Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-04 / 53. szám
BŐSZ ESZTENDŐVEL ezeäött, amikor a vezetékek már e földön csüngtek, amikor akadozott a vízellátás, és amikor az egriek bunkerek, pincék mélyén várták a földindulás végét, akkor kapott meghívást Egerbe dr. Varga Béla szemészorvos, hogy lássa el a kórház szemészeti osztályának vezető orvosi tisztét. Budapestről jött, Budapesten élt, ott tanult, oda is „esküdött”. Aztán eljött, szétnézett, s megállapította magában, hogy itt is tenni kell valamit, ezen a vidéki szemészeten, amelyik éppen orvos nélkül maradt. így nőtt össze a felszabadulással, itt érte meg Eger felszabadítását, s itt kezdett dolgozni a háború utáni kezdetleges körülmények között. Éppen húsz éve. S éppen húsz évre kapta meg a kandidátusi tudományos fokozatot, úgyhogy számára az évforduló az országos esemény mellett saját világának nagy eseményét is jelzi. Tulajdonképpen nem róla ataól ez az írás. De össze kell kapcsolni mindazzal, ami ezt a Iris, alig negyvenezer lakosú várost tudományos szinten ismertté avatta. Mert a budapesti orvos nem a baj rabszolgájának szegődött vidékre, hanem azzal az elhatározással, hogy valamit tenni fog. Hogy mit, talán akkor maga sem tudta. De aztán megkezdődött a konszolidált körülmények között folyó munka. Előbb a hályogműtétek. Hogyan lehet biztosítani azt, hogy az operált ember akaratán kívül, vagy türelmén túl is megfelelően gyógyuljon a beteg szem, az operált érzékszerv? Megkezdődött a nagy munka. Nem egyedül és nem magában, hanem mindenkor az osztálya lelkes, odaadó munkatársaira támaszkodva kutatta—kereste a megoldást, a gyógyítás mikéntjének és hogyanjának lényegét Ma már a szemészek „világ- hibliája”, a Londonban kiadásra kerülő Duke—Elder-féle lexikális gyűjtemény, a német szakirodalom, a svájci szaklapok és folyóiratok, a heüderber- fX egyetem szemészeti klinikája egytől egyig elfogadta azt a műtéti eljárást, amit itt, Egerben, több mint egy évtizeden át dolgozott ki a születéses len- esefícam (gyógyíthatatlannak kikiáltott gyermekbetegség) megszüntetésére. Mint a szak- könyv írja, 500 százalékos látásjavulást ért ti, s nem is most, hanem már 1961-ben! CSAK EGY ÉRDEKES momentum ebből a tíz évből: a vita anyagához az egyik opponens hozzáfűzte: a hitleri Németországban a lencseficammal-Hátnak... születő gyermeket likvidálásra ítélték, mint gyógyíthatatlant íme az eredmény: három tucat sikeres műtét, amin vitatkozott a világ szakorvos-társadalma, s amit egyre többen fogadnak el. Az ivádi kislány, mint szakirodalmi alany, bejárta a világot Gyógyíthatatlan szemlencse-ficamát megoperálta az egri szemész főorvos, ma 18 éves és nagyszerűen lát, boldogul a világban. Vagy a szegedi édesanya, aki lányával együtt ugyanezt a bajt hordozza ... Tíz év alatt 37 gyerek nyerte vissza alkotóképességét, szeme világát az esztendők kutatásai nyomán. A VIZSGÁLÓBAN két kislány. Az égjük idegességében rosszul lett. A másik csak nézi, arca nem tükröz ijedtséget: — Gyere, Márti, te vagy a bátrabb! — hívja a kislányt Horváth doktor. — Én Magdi vagyok, de megyek! — Teremtőm! Két Barta kislány Bélapátfalváról, mindketten egyidősek, mindketten egy padban ülnek az iskolában, egy napon jöttek, s még a betegségük is ugyanaz! Hogy különböztetlek én meg benneteket? — nevet az orvos. — Majd mindig szólunk! — válaszol a kislány, s a kellemes, kedves hangulatban vonakodás nélkül követi az orvost, aki vizsgálni akarja. A folyosókon beszélgető csoportok. Szajlai bácsinak már csak az egyik szemén van kötés. — Több mint ötven esztendeig tűrtem a szememnek ezt a furcsaságát. Tetszik tudni, az alsó szempillám valahogy rosz- szul nőtt, és mindig a szemembe szűrődött. Nem adnám semmiért, hogy most sikerült a műtét és már egy szemmel is jól olvasok! Hátha a másikról is leveszik a kötést!... Sz. E. szellemi fogyatékos. Az egyik kórteremben nézegeti a kezét Ahogy az ember a jellemzését hallgatja, hajlandó azt hinni, hogy azért nézegeti, mert fogyatékos. Dehogy azért! Azért, mert 54 éves korára megoperálták a hályogot a szemén, s most nem tud betelni azzal, hogy lát maga körül mindent. — Mintha azóta nem is lenne olyan zavart — mondják szobatársai. Lehet Mind nagyon hálásak az osztály orvosainak, mind a harminckét beteg. Látásukat, jő közérzetüket adták munkájukkal. Két-három éves gyerektől a nyolcvanévesig minden korosztály megtalálható. A szobában rádió, a folyosón kellemes meleg, fotelok a nehezebb betegek számára, mindent megteremtettek abban az épületszárnyban, amely még Markhot Ferenc akadémistái- nak adott helyet az orvostudomány elsajátítására. LATNAK...! Látnak azok, akik elől hályog takarta él a napot, látnak azok, akik szerencsétlen betegséget örököltek és látnak azok, akiknek ilyen-, vagy olyanfajta szembetegség homályosította el szemük világát. S mindez a munka jól felszerelt környezetben. Húsz év alatt szinte a semmiből kinőve valósították meg a betegek álmát — látni, látni mindent, ami azért van, hogy örömet szerezzen, hogy munka- képességet biztosítson, s látóvá tegye a hályogos szemű, vagy csökkent látású embereket. Cs. Adám Éva Idényhajrá A GÉPJAVÍTÓ MŰHELYEKBEN Kétezer traktor közül 1400 dolgozik a tavaszon — Csere“ motor- és alkatrészhiány miatt késlekednek a javítások A mezőgazdasági üzemek vezetői és dolgozói mind gyakrabban gondolnak az évenként ismétlődő tavaszi szántóföldi munkákra. Ez év tavaszán a megye termelő- szövetkezetei mintegy 140 ezer hold földterületet részesítenek valamilyen talajmunkában, hogy a tavaszi vetésű kalászosok, takarmány-, kapás- és egyéb növények ve- tőmagvai időben földbe kerülhessenek. Nem indokolatlan a nagy gond. hiszen a terület nem jelentéktelen és az időszerű munkákban nélkülözhetetlen szerepet játszanak a kijavított. üzemképes traktorok, a tavasszal leginkább használatos munkagépek. Megyénk területén jelenleg a mezőgazdaságot segítő gépállomási és termelőszövetkezeti traktorlétszám közel kétezer, a tavaszi talaj- és vetési munkákban ebből mintegy 1400 könnyű és középnehéz univerzál erőgép vesz részt. Ezeknek az üzemképessége, produktív munkavégzése eldönti, megalapozza a mezőgazdasági üzemek ez évre tervezett hozamait. A téli gépjavításokat még az elmúlt évben megkezdték mind a gépjavító állomások, I. A megbízatás — A maga ügyességétől függ a vasárnapi mérkőzésünk sikere — fogta hangiát suttogóra o Főnök, jóllehet csak a bennfentesek voltak körülöttük. — Fürkéssze ki a felállási rendszerüket, a stratégiát és a taktikát. Kémlelje ki az erőnléti állapotot. Tapogatódzék a vezetők hangulata, a szurkolók temperamentuma felől. Szerezzen adatokat a játékosok pillanatnyi formájáról, technikai tudásáról, mozgékonyságáról, sportpálya- futásuk kiemelkedő fegyvertényeiről. Ne feledkezzék meg a pálya pontos méreteiről, talajáról, az ottani levegő abszolút és relatív páratartalmáról. Informálódjék a szélsők indulási sebességéről, a csatárok lövőkészségéről, trükkjeiről. a védők keménységéről, a kapus rugalmasságár rőt... — Nem lesz ez egy kicsit sok? — kérdezte elszontyolódva a sportkém.-— Mindent tudnunk, kell! A legapróbb részletek is sorsdön- tőek lehetnek! — emelte fel ellentmondást nem tűrő hangját a Főnök. — Igazítsuk össze óráinkat. Magánál mennyi van? — Fél négy. — Rendben. Nálam háromnegyed öt. Még tart az edzésük, most mindent kiszimatolkel kiosont a bői. szobá2. Váratlan esemény Teltek-múltak a percek... A sportklub vezetői már egymás Kémhistória hat. Tessék, fogja ezt a szatyrot. — Mi van benne? — Három postagalamb. Egy közönséges, két ajánlott. Valamint három üres fogpaszta-tubus, és preparált papír. Amit csak megtud, azonnal felírja vegytintával, beteszi a tubusba, ráköti egy galamb lábára... — Kérem, én rossz levélíró vagyok. Én nagyon félek, hogy észreveszik, amikor ezeket a madarakat málházgatom... — Aggodalomra nincs ok! Ha bántó- dása esnék, egyesületünk majd gondoskodik a hozzátartozóiról. Induljon. Sok sikert! A kém kezet fogott a Főnökkel, a vezetőségi tagokkal, és gondterhelt léptékkörmét rágták idegességükben. Csak a Főnök nem mutatott semmi nyugtalanságot. Ö bízott az emberében... Halk kopogtatás az ablaküvegen... Mindnyájan odarohantak... egy postagalamb... megfogták, leoldották lábáról a tubust, kivették a papírt... aztán elképedve néztek egymásra. „Azonnal küldjenek egy kis teherautót a Rozmaring út 117 alá. Feltűnés nélkül. Sporttársi üdvözlettel: A kém” Ez állt a papíron. — Haladéktalanul cselekednünk kell! — tért magához elsőnek a Főnök. Felemelte a kagylót, tárcsázott. Teher- taxit hívott. 3. Tökéletes megoldás Újabb félóra telt el, szörnyű izgalom közepette. Végül nehéz léptek dobogtak fel a lépcsőházban. Egyre közelebb. Nyílott az ajtó. A küszöbön boldog mosollyal a kém jelent meg. Kezében nylonzacskó. Mögötte két szállítómunkás viaszos vászonnal letakart hosszú, széles tárgyat cipelt. — Mi történt? — sietett megbízottja elé a Főnök. — Mire kiértem, az edzéseknek már vége volt. így hát elhoztam az egész cuccok Szombat este majd visszalopom. Addig tanú Imányozhat ják. A pályát is, az ellenfél játékosait is. A nylon-zsacskóból műanyag-korongokat szórt ki az íróasztalra. herántotta a viaszos vásznat, mögüle zöldre festett nagy tábla tűnt elő. A gombfoci egyesület vezetői boldogan hajoltak a zsákmány fölé. Kürti András mind pedig a saját gépjavító műhellyel rendelkező termelőszövetkezetek. Eíbben a gépjavítási idényben a gépjavító állomásokon tipizált formában végzik a traktorok javításét. Ez annyit jelent* bogy egy-egy állomásán csak egy. vagy két típusú erőgép javítása történik, előre meghatározott technológiávaL Ilyen módszerrel biztosítani lehet a gépjavítása munka termelékenységének növelését. Sajnos, a beütemezett, javításra váró traktorokat nena tudják kijavítani a vállalt határidőkre, ezt több tényező is akadályozza. Legjelentősebb a motorcserés főjavításokhoz szükséges cseremotorok késedelmes leszállítása. Eddig 76 cseremotor leszállításával adós a Gépjavító Tröszt. A le nem szállított motorok miatt jelentős a lemaradás, legfőképpen ezért nem tudják teljesíteni a javítási terveket. Nem kielégítő azonban az alkatrész-ellátás sem. Különösen a hazai gyártmányú univerzál traktorok alkatrészr-eUátásában mutatkoznak zavarók. A gépjavítók nagy erőfeszítéseket tesznek az alkatrész, hiány pótlására, ezért felújítás. üzemen belüli gyártás megoldásával igyekeznek a lemaradást behozni. Elsősorban a tavaszi munkák sürgetése miatt, a termelőszövetkezetek erőgépeit igyekeznek kijavítani. A legszükségesebb munkagépek javitá ival kevesebb a probléma, a mező- gazdasági munkák kezdető« rendelkezésre állnak majd a szükséges eszközök. A gépjavítások minőségét a kora tavaszi gép' -emléken ellenőrzik. A szemért tartó bizottságok tagjai között * járási tanácsok gépesítési szakemberei, a szövetkezetek vezetői mellett ott lesznek a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának kiküldöttei, a tűzrendészeti osztály képviselője is. Ezért a gépel? javításának számszerű teljesítése mellett nagyon jelentős a javítás megfelelő minős égének maradéktalan teljesítése is. (K. I.) Az elnyomás alól felszabadult parasztságunk megfontolt öntudattal vette örök birtokába a földet, amelyért ősei oly sokat, és vért áldozva küzdöttek. Dózsa népe kivételt nem ismerve vette birtokba, hogy azt paraszti közösségében is megtartva, soha többé ki ne engedje kezéből haszonleső grófoknak, papoknak, uraknak ... Heves megyében az 1945-ös földbírtokreform során 160 505 katasztrális hold föld kerül' igénybevétel alá. Miből tevődött össze ez a hatalmas terület? Fasiszta és népellene? elemektől elkobozták 9690 holdat, 147 815 holdat megváltás útján vettek paraszti kézbe korábbi uraiktól, s végül 3000 hold kincstári tulajdon volt. Márkus István érdekfeszítő írása szerint például Tiszaná- nán a helybeli 200 holdon felüli birtokosoktól 300 holdat, a hatalmas szatmári püspökség birtoktestéből pedig 4500 holdat vettek igénybe. A parasztok szükségének fedezésére 3700 holdat fordítottak, amelyet 625 ember között osztottak ki. 1100 holdat állami ke zelésbe adtak, mivel erdő- és árterület volt. Itt fekszik előttem az Igazság 1945. április 29-i példánya: Porosaién 4600. Sarudon pedig 4000 holdat osztottak szét. Tiszafüreden 801 hajdani gazdasági cseléd 6500 holdnak jutott birtokába. A megye északi hegyes-völgy es-erd ős területén lényegesen nehezebb volt a helyzet mint a déli. mezőgazdálkodásra elsőrendűen alkalmas részeken. A hatalmas kiterjedésű erdőségeket is kisajátították, de nem voltak ezek természetesen kioszthatók gazdálkodási célokra a falvak parasztsága között: ezeket állami kezelésbe vette a demokratikus kormányzat. Ezeken a iferületeken tehát nem osztFöldosztás 1945-ben Heves megyében 2. A paraszt a föld ura jutott, hogy egyénileg földhöz jusson. Ezért nem oldhatta meg, minden radikális forra- dalmisága ellenére sem maradéktalanul a földkérdést hazánkban az 1945-ös földosztás. De maradandóan véget vetett a földesúri kizsákmányolásnak és megvetette a további fejlődés alapját. De nézzünk csak utána; kik is kapták földet 1945-ben Heves megyében? 1307 kisbirtokos, 2978 egykori gazdasági cselédember, 9258 gazdasági munkás és 10 948 törpebirtokos. hattak ki egy fore, illetve igénylőre számítva annyi földet, mint a déli területeken, A íöktreíorai során összesen 35 840 paraszt jelentkezett földigényével, akiknek 68,4 százaléka megkapta „juss”-át, — 2i£ százaléknak már nem A földosztást tajtékzó dühhel fogadták az el nem menekült földbirtokosok és hűséges lakájaik. Például Egeríarmo- son mintegy 40 métermázsa kukoricát titkon megöntözték vízzel, hogy megperészedve használhatatlanná váljék. A Bükkszék melleti laki birtok egykori jószágkormányzója 12 mázsa búzát és értékes here- és bükkönytakarmány-magot kívánt titkon elvinni... A Földhivatal iratai arról tanúskodnak, hogy a dormándi jegyző úgy akarta kijátszania törvényt, hogy éppen azt a birtokost tette a földosztó bizottság elnökének, amelynek pedig feladata saját földje szétosztása volt. Azt kezdte híresztelni, hogy nem érdemes megvalósítani a földbirtokreformot, mivel úgy sincs jószáguk a parasztoknak, tehát sokkal jobb, ha a régi föld- birtokosnak bérben művelik azt meg. A szórványos ellenséges akció azonban pozdorjá- vá zúzódott a kommunisták szilárd magatartásán, amelyet a parasztság meliszélességben magáévá tett! Kétségtelenül nem volt könnyű helyzetük az újbdrto- kosoknak, hiszen nem, vagy csak gyéren voltak felszerelve és a szükséges állatáltamány- nyal sem rendelkeztek. Példamutató magatartással azonban a Vörös Hadsereg, amit tudott, segített a helyzeten, így például — a helyi lap híradása szerint —, a tavasz során nagy mennyiségű növényvédő szert adott az újgazdáknak, hogy biztosítsa a kielégítő termést. De április során 300 lovat adott Ludas parasztjainak. Sőt május során további 600 ló került szovjet tulajdonból a parasztok kezébe! Mint említettük, a megye különleges földrajzi helyzete folytán nem volt minden igénylő kérése kielégíthető. Ezen azután valamelyest úgy segítettek, hogy mintegy másfélezer parasztcsalád részére, 3679 családtaggal, az ország más területén biztosítottak földet. Ezek voltak az úgynevezett „telepesek”, akik zömében a fiatalok, kevéscsaládos emberek soraiból kerültek ki. A Népújság, egy 1960 szeptember 29-i híre szerint 300 fiatal házas került Bodony községből oda, hol „régi világban” mint mezőgazda- sági sommások szolgáltak — Besnyőre. Kevesen emlékeznek már arra. hogy már a földosztás során felmerült a szövetkezeti gondolat! A Megyei Földhivatal iratai arról beszélnek. hoEV már 1945 nyarán „a juttatottak nem idegenkednek a szövetkezeti alapon való juttatásról és belátják, bogy a megváltok ingatlan ok gépi berendezési észt közeit csak így tudják hasznukra fordítani.. Említésre méltó, hogy mái 1945-ben, az egykori gazdasági cselédek életre hívták az „Egri Földhözjuttatottak Szövetkezet ”-ét — 67 taggal! Szövetkezeti alapon vette a parasztság birtokába, kezelésébe főleg a nagyobb gyümölcsösöket: Egerben 70, Mákláron 20, Egcrbak- tán 120, Fedémesen 56, Füzesabonyban 16 és Szarvaskőn 18 hold terjedelemben. E helyeken már akkor belátták, hogy a falu parasztjainak közös munkája nyomán nagyobb jólét fakad. Érdekes eset történt Erdőtelken és Csányon, ahol az egykori uradalmi szeszfőzdét iS egyenesen szövetkezeti tulajdonba adták, vezetőséget jelölve ki az üzemelés lebonyolítására. Az ország felszabadulás utáni politikai és gazdasági helyzete megkívánta a földosztás azonnali, haladéktalan lebonyolítását. Kérlelhetetlenül, gyökeresen és maradandóan le kel- leit tömi a háborút is átvészelt uralkodó földbirtokos osztály kizsákmányoló uralmát. A Magyar Kommunista Párt fennállása óta hirdetett programja iiyart megvalósítást, a munkás - paraszt szövetség jegyében. Amit nem sikerült megoldania az 1848-as polgári forradalomnak, arra 1945 kora tavaszán és nyarán kerített sort a magyar nép, a kommunisták vezetésével, hogy megteremtse a szilárd és meginga^ha+atlan alapiát az ország szocialista keretek közötti felépítésének. Ne feledjük, ma húsz év távlatából sem, hogy 1945 tavaszán a nagybirtok testébe vert s a paraszti parcellákat jelző karók voltak a feudális úri nagybirtokrendszer koporsószögei! Sugár István
