Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-19 / 15. szám
A következő lépésen a sor „1964-ben a népgazdaság tovább fejlődött, javult a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátása”. — Ezzel a tömör megfogalmazással kezdődik a Központi Statisztikai Hivatal jelentése az elmúlt esztendő népgazdasági tervének teljesítéséről. Ami e sum- mázás mögött van, azt a statisztika nyelvén ki lehet fejezni számokkal, amelyek maguk helyett is beszélnék, adatokkal, helységnevekkel, — de ki lehet fejezni emlékeinkkel is. Az elmúlt esztendő, bár nem hozott „döntő” fordulatot a népgazdaság fejlődésében, a szocializmus építésében, mégis jelentős esztendeje volt hazánk fejlődésének. Szerény és serény, dolgos hétköznapjaink nyomán a nemzeti jövedelem több mint 4 százalékkal emelkedett a megelőző évhez képest, és a nehéz esztendő ellenére még a mezőgazdaság termelése is valamelyest meghaladta az 1963 évit. Az ipar fejlődését vizsgálva rendkívül örvendetes, hogy munkásosztályunk áldozatkész munkája nyomán mintegy 3 százalékkal túlteljesítette az éves teljes termelési tervet, és ami különösen örvendetes — és ez a magyar ipar világszínvonalhoz való felzárkózását érinti — az átlagosnál is gyorsabban nőtt a vegyipar termelése. Nemcsak új létesítmények léptek be az ipar termelésének A külkereskedelem, a közlekedés, a beruházások, a lakás-építkezések volumene, ha nem is ad okot elbizakodottságra — sőt! —, tío mindenesetre azt igazolja, hogy e területeken is számottevő az előbbre lépés, hisz például csak a lakásépítkezéseknél összesen mintegy félszázezer új lakás nyújt otthont az új lakóknak. Ahol ugyancsak „túlteljesítettük” a tervet, ez a lakosság reálbére, amely a tervezettnél mintegy két és fél — három százalékkal nőtt gyorsabban és ennek nyomán természetesen a kiskereskedelmi forgalom is. Nem véletlen, hogy 1965-ben elsősorban nem az életszínvonal emelése, hanem az e téren elért „túlteljesítés” megszilárdítása, termelésben, a „kamrában” történő realizálása a fő feladat. Igen örvendetesek azok az adatok is, amelyek a népesség, a népmozgalom, az egészségügy, és a kulturális ellátottság tekintetében adnak számot 1964 változásairól. Minden egyes szám, adat külön cikkeket igényelne, nemcsak jelentőségük méltatásában, de azoknak az erőfeszítéseknek felsorolásában is, amelyeknek nyomán ezeken a területeken is sikerült előre- J. A sok adat közül csak kettőt: érdekességük miatt. Az elmúlt esztendőben 71 millió példányban adtunk ki különböző műveket Magyarországon, — kerek számban tehát minden újszülöttre 7 kötet jut. Az idegenforgalom „forradalmi” esztendejének bizonyult 1964, hisz mint a Statisztikai Hivatal jelentése száraz tömörséggel megállapítja: „1964-ben magyar állampolgárok 1 mülió 487 ezer alkalommal utaztak külföldre és ez több mint két és félszerese az 1963 évinek”. S ha ehhez hozzávesszük, hogy hazánkat külföldi állampolgár több mint egymillió 300 ezer esetben kereste fel és ez is kétszerese a megelőző évinek, — elmondhatjuk, történt egy s más népünk életének jobb megismerése és más országok népeinek tanulmányozása szempontjából. Megjelent a Statisztikai Hivatal jelentése, van, alá részletesen, van aki csak futólag tanulmányozza a számokat, tényeket. De a legfelületesebb olvasás is elegendő ahhoz, hogy megállapíthassuk: gazdag és eredményes esztendő volt 1964, újabb lépés nagyszerű terveink megvalósítása felé. Most, a következő lépésen van a sor. Gyurkó Géza vérkeringésébe, mint például a gyért oxigéngyár, hanem a már működő vegyipari, kémiai iparágaink termelése is mind differenciáltabb, munkásainak, műszaki vezetődnék szakmai felkészültsége, hozzáértése is mind magasabb szintű. Az ipar más területén is, így például az élelmiszer —, az építőanyag-iparban is örvendetes a fejlődés, a gépiparon belül különösen a híradástechnikai cikkek termelése, és ami nem kevésbé döntő, e cikkek minősége javult jelentősen, tovább fejlesztve ennek az iparágnak nemzetközileg is elismert tekintélyót. A mezőgazdaság egyik jelentős eredménye, hogy lényegében először sikerült egy év termésével fedezni az ország egyévi kenyérgabona szükségletét. Szűkszavú mondat ez, de hallatlan erőfeszítések, magas fokú szervezettség volt ehhez szükséges, többek között az is, hogy a mezőgazdaság más ágai mellett talán e területen végzett legjelentősebb munkát a tovább bővült mezőgazdasági géppark. N<rieőt£afu& jWWWWWfi Szerintem nem volt buta ember Ulbricht Schmmitz, akit letartóztatott a. nyugatnémet rendőrség. Schmmitz, aki nem volt buta ember, onnan volt okos, hogy éveken keresztül búsás nyereséggel adott el „butaság ellen”-i gyógyszert. Kiterjedt vevőköre volt. s csak véletlenül bukott le, mert egy sem akadt, aki jel jelentette volna. Ki olyan buta, mégha nagyon buta is, hogy elmenjen a rendőrségre bejelenteni, kérem, én butaság elleni gyógyszert vásároltam, de svindli az egész, mert buta maradtam, a gyógyszer után is, pedig buta voltam előtte is, mert ha nem lettem volna az, nem vettem volna butaság elleni gyógyszert. Lám... lám, az emberi butaság a legjobb üzlet, mert buták között félbuta a király. Különben Schmmitz címét akkor sem írnám meg, ha tudnám ... Mert mit lehet tudni? (—ó) AZ EGRI „TIGRIS” UNOKÁJA ÉVSZÁZADOKON keresztül nyomon követhető Eger város történelmében a Csiky név'. A híres família ,koronája”, aki egyben a történeimet is adja a névnek, a XIX. század egyik legigazibb magyarja, a város népének az ügyvédje, a nemzeti függetlenségi törekvéseknek leghangosabb egri hangadója, Csiky Sándor volt. Az egri „tigris”, ahogyan a város konzervatív körei nevezték, a középtermetű,- Kos sut h" szakállas, magyar ruhás férfit. ... A nagy család utolsó képviselője. az egri „tigris” unokája, Csiky Rózsa, még itt él a városban. A városban, még akkor is, ha az otthona a Szép asszony völgy magasba nyúló fenyői alatt, a szociális otthonban van. Nyolcvannégy éves kora ellenére még ma is bejár ismerőseihez, barátnőihez a völgyből. Jól érzi ott kint magát, de valami mégis hiányzik neki. — Nagyapám azt mondta egyszer, hogy a mi házunknak különleges levegője van. Ez hiányzik. Valahányszor bejövök, addig nem tudok megnyugodni. amíg nem veszek néhány lélegzetet a Csiky utca levegőiéből. A házba már nem megyek be. E'ég az, amit az utcán kapok. Nekem az olyan jó. Ez vonzza be, meg az, hogy rajongásig szereti még mindig a várost. — A nagyapámtól tanultam meg szeretni, önála senki sen-, szerette jobban. Tigrisnek csak laért hívták, mert a papaka . meg az érseki földesurakat nem szerette. Ezek féltek tőle. Ö nem félt senkitől. Elkísérte Kossuth-ot is Aradra, őrnagy volt a szabadságharcban. Talán ott felejtette el a félelmet. NAGYAPÁM. Cgv hangsúlyozza a ..zót, mintha neki mondaná Pedig már 3 év múlva ő elért nagyapja korát. Mindent tud róla. pedig alig ismerhette. Mindössze tízéves vo'r amikor á vére» polgárát, a „tigrist” ütem': ék. — Egyszer ebédre hívta meg a király. Kinevették, mert a húst.; maga bicskájává vágta fel. ivíég a lapokba-: is kirajzoltál.. Szerette azt a bicskát. Mine ig magával vit Az abrakon Szürke -ny szűrődik a szobáb szétszórt sugarak, amelyek visszaverődnek ' fehér hajába gondosan berakott barna e-o 'fésűkről, az ar ára esnek A nyolcvan- négy év nyomai mintha eltűntek volna róla. — Tizenhárom gyereke volt, de csak apám már; dt meg belőlük. Csiky Attila De Etelnek hívták. Még a keresztlevelére is így volt ráírva Anyám is így hívta N; apám nem adott az osztráknak katonát. Ezért kapott apára leánynevet. Egy verset próbál elmondani. de már öe: akeverednek a sorok. Pedig h íyszor elmondta. Igaz, ió púi évvel ezelőtt. Mire elrendezi magában, nevetni. kezd. — Nem vers ez, hanem «gy küä&sa'joia. amivel nagyapámat képviselőnek választották: — Ö a jellem példaképe, Így ismeri Eger népe. — Csak ennyit tudok már belőle. Valamikor az egész város ezt szavalta. Előrehajol a széken. A mozdulattal a mosoly is megszűnik arcán. — Azt már csak édesanyámtól tudom, hogy a nőket nagyon tisztelte. Mindig kalapban járt, de ha asszonyok keresték fel, a kalapot mindig levette. MINTHA MEGAKADT volna gondolata. Összehúzódnak a ráncok az arcán, kezét görcsösen összefogja. — Amikor utoljára láttam, rövidszárú, ráncos csizma, meg zsinóros ruha volt rajta. A kalap nem. Köszöntem neki: — Kezét csókolom! — Szervusz magának. Így szokta fogadni a köszönést. Ekkor hallottam utoljára beszélni. A nap sugarai még mindig tanúi a beszélgetésnek, de most már a barna színű csontfésűk helyett, az ágya fölött levő fiatalkort fényképén játszanak. — Nem voltam csúnya, de nem mentem férjhez. Eljártam a jogászbálba, de mindig féltem a férfiaktól. Pedig lettek volna kérők. De édesapám, aki főszámvevő volt, meg édesanyám is, mindig azt mondták, hogy ráérek még. ügy ráértem, hogy nem is mentem Nyúlvadászat Két autóbusz indul az egri színház előL Több mint hetven puskás, hajtókkal és bőséges elemózsiával felszerelve, indulásra kész. Az Egri Gárdonyi Géza Vadásztársaság évi betakarító körvadászatra indul Dormánd -Füzesabony vidékére. Egymás után érkeznék a vendég puskások is, akiket meghívtak. Reggel fél kilenckor már Rövid pihenő, aztán egymás után következnek a körök. Róka esik a második vagy harmadik körben, a kör végén csukott szemmel, sunyi pofával hever a nyulak között. Aki lőtte, sok nyúl, fácán, fogoly életét mentette meg ezzel a patronnal, amely a ravaszdi életét kioltotta. Szólnak, dörrennek a puskák, cipekednek a hajtők, de Kint a szabadban jobban ízlik az ebéd. \ (Kiss Béla felvételei) Dormánd alatt, az országúton állnak a buszok. Előkerülnek tokjaikból a puskák, aki éhes, gyorsan még megtoldja a reggelit, aztán Ubicz Gyula, a körvadászatot levezető vadász, máiris megkezdi a rövidL de határozott eligazítást. Indul az első kör. Szőke István és Rátkai Mihály vadsmég a vadászok is. különösen akik nyolc—tíz nyulat lőttek agy-egy körben. Ebédszünet a kazalnál. Vadászmódra, tarisznyából. Az édes anyaföld a terített asztal, bicska az evőeszköz, és jobban esik itt mégis a szalonna, kolbász, mint otthon a sertéspör- költ. Ebéd után folytatódik a vadászat. A negyedik kör után már fáradtak a vadászok, a hajtók is, leáldozóban van a nap. Kürtszó hangzik. Vége a vadászatnak. Egy traktor pótkocsija tele van nyállal, hatszáznál több esett a négy körben. A vadásztársaság tagjai elégedettek. összenéznek az emberek, fáradtan is mosolyog az arcuk. És ennek a mosolynak története van. Ezt a társaságot néhány hónappal ezelőtt fel akarták oszlatni. Anyagi csőd szélén állt. A negyvenöt tag csodálkozva kérdezte: miért? Jó a terület, gazdag a vadállomány is. Azóta sok minden másképpen megy már. A társaság összefogott és nem maradt el az eredmény. Sikerült a fogolybefogás. a betakarító nyúlvadászat is és egész szezonban nagyszerűen szórakoztak a vadászok. Egyetlen hangos szó. veszekedés nélkül. Egy társaság tehát — képletesen szólva —' feltámadt halottaiból. Elismerés érte a tagoknak, a vezetőségnek, a megyei választmánynak és mindazoknak, akik bíztak a Gárdonyi Vadásztársaság tagságában. Csillagos már az ég, amikor autóbuszra ülnek az emberék. Két fiatal vadász csüggedten ül le az országút menti híd korlátjára. Fáradtak. Berzevi- czi bécsi, a hetvenegynéhány esztendős vadász mosolyog és kétoldalra törli hosszú bajuszát. Nem beszél, csak a szeme kérdezi huncutkás mosoly- lyal: Mi az, fiam? Elfáradtatok? Indul a két autóbusz. A legközelebbi megálló a kerecsenéi kisvendéglő, ahol forralt bor várja már a vadászokat A vontató a vadőrökkel és a nyu- lakkal az állomásra indul Mire kávirrad, már Budapesten lesz a szállítmány. Húsz mázsa nyúl a lcözeUátásraak... Sz. I. A füzesabonyi járásból jelentjük Ifjúsági munka a felszabadulási évforduló jegyében Negyvenkét ifjúsági munkacsapat vesz részt a versenyben őrök járnak az élen. Számuk- _ ra ez a sok ezer holdas terület munkahely, és egész évi gondjuk, feladatúk volt, hogy védjék, etessék itt a vadakat. A mai nap nekik vizsga is egy kicsit. Sok minden függ c vadászat sikerétől Zárul a kör. pattognak a puskák. A nyulak véres bukfenceket hánynak a kevés hóval borított szántáson. Akinek szenvedélye a vadászat annak nagyszerű élmény, egy évre szóló passzió a mai nap. Már a legalsó kör eredménye is biztató. Száznál jóval több az elejtett nyulak száma. soha férjhez. Tanárnő akartam lenni, ezért jártam Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen iskolába. De apám 1918-ban spanyolnáthában meghalt, így csak Pernyepusztán nevelős- ködhettem, Somogy megyében. Végigsimítja haját. Térdére támasztott kezébe hajtja a fejét — Ezután nemsokára magamra maradtam. Meghalt édesanyám is. * Levélpapírt, gyümölcsöt árultam a régi színház mellett De jártam az ócskapiacra is. Onnan jöttem ide, 1956-ban. Magasan felpárnázott ágyára tekint, amely úgy van bevetve, ahogy valamikor szokta. A díszek is szépek rajta, mert ő csinálta, amióta már itt van. — Nincs nekem itt semmi bajom. Van szép ruhám, ágyam, ha beteg vagyok, itt az orvos. Nem vágyom én innen sehová. Csak messze van kicsit a város. Már színházban is voltam. Igen sokat láttam Gárdonyi Gézát, de az Egri csillagok előadása nem tetszett. A színház, az nagyon szép. — Ahányszor bemegyek a városba, mindig találok valami szépet, újat. Ismerkedem vele, pedig úgy ismertem valamikor. De akkor lakója, most már csak látogatója vagyok. TEKINTETÉBŐL valami furcsa büszkeséget olvasok ki. Talán ez az, ami közös volt a nagy famíliában. A büszkeség, a városra. Neki ez. természetes. De nem is lehet más, hiszen az egri „tigris” unokája ő. .. » - Koós József Alapos, gondos és körültekintő munka nyomán készült el a füzesabonyi járási KlSZ-bizott- ság első félévi munkaterve. Igien jók és helyesek a tervben szereplő elgondolások — állapította meg a végrehajtó bizottsági ülés, amely alapos megvitatás után ezt a tervet elfogadta. Mit tartalmaz ez a terv, milyen főbb elgondolásokat kíván megvalósítani a járási KISZ- bizottság az első félév folyamán? Pontos szerepet kap a tervben, hogy a járás fiataljai még inkább megismerjék a párt politikáját, ennek magyarázata és népszerűsítése minden községi alapszerv fokozott feladata. A felszabadulás 20. évfordulójának méltó megünneplése kifejezésre jut a fiatalok kulturális tevékenységében, a kultúrál is szemle rendezvényein keresztül, másrészt pedig a termelőmunkában. Az idén az agrárifjúségi osztály vezetése mellett a járás mező- gazdasági üzemeiben 42 ifjúsági munkacsapat dolgozik és versenyt indítanak a növénytermesztő és kertészeti ifjúsági munüacsapatok között. Űj ifjúsági növénytermesztő munkacsapatot hoznak létre Mezőtár- kány, Sarud és Nagyút termelőszövetkezeteiben. Az ifjú traktorosok megyei versenyében a Füzesabonyi Gépállomásról 25, az állami gazdaságból 20, a termelőszövetkezetekből pedig 60 KISZ- korosztálybeli traktoros vesz részt. A községi KXSZ-alapszer- vek az idén 20 fiatalt küldenek ed traktorosképző iskolára, ezenkívül áss idén is fokozott gonddal szervezik, patronálják a rét- és legelőápolási munkák segítését. Az alapszervezetek előzetes vállalásai szerint az idén a járás fiataljai hétezer hold rét- és legelőterületen végeznek gyomtalanftási, mű- trágyázási és fásítási munkálatokat. A murikaterv további része „Az ifjúság a szocializmusért’’- mozgalom fellendítését célozza, majd Poroszló, Kál, Besenyőtelek, Tótfalu és Kompolt községek KISZ-alapszervezeteinek szervezeti megerősítésére tesz intézkedéseket. A továbbtanulással kapcsolatban felmérik az általános iskolás tanulók továbbtanulási lehetőségeit, ügyelve arra, hogy minél több úttörő jelentkezzék mezőgazda- sági szakiskolába. A Dormándon megrendezésre kerülő vb-ülés például a járás cigányfiataljainak helyzetét tárgyalja meg. Egy másik ülés Poroszló községben a termelőszövetkezetekben dolgozó mezőgazdasági és ipari tanulók helyzetével foglalkozik majd. Mindezeken kívül napirendre tűzik többek között a nyári táborozásba rét- cs legelőjavítás feladatait, a takarékossági mozgalom helyzetét. E gazdag és értékes munkaterv megvalósítása nagy feladatot ró minden fiatalra. Cs. I. XSPÜJSM 3 1965. január 19„ kedd
