Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-13 / 61. szám
A Pravda szerkesztőségi cikke a moszkvai konzultatív találkozó eredményeiről „Fontos lépés a kommunista világmozgalom összeforrottsága felé” címmel a Pravda pénteki száma szerkesztőségi cikkben méltatja a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai konzultatív találkozóján létrejött eredményeket. A konzultatív találkozó a kommunista mozgalom összeforrottsága jegyében folyt le — mondja a szerkesztőségi cikk. — Részvevő; világoson kifejezésre juttatták, hogy pártjuk a jelenleg fennálló nehézségek és nézeteltérések leküzdését kívánja, a kommunisták egységére törekszik a munkásosztály nagy eszményei érdekében, a közös ellenség ellen vívott együttes harc alapján. A konzultatív találkozót az jellemezte, hogy a testvérpártok teljes egyenjogúsága és véleményének tiszteletben tartása alapján, igazi demokratikus szellemben vitatták meg a kommunista mozgalom problémáit. Minden küldöttség igyekezett a maga részéről előmozdítani a szőnyegre került kérdések megvitatását. Kollektivitás, a barátság, az őszinteség és a testvériség szelleme hatotta át a találkozó egész munkáját. A találkozó részvevői a marxizmus—le- ninizmus elveit követve, mindennél magasabbra helyezték az egész forradalmi mozgalom érdekeit, arra törekedtek, hogy meggátolják a kommunista mozgalomban kialakult helyzet további bonyolódását. bármely párt hátránya nélkül előmozdítsák olyan kedvező feltételek létrejöttét, amelynek alapján lehetővé válik a kommunista mozgalom soraiban mutatkozó nehézségek leküzdése, az összes testvérpártok összefogása. A találkozó részvevői a yilágkommuniz- mus közös érdekei jegyében gondolkodtak és cselekedtek. Erről tanúskodik a találkozón elfogadott dokumentumok szelleme és tartalma is. Minden testvérpárt — függetlenül attól, milyen álláspontra helyezkedik jelenleg egyikmásik kérdésben — olyan eszméket és tételeket találhat e dokumentumokban, amelyek nem mozgalmunk valamely részének érdekeivel egyeznek, hanem az egész kommunista világmozgalom ügyét szolgálják. A ciikk ezután megállapítja, hogy az utóbbi években a világ eseményei a béke és a szocializmus számára kedvező irányban fejlődtek. Ez az általános irányvonal azonban komoly nehézségeken és akadályokon át tör magának utat. Az imperializmus, mindenekelőtt az amerikai imperializmus arra törekszik, hogy a világ különböző részeiben kiélezze a helyzetet, újabb nemzetközi válság-gócokat hozzon létre. A marxisták—leninisták világosan látják: a ■len légi helyzet aktív és határozott együttes kólókat követel meg minden kommunista tárttól, az összes demokratikus és békeszerető erőktől az imperializmus újabb agresszió® lépései elleni harcban. Hatékony intézkedéseket kell tenni a népek békéjének és biztonságának megszilárdítására. A konzultatív találkozó valamennyi részvevője egyöntetűen állást foglalt amellett, hogy tevékeny támogatásban kell részesíteni a népek nemzeti felszabadító harcát, elsősorban azokét a népeikét, amelyeket imperialista agresszió ért A konzultatív találkozón részt vett pártok valamennyien egyetértenek azzal, hogy a jelenlegi körülmények között döntő fontosságú korunk összes forradalmi erőinek — a szocialista közösséghez tartozó országok népeinek, a nem- zei felszabadító mozgalmaknak, a nemzetközi munkásosztálynak — az összeforrottsága. Ennek elengedhetetlen feltétele és alapja a kommunista vüágmozgalom egységének megszilárdítása — mutat rá a Pravda. Ezután így folytatja: — A kommunisták soraiban jelenleg mutatkozó nézeteltérések gyengítik a kommunisták összefogását, kárt okoznak a világot átfogó felszabadító mozgalomnak, a kommunizmus ügyének. Az imperialista körök igyekeznek saját céljaikra kihasználni a szocialista közösségben és a kommunista világmozgalomban fennálló nézeteltéréseket. A marxistáknak, leninistáknak fontos tanulságokat kell levonniok ebből. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a kommunista mozgalom soraiban fennálló nézeteltérések kedvezőtlenül hatnak a testvérpártok tevékenységére, különösen a töltés országokban, egyáltalán nem mozdítják elő a kommunistáknak a dolgozók alapvető érdekeiért, a békéért, a demokráciáért, a nemzeti felszabadulásért és a szocializmusért vívott harcát. Miután a nézeteltérések a kommunista pártok politikai irányvonalát, sok fontos elméleti és taktikai kérdését érintik, a konzultatív találkozó részvevői erre a meggyőződésre jutottak: „Az, ami egyesíti a kommunista pártokat, sokkal erősebb annál, ami a jelen pillanatban elválasztja őket”. Minden testvérpártnak egy az ellensége: az imperializmus, egy a célja: a szocializmus és a kommunizmus győzelmének biztosítása. Valamennyi testvérpárt ideológiájaként ismeri el a marximus—leninizmusí. Valamennyi hűségét nyilvánítja az 1957-ben és 1960-ban megtartott moszkvai tanácskozáson megfogalmazott közös program iránt. Ilyenformán megvannak a szükséges előfeltételei annak, hogy valamennyi testvérpárt összegyezte- tett akciókat hajtson végre a közös ellenség, az imperializmus elleni küzdelemben, a népek felszabadító mozgalmának sokoldalú támogatásában. az egyetemes békéért és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséért, a munkásosztály létfontosságú érdekeiért és történelmi céljaiért vívott harcban. Az összes testvérpártokmak a közös ellenség elleni küzdelemben végrehajtott ilyen együttes, összeegyeztetett akciói alkotják a kommunista mozgalom összeforrottságának reális, eleven- alapját. Ugyanakkor esc a soraik-* ban fennálló nézeteltérések kiküszöböl ősének legbiztosabb módja is. A találkozó részvevői abból indultak ki — folytatja a Pravda —, hogy a nézeteltérések teljes kiküszöböléséhez időre van szükség. Gondot fordítottak arra, hogy a kommunista mozgalom összeforrottságának elvi alapon kell nyugodnia. A marxizmus—lenizimus, a proletár nemzetköziség arra tanít, hogy nem lehet elérni az egységet sem olyan módon, hogy egyes pártok rákényszerítik akaratukat más pártokra, sem oly módon, hogy valamely párttól politikai irányvonalának feladását követelik. A fennálló nehézségek elvszerű megoldása megköveteli, hogy annak felkutatására összpontosítsuk a figyelmet ami a nézeteltérések ellenére minden kommunista pártot egyesít. Fontos, hogy már most következetesen és fokozatosan, lépésről lépésre haladjunk előre a nehézségek leküzdéséhez, az egységhez vezető úton. A kommunista és munkáspártok moszkvai konzultatív találkozója — mutat rá a fenti összefüggésben a Pravda — fontos esemény volt a kommunisták nagyszabású internacionalista tevékenységében. A részvevők sokoldalú és szabad eszmecsere eredményeként leszögezték azt az egyöntetű meggyőződésüket, hogy valamennyi kommunista pártnak kollektív erőfeszítéseket kell tennie a kommunista mozgalom összeforrottságának megszilárdításáért. A jelenlegi viszonyok között a kommunista mozgalom kedvező formáját találta meg a nemzetközi szolidaritásnak, s ez a forma: az összes testvérpártok teljes egyenjogúsága és függetlensége jegyében megtartott nemzetközi tanácskozás. Egy újabb nemzetközi tanácskozás előkészítésének és megtartásának gondolata megfelelően visszatükröződik a konzultatív találkozóról kiadott közleményben is. Emellett a találkozó részvevői a kérdések olyan új megközelítéséről tettek tanúságot, amely figyelembe veszi a kommundsta mozgalom fejlődésének jelenlegi szakaszára jellemző tényezőket. A találkozón részt vett pártok állást foglaltak amellett, hogy új utakat kell keresni az egységért folytatott küzdelemben, új formákat és módszereket kell találni a nemzetközi tanácskozás előkészítésére. Az egész előkészítő munkát kollektív alapon, az összes testvérpártok részvételével kell elvégezni. Ezt a célt szolgálná egy előzetes konzultatív találkozó megtartása, az Í960~bam megtartott moszkvai tanácskozáson részt vett pártok képviselőinek bevonásával. Azóta, hogy ez az '1960-ban megtartott nemzetközi kommunista tanácskozás lezajlott — folytatja a Pravda — sok esemény történt, új irányzatok bontakoztak ki a világhelyzetben, újabb gazdag tapasztalatok halmozódtak fel a mimkásmozgalomban és a felszabadító mozgalomban. E tapasztalatokból alkotó szellemben le kell vonni az általános következtetéseket. Világos, hogy ezt a munkát csak az egész kommunista világmozgalom képes elvégezni. Lényegét illetően ez a munka minden kommunista párt tevékeny részvételét teszi szükségessé. Természetes, hogy ennek során a legteljesebb mértékben be kell tartani olyan demokratikus elveket, mint az összes tervtérpártok önállósága és egyenjogúsága. Minden kommu- rűsia párt teljesen független és önálló. Minden kommunista párt csak maga fogadhat el rá kötelező határozatokat. Mindemellett — mint a konzultatív találkozó részvevői hangsúlyozták —, minden párt érdeke, hogy a közős nemzetközi célokért vívott harcban sajá' erőfeszítéseit egyesítse más pártok erőfeszítéseivel, A konzultatív találkozó részvevői egyöntetűen állást foglaltak az ellen, hogy tétlenül ki kell várni, míg létrejön a kommunisták nemzetközi hadseregének összeforrottsága. Hangsúlyozták, már ma tevékenyen küzdeni kell azért, hogy kedvező légkör jöjjön létre a kommunista mozgalomban. Ebiben az összefüggésben — mint a közös közlemény is megállapítja — nagy jelentőségű lenne, ha megszűnnék a testvérpártokkal szembeni barátságtalan és sértő jellegű nyílt vita, mely kárt okoz a kommunisták közös ügyének. Természetesen nem arról van szó, hogy ne vitázzunk korunk fontos kérdéseiről, az elmélet és a taktika problémáiról. A marxisták— leninisták mindig azt tartották, hogy a helyes politikai irányvonal kidolgozásának elengedhetetlen feltétele az alapvető, s különösen az új problémák alkotó szellemű megvitatása. Ennek a megvitatásnak azonban elvtársi formában, tárgyilagosan kell történnie, egységre, nem pedig széthúzásra kell vezetnie. A találkozó részvevői kifejezésre juttatták véleményüket arról, miképpen lehetne leküzdeni a nemzetközi kommunista mozgalom nehézségeit és előmozdítani a mozgalom további fejlődését. Ennek során egyetlen cél lebegett előttük: a lehető legnagyobb mértékben elősegíteni a kommunisták sorainak marxista—leninista egységét az imperializmus és gyarmati rendszer ellen, a nemzeti felszabadulásért, a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harcban. Ezért teljes joggal fejezték ki meggyőződésüket, hogy a találkozó kedvező visszhangra talál minden testvérpártnál, A Szovjetunió Kommunista Pártja továbbra is mindent megtesz a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért. A szovjet kommunisták minden tőlük telhetőt meg fognak tenni e célért, amely összhangban áll a nemzetközi munkásosztály, az összes forradalmi és haladó erők alapvető érdekeivel — teia befejezésül a Pravda. (MTI) Mire vár Wilson ? ,A hallgatás a sirgödör csendjévé válhat..." LONDON (MTI): Angol politikai körökben szenzáció erejével hatott a New Statesman pénteken megjelent legújabb .számának „Mire vár Wilson?” című vezércikke. A New Statesman ugyanis a kormánypárt egyetlen igazán befolyásos sajtóorgánuma, amely mindeddig következetesen támogatta Wilson minden lépését és egészen mostanáig mentegetni próbálta a miniszterelnök szolidaritás nyilvánításait az Egyesült Államok vietnami agressziójával kapcsolatban. A New Statesman „merő pimaszságnak” nevezi Wilson parlamenti magyarázkodását, amely szerint azért fordított hátat ellenzéki vezér korában vallott nézeteinek, mert „gyökeresen megváltozott a vietnami háború jellege”. A New Sratesman kimutatja, hogy ..nem a népi felkelés változott Észak-Vietnam agresziójává amint Wilson állítja, hanem „a háborúban való amerikai részvétel mértéke és célja változott meg alapvetően”. Ami még ennél is rosszabb — hangsúlyozza a vezércikk — Wilson nézetei is radikális változáson mentek át. Miután tetőtől talpig visszájára fordította a munkáspárt védelmi politikáját, most halálugrást hajt végre Vietnam kérdésében is. A New Statesman rámutat: jóllehet tavaly novemberben az amerikai bankok mentették meg a font sterlinget a leértékeléstől, ez azonban még nem ok arra, hogy Nagy-Britannia „szolgai támogatásban részesítse az Egyesült Államokat a vietnami kérdésben”. Ugyanis a font és a dollár kölcsönös függősége folytán „az amerikaiak jól felfogott önérdeke volt, hogy segítsenek”. A New Statesman nyomatékosan figyelmezteti a miniszterelnököt, hogy a munkáspártban és az országban napról napra nő az elégedetlenség vietnami politikájával. Ttribune című hetilap, a munkáspárti balszámy szócsöve vezércikkében az U—2-es ügyhöz hasonlítja a Pentagon vietnami háborúját, amely most — ugyanúgy, mint az U—2-es provokáció 1960-ban — megsemmisüléssel fenyegeti a kelet-nyugati közeledés reményeit. „Az U—2-es ügy idején a MacMillan-kormány nem volt hajlandó elítélni az amerikai akciót és így osztozott a felelősségben a kelet-nyugati kapcsolatok súlyos megromlásáért. A munkáspárti kormány most ugyanabba a csapdába esett”. Az Egyesült Államok „lépcsőzetesen fokozódó” vietnami agressziójának vészjósló tényei re utalva, a Tribune hangsúlyozza: „Ilyen körülmények között a hallgatás a sírgödör csendjévé válhat”. Eltávolítják a náei vérbírákat? BONN (MTI):. A Bonni Szövetségi Tanács (Bundesrat) amelyben a tartományi kormányok képviselői foglalnak helyet, pénteken elfogadta a hesseni és hamburgi tartományi kormányók által előterjesztett törvényjavaslatot, amely szerint az alkotmány módosításával lehetőséget kell teremteni arra, hogy akaratuk ellenére is eltávolítsák állásukból azokat a bírákat és ügyészeket, akikről bebizonyítható, hogy a náci uralom idején részt vettek embertelen halálos ítéletek meghozatalában, A szövetségi tanács ugyanezen. az ülésen úgy határozott, hogy a náci gyilkosságok elévülésének kérdésében nem fogad el külön törvényjavaslatot, mivel a szövetségi gyűlés előtt már több különböző törvény- javaslat fekszik ebben az ügyben. A határozat hangsúlyozza; a szövetségi tanács felfogása szerint 1965. május 8. után is biztosítani kell a még el nem évűit gyilkosok üldözését. Tekintettel azonban arra, hogy a szövetségi gyűlés már megkezdte a tanácskozást ebben az ügyben, a szövetségi tanács nem tartja szükségesnek, hogy saját törvényjavaslatot terjesszen elő. ESEMENYEK _ s6mkIm,t Kuwait is szakít Bonnal n. Hasszán, maroldom király tiszeletére, aki ötnapos hivatalos látogatásra az EAK- ba érkezett, Nasszer díszvacsorát adott. Nasszer a díszvacsorán átnyújtotta II. Hasz- szán kiráynak a Nilus-rendet, a legmagasabb egyiptomi kitüntetést Kairói közlés szerint a jemeni kormány elhatározta, hogy hazahívja bonni nagykövetét. Bekérették a kiuwaitS kül- ügymlnisztériumha a nyugatnémet konzult és közölték vele a kuwaiti kormánynak azt a döntését, hogy teljes mértékben végre fogják hajtani az arab államfők megbízottainok értekezletén hozott, valamint a később hozandó határozatokat Az EAK-kormány tanácskozásra hazahívta bonni nagykövetét, Gamal Eddin Man- szurt, aki hazaindult az NSZK-ból. ÜLM: Két ház rombadólt, amikor egy nyugatnémet lökhajtásos vadászgép lezuhant és felrobbant. A pilóta ejtőernyőjével kiugrott a gépbőL KAIRO: Ernesto Guevara, kubai iparügyi miniszter tíz napos EAK- beli hivatalos látogatásának befejeztével pénteken Kairó bői hazarepült. TIRANA: Hivatalos albán statisztikai adatok szerint 1964. december 31-ig Albánia lakosságának száma 1 840 800 volt. LONDON: Az angol kormány kiutasított az országból egy amerikai békeharcost, a 39 éves Bertran Bensen pszichológust. Frank Soskice belügyminiszter csütörtökön egy munkáspárti képviselő kérdésére válaszolva közölte, hogy a kiutasítási parancsot „biztonsági okokból” adták ki, Bensen 1961 óta élt Londoniban. Többízben, részt | vett az angol atomleszerelési mozgalom tüntetéseiben, egy- ízben pénzbüntetésre is ítélték ezért — még a konzervatív kormány idején. OTAWA: Olaszország és Kanada képviselői egyezményt írtak alá Ottawában az atomenergia békés felhasználásában való együttműködésre. BAGDAD: Ali Amer tábornok, az arab országok egyesített fegyveres erőinek parancsnoka Bagdadba érkezett. HANOI: Ton Duc Thang, a Vietnami Hazafias Front Központi Bizottságának elnöke táviratot küldött a Magyar Hazafias Népfrontnak, hogy határozatban ítélte el a VDK ellen intézett amerikai agressziót fes szolidaritását fejezte ki a vietnami néppel. NEW YORK: A maccarthyzmus és a boszorkányüldözés hívei a közelmúltban olyan törvényjavaslatot terjesztettek New Hampshire állam törvényhozó gyűlése elé, amely megtiltja a kommunistáknál?, hogy a hallgatók kérésére előadásokat tartsanak az állam főiskoláin. A törvényjavaslatot támogató republikánus csoport hosszú és heves vitát provokált ebben a kérdésben: azt követelték, hogy a kommunistákat teljesen szigeteljék el az állam tanuló ifjúságától. A törvényjavaslat értelmi szerzői azzal próbálták zsarolni a gyűlési, hogy név szerinti szavazást követeltek. A törvényhozó gJulies a maccartisták minden erőlködése ellenére szombaton szavazattöbbséggel elutasította a törvényjavaslat elfogadását. Mezőgazdaságunk 20 éve irtai Tamás László, a megyei pártbizottság titkára I. rész Heves megye részesedése az ország mezőgazdaságából területileg 3,7 százalék. A mi megyénk az ország 19 megyéje kőHeves meave területi met összes terület: 632 091 kh 100 százalék Szántó: 315 575 kb 49,9 százalék Rét: 23 921 kh 3,8 százalék Szőlő: 31 367 kb 4,95 százalék 2,2 százalék Kert: 14 121 kb Gyümölcs: 7 887 kh 1,3 százalék Legelő: 65 592 kb 10,4 százalék Erdő: 127 097 kb 20,1 százalék Xádas: 352 kh 0,05 százalék Fanét: 46 179 kb 7,3 százalék Azonban ha figyelembe vesz- szük a speciális tájtermelési adottságokat és az ezzel kapcsolatos bruttó termelési értéket, világosan kitűnik, hogy Heves megye mezőgazdasága mind az ország ellátásában (ipar nyersanyagszükséglete és az élelmiszerrel való ellátás), mind a mezőgazdasági export- j cikkek termelése terén fontos i szerepet tölt be. Különösen je- 1 lentős a vetőmag-, a szőlő-, a | gyümölcs-, a zöldség- és szőlő- oltvány-termesztés. Mindezek mellett nem lebecsülendő az a szerep sem, amelyet Heves megye dolgozó parasztsága tett a nagyüzemi gazdálkodás útján, különösein a belterjes kultúrájú területeken szőlő—gyümölcsű-zöldség). Ezt mutatja az a tény Is, hogy Heves megye közgazdasági számai eredményes gazdálkodást tükröznek, amit mutat az is, hogy évek óta nem volt mérleghiá- nyos termelőszövetkezet. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy az út az eredmények eléréséhez nem volt teljesen sima (itt-ott göröngyös szakaszok is jelentkeztek) és az eredmények ellenére is sok problémát kell megoldanunk a továbbiakban. Mindezek szükségessé teszik, hogy áttekintsük az elmúlt két évtizedet és a problémákból kellő követkéz te léseket vonjunk le a jövőre vonatkozóan, az eredmények pedig kellő biztatást kell, hogy jelentsenek a még nagyobb feladatok megoldásához. Miről beszél a múlt? A múlttal kapcsolatban különösen a 30-as, 40-es éveket tekintve, úgy gondolom, minden számadatnál többet jelent, az Országos Mezőgazdasági Kamara 1936. évi jelentéséből a következő idézet, amely a mezőgazdasági munkások helyzetéről szól: „... A múlt évben bekövetkezett rosszabbodás már szinte a teljes nyomorral mondható egyenlőnek. 1936. évben a napszámbér 1—1,5 pengő — egyes kiemelkedő szőlős területeken 2 pengő. — Ugyanakkor 1 kg kenyér 38 fillérbe, 1 kg marhahús, vagy szalonna 2— 2,20 pengőbe került. Egy öltözet ruhát 48 pengőért, egy fér- íicipőt 15 pengőért lehetett vásárolni”. Ha figyelembe vesszük, hogy ebben az időben Heves megye lakosságának túlnyomó része a mezőgazdaságból és a mezőgaz» zül nagyságrendileg a 15. helyet foglalja eL Így természetesen ha csak a területi arányt nézzük, Heves megye mező- gazdasága nem különösebben jelentős az ország mezőgazdaságának arányaiban.
