Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

Utazott szekéren — zsíros kenyér ebéddel a táskájában... „bumlizás” helyett korszerű vonatok, gyors autóbuszok szál­lítják a sportesemények szímhe- lyére, s elegáns éttermekben fo­gyasztja el ebédjét. Jól képzett edzők tanítják a sportág csin- jára-binjára, vezetői, társai megbecsülik. Ma a sport és testnevelés tá­mogatása fontos állami feladat, ami magában rejti sportéletünk óriási ütemű fejlődését. Ezért jó ma fiatalnak lenni! az álmokból... ban elkészültek a pálya terv­rajzai, s — ugyancsak ínség­munka keretében — megcsi­nálták az úgynevezett „maral- honi-kaput” rövid kőkerítés­szegéllyel. Az igazi változást azonban a felszabadulás hozta meg. A mai stadion építése 1951-ben kezdődött el, s 1954-ben feje­ződött be. Eger ma az ország egyik legszebb stadionját mondhatja magáénak. Az egykori álmokból ím, va­lóság lett...! „Es az aknaszántotta falak között megindult az élet . . .” Város, ahol most 4000 fiatal sportol Eger, 1944. december. A hóval borított Bükk felől hajnalonként még nagyöbű fegyverek tompa dübörgését Két év ti «ed n vport ssolgníatában kasszája — ilyen is előfordult —, pályát meszelt, buzdított, bátorított, lovaskocsival, ke­rékpárral jártak a verse­nyekre. Soha nem hátrált meg a nehézsé­gek elöl! A 46 éves Geiger József jelenleg a Ká­polnai Dohány­beváltó raktá­rosa. 1946 óta tagja a párt­nak, munkahe­lyén felelős­ségteljes be­osztásban dol­gozik. Családos ember és nála a sport és a munka jól megférnek egymás­sal. Sportolói szeretik, ragasz­kodnak hozzá annak ellenére, hogy szigorú fegyelmet tart. Hogy is mondta a napokban? — Nem bántam meg, hogy immár húsz esztendeje sport­vezető vagyok, hiszen erre az időre öreg koromban mindig szívesen és szeretettel gondo­lok majd vissza... A Füzesabonyi Járási TS legutóbbi elnökségi ülésén ha­tározat született: Geiger Jó­zsefet, a Kápolnán Tsz SK tit­kárát két évti­zedes példamu­tató sportve­zetői tevékeny­ségéért kitün­tetésre terjesz­tik fel. Geiger Jó­zsef valóban rá­szolgált az el­nökség elisme­résére, hiszen nincs olyan em­ber Kápolnán, aki ne úgy is­merné, őt, mint a sportélet el­ső számú mozgatóját. Ott volt a község sportjának felszaba­dulást követő újjáéledésénél s azóta — ha kellett — volt el­nök, titkár, szakosztályvezető, intéző, együtt örült „fiaival’' a sikereknek, s együtt búsult ve­lük, ha kudarc érte őket. Ha üres volt a sportkör Geiger József sodorta a kerekedő szél az ébredező város f^lé, az embe­rek sápadtan és sután őgye- legtek a piszkos utcákon — az aknaszántotta, gránát é* bom­baszaggatta falak között azon­ban már megindult az élet Azok a sportolók, akik itt­hon élték át az ostromot és a hirihedt „felkoncoltatási pa­rancs” ellenére pincéről pincé- re bujkáltak a nyilasok élői — most szomorúan látták a tel­jesen kifosztott szertárakat megrongált öltözőket és a pá­lyát de azért a kórházakból, hadifogságból, • gyű i tőtáborok­ból szinte naponként hazaér­kező társaikkal együtt lelkesen nekiláttak a tervezgetésnek. Estefán Géza, Nagy András, a Nagyszalóki-testvérek, meg a többiek azon törték a fejüket: honnan szerezzenek felszere lést, hogyan kezdjék él az ed­zéseket hogyan rendezzenek végre labdarúgó-mérkőzést? Lent az uszodában is egyre többen jelentek meg délutá­nonként — hónuk alatt né­hány hasáb fával, vagy táská­jukban otthonról hozott szén­nel — és a jólmegrakott vas­kályha barátságos fényénél nagy úszóversenyefcről. vízi­labda-csatákról álmodoztak. És nem hiába! ft A pusztító háború okozta sebek fokozatosan behegedtek. Eger város sportja az elmúlt két évtized alatt azelőtt elkép- - zelhetetlennek tűnő magassá­gokba emelkedett. 1944-et megelőzően néhány sportág csekély számú ver­senyzőjét tartották nyilván — ma 25 sportkörben 18 sportág­ban versenyez rendszeresen közel 4 ezer fiatal! Megépült a gyönyörű stadion, a korszerű kiszolgáló helyiségekkel, be­tonlelátót kapott a verseny- uszoda, a Honvéd Nagy János utcai kézilabda pályája a leg­kényesebb igiényeket is kielé­gíti. A modem, fedett-, iker­pályás tekecsamokban százak találnak szórakozást, a Nép- kert festői helyén épült bitu­menes kosárlabda pálya és a Szilágyi Gimnázium új torna­terme pedig a város sportjá­nak büszkeségei közé tartozik. És mit hoz a jövő? Az uszoda szomszédságában karcsú toronydarú emelkedik az égnek, hirdetve, hogy fo­lyik a fedettusaoda építése. Már készülnek a tervek a han­gulatos Alma gyár-dombi sport- kombinát megteremtésére, egy népkerti diák-pálya létesítésé­re, de a város sportvezetői bíznak abban, hogy megépül a Szépasszonyvöl gy nemzetközi méretű lovaspályája, s 30 lő> állásos lőtér, a régen várt mű­jégpálya és kialakul az úgyne­vezett Északi sporttelep is. Üjabb ezrek kapcsolódnak a rendszeres sportolásba — a minőségi sport aranyalapjai — a város sportéletének előbbre, j lendítésére! összeáll ftóttá: Somody József VWWWfcVWWWtVWW melyben az egriek mellett ak­kor a DVTK, az MVSC, a PTK, az MMTE és a sátoralja­újhelyi csapat vett részt 1945. május 6-án azután új nevet kap az egri sportegyesü­let: Egri Munkás Testedzők Köre, EMTK lesz. Jó és nemes hagyományokat követett26 esztendővel ezelőtt, 1919. július 23-án Munkástestedző Kör né­ven kelt életre a forradalmi időszak egri sportegyesülete. E néven első futbalmérkőzésükel az egri MADISZ csapatával játszotta, s 7:1 arányú győzel­met ért el. Az EMTK legjobb­jai, a góllövők ekkor Horanek Bíró és Varga volt — akiben a sajtó szerint a csapat „góllövc csatársorát találta meg.” A MADISZ csapatában jól ját­szottak: Szalóki II, Szárnyas éa Szegvári. Ne higyjük azonban, hogy az ifik nem értették a labdarúgás titkait. Április el­ső felében az EMTK csapata csupán 3:2 arányban tudta, 2:2 félidő után legyőzni az Eg­ri Ifjúsági csapatot. ^ incs tehát mit szégyen­kezni az 1945-ös újrakezdés miatt. Rendkívül hamar, gyorsan állott helyre a sportcv lók kondíciója, és néhány hó nappal a felszabadulás után már teljesen virágjában voll az egri sportélet Sugár latrém A prills 1-én Ozdra rán­dúlt az ESE futbalcsa- pata, hol a VTK-val 0:0 ered­ményt hozott a mérkőzés. Meglepő volt, hogy 800 néző volt kíváncsi az egriek és a ha­zaiak játékára, melyet „élveze­tesnek” mondottak. Ugyanek­kor a második csapatok közöt­ti mérkőzés 1:0 arányban az egri fiúk győzelmét érlelte meg. A góllövő a fiatal Szár­nyas volt, s a kialakuló véle­mény szerint az egriek „meg­érdemelten” győztek. Április 15-én két városban is játszottak az egri labdarú­gók: Miskolcon a DIMAVAG- gal, Egerben pedig a BLASB- vel. Amíg a miskolci játékot 2:1 arányban elvesztették az egriek, addig Egerben a „végig erős iramú mérkőzés” 1:1 ered­ményt hozott. Az Egerben ját­szott csapatban Lisztóczyt, „a mezőny legjobbja”-ként emle­gették. Említésre méltó, hogy május 27-én már kosárlabdázóink is annyira erősnek érezték ma­gukat, hogy a diósgyőri MADISZ csapatával barátsá­gos mérkőzést játszanak. Egyébként 1945. május 27-én megindult azután az északi kerülőül labdarúgó-bajnokság. Néhány hónappal a felszabadulás után Április második felében a „Kiss Sándor ökölvívó emlék- verseny” került megrendezés­re, „szépszámú közönség” előtt — az ózdiakkal. A viadal „jó sportot hozott” — mint a korabeli sportriporter jelentet­te. Nem hoztak szégyent az egri öklözök, az országos hír­névnek örvendő ózdiakkal ví­vott mérkőzésen. Érdemes megemlíteni az egri csapatból Fülöp Il-t és Baloghot, akik győztek — Molnárt, Bótát, Farkasvölgyit, Tóthot, akik' döntetlenre végeztek a szorító- ban. Csupán Leszkovszky vesztette el a mérkőzést. Az egész versenyt egyébként „nagy harcikedv” jellemezte. De a futók sem várattak so­ká magukra. 1945. április 15-én került megrendezésre az „Eger város mezei futóbajnoksága”. Egyéni bajnok Mezei, az ESE tagja lett. Második helyen egy tanítóképzős, harmadiknak pe­dig egy kereskedelmi iskolás futott be a célba. Meglepő eredményt hozott a csapatbaj­nokság. Az első helyen az Egri Tanítóképző Intézet A, máso­dikon pedig B csapata végzett. Közben, természetesen a labdarúgók egyre gyakrabban és egyre népesebb közönség előtt játszottak, során. Kik játszottak jól, a 2:2 eredménnyel zárult meccsen? Grecz a „ kapuban remekelt”, Szalóki I. „megmutatta, hogyan kell korszerűen hátvédet ját­szani”, a „csatársorban Kovács a mozgatóerő.” De nem feledkeztek meg az utánpótlásról sem a labdarú­gás szerelmesei. Megalakult az ESE II. csapata is, mely a na­gyok mérkőzésének napján az Egri Diák Válogatottal mérte össze erejét, Stefán bíró sípsza­vára. A 2:0 eredménnyel zá­rult mérkőzés góljait Potyesz lőtte a diákok hálójába. A munkáját megkezdett MADISZ sportszakosztályt hí­vott életre, mely felhívással fordult a város ifjúságához: jelentkezzenek, tömörüljenek soraik közé, „akik a sport bár­mely ágában működni óhajta­nak.” Az egri blrkőzósportot sem kellett biztatni: jól haladtak az edzések, sőt 1945. április 8-án már birkózó-versenyre is sor került a debreceni fiúkkal. A mérkőzés az egriek fölényét hozta. Ezekben a hónapokban Konti József, a „népszerű bir- kózóbajnoik” e sportág tebor- zója, a csapat trénere, Eleinte a „nagy” játékosok cipőit tartotta krr-ban — cső- i rében megtűrték a poshadt i szagú öltözőben. Fát vágott, vizet hordott, fröccsórt, ciga- ■ rettáért szaladgált. Mindezt • pár szemétre való futballcipő- : ért, egy szennyes mezért — folt hátán folttal — és egy selejtnadrágórt. .. Utazott szekéren, biciklin — zsíros kenyér ebéddel a táská­jában, játszott gondozatlan pá- . lyákon, s öltözött bokrok mé- j lyén, fűtetlen, rideg kamrák- ( ban, mosakodott udvarokon a kút csapja alatt, hideg novem- béri délutánon, vagy rozsdás, . ütött-kopott lavórokban. Ha megsérült — senki sem ! törődött vele. Nem állt rendel­kezésre sportorvos — a rendsze- í rés orvosi ellenőrzés akkor is­meretlen fogalom volt. S ha vé­letlenül középiskolába járt, ál­néven kellett szerepelnie — ne­hogy a tanárai megtudják. Kü- ■ Ionosén, ha munkás csapatnak J volt a tagja. A ma fiatal egri sportolója tiszta, kifogástalan felszerelés­lak fontosabb adatai * 1964 1965 1966 1967 167 174 178 182 696 717 735 747 30 255 31 000 31 700 32 000 14 139 14 700 15 200 16 000 398 405 410 417 ] 120 137 157 178 156 193 219 235 521 598 662 721 273 337 389 428 84 125 154 186 83 105 115 130 35 41 45 50 1 500 2 000 2 500 3 OOP 20 543 22 500 25 000 30 OOP. 11 200 13 000 15 OOO 20 000 — 3 5 «-2*1 tkor, évvel ezelőtt l indnlt el Hamarosan sor került egy modem, ikerfolyosós tekepálya felépítésére is. Több sportágban elkezdődték a Bányász Kupa versenyei, amelyek valóban tömegeket vontak a sport­mozgalomba. Az ország egyik legkorszerűbb, legszebb uszodájának megteremté­sénél a petőfibányaiak közel egy­millió for) nt értékű társadalmi munkát v 'ezlek és újabb arany­betűs nar következett a sportkör történetében: 1962. július 22-én or­szágos úszóversennyel és vízilabda- mérkőzéssel zajlott le az uszoda­avató. Üjabb sportolási lehetőség nyílott az úszók és vízilabdázók számára! És ha most pillanatnyilag be is zárjuk a sort azzal, hogy Petőfibá- nya fiatal sportolói télen már a Mátra havas lejtőin is megjelentek — biztosait lehetünk abban, hogy a sport fejlődése nem áll meg. Buj­dosó Lajos sportköri elnök és lel­kes, agilis munkatársai mindent el­követnek, hogy Petőfibánya sport­ja tovább izmosodjon, hogy sok, testben és lélekben egészséges, erős fiatalt neveljenek a szocialista ha­zának! 1 A mai sportembernek és a ' sportrendezvények lel­l kés közönségének érdemes < visszalapozni az egri sport tör­ténetének gazdag lapjait ezen az évfordulón: vajon a borzal­masan elviharzott világháború Jután, milyen is volt az újra­kezdés, melyek voltak az első !sportesemények, s egyesületek? > 1945. legelején a MESE he­gyét az Egri Sport Egylet, az i ESE foglalta el. * Elsőnek már 1945 február ' 20. táján, az atlétika, birkózás, ökölvívás szerelmesei kezdték ? meg szakosztályon belüli edzé­seiket a Líceum tornatermé­> ben. \ Kétségtelen lendületet adott ?az egri sportéletnek, a DISZ 51945. március il-iki megalaku­lása. Említésre méltó, hogy ^ már az alakuló nagygyűlésen 5 felmerült a sportrepülés felka- i Tolásának gondolata. ? 1945. kora tavaszának napfé­? nyes délutánjain már a labda­rúgók is rendezték soraikat, s |megkezdődtek a rendszeres ev­ezések. Sőt! Április első hete­iben már olyan jól állnak, Chogy bátran írta a sportripor- Ster: „...évek óta nem voltak eaz egri futbalisták ilyen for- í mában...” Az első „nagy mér- kőzés”-re április 8-án került istor. Az ESE „teljesen egyen- $ rangú ellenféí”-nek bizonyult <az NB. I.-be tartozó DVTK le- sgéoyséfiévei vívott mérkőzés ben válogathat, kényelmes, tá­gas, jól fűtött öltözőben, hideg­melegvizes zuhany várja. Ha hűvös az idő, melegítőt húzhat a mez fölé. Az edzéseken nem kell „kilószómra nyelnie a port”, mert rendszeresen lo­csolják a pályát. Az egykori így lett valóság Néhány lelkes sportember már 1932-ben felvetette Eger­ben egy megfelelő sporttelep építését. Az „Érsekikért” nyu­gati oldalában elterülő részt szemelték ki erre a célra, amely rész akkoriban az érsek­ség tulajdonát képezte, s nem volt egyéb bókák tanyájánál. Az érsekség a hozzá beadott kérelmet e szavaikkal utasítot­ta el: — Hangos sportot nem le­het űzni, ez zavarja az „Érsek- kertben" sétálók nyugalmát. De, hogy lássák az érsekség jóindulatát, a kért terület he­lyett adunk egy másikat — a várostól három kilométerre lé­vő homokos, kopár legelőn,.. Hasonlóképpen nyilatkoztak a város polgári vezetői is — de a sors közbeszólt: a tetőfok­ra hágó munkanélküliség miatt 1932—36 között — ínség­munka formájában — kényte­lenek voltak elkezdeni a nép­kertben egy leendő sporttelep területének kialakítását. 1936­A háború előtti sportélet egyik közkedvelt lapjának, , a Képes Sportnak 1941 tavaszán megjelent számában kétségbe­esett hangú nyilatkozat látott napvilágot dr. Gidófalvi Pál részéről. A magyar sport mi­niszteri biztosa — többek kö­zött — ezeket mondta: — Veszélyben forog a labda­rúgás egész hatalmas gépeze­te, veszélyben a cipő, amellyel rúgnak! A zár alá vett készle­tek miatt az egyesületek cipő- ellátása körül súlyos gondok merültek fel. Ha a cipő-ellá­tást nem sikerül biztosíta­nunk — akkor megáll a „verk­li" —, nincs futball... Nos, az ország labdarúgó- csapatai ettől a nyilatkozattól egy fikarcnyit sem lettek gaz­dagabbak, legfeljebb még re­ménytelenebbnek látták a jö­vőt, s hétről hétre toldozott- foltoaott cipőkben léptek pá­lyára a játékosok, olyanokban, amilyeneket most még leltár­ba se vennének! Milyen is volt a sorsa akkor egy fiatal, egri sportolónak? Heves megye sportjár Sportkörök száma Szakosztályok Sportköri taglétszám Szakosztályi tagok Sportlétesítmények Edzők száma Gyakorló edzők Játékvezetők száma Gyakorló játékvezetők Sportvezetők száma Túravezetők száma Természeti, szakoszt. Természet], száma KTM résztvevők j KTM jelvényesel Munkahelyi testnevelés Iskolai 15 perces torna Sport amely Siíisz i a semmiből Nemrégiben Petőfibánya felszaba­dulásának 20. évfordulója alkalmá­ból kiállítást rendeztek, amely nagyszerűen érzékeltette a bánya, a tröszt, és a bányatelep húsz éves fejlődését. Mégsem volt teljes ez a kiállítás, mert hiányzott belőle a sport és a kultúra húsz év alatt megtett útja. A Petőfibánya! Bányász SK most ünnepli fennállásának 20. éves évfor­dulóját. Piciny volt az a mag. ame­lyet 1945-ben néhány lelkes sport­ember az egykori Pemyepusztán elültetett, _ de ez a mag az elmúlt két évtized alatt dúslombú fává te­rebélyesedett. Az első labdarúgó­csapat Lantos András titkár, Gc- ramvölqyi Lajos intéző és Takács Béla edző vezetésével frontfejtésen dolgozó bányászokból alakult, akik a nagy szén csaták idején — sok­szor vasárnap délelőtti műszakok után __ teherautókon utaztak a mérkőzések színhelyeire, önzetlen, Igazi sportot szerető gárda volt ez, amelytől példát vehetnek a mai sportoló fiatalok! 1951-ig csupán a labdarúgás jelle­mezte a sportot Petőfibányán. De ahogy fejlődött a telep, növekedett lakóinak száma —, úgy jelentkez- . tek az Igények is más sportágak : élelnökeilésére. Megalakult a súly- ^ emelő szakosztály, amelyből szinte , máról holnapra kinőtt a birkózó , szakosztály is. \ 1953-tól gyorsütemüvé vált a fej-' Jődés. Egymás után jöttek létre az ökölvívó, a kézilabda és a röplab­da szakosztályok, egyre több férfi és női dolgozó kapcsolódott az ak- . tív soortolásba, mind nagyobb mé­reteket öltött a tömegsport. Az iga- \ Ti kibontakozást azonban nagyban; hátráltatta a léteeítményhiány. 1 1957 ezen a téren is döntő váltó-^ Xást hozott: megkezdődött a .stadi-. on” énítése A telep sportszerető la- • kói erőt időt és fáradságot szívesen, áldoztak, hogy a munkák mielőbb befeleződ jenek. 1959. április 25-é.n a magvar labdarúgó válogatott ven­dégjátékával. négyezer boldog szur­koló jelenlétében avatták fel az új pályát, — de nean volt megállás! (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom