Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

Valóra vált terveink Az ünnep nemcsak a, pi­henés, hanem az emlékezés ideje. Különösen alkalmas erre a mai nap, amikor ha­zánk felszabadulásának 2C. évfordulóját ünnepeljük. Amikor c<z utolsó fasisz­ta csapatokat is kiűzték hazánkból és a Szovjet­unió felszabadított ben­nünket, döbbenten álltunk a szétlőtt házak és kifosz­tott gyárak előtt. De élni akartunk és terveket kezd­tünk szőni a holnapról. Valljuk be, hogy remény­kedtünk, de sokszor kétel­kedtünk is terveink valóra válásában. Nehéz körülmé­nyek között és sokat dol­goztunk, de milyen öröm volt, amikor az első vonat­füttyöt hallottunk és olaj- \ mécses helyett végre vil- j lányt gyújthattunk. A Ma­gyar Kommunista Párt ve­zetésével 1947-ben győzött a baloldal, forintban kap­tuk a fizetést és hozzá- kezdtünk a. hároméves terv végrehajtásához. Ezt követ te az első, majd a második ötéves terv. Gyárakat épí­tettünk Gyöngyösön, Ao- con és Egerben és lakáso­kat a megye minden részén. Az itt közölt fényképek csak kira-gadott példák. De mindaz, amit építettünk: a mienk. Eredményeinkből erőt és biztatást meríthe­tünk újabb feladatainkhoz. Vasútvonalaink korszerűsítése megoldatlan a modern követelményeknek megfelelő váltók nélkül. Első ötéves tervünk egyik lényeges alkotása a gyöngyösi MÁV Kité- rőgyáríó üzemi Vállalat. Nemcsak gyöngyösiek dolgoznak itt. Sokan járnak be Vámpsgyörkröl, Nagyfügedről és Gyöngyöshalászról. Sokan itt tanulták a szakmát és ma is kitartanak a gyár mellett. Az év elején közel 600 dolgozó tett versenyvállalást. Nemcsak mennyiségileg teljesítik a tervet, hanem nagy gonddal ügyelnek a selejtre, növelik a termelékenységet és a jó gazda módjára csökkentik a költ­ségeket. Ma már. elmondhatjuk, hogy megyénk fejlett ipar­ral rendelkezik. Az új gyárak és bányák egyre több munkát és jobb megélhetést adnak me­gyénk lakosságának. Hat­vanban a régi cukorgyár mellet új konzervgyárat építettek. Főleg nők dolgoz­nak itt. A kereső nők szá­ma megyénkben 41 ezerré; több mint 73 ezerre emel­kedett az elmúlt 14 év alatt. Űj gépeket mutatnak be a ludasi termelőszövetkezet­ben. Megyénk népgazdasága jelentős állami támogatást kapott a korszerű termelés megvalósítására. Államunk több milliárdos juttatásából Heves megye 1959-től 1964-ig 700 millió forint értékű beruházást kapott. Az anyagi tá­mogatás mellett államunk szakembereket is küld falura. 1963. év végén 67 mezőgazdasági mérnök, 158 technikus és 279 egyetemi, vagy középiskolai végzettségű vezető dolgo­zott megyénk termelőszövetkezeteiben. Évente 5000—6000 vagon zöldséget és 1500—2000 va­gon gyümölcsöt, szőlőt vásárolnak fel. Ennek mintegy 40—50 százaléka exportra kerül. ^ — - * -— - - - • k ; - . . .t 1945 előtt mindössze két megyei kórház működött, ezzel szemben csak az elmúlt évben 80 millió forint volt az egészségügyi beruházások összege a megyében. Hatvanban új kórház épül, Egerben felépült az ápolónőképző szakiskola, Gyön­gyösön 17 munkahelyes rendelőintézet kezdte meg műkö­dését. A társadalombiztosításba bevontak száma már 1858- ban meghaladta a 79 ezret. Szociális otthonokban vigyáz­nak az öregek egészségére, falun is egyre-másra nyílnak számukra a napközi otthonok. Gyermek és felnőtt egészsé­ge mindennél eiőbbrevalú. . ‘ Húsz éve ki gondolt volna arra, hogy olajat és földgázt rejtenek az Eger környéki dombok. Ma már helyi energiá­val, földgázzal fütenek sok egri lakást, csővezetéken érke­zik az olaj és az egri vasútállomásról tartálykocsikkal szállítják a finomítóba. Űj szaluna honosodott meg me­gyénkben, több száz embernek ad biztos megélhetést az olajbányászat. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat egri telepén a bólogató, himbás kutakat lassan felváltják a se- gédgázas, öntisztító automata, és félautomata kutak. Űj technológiával dolgoznak az egri telepen. Az olajtermelés­nél feltörő földgázt kompresszortelepen komprimálják, majd nagy nyomással visszavezetik a kútba, és a gáz nyo­mása hozza felszínre 200—7011 méter mélyről az olajat. Gyorsabb, kényelmesebb lett a közlekedés. A fővona­lon nem lepi be már korom az utasok arcát és ruháját. A Hatvan—Miskolc közötti vasútvonal villamosítására 308 milliót költött államunk. Megyénk kulturális életé­ben jelentős szerepet ját- , szik az a 154 filmszínház, amelyikben az elmúlt esz­tendőben mintegy 27 ezer előadást tartottak. A film­alkotásokon kívül a híradó­kon keresztül a világ ese­ményeivel ismerkedtek a falvak, települések, de a városok lakói is. Egyre na­gyobb arányokat öit a te­levízió-vásárlás, ma közel IS ezer készülék „szállítja” házhoz” a tudományt, a munkamódszereket, a kul­túrát, a szórakozást. Jelen­tős kulturális intézmény a színház, de egyre nagyobb közkedveltségnek örvende­nek a különféle hangver­senyek és kulturális ren­dezvények is falun, váro­son egyaránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom