Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-23 / 19. szám

Érdekeltség a létszám-megtakarításban A vállalatok vezetői és dől* Busói körében egyaránt nagy visszhangra talált a Miniszter­tanács határozata, amely sze­rint a tartós létszám-megtaka­rítással elért béralap-megtaka­rítás egy részét a dolgozók ke­resetének növelésére fordíthat­ják. Ez a rendelkezés, a végre­hajtható rugalmasabb bérgaz­dálkodás közvetlenül érdekelt­té teszi anyagilag is az üzemi, munkahelyi kollektívákat, sőt az egyes dolgozókat is abban, hogy kevesebb munkaerővel, tehát termelékenyebben dol­gozzanak. mert az így megta­karított bérből prémium, juta­lom formáiéban vagy egyéb módon közvetlenül részesül­hetnek. Az anyagi érdekeltség érvényesítésével olyan eszközt ad ez a bérgazdálkodási mód­szer a vezetők kezébe, amely- lyel az eddiginél kedvezőbb körülményeket teremthetnek a jó és a rossz munka megkü­lönböztetésére, kifejezésre jut­tathatják a jó munka fokozott elismerését. A vezetők munkája köny nyebbé válik azáltal, hogy na­gyot* jogkört kapnak s ez na­gyobb körültekintést, helyzet- ismeretet és felelősségérzetet követel tőlük. Az ösztönzés csak ott vezet eredményhez, ahol más létszámgazdálfcodási. műszaki intézkedésekkel, mun. kasservezéssel összhangban, azokat kiegészítve alkalmaz- rák. Nyilvánvaló ugyanis, hogy külön anyagi elismerés csak tényleges, terven felüli erőfe­szítésekért jár, tehát csak a tervezettnél kevesebb létszám­mal elért bérmegtakarítást le­bet a dolgozók jutalmazására, premizálására, fordítani. Ezért már a tervezésnél figyelembe fcdl venni 1—1 üzem, üzemrész aaervwaotteégi színvonalát, tar­talékait, s úgy kell a feladato­kat és a létszámot megszabni, bogy az ne juttassa előnyhöz a lazán dolgozó üzemeket Ahol gyenge lábon áü a munkafegye­lem, ahoi a munkai doki haszná­lás alacsonyfokú, ott előbb a teljesítiménykövetelmények nö­velésével kell a tervfeladatok- hoz szükséges reális létszámot elérni, g csak azután kerülhet sor a további létszámmegtaka- rftásért járó anyagi juttatásira. Ahol viszont már eleve na­gyobb a rend és a szervezett­ség, ahol viszonylag már kez­detben is nagyobb erőfeszítés­be kerül a termelékenység to­vábbi emelése, ott természete­sen ezt a létszámterv és a megtakarított bér jutalmazási hányadának megállapításakor méltányolni kell. Mindig az adott helyzet és körülmények szabják meg tehát, hogy a ve­zetés milyen arányban kap­csolja össze az ösztönzést a követelmények növelésével, az tenyagi elismerést az ellenőr­zéssel és számonkéréssel. További körültekintést és helyismeretet igényel az is, hogy milyen formában juttat­ják a dolgozóknak a megtaka­rított összeget. Legcélszerűbb­nek bizonyult — az eddigi ta­pasztalatok alapján — a cél­prémium forma, amely módot ad a megtakarítás előzetes megtervezésére, emellett az egyenlősdit is kiküszöböli. Ám azt a gyakorlatot sem szabad teljesen elvetni, hogy a meg­takarított összegből egyik vagy másik dolgozó bérét emeljék, mert ezzel rendezni lehet eset­leg évék óta fennálló arányta­lanságokat. Bármelyik formá­ra kerül is sor, az a lényeg, hogy az elosztás megfeleljen a dolgozók igazságérzetének, s annak a szocialista elvnek, hogy aki többet, jobban dolgo­zik, azt anyagiakban és erköl­csiekben nagyobb megbecsülés, elismerés illeti. A rendelet végrehajtásának edd!gi tapasztalatai, a lefolyta­tott előzetes kísérletek azt ta­núsítják, hogy más, egyéb in­tézkedésekkel együtt érdemes az ösztönzés ilyen eszközeivel is segíteni a termelékenység növelését. A bérgazdálkodás új módszere olyan tartalékok fel­tárásához vezethet, amelyeket más módszerekkel eddig még nem sikerült elérni. Ahol nem elég alaposan és körültekintő' en végzik esst a munkát, ott káros tendenciák is felléphet­nek, és visszájára fordíthatják az alapjában helyes elveket, törekvéseket, amelyek a ren­deletet életre hívták. Vigyázó1 kell például arra, hogy a lét­szám takarékosság erőltetése ne vezessen túlzott intenzitás-nö­veléshez vagy esetleg a mun­kabiztonság csökkenéséhez, a minőségi, technológiai előírá­sok mellőzéséhez, vagy a he­lyes bérarányok eltorzulásá­hoz, stb. Mindezek fennállhatnak, ha rosszul, felelőtlenül hajtják végre a Minisztertanács hatá­rozatát. De ha körültekintően és felelősséggel élnek a lehe­tőségeikkel, nincs ők aggoda­lomra. Vegyük számba az ösz- szes mérlegelhető követelmé­nyeket, s a biztos eredmény tudatában állítsuk ezt a mód­szert is az 1965. évi feladata­ink szolgálatába. Sőtér Edit Korszerűsíti gyártmányait az építőanyagipar Két és fél milliárd értékű építőanyag a lakosságnak Az Építésügyi Minisztérium építőanyagipari üzemei az idén mintegy 440 millió forint érté­kű termékkel több anyagot szállítanak az építőknek, mint tavaly. Cementből 120 000 ton­nával, téglából 23 millióval, égetett mészből 4000 tonnával és húzott síküvegből 500 000 négyzetméterrel nagyobbra | szabták az 1965. évi feladatokat. A lakosság illetve a sajátház­építők ellátására két és fél milliárd forint értékű anyagot adnak át a kereskedelemnek. A legfontosabb építőanyagok­ból nem lesz hiány. Az építőanyagiparj gyárak fontos feladata az idén a ter­mékek minőségének javítása, ezért az Építésügyi Miniszté­rium intézkedésére most felül­vizsgálják az ipar több száz gyártmányát, hogyan felelnek meg az építőipar és a lakos­ság igényeinek. Az elavult ter­mékeket korszerű, új gyártmá­nyokkal váltják fel. A betegekkel is törődjenek Ki tudná megmondani, hogy naponta hány beteg je­lentkezik a körzeti orvosnál, az SZTK rendelőintézetben és a kórházban gyomor-, epe- és vesepanaszokkal? Biztosan erről is vezetnek statisztikát. De ebben nem szerepelnek azok, akik munkahelyükön, vagy otthon panaszkodnak, akik betegek, de még nem mentek orvoshoz, vagy már annyit jártak, hogy megun­ták és legközelebb majd csak a műtőasztalon talál­koznak ismét az orvossal. A kezelőorvos felírja a gyógyszert és elrendeli a diétát. De hogyan diétázzék az, aki étteremben, vagy üzemi koszton él? Mert az egri nyolc étterem között, sőt legjobb tudomásunk sze­rint megyénkben másutt sem akad egyetlen hely, ahol di­étás ételeket főznének. Figyeljük meg egyszer, hogy mennyi idős ember vi­szi h-za ételhordóban ebéd­jét. És csak Egerben hány száz diák, közép- és főiskolás étkezik étteremben, kollégi­umban és üzemi konyhán. Tapasztalt iskolaorvos bi­zonygatta példákkal és ada­tokkal, hogy nemcsak az idő­sebb korosztály, nemcsak a betegek, hanem a serdülő ifjúság egészségét is veszély fenyegeti, ha az Illetékesek nem törődnek az ésszerű táp­lálkozással, ha arra kénysze­rítik a gyomor- és epebete­geket és a bélhurutra hajla­mos fiatalokat, hogy „mér­get” egyenek. Az orvosok és az idegenek bizonyíthatják, hogy Egerben még az átlagos magyar szo­kást is meghaladó mértékben fűszerezik az ételeket, mert „itt így szeretik”. De külföl­dön és nagyobb városaink­ban mindenütt akad legalább egy étterem, ahol diétás éte­leket is főznek. Egerben ezt már régen javasolják az or­vosok és kérik a betegek, de az éttermek és az üzemi ven­déglátó eddig elzárkózott. Nem kifizetődő a munkaigé­nyes, bajt és gondot okoz a diétás koszt? De szükséges és megold­ható. A megyei tanács keres­kedelmi és egészségügyi osz­tálya együttesen keresse a megoldás módját. F. L. Elriasztja vagy csalogatja a halaimat? (Stera karOaUuníjai Negyedik esztendeje dolgozott már Kovács a BÁMEXBUMFÉRT Ló utcai telepén. Szót­lanul és szorgalmasan, reggel nyolctól délután fél ötig. így telt el négy esz­tendő. Egy napon aztán fel­emelte a fejét az áktálc közül és nagyon halkan azt rebegte: — Attól tortok, ez így nem lesz jó... A kollégák döbben­ten néztek rá. 2. Fél évvel később a főnöke behívatta: — Fülembe jutott, Kovács kartárs, hogy maga valamire azt mondta: ez így nem lesz jó... Mi az, amit nem talál nálunk jó­nak? — Már nem emlék­szem pontosan, — fe­lette Kovács. — Ha eszembe jut, f‘ tfréfT?~al BÁMEXB T meg fogom mondani. — Elvárom öntől... — Számíthat rám. 4—, Előre is köszönöm. — Szívesen. 1 •Jé Egy év múlva Ko­vács felkereste a főnö­két — Tudom már, hogy mi nem tetszett annaJc idején... Ha igényt tart rá, hogy elmond­jam... — Hát persze, hogy igényt tartok rá, sőt, módfelett kiváncsi va­gyok... — Akkor, úgy gon­dolom, itt az ideje, hogy elmondjam... A főnök az órájára nézett. — Sajnos, ez nem a legjobb időpont... A minisztériumba keU l — Akkor majd más­kor — felelte türelme­sen Kovács. — Elnézést kérek... — Szóra sem érde­mes. — Ugye megért en­gem... A munka.„ — Tökéletesen... — Viszontlátásra. _ —- Majd jelentke­zem... — Alkalomadtán... — Alkalomadtán... 4. Ismét eltelt egy esz­tendő: — Miért nem kere­sett fel? — kérdezte a főnök Kovácstól Mond­tam, hogy alkalomadtán keressen fel... — Nem olyan sür­gős a dolog. — Magának milyen időpont felelne meg a legjobban? — kérdezte a főnök. — Mit szólna holnap három órához? — Sajnos, akkor el vagyok foglalva... De nem találkozhatnánk holnapután négy óra­kor? — Részemről semmi akadálya... — Persze, közbejö­het valami... — Ezzel tisztában vagyok... — Már nagyon-na- gyon kíváncsi vagyok, mit fog mondani. — Remélem, nem fo­gok csalódást okozni. — A viszontlátásra! Pontos legyen!... — Pontos leszek™ 5. Hat hónap múlva ta­lálkoztak. *=* Nos? — kérdezte a főnök Kovácstól. — Ha érdekli önt a véleményem... — Hát persze, hogy érdekel... — Nos, akkor elmon­dom... Én úgy találom, hogy az ügyintézésünk még eléggé bürokrati­kus... — Válóban? — Lehet, hogy téve­dek... ■ — Mindenesetre fi- gyelemre méltó, amit mond. Gondolkodni fogok rajta. — Köszönöm. — Én köszönöm. — Szó se lehet róla, Én köszönöm. 6. Másnap Kovácsot áthelyezték a BÁMEX- BUMFÉRT Só utcai telepére. — Idegesített a fickó — mondta a főnök. — Nem bírom az izgága embereket... Mikes György A NÉPMŰVELÉSI munka első féléves szakaszának végé­hez érkezett. Szerte a megye művelődési otthonaiban most a legmozgalmasabb az élet. A népművelők azonban az aktuá­lis feladatok elvégzése mellett arra is időt szakítanak, hogy számba vegyék az elmúlt hóna­pok eredményeit, hibáit, gon­dolkozzanak, töprengjenek azon: hogyan tovább. Az egri járás népművelési szakemberei is a számvetés időszakába ér­keztek. A járásban az elmúlt fél év­ben egyik legfontosabb feladat volt a dolgozók továbbtanulá­sának segítése Nem csoda ez, hiszen az alapok lerakása a to­vábbi munka egyik legjelentő­sebb feltétele A községekben 437-eni irat­koztak be a dolgozók általános iskoláiba, örvendetes, hogy kö­zülük 402 fizikai dolgozó. Saj­nos azonban a biztató előjelek utón az oktatás nem bizonyult zavartalannak. Soikan lemor­zsolódtak. Legtöbb esetben azért, mert egyes üzemek nem tudták a dolgozók részére a műszakcserét biztosítani. Ezért maradt ki például az egercsehi bányaüzem és a Borsodnádasdi Lemezgyár jó néhány dolgozó­ja az iskolából. A kérdés meg­oldása végtelenül nehéz. Vala­mi módot mégis kell találniuk az üzemeknek, hogy biztosít­sák dolgozóiknak a továbbta­nuláshoz szükséges, törvényad­ta lehetőségeket. A KÖZÉPISKOLÁKBAN jobb a helyzet. A beiratkozott 230 tanuló közül csupán 11-en i tr irt Sokan vesznek részt a mező- gazdasági jellegű oktatási for­mákban. A járásban öt terme­lőszövetkezeti akadémia műkö­dik, 15 községben szervezetten nézik a televízió mezőgazdasá­gi előadássorozatát. Sajnos, azonban ez sem általános. A rossz szervezés miatt például Andomaktályán, Balatonban, Egerbaktán és még jó néhány faluban nem sikerült létrehoz­ni a televíziónéző csoportot.. Az oktatáson kívül nagyon fontos az öntevékeny művészeti csoportok és a klubok munkája. Az egri járásban jelenleg 28 öntevékeny csoport van. A tánccsoportok és az irodalmi színpadok tevékenysége többé- kevésbó rendszeres és színvo­nalas, a színjátszó csoportok, ének- és zenekarok száma vi­szont évről évre csökken. En­nek oka részben az, hogy az emberek érdeklődése egyre in­kább az irodalmi színpadok és a klubok felé irányul, másrészt pedig az, hogy kevés a szakem­ber és a meglevők számára sincs továbbképzés. Az igények kielégítésére ép­pen ezért a jövőben tovább nö­vekszik a járásban az irodal­mi színpadok száma; A járás népművelőinek má­sik célkitűzése; a klubélet fej­lesztése. Jelenleg 16 községben működik klub. A foglalkozás«­Féléves számvetés az egri járásban kát átlagosan 30—10 ember lá­togatja Bár a számok érdeklő­désről tanúskodnak, azonban a klubmunka sem zavartalan. Több visszahúzó tényező gátol­ja a kibontakozást. Elsősorban az, hogy évente 4—5 művelő­dési otthon igazgató mond le tisztségéről a kevés tiszteletdíj és az ezzel fordított arányban levő megterhelés miatt. Más­részt a művelődési házak bevé­tele évről évre csökken, s a kevés jövedelem nem elegendő a klubok berendezésére, állan­dó fejlesztésére. A klubokban folyó rendszertelen, fel-fellob- banó, majd ellanyhuló élet má­sik oka az, hogy nincsenek ál­landó klubvezetők, akik fel­ügyelnének a munkára, nincse­nek gondnokok, akik a felsze­relésre vigyáznának. Néhány községben a gazdasági vezetők sem segítik a művelődési mun­kát VISSZAHÚZÓ tényező az Ír. hogy jó néhány faluban a tár­sadalmi szervek nem egymás­sal együtt, hanem különállóan próbának eredményt elérni. A makiári, a nagyvisnyói és a nagytályai klubok sikere nem véletlenül adódik abból, hogy a párt- és tanácsi szervek is se­gítenek a népművelési tervek valóra váltáséban. Kaposi Levente A televízió közvetítésével véget ért az Egri csillagok elő­adássorozata. Ez volt a 30. elő. adás a darabból. Az előadás előtt Demeter Imre mutatta be az új színházat a tévé néződ­nek, majd a második felvonás utáni szünetben beszélgetést folytatott Lendvay Ferenccel, az egri és a miskolci színház igazgatójával a két színház ve­zetésének tapasztalatairól. A darab nézőinek száma ezzel az eddigi tizenkétezerről mintegy másfél millióra emelkedett. Kí­vánunk a szánba? valamennyi produkciójának il^en szép ..vé­get”, ★ Az Egri csillagok egyik elő­adásán történt A harmadik felvonás utáni szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a kö­zönség a darab szereplőit Az előfüggöny ötször nyílott szét és csapódott össze, de a taps nem akart megszűnni. A szí­nészek még az előfüggöny előtt álltak, midőn gyors iramban megindult — esz ügyelő jelzé­sére — a vasfüggöny. A néző­téren egy nénike rémülten fel­kiáltott: „Szűzamyám, még agyonüti őket. Vigyázzanak!” Nem mosolyogjuk meg érte. Hiszen az egri színházban nem volt ez ideig vasfüggöny, így a néniké nem tudhatta, mi az a „vastaps”. De ő is megnyugo­dott és lelkesen tapsolt, midőn kinyílott a vasfüggöny ajtaja és sorban kiléptek rajta a mű­vészek. hogy megköszönjék a lelkes közönség ünneplését. ★ Kedves meghívás érkezett a napokban a színházhoz. A lod- zi színház igazgatója hívta meg az egri színház igazgatóját színházuk fennállásának 20. évfordulójára. A lodzi színház pár évvel ezelőtt Magyarorszá­gom járt és a pécsi Nemzeti Színházban vendégszerepeit. A meghívást Lendvay Ferenc el­fogadta. így március végén az egri színház küldöttsége Lodz- ba utazik. ★ Már megjelent az utcán a színház új bemutatójának, Gyárfás Miklós Kisasszonyok a magasban című komédiájának a plakátja. A szereplők között örömmel látjuk Varga Gyula nevét, aki ezúttal vendégként tért vissza egykori sikereinek helyére. A darab bemutatója február 4-én, csütörtökön este lesz. ★ Televíziós játék főszerepé­nek eljátszására kapott szerző, dést Szilágyi Istvánt, a színház fiatal művésze. A tévé-játékot Makk Károly rendezi, felvéte­lei február hó elején lesznek. —czy—

Next

/
Oldalképek
Tartalom