Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

■' ___ I ■ ■ w* Tudományos kaleidoszkóp — 1964 Vajon kinek jut az eszébe, amikor parányi tranzisztoros rádiókészüléket tart a kezé­ben, hogy ez a pici szerkezet a rakétaiparnak és a repüiés- technikának köszönheti léte­A tranzisztorok kis mérete már eddig is sok „földi prob­lémát” oldott meg. Nem igé­nyelnek fűtőáramot és lénye­gesen kisebb feszültségekkel és áramerősséggekkel dolgoz­nak, mint az izzókatódos rá­diócsövek. Nagyságuk, mint is­meretes, a hagyományos be­rendezések méretének csupán a töredékét teszik ki. A 20—30 ezer elektroncsővel dolgozó elektron! lots számológépek többek között akkora hőséget fejlesztenek, amelyek csak kü­lönleges hűtőberendezéssel tarthatók üzemben. Az sem mellékes, hogy a sok ezer iz­zókatódos eső közül naponta elkerülhetetlenül néhány kiég. Ezeket az alkatrészeket meg kell keresni és pótlásukról gondoskodni kell Csak egy jellemző adat a múltból: az elektronikus számológépek vá­kuumcsövei) elődjeinek üzem­idejéből mindössze öt százalék telt el hasznos munkával, a fennmaradó kilencvenöt szá­zalékot hibakeresésre és javí­tásra voltak kénytelenek for­dítani! A tranzisztorok mére­tei és tulajdonságai ezeket a hátráltató tényezőket is rend­kívüli mértékben csökkentet­ték. Képeink a mikromini atüri- zálás két csúcsteljesítményéi mutatják. A varrótű és a gyű­szű társaságában egy modern elektronikus számológép-al­katrészt láthatunk. Az alumí­nium lapocska, ameiyre a ré­szeket szerelték, oly vékony, hogy méretét csak fényhullá­mokkal lehet mérni. A másik képen egy gombostű feje az összehasonlítás mértéke. Mel­lette a világ jelenleg legkisebb­nek ismert három lámpáját zését. Igaz, nem egyenes út ve­zetett a híradástechnika újabb sikereihez, az űr meghódítá­sáért folytatott tudományos harcnak lett az egyik értékes mellékterméke. Az űrhajók műszaki berendezéseire kevés hely áll a rendelkezésre. A szovjet hordozórakéták a Föld körüli utakon ugyan már le­győzték a milligrammokban fogalmazott szállítási gondo­kat, de a távolabbi terveik megvalósításához a parányo- kat még tovább kell kisebbí­teni. egyetemi tanárokat, kutatóin­tézeti vezetőket, üzemi főmér­nököket, szakírókat, a tudo­mányos ismeretterjesztés leg­kiválóbb szakembereit — üd­vözölhetjük, de biztosíték erre a szerkesztő, akinek sok ki­emelkedő ismeretterjesztő mű-» vét ismeri már az olvasóközön­ség. A mű tematikája kiterjed a műszaki élet egész területére; Teljességre ugyan nem törek­szik, de az egyes tárgykörök, illetve iparágak legfontosabb kérdéseire kitér. A fizika é* kémia után, a bányászat, a ko­hászat, az energiaipar, a gé­pészet, az elektrotechnika, a híradástechnika érdekes kér­déseire kap választ az olvasó. Az építészet, építőanyagipar, a közszükségleti iparok (élelme­zés, textil, bőr, fa) és egyéb könnyűiparok) papír, nyomda) mind helyet kaptak a könyv­ben. A könyv szórakoztató olvas­mány, Kassowitz Félix humo­ros rajzai segítik megérteni a nehezebb kérdéseket úgy, hogy az olvasó vidáman forgatja majd a könyvet és szórakozva okul belőle; Igen ügyes, hogy a könyv­végén tárgykörönként megis­métli a kérdéseket, s ezzel le« hétőséget ad játékos tanulásra, kérdezz-feletet játék rendező« sére. E sikeres mű nyilvánvalóan nagy közönségsikerre számít­hat. Dr. V. P, Süllyed Velence Az olasz munkaügyi minisa- ter ezermillió lírát kér a kor* mánytól, hogy megmentse Ve* lencét a további süllyedéstől, A süllyedést három okra vezetik vissza: a föld mélyén végbemenő mozgásokra, föld alatti erózióra, valamint arra, hogy a kontinensen artézi ku­tak fúrásával elrontják a föld alatti vízhálózat egy részét, és kiszárították a talajt. A meg­állapítások szerint Velence vá­rosa az elmúlt ötven év alatt eddig összesen 15 centimétert süllyedt. rMPSJMG; 7 igggi, pimájp |t| péütcfc Világrekord, 1964 december Mikrommiatűr világítótest: átmérője egy, hossza két és fél milliméter láthatjuk. Az égők üvegborftá* sának átmérője egy millimé­ter, a hosszúsága két és fél milliméter. Ez az izzószálas villanyégők rekordja 1964 de­cemberében. Mire azonban 1965 évet írunk, lehet, hogy ea a rekord éppen úgy megdőlj mint a miniatürizálás több más csúcseredménye. <Y. M.) ' Űjév napja mai időszámftá- ! sunk kezdő napja. Az óv tar- 1 lama csillagászatilag meghatá- ‘ rozott időegység, amely — mint ’ ismeretes — a Nap járásával függ össze.- A csillagászatban többféle . évről beszélünk, aszerint, hogy . a Nap látszólagos útját milyen [ kezdőponthoz viszonyítjuk. A . Mindennapi életben használa­tos év a tropikus év, az az idő­tartam .ami alatt a nap látszó­lagos évi útja során, a tavasz­pontból kiindulva, oda vissza­tér. Ennek az időtartamnak hossza 385,2422 nap, a jelenleg ! érvényben levő Gergely-naptár i alapján 365,2425 nap. amit a szökőszabály szerint 365. illetve- 366 naposnak számolunk. 1 Az év a természet által meg­szabott időtartam, a másod- ‘ perc tízezredrészének pontossá- ' 1 gáig meghatározva: 31 556 925,9747 másodperc. ’ r Évkezdet tavasszal ■ i i és ősszel Az évszakok kezdetét csilla­■ gászati események jelölik, dá- . tumaik rendszerint márc. 21.. , június 22., szeptember 23. és : december 22. A szökőévek miatt , egynapos eltolódások lehetsé­gesek. Az év kezdetét, újév napját azonban semmi különleges csil- : lagászati esemény nem jelzi. Hónapiunk nevei is azt iga­■ zolják, hogy nem mindig ja­Szilveszter csillagász szemmel e n a nuár elseje volt az évkezdet. A szeptember, október, november és december hónapok neveibeú a hét, nyolc, a kilenc és a tíz római elnevezése szerepel. Va­lamikor a július neve quintilis, az augusztusé sextilás volt, ami az ötödik és hatodikat jelen­tette, s csak Julius Caesar és Augusztus császárok hiúságából kapták új nevüket. Az évkez­det a rómaiak időszámításában március volt. A pogány eredetű évkezde­tet a kereszténység meg akarta változtatni s egy darabig — Jézus születésének emlékére — karácsony volt újév napja, de ez sem volt sokáig érvény­ben. A lailtúrtörténet nagyon sokféle évkezdetet tart nyilván. Csillagászatilag indokolt len­ne. ha az évkezdet valamely évszak kezdetével lenne azonos. Indokolt lenne erre például a mezőgazdasági munka kezdete. A babilóniai naptárban sokáig márciusra, a tavaszi napéj­egyenlőség hónapjára esett az évkezdet. A zsidók viszont ősszel ün­nepük az újévet, annak elle­nére, hogy az évezredes hagyo­mányt megőrizve, a hónapokat tavasziéi; számítják, Az egyiptomiak élete szoro­san függött össze a Nílus ára­dásával. Ezért náluk az év jú­liusban kezdődött 280 pontra a tavaszponttól A természet élete és a mező­gazdasági munkák megkezdése logikusan a tavaszt jelöli ki évkezdetnek. Abban is lenne ésszerűség, ha az év december 23-án kezdődne, minthogy a leghosszabb éjszaka után, ek­kor kezd nőni a naptártam, ez szimbolikusan fejezné ki a ter­mészet és az emberi élet össz­hangját. Voltak törzseik, — mint pél­dául a perui inkák, — akik legnagyobb ünnepüket éppen a nyári napfordulón tartották, azon a napon, amikor a nap legtöbb ideig tartózkodik a lá­tóhatár fölött. Az időszámítás és a minden- aapi élet szerves kapcsolatát /idékenkínt más tényezők szabták meg. Egyes pápua tör­zsek élete az esős és a száraz évszakok szerint alakul, ezért náluk az újév napja hol az 3sős évszak, hol pedig a szá­nsz évszak kezdete. A történelmi eseményeik dá­tumának utólagos egyeztetése azért nehéz, mert sok népnél az idők folyamán is változott az év kezdete. Az egyiptomi fárack sok esetben egy-egy uralkodó trónra lépésétől szá­mították az új időszakot. A francia forradalom is új idő­számítást vezetett be. Ma már sok esetben nehéz is kibogozni egy-egy esemény pontos dátu­mát. Csak az segít, ha a króni­kások egy-egy fogyatkozás dá­tumát is feljegyezték, mert azok alapján évezredeikre visz- szamenőleg el tudnak igazodni. A jelenlegi újév tehát nem fűződik semmi csillagászati eseményhez. Ekért a csillagá­szatban csak úgy lehetett rög­zíteni a csillagászati év kezde­tét, hogy ennek időpontjában egy elképzelt egyenletes se­bességgel mozgó Nap, az úgy­nevezett középnap 280 fokra jár a tavaszponttól. Ez a pil­lanat nem pontosan január 1., 0 óra, de igen közel esik hozzá. B. U. L K. A legtöbb nép megünnepelte az évkezdetet. Jelszóvá lett a B. Ű. É. K., hogy a vidám kez­det az egész évre rányomja bé­lyegét Az évkezdetet általában nagy lakomákkal egybekötött ünnepségek jellemzik. Ősi szo­kást őriz tehát a Szilveszter, az év lezárása és az új kezdete, a felszabadult szórakozás napja. (Dr. Kulitt Gnöraui 1 A technikát pedig bizonyos fokig nyomon kell követni. A technika ma már szinte éle­tünk minden területén jelent­kezik, s ebből következik az is, hogy a mai ember általános műveltségét a modern techni­ka ismeretével is kell gyarapí­tania. Ezt a célt szolgálja ez a rendkívül sikerült könyv, amely mindenkihez szól. Szól a fiatalokhoz, akiknek vannak már technikai alapismereteik, de ugyanakkor szói a ma fel­nőttjeihez isi, akiknek nem megvetendő része ég ma is értetlenül áll a televízió, s radar, a tranzisztor, a kiberne­tika, az űrhajózás és a techni­ka sok más vívmánya előtt A könyv c: " kérdése és vá­lasza a legfontosabb technikai ismereteket közli, néhol hu­moros formában, de mindig szakszerűen és érthetően. Biz­tosíték erre, hogy a munkatár­sak sorában a magyar műsza­ki és tudományos élet kiváló szakembereit — közöttük a Régi adósságot törlesztett a t, Műszaki Könyvkiadó, amikor i, az idei műszaki köny vnapokra megjelentette Pap János szer­kesztésében „Ezer kérdés — ezer felelet a technika vilá- r goból” című művét Korűnk- a ban a technikai fejlődés hallat­ig lanul meggyorsult Ami ma új, holnapra elavulhat. A 5 könyv szerkesztője — és rész­ben írója — előszavában fel- t említi,' hogy a „Pallas Nagy . Lexikon 1897 évi kiadásában még nincsenek címszavak a rádió, a televízió, a radar fo- " gaJmára, a repülés is csak a t Iggha jós fogalomkörében szere- . peL Napjainkban a rádió és r televízió közhasználatú tár- ' gyak, a repülés mindennapos közlekedési eszköz, sőt a m«s- i terséges holdak pályára indí­tása is szinte megszokott ese­mény. Az emberi ismeretnek, 1 különösen pedig a műszaki is­mereteknek, a technikának ez a rohamos fejlődése alig kö­vethető nyomon," E&er kérdés —■ e%er felelet & teelsaifca vliágábál újfajta steril kötszerekkel lát- • ták el a kórházakat A Letilan, Biolan elnevezésű új kötszerek ragyogó új tulajdonságokkal rendelkeznek: baktériumölők! mágneses térben GYORSABBAN ÉRIK A PARADICSOM A növények életmódjának és tulajdonságainak befolyásolásá­ra számos új lehetőséget kínál a fizika. A Szovjet Tudomá­nyos Akadémia biofizikai in­tézetében a legkülönbözőbb növényeket tették ki rádioaktív besugárzásnak, s kísérletek ta­núsága szerint valamennyi nö­vény élénken reagált: a sár­garépa és a paradicsom vita­mintartalma megnőtt, a búza és a kukorica több termést ho­zott, a burgonya pedig több keményítőt raktározott. Fran­cia atomfizikusok kikísérletez­ték, hogyha kobalt 60 izotóp radioaktív sugaraival kezelik a növőben lévő paradicsomot, beérés után 30—10 napig is el­áll. Amerikai tudósok azt derí­tettek ki, hogy mágneses tér­ben gyorsabban érik a paradi­csom — különösen a déli pó­lusú mágnességet kedveli. Nemcsak a növényele, hanem az állatok is érzékelik a külön­féle sugárzások és a mágneses tér jelenlétét Dr. Fodor kali­forniai orvos az elmúlt évben hozta nyilvánosságra kutatási eredményeit, amelyek szerint például a patkányok ugyanúgy érzékelik a röntgensugarakat, mint a szagokat Más kutatók viszont felfedezték, hogy a kétszámyú rovarok „érzik”, a Föld mágneses erővonalait, éppen ezért mindig keresztben, kelet-nyugati Irányban száll­nak r f öldre. Az iránytű segít - ségével voltaképpen az ember is a földmágnességet használja tájékozódásul, de a rovarok valahol a testűkben hordják ezt az „iránytűt”. S végül az 1904-es év azért is emlékezetes marad a tudo­mány történetében, mert ok­tóber 12-én 8 óra 30 perckor suhant a kék égbe a szovjet Voszhod űrhajó. S az „űrtroj- j ka” sikeres útja nemcsak az ; űrkutatás eddigi eredményei- j nek bevezetése volt, hanem a í csoportos űrrepülések korsza- | kának a jövő évben várható ) meglepő teljesítményeit is je ,j lezte, i Greguss Fereae \- nyok” versenyében a Szovjet- , unió is tartja az iramot! Szov i jet mérnökök 30 tranzisztorból- álló, 40x50 mm-es képernyőjű- tv-készüléket szerkesztettek, ’ amely mindössze 1 kg súlyú,- Az új szovjet Mikro rádió vi­- szont 18 gm-os és olyan kicsi, z hogy akár női ruhán is hord­- ható, mint divatékszer. 5 Az év érdekességei közé tar­tozik a New York-Waslmigton- Chicago között megnyílt tv- telefonhálózat is. Akárki be­léphet a nyilvános utcai fülké- , be, s feltárcsázhatja ismerő- , sét: nemcsak hangját hallja majd, hanem láthatja is egy . kis képernyőn. Igaz, az élethű . „találkozás” még kissé drága: New York és Washnigton kö­zött három percre 16 dollár. KÉS, AMELY EGY HAJSZALAT 16 EZER DARABRA SZELETEL 1 A miniatűr alkatrészek sorát gyarapította az elmúlt évben egy nyugatnémet gyár is, ahol orvosi célokra mikro-lámpák sorozagyártását kezdték meg. Egy-egy izzó hossza mindössze 2,5 mm, átmérője pedig 1 mm. , Az 1,2 V-os izzólámpákra első­sorban a gyomor-, tüdő-, s a közvetlen szívvizsgálatok terén vár nagy jövő. Az új orvosi műszerek múlt évi legnagyobb „sztárja” F. Móra amerikai kutató metsző- kése volt. Különleges császofá- si technikával olyan éles kést állított elő, amellyel egy haj­szál 10 ezer darabra szeletelhe­tő hosszában! Ennek az új kés­nek a segítségéved hihetetlenül finom szövetmetszetek készít­hetők, így a makroszkópos meg­figyelések is pontosabbak lesz­nek majd a jövőben. A technika azonban az or­vostudomány számos más ágá­ban is diadalmasan bevonult. V. Csekin szovjet orvos példá­ul újfajta foghúzót szerkesz­tett, amellyel érzéstelenítés nélkül, teljesen fájdalommen­tesen távolíthatók el a beteg fogak. Az új készülék titka; percenként 60 ezer rezgéssel lazítja a foggyökeret. Az egyik drezdai orvostudo­mányi kutatóintézetben villa­mos műtőkést készítettek, amellyel a sebész vérzés nélkül vághat a szövetekbe. A tam­ponozás tehát nemsokára „kimegy a divatból”, s hason­ló sors vár a sebvarrásra'is. Szovjet vegyészek olyan nagy­molekulájú vegyületeket állí­tottak elő, amelyekkel erek, izmok, sőt idegek is összera­gaszthatok. A leningrádi tex- tilip .1 kutatóintézet mérnökei Ha a tudomány és a techr ka fáradhatatlan „közkatonái mérnökök és kutatók százezr 1964 végén bizonyítványt ka tak volna elvégzett munkájú ért, kétségtelenül ' „csillago ötös járt_ volna valamenny nek. Elsősorban az atomene gia békés felhasználásában, • atomreaktorok tökéletesítési ben elért szovjet sikereké i az osztályzat. VÄNDORLÖ ATOMMAGLYÄK A Szovjetunió Kurrsatc atomfizikai kutatóintézetébe augusztus 4-én üzembe helye, ték a világ első olyan álon erőművét, amely az atommal hasadásból nyert óriási h< energiát közvetlenül elektrt mos árammá alakítja át. E< dig a „hagyományos” atom reaktorok hőjével gőzt fejles: tettek, ez gőzgépeket hozo mozgásba, s csak a gőzgépei hez kapcsolt dinamák fejles: tettek áramot. A Romask atomvillanytelep „magját” v szont sok ezer szilácium-germi nium fűtőelem veszi körű amelyek a reaktor 1770 C f< kos hőmérsékletét minden á tétel, vagy mozgó alkatrés nélkül rögtön elektromosságg ^változtatják”. Ugyancsak szovjet tudósok az érdem, hogy a jövőben göi dűlő atom villany telepekké biztosítható a ritkábban lakó területek áramellátása. Egy egy mozgó vilanytelep nég lánctalpas egységből áll, ame 3yek önsúlya 350 tonna. Mini hogy a vándorló „atommag lyák” napi üzemanyag-íogyas: tása 14 g urán, a magukfc vitt uránkészletből bárhe évekig termelhetnek áramot. A CSODALATOS LASER-SUGARAK A technikai haladás bármi latraméltó újszülöttje a lasei fénysugár is újabb szerepekbe; mutatkozott be az elmú! évben. Amerikai kutatók rend kívül keskeny sugárnyalábo vetítették Földünk felső légke rébe, s a sugarak visszaveri dóséból állapították meg, hog két hatalmas porréteg húzód! atmoszféránkban, 80 és 120 kr magasságra a Föld felszínéin Bostoni sebészek rákos da ganatokat kezeltek lüktet laser-sugarakkal, s a beteg ki sérleti patkányok és hörcsögöl fertőzései, bámulatos módon 5—29 nap alatt csaknem telje Ben eltűntek. Egy amerikai gyárban elek ironikus elemek és mikroáram körök hegesztésére állítottál munkába a sokoldalú sugara kát Minthogy az egyetler pontba koncentrált fény óriás hőenergiát képvisel, ezeredmá sodpercek alatt megolvasztja : legkeményebb fémeket is. i holland Phillips laboratóriurr mérnökei ugyanebben az év ben derítették ki, hogy a féle! metes hőenergiát termelő lase rek bizonyos áramsűrűségei mellett hűtőelemként is hasz' nosíthatók. Ez a felfedezés kü Ionosén nagy lendületet ac majd a következő évek kuta fásainak, HÍRADÁSTECHNIKAI ÚJDONSÁGOK Laser-sugarakkail működő fénytelefont is készítettek, dí ez csak egyik színes kockája i híradástechnikai újdonságok tarka mozaikjának. A nyugat német Siemens cég példáu olyan telefont hozott forgalom­ba, amelyen se tárcsa, s hall gató nincsen. Aid telefonáln akar, újjait a megfelelő szá mozott mélyedésekhez érinti s a készülék azonnal „ki cseng” a hívott félhez. Égj másik nyugatnémet gyár ; magnetofonok terén hozott új­donságot. Szakított a megszo­kott magnetofon-szalaggal,, he­lyette mágnesezhető koron go1 épített legújabb diktafonjába Ilyen módon a szóbeli üzenetei egyszerűen borítékba zárhatók b postán elküldhetők. Japánhan elkészült az éb­resztőóra nagyságú tv-készü- lékek mintapéldánya, s hírei szerint már a karóra-tv kísér­heted is biztatóak, De a „pará-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom