Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

A mezőgazdasági szállításokról Megyénk területén az elmúlt években jelentős mértékben növekedtek a szállítási igé­nyek, amelyeknek kielégítését a rendelkezésre álló szállítási kapacitás nem tudta biztosíta­ni. Annak ellenére, hogy a gép- járműpark 1961 után 6,9, majd 26,5 százalékkal szaporodott, a fejlődés üteme elmaradt a kö­vetelményektől. A nem megfe­lelő műszaki állapot miatt nagymértékben növekedett az állásidő. A MÁV kocsiparkja szintén kevésnek bizonyult és a szállítási igények kielégítését gátolta az is, hogy a kocsifor­dulók csökkentek. Az elmúlt évék során a szállítók és a fuvarozt-atók kapcsolata nem volt kielégítő, a koordinálás szervezésére ala­kult megyei szállítási bizottság megfelelő hatáskör hiányában nem tudta hivatását betölteni. A fuvaroztatók és fuvarozók részéről megnyilvánult fuvar- szervezési hiányosságok mel­lett, nemcsak a gépkocsik napi átlagos foglalkoztatási ideje volt kedvezőtlen, hanem a gép­kocsi fuvaridő és a raksúly tonna-kapacitás kihasználása sem érte el a korábbi évek számait. Megyénkben az áruszállítás­nak két megoldása van, az egyik a termeltető vállalat ré­széről kötelező áruszállítás gépkocsikkal, vagy vasúton, a másik a termelőszövetkezetek szállítóeszközeinek igénybevé­tele. Az utóbbi egyre jelentő­sebb, a szövetkezetek más irá­nyú szállítási kötelezettségeik mellett is évente több ezer ton­na árut szállítanak a MÉK- nek. A tapasztalat szerint a leg­nagyobb problémát akkor je­lent a szállítások lebonyolítá­sa, ha egy időben nagyobb mennyiségű áru jelentkezik valamelyik körzetben. Bonyo­dalmat az okoz, hogy az AKÖV és a MÁV nem biztosítja idő­ben szállítóeszközeit. A zöld- ségnövónyéknél főleg Kál és Csány volt megterhelve, a szer­vezetlenség miatt több száz vagon olyan árut szállítottak ide, amelyet közvetlenül szál­líthattak volna a felvásárlás helyétől a fogyasztóknak, illet-, ve' áz értékesítő szerveiknek. •fjv . A mülf. év második félévé­ben a gépkocsi-kapacitás mű­szaki állapota nagy mértékben gátolta a szállítási feladatok végrehajtását. Általánosságban hiányosság az alkatrész-ellá­tásiban volt, de beszerzési ne­hézségek voltak a gumiabroncs és üzemanyag tekintetében ia — Szőlőnél 600 ezer forint, gabonából 3—400 vagon az évi kár — Ezer f uvarórából S - 600 az állásidő — Miért nincs elegendő gépkocsi ? A NEB vizsgálatának eredményei Ahol a több is kevés Szeptemberben az összes gép­kocsi 36,6 százaléka alkatrész- liiány miatt állt, a gyöngyösi üzemegységnél 155 gépkocsiból 35—40 gépkocsi volt javításban naponta. Kedvezőtlenül alakult a 4. sz. AKÖV javító-százaléka amiatt, hogy a költségszint csökkentésére irányuló anyagi ösztönzés nem hatott a gépko­csik műszaki állagának foko­zottabb javítására. A Hatvani Konzervgyár fel­vásárlásának, a dolog termé­szetéből adódóan a szállítás legnagyobb feladata. A Hatva­ni Konzervgyár abban a sajá­tos helyzetben van, hogy ösz- szeépült a cukorgyárral. Addig nincs hátránya ebből., míg a cukorrépa-szállítások meg nem kezdődnek, de azután sem a MÁV, sem az AKÖV nem tud­ja biztosítani a konzervgyár szállítási igényeit. A vasútvonal vezetése nem kedvez a szőlőszállítás feltéte­leinek. Az áru rakodása szem­pontjából fontos vasúállomá­sok — Gyöngyös, Kál-Kápolna, Erdőtelek — felkészültsége nem felel meg az igényeknek. A MÁV — helyesen — a kocsi­állások csökkentését szorgal­mazza, de a szállítás szem­pontjából kényes áruszőlő gyűjtésére, előkészítésére, cso­portosítására nincs alkalmas helyiség. A vasúti gócpontokra tehergépkocsikkal szállítják a csemegeszőlőt, az üzemi utak rendezetlensége mellett a köz­utak rossz állapota miatt kelet­kezett kár csak szőlőnél hat­százezer forint A rossz útvi­szonyok meghosszabbítják az áruk szállításának időtartamát és emellett a szállítási költsé­geket. A MÉK felmérése sze­rint az igénybe vett ezer fu­varórából 5—600 állásóra. Eb­ben közrejátszik az is, hogy nincs mindenütt megfelelő hídmérleg. A szállítást akadályozó ténye­zők megszüntetésével a MÉK fuvareszköz-igényét pgyharma- dával lehetne csökkenteni. A tehergépkocsik jelenlegi konstrukciója korszerűtlen és nem alkalmas gyümölcs szállí­tására. Nem lehet elhelyezni raj túli a szabványos rakodó- lapoikat, ami a rakodást és a kocsiforduló számát nagymér­tekben csökkenti. A gépkocsi­állásidők fele az áruátadó-he-1 lyekre esik, a másik fele pedig a vasútállomásokra. Legsúlyo­sabb Gyöngyösön a helyzet,! ahol a csúcsforgalmat jelentő szeptember hónapban 4—6000 vagon árut kell szállítani. Tavaly a gabonának csak 12 százalékát szállíthatták köz­vetlenül a szántóföldekről az átvevő raktárakba, mert a kombájnnal csépelt áru nem felelt meg az előírt minőség­nek. A gabonát ezért először kombájnszérűre szállították kezelésre, majd úgy került a termelői raktárakba. Ez a kö­rülmény általában két többlet­rakodást tett szükségessé, ron­totta a fuvareszköz-kihaszná­lási mutatókat és növelte a fu­vartávolságot. A mezőgazda­sági üzemeknek módjukban lenne főleg a kombájnaratással a gabona 70—75 százalékát a gazdaságosabb, ömlesztett for­mában fuvarozni, mégis a gya­korlat az, hogy a gabonát 75 százalékban zsákokban szállít­ják. Az előbbi szállítási mód 35 százalékos teljesítmény-nö­vekedést jelentene. A vasúti terményszállítások, a vetőmag kivételével ömlesztve történ­nék, de ez csak a berakodás­nál jelent könnyebbséget, a ki­rakodásnál általában nehezíti a helyzetet, mert az érkezési állomáson nincsenek meg az ömlesztett áru szállításának feltételei, újból zsákolni kell. Az üzemen belüli szállítások, a többszöri átrakodás miatti gabonaveszteség évenként me­gyénkben 3—400 vagont tesz ki. Az idén, hasonlóan a ko­rábbi éveikhez a mezőgazdaság jelentős szállítási igényt állít a fuvarozóknak. A siker érde­kében feltétlenül növelni kell a gépkocsik napi foglalkozta­tási idejét, a fuvaridőn belüli állásidőket a minimálisra csök­kenteni és jobban 3d kell hasz­nálni a raksúly tonna-ki lomé­ter kapacitást. Ebben a mun­kában tehetségéhez mérten szállítónak, száll!ttatónak egy­aránt ki kell vennie a részét, ezt főleg a népgazdasági érdek kívánja így, különösen most, amikor növekedtek exportle­hetőségeink. F. F. HÁROMEZER holdas gaz­daság az egerszalóki Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet. Jók az adottságok s megfelelő a ve­zetés: 33 forintot osztottak egy munkaegységre és ennyi volt a terv is. Nem rossz ered­mény ez, de a vezetőség és a tagság nincs megelégedve. Az a véleményük, hogy ennek a gazdaságnak többet kellene hoznia. Számolnak, kalkulál­nak s a végeredmény mindig ugyanaz: nem lehetnek elége­dettek az elért eredménnyel, hiszen jobbak az adottságok. A probléma felvetése jogos. A nagyfokú gépesítés, jó talaj- viszonyok, a megfelelő vezetés nagyobb eredmények elérésére is feljogosítanak Egerszalókon. Az elmúlt évben minden vo­natkozásban tovább szilárdult a termelőszövetkezet. A dol­gozókkal jobban szót lehetett érteni, tovább javult a szakmai, politikai vezetés is. A premizá­lás és a részes művelés i2 százalékkal növelte a közös munkába részt vevő családta­god?: számát. Ez hozzájárult a növényápolás időben és jó mi­nőségben való elvégzéséhez. A járás vezetői is mindenben igyekeztek segíteni a termelő­szövetkezetet. Mi az oka mégis az adottsá­gokhoz mérten „sovány” jö­vedelemnek? Kétségtelen, az aszályos nyár nem kedvezett a gabona­féléknek. Búzából a tervezett 9,5 mázsa helyett 7,4 má­zsát takarítottak be. Még rosszabb a tavaszi árpa termése, amely 10 mázsa he­lyett csak 2,77 mázsát fizetett. Ez a kiesés forintban sok pénz A szalókiak viszont tudják, nem lehet mindent az időjá­rásra kenni. A TSZ VEZETŐI hangoztat­ják, hogy a premiázálás és részes művelés nagyban növel­te a munkakedvet. Ennek elle­nére a cukorrépát és más ka­pás növényeket mégsem adták ki részes művelésre. A cukor­répa 140 mázsás tervezett ter­mésből 10 mázsás kiesés volt, mert nem művelték meg idő­ben. Tudni kell azt is, hogy cukorrépából a gazdaságos ter­melés amúgy is csak 150 má­zsánál kezdődik, és tavaly a cukorrépára kedvező volt az időjárás; Tízezer munkaegységet meg­takarított a tsz. Ez nem jelent hasznot, mert a megtakarítás abból adódott, hogy a beterve­zett munkáikat nem végezték eL Kinn maradit a kukorica­szár, elmaradt a trágyázás* Senki sem mondhatja, hogy nem szorgalmasak az egersza­lóki emberek. A legnagyobb dologidőben mégis akadozik a munka, pedig 290 nyilvántar­tott dolgozójuk van. Egersza­lókon sajnos a régi) probléma bénítja most is az előrehala­dást Arról van szó, hogy * tsz-tagok és a családtagok a legnagyobb dologidőben is napszámot vállalnak az egri határban. Ebből adódik, hogy az egerszalóki szőlőkbe idegen munkásokat akarnak szerződ­tetni, a szalókiak viszont az egri határban más tsz-nél nap­számolnak. Igaz, a tsz a dolgozó tagok teljes részvétele esetén is mun­kaerőhiánnyal küzd, ezért a napszámba járás kárt okoz a közös gazdaságnak. Nincs is általános panasz Egerszalókon; A zárszámadás bizonyára rádöbbentette a tag­ságot arra, hogy ha élnének a lehetőségekkel, nem kellene távol a községtől napszámba járni és otthon is többet ke­reshetnének. Űj telepítésű .sző­lők tarkítják már a szalóki ha­tárt. Ezeknek a nagy jövőt ígérő telepítéseknek a sorsát ne bízzák a szalóki tsz-tagok ide­genikre. Tőlük függ, hogyan alakul a jövőben a szövetke­zet sorsa; ELSŐRENDŰEN fontos, hogy a tagság támogassa oda- adóbban, meggondoltabban a vezetőség munkáját, és vegye­nek részt rendszeresen a kö­zös munkában. Ne elégedje­nek meg az egerszalóki tsz-ta­gok 33 forint munkaegységgel, mert náluk többre, nagyobb eredményre van lehetőség; Varga Zoltán 9 radioaktív izotópok karrierje az iparban Körülbelül 100 millió forin­tot takarított meg tavaly a nemzetgazdaság az izotópok al­kalmazása révén. Ezt állapí­totta meg a közelmúltban az Országos Atomenergia Bizott­ság izotópalkalmazási szakbi­zottsága. A korszerű izotópos technika hazai terjedéséről Straub F. Brúnó akadémikus a követke­zőket mondotta. — Magyarországon tavaly körülbelül 200 helyen használ­téit ki a tudományos . kutatás-, ban, az orvosi gyakorlatban és a népgazdaság külppJ^pző terü­letein a radioaktív izotópok előnyös tulajdonságait, külö­nösen eredményes volt pél­dául a karottázs-rizsgálatok- nak az a válfaja, amelyet az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt alkalmazott A szakem­berek a kutatófúrásba leeresz­tett radioaktív izotóp sugár­zásával tapogatták végig a kút falát, és a sugárzásra érkező „válaszokból” olvasták ki, mi­lyen ásványok találhatók az átfúrt rétegekben. Az Öntödei Vállalatnál, va­lamint az Erőműjavító és Kar­bantartó Vállalatnál az izotó­pok sugárzásával „világítják át” az öntvényeket és a he­gesztési varratokat, akárcsak az orvosok a beteg testét a röntgennel, hogy a bevétel” alapján megtalálják az esetle­ges hibákat, az anyagba került légbuhorékokat, zárványokat, stb. jSfagy előnye az eljárás- bak, hogy míg a röntgen kö­rülbelül 30 milliméter vastag­ságig „lát keresztül” az öntvé­nyen, az izotópok jóval kemé­nyebb sugárzása számára a 30 —150 milliméteres falvastag­ság sem áttörhetetlen akadály. — Rendszeresen értékesítik az izotópos hibakeresés, a de­fektes zkópia előnyeit — foly­tatta Straub akadémikus —, például a Csepel Vas- és Fém­műveknél, a Lenin Kohászati Műveknél, az Április 4. Gép­gyárban, a Magyar Hajó- és Darugyárban, a Dunai Vasmű­nél, stb. Mérik vele például a lemezvastagság egyenletessé­gét. mert a kelleténél véko­nyabbra sikerült rétegből na­gyobb, a vastagabbakból pe­dig kisebb energiával lép Id az anyagon átjutott sugárzás. Minden, más módszernél gyor­sabban és pontosabban találja meg például a tartályok, vagy a 'csőszerkezetek rejtett hibáit is a bennük levő izotóp a fal külső oldalán végigvezetett su­gárzásmérő műszerrel együtt­működve. A Dunai Vasm űben a kohóelegy szintjét mérik az izotópoíkkal. — A magyar ipar — fejezte be tájékoztatását Straub F. Brúnó akadémikus — ma már nagyrészt hazai gyártmányú izotópokkal dolgozik. ELŐBB a fényképek valla­nak. Megkopott, töredezett szé­lű, kávébarna színű ereklyék... Park árnyas fája alatt a három fiú, apró eleven ördögök, hin­talovon, puskával, kis fonott székben. És asztal mellett ülve, nagyobbacskán, a szép madon­na-arcú mamával S mintha egyszerre Mikszáth valamely novellájából bukkanna fel, az apa, a tölgy?3erekú, vastag ba- júszú Korponay István uram, aki az 1895. évi megyei tiszt­újító közgyűlés jegyzőkönyve szerint a főszolgabírói székért pályázva, Izsák Gyulával szem­ben, 4 szavazatos kisebbséggel kibukott s maradt első szolga- bíró. — ... Azért mert mnngó volt 48-as párti. Kormányellenes. Hat év után, 1901-ben, Kor­ponay uram már teljes győ­zelmet arathatott, mert az ak­kori tisztújító közgyűlésen a hevesi járás főszolgabírójává „egyedüli jelöltként választa­tott”. 1907-ben mint főszolga­bírót, a VIII. fizetési osztályba sorolták; fizetését havi 400 ko­ronában szablak meg. És egy nagyon-n agyon régi kép, akkoriból, amikor Korpo­nay uram még a tizedik évét se tölthette be. A kép rokont ábrázol, az egyik ős-rokont; bajússzal, szakállal, karddal, rend jelesen; az „Olaszhoni Ma­gyar Segély sereg főparancsno­kát” — Földváry Károly ezre­dest, a 48-as szabadságharc volt századosát, Kossuth kato­náját, akit Haynau halálra ítélt s később, hogy kegyelmet ka­pott, 1862-ben, harcolni Olasz­országba ment. A kitűnő, teljes alakú por'rét is tálján földön készítették róla, Anconában. 6 ^XÉPSJSSC 1965. március HU AI UTOILSO DZSENTRI — ... őrizek mást is. A CSALÁDI levéltárban pi­hen egy eredeti, ritka muzeális kincs, ,Nyilvános Rendelet" a szabadságharc idejéből. Kézzel, tintával rótt sorok; a csipkp- bogyópiros viaszpecsét is szinte alig töredezett. „Költ, Egerbe maré 28. 1849.” Aláírta: „Re- patzky Ferenc, Heves megyei kormánybiztos”. Meghatottság nélkül nem lehet kézbe venni. Ujjaim között a történelem. „Gramantik Alajos nemzetár megbízatik és felhatalmaztalak, hogy a Magyar Hadsereg élel­mezésére kenyeret süttessen és azt naponként Egerbe a had élelmezési raktárba szállítsa” ... „Köteles minden ember kü­lönbség nélkül, kinek kemen­céje van kenyeret sütni”... „Köteles a bíró a helybeliekkel a kenyeret Egerbe mindennap beküldeni... ezen fuvar kéz­pénzzel fizeiődik...” A helybeliek: fetaémeii »k, felsőtárkányiak és apátfalviak. E helységekben kellett intéz­kednie Gramantik nemzetőr­nek, hogy „összesen 4500 rései­re” kenyeret süttessen. — Gramantik Alajos nagy­anyám apja volt. Nagyanyá­mat hívták Gramantdk Máriá­nak ... Előkerül még egy iparegye­sületi, iparműtári alapítvány­jegy is amit Pesten bocsátottak id 1846. január 1-én, 8176-os számmal. Alul, középütt, az iparegyesületi i «izgató aláírá­sa Kossuth Lajosé. S a gyász- táviratok között egy. 1894-ből, már „HAZANK LEGNAGYOBB FIÁNAK, Eger díszpolgárának ... folyó évi márczius 20-án éj­jel 11 órakor bekövetkezett ha­lálát” tudatja. „Áldva legyen emléke!” A papírra nyomtatva, szomorú tűz s alatta sírhalom. És mi minden egyéti van még itt. A Márczius Tizenötödike című újságból, az 1848 novem­ber végi számokból három tel­jesen ép lappéldány. — ... Ehhez én úgy jutottam, hogy két bátyámtól örököltem, amikor meghaltak. Bátyáimra meg édesapám hagyta. Így ma­radt fenn a mai napig... A TAKAROS ház szobájá­ban, a történelmi emlékek kö­zött ott él a jelen. A friss szél, a mélyen gyökerező fa utolsó esontos ága — Korponay József. Fekete rámás, régi stílusú fest­mények a falom ... Szolid akt, kis vízparti házikó, szőlőt hab­zsoló kamaszok, mind csupa kedves hangulatú genre. A fő­helyen sokszínű „kompozíció” — pajzs mezejében kardot tartó oroszlán, amelyet jobbról, bal­ról orchideák fonnak körül; az orchideák gyökerezérénél, fé­lül: páncélos vértű jobb kéz su­hogtat ismét kardot. A nemes Icornonkai Korponay család cí­mere. — ... Megélni belőle nem le­het, nem nagy érték. Csak dísz. I*)e minek szégyellném, örökölt ereklye az ... Mesélni belőle nem lehet, lehetett, amíg volt a birtok. A föld. amely nemzedékről nem­zedékre szállt. Amelynek jöve­delméből a 48-as párti mim/ló. Karponav István főszol enbíró uram a három fiát taníttatni tudta, s pótolni a hard 400 ko­ronás fizetéshez vetőt he ma­gasabb űri vendégeik jöttek. Mert lőttek, hiszen vendéges­kedni. mulatni szeretett a dzsentri Azt az életet még kóstolta József is. levetette a Rákóczi á- ntrm gombos uniformisát, érett- tórizeit.. 19 éves volt, horv be­iratkozott az egri jogi akadó, miára Már maga sem tudta pontosan, hány évig járt Me. Talán 5—6 évig. Dfe előadást egyszer sem hallgatott, vizsgá­kat nem tett. Viszont remekül értette a kártyát A „jogászók” pihenőhelyén körülülték a nagy zöld asztalt, s csak a smén meg a ferhli járta egyre. Jöttek könyörögni a professzorok, hogy összetereljék előadásra „hallgatóikat”. De nekik kö­nyöröghettek, jobban tetszett a smén, azzal vigadtak. — ... Volt ott köztünk még 46 éves is. ösjogász... aztán az se vizsgázott, werte velünk a kártyát TIZENHÉT ÉVES volt ami­kor apja meghalt A tizennyol­cadikat hogy betöltötte, nagy- korúsították, mert örökös volt s csak így tehették pénzzé a rokoni és atyai örökséget — ... Poroszlón vettünk, mi, fiúk, egy faikereskedést. Jó volt addig, amíg a pénzünk tartott Add! g men t az üzlet is... Közös pénztárca volt Aki mulatni ment, magával vitte. Mont az egyik fiú, ment a má­sik s a pénztárca, mint a sta­fétabot, váltotta egymást, amíg a rvónzíárca végképp ki nem ürült Sokszor megesett, hogy József lóhátra kapott s három napra is eltűrt a lóval, pénz- tárcával — úgy kellett megke­resni. Mikor katona volt is, millióssal fizetett a kanttnben. — . , K’itrg jó élet volt Könnven lőtt a pénz. p» könnyen is ment. Nem volt. Kf*r>rtÄ mimlr*.. tvt >T --»VT»-4 TrÓTlilrUSOT!, s &7+án egvr® szabadabban. Kineveti a múlt­ját. Első feleségből elvált és el­vett. egv egri paTasztlánvt. En­nek már harminc éve. Első há­zasságéból egv leánv fakadt; s vasárnaponként unokáival JátszadozÖB» A felszabadulást követő öt éven át gazdálkodó volt. Ka­pált, fuvarozott Követ tört a kőbányában. És 1950 óta, tizen­öt éve már, a Félsőtárkányi Erdei Vasútüzemnél dolgozik. Volt pályamunkás, krampá- csolt, volt pályaőr, főkönyvelő — mindent végigpróbált. Hom­lokán az osztályidegen Káin­ból y eggel. Nem egy ember akadt, aki a fizikai munkát is elvette volna tőle, sajnálta. ÉS 1956-BAN Korponay Jó­zsef, az osztályidegen nemesiva­dék többet tett ezért a rendsze­rért, mint azok, akik kenyér- keresetétől is megfosztani akarták. Megvédte a raktárát, onnét senki semmit el nem vitt, el nem vihetett, mert min­dig őrködött Ha gyalogosan is, de kiment Egerből munkahe­lyére. Akkoriban a vasútüzem­nél ő volt a könyvtáros is. A kolompverő háborodottak könyvmáglyát szerettek volna gyújtani. Tűzre akarták vetni a Lenin- és Sztál in-könyveket. Nem engedett egy darabot sem. Zsákba rakta és elrejtette, be­zárta a pincébe Meed;-"ér év jutalmat is kapott helytállá­sáért Nem jutalomért, dicsé­retért tette, amit tett. de jól­esett neki, hogy észrevették, ő is létezik. Jólesett, hogy osz­tói ridegen bői egyszerű mun­kásnak tisztelték, mint akárki mást. Két testvére közül már egvik sem éL A nemes komon! ai Korponayak közül az utolsó Utolsó dzsentri. És műhelyi se­gédmunkás. — .. Hogy jó-e? Házam van Munkám van, s azután a be­csület Két szoba konyhás lakásban él feleségével, Egerben, a Ko- háry utcán. Nyugdíjba mehetne. De erre még nem is gondolt. 63 éves. Patafcy Dezső Levél táviratügyben Kénytelen vagyok még né•* hány mondat erejéig foglal­kozni azzal ,.a lusta távirat- tói”, ami késése miatt a Mis­kolci Postaigazgatóság érdek­lődését is felkeltette. Kivizs­gálták a dolgot, választ is küldtek a címemre. Köszö­nöm a szívességüket, de kény­telen vagyok megvétózni in­tézkedésüket. Az történt ugyanis, hogy az üdvözlő t&virat egy fiatal kézbesítő ügybuzgalma miatt jutott él hozzám egynapi ké­séssel. A kézbesítő kerék­párja eltört, ennek ellenére nem kért segítséget, hanem gyalog folytatta útját, és min­den sürgős táviratot este 9-ig eljuttatott a címzettekhez. A Postaigazgatóság „a táv- iratkézbesitö ellen mulasztás miatt (nem jelentette kerék­párja meghibásodását és nem kért segítséget) megfelelően eljárt”. Az idézett sorok meg­döbbentettek. Szegény, fiatal, lelkiismeretes kézbesítő! Ha leül a portán és megvá/rja, amíg a kerékpárját megja­vítják, vagy másikat kap he­lyette. lehet, hogy a távira­tok, a valóban sürgős távira­tok nem jutottak volna el rendeltetési helyükre, de ne­ki baja nem történt volna, mert ..precíz” lett volna, ö azonban lelkiismeretére hall­gatott. Kellett ez neki? Kérem a Postaigazgatósá­got., dicsérjék meg ezt a fia­tal kézbesítőt! Megérdemli. Sehogy se tudom összeegyez- tetni lelkiismeretemmel, hogy a kötelességérzet büntetést kapjon. Csak ezért tértem vissza % „lusta táviratra”. <g. mól—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom