Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

világ proletárjai, egyesüljetek: AZ MSZMP HFVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 59 FILLÉR. S©I®|<sssé5SS ez országgyűlés ülésszaka Egyhangúlag elfogadták a költségvetésről szóló törvényjavaslatot Az országgyűlés szolidaritása a vietnami nép hősi harcával Magyarországon nem évülnek el a háborús bűnök rAz országgyűlés pénteki ülésén folytatódott az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. , - _ .. Az ülésen részt vett Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás— paraszt kormány elnöke, Apró Antal. Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai,’s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány ingjad A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést Polydk János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Bruiyó János: A vezetők bátran forduljanak a dolgozókhoz A pénteki ülés első felszó­lalója Berkes István, Fejér me. gyei képviselő volt. Rámuta­tott, hogy az 1365- évi költség- ■wetósi törvényjavaslat alapve­tő feladatként tűzi ki a gazdál­kodás hatékonyságának javítá­sát Ennek elősegítésére tett néhány javaslatot, elsősorban ä tárolási és szállítási problé­mák enyhítésére, majd ezután Brutyó János Nógrád megyei képviselő, — a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának fő­titkára — emelkedett ezólás- xa. Bevezetőiben közölte, hogy a költségvetést elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra javasolta. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek magukénak vallják, segítik, támogatják az 1965. évi terv feladatainak Va­liira váltását és tevékenyen részt is vesznek a végrehajtás sokoldalú, felelősségteljes mun­kájában. Idei feladataink sikeres meg­oldása mind a gazdasági, mind a mozgalmi szervektől és ve­hetőktől egyaránt szervezet­tebb. átgondoltabb és felelős­ségteljesebb munkát igényel. Azonban kizárólag gazdasági intézkedésekkel, tervutasítá­sokkal és az anyagi ösztönzés­sel — bár ezeknek elsőrendű jelentősége van — nem old­hatjuk meg feladatainkat Eh­t Családipét nyugdíji Brutyó János ezután a taka­rékossággal foglalkozva hang­súlyozta: Az 1965. évi terv megvalósítása rendet, fegyel­met követel mindenkitől. Nem­csak a fizikai dolgozóktól, ha­nem a vezetőktől is. Különö­sen sok múlik a vezetőkön, an­nál is inkább, mert a fizikai dolgozók fegyel­mezett, tervszerű munká­jának, a zavartalan mun­kafeltételek megteremtése, a folyamatos munka bizto­sítása az alapja. Csak az a vezető követelheti meg a munkástól, hogy a tör­vényes munkaidő minden per­cét kihasználja, aki maga is fegyelmezett és gondoskodik arról, hogy az üzemben. _ a munkahelyen meglegyen min­den. ami az egyenletes, folya­matos és biztonságos termelés­hez szükséges. Nehéz annak a vezetőnek fegyelmet tartani aki az egyik héten mértékte­len „fekete” túlórát rendel el, já másik héten viszont asm tud as eddiginél jobban bell a dolgozók öntudatára, alkotó kezdeményezéseikben rejlő tartalékokra, a szocialista munkaversenyre, ezen be­lül is elsősorban a szocialis­ta brigádmozgalomra tá­maszkodni, A párt és a kormány céljai­nak helyeslését bizonyítja a ha­zánk felszabadulásának 20. év­fordulójára kibontakozó szo­cialista munkaverseny-moaga- losn is. A nemes versenyben élen járnak a szocialista bri­gádok, amelyeknek száma már sók. ezer — mondotta, majd néhány brigád vállalását meg­említve hangsúlyozta: Tisztelet és elismerés illeti a kezdemé­nyezőket. a szocialista munka­verseny valamennyi részvevő­jét. A szakszervezeti mozgalom szívügyének tekinti a dolgo­zók kezdeményezéseinek fel­karolását és terjesztését. Szük­ségesnek tartja, hogy a veze­tők minden vállalatnál, üzem­ben., munkahelyen bátran for­duljanak a dolgozókhoz, meg­osztva velük gondjaikat, igé­nyelve véleményüket, javasla­taikat. Beszéljék meg a dolgo­zókkal a helyi tennivalókat, azt, hogy mit várnák tőlük és a vezetők feladatait. lék-emelés, "endezés munkát biztosítani a dolgozók­nak. Az öntudatos, becsületes munkások sürgetik, hogy mindenütt rend és fegye­lem legyen a termelésben. Ezért fogadták megértéssel azokat az intézkedéseket is, amelyek a mumkaerővándor- lés megszün tetését és a munka- fegyelem megszilárdítását cé­lozzák. Elmondhatom: a dol­gozók túlnyomó többsége he­lyesli a Munka Tcrvénykony- énels módosítását. Látja, hogy az új rendelkezés különbséget tesz a munkahelyükhöz hű, fegyelmezett, valamint a mun­kahelyüket gyakran változtató, saját egyéni érdekeiket a kö­zösségi érdek rovására előtérbe helyező, fegyelmezetlen mun­kások között. Ezért kérik, hogy a vezetés legyen következetes, vonjon felelősségre minden­kit, aki vét az állami, a munka­fegyelem ellem, alti a nép va­gyonát hanyagságból, rossz- indulatból, vagy hozzá nem értésből rosszul kezeli, aki pocsékolja a reá bízott Só és holt munkát. Eleinte voltak!, akák mert nem ismerték teljes egészében a rendelkezéseket, aggodalmu­kat fejezték ki. Felhívták a fi­gyelmünket, hogy a gazdasági vezetők nagyobb hatásköre esetleges önkényeskodésre is lehetőséget ad, A szakszerre* zetek minden üzemben, mám den munkahelyen ott vannak és fokozott kötelességüknek tartják, hogy az önkényeske­dőkkel szemben is fellépjenek. Be ugyanolyan határozottság­gal támogatnak minden olyan gazdasági vezetőt, alti helyesen alkalmazza a munkafegyelem megszilárdítását szolgáló kor­mányhatározatot. Azért hang­súlyozom a rendelkezések he­lyes alkalmazásának fontossá­gát, az elkövetett kisebb hi­bák is kedvezőtlen hatást vált­hatnak ki, gátolják a helyes elvek megfelelő érvényesülését. Így például rendkívül károsaik az olyan intézkedések, mint amilyenre az Orosházi Üveg­gyárban volt példa. A létszámcsökkentés vég­rehajtásakor többgyerme­kes családanyákat bocsá­tottak el elsőnek és csak közbelépésünkre vették őket vissza, s küldtek el hanyag, fegyelmezetlen munkásokat. Űj intézkedéseink lehetőségét biztosítanák gazdasági veze­tőinknek, hogy megszilárdít­sák a munkafegyelmet, s csök­kentsék a munkaerővándojv lást. Ezt szolgálja a munka- viszonyban töltött évek ked­vezményes beszámításának le­hetősége is. Mégis előfordul, hogy a vállalatok nem szívesen élnek ezzel. Valamiféle terhes munkának tekintik. Ezért fel­kérem az illetékes minisztere­ket, hogy határozottan kísér­jék figyelemmel a kiadott uta­sítások végrehajtását. Ismeretes, hogy röviddel a szakszervezeti bizottságok meg­választása után létrehozzák a munkaügyi vitákban illetékes döntőbizottságokat. Feltétlenül szükséges, hogy a gazdasági vezetők e szervek törvényes működéséhez a megfelelő se­gítséget megadják, s a feltéte­leket biztosítsák. örömmel üdvözöljük a pénzügyminiszter bejelentését, hogy még az idén felemelik a kétgyermekesek családi pót­lékát és rendezik az 1959 előtt megállapított 1090 forinton aluli saját jogú nyugdíjakat. Ez az intézkedés egész népünk egyetértésével találkozik, hi­szen elsősorban azokon segí­tünk — lehetőségeinkhez mérten —, akiknek leginkább szükségük van rá — mondot­ta, majd kijelentette: növek­szik a kórházi ágyak, a böl­csődék, az óvodák férőhelyei­nek száma, s több lesz az is­kolai tanterem. Az elmúlt években tovább ja­vultak az üzemi dolgozók mun­kakörülményei is. A technika fejlődése, az új munkásvédel­mi törvény életbe léptetése hozzájárult ahhoz, hogy az iparban és a mezőgazdaságban is valamit csökkent a balese­tek száma. De mégsem lehe­tünk elégedettek a helyzettel. Irányító szerveink és üze­meink nem használják ki azokat a lehetőségeket, amelyeket társadalmi rend­szerünk nyújt a munka- körülmények javítására. Sajnos, üzemeinkben, mun­kahelyeinken is vannak még dolgozók — nem is kevesen —, alók bár felhívják figyelmün­ket, hogy használják a bizton­ságukat szolgáló berendezése­ket, tartsák meg a balesetvé­delmi rendszabályokat^ fittyet hánynak az előírásoknak. Rá­adásul a különböző színtű ve­zetők között is akadnak olya­nok, akik nem rendelik el, il­letve nem tartják meg a bal­esetvédelmi rendszabályokat, s ezzel balesetet idéznek elő. Bruttyó János ezután arról szólt, hogy az utóbbi időben., a foglalkozási betegségek meg­előzésében is jelentősen előre haladtunk. Sikernek könyvel­hetjük el, hogy a bányászatban az utóbbi három évben egyötödére, az egész iparban pedig fe­lére csökkent a szilikózis­ban megbetegedettek száma. Államunk nagy összegeiket fordít a dolgozók szociális el­látására. A költségvetés jó és meg­alapozott. Minden részlete a nép, a dolgozók érdekeit szol­gálja, teljesítése tehát köteles­ség — mondotta. Szakszervezeteink mindene megtesznek azért, hogy becsü­lettel megfeleljenek ezeknek, s hogy minden szervezett dol­gozó tevékeny részvevője le* gyen a szocialista építésnek, á népünk jólétét, felemelkedését szolgáló célok megvalósításá­nak. Eggri Gyula, ' ' Heves megyei képviselő felszólalása A következő felszólaló Egri Gyula, Heves megyei, képviselő arról beszélt, hogy a költség- vetés 1965-ben is jelentékeny összeggel támogatja a testneve­lési és sportmozgalmat. Elmond­ta, hogy jelenleg hazánk lakos­ságának körülbelül 15 százalé­ka — mintegy másfélmillió em­ber — sportol tübbé-kevésbé rendszeresen, s több tízezerre te­hető azoknak a társadalmi munkásoknak, aktivistáknak, vezetőknek a száma, akik a sportmozgalom szervezeteiben tevékenykednek. A továbbiakban rámutatott, hogy a magyar sportmozgalom vezetői — a tömegsport alapjai­nak szélesítésén kívül — nagy jelentőséget tulajdonítanak az élsport fejlesztésének, a nem­zetközi találkozókon való helyt­állásnak, legjobbjaink ered­ményes szereplésének is. Mint mondotta, anélkül, hogy ver­senyzőink szereplését túlbecsül­nénk, megállapíthatjuk, hogy sportolóink több sportágban ott vannak a világ legjobbjai között A nagy nemzetközi verse­nyeken csapataink sok ba­rátot szereznek a magyar sportnak és hozzájárulnak ahhoz, hogy hazánk sport- kultúráját a világ legtávo­labbi részein is megismer­jék. — mondotta, majd kérte, ha lehet az eddiginél is jobban készüljünk fel a nagy verse­nyekre, az olimpiákra. Egri Gyula ezután az élvo­nalbeli sportolókkal szemben támasztott követelményekről beszélt A szerénység, a szorga­lom, a mindennapi munkában való helytállás elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy a legjobb sportolók megbecsült tagjai le­gyenek szociaUsta társadal­munknak, követésre méltó példaképei fiataljainknak. Nem tarthat számot az iga­zi sportember elnevezésre az, aki kerüli a munkát, a semmittevésből akar hasz­not húzni. A képviselő beszámolt arról, hogy az MTS országos tanácsa megtárgyalta a tömegsport fej­lesztésének további lehetősé­geit és megjelölte azokat a fel­adatokat, amelyeknek megol­dásával növelhetik a rendsze­resen sportolók számát. Ho­gyan lehetne e célt megvalósí­tani, ha elfogadnánk azt a vé­lekedést, hogy aki sportol, az természetszerűleg kevesebbet dolgozik? Ilyesfajta felfogás pedig nem ritka nálunk. Szép számmal akadnak olyanok, akik ha rúgni kez­dik a labdát, már kedvez­ményt kérnek érte. Sokan vannak, akik csak ak­kor hajlandók sportolni, ha az egyesület ingyen ad felszere­lést, pályát, oktatót, stlb.. s né­ha úgy fest a dolog, mintha csak az államnak, a közösség­nek lenne érdeke, hogy spor­toljanak a fiatalok, nem pedig azoknak, akik élvezik a test­nevelés előnyeit. Ez a szemlé­let akadályozza a sportmozga­lom fejlődését, s kárt okoz . a fiatalok gondolkodásában is. Egri Gyula felszólalása be­fejező részében az idei év .sportbeli feladatairól szólt, majd bejelentette, hogy az 1965. évi költségvetési javasla­tot elfogadja. Ollári István. Borsod megyei képviselő szólt a termeléssel, egy időben végrehajtott beru­házásokról. Ezután az elnöklő Pólyák János szünetet rendelt el. Szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott a ta­nácskozás. Dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter beszéde Az első hozzászóló dr. Hor­gos Gyula kohó- és gépipari miniszter volt. A beterjesztett 1965. évi költ­ségvetés belső arányai azt mu­latják, hogy a Kohó- és Gép­ipari Minisztériumhoz tartozó Vállalatok adják az állami be­vételek egyötödét, a nyereség­befizetés 36 százalékát. Ez az adat aláhúzza azt a nagy fele­lősséget, amely a Kohó- és Gép­ipari Minisztériumra és válla­lataira hárul az 1965. évi költ­ségvetés végrehajtásában. —• A második ötéves terv el­múlt négy éve alatt a gépipar és a kohászat jelentősen fejlő­dött. Kohászatunk 23 százalék­kal, gépiparunk 50 százalékkal növelte termelését. Nőtt ki­emelt iparágaink — ezen belül elsősorban a híradástechnika — súlya gépiparunk termelésében. A kohászat és gépipar emelte exportterméketek kibocsátását is, gépipari vállalataink export­ja az elmúlt négy év alatt 43 százalékkal növekedett. Jelen­tősen emelkedett a tartós fo­gyasztási cikk termelésé is. 1964-ben ötször több tele­vízió-készüléket, hatszor több háztartási hűtőgépet adott gépiparunk a belke­reskedelemnek mint 1969- ban. Vállalataink az új termékek hosszú sorát alakították ki, amelyekkel népgazdaságunk különböző ágazataiban, terme­lő üzemeiben, a mezőgazdaság­ban, a közlekedésben stb. talál­kozhatunk. Az eléri eredmények mellett azonban mind a kohászat, mind a gépipar fejlődésének üteme gyorsabb lehetett volna, ha belső tartalékainkat a gyárt­mányfejlesztés, a gyártásfej­lesztés, a munka- és üzemszer­vezés, az anyaggazdálkodás te­rületén a belső munkafegye­lem megszilárdításával jobban kihasználjuk. Az anyaggazdálkodás hiá­nyosságainak feltárására tár­cánk a Magyar Nemzeti Bank­kal karöltve 1964. év második fölében széles leteű vizsga1 atot folytatott. A vizsgálat meg­állapításai szerint termelő vál­laltaink készleteinek 8—9 százaléka i.sm volt szükséges a termeléshez. A vállalata anyágnorma kialakításában és az anyaggazdálkodás rendjét szabályozó utasítás végrehaj­(Foly tatása « 3. oldalonJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom