Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
•/ Gyu/?K& Gc/A előtt, tanárok előtt sem árt néha figyelmeztetni a gyereket és azután beírtam az ellenőrzőjébe ... Nem árt, ha a szülei is tudják ... Hogy melyik nap volt? Várjon csak ... Igen, tudom ... akkor voltam az orvosnál... Nem komoly, inkább csak egy kis idegfáradság, talán vérszegénység is ... Nézze, egy osztályban ötven mindig robbanni kész gyerekkel, nem könnyű ., Meg helyettesítés is akad ... Aztán félév az egyetemen ... Igen, jól végeztem az elmúlt évet, most sem maradhatok el, pedig higgye el nem könnyű, a férjem is tanul, két gyerek is otthon .;. Igen, valami orAZ APA; s Már megbocsásson, de na-1 Gron furcsának találom... Ez 5 négiscsak belső családi ügy, s i lem hiszem, hogy bármiféle 5 pedagógiai tanulsága lenne ■ ■ - \ \ gyerek csúnyát mondott, be- ? rták, megkapta tőlem a kijáró 1» nyakleveseket és kész... Kogy j miért pofoztam meg? Kedves ( elvtársam, ön úgy látszik, nem * kiesapa.., Talán cukrozott jj narancshéjat adjak ilyenkor a * völyöknek? Engem is megpo- i fozott az apám, amikor egyszer 5 meghallotta, hogy káromkod- $ tam... Na igen, azután is ká- íj romkodtam, de a gyerek előtt > soha... Érti? Soha. Ez az, ami r tülönösen felbosszantott... t Mit gondolnak rólam az isko- t Iában, mit képzelnek az apjá- \ ról, aki felelős beosztást tölt \ be és fia meg oesmánykodik aa i iskolában ... Ha jól emlék- s szem, egyébként is dühös vol- J tam, tudja, tervtárgyalás volt * és engem toltak le egy beosz- > tottam ostobaságáért... Igazuk volt, a beosztottamért én fele- i lek;.: De az üzemben ostobá- l nak néztek más miatt, az isko-' Iában valamiféle trágár frá-! temek a fiam miatt... Egyszó- « val, nagyon összejött, .. ir A kisfiú — ezt már az apa 5 nem mondta el — aznap este { keserűen és értetlenül ült a sa- \ rokban egy kisszéken. Öt éve < nem ült rajta. Mióta iskolás* lett, méltatlannak érezte ma- i gához a kisszéket. Most rajta ' ült és gyűlölte a felnőtteket,; akik félrevezetik, igazságtala- í nul megbüntetik.. k És ő véd- < télén. Védtelen? A kisfiú felugrott, kőrülné- * zett, nincs-e valaki a szobá-i ban, aztán gyorsan ollót húzott' elő valahonnan és kinyitotta a! ruhásszekrényt Egy pillanatig' tétován szemlélte anyja ruháit' aztán meglátta az újat, a szé- f pet, amit az anyja annyira sze- í retett. S dühösen, megelégedet- ’ ten belenyfrt az ollóval, hogy a * szoknyarész formátlanul hullt; le a szekrény aljába. í Kétszázhatvan esztendeje, hogy Rákóczi Ferenc fejedelem szabadságharcosai élén bevonult Eger városába* Az 1899-ben I. Lipót és II. **’ M úsztafa között megkötött Mag-'arországra hátrányos karloviczi békekötés a hosszas háborúskodás befejezését jelentette. Az ország és népe azonban nem sokáig élvezhette a béke nyugalmát. A zsarnok X. Lipót — magyar király, német-római császár — üldözte a protestánsokat, a magyarok meghallgatása nélkül megkötötte a vasvári békét és vérbe fojtotta a Wesselényii-féle ösz- szeesküvést. Elismertette a Habsburgok fő ágának örökös királyságát. Ügy járt el a török uralom alól felszabadult or- :seággal, mint teljesen újonnan szerzett tartománnyal, figyel- : men kívül hagyva múltját, al- 1 kotmányát, s a fegyverjog (alapján akarta azt az uralkodóház országai sorába beiktat- ! ni. Az országban robbanásig I feszült a helyzet. A jobbágyok sorsa, szenvedéseik elviselhe- I tétlenekké váltak. Az elkesere- j dés és az uralkodóház elleni : gyűlölet állandóan nőtt és csak ; szikra kellett, hogy lángra lob- I bánjon. j 1697 nyarán Zemplén megyében, Tokaji Ferenc egyszerű I népvezér vezetésével felkelés i tört ki. A felkelést azonban, : mielőtt Tokaji Ferenc és társai ' elindultak volna, hogy felkér- 1 jék Rákóczi Ferencet a mozga- I iom vezető tisztjének elfogadá- ■ sára — leverték. Az elégedetlenség zsarátnoka azonban to- i vább izzott a lá zadók szétszórt : csoportjaiban, az ország rünca- ; telenjeiinek szívébenR ákóczit, aki a francia király megbízó ttj aiivai j tárgyalt az ország helyzetéről, r a terveit intézkedésiről, a bé~ •csi kormány sárospataki kás- ' télyában elfogatta és a bécsújhelyi börtönbe záratta. Rá- 1 kóczi innen szökött meg és ■ menekült Lengyelországba, f ahol már Bercsényi és feJvtdé- ! ki barátai vártáit Tulajdon- : képpen ezzel vette kezdetét a szabadságharc szervezése. 1 A felkelés tüze 1703 elején „Pro libertate et patria” újra lángra robbant, a felvidéken fegyvert ragadva kitűzték a felkelés zászlaját. Rákóczi háromezer főnyi fegyveresével, magyar és lengyel barátaival indult a hazai földre, ahol Bereg, Ung, Mármaros, határ- menti megyékben a népek ezrei várták. 1704 tavasza... Rákóczi seregei Egert ostromolják. A szabadságharcosok ágyúi a Zizen- dorf császári tábornok védelmezte egri várat lövik. Az ostromot maga II. Rákóczi Ferenc vezeti. 1704. december 16-án Eger városa meghódol, Zizen- dorf egri várparancsnok átadja a várat Eger mind hadi, mind diplomáciai intézkedések központjává válik- Rákóczi állandó főhadiszállása lesz. ★ 1705. február 28-án Rákóczi Ferenc Egerbe látogat A szabadságharc vezetőjét a megyei tisztikar és nemesség, az ossz« papság, és a város vezetői, élén a magisztrátussal, rendkívül fényes fogadtatásban részesíti. Az egykorú krónikák úgy emlékeznek meg erről az eseményről, hogy Rákóczi ragyogó vitézeivel, nyalka kurucok- kal, táncoló méneiken lepték él a régi Szent Miklós-kapú felé eső szántóföldeket Tele- kessy püspök teljes papi omá- tusban jelent meg Rákóczi ünnepélyes fogadtatásán. Te- lékessy István egri püspökről az van írva, hogy „két hazát nem ismert” és „magyar mert lenni”, amikor a „pro libertate et patria” zászlói szabadságharcra hívlak az egész nemzetet Telekessy így üdvözölte Rákóczit: — „Békesség-e jöveteled?" A vár falairól dörgő ágyén zás, a város utcáin vidám zeneszó, és a nép újjongá- sö, üdvrivalgás áradt 1708- ban a fejedelem Egerbe hívja tanácskozásra a konf Oderáit statusokat Itt-tartózkodása idején szép zászlóhsereget gyűjt, itt fogadja az orosz cár követét Közben a Vág mentén és Komárom alatt hatalmas ellenséges erők szervezkedtek. Rákóczi csapatai Trencsénben csatát vesztenek, ez megpecsételi a szabadságharc sorsát A Rákóczi-korszak hanyafc- ) lásával Eger sem tarthatta ma- i gát Szolnok már elesett és ► Pálffy János császári tábor- ? nők a megye területén csak 4 Egerben talált ellenállásra- A *j várban Perényi Péter várpa- irancsnok vezetésével november í végéig hősiesen ellenállnak., i Felmentő csapatnak nyoma f sem mutatkozott így 1710 de- J comber 8-án Perényi kénytelen . kapitulálni. $ ★ $ Amikor Eger városa meghódolt a bécsi uralkodóház előtt, * nem mulasztotta el megbosz- * szülni Telekessy István püs- ■■ pöknek a Rákóczi-szabadság- •• harcban való szereplését Rá- 5 sütötték a hazaárulás bélyeÍ tgét? Midőn Keresztély Ágost 5 szász herceg és esztergomi ér- 5 sek Telekessyt maga elé idéz- 2 te Pozsonyba, hogy ott a ki- "rály iránti hűségeskűt letegye, a püspök nem jelent meg. Emiatt megfosztották főispá- ni tisztétől, püspöki méltóságától és javadalmaitól, majd mint rabot a szarvaskői várba internálta a bécsi kormány. ★ 1903. szieptmber 27-én ünnepelte Eger város közönsége II. Rákóczi Ferenc fejedelem egri zászlóbontásának kétszázadik évfordulóját. Ma is ott áll a hatvan esztendővel ezelőtt elhelyezett tábla a Ráczkapú téri iskola falában: „Itt, a régi Szent Miklós kapujában fogadta atyailag Telekessy István egri püspök II Rákóczi Ferenc fejedelmet 1705. február 28-án, midőn a ►szabadság véres zászlóit diadalmasan erre hordozá.” > C zen eseményre emléke f zunk és ezt örökítette . meg márvánnyal 1903. szép- tíember 23-án Eger városának i szabadságszerető népe- * OKOS MIKLÓS terjedt a tűz, lángolt a padló olajos, benzines nyirka, égett a szalma. A fényességben jól kivehette az egymásra fektetett testeket örült üvöltés szakadt fel torkából, de csak a száraz szalma sercegett egyre élesebben. A lángtengerben nyugodtan, mozdulatlanul feküdtek egymáson az emberi testek. A légiriadó elmúltával kiürítették az óvóhelyet, a betegek újra elfoglalták helyüket a megrongált banképületben. A garázstüzet eloltották. A felismerhetetlenségig összeégett tetemek látványa az emberekbe fojtotta a szavakat. Senkinek sem tűnt fel az ajtó közelében fekvő, alig megpör- kölődött ruhájú, görcsbe merevedett test. A telefpnoslány fennhangon az udvar sarkában zokogott. Ott érte el az óvóhely felé igyekvő civileket a halál. Ö csak azt a négy embert siratta..4 éles tárgy nyomta a hátát. Gomb! Egy zubbony gombjai ... és egy ember feje. Robbanás remegtette meg a levegőt, arcába vakolat hullott.; Mikor sikerült felnyitni a szemét, nem messze magától apró lángot látott. Aztán egyre inkább sziszegve-füurrofiva Talán mi még beférünk. .. A garázsban sötétség volt, a magához tért sebesült semmit sem íáthatott. Kegyetlen szomjúság kínozta. Mozdulni próbált, de mintha lábait vasból öntötték volna. Bal kezével, amelyben nem érzett zsibbadást, tapogatózni kezdett maga körül. Száraz szalma ziz- zent az ujjal között. Valami — Támad a front! — kiáltott valaki. — Csak támadjon, hadd nyírják a németet! A banképületben már az utolsók vánszorgtak le a lépcsőkön. A telefonoslány kitekintett az emeleti ablakokból, mert már hallani vélte a repülők zúgását. A távolban, az ég alján valóban feltűntek vad morrogássa] az első bombázó rajok. Lenézett az udvarra. „Milyen nyugodtak azok ott!” — gondolta és kiáltozni kezdett, majd rohanva megindult a lépcsőn. — Lé-gi-ri-á-dőJÜ... ri-a- dó-ó-ó-óH? Az. autó körül az emberek kapkodni kezdtek. — A halottakat! Gyorsabban a halottakat! — A garázs már tele van! — Akkor egymásra rakni! Csak gyorsabban, gyorsabban! Vastag csíkokban folyt a verejték az emberek arcán. Kapkodták a lélegzetet is, futva tettek meg- az utat a garázs és a teherautó között Az első bombák a város szélén robbantak. Valaki áriákul álatl an hangon . felordított: — Él... Ez az ember él!!! — Azt is a garázsba! — Miért a garázsba? El, ez az ember él! Csak megsebesült. . — Nem számít, a garázsba! Ha elmúlik az. egész, majd kihozzuk! — Inkább az óvóhelyre...! — Nincs ott talpalatnyi hely — Mozgás, gyerünk! Megfogni ... 1 Már hordágy sem volt, a : teherautókról, ahogy leszed- ! ték az embereket, úgy vitték cipelték ölben valamennyit. S 1 a teherautók egymást érték sebesültekkel és halottakkal a kórházzá átalakított banképület udvarán. Az újonnan jött sebesülteket még el sem he- 1 lyezhették az amúgyis túlzsúfolt termeikben, mikor a telefonoslány sikoltozni kezdett a második emeletről. 1 — Légiriadó!!! Lé-gi-ri-adóóóóü Az épületben vad lárma 1 kavargóit, aki tehette, a saját lábán igyekezett az alagsori óvóhelyre, a magukkal tehetetlen, súlyosabb betegeket az egészségesek és erősebb társaik emelték karjaikba. A páncélszobában berendezett műtőben is abbahagyták a munkát, könnyebb kézsérülést ope- , ráfiak épp, s az orvosok végigrohanták a termeket, hogy ott segítsenek, ahol tudnak, 1 ne maradjon védtelenül a szó* ! bakban egy beteg sem. Az udvaron veszteglő teherautó körül nyugodtan dolgozott hegy ember: a motor éktelen hangjától nem hallották a f:gyelmcztető kiáltásokat. Káromkodva húzgálták le a gépkocsi platójáról a kihűlt testeket; az udvari nagy garázs betonjára szalmát hintettek. arra fektették sorban valamennyit. Valahol a távolban felugattak az ágyúk, megszólaltak a ikatyusák. , \ afefit bizony nagyon elhanyagolnak a szülei, s mi hiába akarjuk. mégiscsak fekete bárány tudja, hogy van ez. nem minden a pedagógusom múlik... Rettenetesen feháborodtam ... Bevittem a tanáriba, hogy alapos leckét adjak neki, mások vosságot írtak fel, meg pihenjek ... Majdnem a szeme közé nevettem az orvosnak ... Hát akkor viszontlátásra, így történt, nem kell aaért nagy ügyet csinálni ebből, remélem, tanult a gyerek belőle, aki különben rendes kis fickó -.. prűd, asszony vagyok én is, de valósággal belepirultam. Soha nem volt még ilyen panasz erre a gyerekre, bőr egyszer- kétszer láttam egy másikkal, Az úton egy teherautó hör- gött tova zötyögve. A kisfiú lelépett a járdáról és közben felemelte a karját. A teherautó elzúgoitt a kisfiú előtt, aki az utolsó pillanatban lépett vissza a járdára de még hallotta, hogyan rikolt rá egy kegyetlen cifra káromkodást a sofőr. A kisfiú méltatlankodva mesélte a szünetben, hogy 5 látta a tévében, hogyan kell jelezni feltartott kézzel, ha valaki át akar kelni a közúti forgalmon — így mondta: közúti forgalmán — és majd elütötte a teherautó. Sőt. még a bácsi, ott a kormány mögött, csúnyát is kiabált rá. Meg is mondta, ml volt az a csúnya. A tanítónő, aki fiatal volt még és pedáns, éppen arra járt és meghallotta, hogy a kisfiú milyen csúnyán káromkodik. Azonnal bevitte a tanáriba, mindenki előtt elmondta mindennek és beírta az ellenőrző könyvébe is. A kisfiú otthon csak harmadszori kérésre húzta elő az djenörzó könyvét Az apa tóolvasta a beírást és ezt ordította a gyerekre: — Hát ezt hallod te itthon, rrtT? ... és már ütött is. Nagyon szigorú apa volt ★ A SOFOR: Maguknak könnyű. Csak idejön hozzám, hogy miért nem álltam meg? Hát hülyének néznek maguk engem, akit csak úgy ki lehet cikkezni? Egy frászt, szakikám, egy í -ászt. S különben is, maga talán az aP-ja annak a kölyök- nek? Tudom, magukat azért fizetik, hogy mindenbe, majd megmondom mibe, beleüssék az orrukat... Mit van annyira oda egy ilyen, kis szarháziért-. Tudja maga, hogy az első nap hányszor álltam én meg? Nem tudja. Hát megmondom, mert a kutya istenit, megszámoltam.; Mert tudtam, hogy ha van va-; Tárni Új a KRESZ-ben, annak mi, hivatásosok isszuk meg a levét akik az autóból élünk, mint maga a firkálásból... Tizennyolcszor. Ebből tizenhét- szer ilyen kis szarházi tartotta fel a piszkos pracliját hogy! röhögve ugorjon vissza a :ár- . dára... De nekem ez a ke- ‘ nyerem. Uram. érti? A kényé- j rém. Ha én ilyet elütnék, ak- < kor először is felakasztanám' magam, mert nekem is három 1 gyerekem van ... Aztán akár j már le is zárhatnának, meg el, ja vehetnék a jogosítványé-' mat... Ehhez mit szól? \ Azt már mondani se aka-j rom. de ha kíváncsi, , tómon-. dóm, hogy köt nappal előtte* ment ki a fékolajam ... Hogy, az mit jelent? Atyaisten, ma- ■ ga még ezt sem tudja? Hát ak-, kor mi az istent faggatt itt en-í gém... Ha kimegy a fék olaj, ■ akkor az olajnak van egy ■ rossz szokása, uram. hogy nem ; szól a vezetőnek, elmentem a? frászba... Aztán a platót ki- ‘ nyomhatja az ember, mert a ; fék az nuku ... Hát ez jutott * eszembe, meg a tizennyolc kéz,; meg az is, hogy berúgott a- váltóm, az anyja jó keservit, ’ és akkor m-entam a második! műszakra, pedig az asszony j most várja a negyediket... A TANfTÖNÜ Valami igazolványt, ba kap-’ hatnék ... Köszönöm. Tessék j helyet foglalni ... Hogy kiről,' ja... igen ... és a beírásról, i Hát kérem, az úgy volt. hogy; megyek a folyosón... nem... én ott szoktam sétálni mind un ■ szünetben, tudja, rossz az idő. a folyosó szűk, s vigyázni kell ezekre, hisz rtiind igazi kis csikó... Szóval, mondom, ott 1 sétálok a folyosón és hallom, ’ he®: káromkodik. Nem vagyok -
