Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-16 / 63. szám
A munkásszállások, üzemi konyhák, fürdők a bányászoknak Hatvanhárommillió forintot fordít az idén a Nehézipar: Minisztérium a szén-, az érc-, valamint az ásványbányászok szociális és egészségügyi intézményeinek fejlesztésére. A jelentős összeget főként új munkásszállások, üzemi konyháit, fürdők, öltözők építésére használják fel, de jut belőle egyéb jóléti beruházásra is. A nagyobb összegeket oda összpontosítják, ahol a legnagyobb a szükség. Ezeken a helyeken gyorsított ütemben bonyolítják le a beruházást: a tavasszal kezdődő építkezést az év végére be is fejezik. Ilyen gyors ütemben épül fel a Borsodi Szénbányászati Tröszt új. 1500 személyes fürdője és öltözője Alberttelepen. Ugyancsak tavasszal kezdik el és az év végén befejezik az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt 300 személyt befogadó fürdő-öltözőjének építését. Várpalotán szintén fürdőt, ezenkívül munkásszállót is kapnak a szénbányászok, az előbbi 200, az utóbbi 100 személyes lesz. Dorogon ugyancsak munkásszállót építenek 200 bányásznak mm Rettenetes érzés kiközösitettnek lenni. — Te nem vagy megfázva? — Nem — mondom és látom, hogy a? eddig baráti tekintet hideggé és magvetővé válik: látom, hogy az unatkozás veszi birtokába kis társaságunkat, mert mit lehessen vele kezdeni, egy olyan unalmas fráterról, aki nincs megfázva, akinek nincsenek szimptómái, nincs láza, nem köhög, nem jOr orvoshoz, — a kinek egyáltalán semmi baja nincs. Az ilyen ember, dehogyis ember, az ilyen két lábon járó lény csak arra váló, hogy elfoglalja a földön a náthás emberek helyét, csak elrettentő példa lehet. — De még megfázhatok én is! — makogom reménykedve, — És, ha nem? — De esküszöm, megfázom... Már érzem is, hogy forró a fejem — mondom és hazudom agonizáló lelkesedéssel, s látom, mint villan fel a szemekben a baráti együttérzés, hogyan nyílnák panaszra és tanácsra az ajkaik. Befogadtak! A társadalom tagja lettem, istenem, be szép is így, betegen az élet... (—ó) Petőfi vfgeposzának klasszikus versié bakon remekül ugrándozó verssorral, egykor, 1844-ben egy önmagát túlélt, dagályos, romantikus magyar eposzírást parodizáltak. Egyetlen óriása lendütettel, majdnem azt mondanánk, lélegzetvételnyi szünet és ingadozás nélkül meséli Petőfi a kisszerű zsíros namantíkát, a falusi világot, amelyet ő olyan jól ismert és amely alkalmat szolgáltat neki arra, hogy a dagályosságot, a magyar nyelv végtelen iszalagjait gyártó korabeli írókat megcsipkedje. Ez a gúnyolódás — ha irodalomtörténetről van bzjó __szól még Vörösmaii ynak 39. A néző ma arra kíváncsi, hogy Petőfi szellemes verssoraiból a kép nyelvén mit tudnak újrafogalmazni a televíziós művészek. Végig nézve az egyórás tévé-filmet, meg kell állapítanunk: helyes, hogy a régi diák elmondja a vígeposz iramló versezetét azokig a bizonyos kettőspontokig, ahonnan a képsorok, a nevetésre ingerlő jelenetek elindulnak. De akár széles tenyerű Fejenagy, akár Harangláb, a fandorlatoslelü illető egyházfi, akár a kántor, vagy éppen Szemérmetes Erzsók kerül a kocsma, illetve az, események közepébe, a hős, apró cselvetése és önmaga megváltásán túl nem merészkedik, mert Petőfi nem káprázatos cselekményt altar ebben a vígeposzban, csak a szavaknak azt a gúnyolódó, epésen tündéri játékát, amivel felébreszthette karának dagályos, üres szólamokkal bajlódó írástudóit a dagályos hóbortoktól. A televízió dicséretes vállalkozása ezúttal nem járhatott teljes eredménnyel, mert Petőfi szövegének jelentős részenem ültethető át képre. Ebben a vígeposzban a cél a kacskaringós szövegek komikuma és innen „Egri Megyei Színpad - 1965” fejléccel kaptunk meghí vót vasárnap délelőttre, a; Eger Szálló halijába. A „zene ének, vers matiné” az Ezüs utakon aranyos szánnal címe viselte: hat verset fogott egytx nyolc zene-, illetve énekszám mai. Most, a gyöngyösi irodai' mi színpad három érdeke egyéniségével találkozhattunk Décsey Judit, Dankó Sámuelni és Csekö László tavasz-csaloga- tó versekkel kedveskedtek az egri közönségnek. Szabó Lőrinc Nyitnikékje, Simon István Pacsirtaszója, József Attila Ódája, Garai Gábor verse (Árván és elháríthatatlanul), Radnóti Miklós Levél a hitveshez és Tagore Elhagytál című írása alkották a matiné versanyagát. A szürke felsorolás még nem krl tika. De ha hozzátesszük, hogy a három nagy szerelmi vallomást (József Attila, Radnóti Miklós és Garai Gábor) Décsey Judittól és Dankó Sámuelnétől hallottuk, akkor felmerül a kérdés, hogy helyesen szerkesztett műsort kantunk-e a matinén. Az erőteljes férfi-líra, a vallomás szuggesztív és sodró szövege másképp szólal meg férfiszájon. Gondoljunk itt elsősorban József Attila Ódáiéra, ahol a férfi szenvedély bonyolult lelkifolyamatokat érzékeltet a test leíró felmagasz- talásában. Az Egri Tanárképző Főiskola énekszakos hallgatói adták a műsor zenei részét. Kiszela Istrrán játszotta Vera- eini Largo-iát hegedűn. Katona Sándor pedig Mozart F-dűr 1965. március 16* kedd Hajnali tavasz A szokottnál korábban ébredt Megnézte az órát: alig múlt hat óra. A szobában csend volt halk szuszogás, sötétből kászálódó félhomály, csak az ablaktáblák résein nyúlkál- tak be a reggel ujjai. Friss volt szokatlanul éber, szájából hiányzott a máskor cdy gyomorforgató keserűség... — Keveset szívtam tegnap ... Ügy látszik, — állapította meg sóhajtozó megelégedettséggel. Máskor úgy ébred, hogy legszívesebben megölne maga körül mindenkit, egy hangos szó is dühre fakasztja, de még a visszafojtott csend is ingerli. Most úgy ébredt mint hajdanában ... mikor is? ... igen ... talán gyerekkorában ébredt így, ennyire kipihenten derűsen és egészségesen, óvatosan felkelt, hogy ne csapjon zajt, mezítláb odalépegetett az ablakhoz, kinyitotta, egy résnyit az ablaktáblákat és lepdslogott az utcára, aztán fel. a kémények felett derengő égre. — Tavasz van... tavasz — lélegzett mélyen, mintha nyitva lenne az ablak, mintha tüdejét, arcát, egész testét tavaszi szélben fü- rösztené, amely feloldja izmaiból, idegeiből az odafagyott tél minden vacogását. A léptek, az utcai zaj most vidáman, szinte trillázva hatoltak fel a szobába, szinte bukfencet vetettek körülötte, mögötte a szobáiban. És az ég! Hát nem érdekes? Ugyanaz a kők ég, metszőén acélos kék ég... S néhány hete a csillagközi tér rettenetes és dermedt hidege sugárzott a jéghegyeknek tűnő foszló bárányfelhők közül... Most meg valósággal permetezi a tavaszt. Ugyanaz az ég... Hm ... Még a végén költő leszek! — mosolyodéit el és hátrafordult. Az asszony mocorgott ébredés előtti álmában. A takaró kiesé lecsánott KA* buggyant telt asszonyiséga. Szép volt és kívánatos. Az alvástól és asszony: Ságtól duzzadó test pajkos gondolatokat ébresztett benne. Mélyet lélegzett és szemével kutatni kezdte mindazt, amit ismert, s mit most még a takaró elrejtett előle. — Tavasz van... Hiába, tavasz! — állapította meg férfias magabiztossággal és elfordult az ablaktól. — Tavasz, hála istennek — és jólesően megnyomorgatta a derekát. Nem fájt, A téllel úgy látszik elmúlt a reuma is. — Hallod... hallod? — Tessék? — ébredezett az asszony és csodálkozva kerekítette szemét a fölé hajló férfána. — Nem fáj a derekam... Hetek óta kínlódom vele, és most nem fáj ... — mondta boldogan a férfi. — Örülök neki — mondta az asszony és feljebb húzta a takarót. — Tavasz van, azért — tette hozzá a férfi. Az asszony ásított, aztán legyintett: — Tavasz? Hol? — és befordult a fal félé, hogy még tíz percet aludjon. — Nincs érzéke nincs — mormogta megában a férfi és visszamászott az ágyba. FeLszissaent Már megint betesajduR a dere— Mert mint vakum hülye kamasz, ott álldogálok mezítláb az ablak előtt — szidta magát és nagyon dühös lett és a szája is tele lett keserűséggel. — Mégis sokat dohányoztam — állapította meg és rámordult az asszonyra, akiről megint lecsúszott a takaró. — Majd te is megfázol, tafearódz már be végre rendesem! Gyurlsó Géz» Jegyzőkonyvon kívül A küldöttgyűlésről készült jegyzőkönyvben néhány dolofi nem szerepel. Ennek azonban nem az események rögzítésével megbízott fiatal asszony az oka. Hanem... Tekintélyes vállalat tekintélyes szakszervezeti bizottsági ad számot a küldöttgyűlésen a végzett munkáról és a feladatokról. Nem állítom, hogy a küldöttek valami nagy odaadással figyelnek az szb-titkár szavaira. Közöny, nemtörődömség kísérné a beszámoló megállapításait? Aligha. Mégis furata érzésem támad. Itt valami nincs rendben. Már túl vagyunk a termelési adatok ismertetésén, mar a munkások szociális körülményeit is taglalta a beszámoló, amikor egy mondatra jobban oda kell figyelni. — A kitüntetésre javasolt kiváló dolgozók névsorát csak aláírásra adta oda a vállalatvezetés az szb-nek. Még néhány megjegyzés következik azután, hogy ez tfft nem helyes, és máris egyéb téma következik. Kár. Bennem ágaskodik az ellenkezés. Megfogalmazom magamban a kérdést: miért írta alá az szb titkára azt a névsort? Már úgyis mindegy volt? Kész tények elé állították ae sz-bt? És mit szólt mindehhez a pártszervezet? Ahogy körülnézek, hogy az arcokról olvassam le a véleményt, két küldöttön akad meg a szemem. Fejüket összedugva sugdosnak. Ügy látszik, nekik is van észrevételük az ügyről. Korai volt a következtetésem. A Füles színes borítólapja villan elő az összebújt fejek között. íme, az érdeklődésük tárgya. És amíg a beszámoló tart, a Füles nem kerül ki a kezük közül. Aztán a Füles megkezdi vándordíját, ^egyik küldöttől a másikhoz vándorol. A föléje hajló arcok időnként felderülnek. Vajon miről számolnak be ezek a küldöttek munkahe- lyükön, a megbízóik előtt? Szerintem kár volt ezt a vasárnap délelőttjüket a küldöttértekezleten „elpazarolniok”. Égy másik vagy vállalatnál arra várok a küldöttgyűlésen, hogy az idei feladatokat kezdje el sorolni a beszámoló, megjelölve: hói és hogyan akarnak takarékoskodni, mit tesznek a termelékenység és a minőség emelésére és így tovább. Érre azonban hiába várok. Megtudom ugyan, hogy a tervet az elmúlt két évben teljesítették, az igazolatlan mulasztás miatt annyi idő esett ki a termelésből, amennyi egy munkásra esik másfél év alatt, a fizikai, dolgozóknak még egy tizede se veszi igénybe a műszaki könyvtár értékes köteteit és azt. hogy a munkások általában nem lelkesednek a különböző tanácskozásokért, mert hiába állnak elő bármilyen javaslattal, az csak elhangzott szó marad. Itt is következik egy olyan mondat, amire jobban oda kell figyelnem: — A vállalat vezetősége nem hajtja végre a szakszervezeti bizottság utasításait a termelésre vonatkozóan. Hát ez baj! Tudniillik az, hogy az szb utasításokat ad a vállalat vezetőségének a termelésre vonatkozóan. Ugyanis ehhez nincs joga. Ilyen utasítást csak a vállalat vezetősége adhat ki. Az szb-nek csak javaslatai lehetnek, amiket megbeszél az illetékes gazdasági szervekkel, ezek alapján aztán születhet utasítás. Utólag kiderült, hogy mindkét vállalatnál rossz a kapcsolat az szb és a gazdasági vezetés, az szb és a pártszervezet között. Ennek pedig egyetlen oka van: nem tartják be a „játékszabályokat". Mintha versengeni akaimának, ki a tag- főbb fő a vállalatnál. Az eredmény: széthúzás, a fő feladatok helyett a személyeskedés lép a porondra és a decemberi párthatározatról csak úgy esik szó: takarékoskodnunk kell, csökkentenünk kell a selejtet, mindent el kell követnünk a termelékenység fokozására, és így tovább. Ügy általánosságban csupán, felszólító módban fogalmazva, másokra bízva a részleteket. A két küldöttértekezleten szerzett tapasztalataim nem általánosak. De létező jelenségek. És gátló tényezők. Ezért kefíett szóvá termi — jegyzőkönyvön kívül. CL Molnár Ferenc ■ szonátájának első tételét. Ko- • vács Zsuzsa egy Mozart-dalt (A i ibolya), Schumann Pillangó-j át , és Balakiriev Álmomban hall- : gatom című dalát adta elő, Tö- : rök Ágnes zongorák ígéretével. ■ Papp Mária — Ócskái Görgy ■ zongorakiséretével — egy-egy Schubert- és Liszt-dalt énekelt. Mindkét énekesnőnél nyugtáz' zuk a kulturált előadást, az [ egyéniségükhöz mérten helyes | választást: a gyakorlat majd : meghozza azt a biztonságot is, | amely az átélt előadás előfel- ’ tétele. A matiné meglepetése és kedves nyeresége a négy egri főiskolásból álló — Kovács Zsuzsa, Pozsonyi Szilvia, Major Mihály és Kiszela István — Agriensis Madrigál. Ez a kvartett fellépésével a főiskolások vállalkozó kedvét bizonyítja: Purcell Rigók, Friderici Baráti kör című szerzeménye mellett egy XVI. századból való francia szerelmes dalt énekelt. A zenei szerkesztést a főiskola adjunktusai, Csikós Andor és Tar Lőrinc végezték. Szívós József rendezői munkáját ezúttal a gyöngyösi vendégek szabták meg. (Farkas) Irodalmi matiné az Eger Szálló halijában illetve üveges táncukkal térben és formailag is jól mozogtak. Az énekkarok között a bél- apátfalviak és a szilvásvára- diak azonos szinten tartották meg bemutatóikat, de ez nem érte el azt a színvonalat, hogy megyei döntőre jussanak. A szavalok már a múlt évben is kitettek magukért, többen nagy fejlődésről győzték meg a zsűrit Eredmények: Ének — Bélapátfalva, Szilvásvárad ezüst-, Verpelét bronzjelvényes oklevél, Makiár, Kerecsend, Andor- naktálya és Egerszólát emléklap. Tánc — Novaj és Kerecsend arany-, Bélapátfalva, Balaton ezüst-, Egercsehi és Verpelét bronzérmes oklevél, Egerszalók, Nagyvisnyó, Makiár, Egerszólát és Szilvásvárad emléklap. Báb — Kerecsend ezüst-, Szilvásvárad bronzjelvénves oklevél, Andomaktálya emléklap. Szavalat — aranyjelvényes versmondók: Szabó Klára. Mi- hancsik Zsófia Verpelét, Nyeste Katalin Szilvásvárad. Köves László Balaton. Prózában Krausz Ilona Egercsehi. mese- mondásban Ferencz Jutka Bél- apátfe'va tanott aranvjelvénvt. A MEGYEI döntőre került a novaii tánccsonort a párnás tánccal, meghívott a kerecsenül együttes az üveges tánccal, a többi részvételről később történik döntés. p. e. Petőfi: A helység kalapácsa Vígeposz csaplárosné, aki nemcsak az italt méri, hanem érti és borral méri a vendégeik érzelmeit is. Gobbi Hilda, az amazontermészetű Márta, nagy rivalgások közepette seprűzi haza férjét, a köztiszteletben örvendő, de Erzsófcnak régen szerelmet valló mafla kántort. Zsurzs Éva rendez® munkáját a szöveg-gond és az eposz bojtos eseményszála határozza meg. A színészek, amíg az írás tart, kitünően komédiáznak. De minduntalan fel kell ébred- rtünk az elinduló jelenetek hatása alól, mert Petőfi nem hoez- szú eseményekkel traktál bennünket, de az apró villanásokkal, amiknek a szépségét jobban őrzik a csúfondáros verssorok, mint a belőlük kicsiholt képek. ff. a.) nézve csak melléktermék az a néhány kitűnően megrajzolt alak, akit a gúnyolódó Petőfi todlvógre vesz. A magyar televízió a szerep- osztásban árulja el szándékának mércéjét: a leggondosabb válogatás mellett sem lehetett volna ennél előkelőbb szerep- osztásban összehozni. Gábor Miklós regéli el a szöveget ama bizonyos kettőspontokig: A széles tenyerű Fejenagyot, ezt az álmos testű és lelkű kovácsot, akit öl a szerelem Szemérmetes Erzsók miatt, Bessenyei Ferenc alakítja. A macskabajszú és -képű, a kópéságokat még a templomban is megvalósító Haranglábat Major Tamás eleveníti meg. Garas Dezső kántorja kabinetalakítás. Mészáros Ági Szemérmetes Erzsók ja az a góriában volt a legnehezebb a zsűri dolga. A döntés mégis reális, hiszen a legjobbakat jutalmazták arany-, ezüst-, bronzérmes oklevéllel, illetve emléklapokkal. A SZEMLE kilenckor kezdődött és több mint négy órán át megszakítás nélkül követték egymást a csoportok és egyéni produkciók. Űj színfolt volt a szilvásvárad! kispajtások babajátéka, amely a sajátos bájával megérdemelten kapott nagy tapsot a szép számú és a szemle végéig kitartó közönségtől. A zsűri emléklappal jutalmazta őket, a kezdeményezést pedig hasznosnak értékelte. A nézők között helyet foglaló gyerekek jól szórakoztak a bábcsoportok előadsain. A zsűri véleménye szerint még sokat kell fejlődniük, különösen a darab kiválasztása, helyes értelmezése terén. de a bábok készítése és mozgatása is alul marad a kívánalmaknak. A játékos mozgatás gátja még mindig a kis méretű, helytelenül szerkesztett paraván, fejlődésükhöz a fettételek anyagi jellegűek. A népi táncosok igen magas nívón mutatták be táncaikat, a hiba legtöbb esetben a zenével volt. A táncosok zenei kíséretét tavaly sem tudták tökéletesen megoldani, ideje lenne. hogy ezen a téren is tegyenek lépéseket előre. Technikailag kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a novait és kerecsenül táncosok, akik párnás, VASÁRNAP a Megyei Művelődési Házban rendezte meg az egri járás úttörő elnöksége a Hámán Kató kulturális szemlét, amelyen mintegy négyszáz gyerek vett részt. A járás legjobb szavalóinak, népi táncosainak, énekkarainak és bábosainak bemutatójáról sajnos több, a kerületi döntőkön jól szerepelt együttes maradt távól az influenza miatt. Ilyen nagy tömeget megmozgató rendezvényen áz sem volt meglepő, hogy valaki a saját mulasztásából lemaradt csoportjától. Bene Marika, a novaji úttörők egyik népi táncosa lemaradt az autóbuszról. A kislány nem sokat gondolkodott, nekivágott gyalog a 12 kilométeres útnak és időben beért Bene Marika nemhiába gyalogolt ilyen sokat, a csoport teljes létszám- inai táncolhatott a járási döntőn, sőt aranyérmes oklevelet kaptak és a bíráló bizottság őket javasolta a megyei döntőre. Nem volt könnyű dolga annak a négyszáz úttörőnek, akik ezen a napon a legjobb teljesítményüket nyújtották, hogy a megye legjobbjai közé kerülhessenek. Noszticiusz Ferenc, a járási tanács művelődésügyi osztályán ;ik vezetője az eredmények kihirdetésekor meg is jegyezte, hogy ez a szemle fejlődést mutat a tavalyihoz képest. Ez a fejlődés különösen szembetűnő volt a népi táncosok bemutatóin. Ebben a kateNégyszáz úttörő bemutatója Egerben Népi táncosok sikere az egri járás kulturális szemléjén
