Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-05 / 54. szám

Ifinden utca járdái kap idén Szűcsiben # Újításról — egyszerű szavakkal A legutóbbi tanácsülésen ké­seit eL és hagyták jóvá a köz­ségfejlesztési tervet Szűcsiben; A község lakói már az elmúlt évben is nagy értékű társadal­mi munkát végeztek a község­fejlesztési tervek megvalósítá­sáért. az idei tervben úgyszin­tén lehetőséget adtak segítés­re a község aktív lakóinak. A társadalmi munkások közre­működésével valósúj meg az idén a község járdásítása. A község területén ugyanis kö­zös összefogással minden utca egyik oldalán kiépítik a járdá­kat. Újjáépítik a kultúrott- hont. amelynek munkálatait a KISZ-szervezet tagjai társa­dalmi munkában segitik. Részben községfejlesztési alapból, részben a falu lakói­nak segítségével, portalanított útburkolattal látják el a köz­ség fő utcáját. Geese László A gyárudvar egyik tablóján pillantottam meg a nevét — a legjobb újítók között... Nem a sor elején, inkább a közepe táján. Ott volt mellette mind­járt a magyarázat is: huszon­négy javaslata több mint száz­ezer forint értékű népgazdasági megtakarítást eredményezett. Ezért írták ki. Hát ebbe még beleegyezett... de, hogy az újságba is beke­rüljön, már nehezebben állt kötélnek... Nem odavaló ő — úgymond — vannak tőle szor­galmasabbak, jobbak is — is­mételgette egyre — azokat ke- ressem SZERÉNY, CSENDES ember a Mezőkövesdről elszármazott Marczis László, olyan kőzcpúfon járó. A munkáját becsülettel végzi nap nap után itt, a gyön­gyösi MÁV Kitérőgyártó Üze­mi Vállalatnál is — akárcsak korábbi helyén, Diósgyőrött. Kötelessége ez — hangsúlyozza — ezért fizetik. És az újítások ... ? — Ha a nyolc órát többre tar­tom a kötelező műszaknál, ak­kor az is természetes, hogy nyitottabb szemmel járok, töb­bet észreveszek körülöttem A gépeken, a munkafolyamaton. S úgy javítok, módosítok, hogy egyszerűbb és ésszerűbb is le­gyen. És gazdaságosabb... Nem nagy valami. Szakmasze­retet dolga. Melyik volt az első? — arra már nem emlékszik, s arra sem ad, hogy számon tartsa vala­mennyit. — Régebben olyan gyártmá­nyaink voltak, amelyeken nem lehetett csak úgy, egyszerűen változtatni ... Papírra kellett előbb vetni az elgondolást, s úgy adni be. Talán így lettem újító... Meg aztán, tudja — magyarázza — sok volt itt ná­lunk az elavult, régi gép, ame­lyek csak úgy tudtak megbir­kózni az új feladatokkal, nagy feladatokkal, ha valamit kor­szerűsítettünk, alakítottunk rajtuk... A GEO-üzemnek csaknem valamennyi masináján csináltam valamit. Merthogy azokhoz van nekem jobban kedvem, inkább gépésznek vallom magam, mint lakatos­nak ... ! ÖT ÉVE, AMIÓTA „kihoz­ták” a tmk-ból, mondhatni, mindig a „frontom” van: a legújabb gyártmányok mel­lett. Emlékei közül a legkedve­sebbeket szedegeti elő: a GANZ Darugyámak készített hajtó­műveket, a jugoszláv export drótkötélpályát — és a hidrau­likus vágányfék-berendezést... amelynek sikeréhez utolsó újí­tása is hozzájárult „egy köve­Egy hős orvos emléke Dr. Jahn Ferenc halálának 20. évfordulójára MORVAORSZÁGBÓL szár­mazott, szegénysorsú nagyszü­lei tizenhárom gyerekkel küsz­ködtek, korán özvegyen ma­radt édesanyja öt gyereket ne­velt, akik közül a legtehetsé­gesebből tanárai mérnököt akartak faragni. Jól fogott a feje, gondolták, hadd legyen a fiútól gyárosok megbecsült embere, gépek szakértője. De csakhamar kiderült, ő az em­bereket szerette mindenekíö- lött, rajtuk akart segíteni, eny­híteni akarta fájdalmukat, el­űzni nyomorúságukat. Gimna­zista korában még hívő kong- regáciánövendék volt. Shvoy Lajosnak, a későbbi püspöknek tanítványa. 1928-ban orvos lett, szociológus, szocialista várospolitikus Kispesten, az il­legális KMP tagja. Nagyszerű tulajdonságaiért a fáradhatat­lan gyógyítót, az együttérző szívű embert, betegei, a város­széli proletártelepülések lakói rajongásig szerették. Annál jobban gyűlölték a Hortny- rendszer jobboldali, soviniszta, fasiszta helyi hatalmasságai, akiknek megvetően hátat for­dított Lehetett volna tisztiorvos, & több is talán, ha kegyeiket ke­resi. De nem kapott állást az OTT-nál sem, mert tudták, a szegények mellett áll, s ha kispesti képviselőtestületi vá­lasztáson ő volt a szocialista listavezető, s a küzdelem, amely közte és a reakciós pár­tok jelöltjei között lezajlott, hűen tükrözte a fasiszta Ma­gyarország megyei jogú váro­saiban uralkodó akkori közál­lapotokat. Jahnt röplapok tíz­ezrei gvalázták és rágalmaz­ták, mint kommunistát a rend­őrség figyelmébe ajánlották, de annak ellenére, hogy a vá­ros 65 ezer lakosából alig va­lamivel több mint tízezret en­gedtek az urnákhoz — a mun­kások túlnyomó többségét nem hagyták szavazni — a kisem­berek ragaszkodása és elisme­rése a szocialista listát segí­tette győzelemhez. A FIATAL ORVOS a kisvá­ros képviselőtestületében a nép lelkiismeretűnek, kívánságai­nak, követeléseinek megszó­lal tatója lett. 1937-ben a város­házán olyan kiállítást rende­zett, amelynek az egész ország­ban híre lett: feltérképezte a helység egészségügyi, munka­ügyi, szociális és kulturális viszonyait oly módon, hogy a tények vádoltak, megrázták a lelkiismeretes emberekét Nem csoda, hogy a asendőr- nyamozók bizalmas jelen tée­velük való kapcsolatát intézi ményesen is elősegítik, agitá- ciós, felvilágosító munkájának adnak fórumot. Ezt nem akar­ták. tty hát gyalogosan da­ben hívták fel rá a belügymi­niszter figyelmét, aki a kiállí­tást betiltatta. Jahn Ferenc ezutón sem ad­ta fel a küzdelmet: harcolt le­gálisan, élőszóval, és cikkeivel, tanulmányaival. Küzdött az orvos tudásával és eszközeivel, s nem kevesebb szívóssággal, céltudatossággal vette ki ré­szét az illegális pártmunkából. 1940 tavaszán letartóztatták e a dunakeszi-alagi csendőrlakta- nyában napokig kínozták. Nem tudták vallomásra bírni, elbo­csátották, de ettől kezdve egy pillanatra sem vették le róla a szemüket. Közben kitört a há­ború, s 1942 nyarán Jahn Fe­rencet több száz más elvtárssal együtt újra letartóztatták. Ez­úttal kilenc hónapra ítélték. A börtönben is tanult, dolgozott. Amikor kiszabadult, ellenségei, a helyi kiskirályok vad gyűlö­lettel törtek rá, elérkezettnek látták az időt, hogy megfosz- szák minden életi ehetőségét ől. Kizáratták az Orvosi Kamará­tól, a rendeléstől is eltiltották. Az egyik könyvkiadóhoz ment lektornak, s a fokozódó ne­hézségek ellenére folytatta pártmunkáj át. AZ ORSZÁG NÁCI MEG­SZÁLLÁSA után az egyik fa­siszta orvos felszólítására a Gestapo magyar pribékjei el­hurcolták: élőbb a Margit kör­úti börtönbe, aztán a komá­romi Csillagárdőbe, s végül a dachaui koncentrációs tábor­ba vitték. Ott oltották ki hősi életét húsz évvel ezelőtt, t «-Z.CS.— set”.., Az utolsó javaslat? — Papíron beadva ... újítás­ként. Csoportvezető vagyok. Az ésszerűsítések, a legjobb elgon­dolások megvalósítása: munka­köri kötelességem. így mond­ták. Én meg is értem... Nem lettem masabb így sem, mint azelőtt voltam. Ügy dolgozom most is, úgy szervezem, irányí­tom csoportom termelését, ahogy a leggazdaságosabb ... Hogy nem marad nyoma a pa­pírokon, a naplóban? A megta­karítás így is jelentkezik. És ez a lényeg. Nem? IGYEKVŐ, TÖREKVŐ em­ber Marczis László. Kétszeres kiváló dolgozó. Eddig szerzett tudásával, sok esztendős szak­mai gyakorlatával nem elégszik meg Többet akar! Munka után könyveket olvas, rajzok között böngész, ősztől — technikumi hallgató Első éves levelező a vasútgépészetin. Hogyan halad? — Több-kevesebb sikerrel... A legutóbbi beszámoló eredmé­nyével elégedett vagyok. Kedvenc tantárgya? — ... a magyar irodalom. Szeretem a könyveket. Jókait, Mikszáthot, Móricz Zsigmcmdot, Solohovot, Zolát, Dumast... Előfizetésem van A világiroda­lom remekei sorozatra. KÉPZETT SZAKMUNKÁS, sokszoros újító. Jut-e másnak is Marczis László tudományából... ? — Ha jönnek hozzám, ha tu­dok, mindenkinek segítek. A csoportomban, és azon kívül is... S heti egy alkalommal a politechnikás gimnazistákkal foglalkozom. (gyón!) 4ss egri alrandolók védelmében A bérletrendszert szélesíteni kell — nem megszüntetni! Lapunk hasábjain jelent meg a hirdetés, amely nem kis vihart kavart a strandot kedvelő egriek körében. A Vízmű Vállalat ugyanis köz­hírré tette elhatározását, mi­szerint megszünteti az eddigi kabinbérietek jól bevált rendszerét. Ebben az évben már nem adnak bérletet sem a közületeknek, sem a magá­nosoknak­Miért? Meggyőző magya­rázatot keresve kértünk elfo­gadható indoklást a vállalat vezetőitől. A Vízmű Vállalat — mint ahogy vezetői elmondták — javítani akarja a szolgálta­tást Az elmúlt évben a 700 kabinból, a főszezonban 350— 400 bérletes volt. így gyak­ran, hétköznap, de főleg szombaton és vasárnap már délelőtt elfogyott a kabin, s hiába jöttek a kirándulók ez­rei, nem tudtak számukra ka­kiul biztosítani. Ugyanekkor a bérletes kabinok egy része üres volt de kiadni mégsem lehetett. A Vízmű vezetői ebben az évben úgy akarják javítani a szolgáltatást, az ellátást hogy megszüntetik a kabin- bérletet, s így naponta 700 kabinnal rendelkeznek majd. Nem titkolják, hogy gazdasá­gilag is előnyösebb a válla­latnak, ha nem adnak ki bér­letet. Lehet, hogy bérieiezés nél­kül jobban tudnának majd gazdálkodni a 700 kabinnal, de félünk, hogy ezzel a rend­szerrel az egriek szenvednek hátrányt A város lakói kö­zül is épp azok, tóik nem ér­nek majd rá „időbe n” strandra menni, csak mű­szak után, munka után, dél­után 3, vagy 4 óra felé. Ne­kik már nem jut kabin! Hi­ába állnak majd be a hosszú sorba a pénztár elé! Elég gyakran szóltunk már e helyen a külföldi turisták, a hazai vendégek, — az ide­genforgalom érdekében. Most az alkalommal az egriek „vé­delmében” írjuk e néhány megjegyzést A kabinbérletek megszün­tetése nem szolgálja a város dolgozóinak, lakóinak érde­keit Nem szabad elfelejteni, hogy a messzi földön híres egri strandot az egriek is szeretik. A bérlet elsősorban az ő kényelmüket szolgáltai Ezért kell szélesíteni a bér­let-rendszert s nem megszün* tetni! A bérlet nemcsak pénzkér­dés. Bár az sem közömbös^ hogy üzemeink, hivatalaink a kabinbérletet a szociális és kulturális alapból fizették. Ha most megszüntetik a bér­letet, akkor a dolgozóktól el­veszünk egy — bár jelentő­ségében nem nagy — szoci­ális, kulturális juttatást. Bár sürgetjük a kabinbér­letek visszaállítását, mégsem mulaszthatjuk el az alkalmat hogy ne szóljunk azokról a hiányosságokról, visszaélé­sekről, amelyeket épp a bér­letesek követtek eL A 80 forintos havi bérlat nagyon olcsó. Ezért indokolt a Vízmű Vállalat igénye, hogy nemcsak a nyár köze­pére, hanem az egész szezon­ra váltsák ki a bérleteket. A másik probléma: sokan visz- szaélnek. A négyszemélyes kabinokba 10—15 ismerőst is „bevisznek”, a 2,60 forintos fürdőjeggyel. Ezzel természe­tesen megkárosítják a válla­latot. Érdemes szólni arról fej hogy vajon kik veszik igény­be a béreit kabinokat? El­jut-e ez a kedvezmény a* üzemek dolgozóihoz vagy megreked az íróasztaloknál? Félő, sok helyen ez utóbbi *8 igaz! Vannak tehát hibái is » bérletrendszemek, de ezeket a hiányosságokat kell meg­szüntetni és nem magát a bérletezést Ami pedig a szol­gáltatás javítását illeti, nos erre sokkal alkalmasabb ae a másik kezdeményezés, amely ugyancsak a Vízmű Vállalattól indult d: építse­nek az üzemek kabinokat a strand területén! A nagyobb vállalatok építsenek 15—20 személyes kabinokat is, van hely bőven, s így még bérle­tei sem kell fizetni. Az ak­tív strandolok bizonyára még arra is vállalkoznak, hogy társadalmi munkával építsék fel ezeket a kabino­kat- A jó szó és az ügyes szervezés is eredményre ve­zet. És akkor több lesz a ka­bin, jobb lesz az ellátás! Még úgy is, hogy maiad st bérlet! (márkán) gasztotta a sarat, a város leg­elesettebb lakóit látogatta — gyógyította gyermekeik tbc-vel megtámadott tüdejét, rosszul- tápláltság okozta vérszegény­ségét. Elnöke lett a szociálde­mokraták körzeti pártszerve­zetének, szoros kapcsolatban állt azzal a szocialista orvos­csoporttal, amely Weil Emil, Schönstem Sándor és mások irányításával maga körül tö­mörítetté a forradalmi szelle­mű orvosokat. Balint György gyei, Darvas Józseffel és For­gács Antallal karöltve a falu­kutatókkal egyidejűleg *vá- roskutatásba” kezdett, hogy keresztül-kasul megismerjék egy Visegrádi utcai bérház pro­letár lakójának sorsát, helyze­tét. Írásukat a Gondolat adta közzé. 17—18 pengő volt e házban a jólkeresők heti jöve­delme, s ebből nemritkán né­pes családnak kellett megél­nie. Az emberek ágyneműüen ágyakban aludtak a zsúfolt he­lyiségekben, szűkében voltak a kenyérnek, vitaminról, elegen­dő kalóriáról pedig szó sem lehetett. Jahn Ferenc nem érte be e tények egyszerű megállapítá­sával Életcéljának tekintette, hogy küzdjön a nép életének jobbrafordításáért. Az 1936-os 4 ngpmMe JMK március 5„ péntek 1944. november 30-án végleg elcsendesedtek a fegyverek Egerben. Az utolsó fasiszta katona is — 15 millió béke­pengő értékű kárt hagyván maga után a városban —vagy elhagyta az észak felé pilla­natnyilag még szabad úton Egert, vagy átlőtt, kihűlt test­tel feladta a földi csatát.. s Heves megye szive: Eger, ez az ősi város felszabadult! A szabaddá válás nyomán hamarosan megalakult a Ma­gyar Kommunista Pált és ki­áltvánnyal fordult a lakosság­hoz: „Magyarok! Munkások! Elv- , társak! A rabbilincsek lahul- I lottak. Saját sorsunk felett i magunk határozhatunk. Csak egy út van: végezni a kapita­lizmus, a feudális reakció, a fasiszta kizsákmányoló politi­kával. Egyedül a Magyar Kommunista Párt hivatott ar­ra, hogy a munkások demok­ratikus Magyarországát fel­építse ..Felhívta a város polgárait, hogy bátran jöj jenek elő a pincék re j tekéből és kezdjék meg a háború rom­jainak eltüntetését és lássanak hozzá mielőbb a termelőmun­kához. A kommunisták már 1945. január első napjaiban megnyi­tották a Széchenyi utca 23. szám alatt párthélyiségüket is. Őket követték a szociáldemok­ratáik a szervezkedésben. A szovjet városparancsnok támo­gatásával, életre hívták a mun­káspártok a demokratikus vá­rosi közigazgatási apparátust. A város polgármestere dr. Ta­kács László egykori tisztviselő lett. Lassan-lassan megindult az élet a városban, melyet azorv- agafjanato TftfTíyi lertfigfan német fasiszta terrorbombázó repülőgép 1944. december 12-i esztelen pusztítása csak meg­zavart, de megakadályozni képtelen volt. December 18-a igen jelentős nap a szabaddá lett város éle­tében. Debrecenből, a de­cember 14-én alakult Magyar Függetlenségi Front küldöttei érkertek a városba, mint az újjászülető magyar élet első aktív hírhozói, hogy hatékony segítségükkel megirídítsák a közigazgatási és állami életet Egerben, illetve a megyében. A városháza, a mai városi ta­nács nagytanácstermében ösz- szesereglettek előtt ismertették a Függetlenségi Front prog­ramját, majd a gyűlés részve­vői megválasztották a megye két nemzetgyűlési képviselőjét, Csirmaz Dezsőt, a Magyar Kommunista Párt, dr. Né- gyessy Árpádot pedig, a polgári értelmiség részéről. Ezen az 1944. december 18-1 ülésen alakult meg a debre­ceni küldöttek útmutatása nyomán az Egri Nemzeti Bi­zottság, amelyről joggal írta — a városban december 24-én megindult Nemzeti Független­ségi Front lapja — az Igazság, hogy a Nemzeti Bizottság a kormányzatot helyettesíti és sok esetben jogforrásként is működük! a mem mwt&rn »» a* újjászületett demokratikus élet motorja és lüktető szíve hosz- szú időn át. Az Egri Nemzeti Bizottság­ban kezdetben csak a kommu­nista, szociáldemokrata és kis­gazda delegáltak vettek részt, melyekhez csak később csat­lakoztak a megalakult Paraszt- párt és a Polgári Demokrata Párt küldöttei. A bizottság tö­retlenül, egyre felfelé ívelő irányvonalát a Magyar Kom­munista Párt emberei biztosí­tották. Élőik fényt vet az Egri Nemzeti Bizottság jó politikai érzékére az 1944. december 22-i ülés. Forradalmi módon, utasí­totta a Nemzeti Bizottság a törvényszéket, hogy az elme­nekült nyilasok, fasiszták és bé­renceik távollétükben, az itt— honmaradottakat pedig szemé­lyükben az 1921. évi törvények alapján vád alá kell helyezni. Utasítást kapott a törvényszék a bizottságtól, a később felál­lítandó „Néptörvényszék” fel­állítására és a fenti ügyek le­tár gyalásának előkészítésére. Életre hívta a Nemzeti Bi­zottság az igazoló bizottságo­kat is és az említett ülésen úgy döntöttek, hogy a köztisztvise­lők igazolását a legrövidebb időn belül le kell bonyolítani, hogy az oda nem való elemeket az új államapparátusból eltá­hoe. Sőt, azzal toldották meg a javaslatot hogy a 100 hol­don aluliszőlőbirtoikokatrha nem maga tulajdonosuk művelt szintén haladéktalanul felasz. tandak! A határozatok jelentő­ségét aláhúzza, hogy az Egri Nemzeti Bizottság követelése* javaslata megelőzte jóval as Ideiglenes Nemzeti Kormány földtoirtofcreformját. Az Egri Nemzeti Bizottság működésének sokrétűségére mi A Nemzeti Bizottság a leg­szorosabb kapcsolatban állott a város polgármesterével és ez­által biztosi thatóvá vált a bi­zottság irányító szerepének ér­vényre juttatása a városi élet­ben. 1945. január 19-én a me­gye alispánja is úgy intézke­dett. hogy a polgármesterek a közigazgatást a Nemzeti Bi­zottság közreműködésével szer­vezzék meg! Az Egri Nemzeti Bizottság nem csupán elvi határozatokat hozott, javaslatokat tett, észre­vételezett, — hanem a legtel­jesebb végrehajtó hatalmat is gyakorlottat Ez pedig azt jelen­tette, hogy az üléseken hozott határozatokat az elnökség vég­rehajtotta, illetve azokat ma­radéktalanul végrehajtatta. 1945. február legelején az öt koalíciós párt és a szakszer­vezet 3—3 tagjának bevonásá­val újjáalakult a Nemzeti Bi­zottság, de részt vett a bizott­ság munkájában a két nemzet­gyűlési képviselő is. A közelgő tavasz előrevetet­te a földek megmunkálásának szükségességét. A Parasztpárt képviselője értékes, forradal­mi javaslattal állott elő: azon­nal szét kell osztani a 109 holdon felüli birtokokat! A Nemzeti Bizottság magáévá tet­te a prepozíciót és felterjeszte­ni határoztak a debreceni l&tiganes KmSo trojan­sem jellemzőbb, minhogy már 1945. február legelején felme­rült egy ülésen Eger szellemi központtá való fejlesztésének terve, melyben központi he­lyet kapott egy háromtansző- Ires egyetem felállítása. (E tervezet későbbi megvalósulá­sát jelentette a pedagógiai fő­iskola felállítása.) Köziben, a felszabadított or­szágrészben itt-ott óvatosan, de felütötte fejét a reakció és kétségbe igyekezett vonni a Nemzeti Bizottságok jogait és intézkedéseinek törvényessé, gét. A válasz nem váratott so­ká magára. Erdei Ferenc, az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminisztere, rendeletben szögezete le hogy a nemzeti bizottságok,'— így az egri sem szorul — sem a belügyminisz­ter. sem pedig egyébirányú jó­váhagyásra! A kormánynak az álláspontja, hogy a Nemzeti Bizottságok a nép közvetlen ér önkéntes politikai alakulatai melyek működését a kormán? szükségesnek és fontosnak tartja. Tehát sem az alispán­nak, sem pedig a szolgabírák­nak, vagy főispánnak nincf joga. hogy a nemzeti bizott­ságok működését korlátozza vagy megtiltsa! Sugár fctvá* Az egri Nemzeti Bizottság, az új élet kovácsa 1. Sarjad a% élet a romokon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom