Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-13 / 37. szám
Budapest, az ország szíve újra dobogni kezdett... Irta: Szakaszt* Ärnord Mennyire szeretném — ha tudnám — visszaidézni azoknak a heteknek, hónapoknak a légkörét, amelyeknek termékenyítő szellemében megindult az új, magyar élet bimbózása! kommunisták és a szociálde- rr kratálí szoros akcióegysége és fáradhatatlan buzgalma teremtette meg ezt a szilárd alapot, amelyen Budapest és az új ország fölépülhetett. Ismeretes. «Ujj. HŰ Wm' Ami akikor elénk tárult, ami történt, amit éreztünk és átéltünk, szavakban szinte kifejez- Jietetlen. FöJszabadultság, mámor, (bűvölet! Soíha vissza nem térő érzések egy újjászülető nemzet bölcsője fölött És ez a bölcső romok, borzalmas, szív- fájdító pusztulás romjai fölött ringott A félelemtől megszabadult emiber gigászi, büszke Ikinyújtózkodása a halálra! télt- eég szörnyű súlya alóL Fdhruár 13. Budapest föl- rzabadulása. A dermedt szív újra egészséges ütembe kezdett. Olyan ci folyamatok mentek vég- , amelyek egyetlen erővé sű- ettéik a már-már haldokló íros új életre eszmélt emberit. És csodák születtek! Bu- iapest egész lakossága munkára feszült! A romokkal birkóztak. Az üzemek munkásai, az elpusztult gyárak, műhelyek helyreállítására feszítették erejüket. A közüzemek munkásai azon fáradoztak, hogy ismét kapjon gázt villanyt, vizet a város, és útjain újra robogó villamosok száguldj anak. Ki is énekelhetné meg azoknak ez asszonyoknak, lányokszovjet hadsereg nyújtotta — saját készletéből. Majd pedig egymás után gördültek hazánkba. elsősorban Budapestre, a szovjet vagonok kenyérgabonával, burgonyával, zöldségfélékkel, hússal... De a Budapesti Nemzeti Bizottság kérő szavára megmozdult a felszabadult vidékek parasztsága, és a maga amúgy is szűkös készleteiből jelentős mennyiségű élelmet küldött az éhező budapestieknek. Köteteket lehetne írni azokról az időkről. De néhány mondatban is elfér 1945—46 tanulsága: Egyesült erővel hegyeket is el lehet mozdítani a helyükről. Összeforrott a nép, kivetette magából a reakciós, fasiszta szennyet és elszánta magát, hogy új országot épít. s ezt meg is tette. Bizalmát helyezte a kommunista pártba és szeretetével adózott a Szovjetuniónak, s ez a szeretet minden köteléknél erősebbnek bizonyult. A megnagyobbodott Budapest. a megújult ország megújult fővárosa. nemzetünk büszkesége. Fénye szétsugárzók egész népünkre. A dolgozó, alkotó Magyarország vére lüktet benne Szíve egészségesen dobog. Hisszük, hogy egyre szebbé varázsolja a munkások, parasztok dolgos keze. a szellem embereinek alkotó munkája: valamennyiünk szeretete és egyesített ereje... r1945. Utcáról utcára, Házról házra vívott súlyos harcok- Irasi szabadította fel a szovjet hadsereg a magyar fővárost. Ágyúállás a felrobbantott Erzsébet híd közelében. Inak tízezreit, akik kora reggeltől késő estig követ hordtak, talicsikáztak és ki szőne dalt azokról a szovjet teherautókról, pánoélkocsikról. amelyekről szovjet katonák kenyeret, cukrot osztottak a pesti gyerekeknek ... A város élni akart. Csodálata«, új életre gerjesztő idők Voltak 1945 első hónapjai és teremtő erők gyülekezése és hatalmas alkotó tevékenysége az ezután következő esztendőkben ... De a nagyszerű érzelmi áradás hamar elapadt volna, ha a cél és értelem a nemzeti megújulás és az alkotó erők áramlását nem vezeti helyes mederbe. Minden hazafias, demokratikus erő összefogása, s telül a munkáspártok, a következik, hogy a munkáspártok kívül rekesztették volna a többi demokratikus erőket. A kommunista párt: már Szegeden lobogójára tűzte az ország demokratikus átalakulásának programját és a demokratikus nemzeti egység jelszavát. Létrejött a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, az illegális „Magyar Front” legális utódja. Éppen a demokratikus nemzeti egység tette lehetővé, hogy megbirkózzunk a Budapestet fenyegető éhhalállal. A Budapesti Nemzeti Bizottság —, amelyben valamennyi demokratikus párt részt vett — elévülhetetlen érdemeket szerzett a rendezett élet megszervezésében. de az éhség szörnyetegét nemezen győzte le. Az első kiadósai* aagttaégot * Felszabadulási gyorsés gépiróverseny A gyors- és gépírók lelkesedéssel csatlakoznak a hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozathoz és a dolgozók széles körében megindult felszabadulási verseny- mozgalomhoz. Az Országos Gyorsíró- és Gépíró Verseny- bizottság elnöksége versenykiírást tett közzé, amelyben felszabadulási gyors- és gépíró versen yen való részvételre hívja fel a gyorsírókat és gépírókat. A versenyt megyénkben az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikum rendezd meg március 7-én. A versenyzőknek kétpéldányos nevezést kell beküldendők az iskola versenyfelelőse címére. Gyorsírásból minden részvevő két szomszédos versenydik- tátamot írhat le a 450, 400, 350, 300, 250, 200 és 150 szótagos verseny fokok közül, de csak egyet tehetnek át. (Az áttétel kézírással történik.) 450, 400 és 350 szótagos gyorsíróversenyt csak Budapesten rendez a versenybizottság. Gépírásból a versenyfeladat sokszorosított szöveg másolása 15 percen át, legalább 320 le- ütésnyd átlagsebességgel. A versenyzők saját írógépükön dolgoznak. A megye legjobb gyorsírója és gépírója értékes dijat kap. X945. A Horthy-Magyarország öröksége. Bosszul öltözött gyerekek játszanak a MáriaValéria-telep barakklakásai lithrHU. hogy a két munkáspárt az élet megindításának nagy kérdéseiben mindig megegyezésre jutott. A kezdeményezők csaknem mindig a kommunisták voltak. Ebből azonban korántsem 1965. A „Valéria” helyén épült fel Budapest egyik legszebb negyede, a József Attila lakótelep. Gondos óvónők vigyáznak a kicsinyekre, a bölcsőde kertjében. 1965. Budapest szebb, mint valaha. Pezsgő élet az újjáépült Erzsébet-hídfőnél. A helyreállított IBUSZ- és Klotild- paloták büszkén tekintenek a Felszabadulás térre. (MTI fotók, Jármai Béla. Fényes Tamás, Balassa Ferenc felvételei.) RAB I Magya II. József császár, a kalapos magyar király, korának és a történelemnek sok találgatásra okot adó alakja. Egyéniségében nyoma sincs az abszolút uralkodók elvakultságának. Reformokról álmodik, rendeleteket hoz az emberi igazság és a haladás érdekében. Igyekszik megtorolni az évszázados bűnöket. A Fest megyei urak adóga- rázdálkodásainak kivizsgálására Szentendrére küldi kamarását, Ráby Mátyást, aki éppoly kérlelhetetlenül keresi az igazságot, mint a császár. Tudják, az uralkodó is, Rabi Mátyás is, hogy a hazai rend, a megyei urak, az úri huncutok nem engedik kideríteni a papíron is utolérhető csalásokat,, amik a nép- nyúzással egyenlők!. Ezek a cinkosok századokkal előbbi törvényekre és dekrétumokra illesztik rá a vádat, amellyel Ráby Mátyást megakasztják munkájában. Öt megmérgezik, barátját, Dacsó Marcit megölik. Börtön, szabadulás, újra börtön — de Ráby konokul keresi az igazságot a szentendrei parasztoknak. Nem találhatja meg, menekülnie kell, először Magyarországról, aztán Bécs- ből is: új uralkodó kerül a trónra, akinek semmi köze már József császár gondolataihoz, törekvései hez. Jókai a rendkívüli helyzet szülte hőst állítja elénk. A történelmi szituáció valóban nem mindennapi. A magyar urak szemében Ráby Mátyás osztrák bérenc, aki annak az uralkodónak segít, akit saját udvara sem tud megérteni. Még bonyolultabbá teszi Ráby küzdelmét Nicky grófnak, a helytartótanács elnökének magatartása, aki kellemetlenkedő, izgága karrieristának tartja Rábyt. Az urak az alkotmány cikkelyeivel és az uralkodó kalapjával fedik hitványságukat és csak a császári ütegek előtt — egymást szidva és utálva — hajlanak meg. Ebben az egérfogóban Ráby csak félhet. Nem is hős ő, mint maga mondja, de kétezer jobbágy igazsága és az urak bűnei cselekvésre késztetik. Hintseh György messze elkerülte — talán túl óvatosan is — a történelmi, kosztümös világ romantikájának buktatóit. Nem viszi le a nézőt az izgalmak bugyraiba, nem szándéka külsőségekben, verekedésekben, a szökés részletes leírásában elmerülve hatást kelteni. József császár nála az értelmes uralkodó rokonszenves egyszerűségében jelenik meg, akinek a kétezer jobbágy éppúgy alattvalója, mint „a karok és renRÁBY r film dek”. Ráby a császárral egyenrangú személyiség, a haladó eszmék szolgálatában. Társtala- nul állnak mindketten, mert az idő kerekét és az emberek gon« dolkodását altkor még nem lehetett meggyorsítani. Hintseh György e két ember találkozásait kitűnő atmqszférateremtő erővel adja elő. József és Ráby cinek a filmen. Nieky gróf és a Pest megyei urak már halványabbal-;, míg Mariskával, Ráby szerelmével és későbbi feleségével egészen mostohán bánik a forgatókönyv írásában is részt vevő rendező. Néhol a film tempója is lehetne gyorsabb, elevenebb. A francia tábornokkal esett találkozás pa- tétikus. Több melodrámatikus túlzás bánt a filmben, éppen az előkészítetlenség miatt. A történet befejezése indokolatlan, a film stílusához mérten értelmetlen is. Egy ember, aki sorsát és becsületét ráteszi az igazság kivívására, az a szabadság első órájában, a nyomasztó üldöztetést maga mögött hagyva* nem az éhségcsillapító falánkságban vallja meg legjobbik önmagát. Még akkor sem, ha a véletlen ezt így hozza. Ha a rendező ezzel a kéopel akarja lezárni mondanivalóját, képsorral kell megelőznie ezt a megoldást, hogy hihetővé vállon éss ne okozzon törést. A lélektani indokok nem hiányozhatnak a kének mögül! Sik Igor borús tónusú képei a gazdagon használt premier plánok még tovább hangsúlyozzak a rendező intellektuális beállítottságát. Páger Antal József császára Páger kiérett és magas rangú művészete mellett bizonyít. Két színpadon is szerepelt a közelmúltban nálunk ez a reformokat és igazságot kereső uralkodó, de Páger úi figurát teremtett ezekhez képest is: egyszerűbbet és mégis reálisabbat elődeinél. Kálmán György az európai műveltségű magyar jogászt^ Rábvt, úgy formálja meg, hogy az ő arcáról olvashatjuk le — félelméből és megvetéséből — a megyei urak hitványságát. Az ural? játéka már csak rossz magyarázat ahhoz, amit Ráby arcán látunk. Szirtes Ádám, Balázs Samu, Kovács Károly, Mádi Szabó Gábor és György László a figurákon belül vallanak a korról. Meszléry Judit ebben a filmben nem sokat bizonyíthat tehetségéről: a forgatókönyv írói megfeledkeztek róla. Bara Margithoz hasonló alkata és esz- köztelen játéka rokonszenvessé teszi. (farkas) Ha valaki ráérős perceiben a közutak forgalmát szemlél- geti, akikor elégedetten állapíthatja meg, hogy lovas nemzetből motoros nemzetté változtunk. A szemlélő elégedettségében nincs is hiba. Azokéban sem, akik vígan sarkantyúzzák a száguldó vasparipákat. De akadnak olyanok is bőven, álcák bosszankodnak állásra kárhoztatott járműveik mellett. Egyszerűen azért, mert nem tudnak vásárolni olyan elemi, filléres alkatrészeket, amelyek ismét mozgásba segítenék járművüket. Már több mint egy fél év suhant el azóta, hogy a motorkerékpár-alkatrészhiány problémáiról első ízben beszélgettünk Melicher Józseffel, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gyöngyösi járműboltjának vezetőjével. A mostani találkozásunk fő kérdése is tehát visszakanyarodik az első témához, illetve, hogy a tél folyamán történt-e valamilyen változás a motorosok javára? — Semmi lényegeset nem mondhatok. A múlt ősszel említett hiánycikkek közül csupán a porlasztóba szükséges szívatógumit lehet kapni. Ennek is örülünk, bár itt gyártják a megyében. Aztán egy megrendelőlapot mutat. A bekarikázott tételeket nem kapták meg. És bi- , nooy, főleg karikákat láttam a terjedelmes lapon. Ez a valóságban azt jelenti, hogy a megrendelt árunak csupán a 20 százalékát kapják meg. Sőt olyan Danuvia-alkatrőszek is eltünedeznek lassan, amelyeket a múlt évben még beszerezhettek a motortulajdonosok. Tudjuk, hogy az illetékes gyár termelése túlfeszített. Sok az exportkötelesség, így az alkatrészgyártásra már kevés idő jut. Ez tény, de ezt az igazságot nehezen értik meg azok, akiit használni szeretnék motor- kerékpár j alkat. Mert például kupiung-mozgótárcsa éppen négy darab szükséges egy Pannóniához. Ám a gyakran jelentkező vevőket hiányra hivatkozva utasítják) el az üzletből. Ugyanez vonatkozik a filléres teleszkóp-alkat részekre, a bowdenre, vagy a hengerfejre. — Most ismét olyasmit mondok, aminek örülnek a motorosok. Két év titán ismét lehet kuplungláncot kapni. Igaz, hogy drágább lett, de van! — mondja az üzletvezető. — Panaszt hallottam az autóizzó hiánya miatt is. — Az lehet. Még 1963-ban tartottunk autóizzót, de 1964- ben már nem kaptunk. így vagy a szervizbe kel vinni a kocsit, vagy Pestre mehet az autótól a j dortos égőért, «Bi mindenképpen több kiadást jelent. A biztonságosabb közúti közlekedés érdekében elrendelték a kerékpárok kivilágításét. Ennek elősegítésére be is szereztünk 200 darab dinamót. Égőt azonban nem tudunk adni hozzá. A hátsó világításhoz is van berendezés, de izzó nélkül. Ugyanezt mondhatom a motorkerékpár bilex- izzóval kapcsolatban is. — Ha már a közúti, közlekedésnél tartunk, akkor beszéljünk a bukósisakról is, mert használatát kötelezően elrendelték. De Gyöngyösön bukósisakot nem lehet kapni. — Egy hónap alatt 280 darabot adtunk el. Pillanatnyilag nincs raktáron. — Ez úgy tudom, leshet kapni a Spoilt- és Játékboltban is. — Csak lehetett. Visszaküldték a nagykereskedelmi vállalathoz, mert éppen holt szezon volt. így tehát ott sem lehet kapni. Nem importanyagok hiányáról beszéltünk, hanem olyan mindennap szükséges áruféleségekről, amelyeket hazai gyárak állítanak elő. Helyes lenne tehát. ha a belkereskedelmünk illetékese; alaoosabbam felmérnék a szükségletet. Sok ezer motoros bosszúságát szüntetnék meg a jobb áruellátással. Uaczifc Fixum Néhány szó a motorosok érdekében Lesz-e izzó a lámáiba — Bukósisak volt. de nincs
