Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

AZ MSZMP HEVES MFGVF.I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVL évfolyam, 28. szám. ARA: 50 FILLER 1965. február 3., szerda ^DliIőüpj, iző-viwm. fa toledÁ Heves harcok Kongóban Mahagi már hatodszor cserélt gazdát — Csőmbe Brüsszelben tárgyal — Éles nemzetközi tiltakozás az Izvesztyija tudósítója fogva tartása ellen LEOPOLDVILLE (MTI): Továbbra is igen heves harcok dúlnak Kongó keleti részén a felkelők és a fehér zsoldosok vezette kormány­csapatok között. A kongói hadsereg főparancsnoksága Leopoldville-ben bejelentette, hogy az elmúlt órákban Ma­hagi és Mwenga városok tér­ségében folytaik hadművele­tek. A felkelők mindkét várost elfoglalták, de később a kor­mánycsapatok ismét megve­tették a lábukat. Ezzel Maha­gi immár hatodik alkalom­mal cserélt gazdát. A főpa­rancsnokság szerint a felkelők támadást haj­tottak végTe a Tanganyi- ka-tó északi partján fek­vő Uviha ellen is, ahová a kormánycsapatok erősítéseket vontak össze. Eközben Csőmbe Brüsszel­ben a belga kormány képvi­selőivel tárgyalt. Az újság­írókat megzavarta a tárgya­lások különös menete: „Ple­Uiabb tüntetés Sasebóban Tegnap hajnalban befutott a sasebói kikötőbe a 2552 ton­nás Sea Dragon („Tengeri sárkány”) nevű amerikai atomtengeralattjáró. A dél- japáni kikötőben folytatód­tak az előző nap megkezdő­dött tömegtüntetések a hí­vatlan látogatás ellen. A hajnali órákban a kikötő be­járatánál, valamint az Egye­sült Államok ottani támasz­pontjának főbejárata előtt izzó hangulatú tüntetések folytak, s a részvevők szánra nöttön nő. A felvonulók so­rában szocialista, kommunis­ta, szakszervezeti aktivisták, s a helyi lakosság képviselői meneteltek. náris ülést” tűztek ki a Csőmbe vezette kongói dele­gáció és belga szak-küldött­ségek között. Ezt a tárgya­lást először elhalasztották, végül teljesen lefújták, s most pedig az a hír járja, hogy mégis összeülnek a tár­gyalófelek, hogy megvitassák a két ország függőben levő pénzügyi problémáit. Az ese­ményekből megfigyelők arra következtetnek, hogy a házi perpatvarba keve­redett két ország képvi­selői még mindig nem kerültek közelebb az ösz- szebéküléshez. Mint ismeretes, Csőmbe kü­lönböző meggondolásokból felmondta a külföldiekkél kötött bányaszerződéseket, s ezzel borsot tört a belga tő- • keérdekeltségek orra alá. Csombét egyébként a ter­vek szerint Baudouin király < is fogadja, majd a kongói < miniszterelnök színe elé já- í rulnak a belga üzleti körök £ képviselői. A nemzetközi újságíró szervezet a TASZSZ prágai £ jelentése szerint táviratot intézett s leo- poldvilie-i kormányhoz, amelyben élesen tiltako­zott Hohlov, az Izvesztyi­ja tudósítója fogva tartá­sa ellen és követelte az újságíró hala­déktalan szabadon bocsátá­sát Távirat ment Prágából! az afrikai újságírószövetség­hez is, kérve a testvérszerve- < zet közbenjárását Újra fellángolt a laoszi zendülés VIENTIANE (MTI): A vientiane-i lázadók ágyú- tüzet nyitottak a velük szem­ben álló katonai erőkre. Ez­zel a laoszi „jobboldal jobb­oldalának” zendülése megint fellángolt. Hétfőn este úgy bánt. hogy a jobboldali frakció ellenőr­zése alatt álló Vientiane-ban sikerült letörni azoknak az erőknek a belső zendülését, amelyek Bounleut Sikosy ez­redesnek vezetésével szembefordultak az ott állomásozó, egyébként szintén a jobboldal; ve­zetés alatt álló katonai erők többi részévet A vientiane-i kormányhoz hű csapatok főparancsnoka, Kouprasith Abhay tábornok, ugyanis megállapodott a zen- dülökkel, hogy feladják ál­lasaikat. Az angol és acz amerikai; katonai attasé az egyik félté] ; a másikhoz futkosott, meg-; próbált közvetíteni a zendü" < lók és a hadsereg másöt ré- I sze között. Ez a közvetítés azonban sl- < kertelennék bizonyult: AFP jelentése szerint a kora ; délutáni órákban, az nlfimátum lejártával eldördültek az első ágyú­lövések. Az összetűzést állítólag a zendülők kezdőmén yezték, amikor a Bounleut ezredes segítségére siető egységek, amelyeket egy Kham Kong nevű tábornok vezet, megér­keztek a fővárosba vidéki laktanyájukból és ágyúzni kezdték az Abhay tábornok csapatainak kezén levő Chi- rtaimo katonai tábort. A háziipari szövetkezet gyöngyösi részlegében sokfele szolgailatassal sietnek a kosság segítségére. Pintér Géz íné láthatóan elégedett az itt készített új pulóverral. öt éve dolgozik együtt a Kosztán-brigád. Ki tudja, hány kézi csomózásé pétim? szőnyeg fcerült már ki azóta Marika, Ica néni, Pannika és Kati keze alól. Négyszázmilliárd forinttal gyarapodott az ország vagyona 2363-mal több ax ipartelep, háromsxor annyi a gyáripari dolgoxó, mint 1938-ban A felszabadulás 20. évfor­dulójának közeledtével a Köz­ponti Statisztikai Hivatal is sorra felméri, hogy a 20 év alatt mennyit fejlődött, gya­rapodott az ország. Hazánk a második világháborúban em- beráldozatakban és anyagiak­ban történelmének legna­gyobb veszteségét szenvedte. Négyszázezer magyar pusz­tult el. a közvetlen anyagi károk értéke pedig elérte a 22 milliárd pengőt, vagyis a háború előtti 4—5 esztendő teljes nemzeti jövedelmét. Előrehaladásunkat a leg­szemlél tetőbben a nemzeti jövedelem alakulása fejezz ki, amely a KSH előzetes adatai szerint 1964-ben 176 százalékkal magasabb volt, mint 1949-ben, s több mint háromszorosa az 1938. évi­nek. A nemzeti jövedelem 1949. óta évente átlagosan 7 százalékkal növekedett, há­rom és félszer olyan gyor­san, mint a második világ­háborút megelőző 15 eszten­dőben. E fejlődés gyors üte­me az ország vagyonát lé­nyegesen megnövelte és emel­te a lakosság jólétét. Jelenleg 710 milliárd fo­forint értékű vagyona van az országnak, ennyi az épületek, gépek, félkész és készáruk, vagyis az úgynevezett álló- és for­góeszközök értéke, kereken 400 milliárd forinttal több, mint a háborút megelőző utolsó békeévben. Ebben a vagyonba azonban nincsenek beleszámítva a lakosság sze­mélyi tulajdonában levő ér­tékek, amelyek több tíz mil­liárd forintra tehetők. Az ország gazdagodásának a termelés nagymérvű növe­kedése a forrása. A magyar ipar ma 358 százalékkal töb­bet termel, mint 1949-ben, ezen belül azonban például a gyógyszeripar 48-szorosára, a műszeripar 23-szorosára, a híradástechnika 16-szorosara, a vegyipar, a gumi- és mű­anyag-, továbbá a bútoripar szintén több mint tízszere­sére növelte termelését. A mezőgazdasági termelés 45 százalékkal fcfeoKÖdott Bw belül azonban sokkal gyor­sabb ütemben növekedett a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó, a lucerna és egyéb fontos termények ter­melése. A népgazdaság nagy összegeket költött beruházá­sokra, jelenleg 6475 iparte­lep dolgozik hazánkban, 2363-mal több, mint 1938-ban. A gyáriparban körülbelül há­romszor annyian dolgoznak, mint a háború előtti utolsó békeévben, a keresők összlétszáma pedig a legutóbbi felmé­rések szerint' elérte a 4 790 000-et, tehát majd­nem minden második magyar állampolgárnak van közvetlen jövedelme. Egyrészt a reálbérek növe­kedésével, másrészt a foglal­koztatottság állandó fokozó­dásával és a „borítékon kívü­li” juttatások növekedésével lényegesen javult 20 év alatt a lakosság anyagi helyzete. 1964-ben a munkások és al­kalmazottak egy keresőre ju­tó reált»'« 70 százalékkal volt magasai*», iránt 1949- < ben és mint 1938-ban. A < munkás és alkalmazotti, né- < pesség egy főre számított jö-< vedelme azonban a valóság- < ban ennél is nagyobb mér- < téfcben növekedett, ha fi gye-; lembe vesszük, hogy a csalá-; dokon belül egyre többen; dolgoznak. Ily módon az egy lakosra jutó jöv®- 1 delem körülbelül kétszer ' akkora, mint 1938-ban, vagy mint 1949-ben. A parasztság jövedelme is jelentékenyen nőtt, bár még így is mintegy 15 százalékkal alacsonyabb, mint a munká­soké és alkalmazottaké. Az egy lakosra jutó havijöveder lem egyébként (beleértve a csecsemőket és aggastyáno­kat is), jelenleg átlagosan kö­rülbelül 1200 forint, ennek egy részét azonban — minv egy 23 százalékát — nem pénzben, hanem borítékon kívüli juttatás, mint például nyugdíj, táppénz, ingyenes egészségügyi ellátás, oktatás formájában kapják. (MTI) A toledá hímzőrészleg közel kétmilliós évi termelési1 vei kapott. A bedolgozókkal, együtt mintegy kétszáz áss készíti exportra a szép kézimunkákat. Kása Lászlóné és leld Lászlóné a pávamintás térítőt nézi. (Foto: Kere Sikeres szovjet rakétakísérlet MOSZKVA (TASZSZ): A Szovjetunióban sikerrel bocsátottak fel egy k objektumok pályára bocsátását szolgáló új típusú he kétát. A rakéta több mint 13 000 kilométer távols, Csendes-óceán felszínén ért célba. Repülés közben minden egyes fokozata az adó ramnak megfelelően működött. Utoisó fokozatának nagy pontossággal az adott körzetben csapódott be. Minthogy a kísérletek jó eredménnyel zárultai 3-án. határidő előtt, szabaddá teszik a tengerhajóz repülőgépek számára a Csendes-óceánnak azt a ré lyet a TASZSZ január 9-i közleményében jelölt a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom