Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-13 / 37. szám
világ proletárjai, egyesüljetek: AZ MSZMP HFVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 59 FILLÉR. S©I®|<sssé5SS ez országgyűlés ülésszaka Egyhangúlag elfogadták a költségvetésről szóló törvényjavaslatot Az országgyűlés szolidaritása a vietnami nép hősi harcával Magyarországon nem évülnek el a háborús bűnök rAz országgyűlés pénteki ülésén folytatódott az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. , - _ .. Az ülésen részt vett Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás— paraszt kormány elnöke, Apró Antal. Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai,’s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány ingjad A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést Polydk János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Bruiyó János: A vezetők bátran forduljanak a dolgozókhoz A pénteki ülés első felszólalója Berkes István, Fejér me. gyei képviselő volt. Rámutatott, hogy az 1365- évi költség- ■wetósi törvényjavaslat alapvető feladatként tűzi ki a gazdálkodás hatékonyságának javítását Ennek elősegítésére tett néhány javaslatot, elsősorban ä tárolási és szállítási problémák enyhítésére, majd ezután Brutyó János Nógrád megyei képviselő, — a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára — emelkedett ezólás- xa. Bevezetőiben közölte, hogy a költségvetést elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra javasolta. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek magukénak vallják, segítik, támogatják az 1965. évi terv feladatainak Valiira váltását és tevékenyen részt is vesznek a végrehajtás sokoldalú, felelősségteljes munkájában. Idei feladataink sikeres megoldása mind a gazdasági, mind a mozgalmi szervektől és vehetőktől egyaránt szervezettebb. átgondoltabb és felelősségteljesebb munkát igényel. Azonban kizárólag gazdasági intézkedésekkel, tervutasításokkal és az anyagi ösztönzéssel — bár ezeknek elsőrendű jelentősége van — nem oldhatjuk meg feladatainkat Eht Családipét nyugdíji Brutyó János ezután a takarékossággal foglalkozva hangsúlyozta: Az 1965. évi terv megvalósítása rendet, fegyelmet követel mindenkitől. Nemcsak a fizikai dolgozóktól, hanem a vezetőktől is. Különösen sok múlik a vezetőkön, annál is inkább, mert a fizikai dolgozók fegyelmezett, tervszerű munkájának, a zavartalan munkafeltételek megteremtése, a folyamatos munka biztosítása az alapja. Csak az a vezető követelheti meg a munkástól, hogy a törvényes munkaidő minden percét kihasználja, aki maga is fegyelmezett és gondoskodik arról, hogy az üzemben. _ a munkahelyen meglegyen minden. ami az egyenletes, folyamatos és biztonságos termeléshez szükséges. Nehéz annak a vezetőnek fegyelmet tartani aki az egyik héten mértéktelen „fekete” túlórát rendel el, já másik héten viszont asm tud as eddiginél jobban bell a dolgozók öntudatára, alkotó kezdeményezéseikben rejlő tartalékokra, a szocialista munkaversenyre, ezen belül is elsősorban a szocialista brigádmozgalomra támaszkodni, A párt és a kormány céljainak helyeslését bizonyítja a hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára kibontakozó szocialista munkaverseny-moaga- losn is. A nemes versenyben élen járnak a szocialista brigádok, amelyeknek száma már sók. ezer — mondotta, majd néhány brigád vállalását megemlítve hangsúlyozta: Tisztelet és elismerés illeti a kezdeményezőket. a szocialista munkaverseny valamennyi részvevőjét. A szakszervezeti mozgalom szívügyének tekinti a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolását és terjesztését. Szükségesnek tartja, hogy a vezetők minden vállalatnál, üzemben., munkahelyen bátran forduljanak a dolgozókhoz, megosztva velük gondjaikat, igényelve véleményüket, javaslataikat. Beszéljék meg a dolgozókkal a helyi tennivalókat, azt, hogy mit várnák tőlük és a vezetők feladatait. lék-emelés, "endezés munkát biztosítani a dolgozóknak. Az öntudatos, becsületes munkások sürgetik, hogy mindenütt rend és fegyelem legyen a termelésben. Ezért fogadták megértéssel azokat az intézkedéseket is, amelyek a mumkaerővándor- lés megszün tetését és a munka- fegyelem megszilárdítását célozzák. Elmondhatom: a dolgozók túlnyomó többsége helyesli a Munka Tcrvénykony- énels módosítását. Látja, hogy az új rendelkezés különbséget tesz a munkahelyükhöz hű, fegyelmezett, valamint a munkahelyüket gyakran változtató, saját egyéni érdekeiket a közösségi érdek rovására előtérbe helyező, fegyelmezetlen munkások között. Ezért kérik, hogy a vezetés legyen következetes, vonjon felelősségre mindenkit, aki vét az állami, a munkafegyelem ellem, alti a nép vagyonát hanyagságból, rossz- indulatból, vagy hozzá nem értésből rosszul kezeli, aki pocsékolja a reá bízott Só és holt munkát. Eleinte voltak!, akák mert nem ismerték teljes egészében a rendelkezéseket, aggodalmukat fejezték ki. Felhívták a figyelmünket, hogy a gazdasági vezetők nagyobb hatásköre esetleges önkényeskodésre is lehetőséget ad, A szakszerre* zetek minden üzemben, mám den munkahelyen ott vannak és fokozott kötelességüknek tartják, hogy az önkényeskedőkkel szemben is fellépjenek. Be ugyanolyan határozottsággal támogatnak minden olyan gazdasági vezetőt, alti helyesen alkalmazza a munkafegyelem megszilárdítását szolgáló kormányhatározatot. Azért hangsúlyozom a rendelkezések helyes alkalmazásának fontosságát, az elkövetett kisebb hibák is kedvezőtlen hatást válthatnak ki, gátolják a helyes elvek megfelelő érvényesülését. Így például rendkívül károsaik az olyan intézkedések, mint amilyenre az Orosházi Üveggyárban volt példa. A létszámcsökkentés végrehajtásakor többgyermekes családanyákat bocsátottak el elsőnek és csak közbelépésünkre vették őket vissza, s küldtek el hanyag, fegyelmezetlen munkásokat. Űj intézkedéseink lehetőségét biztosítanák gazdasági vezetőinknek, hogy megszilárdítsák a munkafegyelmet, s csökkentsék a munkaerővándojv lást. Ezt szolgálja a munka- viszonyban töltött évek kedvezményes beszámításának lehetősége is. Mégis előfordul, hogy a vállalatok nem szívesen élnek ezzel. Valamiféle terhes munkának tekintik. Ezért felkérem az illetékes minisztereket, hogy határozottan kísérjék figyelemmel a kiadott utasítások végrehajtását. Ismeretes, hogy röviddel a szakszervezeti bizottságok megválasztása után létrehozzák a munkaügyi vitákban illetékes döntőbizottságokat. Feltétlenül szükséges, hogy a gazdasági vezetők e szervek törvényes működéséhez a megfelelő segítséget megadják, s a feltételeket biztosítsák. örömmel üdvözöljük a pénzügyminiszter bejelentését, hogy még az idén felemelik a kétgyermekesek családi pótlékát és rendezik az 1959 előtt megállapított 1090 forinton aluli saját jogú nyugdíjakat. Ez az intézkedés egész népünk egyetértésével találkozik, hiszen elsősorban azokon segítünk — lehetőségeinkhez mérten —, akiknek leginkább szükségük van rá — mondotta, majd kijelentette: növekszik a kórházi ágyak, a bölcsődék, az óvodák férőhelyeinek száma, s több lesz az iskolai tanterem. Az elmúlt években tovább javultak az üzemi dolgozók munkakörülményei is. A technika fejlődése, az új munkásvédelmi törvény életbe léptetése hozzájárult ahhoz, hogy az iparban és a mezőgazdaságban is valamit csökkent a balesetek száma. De mégsem lehetünk elégedettek a helyzettel. Irányító szerveink és üzemeink nem használják ki azokat a lehetőségeket, amelyeket társadalmi rendszerünk nyújt a munka- körülmények javítására. Sajnos, üzemeinkben, munkahelyeinken is vannak még dolgozók — nem is kevesen —, alók bár felhívják figyelmünket, hogy használják a biztonságukat szolgáló berendezéseket, tartsák meg a balesetvédelmi rendszabályokat^ fittyet hánynak az előírásoknak. Ráadásul a különböző színtű vezetők között is akadnak olyanok, akik nem rendelik el, illetve nem tartják meg a balesetvédelmi rendszabályokat, s ezzel balesetet idéznek elő. Bruttyó János ezután arról szólt, hogy az utóbbi időben., a foglalkozási betegségek megelőzésében is jelentősen előre haladtunk. Sikernek könyvelhetjük el, hogy a bányászatban az utóbbi három évben egyötödére, az egész iparban pedig felére csökkent a szilikózisban megbetegedettek száma. Államunk nagy összegeiket fordít a dolgozók szociális ellátására. A költségvetés jó és megalapozott. Minden részlete a nép, a dolgozók érdekeit szolgálja, teljesítése tehát kötelesség — mondotta. Szakszervezeteink mindene megtesznek azért, hogy becsülettel megfeleljenek ezeknek, s hogy minden szervezett dolgozó tevékeny részvevője le* gyen a szocialista építésnek, á népünk jólétét, felemelkedését szolgáló célok megvalósításának. Eggri Gyula, ' ' Heves megyei képviselő felszólalása A következő felszólaló Egri Gyula, Heves megyei, képviselő arról beszélt, hogy a költség- vetés 1965-ben is jelentékeny összeggel támogatja a testnevelési és sportmozgalmat. Elmondta, hogy jelenleg hazánk lakosságának körülbelül 15 százaléka — mintegy másfélmillió ember — sportol tübbé-kevésbé rendszeresen, s több tízezerre tehető azoknak a társadalmi munkásoknak, aktivistáknak, vezetőknek a száma, akik a sportmozgalom szervezeteiben tevékenykednek. A továbbiakban rámutatott, hogy a magyar sportmozgalom vezetői — a tömegsport alapjainak szélesítésén kívül — nagy jelentőséget tulajdonítanak az élsport fejlesztésének, a nemzetközi találkozókon való helytállásnak, legjobbjaink eredményes szereplésének is. Mint mondotta, anélkül, hogy versenyzőink szereplését túlbecsülnénk, megállapíthatjuk, hogy sportolóink több sportágban ott vannak a világ legjobbjai között A nagy nemzetközi versenyeken csapataink sok barátot szereznek a magyar sportnak és hozzájárulnak ahhoz, hogy hazánk sport- kultúráját a világ legtávolabbi részein is megismerjék. — mondotta, majd kérte, ha lehet az eddiginél is jobban készüljünk fel a nagy versenyekre, az olimpiákra. Egri Gyula ezután az élvonalbeli sportolókkal szemben támasztott követelményekről beszélt A szerénység, a szorgalom, a mindennapi munkában való helytállás elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy a legjobb sportolók megbecsült tagjai legyenek szociaUsta társadalmunknak, követésre méltó példaképei fiataljainknak. Nem tarthat számot az igazi sportember elnevezésre az, aki kerüli a munkát, a semmittevésből akar hasznot húzni. A képviselő beszámolt arról, hogy az MTS országos tanácsa megtárgyalta a tömegsport fejlesztésének további lehetőségeit és megjelölte azokat a feladatokat, amelyeknek megoldásával növelhetik a rendszeresen sportolók számát. Hogyan lehetne e célt megvalósítani, ha elfogadnánk azt a vélekedést, hogy aki sportol, az természetszerűleg kevesebbet dolgozik? Ilyesfajta felfogás pedig nem ritka nálunk. Szép számmal akadnak olyanok, akik ha rúgni kezdik a labdát, már kedvezményt kérnek érte. Sokan vannak, akik csak akkor hajlandók sportolni, ha az egyesület ingyen ad felszerelést, pályát, oktatót, stlb.. s néha úgy fest a dolog, mintha csak az államnak, a közösségnek lenne érdeke, hogy sportoljanak a fiatalok, nem pedig azoknak, akik élvezik a testnevelés előnyeit. Ez a szemlélet akadályozza a sportmozgalom fejlődését, s kárt okoz . a fiatalok gondolkodásában is. Egri Gyula felszólalása befejező részében az idei év .sportbeli feladatairól szólt, majd bejelentette, hogy az 1965. évi költségvetési javaslatot elfogadja. Ollári István. Borsod megyei képviselő szólt a termeléssel, egy időben végrehajtott beruházásokról. Ezután az elnöklő Pólyák János szünetet rendelt el. Szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. Dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter beszéde Az első hozzászóló dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter volt. A beterjesztett 1965. évi költségvetés belső arányai azt mulatják, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó Vállalatok adják az állami bevételek egyötödét, a nyereségbefizetés 36 százalékát. Ez az adat aláhúzza azt a nagy felelősséget, amely a Kohó- és Gépipari Minisztériumra és vállalataira hárul az 1965. évi költségvetés végrehajtásában. —• A második ötéves terv elmúlt négy éve alatt a gépipar és a kohászat jelentősen fejlődött. Kohászatunk 23 százalékkal, gépiparunk 50 százalékkal növelte termelését. Nőtt kiemelt iparágaink — ezen belül elsősorban a híradástechnika — súlya gépiparunk termelésében. A kohászat és gépipar emelte exportterméketek kibocsátását is, gépipari vállalataink exportja az elmúlt négy év alatt 43 százalékkal növekedett. Jelentősen emelkedett a tartós fogyasztási cikk termelésé is. 1964-ben ötször több televízió-készüléket, hatszor több háztartási hűtőgépet adott gépiparunk a belkereskedelemnek mint 1969- ban. Vállalataink az új termékek hosszú sorát alakították ki, amelyekkel népgazdaságunk különböző ágazataiban, termelő üzemeiben, a mezőgazdaságban, a közlekedésben stb. találkozhatunk. Az eléri eredmények mellett azonban mind a kohászat, mind a gépipar fejlődésének üteme gyorsabb lehetett volna, ha belső tartalékainkat a gyártmányfejlesztés, a gyártásfejlesztés, a munka- és üzemszervezés, az anyaggazdálkodás területén a belső munkafegyelem megszilárdításával jobban kihasználjuk. Az anyaggazdálkodás hiányosságainak feltárására tárcánk a Magyar Nemzeti Bankkal karöltve 1964. év második fölében széles leteű vizsga1 atot folytatott. A vizsgálat megállapításai szerint termelő vállaltaink készleteinek 8—9 százaléka i.sm volt szükséges a termeléshez. A vállalata anyágnorma kialakításában és az anyaggazdálkodás rendjét szabályozó utasítás végrehaj(Foly tatása « 3. oldalonJ
