Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-24 / 46. szám
FélmiUiárd felett a megye taharéhbetét^úllomúnya 18 millió lóriul csak kamatra — 59 gépkocsi a megyében takarékbetét'kony vhol - 2i ezer kútfőidre utazót látlak eí valutával — 10 miiiió totó- és lottószelvény egy év alatt Húsz éve halt meg Aiekszej Tolsztoj 1945. február 23-án, amikor Moszkvában tüzérségi díszsor- tűz köszöntötte a Berlin felé közeledő szovjet hadsereget, utolsót dobbant Alekszej Tolsztoj szíve. A nagy szovjet író számos műfajban alkotott maradandót. Alekszej Tolsztoj írói honoráriumából a háború idején egy tankot ajándékozott a frontnak. A tank Beljavjev fő. hadnagy parancsnokságával végigküzdötte á háborút és eljutott Berlinig. A tankgyár dolgozói a harckocsi kicsinyí- tett mását elküldték Tolsztojnak. Az író a modell oldalára mindennap rávezette, hogy hány kilométer van még hátra Berlinig. Ez az emléktárgya ma is megtalálható Alekszej Tolsztoj múzeummá átalakított moszkvai lakásán. Az értekezlet tökéletesen unalmas volt. Füst, ásítás, monoton előadás, érdektelen téma, — meg kell örülni! Az óra másodpercmutatója időnkint szundít . egyet, az idő nem is áll, de . Hsszafelé halad. Még néhány perc és egyszerűen kirohanok, csak zsebemben nem száz arany, hanem egy beugrató meghívó lesz. Most veszem észre, hogy a sarokban egy csinos nő ül. Selymes hajú. ívelt szájú, s hála az asztalnak, láthatóan formás lábú... Észreveszi, hogy nézem, visszamosolyog ... Milyen huncut szeme van! Aprókat toppant kis csizmáiéban és most úgy tesz, mintha nagyon el lenne foglalva a tollal a kezében és a papírral az asztalon. Félrenézek, de úgy. hogy azért, lássam• pikáns profilját... Néz... néz... néz! Engem! A fene enné meg. de megfogadták az okos tanácsot: máris vége ennek az igazán érdekes értekezletnek. (—ó) Kinek van igaza? A férj olyan megjelenésű ember, hogy a látszat szerint csak a legjobbakat lehet feltételezni róla. Vékony, közép- termetű, haja már kicsit őszül, arcvonásai kiegyensúlyozottak inkább szellemi dolgozónak tarthatnánk, csak kemény uj- jai bizonyítják, hogy két keze munkájából élt. Élt? Válóban eltartotta családját? Feleségét, két gyermekét? Nézzünk körül Palovics Dezső háza táján. MENNYIT KERESETT? Legalább ezer—ezerötszáz forintot adott haza egy hónapban, állítja magáról Palovics Dezső. Ha csali az óvodás kislány öltözködéséből ítélnénk, bizony íthatóak lennének Palovics Dezső szavai. A családi veszekedés, a kiabálás rendszeres volt Palovi- cséknáL Az asszony sokszor kényszerült ismerősöknél menedéket keresni. Nagyoibbik lányát vitte magával, a kisebb, a pólyás, néha a lakásban maradt. A férfi ennivalót követelt az asszonytól. De nem volt miből főzni. Palovics a gyerekeknek rendszeresen, vitt haza cukrot, csokoládét. íme. az apai szeretet megnyilatkozása. Arra azonban már nem gondolt. van-e kenyér otthon, tudnak-e mit enni a gyerekek? Talán nem dolgozott Palovics Dezső? Dehogy nem! Eljárt napszámba, a háztáji gazdaságokban vállalt munkát, építkezésen is segítkezett Egy napra száz forint és egy liter bor járt a munkáért. A rendszeres munka mellett legalább kétezer forintot kereshetett volna. És minden, napra jutott volna egy liter bor. Ebből a keresetből szépen élt volna a család, Palovics Dezső is kielégíthette volna a szesz utáni vágyát. A család azonban nyomor- gott. nem volt otthon ennivaló. Hogy lehet ez? ELMENT VOLNA A MUNKA TEMETÉSÉRE Mit mondanak a szomszédok? Hogyan ismerték Palovics Dezsőt? Középtermetű, barna, halk szavú asszony. Megfontoltan mondja a szavakat. Néhány házzal arrébb lakik, de ismerik Palovicsékat. — Rendszeresen ivott a férfi. Olyan ember, aki elmenne a munka temetésére. A családját üldözte. A község orvosa is hasonlóan nyilatkozik. Ö az asszonyt veszi védelmébe. — Nagyon szereti a gyerekeit. A kisbabát állami gondozásba kellett vennünk ideiglenesen, hogy könnyítsünk rajta. Hetekig agitálták az asszonyt, amíg ráállt. Hihetetlen, hogyan tudta ilyen rendesen nevelni a gyerekeket. Mindig azt nézte, kis krajcárjából hogyan akasszon, ruhást a lányára. Idősebb néni a család patró- nusa. Ö így beszélt — Sokszor kínáltam meg étellel a szegény asszonyt és a kislányt Nem kiértek volna azok a világért sem, de tudtam, milyen szűkösen élnek. Ez az igazság! Szeresd felebarátodat! Ha volt egy Ms maradék, odadugtam nékik. Elvesztette már minden fogát. háta meggömyedt. hangja is megfakult az idős bácsinak. Nála házépítésen dolgozott a férfi. — Mindennap megkapta a bort, ahogy dukál. Esteiként kikérte a száz forintot. Mondtam neki: te Dezső, jobb lenne az egyszerre. Mire ő: megdolgoztam érte, adja ide. Hát, mit tehettem? Pedig nem maradt meg nála a pénz. Kevés volt a bor, amit tőlem kapott. Napközben is átment a szomszédiba bort inni. Hát, ilyen ember. Javakorabeli, erős testű férfi az, akinek a háztáji gazdaságában vállalt munkát Palovics, — Hat—nyolc napot dolgozhatott nálam tavaly. Reggel időben kiment, vitte magával a liter bort Megtörtént, hogy reggel Mlenckor már úgy beivott. haza kellett küldenero. Több kárt tett volna a szőlőben, mint amennyi hasznot hajtott volna. Behívták valamelyik pincébe, ott itta le magát. KI KIT SZERET? Az asszony vékony arcú. vékony testű. Csípőficamos. Még most is menti a férfit. Hűséges, félénk tekintettel, riadtan, néz az emberére. Még a szemével is könyörög hozzá: nézze a családját, a két ártatLan gyereket, mielőtt a száját ® borba mártaná. Igaz. hogy Palovics időmként eljárt dolgozni. Nem is vokc rossz munkás. Pénzt is vitt ha. za. Aztán nagyobb részét visz. szakövetélte. Kellett az italra. Ha beivott, nem állhatott meg előtte senki. Hiába figyelmeztették a szomszédok, neki ne®» parancséi senki, vágott visz- sza. — Kérdezzek meg. látták-e, amikor konzervet vittem haza, mert az asszony nem főzött! — hozza fel a legfőbb érvét Aztán kiderül, azon a napon, amikor a konzervet vette az üzletben, a felesége még a kórházban volt. Palovicsot azonban ez a körülmény nem zavarja. Nem adott neki az asz- szony enni, ezt hajtogatja* hogy bizonyítsa: az elkeseredés kergette az italhoz, az asszony az oka, amiért a borban keresett vigasztalást A szomszédok azonban egészen mást mondanak. Egyikük sem védi a férfit, de mindenki csodálja az asszony kitartását, haülatiain. energiáját, hangyaszorgalmát. Ügy néznek rá, mint egy hősre. Persze, az együttérzés, a cső. dálat mit sem változtat a család helyzetén. Ahogy Palovics Dezső bánik a családjával, az már törvényeink ellenére van. És amiért elmondtuk Palo- vicsék szomorú sorsát: először is a társadalom aktív segítségét kérjük. Palovics Dezső nem elveszett ember. Lehet még életmódján változtatni. Tud dolgozni is, ha akar. Nézzenek rá, kísérjék figyelemmel életét a szomszédok, a község vezetői. Másodszor: az ital... Aba- sár a bor hazája. Arra azonban vigyáznunk kéjl, hogy Aba- sár jó boráról és ne borivóiról legyen .,hírhedt”. A társadalmi és a hivatalos szervek sokat tehetnek és kell is, hogy tegyenek ezért. Már csak azért is, mert a községben dolgos, szorgalmas nép lakik. G. Molnár Ferenc Merre tart a mai felnőttség? Űiitás — bátortalan szerelmeseknek. Érdekes és rendkívül aktuális vitát olvastam a minap az „Óvodai Közlönyben. A teljes oldalas szerkesztőségi cikk azt elemezte: merre tart a mai felnőttség? A lap kitűnő szerkesztőségére jellemző, hogy rögtön hozzászólásokat is közölt, amelyben nemre és szobatisztaságra való tekintet nélkül mondták el a lap papír- hajó-készítői véleményüket a mai felnőttekről. A cikk és a hozzászólások olvastán különösen megfogott az a mély és sokoldalú tájékozottság, amivel a vita részvevői rendelkeznek, s a példáknálc, érveknek minden el- vonatkozottságtól mentes volta, „Majd megnövök én” — jeligével az teafát hozzászóló azt fejtegette, hogy a felnőttség brutális és diktatórikus, gyűlöli a kialakult sémákat, s az ember alig szok- ja meg a guminadrágot, máris egy nagyobbfajta edénykét dugnak alája, amelyet mire megszokna, ismét kézen fogva vezetik át egy kis és meglehetősen unalmas helyiségbe. Ebből is kiviláglik, hogy fogalmuk sincs az önálló akaratról, egyéni elgondolásról, ami naqyon- is elgondolkodtató a világ jövőjét illetően. „Jogom van a cumihoz” — e jelige alatt a hozzászóló azt fejtegeti, hogy a felnőtteknek elképzelésűk sincs a cumi filozófiai hatásáról. Ök füstölgő, égető vacakot büdösítenek, de azt nem engedik meg, hogy egy becsületes óvodás bevonuljon cumijával a sarokba, s azt rágogat- va tűnődjön, hogy mi lesz belőled, emberke .,. „Spenót, menj haza” írja jelmondatának egy újabb hozzászóló és azt a pszichés hatást fejtegeti, amely a spenótevés kényszerítésével kialakul az óvodásban. Kiszolgáltatottnak, védtelennek és üldözöttnek érzi magát emiatt, meggyülöli környezetét, bizalmatlanná válik mindennel és mindenkivel szemben, s mire megnő, undorító fráter lesz belőle. Véleménye szerint a mai felnőttek jó részét is a spenóttal rontották el annak idején. Számos és igen értékes hozzászólás után a megjegyzéseket azzal zárta vitoösszefoglalóként az * „Óvodai Közlöny”, szerkesztősége, hogy j kétség sem férhet* most már: a felnőttek * társadálmániik fejlő- ♦ tíése rossz irányba| tart. Itt az ide je, hogy ► o három-öt évesek, * ha kell ülösztrájkkal, $ de határozottan lép- í jenek közbe, mert a; mai apák, s anyák § még rosszabb nagy- J apák és nagyanyák * lesznek. Márpedig ♦ szülő nélkül még j megvan egy óvodás, * de a nagyszülők nélkül, helyesen és jól, viselkedni tudó nagy- ^ szülők nélkül ez el-» képzelhetetlen. Min- ♦ den nemzet támasza .$ és talpköve — a> nagymama. Esetleg \ még a nagypapa —• fejezte be az igen ér-1 dekes vitát az „Óvo-% dai Közlöny”. | (egri) * Sokan látták a televízióban, hallották a rádióban,/ s olvashatták országos lapjainkban az OTP vezérigazgatójának tájékoztatását arról, hogyan áll jelenleg az ország takarékos dolgozóinak betétállománya, hogyan dolgozott a milliárdos vagyonnal az Országos Takarékpénztár, s hogyan futotta éppen e nagy összeg miatt arra, hogy a rászorulóknak segítséget nyújtsanak. A milliártíok és milliós számokkal való gazdálkodás e hatalmas méreted azonban nemcsak országosan ilyen nagyok, megyénkben is «•Jc a takarékos embert i»t is megnőtt a bizalom a takarékpénztárak iránt, s az élet- szín vonal emelkedése, a családok előre tervezése meghozta itt, Heves megyében is az eredményeket Tájékoztatást kértünk az OTP Heves megyei igazgatóságától, s a' számok — valóban meglepőek. Az elmúlt év végén 468 millió forint volt a megye betétállománya, s hogy mennyire gyorsan növekszik, mutatja egy még magasabb eredmény: ma, két hónappal az új év megkezdése után, már 540 millió a takarékbetét-állomány, tehát több mint félmilliárd! Az elmúlt esztendőben csak kamatként 18 millió forintot fizetett ki a takarékpénztár, s az emelkedést látva már arra számítanak, hogy ez az idén 20 millió fölé emelkedik. Az OTP-fiókok, a takarékszövetkezetek és a posták 83 ezer betétkönyvet kezelnek a megyében. 54 millió forint értékű gépkocsi-nyereménybetét van, s már eddig 59 kocsit nyertek a szerencsés tulajdonosok. Ez a szám talán magában véve nem sok, de ha azt is hozzátesszük, hogy ennél több gépkocsit a 19 megye közül csak Borsodban <* nyertek, akkor máris többet mond. Csak a múlt évben 27 gépkocsi került így Heves megyébe! Az iskolai nevelő munka, nem utolsósorban a takarékos- sági napok felvilágosító, propaganda-előadássorozata ráirányította a figyelmet a takarékosságra. Már az iskolában megkezdődik ez a tevékenység, iskolás gyermekeinknek másfél millió forint megtakarított pénzük volt az elmúlt évben takarékbélyegként tartalékolva Ugyancsak a takarékossági mozgalmat szolgálják az üzemi bankok. A megyében 19 ez er KST-tug gondoskodik arról, hogy decemberben a megnövekedett kiadásoknak eleget tudjon tenni, s év végén tudjon mihez nyúlni. Ez a hatalmas pénzforgalom teszi lehetővé, hogy az OTP vállalni tudja a lakosság szükségleteinek kielégítésében a kölcsönző szerepét. Hogy a legérdekesebbet említsük: oz ; elmúlt évben 21 ezer Heves megyei dolgozót segítettek valutával ahhoz, hogy külföldre menjen. Egy év alatt 1169 családi házat, 37 társasházat, 40 sorházai, 40 szövetkezeti lakást adtak át s ezek mindegyike OTP -segítséggel épült. Tíz év alatt a megyében a takarékpénztár segítségével egy falunak megfelelő ház épült, szám szerint: 10 2401 E nagy pénzt és energiát le foglaló kölcsönzés mellett azonban vannak a kisebb juttatások is, amelyek az embereket egyszerűbb vásárláshoz, családi háztartásuk bővítéséhez segítik. Több mint tízezei dolgozó kapott az elmúlt évben személyi kölcsönt, s 11 millic forintot fizettek ki áruvásárlásra. De van egy másféle kapcsolat is: a totó, lottó, amely a megye szinte minden emberét közelebb hozza az OTF-hez. 1964-ben 10 millió szelvényt vásároltak a ne agyé területén. Ezzel szemben több mint 170 ezer nyereményt fizettek ki, köztük . 79 darab négytalálatost, 6 darab 13+1-e: nyereményt. Közel négymillióra tehető a tárgynyeremények értéke, így összesen 23 millió forintot „hozott” a 10 millió értékű szelvény a két szerencsejátékban, Ezjek a számok — tények. Az emelkedés pillanatnyilag megvan, mintha egy kis tanácstalanság lenne az emberekben, hogy vajon mire is költsék megtakarított pénzüket? Egy- egy nyár eleji vagy őszi, „lakodalmi” időszakban azonban hirtelen megnő a kivevők száma, de ez érthető is, hiszen a céltakarékosság időzített, s a pénz forgása addig is biztosított. (Á. É.) Mi olaszok és a nők Olása film mindig nevetsége®. Ki veszi ezt észre? Szabad-e ezt észrevenni? Hm. (Ezt a hümmöt egy teltkarcsú asszony férjétől hallottam, amint ment kifelé a nézőtérről és válaszolt félesége kérdésére.) A férfiak — Mario Carote- nuto, Gino Bramieri, Walter Chiari, Raimondo Vianello, Aldo Fabrizi és Alberto Lupo — igen aktívan és szellemesen hazudoznak a szerelmi sikerek elérése érdemében, a nők viszont — Anita Durante, Milena Bettini, Moira Orfei, Sandra Mondaini, Ave Ninchi és Ua Zoppeli — csábítóan csinosak ahhoz, hogy a pa jkos bősök megszédüljenek. A magyar hangok közül Dómján Editet, Kohut Magdát, Váradi Hédit, Márkus Lászlót, Kálmán Györgyöt, Somogy- vári Rudolfot és Greguss Zoltánt kell megemlítenünk. (farkas) novellák közt a legsikerültebb, hangvételét és tempóját tekintve is. A modem Boccaccio is így írta volna meg ezt a ponyvagyártó élelmes fiatalembert — felsülésével együtt.) A kereskedelmi üzletkötő „doktorka” is belemerülne a szabad éjszakába, ha az erdei kalandot nem zavarnák meg útomállók, akik még azt is kiderítik vetkőztetés közben, hogy a lánynak hamis ékszert ajándékozott a félszeg gavallér. Játéknak és erkölcsi tanulságnak talán legmegfelelőbb lehetne a zöldségárus és mészáros házaspár remekül induló kvartettje, de az író és rendező a helyzetkomikumért a mélyebben rejtőző mondanivalót feláldozza. Az olasz filmeknek ez a jókedvű önleleplezése, tükörbe nézése nem téveszti el hatását a nézőnél. A most bemutatott öt filmnovella azonban nem a Válás olasz módra fajtájából való: felszínesebb. A rendezőt nyilvánvalóan csaj: a komikus helyzetek rögzítése izgatja. Mintha két kifordított tenyérrel és behúzott nyakkal mondaná: Ilyenek vagyunk mi, egy adott pillanatban. S mi, akik a nézőtéren kuncogunk, bűntudat nélkül tesszük fel a néma kérdést: ilyen nevetségesek tudunk lenni mi is? Hiszen a hazugság a szerelemben Ogy látszik, mióta Boccaccio felfedezte a ruha és a társadalmi helyzet felöltésének és levetkőzésének furcsa komikumát a szerelem és a házasság viszonylatában, azóta a nők és a férfiak egyformán csúfondáro- san nevetnek a férfiak szerelmi balsikerein. Még akkor is, ha közben magukra gondolnak és arra, hogy a hűség mellé lépni csalt hazugsággal, csak hazugság árán lehet. S nem mindig biztos a siker, a ragyogó látszat ellenére sem. Ezért a káröröm a legszebb öröm — mint ebben az esetben is a mozilátogatónál. A rendező, i Hario Girolami öt novellában, könnyed hangon gúnyolódik az olasz férfiakon, akik autóban és anélkül, pénzt és fáradságot nem kímélve, bizonyosfajta veszélyt sem kerülve lépnek félre. Az egyiket az édesanyja kéri számon pofonnal apró szerelmi szélhámosságai miatt és azért, mert hitvány játékába őt is, az édesanyját is bevonta. Ginot ártatlanul viszi el a szerelmes asszonnyal együtt az erkölcsrendészet, pedig menynyi mindent kéllett végigszenvednie — semmiért. A ripacs színész saját bombasztikus hazugságaiban bukik fel, megy lépre olcsó trükkjei közben. Nemcsak mi nevetjük Id, hanem azok is, akik hiúságát „kielégítették”. (A film-
