Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-14 / 38. szám

Az élő szervezet kibernetikája Ma már eléggé közismert fogalom a kibernetika, amely­nek technikai alkalmazása az elektronika. Ennek segítségé­vel a technika már számtalan nagyszerű, gyakran meghök­kentő eredményt ért e!L A kibernetika legfontosabb jellemzője hogy bizonyos helyzetet, stabi­lizál, illetve egy adott cél felé való haladást biztosít. A ezputnyikok hordozó rakétái­nak útirányát az elektronikus szerkezet-kiigazító berendezés tartatja be. A termosztát — bizonyos megadott hőfokot biztosító hőíkamra — hőmér­sékleténeik állandóságát egy­szerű elektromos berendezés rögzíti: ha a hőmérő higany­szála a kívánt foltot eléri, a fűtőberendezés automatikusan kikapcsol, az ezt követő hő­mérséklet-süllyedés viszont, ugyancsak a higanyszál moz­gásának megfelelően, újra be­kapcsolja a melegítő berende­zést. Az automata gépsorok ve­zérlésétől, az egyik nyelvről a másikra történő nyers fordítás­ig, cikkek rövid összefoglalásá­nak elkészítéséig, sőt bizonyos fokú zenei komponálásig sok­féle, eddig tisztán az emberi szellem kiváltságának tulajdo­nított tevékenységet tud a gép kifejteni, A kibernetika a következő­ké ppun jellemzi azokat az — akár fizikai, akár más jellegű — rendszereket, amelyek a külső környezet hatásait fel­fogják és azokra valamiféle reakcióval válaszolnak: a rendszer úgynevezett informá­ciókat kap a környezetet alko­tó feltételekről és magában a rendszerben történő változá­sokról. Ez az információs jel a rendszer bemeneti szakaszán át az úgynevezett memóriába; az „emlékező”, elraktározó részbe jut, majd a kimeneti részen keresztül a végrehajtó szervbe. Az információ útja azonban általában nem ilyen egyszerű. A hajón például az automatikus kormányzás biz­tosítására a giro-kormány szol­gál. Ha á hajó eltér a megadott iránytól, (ezt az iránytű jelzi), akkor az így kapott informá­cióra a végrehajtó szerv elfor­dítja a kormányt. Amennyiben ez túl nggy kitérést végezne, újabb információ érkezik az iránytűtől, amelynek hatására a kormány visszafordul az el­lenkező irányba. Az irányító rendszer kimenete tehát vissza­csatol az irányítás alatt álló rendszer bemenetelére, de ugyanez történik meg fordítva is. Az élő szervezetben történő visszacsatolás egyik legismer­tebb példája az izomcsoportok működésének szabályozása. Ha egy poharat megfogunk, ujjaihk hajlító izmai összehú- zódnak, cs az ujjak rátapadnak a pohár falára. Ha ez a moz­gás teljesen mechanikusan tör­ténne, ujjaihk izmai folytat­nák az összehúzódást és a po­hár összeroppanna a növekvő nyomás alatt. Közbelép azon­ban az önszabályozó berende­zés, a bőrben és az izmokban levő szervecskék információt juttatnak el az érzőidegek út­ján a megfelelő idegközpontba a bőr és a pohár közötti nyo­másnövekedésről, belekapcso­lódnak azok az információk is, amelyek az életben szerzett ta­pasztalatokból, a gyakorlatból erednek. Az ujjból visszacsato­lás révén értesülő irányító be­rendezés csökkenti a nyomást, az izmok összehúzódását, mindaddig, míg az állandóan történő visszajelentés azt nem mutatja, hogy a begyakorlott­nál, a szükségesnél kisebbé kezd válni s nyomós. Biokor a központból érkező jelekre az izmok valamivel jobban ösz- szehúzódnak, hogy a poharat az ujjak el ne ejtsék. Ez az ál­landó visszacsatolási folyamat teszi lehetővé a pohár normá­lis tartását. Ennél bonyolultabb vissza­csatolási mechanizmus a Pav- lov-féle feltételes reflex, amelynek esetében két ideg- központ kapcsolódik össze és ezek hatnak egymásra. Egyre világosabbá válik, hogy a szer­vezet működésének bizonyos „gépszerűsége” van, amelyre a kibernetika törvényszerűségei nagymértékben alkalmazha­tók, főleg pedig a kibernetika, az elektronika ismerete olyan kutatásokat tesz lehetővé, ame­lyek az élő szervezet idegfo­lyamatait, az idegsejtek és központok kapcsolatait feltár­ják és érthetőbbé teszik. Sok érdekes modellt Is készítettek már, amelyek egyes élet jelen­ségeket utánoztak, a bécsi „műteknőstől” és a szegedi ka­ticabogártól, a labirintban futó műegértől a műfigyelemig (ra­dar!), a „tanuló gépekig” Ezek a gépek természetesen csak analógiát mutatnak a mech anikai-fi zikai szerkezetek és egyes idegi reakciók között. Sokkal jelentősebb enstöl, hogy a kibernetikai kutatások — a maguk matematikád jellegével — lehetőséget nyújtanak az agyműködésben jelentkező mennyiségi összefüggések ta­nulmányozására. így például meg lehet állapítani, milyen mennyiségű információ a leg­kedvezőbb az idegrendszer jó működéséhez. Gersuns fizáoló- gus kísérletei például azt bizo­nyították. hogy az informáci- nak az idegrendszer áltál tör­ténő felvétele és feldolgozása csak egy bizonyos maximális sebességig folyik normálisan, ha ezt a sebességet túllépik, az idegrendszer működése romlik, hibás reakciók keletkeznek. Az elmondottak azt mutat­ják, hogy a kibernetika tudo­mánya valóban olyan általános törvényszerűségeket állapított meg az élő és élette­len rendszerek működésében, amelyeknek mélyebb megis­merésével és felhasználásával az élő szervezetek működésé­nek megismerése és ezek alap­ján bizonyos élet jelenségek utánzása is lehetővé válik. Dr. Réti Imre. Szovjet műszaki tudományos mozaik Rónlgenliép Napról- a A római írnok sírja Páratlan tudományos értékű régészeti lelet Dunaújvárosban Jelentették az újságok, hogy Dunaújváros mellett, az egy­kori Intercisa nevű római ka­tonai táborban a régészek meg­találták egy xóma írnok sírját, a foglalkozását jelképező tár­gyi leletekkel. A hír nagy ér­deklődést váltott Jd nem'sak az olvasóközönség körében, ha­nem a tudományos világban is, hiszen az évszázadok óta Eu­rópa különböző vidékein vég­zett ásatások során római író­szerszámmal még nem talál­koztak a régészek. (Amint idő­közben megtudtuk, már több külföldi tudományos intézet is érdeklődik a ritka, s felbe­csülhetetlen kultúrtörténeti ér­tékű lelet iránt.) Dr. Makkay János régésszel, a dunaújvárosi ásatások egyik vezetőjével beszélgettünk az érdekes feLfedezésrőL — Intercisa rendkívül gaz­dag római kori lelőhely — mondotta Makkay János —. mert Róma virágkorában, a IT. és a IV. század között állt itt a katonai tábor. Intercisa (amely­nek emlékeiből egyébként a közelmúltban kiállítás is nyílt a dunaújvárosi múzeumban) Pannónia legkeletibb szélének római „végvára” volt, az ide vezényelt egységek — cohor- sok légiók — vigyáztak a bi­rodalom biztonságára. Meg­szoktuk tehát hogy a gazdag katonai település a legkülönfé­lébb tárgyi érnék eket rejti sír­jaiban. Találtunk már díszes l '"'telő szarkofágokat, éksze­rek egész garmadát, nagy érté­kű szobrokat, freskótöredéke­ket. sőt, felfedeztük egy ba­Szovjet tudósok első ízben készítettek ..röntgenfelvételt” a Napról, helyesebben először rögzítették a világűrben a röntgensugarak nyomát. Az e célból felbocsátott rakéta' fe­délzetén a fényképezőgép sze­repét egy fémhenger töltötte be. amelyben az objektívek helyén tizenkét — vékony alu­mínium és műanyag lemezek­kel lezárt — nyílás volt. Ezt a kozmikus fényképezőgépet a rakéta műszerkabinjában he­lyezték el. Amikor a rakéta el­érte a 170 kilométeres magas­ságot, a műszerkabin megíi- gyelőablaka automatikusan ki­nyílt, s megkezdődött a Nap fényképezése, amely addig tar­tott. amíg a rakéta el nem érte az 500 kilométeres magasságot. A Napkorong a röntgensu­garakban csaknem teljesen fe­ketének látszik. A fényképek megerősítik azt az elméleti megállapítást, amely szerint a Napkorong sötét hátterén há­rom különálló fényes folt ta­lálható, amelyek a Nap aktív területivel kapcsolatosait. Hangfal a füst ellen A levegő szennyezése ellen eredeti védekezési módszert dolgoztak ki a leningrádi szakemberek. Hangfüggönyt állítottak az aerosoüok útjába. Az aerosoiok nevét nem mindenki ismeri, de mindenki látott már füstfelhőt a gyár- kémér.yek fölött, kormos ház­falakat, cementporos épülete­ket, lisztes malmokat. Aeroso- lóknak a levegőben lebegő szilárd részecskéket vagy csep­peket nevezzük. Olyan pará­nyiak ezek. hogy a legjobb szűrőkön is átnyomulnak. A hang hatására az említett ré­szecskék összeállnak, s meg- növekedvé lécsapódnak, illetve lehullanak. A Leningrádban szerkesztett berendezés ala­csony frekvenciájú akusztikai térben ülepíti le az aeroeolo- kaL Ezzel a megoldással a szennyező anyag 99,5 százalé­kosan kiszűrhető. A berende­zés óránként 10 000 köbméter levegő megtisztítására alkal­mas. Hás — rugókon A gépkocsi bukdácsol a he­pehupás úton. Aki a kocsiban ül, alig érzi a lökéseket, mert a rugók semlegesítik azokat. Ez adta az ötletet a tudósok­nak, hogy az erős földrengé­séknek kitett vidékeké*» ru­gókra építsenek házakat. A moszkvai építészeti inté­zet tudományos munkatársai­nak egy csoportja szilárd ala­pozás helyett rugalmas alappal tervezte meg az épületeket. F.gv-egy . ilyen épüiet alapja vasbeton oszlopokon nyugszik, amelyek óriási rugókkal épül­nek egybe. Ez a megoldás csökkenti a földlökések hatá­sát. Türkménia fővárosának, As-habádnak egyik utcáján már áll is egy kétemeletes la­kóépület. amelynek alapja — rugókon nyugszik. Világító bélyegeit A levélborítékot egy higany­lámpához közelítették, amely ibolyántúli sugarakat bocsá­tott ki. Ebben a pillanatban a borítékra ragasztott bélyeg kis vörös csillaga rubinfénnyel kezdett csillogni. Világító bé­lyeg? Igen, Fluoreszkáló fes­tékkel készült. Néhány kísér­leti példányát nemrég bocsá­tották ki. A világító bélyeg segítségével automatizálni le­het a postai küldemények vá­logatásának munkaigényes fo­lyamatát. Szonda felhőkben Nem messze Moszkvától,' Jelnyugati irányban keskeny j acél ,.tü" emelkedik a magas i ja, amely kereszt üld öli az ala­csonyabban szálló felhőket; j Ez! a különleges meteorológiai tornyot a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának Geo|izi- iai Intézete számára építet­ték. A torony magassága .110 mé­ter, átmérője egész magasságá­ban 2,4 méter. A földfelület közelében né­hány méterre a légkört, a mik- ! roklímát, rendszeresen vizs­gálják számos meteorológiai állomáson és obszervatórium­ban. A légkör határmenti zó­nái alsó részének jellemzői nem csupán a meteorológusok és a geofizikusok érdeklődé­sét elégítik ki. A kapott ada* tok elemzésével lehetővé vá­lik a jégkópződés elemzése a magasság függvényében, a fel­hők. és a ködök szerkezetének vizsgálata, továbbá a légkör lüktetésének tanulmányozása. Honnan származott Attila kardja? Régészeti leletek bizonyítják, hogy Egyiptomban még a dinasztiák előtti idők (i.e. TV. évez­red) uralkodói vas­gyöngyöket visel­tek. A gerzeh-i ásatásoknál kilenc gyöngyöt találták, erősen oxidált ál­lapotban, 7,5 szá­zalék,, nikkel-tarta­lommal, ami csaknem azonos a vasmeteoritok is­mert nikkel-tartal­mával. (A vasol- vasztás tudomá­nyát csak az i. sz. első évezred derekán ismerték meg Közel-Kele­ten.) Az i. e. 2050 kö- rűli időkből szár­mazik a második legrégibb lelet, amely biztosan meteorvasból ké­szült~. a XI. di­nasztia korából származó amulett. A neoütkorssak embere az „ég- bőr", gyakran a szeme láttára le­hulló izzó, füstöl­gő meteorítot má­gikus, természet- feletti tulajdonsá­gokkal ruházta fel, amely bűvös fegy­verek, amulettek, csodatevő szerszá­mok készítésére alkalmas. E korai időkben a vas be­csesebb volt, mint az arany, amely nek birtoklásáért később emberek milliói pusztultak el. Ebben az idő­ben a vas lehetett az igazi „királyi'’ fém, mint ezt a híres Tutankha- mon fáraó sírjá­nak vaspengéjű tő­re is bizonyítja. Az óegyiptomi nyelv a vasat bia en pet-nek nevez te, ami égi ércet jelent! Az „égből" hul­lott vaa mítoszá­nak nyomait más népek történetében is megtaláljuk. Honnan szárma­zott Attila kardja, amelyet isten kardjának is ne­vezték'! A monda szerint az „éjjböV’ hullott alá, csak éppen nem kard alakban, hanem alaktalan meteor- vas formájában, s est találta meg- a híres legenda pásztorfiúja. Ha­sonló eredetű volt Tamerlán ' (Timur Lenk) tőre is. ' A meteorvat mágikus erejében váló hitet az új­kor is átvette. Fel­jegyezték, hogy az indiai Jalandhar mellett 1521-ben lehullott vasmete- oritból szablyákat, tőr és lándzsahe­gyeket készítettek, s ezeket Johamr gir ne gymogu Inak ajándékozták. Aa „égi” vasból ko­vácsolt fegyvere­ket legyőzhetetlen- nek hitték. valami manapság használatos iskolai tolltartóra kdl gon­doltai; amint az első képünkön is látható, kis fatálcácska, tollszárnak kivátt. félhenger alakú üreggel.) A dunaújvárosi lelet a régé­szetnek régi feltételezését iga­zolja — folytatta Makkay dr. — Korábban is tudtuk, hogy a rómaiák a maihoz hasonló író- szerszámmal írtak, hiszen a Pa- pírusztekercsekre másként nem is nagyon lehetett volna. Az írószerszám anyagáról, alakjáról, kiképzéséről azon­ban fogalmunk sem volt. Még a leggazdagabb lelőhelyeken sem találtak eddig ilyet. Hilberí'-C”,—.T-e-nVisu például. ahol 1949-ben felfedeztek a hires Holt-tengeri tekercseket, amelyek az időszámítás előtti I. és II. századiból származtak, megtalálták a római írnokok írószobáit, a másolópadokat, amelyekben írtak, az íráshoz szükséges vonalzókat é* a — feltehetőleg bogyók levéből sajtolt — tintát. íróeszköznek aaonban nyoma sem volt An­gol régészek 1964-ben tárták fel a görögországi Thébéban a mondabeli Kadmos király palotájának egyik szobáját éppen az írnokok helyiségét, de íróeszköz^ itt sem találtak. Ezért van kivételes jelentősége a dunaújvárosi leletnek, mert a vilénor ma ez az egyetlen rendelkezésünkre álló ókori írószerszám. Hogy ki volt a férfi, (csont­váza a második képünkön), aki mellett megtalálták? E tekin­tetben egészen pontos válasz! nem lehet adni. Majdnem biz­tos. hogy katonai írnok volt a foglalkozása, hiszen a római temetkezési szokás szerint, mindig a halott mellé temették foglalkozásának néhány esz­közét. A papiruszrtekercset jelenleg a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem ókortörté­neti tanszékének tudósai vizs­gálják; néhány hónap múlva feltehetőleg megfejtik a rajta levő írásteleket. T. I. *4i&­zilika romjait is. Irótollat, tolltartót azonban még nem látott régész, — nemcsak In- tercisában. de tudomásunk szerint sehol a világon. Azért van különös jelentősége ennek a leletnek. A halott mellett feküdt a sírban a nádból kiképzett toll­szár a tollheggyel, a tolltartó és egy bronzból készült tinta­tartó, beleszáradt tinta nyo­maival. Az egész leletegység háromszorosan körül volt te­kerve papirusszal, amelyen írásjeleket fedeztek fél. A ré-. gészek rendkívül óvatosan tisztogatták meg az eddig még ismeretlen formájú tárgyat, s legnagyobb meglepetésükre bukkant elő a tollszár és a tolltartó. (Természetesen nem (Dr.-aiujs jutóé Lelet)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom