Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-24 / 96. szám

Nemzetközi klub a gyöngyösi Járási Művelődési Házban (L. Elekes Éva tudósítótól.) Idánként messzi főidről hoz levelet a posta a gyöngyösi művelődési házba, Nékám Alajos igazgatónak. A feladó monsieur I. C. Leyrit, Beaune- ből. Ez év elején a Kulturális Kapcsolatok Intézetének meg­hívására Magyarországra láto_ gatott I. C. Leyrit igazgató úr, a franciaországi Beaune város­kából Hazánkkal ismerkedve, eljutott a Mátra vidékére, s vérbeli „kulturos” lévén, ki­váncsi volt néhány kulturális intézményünkre, többek között a gyöngyösi Járási Művelődési Házra. Látogatására így emlékszik vissza Nékám Alajos. — Sokáig időzött nálunk Leyrit direktor, s mi munka­társaimmal együtt mindent megmutattunk neki. Módsze­reinkről, munkarendünkről, házi szokásainkról beszélget­tünk sokáig egymással, s mondhatom, nagyon jól esett a világot látott vendég elisme­rése. Búcsúzáskor ki is jelen_ tette, hogy szívesen eljönne hozzánk máskor is . nem csak a magyaros vendégszeretet miatt, hanem tapasztalatot gyűjteni. — Sokfelé jártam és sokat tanultam azóta is, hogy a be- aune-i kultúrházat vezetem, de mégis, mindig találok va­lami h asznosí thatót. Innen Gyöngyösről is viszek ilyet. A nemzetközi klubunk ötle­te tetszett meg neki. Nékám Alajostól tudják a városban, hogy milyen lelkes szervezője a nyelvtanfolya­moknak. Maga is több nyelven beszél. A nemzetközi klub is az ő ötlgte nyomán, szervező­dött és eredeti módon műkö­dik. Minden héten hétfőn este 7 —10 óráig van klubfoglalko­zás. Kötetlenül, bárki elme­het, és amilyen nyelven óhajt olvasni, vagy társalogni, mód­ja van rá. Sok idegen nyelvű folyóirat, szaklap, újság jár a klubba, s mindez az érdeklő­dők rendelkezésére áll. Egyszerre több nyelven, fo­lyik a társalgás. Minden asz­talon annak az államnak a zászlaja áll. amilyen nyelven annál az asztalnál beszélgetni lehet. Így alakult ki német, angol, francia, olasz és eszpe­rantó asztaltársaság. Igyekeznek változatossá ten­ni a nemzetközi Iclüb életét: egy-egy idegen nyelvű elő­adást. filmvetítést is beikta­tunk a klub programjába, kulturált környezetben gyako­rolhatják a klubtagok a nyel­vet. A nemzetközi klub értéke nőtt, amióta „utazó nemzet” lettünk és egyre többen jut­nak el külföldre. Leyrit direktor hasznosítot­ta az itt szerzett tapasztalato­kat, s mint ahogy az érkező levelek beszámolnak. Beaune- ban is nagy sikere van a nem­zetközi klubnak. — Mi is kaptunk azért ötle­tet Leyrit úrtól. Az ő javasla­ta nyomán szervezzük a sport­klubot. Most még csak a meg­beszélések folynak, de remél­jük, nemsokára meglepjük is­mét valami újjal a város la­kóit — mondja Nékám Alajos igazgató. * Levelek jönnek és mennek a két kultúrház között, rendez­vényekről. rendszeresen értesí­tik egymást, színes beszámo­lókban és képes tudósítások­kal is. És a levelekkel a ba­rátság szálai szövődnek egyre erősebbre a két város lakói között Akik már korán megtalálták a helyes utat Húszéves a hevesi földinűvesszövetkezet A világ ifjúsága a gyarmatosítók ellen és a békéért Gyarmat! Hogy mit jelent ez a szó, igazán csak azok tudják, akik szenvedői voltak az indiai éhínségnek, a szenegáli rab­szolgapiacoknak, a gambiai lep­ratelepeknek, akiknek holttes­tei szolgáltatták a franciák épí­tette Kongó-vasút talpfáit... „A néger ingyen motor, ame­lyet banánnal fűtenek” — írta egy Kongóból visszatért francia író, megdöbbentő képet festve három évtizeddel ezelőtt az ot­tani gyarmati állapotokról. A kínai kulit, az indonéz parasz­tot, a kubai cukornádvágó munkást sem vették ember­számba. A' második világhábo­rú után a forradalmi erők szá­mára bekövetkezett kedvező helyzetben másfél milliárd em­ber döngette a gyarmati rend- Sizert, Kezdetben világszerte feb­ruár 21-én a Bombayben hor­gonyzó Talvar angol hadihajó indiai matrózai 1946-os lázadá­sának napja emlékére rendez­ték esztendőről esztendőre a gyarmati ifjúság harci napját. Huszonkilenc független ázsiai és afrikai ország vezetőinek 1955-ben Bandungban megtar­tott értekezlete után karolta fel a Demokratikus Ifjúsági Világ­szövetség azt a javaslatot, hogy a világ fiataljai a „bandungi napon”, április 24-én, tüntes­senek a gyarmatosítás és az im­perializmus ellen. Április 2(4 azóta a koioniaJiz- m.us ellen, a békés egymás mel­lett élésért küzdő fiatalok har­ci napja. Az idén is nagy meg­mozdulásokra kerül sor. Egy- miliiárd ember már bebizonyí­totta, hogy a még gyarmati sor­ban élők lerázhatják magukról az elnyomókat, s a nemzetközi szolidaritásnak ezen a napján a fiatalok azért tüntetnek, hogy az imperializmus távozzék Dél- Vietnamból, Malaysiából, Kon­góból, hogy a még mindig gyarmati elnyomás alatt síny­lődő 30 millió ember, angolaiak és brit-guayanaiak, adeniek és mocambique-iak megszabadul­janak láncaiktól. S. T. Április 24-én szerte a világon tüntetnek a fiatalok a neokolonializmus ellen, és a világ békéjéért, mint a Tanzániához tartozó Zanzibár fiataljai. (MTI — Külföldi Képszolgálat) MA MÁÉ MINDEN közsé­günkben, városunkban műkö­dik födművesszövetkezet. Az egyik helyen korábban, a má­sikon későbben vetették meg alapját a szövetkezetnek. Az egyik községben nehezebben, a másikban könnyebben, de min­denütt elszántan, szívósan és becsületesen dolgoztak a szö­vetkezeti mozgalom pionírjai. Lapozzunk vissza hát — pél­dául — a hevesi községi föld­művesszövetkezet múltjába, — s idézzük vissza a „hősi kor­szak” sokak előtt bizony már feledésbe merült eseményeit. Méltók arra, hogy megőrizzük a múlandóság elől... 1945. november 13-ika jelen­tős dátum Heves életében: ezen a napon alakult meg a község földművesszövetkezete és rövid idő alatt, az ország egyik legnagyobb forgalmú szövetkezetévé vált. Á Coburg hercegek intézői lakából ma­radandóan száműzték az úri múltat s a kapu fölé tábla ke­rült: „HEVESI FÖLMŰVES- SZÖVETKEZET”. Egy esztendő múltán, 194G. szeptemberében már 1260 tagja volt. Sokan beléptek a kisgaz­dák közül is. mert megértették a szövetkezés jelentőségét és látták a gyors eredményeket. 1946. májusa óta szinte nap­ról napra érkeztek a 3—4 ton­nás teherautók Diósgyőrből gyümölcsért, zöldségért — és ez egész szezon alatt így folyt. S érkezett cserébe az abroncs, a ráfvas, eke és borona. Néni változott a helyzet a forint megszületése után sem. A cse­re megszűnt s a forgalom nö­vekedett ... KÖZEL 1000 HOLD Szőlő volt az új gazdák kezén s hogy a peronoszpóra nem pusztított, — a szövetkezetnek köszönhe­tő. Bár az újgazdáknak nem volt pénzük az akkor drága permetezőanyagra, de a föld­művesszövetkezet 142 mázsa rézgálicot szerzett hitelbe új- borért a gazdáknak. A meg­mentett szőlőtőkék 1946-ban gazdagon duzzadtak a fürtök sokasága alatt. S jött a követ­kező probléma: nem volt hor­dó, — illetve nem volt elég hordó, s a földművesszövetke­zet biztosította 40 000 hektoli­ter bor tárolását Már 1946. szptemberében tervbe vették a szövetkezetiek a banktelepi pálinkafőzőé és mustsűrítő működésbe vételét Ugyanakkor megkezdték sze­relni már a pompás új olaj­ütőt is, melyet a diósgyőri vas­gyár készített. A legmodernebb technikai kivitelű 1946. október 1-től 1 mázsa magból 20—22 liter olajat sajtolt, a magán- olajütők primitív berendezésé­nek 14 literes hozamával szem­ben! A herceg Coburgok intézői lakásának udvarán a szövetke­zet kovácsműhelyt rendezett be, alakulása után hamarosan. 1946-ban már három kovács sürgölődött a műhelyben, hol csaknem önköltségi áron javí­tották a tagság gazdasági esz­közeit. A raktárakban 1946-ban már 140 permetezőgép pihent, me­lyeket a forint előtti inflációs időben, csekély 3 tojás ellené­ben vehettek kölcsön a szövet­kezet tagjai. A tojásokat pedig zománcedényre váltotta át a szövetkezet. S a hajdani hercegi uradal­mi magtárból a szövetkezet terménykereskedése alakult ki. Az 1260 hevesi szövetkezeti tag pionir munkája, jó szerve­zéssel karöltve megismertette, megszerettette a községgel a szövetkezet gondolatát, megis­mertette a parasztokkal a szö­vetkezetben, a szövetkezésben rejlő hatalmas erőt és előnyt. A HEVESI szövetkezet 1260 úttörője helyesen ismerte fel a példamutatás erejét Joggal állapította meg a Magyar Kommunista Párt hevesi járási bizottsága 1946. szeptember 14-én: „A demokrácia népfelemelő ereje csak úgy lesz mielőbb áldásos, ha minél több föld­művesszövetkezet létesül. A földművesszövetkezet és annak becsületes vezetése a népi de­mokrácia egyik alappilére.. Jó s hasznos emlékezni a 19—20 évvel ezelőtti esemé­nyekre: a hevesiek már korán megtalálták a helyes utat... Sugár István A bukósisak Ha én nő lennel:, fel nem venném azt a bukósisakot. Tu­dom, a KRESZ előír­ja, önvédelemből is hasznos, ha egyálta­lán egy nő önvéde­kezni akar, de azért mégis ... Mert itt van például Puszpáng El­za, aki ugyan nem szép, de fiatal, és ép­pen ezért erényes is, amíg lehet és ahol lehet. Puszpáng Elza szívében is kivirult a tavasz egy motorke­rékpár és egy mo­torkerékpár-tulajdo­nos képében... Ta­vasz, napsütés, erdő, mezö,sőtliget... Fel a motorra hát, elől a férfi, mögötte Pusz­páng Elza, nem szép, de álmodozó és eré­nyes fején a bukósi­sak ... Megmondom őszin­tén, amint meglátom, ott, a férfi háta mö­gött a nőt bukósisak­ban, azonnal felköd- lik egyébként egyál­talán nem intrikus lelkemben a gondo­lat: bukósisak? Mi van, ez az Elza már előre tudja, hogy bukni, sőt elbukni fog? Ha tudja, akkor minek a sisak, ha nem fog elbukni, akkor új­fent minek, de leg­inkább minek, ha el akar bukni? Mi­lyen KRESZ tud visz- szatartani egy Pusz­páng Elzát, ha ő már előre eltervezte, hogy bukni fog, s milyen, sisak védheti meg a nem szép, de fiatal Elzát a bukástól? Mondom: megér­tem én a bukósisak kötelező viselését. De ha nő lennék, nem tenném a fejemre. Miért vádoljanak int- rikius, irigy és min­dig pajzán gondola­tokkal játszó alakok — Szervusz. Mami! Mi új­ság? — Megint neon jött levél Pákáktól... — pityeredett el és leült a gáztűzhely mellettí öreg karosszékbe. — Nem ír­tak ... — Majd imáik. Azért neon kell sírni. Mi az ebéd? — Egy kis lelbbencsleves és fasírt... — hangzott a válasz, oly félénken és bizonytalanul, mert ebben a pillanatban eszébe jutott, hogy egész más. ró] beszélgettek reggel. karját. Meg se köszönte, nem is mentegetőzött — a fiú már ott se volt. Csak azután ocsúdott fel­igen, lent felejtette a tejet a boltban. Vajon kifizette-e? Bizonyosan, de majd megkér­dezi. Persze, nem először tör­tént már ez vele. Milyen ren­des emberek! „Kedves néni ... — így szó­lítják őt mindig. — „Kedves néni”, mondja néki moso­lyogva a bolt főnöke, aki na­gyon sokáig a nevét se tudta. Hányszor mondta már el oda­lent a boltban, hogy olyan fe­ledékeny már és olyan fáradt A hetvenhárom év — jó volt legalább ennyit elmondani a boltvezetőnek, aki ilyenkor ka­ronfogva kíséri az ajtóig és vígasztalgatja a maga módján. Eleinte azt hitte, hogy talán azért mosolyognak rá mindig a boltban, mert negyven év után is olyan különös hang­súllyal és nem szabályos ma­gyarsággal beszél. Pedig már emlékeiben is csak halvány képei élnek a Moldva partjá­nak. a cseh erdők szépségei­nek ... ... Szédülés fogta él. le kel­lett ülnde. Amint kissé megpihent, krumplit kezdett hámozni. Kezén ismét érezte azt a csí­pős viszketést, ami a legkisebb hidegben is előveszi. Nem mer. te dörzsölni, a vékony bőr any- nyira érzékeny, könnyen eldn_ dúl a vérzés is... Pontoaan dél volt, amikor az asztalra kitette az ebédet: úgy lábasban, nem is merte ki, azt Anci szokta elvégezni önma­gának. Még zengedett a rádió déli harangszója, amikor megszó­lalt a csengő és belépett. Anci. — Hát nem fcrump 1 Hevesben és babfőzelékben állapodtunk meg reggel? Ki szereti a tö­köt, meg a lebbencslevest...? — tette hozzá, de már éppen csak magának, alig hallhatóan, mert a többit is megbánta. Mindig így van... Persze, nem nafiy ügy... de az ideges napok feszültségét ez csak fo_ kozza. Tudja, hogy anyja jót akar vagy éppen mert ez ju­tott az eszébe, tudja, hogy azért hordja utána az otthon felejtett tízórait és az eser­nyőt ha esni kezd... pedig mindez oly idegesítő! Nem kisgyerek már. Szerétéiből van — gondolja, és ki kell él­nie magát a jócselekede lek­ben ... Bekanaiazta a levest, sietve, szó nélkül, aztán kis fasírozot- tat evett, kenyérrel. A tökhöz hozzá se nyúlt. — Azt hittem, szereted. Nagyon bánta, hogy nem ba­bot főzött. Egyszerűen nem tudta megjegyezni, vagy elfe­lejtette ezeket a dolgokat; hogy Anci nem szereti a tö­köt! Pedig nem rossz az. És most. ilyen hangulatban, hogy is mondja el néki, hogy me­gint lent felejtette a tejet, meg hogy megégette az ujját, amikor levette a lábast a gáz­ról. Éppen a tököt. Nem, nem szólt, ez a nap is olyan ... olyan nehéz... Le­vél se jött, és minden, minden olyan, idegen. Fejét lehajtva ült a karosszékben, nézte a kezeit, amelyeken a bőr hár- tyaszerűen vékony... Anci meg akarta kérdezni, hogy miért nem ebédel vele, máét nem ül az asztalhoz, de tudta, hiába tenné. Amióta így telnek a napok, anyja so­ha nem ül asztal mellé, csak akkor, amikor nagy ritkán, összejön a család. Szótlanul futott el a rövid ebédelési idő. Anci felállt és indult volna vissza a hivatal­ba. De akkor visszafordult, ősz, törött testű és lelkű any­jához. előbb megállt előtte, aztán hirtelen leguggolt mel­lé. Fejét az öiébe hajtotta, és átkarolta a fájós, öreg lába­kat. Hallgattak, de mindket­ten megértették egymás mon­danivalóját. , ___ . Antalfy István Mi re beágyazott és a Part. : vissal végigsöpörte a lakást, i az idő már messze bent járt a i délelőttben. A konyhában ko- rábban begyújtotta a gázt, j most már forrt is a víz — ■ egyelőre csak' önmagáért, hogy ; legyen meleg víz. Még nem | tudta, mit fog főzni ebédre. : Munkálkodása közben türel- i metlenül leste a zajokat. Lyon­ikor már jönni szokott a pos- ; tás. Igaz, ma hétfő van, ké- ; sőbb jár, több a levél, amit szét kell hordania. Jó lenne i Paliéktói levelet kapni. A ; gondolat különös izgalommal | töltötte el. mert most külömö- |sen nagyon várta a levelet. iVagy az is lehet, hogy nem ! jobban, mint máskor, csak ■ úgy érezte... Kitipegett a konyhába. elő_ ; készítette a száraz tésztát, imert arra gondolt, hogy ieb- ; bencsievest főz és persze, teg­napról maradt egy kis fasíro- i zott. ahhoz majd mirelit tököt. Miközben rakosgatott a kony­áidban, azon törte a fejét mi­iben is állapodtak meg reggel Ancival — mát főzzön — de I sehogy sem jutott eszébe. I Csöngettek. „A postás!” — 'futott át agyán a gondolat. | Levél Paliéktói! — fáradt, fá_ | jó® lábaival, amilyen gyorsan :csak tudott, igyekezett kifelé, í ajtót nyitni. Újra megszólalt a csengő, i„Expressziévé! vagy távirat-.!” [riadt meg, — „csak nincs va- |lami baj ...!?” — Igen! — szőtt ki, s for- ; dirit a kulcs a zárban, az ajtó lelőtt pirospozsgás arcú, mo- ísolygós fiú várakozott, kézé­iben tejeskannávaL I — Lent tetszett felejteni .. ;— mondta és nyújtotta a kan­nát. aztán fordult és ment is. Olyan váratlan volt ez a pil- ; lan at. hogy nem jött szó az | ajkára, a kannáért is úgy I nyúlt, nem tudatosan, hanem ícsak a reflexeik vezették • olyannal, amihez még kellemetlen viselet ts a bukósisak, de ami egyébként eszembe sem jutna. Motoron a legkevésbé! Nem va­lami stabil közleke­dési eszköz. Azért is kell hozzá a bukósi­sak. — Kell, de teljesen felesleges! — jegyez­te meg magában Puszpáng Elza, ami­kor felkapaszkodott a motor hátsó ülésére, ö bukni akart, sisak­kal, vagy sisak nél­kül! (egri)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom