Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

Hz ifjúság érdeklődése nagymértékben megnőtt a természetjárás iránt Heves megyei tapasztalatok üdülő, vagy turistaház? Mátraházán alig kődobás- nyira az úttól — közvetlenül a labdarúgópálya szomszéd­ságában — szerényen húzó­dik meg a fák. között az iro­nikus elnevezésű „Hotel Top­rongy”. Ez a Gyöngyösi Mátra Klub tulajdonában lévő, né­hány férőhelyes, ütött-kopott házikó nyáron a természetjá­rók, télen pedig a sísport kedvelőinek találkozóhelye, s bizton állíthatjuk, hogy az elmúlt évek során sokak szi­liéhez nőtt a maga igényte­lenségével és romantikus hangulatával. Továbbfejlesz­tésére nem kerülhetett sor (bár az MTS Heves megyei Tanácsa kész volt a támoga­tásra), mert az illetékes ha­tóságok a mai napig képte­lenek megoldani az épület­ben lakó házaspár elhelyezé­sét. Ezek után sehogy sem ért­jük: a megyei tanács pénzügyi revizorai milyen alapon nyíl­váníthatták üdülőnek a Ho­tel Toprongyot, s a megyei, valamint a gyöngyösi városi egészségügyi osztály hogyan tehetett javaslatot a turista kulcsosház „szakorvosi ren­delő céljaira való felhaszná­lására?!” Vajon tisztában voltak az­zal, hogy: * 1. A „Hotel Toprongy” nem a gyöngyösi kórház, hanem a Gyöngyösi Mátra Klub tu­lajdona? 2. Ebből a házikóból csak úgy lehetne szakorvosi rende­lő, ha előbb teljesen lebon­tanák és aztán újra felépíte­nék? 3. Mint sportlétesítmény fölött kizárólag az MTS ren­delkezik, s engedélye nélkül más célokra nem vehető igénybe...? m XiPUJSMG 196S. január 31» vasárnap Felhívás a gyiingyö&iekhex 1965. január 24-én, 17 és 17.30 óra között Gyöngyösön, a Nagytemp­lom előtti parkban Kelemen Ká­roly (Karcsi néven ismert) Gyön­gyös, Vachot Sándor u. 30/3. szám alatti lakost ismeretlen személyeb súlyosan bántalmazták. A gyöngyösi rendőrkapitányság kéri a lakosságot, hogy akik a kér­déses időpontban a parkban, vagy annak környékén tartózkodtak és bántalmazásról tudnak, jelent­kezzenek a gyöngyösi rendőrkapi­tányság L emelet 4. számú szobá­jában, vagy a 25-55-öa telefonszám 95-ös mellékén. Vasárnap Dél-budai Spartacus— Egri Honvéd Barátságos labdarúgó-mér­kőzés 14.30 órakor. A tsz-közi Hajtatóház jól gépírni tudó, 2—3 éves, lehetőleg ter­melőszövetkezeti gyakor­lattal rendelkező képesí­tett könyvelőnőt keres azonnali belépésre. Jelentkezés: Eger, Faiskola utca 5. szám alatt. A nemzetközi sportsajtó sokat foglalkozik az 1966. évben sorra kerülő angliai labdarúgó világ­bajnoksággal. Az idén az európai, ázsiai, észak- és dél-amerikai or­szágok válogatottjai lejátsszák a selejtező mérkőzéseket. A szak­vezetők nagyban dolgoznak, ter­veznek, sőt néhány országban már ki is jelölték a világbajnok­ságra készülő válogatott keretet. Az olaszok a világbajnoki címre pályáznak és rendkívül erős csa­patot készítenek elő. Ugyanez vonatkozik a brazilokra is, akik Angliában megkísérelik harmad­szor is elhódítani a Jules Rímet Kupát. Nézzük csak, mi a hely­zet most, az év elején Francia- országban, Angliában, Olaszor­szágban és Magyar ország on. FRANCIAORSZÁG A francia labdarúgó-válogatott tavalyi kudarcai után a France Football a következő kérdést in­tézte a szakemberekhez: vajon teljesen meg kell szüntetnünk lab­darúgó-válogatottunkat? És hogy 2z a borúlátás nem elszigetelt je­lenség a kaka-so-s mez.ű franciák­nál, ennek bizonyítására egész ol­dalon át idézik jó néhány más francia lap hasonló hangú cikkét. A háttérben tulajdonképpen a bel­gáktól elszenvedett súlyos vereség van. A franciák ugyanis a brüsz- szeli Heysel-stadionban bizonysá­gát látták annak, hogy a belgák ma már valóban nemzetközi klasz- szist képviselnek. A franciák 3:0-ás vereséggel hagyták el a pályát. Franciaország­nak pillanatnyilag — tulajdonkép­pen nincs válogatottja. Nyáron Henri Guerin vette kezébe a válo­gatott csapat felkészítését. Sok fia­tallal próbálkozott, de általános vé­lemény szerint még egyikük sem képvisel nemzetközi klasszist. Mi kellene ahhoz, hogy az országnak ütőképes csapata lehessen! Először is színvonalas játék és klasszis játékosok — a klubokban. Mert minden igazi nagy csapat, ki­váló eredményekre képes váloga­tott, egy vagy esetleg két klubra épül fel. A lap megemlíti a tíz év­vel ezelőtti magyar válogatottat, amely a Honvédra épült, vagy a legendás hírű olasz csapatot, amelynek a légi katasztrófa áldo­zatául esett. Torino volt az alapja. Az 1950-es évek francia válogatott­jának gerincét a most tengődő Re­ims adta. éppúgy, mint most a bel­gákét az Ader!echt. Franciaország labdarúgó-válogatottja az idén vi­lágbajnoki selejtezőt játszik Jugo­szláviával. Norvégiával és Luxem­burggal. Nagy gondot okoz ez a francia szövetségi kapitánynak. ANGLIA Az angolok is keseregnek. Vá­logatottjuk Amsterdamban l:l-re mérkőzött a hollandokkal, és így a szakemberek nem annak a csapat­nak szárnybontogatásait érezték a játékban, amelytől világbajnoki döntőbe jutást várnak 1966-ban. Csak a kapus Walters és a jobb­összekötő Greaves játékával voltak elégedettek. íme Desmond Hackett véleménye a Daily Expressben: „Jimmy Greaves mentett meg bennünket a kudarctól, de az ő erőfeszítése egymagában nem elég a győzelemhez. Az amsterdami mérkőzés egyetlen szép jelenete a lelkes holland közönség viselkedé­se volt. Vagy Frank McGee, a Daily Mir- rorban: „Angliának vissza kell tér­nie azokhoz a játékosokhoz, akik már sok mérkőzésen bebizonyítot­ták képességeiket. Elsősorban Arm- flelőre, Douglasra, Easfchamre és Hcynesre Az angliai VB esélyeseiről Eric Tod, a The Guardianban „A hollandok nemcsak lelkesen, ha> nem jól is játszattak. Ha a hajrá­ban egy kicsit higgadtabbak, meg is nyerhették volna a mérkőzést. És meg is érdemelték volna.” Mindem összegezve, ha az angol szakveze­tők nem akarják, hogy 1966-ban keserű csalódás érje őket, akkor sürgősen cselekedniük kell. OLASZORSZÁG Az olasz labdarúgó-válogatott erő­sen készül az 1966. évi világbajnok­ságra. A szakvezetők bizakodással néznek válogatott együttesük sze­replése elé. A jól bevált elvet meg­valósítva igyekeztek biztosítani a csapat gerincének egységét. Mind­össze két klubcsapatra építik. A válogatott védelmét az Inter, a csa­társor zömét pedig a Milano adja. A bajnok Bolognát mindössze egy játékos: Bulgarelii képviseli. A vi­lágbajnokságra készülő 22 játékos­ból álló keret: Sarti, Burgnich, Guarnier. Fachetti, Lodetti, Pichi, Mórra, Bulgarelii, Mazzoa, Rivera, Corso, Albertossi, Ferrini, Negri, Tumburus, Pascutti, Furlanis, Ba- rison, Milani, Trapattoni, Salvado­ré és Janich. BRAZÍLIA A nemzetközi sajtó már jelezte, hogy a brazilok semmit sem akar­nak a véletre bízni, hanem alapo­san előkészítik az 1966. évi világ- bajnokságon való szereplésüket. Egy példa: J. Havelange, a brazil sportszövetség elnöke már most megrendelt egy 25 személyes autó­buszt, amelynek 1966. július 8-án, 17 óra 10 perckor kell a Hotel Manchester, a brazil csapat szál­láshelyének kapuja élé állnia. Ezen az autóbuszon mennek; ki a játé­kosok a Manchester United pályá­ra, ahol háromórás edzésen vesz­nek részt. A hotelszobák és az edzopályák természetesen már le vannak fog­lalva. A brazil együttes 30 nappal a világbajnokság megnyitása előtt érkezik meg Angliába. A felkészülés, ezt most már mon­dani sem kellene, szintén alapos lesz. 1966. április elsejére 40 játé­kost hívnak össze, Reola a napok­ban kijelölte a szélesebb keretet. Kellő orvosi, pszichológiai és bio­lógiai válogatás után megkezdték a munkát és május végén csökken­tik le a keretet 22 főre. Ez a 22 játékos utazik Európába, a végle­ges csapatot mindig a mérkőzés előtt jelölik ki. A brazil szakemberek már átnéz­ték azokat a pályákat, amelyeken előreláthatólag válogatottjuk mér­kőzni fog. Ennek megfelelően 22 utazó játékos részére többfajta ci­pőt készítenek, hogy ily módon is tökéletesen alkalmazkodjanak a talajhoz. Mind ez természetesen je­lentős'összeget emészt fel, a brazi­lok azonban nem spórolnak: a szö­vetség egymilliárd cruzeirost irány­zott elő, ebből 20 milliót ad a kor­mány, s ennél is jelentősebb össze­geket vállaltak a különböző nagy­városok, vállalatok, szervezetek. MAGYARORSZÁG A magyar labdarúgó-válogatott nemzetközi programja is bőséges. A válogatott és a klubcsapatok ösz- szesen több mint 125 alkalommal találkoznak majd külföldi ellenfe­lekkel. Ezek közül elsősorban a vá­logatott csapat soron levő mérkő­zései felé fordul a figyelem. Ma­gyaromé* labdarúgó-válogatottja világbajnoki selejtező mérkőzése­ket játszik Ausztriával és Kelet- Németország válogatottjával, azon­kívül Angliával, Szovjetunióval és Jugoszláviával is játszik barátsá­gos mérkőzést. Budapesten ven­dégszerepei az olasz, az osztrák, a szovjet és nyugatnámet válogatott, a többi mérkőzést a magyar válo­gatott külföldön játssza. A magyar szakvezetők már előkészítették a válogatott felkészülési tervét, és a klubcsapatok nemzetközi mérkőzé­sei, na meg a tatai előkészületek is ennek vannak alárendelve. KIK LESZNEK ANGLIÁBAN? A nemzetközi sajtóban már most sokat írnak az 1966. évi labdarúgó­világbajnokság tizenhatos döntőjé­ről. Jósolgatnak is. Egyesek véle­ménye szerint az első csoportból Belgium, a másodikból Svédország* a harmadikból Jugoszlávia, a ne­gyedikből Csehszlovákia, az ötö­dikből Hollandia, a hatodikból Ma­gyarország, a hetedikből Szovjet­unió, a nyolcadikból Olaszország, a kileneedikből Spanyolország, a tizedikből Uruguay, a tizenegye­dikből Chile, a tizenkettedikből Argentína, a tizenharmadikból Mexikó, a tizenhatodik csoportból pedig az afrikai országok lemon­dása után Dél-Kórea válogatottja játszik majd Angliában. A budapesti Népsport ankétjá- ban 17 európai sportláp szerkesz­tősége vett részt, legtöbben az an­gol válogatottat tartják a világbaj­nokság legerősebb csapatának, mert otthon játszik. Sok szavaza­tott kapott a brazil válogatott is*' amely nagyon alaposan készül, hogy harmadszor is elhódítsa a Julies Rímet Kupát. Az angolokon és a brazilokon kívül szavazatot kaptak még a spanyolok *az argen­tinok, a magyarok és a Szovjetunió labdarúgói. környezetiben várják a fel- üdülni vágyó természetbaráto­kat Az 1964-ben létesített megyei feiszerelés-köxcsönző állomás forgalma jelzi, hogy Heves me­gyében élénk a táborozási kedv. Főleg sátrak, gumimat­racok, takarók, bográcsok vol­tak népszerűek, de sokan köL. csönöztek tájolókat és egyéb műszereket is. Jó ütemben folyik a „társa­dalmi erdei ügyelet” kialakítá­sa, szervezése, amelyet a Nyu­gatbükki Állami Erdőgazdaság vezetői kezdeményeztek és amelyet a megyei természet- barát szövetség irányít. A szol­gálatban részt vevők őrködnek majd a hét végén az erdő csendjén, rendjén, tisztaságán, épségén — részükre az erdész- házakban megfelelő pihenőhe­lyek állnak rendelkezésre. FIATALOK A BÜKKI VÍZRENDSZER KUTATÁSÁBAN Az egri fiatalok — élükön a Dobó gimnazistákkal — jelen­tős szerepet vállaltak a bükki Vöröskővölgy vízrendszerének kutatásában. Főleg arra a kér­désre várnak feleletet: vajon az Imókőnek és környékének időszakos forrásai a Bükk- fennsík alatti nagy tárolóból öntik-e időnként vizüket a fel­színre? A kutatások várható eredményei — bővebb és ál­landó vízhozam, feitórt bar­langrendszer — nagy hasznot jelenthetnek a megye mező­gazdaságának, illetve az ide­genforgalomnak. MESÉBE ILLŐ, TÉLI, HAVAS TÁJ... A természet iránti szeretet télen sem hagyja pihenni a természetbarátokat. Szomba­ton és vasárnap turisták szá­zai vágnak neki a fehérbe öl­tözött Büklknek és Mátrának. A mesébe illő havas téli táj hangulata, szépsége vetekszik bármely más évszak hangula­tával, szépségével. _ A sísport kedvelői részére Kékestetőn és Egerbep síállomás létesült, aihol napi öt forintért lehet léceket kölcsönözni és ahoi rendszeres síoktatás folyik. Na­gyon népszerűek — főként Egerben — a téli klubdélutá­nok, amelyeken sok érdekes előadás hangzik el, sok szép termesze ttárgyú film kerül le- vetítésre, —• ezek mellett meg­tárgyalják az időszerű felada­tokat és esetenként izgalmas turista-totó is szerepel a prog­ramban. Így fest jelenleg Heves me­gye természetjáró sportja A fejlődés tárgyi és személyi feltételei biztosítva vannak — mind jobban tért hídíthat te­hát a legegészségesebb, leg­változatosabb, a legnagyobb tö­megmozgató sport, a termé­szetjárás.. Somody József tani a természetjáró szakosz­tályt. Persze, az általános iskolá­sok természetjárásba való be­vonása is rendkívül fontos fél: adat. A megyei szövetség ép­pen ezért azt javasolja, az út­törőszövetségnek, hogy a rend­szeres természetjárás legyen szerves része az úttörősport­nak. HÁROMSZÁZ TÁJÉKOZÖDASI FUTÖ — EDZŐTÁBOROK A BÜKKBEN és a mátrAban Fokozódik az érdeklődés a sok szépséggel, izgalommal és a nehézségek leküzdésével já­ró tájékozódási futás iránt. Különösen az ifjúság kedveli ezt a nálunk még újnak szá­mító sportágat, s nem ritka, hogy egy-egy versenyen száz­nál is többen rajthoz álinak. Az edzési lehetőségek biztosí­tására a tardosi sporttábor térségében állandó edzőpályát létesített a megyei szövetség, amelyet már az elmúlt évben birtokba vettek a 12—14 éves tájékozódási versenyzők. A tíz­napos edzőtáborozás alatt ki­adós terepismereti és térképé­szeti oktatást, valamint gya­korlati képzést kaptak a fiata­lok — ami a táborozást követő versenyeken éreztette jótékony hatását. Talán ez volt az or­szágban az első ilyen kezde­ményezés — s az idén még to­vább szélesedik: nemcsak Tar- doson, de Lajosházán és a Mát­ra nyugati peremén is rendez­nek tájékozódási táborozást, 12 —16 éves futók számára. A ha­gyományos Dobó István tájé­kozódási emlékversenyt az idén minden eddiginél érdekesebb­nek ígérkezik: részt vesznek rajta az MHS rádiósai, akik az ellenőrző pontok, valamint az indító és a célállomás között összeköttetést létesítenek — így a kifüggesztett hatalmas térképen végig lehet kísérni a versenyzők útját. Heves megyében jelenleg 300 versenyzőt és 31 szakképzett versenybírót tartanak nyilván. ERŐTELJESEN FEJLŐDIK A KULCSOSHÁZ- MOZGALOM A hevesi turistaházak befo­gadóképessége és az érvényben 'evő központi szobafoglalási módszerek miatt sok szállásr góny marad kielégítetlen. A >20Vétség tehát minden erővel amogatta a kulcsosház, mene- iókház létesítési törekvéseket, így jött létre a Lőrinci Elekt- •omos nagypariagpusztai, a gyöngyösi Bányász lajosházi, i Gyöngyösi Mátra Klub mát- -aházi turistaháza, a várkúti oilcsosház, a cserepeskői bgr- angszoba és a megyei TS tar­lóéi sporttábora, amelyek -deó- is, pihenésre alkalmas, festői Heves megyét kiváló termé­szeti adottságai a természet- járás klasszikus területévé avatják. A Bükk és a Mátra hegyvidéke, a két hegység kö­zött elterülő erdős, lank ás dombvidék, a rövid, de bájos Tisza-szakasz sajátos, roman­tikus jellege gazdag lehetősé­geket kínál a sportág minden változatának bevezetésére és gyakorlására. Az átszervezés után általá­nosságban megerősödött a me­gyei természetbarát szövetség, amelynek elnöksége sportsze­rető szakemberekkel bővüli. Sorra alakultak a túra- a technikai, az ifjúsági és a pro- pagandabizottságok, majd lét­re jött a hatvani és a gyöngyö­si járási, valamint az Eger városi szakszövetség. A sportkörök nagy része is megfelelő módon hajtotta vég­re az MTS-nek a természetba­rát mozgalom átszervezésére és fejlesztésére vonatkozó hatá­rozatokat — néhány helyen azonban nem fogadták tárt ka­rokkal a természetbarát szak­osztályokat, lebecsülték a leg­nagyobb tömegek mozgatásá­ra alkalmas mozgalmat. A mostoha bánásmód főleg anya­gi vonatkozásban nyilvánult meg, szerencsére azonban a mozgalomban serényen tevé­kenykedő aktivisták lelkes, fá­radhatatlan munkájának kö­vetkezményeként, — minde­nütt kezd megváltozni a ter­mészetbarát mozgalommal kapcsolatos téves és káros szemlélet:. Ennek tudható be, hogy a megye természetjáró sportjában határozott, egyen­letes fejlődés indult meg. 1962- ben 21 szakosztályban 906, 1963-ban 28 szakosztályban 1307, 1964-ben pedig 35 szak­osztályban 1502 tagot tartottak nyilván. Ez a létszám azonban I megyei TS hároméves intéz­kedési terve szerint 1967 vé­gére 50 szakosztályra és 3000 főre emelkedik. Minden közép­iskolában, nagyobb sportkor, ben és olyan munkahelyen, ahol a szennyezett levegő fo­kozott miértekben káros az egészségre — meg kell alakí­Mindjárt elöljáróban meg keil mondanunk, hogy Egert latinul AGR1A névvel jelölték, a németek pedig ERLAU-ként említették. Méltán merül fel a meglehetős ellentmondásosnak ható három szó nyomán a kér­dés: összefügg-e vajon a há­rom tulajdonnév? Már a XVI. század derekán megpróbálkoztak a név magya­rázatával és úgy vélekedtek, hogy a város a rajta • átfolyó, hasonló nevű falycicskától vet­te a nevét. Gorove László, a maga korában, 1826-ban, alap­vető fontosságú munkájában, — melyet bizony ma is szor­galmasan és haszonnal forgat­hatnak a kutatók! — már me­részen, de éles logikával to­vább megy és a kétségtelen helyes nyomra vezet, amikor így ír: „... Közönséges véle­kedés, hogy ezen patakról, mely a várost keresztül folyja, vette légyen a hely neveze­tét. .. s Eger vize (ez az Eger- patak ősi neve) partjain vala­ha nagy bőségben találhatott Eger fától (azaz égerfától) vet­te nevét.. Na, de hogyan függ össze az égerfa, a patak és a város — és hogyan, milyen módom is keletkezett végső soron az Eger tulajdonnév? Valóban helyesen írta Gorove: a kis patak partjait hajdan bőven szegélyezte a vízpartokon te­nyésző égerfa, mélyen beieló- gaitva sdmakérgű gyökereit a vízbe — akárcsak manapság is [áthatjuk, habár csak gyéreb­ben, a folyócska bükki szaka­szán. Városunk neve tehát nűan tükrözi ősi természeti környezetét, illetve annak ígyik legjellemzőbb növényét, i mocsaras partokon gazdagon enyészett égerfát. A középko­ri oklevelek természetesen nem minden esetben ebben a iormában említik. A leggyak- -abban a korai századokban az : 3GUR formával találkozunk. ’ Például 4308-ban a folyócskát : smlítik így, de 1339-ben már Koste i „A Közlekedés és Postaügyi dinisztérium IV. Postaiőosztá- ] ya 184. 712/1964. 8. B. Számú ! itasításával a postahivatalok lyitva tartását — a forgalom- i ól függően — egységesen újra ’ zabályozza. Első Lépésként munkaszüne- ; i napokon a megyei és járási 1 zékhelyeken, valamint a ki- 1 melt helyeken működő posta- livatalok nyitva tartási idejét ] z alábbiak szerint módosítja: 1 1965. február hó 7. napjától ezdődőleg megyeszékhelyeken 1 gy postahivatal 7—21 óráig, * árási székhelyeken és kiemelt j idyeken ugyancsak egy posta- ( livatal 7—13 óráig tart nyitva, i találkozunk az EGURVIZE azaz Egervize földrajzi névvé is. Egy 1363-bód származó ok levélben már rábukkantam a- EGER írásmódra is — e: azonban' természetesen nem je lenti azt, mintha talán koráb ban is ne fordult volna elő, hi szén az Egur forma még ké sőbben is gyakorta szerepel 1395-ben már EGERVIZE-nel nevezi egy okmány a patakot Igen érdekes és tanulságos Eger városa német nevének, a: ERLAU-nak kialakulása é: „meséje”. A kérdés, a fentiéi után és alapján, meglehetőser egyszerű. Az égerfa német ne­ve: ERLE, s ebből alakult k: az Erlau szó. Türk Frigyes városunknak és környékének hűséges búvára, egy érdeke: kis írásában már több min­iéi évszázada felvetette, hogy minden bizonnyal az Erlau név két szó összetételéből alakull ki: égerfa németül: Erle, liget pedig: Au, — tehát Erle-au azaz Erlau, amely magyarul tehát égerfaligetet jelent! Alapjában tehát a város ma­gyar neve német fordításnak felel meg! Mindenképpen em­lítésre méltó, hogy a németor­szági Drezda környékén is van egy Erlau nevű helyiség amelynek lakói városunk ere­detét a Türk Frigyes által elemzett módon értelmezik — tenyészvén ott is bőségesen égerfa a patak mentén. Ez is alátámasztani látszik a német fordításon keresztül is ősi vá­rosunk magyar elnevezésének eredetét Nemegyszer még a XVI. szá­zadban is az Erla formával ta­lálkozunk. Egészen eredeti és Eger vá­rosának értelmét egészen gyö­keréig megvilágítja, a Kassa város tanácsa által 1560-ban használatos ERLE név, amely minden torzítás, változás nél­kül tükrözd a város magyar nevének német fordítását (Egerfa.) mény Munkaszüneti napokon' te­hát Egerben 7—21 óráig az Les számú postahivatal tart nyitva. Gyöngyösön az 1-es S2iámú postahivatal 8—13 óráig, Hat­vanban a 2-es számú postahi­vatal 8—13 óráig tart nyitva, a iárási székhelyeken és kiemelt lelyeken lévő postahivatalo­kon kívül. A távbeszélő központok je­lenlegi szolgálatát ez: az utasí­tás nem érinti. A hivatalok közönségszolgá- .atának megszűnte után sürgős ermészetű távolsági beszél ge- éseket és sürgős természetű áviratokat távbeszélő előfize- :ői állomásokról lehet kezde- nényeznd, illetve feladni. , De mit mutat vajon Eger 1 latin neve: AGRIA? Városun­- kát ezzel a névvel jelölik elő- z szőr okleveleink: latinul ma is z így nevezzük Egert. A nyelvészek véleménye szé­náit, az Eger szóból formáló- ’ dott: Eger—Egr—Agria, ella- ' tincs ítva a város magyar ne- • vét. Érdekes lesz talán elmon- c dánunk, hogy a szokatlan Egr •• forma még a török hódoltság ■, korában is előfordult. Például 2 1608-ban Mágócsy Ferenc, Fel- , ső-M a gy arorszá g helytartója, a ’ budai basához így címezte le- c veiét: „Az hatalmas győzhetet- i len török császárnak... Egren, . Kanizsán és a több végváraira ; levő szerdárainak és az tektn.“ tetes vezér Aly pasának...” De ’ 1609 nyarán az egri pasa ma- ‘ gyár íródeákja is így keltezi ’ egy levelét: „Költ Egren...” r Amint megvan Eger város r földjének és népének történe* t te, hasonlóképpen az ősi város : nevének is megvan a maga ’ históriája és hisszük, hogy a i naponta oly gyakorta írt- EGER szó múltjábam- való ka- : landozás nem volt még a XX. század emberének sem minden , haszon nélküli. , Sugár István. Honnan ered Eger város neve?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom