Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-21 / 93. szám
Négy és fél millió forintos költséggel s Őszinte számvetés Második ötéves tervünk so. rán — ha az idei feladatainkat hiánytalanul teljesítjük —• a nemzeti jövedelem 26—27 az ipari termelés 46, a mezőgazdasági termelés 12, a reáljövedelem 19 százalékkal nő. Gazdasági terveink fő célkitűzéseiket tekintve megvalósulóban vannak, ugyanakkor min. den szinten lényegesen, javítani kell a munkát, hogy az a megnövekedett követelményeknek megfelelhessen. Fejlődésünk üteme megalapozottabb, mint az ötvenes évek elején, terveink jobbak, koördináltabbak és biztosítják a népgazdaság egyensúlyát. Egyre jobban előtérbe kerül az a követelmény, hogy a népgazdaságot a ' gazdaságosság lehető legnagyobb figyelembevételével fejlesszük. Ezért is kell leküzdeni a mennyiségi szemlélet helyenként még fellelhető maradványait. Ma már a termelés mennyiségi növekedése is mind nagyobb mértékben a minőségi mutatók teljesítésétől függ. A népgazdaság egyensúlyának fenntartása érdekében ebben az évben ideiglenesen a lehetséges növekedési ütemet nem valósítjuk meg minden tekintetben. Ez azonban a jövőbeni gyorsabb fejlődés számára teremthet kedvező feltételeket. ötéves népgazdasági tervünk teljesítése néhány területen eltér az eredetileg tervezett- tői. A mezőgazdasági termelés távlati feladatai túlméretezetteknek bizonyultak, beruházá. si igényei pedig a vártnál nagyobbak lettek. Egészében véve a tervezettnél valamivel kisebb nemzeti jövedelemnövekedés mellett több beruházást eszközöltünk. Népgazdaságunk külkereskedelmi teljesítménye nem éri el a követelményeket. A gép- és finom- mechanikai export viszonylag lassan növekszik. Ennek egyik oka az, hogy az utóbbi időben lassúbb volt gépiparunk műszaki fejlődése, mint a műszaki igényeik növekedése. A kiemelt ágazatoik sem fejlődtek a kellő ütemben. Ennél is_lé- nyegesebb. hogy az ipar gyárt- mányösszetétele gyakran nem elég rugalmasan alkalmazkoHúsvétvasárnap délután, amikor Kóczián Pál hazament a futballmeccsről, a szoba leg sötét ebb sarkában talált rá fiára. Petikére. Olyan bús- mogorván gubbasztott. ott, mintha a Vörösmarty-vers dramatizált változatának címszerepére készülne. — Csókolom — morogta az orra alatt és villogott hozzá a szemével nagy dühösen. — Szervusz — fogadta apja á köszönését és lehajolt hozzá. — Hát neked meg mi bajod? — Semmi — dörmögte a legényke tömören. — Mégis? — faggatta az apja. Pétiké azonban hallgatott tíz évének konokságával. Hiába is próbálta szóra bírni apja, inkább hagyta, hogy meghőmé- j-őzze. Láza nem volt. Ekkor következtek az ígérgetések. Először ötven fillér készpénz, majd forintos fagylalt, végül két pofon. Pétiké azonban hű maradt a költő megénekeite druszájához és hallgatott. — Tartsd meg magadnak! — dühösödött meg az apja és kiment a fürdőszobába. Ott furcsa illat csapta meg ez orrát. — Te Öntötted ki a kölnit a fürdőszobában? — fogadta a feleségét köszönés helyett. Az asszony le sem tette a retiküljét, bement a fürdőszobába. — Hát ilyen pacsulit használok én? — támadt nagy mérgesen a férjére. — Szépen vagyunk, már meg sem ismered a kölnim szagát. Félórába került, amíg megbékítette a feleségét Kóczián. Akkor kezdték együtt nyomozni a rejtélyt. Petit is megkérdezték, mi a véleménye a fürdőszobai szagról. — A nagymama öntötte ki nem én — védekezett a kisdik a változó igényekhez. Sok a gondatlanság az egyébként megfelelő konstrukciójú gyártmányok kivitelezésénél és szállításánál. A mezőgazdaságban az öt. éves tervnek azt az előirányzatát, hogy az átszervezés végrehajtásával és a nagyüzemek megszilárdításával egyidejűleg növeljük a mezőgazdaság termelési színvonalát, alapjában megoldottuk. Négy év alatt mintegy 22—23 százaléikkal nőtt a nemzeti jövedelem, az ipari termelés mennyisége 40. a mezőgazdaságé 10 százalékkal, növekedett. Iparunk és mezőgazdaságunk műszaki színvonala kö_ zelebb került a fejlettebb országok szintjéhez. Fokozódott részvételünk a szocialista országok együttműködésében, s a tőkés országokkal is javultak gazdasági kapcsolataink. Szembetűnő, hogy az ötéves terv feladatait a lakosság jőve. delmének növekedése tekintetében már a múlt év végére teljesítettük. A jövedelem növekedése azonban nem minden tekintetben a tervezett módon ment végbe és főleg nem szolgálta eléggé az egyéni anyagi ösztönzés fokozását. Lehetőségeinkkel .számolva, 1965. ben az elért életszínvonal megszilárdítását tűztük ki célul. Ennek egyik oka, hogy az el- múlt évben nem alakult- meg. felelően (nem érte el a tervezettet) a termelés gazdaságossága és a munka termelékenysége. A beruházások egy része is többe került az előirányzottnál. A követelmények sürgetik, hogy fokozott figyelmet szén. teljünk a gazdasági munkának, a minőségi követelményeknek (a minőség javításá. nak, az önköltség csökkentésének, a gazdaságosság növelésének). Jobban előtérbe kell állítani a szükségletekre termelés elvét. Egyik legfontosabb feladat az ötéves terv hátralevő hónapjaiban fokoz, ni az exportot és takarékoskodni az importtal. A mezőgazdasági termelésben változatlanul kiemelkedő jelentőségű a hazai kenyérgabona-szükséglet kielégítése, a takarmánytermelés fokozása, az ipari növények termelésének növelése. Mindezt csak magasabb termésátlagok biztosíthatják. Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának fontos feltétele, hogy tovább javítsuk a végrehajtás módszereit, pontosabban meghatározzuk a feladatokat. hogy az új, minőségi követelményeket jobban teljesíthessük. Tökéletesítésre szorul a tervezés, az anyagi ösztönzés rendszere, hogy a népgazdaság központi irányítása megfelelő vállalati önállóság mellett valósulhasson meg. De a jelenlegi feltételek között is javítani lehet a munkát. A termelési költségek csökkentését műszaki-szervezési és takarékossági intézkedésekkel kell elősegíteni A jelenlegi körülmények között elsőrendű követelmény a fogyasztói piac, az export-megrendelők és a beruházási javak felhasználóinak lehető legjobb ellátása. Az exporttermelők szigorúan tartsák be a minőségi követelményeket és a szállítási határidőket. Egyre magasabb színvonalon kell biztosítani a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát. A beruházási javák termelése érdekében az építőipar és a beruházási'tervezés között szoros összhangot kell biztosítani. Gazdasági fejlődésünk egyik alapvető feltétele az erőfeszítések koncentrálása mind a termelés és a tudományos kutatás, mind pedig a beruházások területén. A termelés gazdaságos növelése egész előrehaladásunk és benne népünk jóléte emelésének záloga. Terveink végrehajtása színvonalas irányítómunkát, megalapozott gazdaságpolitikai döntéseket, helyes irányú anyagi ösztönzési rendszert és politikai munkát igényel. Az idei gazdasági feladataink megvalósításának célkitűzései helyesek, ezek párosulva a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség együttes erőfeszítésével, biztosítják második ötéves tervünk teljesítését, a harmadik ötéves tervünk jó irányú „kezdősebességét”. Dr. Földes Károly, MSZMP K. B. munkatársa Emeletes áruház épül Füzesabonyban . Hat osztályon szolgálják ki a Tevőket A füzesabonyiak és a környező falvak dolgozóinak régi kérését teljesíti a földművesszövetkezet, amikor ebben az évben megépíti az áruházat. A végrehajtott felmérés alapján naponta több ezren fordulnak meg a mostani szaküzletben, de sok azoknak a vásárlóknak a száma is, akik tovább utaznak Egerbe vásárolni. meggyorsul, mert a hat osztályon önkiválaáfctó módszerrel szolgálják ki a vevőket. A dolgozók szociális ellátására is gondoltak a tervezők. Külön öltözőhelyiségek, zuhanyozók és más járulékos építményekkel segítik elő a zavartalan munka lehetőségét. A központi fűtéses áruházban biztosítják az áruk szakszerű kevakból vonaton, autóbuszon érkező vásárlóknak nem kell sokat gyalogolniuk. A nagy összegű állami támogatással épülő áruház építését a földművesszövetkezeti tagok részjegybefizetéssel segítik. Már három éve adják össze pénzüket és hagyják benn a vásárlási visszatérítéseket. Eddig mintegy 600 ezer forint Ezért határozta el a földművesszövetkezet három évvel ezelőtt, hogy a község _ középpontjában egy olyan áruházat épít, amelyikben biztosítja a szükséges árukészletet. A négy és fél millió forintos költséggel épülő emeletes áruház megnyitása után hat osztályon saolgálja ki a vevőket. A tervek szerint tágas eladótérrel rendelkezik majd az áruház, mivel az emelet és a földszint együttvéve mintegy 720 négyzetméter lesz. Az új áruházban nagy gondot fordítanak az áruk raktározására is, amelyet az emeleten öt, a földszinten pedig négy helyiségben helyeznek el. A vásárlás is zelését és megóvását. ■ Lehetővé válik az árukészlet bővítése is. Előzetes tervek szerint mintegy 4,5 millió forint ruházati és több mint kétmillió forint értékű vas-műszaki cikkekben válogathatnak a vásárlók. A bővítéssel új, eddig nem árusított cikkek beszerzésével segítik elő a lakosság igényeinek kielégítését. Havonta mintegy két és fél millió forgalomra számítanak a megnyitás után. Előnyös helyen, a vasútállomás szomszédságában épül fel az áruház és a környező íalgyült össze, de az építkezés megkezdésekor még társadalmi munkával is segítenek a szövetkezeti tagok. Az új áruház — amelyet képünk is mutat — impozáns külsejével egyik legszebb épülete lesz a fejlődő járási székhelynek. Az oldalrészt klin- ker-téglával burkolják, míg a hét betekintő ablak között vörös színű faragott sziklókő ad szép külsőt az épületnek. Előre láthatólag még ebben az évben elkészül az áruház. (Szabó) Példamutató asszonyok — Mit öntött ki a nagymama? — Hát a kölnit a locsolóm— Mit beszélsz te összevisz- sza? — támadt a gyerekre az anyja. — Miért? — kérdezte rostszál sejtve az apja. — Hát... — sütötte le szemét Pétiké, majd fölvetette a tekintetét és dühösen az apja szeme közé nézett: — Miattad! — Miattam? — Igen. Mert azt mondta a nagymama, hogy neked okozok kellemetlenséget azzal, ha locsolni megyek. — Nekem? — bámult agyerekre az apja és anyjára nézett. hogy talán ő érti ezt. De amikor az asszony is csak meresztette a szemét, újra Petikéhez fordult: — Miért lenne az kellemetlen nekem, ha te locsolni mégy holnap? — Hát... mert... azt mondta a nagymama, hogy akkor azt mondják majd, hogy te kéri... kiéri... szóval olyan szellemben nevelsz engem. — Ahán! — bólintott Kóczián és a feleségére nézett, majd újra a fiára. — Aztán megmagyarázta a nagymama, hogy mi az a klerikális szellem? — Kérdeztem, de ő azt mondta, hogy ne törődjek vele, úgysem érteném és kiöntötte a locsolómat — vallotta a gyerek és nagyokat nyelt, hogy a pimasz könnyektől megőrizze férfiasságát. — Az édesanyád ... — mondta jelentős hangsúllyal feleségének Kóczin. — Maradtál volna itthon* vagy vitted volna magaddal a fiadat! — válaszolta az asz- szony és kirobogott a konyhába. A férfi kettesben maradt a fiával. Néhány mély lélegzetet vett, számolt tízig, azután némileg megcsdllapodva, maga mellé ültette Petikét. Beszélt az ünnepekről, a népszokásokról. Pétiké bölcs gyermeki tapintattal úgy tett, mintha minden szavát figyelné, értené. Még bólogatott is hozzá. De valójában csak any- nyit fogott fel az egészből, hogy az apja csöppet sem ért egyet a nagymamával. Tehát van remény rá, hogy holnap reggel a második emeleten lakó copfos Pannikához becsöngethet és — ha ugyan sikerül valahonnan kölnivizet szereznie — meglocsolhatja. S amíg ő azokról a tömött haj fonatokról ábrándozott, amelyeket olyan jólesik meg- ráncigálnia, édesapja már olt tartott, hogy ... —... a locsolás, a télapó, a fenyőfa, sőt a Szilveszter is, Petikém, népszokások! Pétiké most először bólintott őszintén és nagyon agyába véste azt a kedves szót, hogy „népszokás”. — Tudom, mi odahaza a Mátrában — folytatta az apja —, kivittük a leányokat a pa^ takra és vödörszám locsoltuk rájuk a vizet! — Az lenne jó — lelkesedett F étiké. — Úgyis hívtuk a húsvéthétfőt, hogy „vízbehányó hétfő”, — Vízbehányó! — mulatott Peti. Csuda jó! En is majd viszem a korsót... — A korsót? — nézett rá apja. — Nekünk nincs vödrünk! — válaszolta panaszosan Pétiké. — A fölmosó vödörrel mégsem locsolhatom meg Pannát. — Nonono! — intette fiát Kóczián. — Maradjunk csak a locsolónál. Gyere, az utcán ‘ még árulnak kölnivizet, késő van — le- és kár a — Á, már gyintett Pétiké pénzért. De az a kegyetlen apja csak levitte és vásárolt neki egy üveg kölnit. Sőt, reggel személyesen bocsátotta útjára, s; gondosan ellenőrizte, hogy nincs-e nála más, mint az a „vacak” kis locsoló. Az abasári Rákóczi Termelő- >szövetkezetben dolgozik a gyön- ’gyösi járás legrégibb és legjobb leredmónyekkel dicsekedhető [szocialista brigádja. Mindössze ,ennyit tudtam róluk, amikor a ’legutóbbi közgyűlés szünetében [Pálinkás Jánosné brigádvezetőméi érdeklődtem a szocialista [brigád munkája és eredményei árán t. Rekordtermés a szőlőben 1962-ben alakultak. Eleinte csak asszonyok tartoztak a kis kollektívába. Később azonban bevonták férjeiket is. Mint egyszerű falusi asszonyok, akkor még az ilyenfajta brigád mozgalom célkitűzéseit sem ismerték teljes egészében, csak annyit tudtak, hogy nekik több és jobb munkát kell végezniük, mint a többi tagnak. Mivel az elmúlt évek gyakorlata szerint Abasá- ron családi művelésre adják ki a közös területet, ezért 32 hold szőlőt vállaltak, mégpedig olyan gyenge minőségűt, ami már senkinek sem kellett, mert a terméseredménytől volt függővé téve a premizálás. Szorgalmasan, szaktudásuk javát nyújtva dolgoztak a szőlőben. Az elhanyagolt, kivágásra ítélt területen három év múlva rekordtermést szüreteltek. A holdanként! 6—8 mázsa helyett közel 40 mázsás átlagot takarítottak be és így a vállalt kötelezettségüket 200 százalékon felül teljesítették. A munka mellett nagy gondot fordítottak a takarékosságra is. A szőlő művelése során felhasznált anyagtakarékossági tervüket 5 százalék helyett 15 százalékra teljesítették, ami körülbelül 20 ezer forint megtakarítást jelentett a közös részére. Önzetlen segítségnyújtás A szocialista embertípust jelelemző sajátosságok egyik ernlí- ^ lésre méltó megnyilvánulása volt, amikor a brigádból Csontos Dezsőné, egyedülálló fiatal- asszony szülési szabadságra ment és a kórházból való hazajövetkor kimeszelt, kitakarított lakással várták a kismamát a-z újszülöttéi. Amennyiben idejük engedte, segítettek az öregeken is. Két— három idős termelőszövetkezeti tag háztáji szőlőjét leszüretelve hazaszállították és sok más egyéb segítséget nyújtottak szívességből, ingyenesen embertársaiknak. Jó eredmény — megérdemelt jutalom Eveken keresztül még komoly versenytársuk sem akadt a járásban. A tavalyi első helyükért a brigád tagjai valamennyien elismerő oklevelet és szocialista brigád jelvényt kaptak, 3000 forint pénzjutalommal. A jutalmakat takarékba tették és a közel 10 ezer forintot a Magas-Tátrában történő kirándulásra szeretnék felhasználni a nyár folyamán. A szocialista brigád tagjainak átlag munkaegysége jóval 300 fölött van, de a fiatal Pet- rovics házaspár 900 munkaegysége, az idősebb Zelei Antal és felesége által teljesített 750 munkaegység is önmagáról beszél. Petrovics Józsefné és Rostás Ernő a szőlő mellett az oltványtermesztésben is jeleskedtek 70—74 százalékos eredményükkel. A prémiummal együtt legtöbb család évi jövedelme meghaladta az 50 ezer forintot. Példájuk nyomán a járásban, különösen ez évben, megszaporodtak a szocialista brigádok. Detken, Atkáron és Gyöngyöspatán, de Abasáron is további négy ilyen brigád alakult. Valamennyien csatlakoztak a fel- szabadulásunk 20. évfordulójára indított verseny mozgalomhoz és november 7-e után eldől, hogy ki milyen eredményt ért el e nemes vetélkedésben. Az abasáriak bíznak abban, hogy az elsők között ismét ott lesznek. Dr. Sándor József Győzedelmeskedjék az egész világon a szocializmus eszméje!