Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-19 / 15. szám

A következő lépésen a sor „1964-ben a népgazdaság to­vább fejlődött, javult a lakos­ság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátása”. — Ezzel a tömör megfogalmazással kez­dődik a Központi Statisztikai Hivatal jelentése az elmúlt esztendő népgazdasági tervé­nek teljesítéséről. Ami e sum- mázás mögött van, azt a sta­tisztika nyelvén ki lehet fejez­ni számokkal, amelyek maguk helyett is beszélnék, adatok­kal, helységnevekkel, — de ki lehet fejezni emlékeinkkel is. Az elmúlt esztendő, bár nem hozott „döntő” fordulatot a népgazdaság fejlődésében, a szocializmus építésében, mégis jelentős esztendeje volt ha­zánk fejlődésének. Szerény és serény, dolgos hétköznapjaink nyomán a nemzeti jövedelem több mint 4 százalékkal emel­kedett a megelőző évhez ké­pest, és a nehéz esztendő elle­nére még a mezőgazdaság ter­melése is valamelyest megha­ladta az 1963 évit. Az ipar fejlődését vizsgálva rendkívül örvendetes, hogy munkásosztályunk áldozatkész munkája nyomán mintegy 3 százalékkal túlteljesítette az éves teljes termelési tervet, és ami különösen örvendetes — és ez a magyar ipar világszín­vonalhoz való felzárkózását érinti — az átlagosnál is gyor­sabban nőtt a vegyipar terme­lése. Nemcsak új létesítmények léptek be az ipar termelésének A külkereskedelem, a köz­lekedés, a beruházások, a la­kás-építkezések volumene, ha nem is ad okot elbizakodott­ságra — sőt! —, tío minden­esetre azt igazolja, hogy e te­rületeken is számottevő az előbbre lépés, hisz például csak a lakásépítkezéseknél összesen mintegy félszázezer új lakás nyújt otthont az új la­kóknak. Ahol ugyancsak „túltelje­sítettük” a tervet, ez a lakos­ság reálbére, amely a tervezett­nél mintegy két és fél — há­rom százalékkal nőtt gyorsab­ban és ennek nyomán termé­szetesen a kiskereskedelmi forgalom is. Nem véletlen, hogy 1965-ben elsősorban nem az életszínvonal emelése, hanem az e téren elért „túlteljesítés” megszilárdítása, termelésben, a „kamrában” történő realizálá­sa a fő feladat. Igen örvendetesek azok az adatok is, amelyek a népesség, a népmozgalom, az egészség­ügy, és a kulturális ellátottság tekintetében adnak számot 1964 változásairól. Minden egyes szám, adat kü­lön cikkeket igényelne, nem­csak jelentőségük méltatásá­ban, de azoknak az erőfeszíté­seknek felsorolásában is, amelyeknek nyomán ezeken a területeken is sikerült előre- J. A sok adat közül csak kettőt: érdekességük miatt. Az elmúlt esztendőben 71 millió példányban adtunk ki külön­böző műveket Magyarországon, — kerek számban tehát min­den újszülöttre 7 kötet jut. Az idegenforgalom „forradal­mi” esztendejének bizonyult 1964, hisz mint a Statisztikai Hivatal jelentése száraz tö­mörséggel megállapítja: „1964-ben magyar állampolgá­rok 1 mülió 487 ezer alkalom­mal utaztak külföldre és ez több mint két és félszerese az 1963 évinek”. S ha ehhez hoz­závesszük, hogy hazánkat kül­földi állampolgár több mint egymillió 300 ezer esetben ke­reste fel és ez is kétszerese a megelőző évinek, — elmond­hatjuk, történt egy s más né­pünk életének jobb megisme­rése és más országok népeinek tanulmányozása szempontjá­ból. Megjelent a Statisztikai Hi­vatal jelentése, van, alá rész­letesen, van aki csak