megint eltűnt. Megállapították, hogy boszor kányos ügyességgel felmászott a háztetőre, s úgy nyert egér- utat. Az első emeleti egyik raktárhelyiségben megtalálták a véres ballonkabátot, továbbá a gyilkos kalapját és aktatáskáját. A nyomozás szempontjából fontos tárgyakat a Párizsi Áruház ruhatárában, helyezték eí. értük a ruhatárba, Horváth Ödön rendőrnyomozó irataival igazolta magát és az őrzésre kirendelt kezdő detektív, mint „kollégának”, átadta a bűnjeleket. Hősi halóit próbarendőr Pedig ekkor már rendőr- gyilkosságért körözték azt az embert, akinek Horváth Ödön rendőrnyomozó hadnagy és Kommatinger Sándor szakács iratai voltak a birtokában. Három héttel az áruházi gyilkosság előtti hajnalon, ugyanis — 1947. március 10-én — a Városmajor utca és Csaba utca sarkán holtan találták Horváth 18. Lajos próbarendőrt. Kis kaliberű pisztoly lövése oltotta ki életét. A hősi halott rendőr jegyzőkönyvecskéjéban Kommatinger Sándor neve szerepelt. S mivel a gyilkosság színhelyétől néhány méternyire levő gyógyszertárban azon az éjszakán betörő tolvaj járt, kézenfekvő volt a feltételezés: Horváth próbarendőr igazoltatott valakit, s bizonyára a betörőt, aki Kommatinger Sándor iratait átnyújtva, igazoltatás közben megölte a rendőrt Megállapították azt is, hogy Kommatinger Sándor iratait még 1945. szeptember 9-én elloptak az Üllői úti sporttelepen öltözőjéből. Ugyanakkor tűnt el innen Horváth Ödön nyomozó hadnagy rendőrigazolványa is. Feltételezték; a tettes ugyanaz a személy. A rendőrség szakembered arra a következtetésre jutottak, hogy az 1945. október 30-án a Bartók Béla út 35. szám alatti drogériában végrehajtott betörés tettese, majd a csaba utcai rendörgyü kossá g után két nappal az Üllői út 7. szám alatti műszerészüzletben járt betörő, s a Párizsi Áruházban elkövetett emberölés tettese azonos. Nagy apparátussal kutattak tehát az ellopott műszerek, mikroszkópok utón. Találtak is egy orvosi műszerkereskedőt, aki elmondta': egy hete mikroszkópot vett bizonyos Kommantinger SándortóL Ez a mikroszkóp valóban az Üllői úti betörésből származott, a vásárló által adott személyleírás pedig egyezett az áruházi gyilkoséval. Még csak annyit sikerült megállapítani, hogy az álnéven bújkálót az alvilágban Hekus Donéiként ismerik, igazi nevét senki sem tudja ._ »Igyekszem szóval larlani” Több mint fél év elteltével az értékesítési vonal szorgalmas ellenőrzése és felderítése meghozta az eredményt. Egy Király utcai kereskedő telefonon jelentette: a keresett személy nála van. — Horváth Ödön nyomozó nevére kiállított igazolvánnyal igazolta magát — mondta. — Még alkudozunk, igyekszem szóval tartani. Siessenek! Öt percen belül kattant a bilincs Mészáros István csuklóján. Kiderült, hogy a 27 éves volt makói borbélysegéd azért nem használta saját nevét, mert azon a debreceni politi- kai rendőrség körözte, iránt nyilas párttagot, aki a debreceni kémelhárító besúgójaként sok embert juttatott börtönbe. 1945-ben el is fogták, de a robogó vonatból kiugrott. Budapestre utazott, s a sporttelep öltözőjéből igazolványokat lopott „Hekus Done!” mindent bevallott, csak a Csaba utcai rendőrgyilkosságot tagadta következetesen. Azt állította, hogy a rendőrt betörőtársa, Szepesi József lőtte le az ő fegyverével. A helyszíni szemle adatai azonban megcáfolták védekezését Ezt vallotta egyébként a néhány nap múlva elfogott Szepesi is. Háromnapos vizsgálat után november 7-én Mészárost és ügyét a rendőrség átadta az ügyészségnek, hogy a gyilkost mielőbb bírái elé állítsa. És Hekus Dönci ismét megszökött! A vizsgálóbíró szobájából, összebilincselt kézzel kirohant a folyosóra, egérutat nyert, kibújt a lánc-bilincsből, s leugrott az emeletről. Igaz, szökését az ügyészség és a fogházparancsnokság számos mulasztása tette lehetővé. Országos hajsza indult meg Mészáros után. A bulvárlapok első oldalon tálalták ügyét, de ez a szenzációhajhászás ezúttal kapórajött: megnehezítette a gyilkos menekülését. Hamarosan megállapították, hogy az ugrás alkalmával eltört a lába Két nap múlva került kézre Veresszöllősön. Tatabánya és Tata között, ahol a szökése utáni második éjszakát töltötte. Itt felszállt a vonatra, s felismerte Lányi Mihály, a tatai államvédelmi nyomozó kirendeltség egyik fiatal hadnagya — Férjem a demokratikus hadseregből került a rendőrséghez — mondja Lányi felesége. — Annak idején mint munkaszolgálatos, átszökött a szovjetekhez, s Moszkva környékén egy önkéntes antifasiszta iskola hallgatója lett. Partizánkiképzése után a magyar demokratikus hadsereg harcosaként tért haza Aztán újabb feladat következett: — Hogyan fogta el Hekus Döncit? — Etet csak a férjem mondhatja éL Nem szeretném, ha akaratlanul is nem pontosan ismertetném... De nézzen csak körül, a férjemen kívül akadtak ott másak is... Talán kattan a bilincs így tehát a Komárom me. gyei Rendőr-főkapitányság vezetőjénél. Németh Nándor rendőr alezredesnél érdeklődtem. tud-e valakiről, aki ott volt a nevezetes esetnéd. Nevet: — Akkori pnőbarendőr jó less? — Hogyne. Neve? Most hol található? — Németh Nándor rendöíf alezredes. Én vagyok az a bizonyos próbarendőr. Kiderült, hogy akkoriban ^ tatai kirendeltségen teljesíteti szolgálatot, többedmagával ellenőrizte a Budapestről Tata felé tartó vonatokat. Azon. á napon is, ha jói emlékszik ,• FelsőgaUán kezdték a szerelvény végén az igazoltatást-; Mivel sok utas volt, mái; csaknem Tatára ért a vonat; amikor eljutottak a mozdony utáni második kocsihoz. Ott ülfi a parancsnok, Lányi hadnagy és egy bekötött lábú fiatalemberrel beszélgetett. Az éppen; magyarázta, hogy Győrbe utazik, rokonokhoz. A nyomozó-’ tiszt is elmondta, szintén Győrbe tart, egy gyárban dolgozik; De intett a szemével a rend-* őrnek, maradjanak a közelben-- Amint a vonat Tatára ért, aS nyomozóhadnagy megkezdte aj veszedelmes bűnöző ártalmat-* lanná tételét. Némethék terme-’ szetesen segítségére siettek, s! másodpercek múlva bilincs« szorította a gyilkos kezét. AV kirendeltség szóbálában őriz-* ték. míg megérkeztek Buda-* pestről a nyomozó kollégák. — Velük ment Budapestre) Lányi Mihály is — mondja': Németh Nándor rendőr alezredes. — Főkapitányi dicséret és pénzjutalom várta. Minden lap megírta az esetek Némelyik másképpen, mint ahogy történt: kalandosabban, izgalma-' sabban. Két év múlva Lányi Mihály leszerelt, visszatért a civil életbe. Most a tanácsnál a járdáig, utak állapotára fed ügyek Tizenhat éves fia bányagépipari és villamossági technikumba jár. S ha édesapja néha elmeséli: hogyan harcoltak annak idején a közbiztonság megteremtéséért, a bűnözők ellen, nagy érdeklődéssel hallgatja a történeteket. Mégis félő: úgy gondolhatja, talán a megszépítő idő távlatából színezik ki ezeket az idősebbek^ az akkori idők tanúi, lészve-* vői... Pintér István I
