Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-23 / 95. szám

Szellemi expedíció Az első helyen az egri Mindentudó őrs végzett, második a recski Tyereskova, harmadik pedig az egri Oroszlán őrs lett Tegnap délelőtt Egerben, az Üttörőházban már fél tíz óra­kor sok-sok pajtás gyűlt egy­be. Valamennyien, mintegy százan azért jöttek ide, hogy részt vegyenk a megye úttörő­őrsei között hirdetett Szellemi expedíció huszadik fordulóján, amelyre nyilvánosan került sor. A 19 fordulóban legjobb helyezést elért őrsök közül he­ten, pontosan tíz órakor ünne­állomásonként birkóztak meg a feladatokkal. Az első állomáson az őrs valamennyi tagja kérdésekre adott választ, a másodikon énekszámot adtak elő és őrsi csatakiáltást fogal­maztak hazánk felszabadulá­sának 20. évfordulója tisztele­tére. A harmadik állomáson tréfás feladat várta a verseny­zőket: három vízzel telt üveg­re kellett 2 méter távolságból Wm ■äU'-t Hatodik állomáson az őrsök az ún. Ország-világ játékba kapcsolódtak bele. Olyan orszá­got, várost, híres embert nö­vényt, állatot, folyót,hegyet kel­lett megjelölniünk, amelyek a megadott betűvel kezdődtek. Az őrsök szinte valamennyi betű­vel tudtak minden kérdésre választ adni. Ezután váltófutásra került sor. Hét őrs egyszerre indult neki a megadott távnak, hogy megszerezze magának az első helyet, s ezzel természetesen a 10 pontot is. A futásban elért eredmény szinte a végső sor­rendet is kialakította, hiszen az ezt követő expedíciós túrán elért eredmények csak meg­erősítették az addig elért he­lyezéseket. Nem volt könnyű feladat kát rádobálni. pélyes külsőségek között so­rakoztak fel az Űttörőház nagytermében, ahol az Űttörő­ház igazgatója Szabó István, és az Úttörőélet szerkesztősé­gének tagjai ismertették a jelenlévőkkel a 20. forduló le­bonyolításának módját, s azt is, hogy miért éppen 20 fordu­lós volt ez a fejtörő-sorozat. Amint az úttörőház igazgató­ja elmondotta, azért, mert minden egyes fordulóval ha­zánk felszabadulásának év­fordulóira emlékeztünk, és a huszadikoi éppen ebben az év­ben ünnepeljük. Ezután a pajtások a Nép­kertbe vonultak, ahol forgó- színpad módjára, tura-úton, vízzel telt üvegekre a kariká­karikákat dobálni. Mint a ver­seny során kiderült, nem is volt olyan könnyű ez a fel­adat, hiszen kevés pajtásnak sikerült mind a három kapott karikát ilyen távolságról az üvegre dobnia. A negyedik állomáson 30 pontot is összegyűjthettek az őrsök ha minden kérdésre tud­tak válaszolni az őrs tagjai. Természetesen ez sem sikerült mindenkinek, de így is több őrs ért el 20-nál tübb pontot, amelynek láthatóan mindenki nagyon örült. Különösen a sportkérdéseknél csillant fel a pajtások szeme, mintha ezzel is azt bizonyították volna ebből aztán kérdezhetnek... A jól sikerült vetélkedő vé­gén ünnepélyes eredményhir­detésre került sor az Űttörő­ház udvarán. A felsorakozott őrsök előtt Szabó István is­mertette a zsűri döntését. így a 20 fordulóban legtöbb pon­tot az egri VIII. számú általá­nos iskola Mindkettő őrsének sikerült megszereznie, tagjai jutalmul 10—12 napos táboro­zásban részesülnek majd a nyár folyamán. Második he­lyen a recski Tyereskova őrs végzett; asztalitenisz felszere­lést nyertek. A harmadik he­lyen végző egri, V. számú ált. iskola Oroszlán őrse Pajtás fényképezőgépet kapott jutal­mul szerepléséért. A negyedik helyzett zaránki Szputnyik őrs közlekedési játékot nyert, s ajándékba kaptak egy köny­vet is, mivel az őrsök közül ők viselkedtek a legpéldamuta­tóbban. A további helyezettek könyv- és dominójutalomban, illetve könyvjutalomban ré­szesültek.. ötödik az egri Ba­rátság őrs, hatodik az egri Gyöngyvirág őrs, hetedik pe­dig az egri Békegalamb őrs lett. Az ünnepélyes eredményhir­detés után valamennyi ver­senyző pajtás csokoládét is ka­pott jutalmul szerepléséért. — f, i. — Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója emlékére ren­dezett sportversenyeik között jelentős helyet foglal el a fel- szabadulási sakkverseny, amely három hétig kötötte le a sakk­barátok érdeklődését. A 16 részvevős versenyen 8 nemzet­közi nagymester és 8 mester küzdött a helyezésekért. Az el­sőséget végül holtversenyben Szabó László magyar, vala­mint Polugajevszkij és Taj- manov szovjet nagymesterek szerezték meg. Rajtuk kívül veretlen maradt még a 4. he­lyezett, Krogiusz nagymester, ugyancsak a Szovjetunió kép­viselője. A verseny sikeresnek mondható azért is, mert négy részvevő teljesítette a maga­sabb minősítés eléréséhez szükséges normát. Janosevics jugoszláv nemzetközi mester nemzetközi nagymesteri, Osz- nosz szovjet, M. Kovács László és Navarovszky László magyar mesterek pedig nemzetközi mesteri szintet értek el. Az új címek odaítéléséről a Nemzet­közi Sakkszövetség ez évi kongresszusa fog dönteni. ★ Országszerte folynak az út­törő egyéni és csapatbajnok­ságok. Az előversenyek már lezajlottak, most már egy-egy 2 natptusie-, 1965. április 23., péntek SAKK terület győztesei csapnak ösz- sze, hogy eldöntsék, kik kerül­nek majd be a nyári csillebér­ci döntőbe. ★ Meghatározták a XX. ma­gyar férfi egyéni bajnokság döntőjének időpontját: április 20—május 12 között kerül megrendezésre Budapesten. Utána a tízes válogatott keret tagjai edzőtáborba vonulnak, hogy felkészüljenek a június elején Hamburgban sorra ke­rülő Európa-bajnokság döntő­jére. Játszma a felszabadulási emlékversenyről Királyindiai védelem Malich (NDK) Janosevics (Jugoszlávia) 1. d4, Hf6 2. c4, g6 3. Hc3, Fg7 4. Hf3, 0—0 (Itt 4.—, d5- tel sötét átmehet a Grünfeld- védelem egyik jó változatába) 5. e4, d6 6. Fe2, e5 (6.—, 0—0 után Portisch nagymester többször sikerrel játszotta 7. Fg5-öt) 7. 0—0, — (7. d5-tel világos elkerülheti a játszmá­ban bekövetkezett változatot, míg 7. de: egyszerűsítés csak egyenlő állásra vezet) 7.— He6 8. d5, He7 9. Hel,— (A legújabb elméleti kutatások szerint jobb itt 9. b4!) 9.—, Hd7 10. Fe3, — (Ez a futófejlődés is hibáztatható. Najdorf nagy­mester szerint 10. Fd2 a he­lyes lépés, hogy az f5—f4 gya- logelőnyomulás ne tempónye­réssel történjék) 10.—, f5 11. f3, f4 12. f2, g5 (Sötét Ismert módszerek alkalmazásával erős támadást indít a király- szárnyon. Világos ellenesélyei a vezérszárnyon problematiku­sak) 13. b4, Hf6 14. c5, Hg6 15. cd:, cd: 16. Bel, Bf7 17. Hc2, h5 18. Ha3, g4 19. Hcb5, a6 20. Hc3, b5 21. Habi, Fd7 22. a4, Ff8 23. Ha3, Bg7 24. Khl. g3! (Ez a gyalogáldozat több­nyire döntő erős) 25. Fel?, — (Szívósabb védekezés lehetsé­ges 25. Fgl után) 25.—, ba:! 26. Ha4:, He4:H világos felad­ta, a 27.—, Vh4 28. h3: Fh3 fe­nyegetés ellen nincs kielégítő védelme. Végállás: Flórián Tibor nemzetközi nagymester Partizánok rajtaütésszerű támadásai dngolában és Cabindában BRAZZAVILLE (TASZSZ): Az angolai népi felszabadító mozgalom partizánjai a közel­múltban ismét érzékeny vesz­teségeket okoztak a portugál gyarmati katonaságnak. Mint a mozgalom Brazza- ville-ben közzétett jelentése beszámol róla, a partizánok áprilisban. 85 portugál katonát és tisztet semmisítettek meg. Sanga városának közelében csapdát állítottak egy katonai gépkocsdoszlopnak. A partizá­nok pergőtüzében két, büntető­különítményeket szállító te­herautó lángbaborult. Két dzsipp és egy másik gépkocsi szintén súlyosan megrongáló­dott. A szorongatott katonák felmentésére újabb portugál egységek érkeztek a helyszín­re, de ezeket a partizánok visszaverték. A rajtaütés so­rán a mozgalom harcosai ak­navetőket és automata fegyve­reket zsákmányoltak. A közlemény arról is tájé­koztat, hogy a cabindai parti­zánok továbbra sem engedik ki kezükből a kezdeményezést, felderítő-akciókban vesznek részt, aknákat telepítenek és szétrombolják az ellenség stratégiai és ipari objektu­mait. Események — sorokban MOSZKVA: A szovjet kormány csütörtö. kőn a Kremlben ebédet adott dr. Mohammed Juszuf afgán miniszterelnök tiszteletére. Az ebéden megjelent Alekszej Koszigin, Kirill Mazurov, Nyi, kolaj Podgomij, Dmitrij Pol- janszkij és más szovjet állam­férfi. BKLGRÁD: Michael Stewart brit kül­ügyminiszter, Jugoszlávia hi­vatalos látogatásának befeje­zésével, csütörtökön délelőtt külön repülőgépen elutazott Belgrádból. PÁRIZS: matosítás erői változatlanul te­vékenykednek Afrikában. A közleményben a felek teljes szolidaritásukról és támogatá­sukról biztosítják a független­ségéért küzdő kongói, angolai, mecambique-i és portugál-gui- neai népet, együttérzésüket fe­jezik ki a szégyenletes apart­heid-uralom igájában sínylődő dél-afrikai nép iránt. A két elnök a szocializmus világméretű térhódítását „ko­runk realitásának” nevezi A francia gépipari munká­sok sztrájkimozgalma egyre szélesebb hullámokat ver. Rho. ne megyében 40 000 vasmunkás több órás munkabeszüntetés,, sei fejezte ki szolidaritását a Beriiet Művek dolgozóival. A szakszervezetek és a gyártulaj­donosok között kirobbant konfliktus sok jellemző vonósa, hogy a gyártulajdonosok nem ismerik el a dolgozók törvény­ben biztosított sztrájkjogát és megtorló intézkedésekkel igye­keznek letörni a munkások bérkövetelő mozgalmát. CARACAS: Több száz venezuelai paraszt Portuguesa államban elfoglalt hat földbirtokot. A földfoglalő mozgalom Venezuela más kör­zeteiben is egyre erősebb. A BTA az állítólagos bulgáriai puccskísérletről SZÖF1A (BTA): Az állítólagos bulgáriai puccskísérletről szállongó hí­rekkel kapcsolatban a Bolgár Távirati Iroda a következő közleményt adta ki: A nyugati hírügynökségek, rádióállomások és lapok , az utóbbi időben önkényesen olyan híreket terjesztettek, hogy Bulgáriában állítólag nagy összeesküvést lepleztek le, amely a belső rendet és a né­pi kormány stabilitását fenye­gette. Egyes hírügynökségek és lapok, ezen túlmenően, szá­mos letartóztatásról, gyilkos­ságról és szökésről, valamint arról számoltak be, hogy az ország egyes területein rend­kívüli állapotot vezettek be. Ezek a híresztelések célza- tosak és távol állnak a való­ságtól. Bulgáriában nem tör­tént kísérlet államcsíny elkö­vetésére, nem voltak kivégzé­sek és szökések. Az országban nyugalom uralkodik, a kor­mány élvezi a nép támogatá­sát. Bulgária határait nem zárták le és nincs is erre irá­nyuló szándék. A BTA mértékadó források­ból szerzett értesülései szerint az ország törvényeinek meg­sértése miatt előzetes letartóz­tatásba helyeztek bizonyos sze­mélyeket, akik ellen a nyomo­zás folyamatban van. Letar­tóztatták Colo Krisztevet, a külügyminisztérium munka­társát és Cvetko Anev tábor­nokot, Szófia katonai parancs­nokát. Ivan Todorov-Gorunya, a vízgazdálkodási főigazgató­ság elnöke, tudomást szerezve bűnös tevékenységének lelep­leződéséről, pánikba esett és öngyilkosságot követett el. Minden egyéb híresztelés és kommentár légbőlkapott ko­holmány és rosszindulatú hír­verés Bulgária és államveze­tői ellen. B szocialista országok új sikerei Ez az esztendő fontos “ mérföldkő sok szocia, lista ország gazdasági fejlődé­sében. 1965. a KGST -országok 1969—65. évi távlati népgaz- daságfejlesztésii tervének utol­só esztendeje, s mint ilyen, egyúttal kiindulópontja a kö­vetkező öt évre (1966—1970) szóló új terveknek. A múlt év, illetve a folyó év első hónap­jainak gazdasági eredményei arra vallanak, hogy a szocia­lista országok eredményesen teljesítik a szocialista épités kitűzött programját. A szocia. lista országok népei új sikere­ket értek el gazdasági és kul­turális fejlődésükben, a dol­gozók életszínvonalának eme­lésében. Miként a korábbi években, a szocialista országok fejlődé® üteme most is na­gyobb volt. mint a tőkés or­szágoké. Előzetes becslések sze­rint a szocialista világrendszer országaiban az ipari termelés növekedése 1964-ben 8,5 szá­zalék volt, míg a kapitalista országokban csupán 5—5,5 szá­zalék. Ugyanakkor hangsúlyoz­ni kell. hogy a szocialista or­szágokban az ipari termelés növekedési üteme 1964-ben nagyobb volt, mint az utóbbi néhány esztendőben, így pél­dául 1963-ban. Az alábbi táb­lázat ezt részletezi: Ország (az orosz ábécé sorrendjében) 1963 1964 Albánia 6,7 7,0 Bulgária 10,0 11,0 Magyarország 6,6 9,0 Vietnami Demokratikus Köztársaság 6,5 10,7 NDK 4,3 6,7 Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Mon goi * Népköztársaság 8,0 17,0 7,2 4,0 Lengyelország 5,3 8,9 Románia 12,5 14,1 Szovjetunió 8,5 7,1 Csehszlovákia 0,6 4,1 Jugoszlávia 16,0 16,0 Kuba ipari termelésének évi növekedése 1964-ben hét szá­zalék volt, a Kínai Népköztár­saságé — az Államtanács elnö­kének adatai szerint — több mint 15 százalék. ­J ellegzetes, hogy 1964-ben csakúgy, mint koráb­ban, az ipari termelés fejlődési üteme azokban az országokban volt a legnagyobb, amelyek azelőtt elmaradottak voltak. Az előbbi felsorolásból látható, az ipari termelés növekedési üteme Bulgáriában, Vietnam­ban, Koreában, Jugoszláviá­ban, Romániában, Kínáiban nagyobb volt, mint Csehszlo­vákiáiban az NDK-ban és a Szovjetunióban, tehát a szo­cialista közösség iparilag leg­fejlettebb országaiban. A fej­lődési ütem ilyetén arányai­ban a szocialista közösség fej­lődésének igen fontos törvény- szerűsége tükröződik, neveze­tesen az, hogy a testvéri or_ szagok gazdasági színvonala fokozatosan közeledik. Figyelemre méltó egy má­sik körülmény is. Tavaly sok szocialista országban számot­tevően gyorstilt a közszükség­leti cikkek gyártásának fejlő­dési üteme. A KGST-országok gazdasági fejlődésének egyik rendkívül fontos eredménye a saját szo­cialista ipar, főként a nagy­ipar megteremtése, mert az az új társadalom szilárd alapja. Hogy a szocialista közösség milyen roppant utat tett meg, jól érzékeltetik azok az adatok, amelyek egyes legfontosabb ipari termékek össztermelésé­nek alakulását mutatják. A KGST-országok 1964-ben ösz- szesen 616 milliárd kilowattóra villamos energiát, 825 millió tonna kőszenet, 112 millió ton­na acélt. 239 millió tonna ola­jat termeltek. Ez jóval több, mint az összes európai tőkés ország együttes ilyen termelé­se. A testvéri országok kom­** munista és munkáspárt­jai azon fáradoznak, hogy a népek hősies erőfeszítéseivel létrehozott roppant ipari po­tenciáljuk minél jobban szol­gálja a dolgozók életszínvona­lának emelését, minden egyes ország és az egész szocialista közösség erejének gyarapítá­sát. A népgazdaság rentabilitá­sa fokozásának egyik legfonto­sabb eszközét a kommunista és munkáspártok a társadalmi termelés szerkezetének töké­letesítésében, a perspektivikus iparágak gyorsabb ütemű fej­lesztésének biztosításában és a mezőgazdasági termelés inten­zivebbé tételében látják. Ta­valy a korábbi éveknél na­gyobb arányú beruházások történtek az olyan perspekti­vikus iparágakban, mint á vegyipar és a gépgyártás* ALGÍR (TASZSZ): Algirban közös közleményt adtak ki Ben Bella algériai és Joszip Broz Tito Jugoszlávia köztársasági elnöke tárgyalásai­ról. A közös közleményben a feleli hitet tesznek az el nem kötelezettségi politika mellett. Ez a politika az egyetemes nemzetközi együttműködésnek, a különböző társadalmi rend­szerű országok aktív és békés egymás mellett élésének fej­lesztésére és a világbéke meg­őrzésére irányul — hangzik a közlemény. A két elnök megállapítja, hogy az Egyesült Államok ve­zető köreinek Dél-Vietnam bel- ügyeibe történő beavatkozása és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen irányuló szaka­datlan katonai intervenciója súlyosan veszélyezteti a világ- békét. — Itt az ideje, hogy a világ­nak ebben a részében véget vessenek a vérontásnak, s hala­déktalanul tárgyalásokat kezd­jenek olyan békés és igazságos megoldásról, amely megfelel a vietnami nép vágyainak. Tito és Ben Bella megállapít­ja, hogy a leszerelés problémá­ja változatlanul korunk leglé­nyegesebb problémája, s ezért szorgalmazzák egy leszerelési világértekezlet megtartását. A két elnök elengedhetetlen­nek minősítette az ENSZ-köz- gyűlés tevékenységének norma­lizálását. Rámutattak arra, hogy az ENSZ-nek pontosabban kell tükröznie a fejlődő álla­mok növekvő szerepét és a vi­lágban végbement változásokat. A felek nagy figyelmet szen­teltek az afro-ázsiai szolidaritás kérdéseinek. A két elnök megállapítja, hogy a gyarmatosítás és újgyar­Tito és Ben Bella közös nyilatkozata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom