Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-11 / 35. szám

Csatározások a jóléti alap körül MINDEN vállalatnál és in­tézménynél, üzemnél és egyéb önálló gazdasági alappal ren­delkező szervnél a dolgozók előtt ismertetik az igazgatói alap felosztását, — mire költe­nek. A hatvan százalékkal nincs is semmi baj, mert az jutalmazási keret, azt külön­böző rendelkezések határozzák meg, hogy kinek — mennyit?! Kicsit problémásabb a negy­ven százalék, ami a jóléti ala­pot jelenti, s ami a dolgozók szociális, sport- és kulturális igényeit van hivatva kielégí­teni. E felett az összeg felett az üzemi tanács, vagy ennek hiányában a szakszervezeti bi­zottság dönt. Ezt vizsgálni mentünk el Egerben a Finommechanikai és Vasipari Vállalathoz, meg­nézni, hogyan, mire költötték az igazgatói alapot. A főkönyve* lönővel, a szakszervezeti bi­zottság titkárával s a vállalat főmérnökével. beszélgettünk erről a kérdésről, s tapaszta­latunk egyáltalán nem meg­nyugtató. Az igazgatói alap negyven százaléka 15 ezer forint, körül mozog. Munkásakadémiákra 800 fo­rint (előadók tiszteletdíja) ta­pasztalatcsere az akadémia hallgatóinak 1050 forint (vol­tak is Ózdon az üzemben (nő­bizottságnak 5000 forint) mi­kulásra, nőnapra, gyermeknap­ra) a Helyiipari Sportklub tá­mogatására 3000 forint. Rádió és televízió előfizetésére 2100 forint. Vállalati kirándulásra 13 000 forint (ezt áthozták erre ez évre, mert kevés az 530 dol­gozót érintő vállalatnál) Egyéb Kiadásokra ugyancsak 13 000 forintot szavaztak meg s eb­ből fedezték a nyugdíjba me­nők; jubilálok, KISZ-esküvők, munkás-paraszt találkozók ajándékait, vettek egy padló­kefélő gépet, amit a dolgozó nők nagy örömmel fogadtak. Ezer forintot kifizettek a strand kabinbérletéért, s sport- mérkőzésre, műsoros estre, színházba vették jegyet, tehát arra költötték, amire kellett. E FELSOROLÁS csupán a főkönyvelői álláspont, ö a számok embere, mást nem mondhat, mint azt, amit a kar- ton mutat. De... A javaslatok között szere­pei ugyanis egy ilyen tétel: mérnökképzésre — fiatal egyetemista ösztöndíjára — hatezer forint. Mire ezt a ja­vaslatot megszavazták, addig­ra az összegnek hült helye lett a jóléti alapbóL A főköny­velő és a főmérnök állítása sze­rint a hatezer forintot ebből az összegből kellet volna fedezni, mert ide sorolható, itt „csikar­ható ki” a pénz, s érte egy jó Nagyon sokán várakoznak. Néhanyan szorosan az ajtó mel­lé állnak, mások kis csoportok­ban beszélgetnek, a türelmet­lenebbek pedig idegesen járkál­nak. Minden hónap első pénte­kén megismétlődik ez a kép Gvongyösön, a városi tanács épületében, a kisterem előtti folyosórészen. A lakásügyi társadalmi bi­zottság ilyenkor hallgatja meg a lakásigénylőket. Mégsem a bizottsághoz ko­pogtatunk be, hanem a városi tanács vb-elnökéhez, dr. Raft Miklóshoz. Tőle kérünk felvi­lágosítást a lakáshelyzetről. Kik kapják a lakást? Ha az idei lekásúpítési prog­ramot nézzük meg, kedvező képet kapunk. A terv szerint ebben az évben 160 lakást ad nak át Gyöngyösön, és hozzá­kezdenek további 280 lakás megépítéséhez, amikbe jövőre lehet maid beköltözni. Az OTP a Kálvária-parton élké­szíttet további ötven lakást, míg magánerőből mintegy száz lakás megépítésére lehet szá­mítani. Miután a Földművelésügyi Minisztérium már megküldte az engedélyét a mezőgazdasá­gilag hasznosított terület men* tesítésére. ezzel az üggyel kőt esetben is foglalkoztunk ko­rábban. a városi tanács az igényeknek megfelelő mennyi­ségű telket tud az OTP-nék értékesítésre átadni a város északi részén, a Petőfi utca folytatásában. A lehetőségek tehát kecseg­tetőek. Mégis nyitott a kérdés: műszaki vezetőt kaptak volna néhány év múlva. Tapasztala­tuk már van, mert Kerezsi Géza, aiki két esztendeje vég­zett a vállalat ösztöndíjával, nagyszerűen ellátja feladatát, meg vannak vele elégedve, tehát őt követhette volna más is. De... Kiss Jenő, s. szakszervezeti bizottság titkára, a következőt mondja: — Nyugodtan betervezhet­ték volna a javaslatunk alap­ján a vállalatfejlesztésd alap­ba, vág}1 a fel nem osztható nyereség terhére ezt a hatezer forintot, hiszen úgysem lehe- ritt kifizetni a nyereséget csak 26 napra, és sok pénz megma­radt. A jóléti alappal annyira óvatosan kell bármi, hogy min­dem-e jusson, szerintem ebből n«>.n telt mérnökképzésre. Kü- lönben is nagy a harc, mert a i'őkönyvelőnő sportellenes és azt hiszi, hogy minden áron forintot akarok én kicsikarni a helyi sportklubnak, aminek ve­zetője is vagyok. Kell a pénz, nem mondom, de csak törvé­nyes úton. — Tudomásunk van arról, hogy 11 ezer forintot a fel nem osztható nyereségből adtak tá­mogatásként a sportnak. — Igen. Ügyse lehetett kiosz­tani, s a dolgozók egyet is ér­tettek vele! — Háromezer forintot en­nek ellenére megszavaztak az igazgatói alap jóléti keretéből is. — Igen, ez is igaz, de ez kevés. Még egy futballíelsze- relést is vettünk az „egyéb” költségek terhére — ezt már a főkönyvelő mondja. MINDEZEK ellenére még­sem értjük, hogy nem tudták megszavazni azt a bizonyos 6 ezer forintot, ami a mérnök­képzés hozzájárulását jelentet­te volna?! — A legnagyobb baj, hogy a szakszervezet megkérdezése nélkül is döntenek bizonyos kérdésekben. Mi jogon döntött például az igazgató úgy, hogy a fiatalok táborozásáért 15 ezer forintot utal ki a jóléti alap­ból az idén " — teszi fel a kér­dést a szakszervezeti titkár. — Nem ért veié egyet? — kérdem. — Az már másik kérdés. Egyetértek, de miért nem kér­dezik meg a szakszervezetei? A jóléti alap felosztása felett a szakszervezet dönt. A joga­inkhoz ragaszkodunk. Még nem volt meg az üzemi tanács ülé­se, miért döntenek nélkülünk? így hát határvillongás van a vállalat vezetése és a szakszer­vezeti bizottság között, aminek az az. eredménye, hogy a jö­vendő mérnök hatezer forintja nines biztosítva, ennek „híjján” az állami lakásokat kik és ho­gyan kaphatják meg? Tudni kell ehhez, hogy az iparfej­lesztés céljára a lakások mint­egy íiö—70 százaléka kötött rendeltetésű. A fejlődő ipar szakember-szüségletének ki­elégítésére szolgál. A bérlő ki­jelölése teljesen az érintett üzem joga. A kérvény útia A lakásigénylési kérelmet a városi tanács lakásügyi elő­adójához kell eljuttatni. A jo­gosultság elbírálása után nyil­vántartásba veszik az igénylőt, minden kötelező ígéret nél­kül. A tanács testületé áitaJ választott lakásügyi társadal­mi bizottság a kérvények alapján mérlegeli a kérelme­ző helyzetét, ha szükséges, személyesen is meghallgatják a kérelmezőt. Ez történik meg minden hónap első péntekjén. A személyes meghallgatást minden esetben helyszíni szemle követi. Ezután követ­kezik a rangsorolás, annak megállapítása, hogy a kérel­mező igényét körülbelül mi­korra tudják kielégíteni. Pél­dául: egy éven belül, vagy csak öt év múlva. A rendelkezésre álló lakás­keretre név szerint és laká­sokra megjelölve készítik el javaslatukat, ami a bizottság indokolását is tartalmazza, A listát tizenöt napra a tanács hirdetőtábláján kifüggesztik, hogy mindenki megtehesse észrevételét. aztán nincs ösztöndíjasuk. Nincs, pedig kellene mint egy falat kenyér. A szakszervezeti bizottság titkára azt mondta, hogy a fő- íőkönyvelőnő így nyilatkozott: „mindent a sportnak akar az szb-titkár, mert ő a vezetője a helyi sportklubnak”. Mind ezt alátámasztotta a főmérnök, akinek véleménye szerint „úgy­is sok baj van a nyakukba só­zott sportolókkal, s nagyon kel­lene a mérnök”. (A sportolók ügyét külön megvizsgáljuk a vállalatnál, s ha úgy igaz, aho­gyan a főmérnök nyilatkozott, akkor itt egy kis ..rendcsinálás­ra’’ van szükség ) így most már érthető, hogy miért maradt 1c a megszavazott összegből a mérnökre szánt 6 ezér forint, de egyáltalában nem megnyugtató. A főköny­velőnőt nem hinnénk sportelle­nesnek, hiszen a fel nem oszt­ható nyereségből 11 ezer forint, a jóléti alapból háromezer fo­rint ment sportra, emellett a2 egyéb keretből (amin esetleg porszívót vehettek volna) sport- felszerelést vásároltak. A sport nem panaszkodhat. Nem tánc­ruhát vettek, nem is dzsessz- dobot, hanem sportfelszerelést. Érthetetlen tehát, hogy miért nem szavazták meg azt a hat­ezer forintot, ami minden bi­zonnyal behozta volna az árát. Egy jó mérnök tud olyan mun­kakörülményeket teremteni, olyan eljárásokat kidolgozni, ami évek múlva az ő taníttatá­sának árát magasan „behozza” az igazgatói alapban, s megte­remtheti egy nagyon jól dolgo­zó vállalat alapjait tudásával, felkészültségével, s nem utolsó­sorban hálájával! Még csak egyetlen megjegy­zést. Jó, ha a szakszervezet harcos. Jó, ha kiáll a jogaiért, s kell is. Nemhiába született SZOT-határozat a jogok bőví­téséről, de azért nem szabad egyoldalúan felfogni a dolgot, s ha az szb-titkár kulturos, ak­kor mindent arra, ha sportos, akkor mindent oda tepemi. A szakszervezeti bizottság titká­rának legszebb erénye a tár­gyilagosság, s az, ha minden dolgozónak f levelem be veszi az óhaját, s a többség akarata, a többség kívánsága szerint kép­viseli ügyeiket gazdasági és egvéii fóniTv>r*Van ePvaránt. REMÉLJÜK, jókor szól­tunk. mert az 1985. évi igazga­tói alao felosztására mrt csak ezután kerül fuyr, s a megfonto­lás és eevcT+e+és. a vállalat ér­dekeinek és a dolgoeők érrlolf- yédelmének rvs? reV* - '-a TO. lenti maid a döntés alaniát. És nemcsak az Egri Finom­mechanikai és Vasipari Válla­latnál ... Cs. Adám Év» Csak tizenöt nap leteltével, a beérkező észrevételek mérle­gelése mellett erősíti meg a tanács-vb a kijelölést. A ki­utalást pedig az igazgatási osztály adja. Most, február végén első ízben kerül sor a lakáskulcs ünnepélyes kere­tek között történő átadására a városi tanács nagytermében. Van-e „lelépés”? Gyakran 'beszélnek arról, hogy ügyes emberek pénzért, amit .belépésnek” emleget­nek, könnyen jutnak lakás­hoz. Különösen akkor, ha va­laki elköltözik a városból Ilyenkor a rági főbérló át­játssza a lakást annak, aki őt megfizeti Dr. Raft Miklós, a városi ta­nács vb-elnöke úgy véli, hogy ilyen eset nem fordulhat elő, mert minden olyan családot, amely érvényes írásbeli kiuta­lás nélkül költözik be egy la­kásba, ha kell, kar-hatalommal lakoltatja ki a tanács szak­igazgatási szerve. Az sem lehetséges de. Raft Miklós szerint, hogy a lakás­ügyi társadalmi bizottság bár­melyik tagja kötelező ígéretet tegyen bárkinek mert még a régi lakásokhoz is csak az előbb ismeretetett úton juthat hozzá bárki. Egy személyben senki sem tud lakáskiutalást elintézni. H valaki megkísérel- né kijátszani az érvényes ren­delkezéseiket, az fegyelmi vét­Naplórészlet Szombaton lesz húsz éve, hogy fővárosunkat, Buda­pestet, a Szovjet Hadsereg felszabadította. Ebből az al­kalomból közöljük Darvas József Naplórészlet című írását. ★ I anuár húszadika, dél- után. Közel három hét óta vagyak kint először az utcán. Razziázó csendőrnyomozók, nyilasok, srapnel- és aíknazáporok, sza­kadatlan gépfegyverzuhatagok s bombát szóró repülőgépek elől volt húsz napig egyetlen, utolsó menedék a sötét, mocs­kos pinceodu. Nemcsak nekem, hanem egész családomnak. Fe­leségemnek. hűséges társam­nak a bújdosásiban és két ki­csi gyermekemnek. Az egyik még csak hároméves, a másik négy és fél, s máris tízhónapos bújdosó múlt áll mögöttük. Még most is látom elpityeredő kis szájukat, hallom sírós kér­dezésüket: „Édesapám, mikor megyünk haza?” Haza ... Az otthon . . Köny­veim, íróasztalom s a másik szobában két kicsi gyerekágy. Egy sötét, nedves pinceodu maradt belőle, ebben a rommá lőtt idegen házban, ahová két hónapja sodort a véletlen. A romok fölött — egészen alacsonyan, mintha az ég ge­rendába ta is leszakadt volna — sötét, komor fellegek »úlyosod- tak. Mint kiterjesztett szár­nyú dögkeselyűk. A Nagy­körút felől füst gomolyog, szétterülve, nehéz szárnyalás­sal. Csönd van, iszonyú csönd. Mára már elpihentek a ráták és a Stormovikok, az ágyúk és az aknavetők is elhallgat­tak, csak a Kálvin, tér táján pattog néha egy-egy géppisz­toly. Kezdi már húzni függö­nyét az este, hogy berek essze a mai felvonást, s elfedje a szörnyű díszleteket. Állok és hallgatom, hogyan ver a szívem. Néha kihagy, s utána egy erős dobbanással szétüöki ereimbe a vért. hogy szinte belésajog a testem. So­ha sem volt bajom-a szívem­mel. Mintha a legutóbbi napok kegyetlen emlékeit akarná megőrizni: így, ilyen rémületes sajgással éreztük megdobbani ott lent a pince mélyén a föld szívét, amikor reggeltől estig, szakadatlanul jöttek a repülő­gépek. s leszórták bombáikat. Tudtuk, hogy nem ránk va­dásznak, hogy nem a békés polgári lakosságot akarják megsemmisíteni, s az volt a legszömyűbb, a rémületben, hogy éppen most kell meghal­nunk. amikor küszöbünkön a régen várt szabadság. Hogy minden ágyúgolyó, minden bomba, ami közelebb hozza a séget követne el, amit a tanács szigorúan megtorolna. Tény. hogy a lakásügyi ha­tóságok feszült légkörben vég­zik munkájukat. Sok körülöt­tük a mendemonda. A bejelen­téseset minden esetben kivizs­gálják, de ezek a bejelentések, inkább gyanúsítgatásoknak mi­nősíthet®!:. Az alaptalan szó­beszéd pedig csak nehezíti az egész ügyvitelt. Ha valaki bi­zonyítható visszaélésről tud, ennek feltárását a tanács el­várja. És a jövő Arra a kérdésre, mikorra várható a gyöngyösi nehéz la­káshelyzet lényeges enyhülése, a városi tanács vb-elnöke nem tud határozott választ adni. Egyfelől nem ismerik még a következő évek lakásépítési programját másfelől azt sem tudják, hogy a megépülő laká­sok közül mennyit kapnak az üzemek, és mennyi marad meg a lakosság igényeinek kielégíté­sére. Remélhető, hogy a közeli években a feszültség arányai­ban megváltozik. A legtöbb lehetőséget az OTP által végeztetett építkezések és a foghíjas telkek társas házak­kal történő beépítése nyújtja. A lakásigénylők tehát nem ha­gyatkozhatnak csupán az ál­lamra, akinek módja van rá, vegye igénybe az OTP hitelak­cióját. Vagyis: sok-sok türelemre van még szükség Gyöngyösön. Sajnos, vigasztalóbb megállapí­tásokat nem tehetünk. G. Molnár Ferenc milliók szabadulását százak­nak áshat tömegsírt. Ingó csó­nakként mozgott a pince, a csuromvizes falakból furcsa módon por füstölt fel, fölöt­tünk omlott a ház, s mi min­den bombazuhanásnál ezt érez­tük: így dobban utolsót a szív, így áll meg az élet... C íme, mégis itt vagyok. mégis élek. Romok között, porló törme­lék tetején, mint dülöngélő ré­szeg, megyek a Nagykörűi fe­lé ... A barikád tövében két né­met katona hullája. Az egyi­ket ismertem. Négyen vagy öten tanyáztak az udvarunkon, még néhány nappal ezelőtt is. Egyikük, egy csontos arcú, sö­tét tekintetű, nyurga legény, a végzet baglya volt! Kihabzó szájjal beszélt, rikácsolt, és rázta az öklét: azt hihette vol­na az ember, hogy dühöng és átkozódik, pedig csak nyomo­rult, szűkölő siránkozás volt minden szava. Elmondta na­ponta tízszer, hogy odahaza, Németországban, meghalt az anyja, meghalt az apja. meg­halt mindenkije, egyedül ma­radt a családiból, ott volt Sztá­lingrádnál, majd lent a Krím­ben, harmadszor van most be­kerítve, de érzi. innen nem szabadul élve. Valami állati félelem szűkölt a hangjában ... Társa, alacsony, szőke le­gény. nevetve csitította. Vala­mi hetyke, pöffeszkedő bizako­dás ült kerek, vörhenyes ar­cán, s egyre azt bizonygatta, hogy itt vannak már a felmen­tő csapatok. Hitler nem hagy­ja fiait, a győzelem is biztos, jönnék a csodafegyverek, s pár hét múlva újra a Kárpátoknál lesznek az oroszok. Beszélt, nevetgélt, fütyörészett; hetyke kis germán kakas volt a vég­zet szemétdombján. S most ’tt fekszik a lábam előtt és eltor­zult arcán mintha a rémült csodálkozás kérdezése mereve­dett volna meg: hát ez lehet­séges? ... í \dább néhány orosz ka­v tona ácsorog. Rajtuk s rajtam kívül nincs eleven lény a közelben. Talán nem is szabad kint járni az utcán? Ott megyek ed előttük, nem szólnak rám. Inkább szánakoz­va nézik imbolygó, tétova lép­teimet; lehet, azt hiszik, hogy valakimet keresem a romok között... 1 szó hiplvelt 32 Érdekes, hogy a magyar nyelv — bár a magyar nép év­századokon át állattenyésztő nép volt — a pásztorra egye­temes érvényű magyar kifeje­zést nem ismert, illetve ma sem ismer. A pásztor ugyanis a la­tin pastor magyarosított for­mája. Az egyetemes elnevezés helyett a pásztor szó az állat» tenyésztési csoportok szerint, sőt még azokon belül is tovább tagozódott. Kor és állapot sze­rint ötféle pásztora is volt egyazon állatfajnak, mind­egyik névleg megkülönböztet­ve: Az elnevezéseik (betűrend­ben) így alakultak: 1. ártányos, 2. bárányos, 3. bikás, 4. bivalyos, 5. csikós, 6. csődörös, 7. csürhés, 8. ellető, 9. esztrengás, 10. falkás, 11. fejős, 12. garabós, 13. göbölyös, 14. gulyás, 15. kanász, 16. ka­nos, 17 kecskés, 18. kondás, 19. kocás, 20. kosos, 21. málacos, malacos, 22. meddős, 23. nyá­jas, 24. ökrös, 25. rideg, 26. ső- rós (ez egyezik a göbölyössel), 27. süldős, 28, tehén es, 29. ti­nóé, 30. iinős, 31. üriis, 32. üszős. TASNADI VARGA ÉVA: Ébre«» tő Cseng az óra, Itt a perc! kispajtásom, mikor kelsz? Reggel van már gyerekek! Mindjárt készen legyetek! Kiskabát, nagy kabát, fussunk most az úton át. Szól a csengő itt vagyok! Talán ötöst is kapok! (Szávay Edit rajzával) Szám piramisok Jó számta-nos vagy? Igen? Akkor, ha gondosan, figyel­mesen tanulmányozod az alábbi számpiramisokat, hamarar san megérted, milyen szigorú törvényszerűségek érvénye­sülnek itt — nem pedig rejtélyes véletlenek, mint ahogy a8 első pillanatban vélné az ember. I. IX» + 2 = 11 12X9 + 3 — 111 123X9 + 4 = 1111 1234 X 9 + 5 = 11111 12345X9 + 6= 111111 123456X9 + 7 = 1111111 1234567 X 9 + 8 = 11111111 12345678 X 9 + 9 = 111111111 n. 1 X 3 + 1 = 9 12X3 + 2 = 98 123X8 + 3 = 987 1234 X 8 + 4 = 987 12345 X8 +5 = 987 123456 X 8 + 6 = 987 1234567 X 8 + 7 = 987 12345678 X 8 + 8 = 987 123456789 X 8 + 9 = 987 III. 9X9 + 7 = 88 98 X 9 + 8 = 888 987X9 + 5 = 8888 9876 X9 + 4 = 8888. 98765 X 9 + 3 = 888888 987654 X 9 + 2 = 8888888 9876543 X 9 + 1 --= 88888888 98S6SÍ32 X 9 -±- 0 — »(‘»füftigt Lakásgondok Gyöngyösön

Next

/
Oldalképek
Tartalom