Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-14 / 62. szám
A mezőgazdasági szállításokról Megyénk területén az elmúlt években jelentős mértékben növekedtek a szállítási igények, amelyeknek kielégítését a rendelkezésre álló szállítási kapacitás nem tudta biztosítani. Annak ellenére, hogy a gép- járműpark 1961 után 6,9, majd 26,5 százalékkal szaporodott, a fejlődés üteme elmaradt a követelményektől. A nem megfelelő műszaki állapot miatt nagymértékben növekedett az állásidő. A MÁV kocsiparkja szintén kevésnek bizonyult és a szállítási igények kielégítését gátolta az is, hogy a kocsifordulók csökkentek. Az elmúlt évék során a szállítók és a fuvarozt-atók kapcsolata nem volt kielégítő, a koordinálás szervezésére alakult megyei szállítási bizottság megfelelő hatáskör hiányában nem tudta hivatását betölteni. A fuvaroztatók és fuvarozók részéről megnyilvánult fuvar- szervezési hiányosságok mellett, nemcsak a gépkocsik napi átlagos foglalkoztatási ideje volt kedvezőtlen, hanem a gépkocsi fuvaridő és a raksúly tonna-kapacitás kihasználása sem érte el a korábbi évek számait. Megyénkben az áruszállításnak két megoldása van, az egyik a termeltető vállalat részéről kötelező áruszállítás gépkocsikkal, vagy vasúton, a másik a termelőszövetkezetek szállítóeszközeinek igénybevétele. Az utóbbi egyre jelentősebb, a szövetkezetek más irányú szállítási kötelezettségeik mellett is évente több ezer tonna árut szállítanak a MÉK- nek. A tapasztalat szerint a legnagyobb problémát akkor jelent a szállítások lebonyolítása, ha egy időben nagyobb mennyiségű áru jelentkezik valamelyik körzetben. Bonyodalmat az okoz, hogy az AKÖV és a MÁV nem biztosítja időben szállítóeszközeit. A zöld- ségnövónyéknél főleg Kál és Csány volt megterhelve, a szervezetlenség miatt több száz vagon olyan árut szállítottak ide, amelyet közvetlenül szállíthattak volna a felvásárlás helyétől a fogyasztóknak, illet-, ve' áz értékesítő szerveiknek. •fjv . A mülf. év második félévében a gépkocsi-kapacitás műszaki állapota nagy mértékben gátolta a szállítási feladatok végrehajtását. Általánosságban hiányosság az alkatrész-ellátásiban volt, de beszerzési nehézségek voltak a gumiabroncs és üzemanyag tekintetében ia — Szőlőnél 600 ezer forint, gabonából 3—400 vagon az évi kár — Ezer f uvarórából S - 600 az állásidő — Miért nincs elegendő gépkocsi ? A NEB vizsgálatának eredményei Ahol a több is kevés Szeptemberben az összes gépkocsi 36,6 százaléka alkatrész- liiány miatt állt, a gyöngyösi üzemegységnél 155 gépkocsiból 35—40 gépkocsi volt javításban naponta. Kedvezőtlenül alakult a 4. sz. AKÖV javító-százaléka amiatt, hogy a költségszint csökkentésére irányuló anyagi ösztönzés nem hatott a gépkocsik műszaki állagának fokozottabb javítására. A Hatvani Konzervgyár felvásárlásának, a dolog természetéből adódóan a szállítás legnagyobb feladata. A Hatvani Konzervgyár abban a sajátos helyzetben van, hogy ösz- szeépült a cukorgyárral. Addig nincs hátránya ebből., míg a cukorrépa-szállítások meg nem kezdődnek, de azután sem a MÁV, sem az AKÖV nem tudja biztosítani a konzervgyár szállítási igényeit. A vasútvonal vezetése nem kedvez a szőlőszállítás feltételeinek. Az áru rakodása szempontjából fontos vasúállomások — Gyöngyös, Kál-Kápolna, Erdőtelek — felkészültsége nem felel meg az igényeknek. A MÁV — helyesen — a kocsiállások csökkentését szorgalmazza, de a szállítás szempontjából kényes áruszőlő gyűjtésére, előkészítésére, csoportosítására nincs alkalmas helyiség. A vasúti gócpontokra tehergépkocsikkal szállítják a csemegeszőlőt, az üzemi utak rendezetlensége mellett a közutak rossz állapota miatt keletkezett kár csak szőlőnél hatszázezer forint A rossz útviszonyok meghosszabbítják az áruk szállításának időtartamát és emellett a szállítási költségeket. A MÉK felmérése szerint az igénybe vett ezer fuvarórából 5—600 állásóra. Ebben közrejátszik az is, hogy nincs mindenütt megfelelő hídmérleg. A szállítást akadályozó tényezők megszüntetésével a MÉK fuvareszköz-igényét pgyharma- dával lehetne csökkenteni. A tehergépkocsik jelenlegi konstrukciója korszerűtlen és nem alkalmas gyümölcs szállítására. Nem lehet elhelyezni raj túli a szabványos rakodó- lapoikat, ami a rakodást és a kocsiforduló számát nagymértekben csökkenti. A gépkocsiállásidők fele az áruátadó-he-1 lyekre esik, a másik fele pedig a vasútállomásokra. Legsúlyosabb Gyöngyösön a helyzet,! ahol a csúcsforgalmat jelentő szeptember hónapban 4—6000 vagon árut kell szállítani. Tavaly a gabonának csak 12 százalékát szállíthatták közvetlenül a szántóföldekről az átvevő raktárakba, mert a kombájnnal csépelt áru nem felelt meg az előírt minőségnek. A gabonát ezért először kombájnszérűre szállították kezelésre, majd úgy került a termelői raktárakba. Ez a körülmény általában két többletrakodást tett szükségessé, rontotta a fuvareszköz-kihasználási mutatókat és növelte a fuvartávolságot. A mezőgazdasági üzemeknek módjukban lenne főleg a kombájnaratással a gabona 70—75 százalékát a gazdaságosabb, ömlesztett formában fuvarozni, mégis a gyakorlat az, hogy a gabonát 75 százalékban zsákokban szállítják. Az előbbi szállítási mód 35 százalékos teljesítmény-növekedést jelentene. A vasúti terményszállítások, a vetőmag kivételével ömlesztve történnék, de ez csak a berakodásnál jelent könnyebbséget, a kirakodásnál általában nehezíti a helyzetet, mert az érkezési állomáson nincsenek meg az ömlesztett áru szállításának feltételei, újból zsákolni kell. Az üzemen belüli szállítások, a többszöri átrakodás miatti gabonaveszteség évenként megyénkben 3—400 vagont tesz ki. Az idén, hasonlóan a korábbi éveikhez a mezőgazdaság jelentős szállítási igényt állít a fuvarozóknak. A siker érdekében feltétlenül növelni kell a gépkocsik napi foglalkoztatási idejét, a fuvaridőn belüli állásidőket a minimálisra csökkenteni és jobban 3d kell használni a raksúly tonna-ki lométer kapacitást. Ebben a munkában tehetségéhez mérten szállítónak, száll!ttatónak egyaránt ki kell vennie a részét, ezt főleg a népgazdasági érdek kívánja így, különösen most, amikor növekedtek exportlehetőségeink. F. F. HÁROMEZER holdas gazdaság az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Jók az adottságok s megfelelő a vezetés: 33 forintot osztottak egy munkaegységre és ennyi volt a terv is. Nem rossz eredmény ez, de a vezetőség és a tagság nincs megelégedve. Az a véleményük, hogy ennek a gazdaságnak többet kellene hoznia. Számolnak, kalkulálnak s a végeredmény mindig ugyanaz: nem lehetnek elégedettek az elért eredménnyel, hiszen jobbak az adottságok. A probléma felvetése jogos. A nagyfokú gépesítés, jó talaj- viszonyok, a megfelelő vezetés nagyobb eredmények elérésére is feljogosítanak Egerszalókon. Az elmúlt évben minden vonatkozásban tovább szilárdult a termelőszövetkezet. A dolgozókkal jobban szót lehetett érteni, tovább javult a szakmai, politikai vezetés is. A premizálás és a részes művelés i2 százalékkal növelte a közös munkába részt vevő családtagod?: számát. Ez hozzájárult a növényápolás időben és jó minőségben való elvégzéséhez. A járás vezetői is mindenben igyekeztek segíteni a termelőszövetkezetet. Mi az oka mégis az adottságokhoz mérten „sovány” jövedelemnek? Kétségtelen, az aszályos nyár nem kedvezett a gabonaféléknek. Búzából a tervezett 9,5 mázsa helyett 7,4 mázsát takarítottak be. Még rosszabb a tavaszi árpa termése, amely 10 mázsa helyett csak 2,77 mázsát fizetett. Ez a kiesés forintban sok pénz A szalókiak viszont tudják, nem lehet mindent az időjárásra kenni. A TSZ VEZETŐI hangoztatják, hogy a premiázálás és részes művelés nagyban növelte a munkakedvet. Ennek ellenére a cukorrépát és más kapás növényeket mégsem adták ki részes művelésre. A cukorrépa 140 mázsás tervezett termésből 10 mázsás kiesés volt, mert nem művelték meg időben. Tudni kell azt is, hogy cukorrépából a gazdaságos termelés amúgy is csak 150 mázsánál kezdődik, és tavaly a cukorrépára kedvező volt az időjárás; Tízezer munkaegységet megtakarított a tsz. Ez nem jelent hasznot, mert a megtakarítás abból adódott, hogy a betervezett munkáikat nem végezték eL Kinn maradit a kukoricaszár, elmaradt a trágyázás* Senki sem mondhatja, hogy nem szorgalmasak az egerszalóki emberek. A legnagyobb dologidőben mégis akadozik a munka, pedig 290 nyilvántartott dolgozójuk van. Egerszalókon sajnos a régi) probléma bénítja most is az előrehaladást Arról van szó, hogy * tsz-tagok és a családtagok a legnagyobb dologidőben is napszámot vállalnak az egri határban. Ebből adódik, hogy az egerszalóki szőlőkbe idegen munkásokat akarnak szerződtetni, a szalókiak viszont az egri határban más tsz-nél napszámolnak. Igaz, a tsz a dolgozó tagok teljes részvétele esetén is munkaerőhiánnyal küzd, ezért a napszámba járás kárt okoz a közös gazdaságnak. Nincs is általános panasz Egerszalókon; A zárszámadás bizonyára rádöbbentette a tagságot arra, hogy ha élnének a lehetőségekkel, nem kellene távol a községtől napszámba járni és otthon is többet kereshetnének. Űj telepítésű .szőlők tarkítják már a szalóki határt. Ezeknek a nagy jövőt ígérő telepítéseknek a sorsát ne bízzák a szalóki tsz-tagok idegenikre. Tőlük függ, hogyan alakul a jövőben a szövetkezet sorsa; ELSŐRENDŰEN fontos, hogy a tagság támogassa oda- adóbban, meggondoltabban a vezetőség munkáját, és vegyenek részt rendszeresen a közös munkában. Ne elégedjenek meg az egerszalóki tsz-tagok 33 forint munkaegységgel, mert náluk többre, nagyobb eredményre van lehetőség; Varga Zoltán 9 radioaktív izotópok karrierje az iparban Körülbelül 100 millió forintot takarított meg tavaly a nemzetgazdaság az izotópok alkalmazása révén. Ezt állapította meg a közelmúltban az Országos Atomenergia Bizottság izotópalkalmazási szakbizottsága. A korszerű izotópos technika hazai terjedéséről Straub F. Brúnó akadémikus a következőket mondotta. — Magyarországon tavaly körülbelül 200 helyen használtéit ki a tudományos . kutatás-, ban, az orvosi gyakorlatban és a népgazdaság külppJ^pző területein a radioaktív izotópok előnyös tulajdonságait, különösen eredményes volt például a karottázs-rizsgálatok- nak az a válfaja, amelyet az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt alkalmazott A szakemberek a kutatófúrásba leeresztett radioaktív izotóp sugárzásával tapogatták végig a kút falát, és a sugárzásra érkező „válaszokból” olvasták ki, milyen ásványok találhatók az átfúrt rétegekben. Az Öntödei Vállalatnál, valamint az Erőműjavító és Karbantartó Vállalatnál az izotópok sugárzásával „világítják át” az öntvényeket és a hegesztési varratokat, akárcsak az orvosok a beteg testét a röntgennel, hogy a bevétel” alapján megtalálják az esetleges hibákat, az anyagba került légbuhorékokat, zárványokat, stb. jSfagy előnye az eljárás- bak, hogy míg a röntgen körülbelül 30 milliméter vastagságig „lát keresztül” az öntvényen, az izotópok jóval keményebb sugárzása számára a 30 —150 milliméteres falvastagság sem áttörhetetlen akadály. — Rendszeresen értékesítik az izotópos hibakeresés, a defektes zkópia előnyeit — folytatta Straub akadémikus —, például a Csepel Vas- és Fémműveknél, a Lenin Kohászati Műveknél, az Április 4. Gépgyárban, a Magyar Hajó- és Darugyárban, a Dunai Vasműnél, stb. Mérik vele például a lemezvastagság egyenletességét. mert a kelleténél vékonyabbra sikerült rétegből nagyobb, a vastagabbakból pedig kisebb energiával lép Id az anyagon átjutott sugárzás. Minden, más módszernél gyorsabban és pontosabban találja meg például a tartályok, vagy a 'csőszerkezetek rejtett hibáit is a bennük levő izotóp a fal külső oldalán végigvezetett sugárzásmérő műszerrel együttműködve. A Dunai Vasm űben a kohóelegy szintjét mérik az izotópoíkkal. — A magyar ipar — fejezte be tájékoztatását Straub F. Brúnó akadémikus — ma már nagyrészt hazai gyártmányú izotópokkal dolgozik. ELŐBB a fényképek vallanak. Megkopott, töredezett szélű, kávébarna színű ereklyék... Park árnyas fája alatt a három fiú, apró eleven ördögök, hintalovon, puskával, kis fonott székben. És asztal mellett ülve, nagyobbacskán, a szép madonna-arcú mamával S mintha egyszerre Mikszáth valamely novellájából bukkanna fel, az apa, a tölgy?3erekú, vastag ba- júszú Korponay István uram, aki az 1895. évi megyei tisztújító közgyűlés jegyzőkönyve szerint a főszolgabírói székért pályázva, Izsák Gyulával szemben, 4 szavazatos kisebbséggel kibukott s maradt első szolga- bíró. — ... Azért mert mnngó volt 48-as párti. Kormányellenes. Hat év után, 1901-ben, Korponay uram már teljes győzelmet arathatott, mert az akkori tisztújító közgyűlésen a hevesi járás főszolgabírójává „egyedüli jelöltként választatott”. 1907-ben mint főszolgabírót, a VIII. fizetési osztályba sorolták; fizetését havi 400 koronában szablak meg. És egy nagyon-n agyon régi kép, akkoriból, amikor Korponay uram még a tizedik évét se tölthette be. A kép rokont ábrázol, az egyik ős-rokont; bajússzal, szakállal, karddal, rend jelesen; az „Olaszhoni Magyar Segély sereg főparancsnokát” — Földváry Károly ezredest, a 48-as szabadságharc volt századosát, Kossuth katonáját, akit Haynau halálra ítélt s később, hogy kegyelmet kapott, 1862-ben, harcolni Olaszországba ment. A kitűnő, teljes alakú por'rét is tálján földön készítették róla, Anconában. 6 ^XÉPSJSSC 1965. március HU AI UTOILSO DZSENTRI — ... őrizek mást is. A CSALÁDI levéltárban pihen egy eredeti, ritka muzeális kincs, ,Nyilvános Rendelet" a szabadságharc idejéből. Kézzel, tintával rótt sorok; a csipkp- bogyópiros viaszpecsét is szinte alig töredezett. „Költ, Egerbe maré 28. 1849.” Aláírta: „Re- patzky Ferenc, Heves megyei kormánybiztos”. Meghatottság nélkül nem lehet kézbe venni. Ujjaim között a történelem. „Gramantik Alajos nemzetár megbízatik és felhatalmaztalak, hogy a Magyar Hadsereg élelmezésére kenyeret süttessen és azt naponként Egerbe a had élelmezési raktárba szállítsa” ... „Köteles minden ember különbség nélkül, kinek kemencéje van kenyeret sütni”... „Köteles a bíró a helybeliekkel a kenyeret Egerbe mindennap beküldeni... ezen fuvar kézpénzzel fizeiődik...” A helybeliek: fetaémeii »k, felsőtárkányiak és apátfalviak. E helységekben kellett intézkednie Gramantik nemzetőrnek, hogy „összesen 4500 réseire” kenyeret süttessen. — Gramantik Alajos nagyanyám apja volt. Nagyanyámat hívták Gramantdk Máriának ... Előkerül még egy iparegyesületi, iparműtári alapítványjegy is amit Pesten bocsátottak id 1846. január 1-én, 8176-os számmal. Alul, középütt, az iparegyesületi i «izgató aláírása Kossuth Lajosé. S a gyász- táviratok között egy. 1894-ből, már „HAZANK LEGNAGYOBB FIÁNAK, Eger díszpolgárának ... folyó évi márczius 20-án éjjel 11 órakor bekövetkezett halálát” tudatja. „Áldva legyen emléke!” A papírra nyomtatva, szomorú tűz s alatta sírhalom. És mi minden egyéti van még itt. A Márczius Tizenötödike című újságból, az 1848 november végi számokból három teljesen ép lappéldány. — ... Ehhez én úgy jutottam, hogy két bátyámtól örököltem, amikor meghaltak. Bátyáimra meg édesapám hagyta. Így maradt fenn a mai napig... A TAKAROS ház szobájában, a történelmi emlékek között ott él a jelen. A friss szél, a mélyen gyökerező fa utolsó esontos ága — Korponay József. Fekete rámás, régi stílusú festmények a falom ... Szolid akt, kis vízparti házikó, szőlőt habzsoló kamaszok, mind csupa kedves hangulatú genre. A főhelyen sokszínű „kompozíció” — pajzs mezejében kardot tartó oroszlán, amelyet jobbról, balról orchideák fonnak körül; az orchideák gyökerezérénél, félül: páncélos vértű jobb kéz suhogtat ismét kardot. A nemes Icornonkai Korponay család címere. — ... Megélni belőle nem lehet, nem nagy érték. Csak dísz. I*)e minek szégyellném, örökölt ereklye az ... Mesélni belőle nem lehet, lehetett, amíg volt a birtok. A föld. amely nemzedékről nemzedékre szállt. Amelynek jövedelméből a 48-as párti mim/ló. Karponav István főszol enbíró uram a három fiát taníttatni tudta, s pótolni a hard 400 koronás fizetéshez vetőt he magasabb űri vendégeik jöttek. Mert lőttek, hiszen vendégeskedni. mulatni szeretett a dzsentri Azt az életet még kóstolta József is. levetette a Rákóczi á- ntrm gombos uniformisát, érett- tórizeit.. 19 éves volt, horv beiratkozott az egri jogi akadó, miára Már maga sem tudta pontosan, hány évig járt Me. Talán 5—6 évig. Dfe előadást egyszer sem hallgatott, vizsgákat nem tett. Viszont remekül értette a kártyát A „jogászók” pihenőhelyén körülülték a nagy zöld asztalt, s csak a smén meg a ferhli járta egyre. Jöttek könyörögni a professzorok, hogy összetereljék előadásra „hallgatóikat”. De nekik könyöröghettek, jobban tetszett a smén, azzal vigadtak. — ... Volt ott köztünk még 46 éves is. ösjogász... aztán az se vizsgázott, werte velünk a kártyát TIZENHÉT ÉVES volt amikor apja meghalt A tizennyolcadikat hogy betöltötte, nagy- korúsították, mert örökös volt s csak így tehették pénzzé a rokoni és atyai örökséget — ... Poroszlón vettünk, mi, fiúk, egy faikereskedést. Jó volt addig, amíg a pénzünk tartott Add! g men t az üzlet is... Közös pénztárca volt Aki mulatni ment, magával vitte. Mont az egyik fiú, ment a másik s a pénztárca, mint a stafétabot, váltotta egymást, amíg a rvónzíárca végképp ki nem ürült Sokszor megesett, hogy József lóhátra kapott s három napra is eltűrt a lóval, pénz- tárcával — úgy kellett megkeresni. Mikor katona volt is, millióssal fizetett a kanttnben. — . , K’itrg jó élet volt Könnven lőtt a pénz. p» könnyen is ment. Nem volt. Kf*r>rtÄ mimlr*.. tvt >T --»VT»-4 TrÓTlilrUSOT!, s &7+án egvr® szabadabban. Kineveti a múltját. Első feleségből elvált és elvett. egv egri paTasztlánvt. Ennek már harminc éve. Első házasságéból egv leánv fakadt; s vasárnaponként unokáival JátszadozÖB» A felszabadulást követő öt éven át gazdálkodó volt. Kapált, fuvarozott Követ tört a kőbányában. És 1950 óta, tizenöt éve már, a Félsőtárkányi Erdei Vasútüzemnél dolgozik. Volt pályamunkás, krampá- csolt, volt pályaőr, főkönyvelő — mindent végigpróbált. Homlokán az osztályidegen Káinból y eggel. Nem egy ember akadt, aki a fizikai munkát is elvette volna tőle, sajnálta. ÉS 1956-BAN Korponay József, az osztályidegen nemesivadék többet tett ezért a rendszerért, mint azok, akik kenyér- keresetétől is megfosztani akarták. Megvédte a raktárát, onnét senki semmit el nem vitt, el nem vihetett, mert mindig őrködött Ha gyalogosan is, de kiment Egerből munkahelyére. Akkoriban a vasútüzemnél ő volt a könyvtáros is. A kolompverő háborodottak könyvmáglyát szerettek volna gyújtani. Tűzre akarták vetni a Lenin- és Sztál in-könyveket. Nem engedett egy darabot sem. Zsákba rakta és elrejtette, bezárta a pincébe Meed;-"ér év jutalmat is kapott helytállásáért Nem jutalomért, dicséretért tette, amit tett. de jólesett neki, hogy észrevették, ő is létezik. Jólesett, hogy osztói ridegen bői egyszerű munkásnak tisztelték, mint akárki mást. Két testvére közül már egvik sem éL A nemes komon! ai Korponayak közül az utolsó Utolsó dzsentri. És műhelyi segédmunkás. — .. Hogy jó-e? Házam van Munkám van, s azután a becsület Két szoba konyhás lakásban él feleségével, Egerben, a Ko- háry utcán. Nyugdíjba mehetne. De erre még nem is gondolt. 63 éves. Patafcy Dezső Levél táviratügyben Kénytelen vagyok még né•* hány mondat erejéig foglalkozni azzal ,.a lusta távirat- tói”, ami késése miatt a Miskolci Postaigazgatóság érdeklődését is felkeltette. Kivizsgálták a dolgot, választ is küldtek a címemre. Köszönöm a szívességüket, de kénytelen vagyok megvétózni intézkedésüket. Az történt ugyanis, hogy az üdvözlő t&virat egy fiatal kézbesítő ügybuzgalma miatt jutott él hozzám egynapi késéssel. A kézbesítő kerékpárja eltört, ennek ellenére nem kért segítséget, hanem gyalog folytatta útját, és minden sürgős táviratot este 9-ig eljuttatott a címzettekhez. A Postaigazgatóság „a táv- iratkézbesitö ellen mulasztás miatt (nem jelentette kerékpárja meghibásodását és nem kért segítséget) megfelelően eljárt”. Az idézett sorok megdöbbentettek. Szegény, fiatal, lelkiismeretes kézbesítő! Ha leül a portán és megvá/rja, amíg a kerékpárját megjavítják, vagy másikat kap helyette. lehet, hogy a táviratok, a valóban sürgős táviratok nem jutottak volna el rendeltetési helyükre, de neki baja nem történt volna, mert ..precíz” lett volna, ö azonban lelkiismeretére hallgatott. Kellett ez neki? Kérem a Postaigazgatóságot., dicsérjék meg ezt a fiatal kézbesítőt! Megérdemli. Sehogy se tudom összeegyez- tetni lelkiismeretemmel, hogy a kötelességérzet büntetést kapjon. Csak ezért tértem vissza % „lusta táviratra”. <g. mól—)