futólag tanulmányozza a számokat, tényeket. De a legfelületesebb olvasás is elegendő ahhoz, hogy megállapíthassuk: gaz­dag és eredményes esztendő volt 1964, újabb lépés nagy­szerű terveink megvalósítása felé. Most, a következő lépésen van a sor. Gyurkó Géza vérkeringésébe, mint például a gyért oxigéngyár, hanem a már működő vegyipari, kémi­ai iparágaink termelése is mind differenciáltabb, munká­sainak, műszaki vezetődnék szakmai felkészültsége, hozzá­értése is mind magasabb szin­tű. Az ipar más területén is, így például az élelmiszer —, az építőanyag-iparban is ör­vendetes a fejlődés, a gépiparon belül különösen a híradástech­nikai cikkek termelése, és ami nem kevésbé döntő, e cikkek minősége javult jelentősen, to­vább fejlesztve ennek az ipar­ágnak nemzetközileg is elis­mert tekintélyót. A mezőgazdaság egyik jelen­tős eredménye, hogy lényegé­ben először sikerült egy év termésével fedezni az ország egyévi kenyérgabona szükség­letét. Szűkszavú mondat ez, de hallatlan erőfeszítések, ma­gas fokú szervezettség volt eh­hez szükséges, többek között az is, hogy a mezőgazdaság más ágai mellett talán e terü­leten végzett legjelentősebb munkát a tovább bővült me­zőgazdasági géppark. N<rieőt£afu& jWWWWWfi Szerintem nem volt buta ember Ulb­richt Schmmitz, akit letartóztatott a. nyu­gatnémet rendőrség. Schmmitz, aki nem volt buta ember, on­nan volt okos, hogy éveken keresztül bú­sás nyereséggel adott el „butaság ellen”-i gyógyszert. Kiter­jedt vevőköre volt. s csak véletlenül bu­kott le, mert egy sem akadt, aki jel je­lentette volna. Ki olyan buta, mégha nagyon buta is, hogy elmenjen a rendőr­ségre bejelenteni, kérem, én butaság elleni gyógyszert vá­sároltam, de svindli az egész, mert buta maradtam, a gyógy­szer után is, pedig buta voltam előtte is, mert ha nem let­tem volna az, nem vettem volna buta­ság elleni gyógyszert. Lám... lám, az em­beri butaság a leg­jobb üzlet, mert bu­ták között félbuta a király. Különben Schmmitz címét akkor sem ír­nám meg, ha tud­nám ... Mert mit le­het tudni? (—ó) AZ EGRI „TIGRIS” UNOKÁJA ÉVSZÁZADOKON keresz­tül nyomon követhető Eger város történelmében a Csiky név'. A híres família ,koronája”, aki egyben a történeimet is adja a névnek, a XIX. század egyik legigazibb magyarja, a város népének az ügyvédje, a nemzeti függetlenségi törekvé­seknek leghangosabb egri hangadója, Csiky Sándor volt. Az egri „tigris”, ahogyan a vá­ros konzervatív körei nevez­ték, a középtermetű,- Kos sut h" szakállas, magyar ruhás fér­fit. ... A nagy család utolsó képvi­selője. az egri „tigris” unoká­ja, Csiky Rózsa, még itt él a városban. A városban, még akkor is, ha az otthona a Szép asszony völgy magasba nyúló fenyői alatt, a szociális otthonban van. Nyolcvannégy éves kora el­lenére még ma is bejár isme­rőseihez, barátnőihez a völgy­ből. Jól érzi ott kint magát, de valami mégis hiányzik neki. — Nagyapám azt mondta egyszer, hogy a mi házunknak különleges levegője van. Ez hiányzik. Valahányszor bejö­vök, addig nem tudok meg­nyugodni. amíg nem veszek néhány lélegzetet a Csiky utca levegőiéből. A házba már nem megyek be. E'ég az, amit az utcán kapok. Nekem az olyan jó. Ez vonzza be, meg az, hogy rajongásig szereti még mindig a várost. — A nagyapámtól tanultam meg szeretni, önála senki sen-, szerette jobban. Tigrisnek csak laért hívták, mert a papaka . meg az érseki földesurakat nem szerette. Ezek féltek tőle. Ö nem félt senkitől. Elkísérte Kossuth-ot is Aradra, őrnagy volt a szabadságharcban. Ta­lán ott felejtette el a félel­met. NAGYAPÁM. Cgv hangsú­lyozza a ..zót, mintha neki mondaná Pedig már 3 év múlva ő elért nagyapja ko­rát. Mindent tud róla. pedig alig ismerhette. Mindössze tíz­éves vo'r amikor á vére» pol­gárát, a „tigrist” ütem': ék. — Egyszer ebédre hívta meg a király. Kinevették, mert a húst.; maga bicskájává vágta fel. ivíég a lapokba-: is kiraj­zoltál.. Szerette azt a bicskát. Mine ig magával vit Az abrakon Szürke -ny szű­rődik a szobáb szétszórt sugarak, amelyek visszaverőd­nek ' fehér hajába gondosan berakott barna e-o 'fésűkről, az ar ára esnek A nyolcvan- négy év nyomai mintha eltűn­tek volna róla. — Tizenhárom gyereke volt, de csak apám már; dt meg be­lőlük. Csiky Attila De Etelnek hívták. Még a keresztlevelére is így volt ráírva Anyám is így hívta N; apám nem adott az osztráknak katonát. Ezért kapott apára leánynevet. Egy verset próbál elmonda­ni. de már öe: akeverednek a sorok. Pedig h íyszor elmond­ta. Igaz, ió púi évvel ezelőtt. Mire elrendezi magában, ne­vetni. kezd. — Nem vers ez, hanem «gy küä&sa'joia. amivel nagy­apámat képviselőnek válasz­tották: — Ö a jellem példaképe, Így ismeri Eger népe. — Csak ennyit tudok már belőle. Valamikor az egész vá­ros ezt szavalta. Előrehajol a széken. A moz­dulattal a mosoly is megszű­nik arcán. — Azt már csak édesanyám­tól tudom, hogy a nőket na­gyon tisztelte. Mindig kalap­ban járt, de ha asszonyok ke­resték fel, a kalapot mindig levette. MINTHA MEGAKADT vol­na gondolata. Összehúzódnak a ráncok az arcán, kezét görcsö­sen összefogja. — Amikor utoljára láttam, rövidszárú, ráncos csizma, meg zsinóros ruha volt rajta. A ka­lap nem. Köszöntem neki: — Kezét csókolom! — Szervusz magának. Így szokta fogadni a köszö­nést. Ekkor hallottam utoljára beszélni. A nap sugarai még mindig tanúi a beszélgetésnek, de most már a barna színű csontfésűk helyett, az ágya fölött levő fiatalkort fényképén játsza­nak. — Nem voltam csúnya, de nem mentem férjhez. Eljártam a jogászbálba, de mindig fél­tem a férfiaktól. Pedig lettek volna kérők. De édesapám, aki főszámvevő volt, meg édes­anyám is, mindig azt mond­ták, hogy ráérek még. ügy rá­értem, hogy nem is mentem Nyúlvadászat Két autóbusz indul az egri színház előL Több mint hetven puskás, hajtókkal és bőséges elemózsiával felszerelve, indu­lásra kész. Az Egri Gárdonyi Géza Va­dásztársaság évi betakarító körvadászatra indul Dormánd -Füzesabony vidékére. Egy­más után érkeznék a vendég puskások is, akiket meghívtak. Reggel fél kilenckor már Rövid pihenő, aztán egymás után következnek a körök. Ró­ka esik a második vagy har­madik körben, a kör végén csukott szemmel, sunyi pofá­val hever a nyulak között. Aki lőtte, sok nyúl, fácán, fogoly életét mentette meg ezzel a patronnal, amely a ravaszdi életét kioltotta. Szólnak, dörrennek a pus­kák, cipekednek a hajtők, de Kint a szabadban jobban ízlik az ebéd. \ (Kiss Béla felvételei) Dormánd alatt, az országúton állnak a buszok. Előkerülnek tokjaikból a puskák, aki éhes, gyorsan még megtoldja a reg­gelit, aztán Ubicz Gyula, a körvadászatot levezető vadász, máiris megkezdi a rövidL de határozott eligazítást. Indul az első kör. Szőke István és Rátkai Mihály vad­smég a vadászok is. különösen akik nyolc—tíz nyulat lőttek agy-egy körben. Ebédszünet a kazalnál. Va­dászmódra, tarisznyából. Az édes anyaföld a terített asztal, bicska az evőeszköz, és jobban esik itt mégis a szalonna, kol­bász, mint otthon a sertéspör- költ. Ebéd után folytatódik a va­dászat. A negyedik kör után már fáradtak a vadászok, a hajtók is, leáldozóban van a nap. Kürtszó hangzik. Vége a vadászatnak. Egy traktor pót­kocsija tele van nyállal, hat­száznál több esett a négy kör­ben. A vadásztársaság tagjai elé­gedettek. összenéznek az em­berek, fáradtan is mosolyog az arcuk. És ennek a mosoly­nak története van. Ezt a tár­saságot néhány hónappal ez­előtt fel akarták oszlatni. Anyagi csőd szélén állt. A negyvenöt tag csodálkozva kérdezte: miért? Jó a terület, gazdag a vadállomány is. Azó­ta sok minden másképpen megy már. A társaság összefo­gott és nem maradt el az ered­mény. Sikerült a fogolybefo­gás. a betakarító nyúlvadá­szat is és egész szezonban nagyszerűen szórakoztak a va­dászok. Egyetlen hangos szó. veszekedés nélkül. Egy társaság tehát — képle­tesen szólva —' feltámadt ha­lottaiból. Elismerés érte a ta­goknak, a vezetőségnek, a me­gyei választmánynak és mind­azoknak, akik bíztak a Gárdo­nyi Vadásztársaság tagságá­ban. Csillagos már az ég, amikor autóbuszra ülnek az emberék. Két fiatal vadász csüggedten ül le az országút menti híd korlátjára. Fáradtak. Berzevi- czi bécsi, a hetvenegynéhány esztendős vadász mosolyog és kétoldalra törli hosszú baju­szát. Nem beszél, csak a sze­me kérdezi huncutkás mosoly- lyal: Mi az, fiam? Elfáradta­tok? Indul a két autóbusz. A leg­közelebbi megálló a kerecsenéi kisvendéglő, ahol forralt bor várja már a vadászokat A vontató a vadőrökkel és a nyu- lakkal az állomásra indul Mi­re kávirrad, már Budapesten lesz a szállítmány. Húsz má­zsa nyúl a lcözeUátásraak... Sz. I. A füzesabonyi járásból jelentjük Ifjúsági munka a felszabadulási évforduló jegyében Negyvenkét ifjúsági munkacsapat vesz részt a versenyben őrök járnak az élen. Számuk- _ ra ez a sok ezer holdas terü­let munkahely, és egész évi gondjuk, feladatúk volt, hogy védjék, etessék itt a vadakat. A mai nap nekik vizsga is egy kicsit. Sok minden függ c va­dászat sikerétől Zárul a kör. pattognak a puskák. A nyulak véres buk­fenceket hánynak a kevés hó­val borított szántáson. Akinek szenvedélye a vadászat annak nagyszerű élmény, egy évre szóló passzió a mai nap. Már a legalsó kör eredmé­nye is biztató. Száznál jóval több az elejtett nyulak száma. soha férjhez. Tanárnő akar­tam lenni, ezért jártam Sáros­patakon és Sátoraljaújhelyen iskolába. De apám 1918-ban spanyolnáthában meghalt, így csak Pernyepusztán nevelős- ködhettem, Somogy megyében. Végigsimítja haját. Térdére támasztott kezébe hajtja a fe­jét — Ezután nemsokára ma­gamra maradtam. Meghalt édesanyám is. * Levélpapírt, gyümölcsöt árultam a régi színház mellett De jártam az ócskapiacra is. Onnan jöttem ide, 1956-ban. Magasan felpár­názott ágyára tekint, amely úgy van bevetve, ahogy vala­mikor szokta. A díszek is szé­pek rajta, mert ő csinálta, amióta már itt van. — Nincs nekem itt semmi bajom. Van szép ruhám, ágyam, ha beteg vagyok, itt az orvos. Nem vágyom én in­nen sehová. Csak messze van kicsit a város. Már színházban is voltam. Igen sokat láttam Gárdonyi Gézát, de az Egri csillagok előadása nem tet­szett. A színház, az nagyon szép. — Ahányszor bemegyek a városba, mindig találok vala­mi szépet, újat. Ismerkedem vele, pedig úgy ismertem va­lamikor. De akkor lakója, most már csak látogatója vagyok. TEKINTETÉBŐL valami fur­csa büszkeséget olvasok ki. Talán ez az, ami közös volt a nagy famíliában. A büszkeség, a városra. Neki ez. természetes. De nem is lehet más, hiszen az egri „tigris” unokája ő. .. » - Koós József Alapos, gondos és körültekin­tő munka nyomán készült el a füzesabonyi járási KlSZ-bizott- ság első félévi munkaterve. Igien jók és helyesek a tervben szereplő elgondolások — állapí­totta meg a végrehajtó bizott­sági ülés, amely alapos megvi­tatás után ezt a tervet elfogad­ta. Mit tartalmaz ez a terv, mi­lyen főbb elgondolásokat kíván megvalósítani a járási KISZ- bizottság az első félév folya­mán? Pontos szerepet kap a terv­ben, hogy a járás fiataljai még inkább megismerjék a párt po­litikáját, ennek magyarázata és népszerűsítése minden községi alapszerv foko­zott feladata. A felszabadulás 20. évfordulójának méltó meg­ünneplése kifejezésre jut a fia­talok kulturális tevékenységé­ben, a kultúrál is szemle ren­dezvényein keresztül, másrészt pedig a termelőmunkában. Az idén az agrárifjúségi osztály vezetése mellett a járás mező- gazdasági üzemeiben 42 ifjúsági munkacsapat dolgozik és ver­senyt indítanak a növényter­mesztő és kertészeti ifjúsági munüacsapatok között. Űj ifjú­sági növénytermesztő munka­csapatot hoznak létre Mezőtár- kány, Sarud és Nagyút terme­lőszövetkezeteiben. Az ifjú traktorosok megyei versenyében a Füzesabonyi Gépállomásról 25, az állami gazdaságból 20, a termelőszö­vetkezetekből pedig 60 KISZ- korosztálybeli traktoros vesz részt. A községi KXSZ-alapszer- vek az idén 20 fiatalt küldenek ed traktorosképző iskolára, ezenkívül áss idén is fokozott gonddal szervezik, patronálják a rét- és legelőápolási munkák segítését. Az alapszervezetek előzetes vállalásai szerint az idén a járás fiataljai hétezer hold rét- és legelőterületen végeznek gyomtalanftási, mű- trágyázási és fásítási munkála­tokat. A murikaterv további része „Az ifjúság a szocializmusért’’- mozgalom fellendítését célozza, majd Poroszló, Kál, Besenyőte­lek, Tótfalu és Kompolt közsé­gek KISZ-alapszervezeteinek szervezeti megerősítésére tesz intézkedéseket. A tovább­tanulással kapcsolatban felmé­rik az általános iskolás tanulók továbbtanulási lehetőségeit, ügyelve arra, hogy minél több úttörő jelentkezzék mezőgazda- sági szakiskolába. A Dormándon megrendezésre kerülő vb-ülés például a járás cigányfiataljainak helyzetét tárgyalja meg. Egy másik ülés Poroszló községben a termelő­szövetkezetekben dolgozó me­zőgazdasági és ipari tanulók helyzetével foglalkozik majd. Mindezeken kívül napirendre tűzik többek között a nyári tá­borozásba rét- cs legelőjavítás feladatait, a takarékossági moz­galom helyzetét. E gazdag és értékes munkaterv megvalósí­tása nagy feladatot ró minden fiatalra. Cs. I. XSPÜJSM 3 1965. január 19„ kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom