Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-23 / 19. szám
Érdekeltség a létszám-megtakarításban A vállalatok vezetői és dől* Busói körében egyaránt nagy visszhangra talált a Minisztertanács határozata, amely szerint a tartós létszám-megtakarítással elért béralap-megtakarítás egy részét a dolgozók keresetének növelésére fordíthatják. Ez a rendelkezés, a végrehajtható rugalmasabb bérgazdálkodás közvetlenül érdekeltté teszi anyagilag is az üzemi, munkahelyi kollektívákat, sőt az egyes dolgozókat is abban, hogy kevesebb munkaerővel, tehát termelékenyebben dolgozzanak. mert az így megtakarított bérből prémium, jutalom formáiéban vagy egyéb módon közvetlenül részesülhetnek. Az anyagi érdekeltség érvényesítésével olyan eszközt ad ez a bérgazdálkodási módszer a vezetők kezébe, amely- lyel az eddiginél kedvezőbb körülményeket teremthetnek a jó és a rossz munka megkülönböztetésére, kifejezésre juttathatják a jó munka fokozott elismerését. A vezetők munkája köny nyebbé válik azáltal, hogy nagyot* jogkört kapnak s ez nagyobb körültekintést, helyzet- ismeretet és felelősségérzetet követel tőlük. Az ösztönzés csak ott vezet eredményhez, ahol más létszámgazdálfcodási. műszaki intézkedésekkel, mun. kasservezéssel összhangban, azokat kiegészítve alkalmaz- rák. Nyilvánvaló ugyanis, hogy külön anyagi elismerés csak tényleges, terven felüli erőfeszítésekért jár, tehát csak a tervezettnél kevesebb létszámmal elért bérmegtakarítást lebet a dolgozók jutalmazására, premizálására, fordítani. Ezért már a tervezésnél figyelembe fcdl venni 1—1 üzem, üzemrész aaervwaotteégi színvonalát, tartalékait, s úgy kell a feladatokat és a létszámot megszabni, bogy az ne juttassa előnyhöz a lazán dolgozó üzemeket Ahol gyenge lábon áü a munkafegyelem, ahoi a munkai doki használás alacsonyfokú, ott előbb a teljesítiménykövetelmények növelésével kell a tervfeladatok- hoz szükséges reális létszámot elérni, g csak azután kerülhet sor a további létszámmegtaka- rftásért járó anyagi juttatásira. Ahol viszont már eleve nagyobb a rend és a szervezettség, ahol viszonylag már kezdetben is nagyobb erőfeszítésbe kerül a termelékenység további emelése, ott természetesen ezt a létszámterv és a megtakarított bér jutalmazási hányadának megállapításakor méltányolni kell. Mindig az adott helyzet és körülmények szabják meg tehát, hogy a vezetés milyen arányban kapcsolja össze az ösztönzést a követelmények növelésével, az tenyagi elismerést az ellenőrzéssel és számonkéréssel. További körültekintést és helyismeretet igényel az is, hogy milyen formában juttatják a dolgozóknak a megtakarított összeget. Legcélszerűbbnek bizonyult — az eddigi tapasztalatok alapján — a célprémium forma, amely módot ad a megtakarítás előzetes megtervezésére, emellett az egyenlősdit is kiküszöböli. Ám azt a gyakorlatot sem szabad teljesen elvetni, hogy a megtakarított összegből egyik vagy másik dolgozó bérét emeljék, mert ezzel rendezni lehet esetleg évék óta fennálló aránytalanságokat. Bármelyik formára kerül is sor, az a lényeg, hogy az elosztás megfeleljen a dolgozók igazságérzetének, s annak a szocialista elvnek, hogy aki többet, jobban dolgozik, azt anyagiakban és erkölcsiekben nagyobb megbecsülés, elismerés illeti. A rendelet végrehajtásának edd!gi tapasztalatai, a lefolytatott előzetes kísérletek azt tanúsítják, hogy más, egyéb intézkedésekkel együtt érdemes az ösztönzés ilyen eszközeivel is segíteni a termelékenység növelését. A bérgazdálkodás új módszere olyan tartalékok feltárásához vezethet, amelyeket más módszerekkel eddig még nem sikerült elérni. Ahol nem elég alaposan és körültekintő' en végzik esst a munkát, ott káros tendenciák is felléphetnek, és visszájára fordíthatják az alapjában helyes elveket, törekvéseket, amelyek a rendeletet életre hívták. Vigyázó1 kell például arra, hogy a létszám takarékosság erőltetése ne vezessen túlzott intenzitás-növeléshez vagy esetleg a munkabiztonság csökkenéséhez, a minőségi, technológiai előírások mellőzéséhez, vagy a helyes bérarányok eltorzulásához, stb. Mindezek fennállhatnak, ha rosszul, felelőtlenül hajtják végre a Minisztertanács határozatát. De ha körültekintően és felelősséggel élnek a lehetőségeikkel, nincs ők aggodalomra. Vegyük számba az ösz- szes mérlegelhető követelményeket, s a biztos eredmény tudatában állítsuk ezt a módszert is az 1965. évi feladataink szolgálatába. Sőtér Edit Korszerűsíti gyártmányait az építőanyagipar Két és fél milliárd értékű építőanyag a lakosságnak Az Építésügyi Minisztérium építőanyagipari üzemei az idén mintegy 440 millió forint értékű termékkel több anyagot szállítanak az építőknek, mint tavaly. Cementből 120 000 tonnával, téglából 23 millióval, égetett mészből 4000 tonnával és húzott síküvegből 500 000 négyzetméterrel nagyobbra | szabták az 1965. évi feladatokat. A lakosság illetve a sajátházépítők ellátására két és fél milliárd forint értékű anyagot adnak át a kereskedelemnek. A legfontosabb építőanyagokból nem lesz hiány. Az építőanyagiparj gyárak fontos feladata az idén a termékek minőségének javítása, ezért az Építésügyi Minisztérium intézkedésére most felülvizsgálják az ipar több száz gyártmányát, hogyan felelnek meg az építőipar és a lakosság igényeinek. Az elavult termékeket korszerű, új gyártmányokkal váltják fel. A betegekkel is törődjenek Ki tudná megmondani, hogy naponta hány beteg jelentkezik a körzeti orvosnál, az SZTK rendelőintézetben és a kórházban gyomor-, epe- és vesepanaszokkal? Biztosan erről is vezetnek statisztikát. De ebben nem szerepelnek azok, akik munkahelyükön, vagy otthon panaszkodnak, akik betegek, de még nem mentek orvoshoz, vagy már annyit jártak, hogy megunták és legközelebb majd csak a műtőasztalon találkoznak ismét az orvossal. A kezelőorvos felírja a gyógyszert és elrendeli a diétát. De hogyan diétázzék az, aki étteremben, vagy üzemi koszton él? Mert az egri nyolc étterem között, sőt legjobb tudomásunk szerint megyénkben másutt sem akad egyetlen hely, ahol diétás ételeket főznének. Figyeljük meg egyszer, hogy mennyi idős ember viszi h-za ételhordóban ebédjét. És csak Egerben hány száz diák, közép- és főiskolás étkezik étteremben, kollégiumban és üzemi konyhán. Tapasztalt iskolaorvos bizonygatta példákkal és adatokkal, hogy nemcsak az idősebb korosztály, nemcsak a betegek, hanem a serdülő ifjúság egészségét is veszély fenyegeti, ha az Illetékesek nem törődnek az ésszerű táplálkozással, ha arra kényszerítik a gyomor- és epebetegeket és a bélhurutra hajlamos fiatalokat, hogy „mérget” egyenek. Az orvosok és az idegenek bizonyíthatják, hogy Egerben még az átlagos magyar szokást is meghaladó mértékben fűszerezik az ételeket, mert „itt így szeretik”. De külföldön és nagyobb városainkban mindenütt akad legalább egy étterem, ahol diétás ételeket is főznek. Egerben ezt már régen javasolják az orvosok és kérik a betegek, de az éttermek és az üzemi vendéglátó eddig elzárkózott. Nem kifizetődő a munkaigényes, bajt és gondot okoz a diétás koszt? De szükséges és megoldható. A megyei tanács kereskedelmi és egészségügyi osztálya együttesen keresse a megoldás módját. F. L. Elriasztja vagy csalogatja a halaimat? (Stera karOaUuníjai Negyedik esztendeje dolgozott már Kovács a BÁMEXBUMFÉRT Ló utcai telepén. Szótlanul és szorgalmasan, reggel nyolctól délután fél ötig. így telt el négy esztendő. Egy napon aztán felemelte a fejét az áktálc közül és nagyon halkan azt rebegte: — Attól tortok, ez így nem lesz jó... A kollégák döbbenten néztek rá. 2. Fél évvel később a főnöke behívatta: — Fülembe jutott, Kovács kartárs, hogy maga valamire azt mondta: ez így nem lesz jó... Mi az, amit nem talál nálunk jónak? — Már nem emlékszem pontosan, — felette Kovács. — Ha eszembe jut, f‘ tfréfT?~al BÁMEXB T meg fogom mondani. — Elvárom öntől... — Számíthat rám. 4—, Előre is köszönöm. — Szívesen. 1 •Jé Egy év múlva Kovács felkereste a főnökét — Tudom már, hogy mi nem tetszett annaJc idején... Ha igényt tart rá, hogy elmondjam... — Hát persze, hogy igényt tartok rá, sőt, módfelett kiváncsi vagyok... — Akkor, úgy gondolom, itt az ideje, hogy elmondjam... A főnök az órájára nézett. — Sajnos, ez nem a legjobb időpont... A minisztériumba keU l — Akkor majd máskor — felelte türelmesen Kovács. — Elnézést kérek... — Szóra sem érdemes. — Ugye megért engem... A munka.„ — Tökéletesen... — Viszontlátásra. _ —- Majd jelentkezem... — Alkalomadtán... — Alkalomadtán... 4. Ismét eltelt egy esztendő: — Miért nem keresett fel? — kérdezte a főnök Kovácstól Mondtam, hogy alkalomadtán keressen fel... — Nem olyan sürgős a dolog. — Magának milyen időpont felelne meg a legjobban? — kérdezte a főnök. — Mit szólna holnap három órához? — Sajnos, akkor el vagyok foglalva... De nem találkozhatnánk holnapután négy órakor? — Részemről semmi akadálya... — Persze, közbejöhet valami... — Ezzel tisztában vagyok... — Már nagyon-na- gyon kíváncsi vagyok, mit fog mondani. — Remélem, nem fogok csalódást okozni. — A viszontlátásra! Pontos legyen!... — Pontos leszek™ 5. Hat hónap múlva találkoztak. *=* Nos? — kérdezte a főnök Kovácstól. — Ha érdekli önt a véleményem... — Hát persze, hogy érdekel... — Nos, akkor elmondom... Én úgy találom, hogy az ügyintézésünk még eléggé bürokratikus... — Válóban? — Lehet, hogy tévedek... ■ — Mindenesetre fi- gyelemre méltó, amit mond. Gondolkodni fogok rajta. — Köszönöm. — Én köszönöm. — Szó se lehet róla, Én köszönöm. 6. Másnap Kovácsot áthelyezték a BÁMEX- BUMFÉRT Só utcai telepére. — Idegesített a fickó — mondta a főnök. — Nem bírom az izgága embereket... Mikes György A NÉPMŰVELÉSI munka első féléves szakaszának végéhez érkezett. Szerte a megye művelődési otthonaiban most a legmozgalmasabb az élet. A népművelők azonban az aktuális feladatok elvégzése mellett arra is időt szakítanak, hogy számba vegyék az elmúlt hónapok eredményeit, hibáit, gondolkozzanak, töprengjenek azon: hogyan tovább. Az egri járás népművelési szakemberei is a számvetés időszakába érkeztek. A járásban az elmúlt fél évben egyik legfontosabb feladat volt a dolgozók továbbtanulásának segítése Nem csoda ez, hiszen az alapok lerakása a további munka egyik legjelentősebb feltétele A községekben 437-eni iratkoztak be a dolgozók általános iskoláiba, örvendetes, hogy közülük 402 fizikai dolgozó. Sajnos azonban a biztató előjelek utón az oktatás nem bizonyult zavartalannak. Soikan lemorzsolódtak. Legtöbb esetben azért, mert egyes üzemek nem tudták a dolgozók részére a műszakcserét biztosítani. Ezért maradt ki például az egercsehi bányaüzem és a Borsodnádasdi Lemezgyár jó néhány dolgozója az iskolából. A kérdés megoldása végtelenül nehéz. Valami módot mégis kell találniuk az üzemeknek, hogy biztosítsák dolgozóiknak a továbbtanuláshoz szükséges, törvényadta lehetőségeket. A KÖZÉPISKOLÁKBAN jobb a helyzet. A beiratkozott 230 tanuló közül csupán 11-en i tr irt Sokan vesznek részt a mező- gazdasági jellegű oktatási formákban. A járásban öt termelőszövetkezeti akadémia működik, 15 községben szervezetten nézik a televízió mezőgazdasági előadássorozatát. Sajnos, azonban ez sem általános. A rossz szervezés miatt például Andomaktályán, Balatonban, Egerbaktán és még jó néhány faluban nem sikerült létrehozni a televíziónéző csoportot.. Az oktatáson kívül nagyon fontos az öntevékeny művészeti csoportok és a klubok munkája. Az egri járásban jelenleg 28 öntevékeny csoport van. A tánccsoportok és az irodalmi színpadok tevékenysége többé- kevésbó rendszeres és színvonalas, a színjátszó csoportok, ének- és zenekarok száma viszont évről évre csökken. Ennek oka részben az, hogy az emberek érdeklődése egyre inkább az irodalmi színpadok és a klubok felé irányul, másrészt pedig az, hogy kevés a szakember és a meglevők számára sincs továbbképzés. Az igények kielégítésére éppen ezért a jövőben tovább növekszik a járásban az irodalmi színpadok száma; A járás népművelőinek másik célkitűzése; a klubélet fejlesztése. Jelenleg 16 községben működik klub. A foglalkozás«Féléves számvetés az egri járásban kát átlagosan 30—10 ember látogatja Bár a számok érdeklődésről tanúskodnak, azonban a klubmunka sem zavartalan. Több visszahúzó tényező gátolja a kibontakozást. Elsősorban az, hogy évente 4—5 művelődési otthon igazgató mond le tisztségéről a kevés tiszteletdíj és az ezzel fordított arányban levő megterhelés miatt. Másrészt a művelődési házak bevétele évről évre csökken, s a kevés jövedelem nem elegendő a klubok berendezésére, állandó fejlesztésére. A klubokban folyó rendszertelen, fel-fellob- banó, majd ellanyhuló élet másik oka az, hogy nincsenek állandó klubvezetők, akik felügyelnének a munkára, nincsenek gondnokok, akik a felszerelésre vigyáznának. Néhány községben a gazdasági vezetők sem segítik a művelődési munkát VISSZAHÚZÓ tényező az Ír. hogy jó néhány faluban a társadalmi szervek nem egymással együtt, hanem különállóan próbának eredményt elérni. A makiári, a nagyvisnyói és a nagytályai klubok sikere nem véletlenül adódik abból, hogy a párt- és tanácsi szervek is segítenek a népművelési tervek valóra váltáséban. Kaposi Levente A televízió közvetítésével véget ért az Egri csillagok előadássorozata. Ez volt a 30. elő. adás a darabból. Az előadás előtt Demeter Imre mutatta be az új színházat a tévé néződnek, majd a második felvonás utáni szünetben beszélgetést folytatott Lendvay Ferenccel, az egri és a miskolci színház igazgatójával a két színház vezetésének tapasztalatairól. A darab nézőinek száma ezzel az eddigi tizenkétezerről mintegy másfél millióra emelkedett. Kívánunk a szánba? valamennyi produkciójának il^en szép ..véget”, ★ Az Egri csillagok egyik előadásán történt A harmadik felvonás utáni szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a közönség a darab szereplőit Az előfüggöny ötször nyílott szét és csapódott össze, de a taps nem akart megszűnni. A színészek még az előfüggöny előtt álltak, midőn gyors iramban megindult — esz ügyelő jelzésére — a vasfüggöny. A nézőtéren egy nénike rémülten felkiáltott: „Szűzamyám, még agyonüti őket. Vigyázzanak!” Nem mosolyogjuk meg érte. Hiszen az egri színházban nem volt ez ideig vasfüggöny, így a néniké nem tudhatta, mi az a „vastaps”. De ő is megnyugodott és lelkesen tapsolt, midőn kinyílott a vasfüggöny ajtaja és sorban kiléptek rajta a művészek. hogy megköszönjék a lelkes közönség ünneplését. ★ Kedves meghívás érkezett a napokban a színházhoz. A lod- zi színház igazgatója hívta meg az egri színház igazgatóját színházuk fennállásának 20. évfordulójára. A lodzi színház pár évvel ezelőtt Magyarországom járt és a pécsi Nemzeti Színházban vendégszerepeit. A meghívást Lendvay Ferenc elfogadta. így március végén az egri színház küldöttsége Lodz- ba utazik. ★ Már megjelent az utcán a színház új bemutatójának, Gyárfás Miklós Kisasszonyok a magasban című komédiájának a plakátja. A szereplők között örömmel látjuk Varga Gyula nevét, aki ezúttal vendégként tért vissza egykori sikereinek helyére. A darab bemutatója február 4-én, csütörtökön este lesz. ★ Televíziós játék főszerepének eljátszására kapott szerző, dést Szilágyi Istvánt, a színház fiatal művésze. A tévé-játékot Makk Károly rendezi, felvételei február hó elején lesznek. —czy—
