Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-23 / 45. szám
Eletet ment, aki vért ad — Nullás vércsoportú RH negatív vérre van azonnal szükségünk — jelentkezett az egri kórház sebészete vasárnap reggel a vérellátónál. Gyors munka: a címekből kikeresnek öt megfelelő vércsoportú véradót. Az eredmény is gyors: hárman azonnal jelentkeztek. S talán egy emberéletet mentettek meg. ★ — 450 ezer liter vér kellett tavaly az országnak — mondja dr. Molnár Miklós, az egri kórház vérellátó állomásának főorvosa — állomásunk 1500 liter vért vett a múlt évben, ebből 1000 litert használtunk fel közvetlenül, 500 liter a gyógyszergyártásba ment. A lakosság 15 százaléka kap (átlagban) vért évente. S hosz- szú évekig, csak 1,5 százalék volt a véradók tábora. Nem volt elég! Meg kellett változtatni a véradás módját, formáját. A régi, a pénzért vért adóit tábora kicsj volt. Társadalmi összefogással, propagandával, felvilágosító tevékenységgel bekapcsolták a lakosság szélesebb rétegeit De nem pénzért hanem önkéntes aia- pon, az értelemre, az öntudatra apellálva — „életet ment, aki vért ad!” — megszervezték a térítés nélküli véradást. Még így is, hogy „ingyen” van, egy liter vér önkölísége 1200 forint. ★ — Tavaly is nagyon sokan adtak vért Párádon — tájékoztat útközben dr. Osváih Gábor, az egri kórház igazgató főorvosa. A mai vasárnapon is — a tanács, a Nőtanács és a vérellátó állomás által szervezett véradónapon — 150 önkéntes, áldozatkész emberre számítanak. Ott gyülekeznék az iskolában. Az egyik tanteremben a felvétel, a másikban a laboratórium, a harmadikban a belgyógyászati vizsgálat a negyedikben a műtő rendezkedett be. Es van teáztató is, a műtő- tanterem előtti szertárhelyiségben. 21 tagú fehér köpenyes brigád. három orvos, 15 védőnő, 3 konyhai alkalmazott, futószalag-rendszerben folyamatosan reggeltől estig tölti ki a kórlapokat, vizsgálja az előzőleg levett vérmintát és lelkiismeretesen az embereket is: alkalmasak-e véradásra: nem betegek-e, jó erőben vannak-e? Ezután jöhet a vérvétel. De előzőleg még teát isznak és beöltöznek fehér védőálarcba és köpenybe: a fejük búbjától a talpukig, mint valami fehér szobrok állnak. Bent a műtőben már mint „ledöntött szobrok” fekszenek a műtőasztalokon, és csordogál a vér a palackokba, addig, amíg három deci nem lesz. Egy-egy emíber 40 perc alatt megy végig a „futószalagon”. Azután a kisvendéglőben a drága vér pótlására rántott szelet burgonyával, uborka, egy üveg Kinizsi és egy szelet torta.-k Heggel 7-kor az első véradó Rehák Ilona védőnő volt. Azután jöttek sorra a többiek, az elsők között Mosta Pál tanácselnök és Mellesek Mihály fcszelnök is. Két óra körül már majdnem 100 a véradóik száma. Miért adnak vért ezek az emberek? — Faradságba nem kerül — mondja Antal Lajos, a Mátrai Állami Erdőgazdaság dolgozója. — Ügy érzem, hogy sók van — válaszolja tréfásan mosolyogva dr. Debreceni Zsoltné, a parádfürdői SZOT-üdülő könyvelője. — Esetleg nekem is szükségem lehet rá — jelenti ki Takács Jámosné, az eszpresszó dolgozója. Már nem fiatal az őszülő hajú özvegy Gáspár Ignácné: — 57 éves elmúltam ©s még sosem adtam vért. Jót akarok tenni a betegekkel. kiég éppen, hogy csak adhat vért özvegy dr. Müller Jenőné, aki most lesz 60 éves és öt unokája van: — gyerekorvos férjem sokszor „megcsapolt”, ha hirtelen kellett vér a csecsemőknek. Várakoznak türelmesen. Nem látszik rajtuk, hogy félnének a vérvételtől: öt—hat fejkendős tsz-asszony Bodcmyból. Nevetgélnek, vidámak. — Pedig nem rendesen ver a szívem, úgy kalapál az izgalomtól — nevet Kovács Pálné. — De mindent tudunk, a szomszédasszonyom már elmondta elejétől végig az egészet — teszi hozzá Bazsó MárTerületi döntő Miskolcon Kamarazenekarok és zenekarok a továbbjutásért Gazdagodott az ország A nemesgulácsi új ásványőrlő műben megkezdődött a gépek próbajáratása. Évente nyolcezer tonna hegyikréta és okker alapanyagot zúznak az őrlőműben. Ezzel a meny nyiséggel kielégíthetik a hazai festék- és vegyipari gyárak igényeit. A hegyikréta alapanyagot az őrlőműtől 15 kilométerre levő Be gye sár öl, az okker alapanyagot pedig 30 kilométer távolságból, Cserszegtomajról szállítják gépkocsikkal. Az új ásványőrlő mű március végén kezdi meg a termelést. (MTI foto — Mező Sándor felvételen) Az egri úttörő énekkarok és színjátszók szemléjéről Az idén az úttörők részére Egerben igen korán rendeztek meg a kulturális szemlét. A tervezett időponttal szemben csaknem másfél hónapos előrehozás történt. Ez a körülmény zavarta a felkészülést több iskola énekkaránál, színjátszóinál is. A vasárnap délelőtt lebonyolított énekkari, valamint a táncosok, színjátszók tudását mérő szemle így is rászolgált a nagy érdeklődésre. Az énekkaroknál meglepetés nem akadt, az eddigi „favoritok” nyújtották a legjobb teljesítményt. Azt eddig is tudtuk, hogy az egri 1-es számú zene- és normál tagozatú általános iskolában elmélyült kórasmunka folyik: Moskovszky Vincéné és Szepesi Györgyné szakavatott kézzel és helyes pedagógiával nevelik énekeseiket. Programjuk változatos, a technikai fel- készültséget is számonkérő. Moskovszkyné Liszt Ünnepi dalát, Bartók Jószágigézőjét, Rezessy László Néger dalát és Kodály Héjjá című szerzeményét tanította be és vezényelte, míg Szepesi Györgyné tanítványai Neuwach Régi dalocska, Cherubini Bűvös ének, Kodály Jó gazdasszony és Szabó Ferenc A hősök emlékezete című alkotásával szerepeitek. A bíráló bizottság — Könczöl Ferenc vezetésével — az 1. számú iskola Írét kórusa után a 2. számú iskola (Pogány Fe- rencné tanár-karnagy), az 5. számú iskola (Olasz Istvánná tanár karnagy, a 6. és 10. számú iskola (Korsós Nándorné tanár- karnagy) teljesítményét értékelte. A KISZ városi bizottsága és az úttörő elnökség váza jutalmakat adott a felsorolt kórusoknak. Meg kell említenünk a 4. számú iskola kórusát (Szabó Sándorné tanár- karnagy), a 8. számú általános iskolát is (Varga Lászlóné tanár-karnagy, de szólnunk kell a lajosvárosi és a felnémeti iskolák szorgalmas énekeseiről is, akiket Szepesy Lászlóné oktat. A karéneklés az iskolában jélenitős formája az esztétikai nevelésnek. Ezért eredmény az, hogy új két kórussal is találkoztunk a szemlén. A népi tánc-kategóriában az 1. és 3. számú általános iskolák előtt végzett az egri Siketnémák Intézetének csoportja: a Sírós királylány és a juhász- legény című táncjátékot adta, elő. Bolló Ilona tanárnő a fogyatékos gyermekekkel nagyszerű munkát végzett s bár teljesítményük nem volt hibátlan, vas-tapsot kaptak a táncoló lányok'és fiúk és a KlSZ-bi- zottsúg váza jutalmát. Az irodalmi színpadok közül a 3. számú általános iskola együttese Petőfi-versek megjelenítésével aratott sikert, míg a 4. számú iskola dalos mesejátékéval vívott ki elismerést. (f. a.) tonné. — Tessék komolyabban, viselkedni a teáztatóban — harsán a védőnő hangja egy túl zajos, vidám férficsoportra. Itt már gyakorlott véradók is vannak: Puhála György, a parádi Vörös Október Tsz-ból már negyedszer ad vért. Bent a műtőasztalon fekszik Patai Sándor, a recski malom dolgozója; „vércsorgás” közben válaszol: — Jól érzem magam. Nem fáj. Miért bántam volna meg? A pihenő ágyon fekszik már vérvétel után Mata Pálné, a tanácselnök hatgyermekes felesége. Már másodszolr ad vért. Megértették a parádi emberek, hogy a vér életet jelent. Segítenek. Talán Farkas Márton bodonyi tsz-tag summázta legjobban: — A bátyám felesége tavaly két liter vért kapott; a lányom most szült, ő is kapott vért. Nekem is adnom kelL ★ A levett vér csaík három hétig konzerválható. Azután már csák gyógyszergyártáshoz lehet felhasználni. Ezért is kell olyan sok vér! Meg a vért váró életveszélyben forgó betegek miatt, akik hálájukat, az előre megcímzett levelekben, gyakran így fejezik ki a véradóknak; — Kedves ismeretlen! Egy eletet mentett meg... Berkovits György Az Észak-M agyar ország területéhez tartozó állami zeneiskolák kamarazenekarai és zenekarai részére vasárnap rendezték meg a területi döntőt Miskolcon. Heves megyéből JSger, Gyöngyös és Hatvan zeneiskolái képviseltették magukat, s vettek részt a válogatón, aminek zsűrije dönti el, hogy kik kerülhetnek az országos döntőre amelyet Pécsre hirdetett meg a Minisztérium. Az egynapos kamarazenekari és zenekari hangverseny megrendezésének Miskolcon már hagyományai vannak. A szakiskola nagyterme méltó keret a zenei vetélkedő lebonyolítására, s most mégis meg kellett állapítani, hogy ez a hangverseny, ez a területi döntő alaposan nélkülözte a szervezettséget. Miskolcon ahhoz szoktak a fesztiválok részvevői, hogy zeneértő és zeneszerető közönség hallgatja, tapsolja végig a zeneiskolák műsorszámait. Délelőtt, míg a miskolciak, nagybátonyiak szerepeltek, még csak akadt néhány ember a nézőtéren, de délutánra már kongó terem előtt, kicsit fojtottan játszották a Heves megyeiek, valahogy nem volt légköre az egésznek. Ennek ellenére a zeneiskolások szépen megtették a magukét. A zsűri tagjai: Hersényi Bálint, dr. Molnár Sándorné, Pá.lvölgyi József, Fógel Gáspár és a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója; Péter Miklós — mindannyian értékesnek tartották a felkészültséget, véleményüket azonban nem közölték, illetve nem született meg a bemutató után a döntés arról, mely kamaraegyütteseik, s zenekarok jutnak tovább az országos döntőre. Eddig ez sem volt szokás, ezen a napon is azt közölték az iskolák vezetőivel, kísérő tanáraival és diákjaival, hogy öt órakor eredmény- hirdetés lesz, sajnos, elmaradt, majd csak értesítéssel élnek, amiről annak idején hírt adunk. Az egri zeneiskola két kamaraegyüttese szerepelt elsőként, Valentin Zsuzsa, Csépá- nyi Éva és Nagy Péter Koma- rovszky Triójával, míg Űjházy Mária, Bereczky Vilma és Fürjes Klára Mikolszkij Fúgáját adta elő. A harmadikként fellépő kamaratrió tagjai; Voss Mária, Losonczy Györgyi és Csőváry Judit Menüett és Sarabande Giuett című művével jelentkezett szép, összeforrott játékkal. A gyöngyösi zeneiskola Bach Quartett-jével aratott sikert, amelyet Berzétei Klára, Sándor József, Kakuk Balázs és Koncz Tamás adott elő. Különösen hangulatosan emelkedett ki a quartettből a tehetséges Kakuk Balázs gordonka- játéka. A hatvani zeneiskola mezőnyt” állított ki. Ácséi Ágnes, Sholcz László, Bakos Gabriella és Csekő Éva játszotta Gluck F-dúr trióját. Érdekes és valóban élég távoli hangulatot idézett a fúvós trió Bi mov Fúga tadzsik témára című kamaraműve, amelyet Krajczik V„ Magda T., Lenkei S. és Novak Irén adták elő. Telemann Guartette című vonóstriójával Oláh Zoltán, Kratofi Sándor, Csollák T. étt Gedeon Mária lépett a zsűri elé. Ismeretlen szerző — Rezessy Rigaudon című kamaradarabját Oláh Zoltán, Ácsa) Ágnes, Csollák T. és N óvá fa Irén adta élő. Amit elmarasztalhatunk fi hatvaniaknál, az éppen ebben a sok 'számban rejlik, hiszen egy-egy növendékük több trióban, quartettben is fellépett, a nem valószínű, hogy mindegyikben értékeset tudott alkotni. Sok próbát, sok elfoglaltságot kíván egy trió művészi kiművelése is, így helytelennek tartjuk az ilyenfajta válogatást. Inkább kevesebbet* de alaposabban! A zenekarok közül Heves megye zeneiskoláit Hatvan és Gyöngyös képviselte. (A. É.) Közlemény A Miskolci Felsőfokú Gépipari Technikum Gyöngyösön, 1965 szeptemberében kihelyezett levelező konzultációs központot létesít. Gépgyártás és üzemszervezési szakokon nyílik előkészítő, középiskolai végzettséggel rendelkezők számára. Az előkészítőn váló részvétel díia 450 forint. A jelentkezők felvételi vizsga útján nyernek felvételt. Jelentkezési határidő; 1965. március 15-ig, a gyöngyösi gimnáziumban. 7 1965. február 23„ kedd WRiFTÍZ Zsuzsó vetkőzni kezd. Gyakorlott és szemérmet nem ismerő mozdulatokkal. Természetesen lassan és megfontoltan, minden egyes ruhadarabbal külön „húzzam — ne húzzam?” — játékot játszva, hogy akik látják, ideges dühvei nézik: miért ily lassan és miért ily sokáig? Zsuzsát azonban az idegeskedés a legkisebb mértékben sem zavarja, számára az idegeskedés ismeretlen, távol álló valami, ami egyáltalán nem tartozik a profiljába. Először természetesen a haját oldja meg. A haj szőke, ezernyi apró tincsből áll, mint ezernyi habfodorból a csillám- ló víztükör. A haj a vállára omlik, még a fejét is megrázza, kényeskedve, mórikálva, hogy a fürtök egy pillanatra befedik két szurokfekete gyöngyét, a homlok és a piszécske orr között. Aztán lehúzza a ruháját, lassan, hogy először a kicsi nadrág villan ki, aztán a vállpánt, hogy végül megadó- an a földre hulljon az immár formátlan ruhadarab. Most a harisnyára kerül a sor. Zsuzsó fél lábon áll, kerek kis combjairól egymás után hámozza le a harisnyákat, amelyek szépen ráhuppannak a földre ejtett ruhára. Zsuzsó körülnéz, a hatást lesi, fokozódik-e az idegesség, vagy sem, aztán nagyot nyújtózik, ásít is hozzá, mint akit az egész dolog rendkívüli módon untat, s egy- általán abban sem biztos, hogy eme vetkőzésnek meg- lesz-e vajon a kialkudott bére... — Gyorsabban! Gyorsabban! Zsuzsó megrántja a vállát. Nem szereti, ha siettetik. De tudja, mi a kötelessége, hát kihámozza rózsaszínű testét a picinyke kombinéból, s végül sor kerül a cseppnyi nadrágra is, amelyek sorban mind ráhullnak a ruhából alkotott kapóéra... — Na? — néz körül Zsuzsó, nem is annyira a hatást lesve, mint inkább a , jogos bért várván. Mert lényegében amit' kívántak, azt már megtette. Levetkőzött. — Mami, hol a csoki? És nagymami előhúzza a zsebéből a tábla csokit és nagyot sóhajt, végre fürdetheti a kis Zsuzsát, aki lány létére — és ez mégiscsak borzasztó — nem (szereti a fürdést, hogy az embernek fűt-fát, csokit kell ígérnie cserébe... — Csak tudnám, ki rontotta el ezt a gyereket? — mot%)ogja magában, de jó érzéssel paskot rá Zsuzsó popsijára, mert a csokinak megvan azért az eredménye, formás, duci kislány az ő unokája, (egri) Körzeti kulturális bemutató Recsken Vasárnap Recsken a bányász kultúrotthonban rendezték meg a pétervásári járás 7 községe Hámán Kató kulturális szemle« je körzeti bemutatóját A járás északi községeiből 11 együttes vett részt a bemuH tatón, ahol jó felkészülésről adtak taniubiznmyságat. A pedagógusokból, szakreferensekből és népművelési szakemberekből álló zsűri bírálta felül a csoportok bemutatóit. A bemutatón két tánccsoport, két zenekar, három színjátszó és más együttesek mutatták be műsorukat. A szakemberek véleménye alapján kiemelkedő teljesítményt nyújtott a parádi tánccsoport, Somfai Tibomé vezetésével. Ismét nagy sikerrel szerepelt a recski termelőszövetkezeti asszonyok tánccsoportja, és a kisvendéglő [ népi zenekara. A vasárnapi bemutató már harmadik volt ebben a körzetben, mivel Sírokban korábban „Ki mit tud, versenyt és Mai- raballán úttörő körzeti bemssv tatót tartották.
