Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-21 / 17. szám
Milyen állami támogatást kapnak idén a tss-ek? as AHHOZ, HOGY A TERMELŐSZÖVETKEZET üK évről évre többet és olcsóbban termeljenek, minél előbb korszerű mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak, — egyéb teltételek mellett — megfelelő beruházások la kellenek. Ezeknek a megvalósítását hitellel, anyaggal és kivitelező kapacitással segíti elő az állam, hiszen a tsz-ok saját erejéből nem telne minden szükséges beruházásra, A termelőszövetkezetek beruházási terheinek csökkentése érdekében, a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő új állóeszközök üzemibe helyezésekor, vissza nem térítendő állami támogatást nyújt az állam. A támogatás mérteke tehéndstáiló esetében, a korszerűségtől függően, 1000—11 000 forint férőhelyenként. A szarvasmarha- tenyésztés egyéb épületénél ez az összeg 1000—4000 forint lehet, sertésfiaztatónál pedig 1000—6000 forint, ugyancsak egy férőhelyre számítva. Hasonló kedvezményeket állapítottak meg a juhtenyésztés épületeire, tojóházra, baromfiólra és csibenevelőre vonatkozóan Is. SOK TAPASZTALAT bizonyítja, hogy a szakszerű öntözéses gazdálkodás lényegesen növeli a terméseredményeket. Az ezzel kapcsolatos beruházásokra adott állami támogatás is •eámottevő. Ha a tsz hordozható esőztető berendezésekkel működő öntözést valósít meg. akkor a támogatás 2000 forint holdanként, földbe épített, nyomócsöves esőztető öntöző berendezésnél pedig 6000 forint. Számos termelőszövetkezet alkalmazza a felületi öntözést. Erre 1500—4000 forint holdanként az állami támogatás. Altalaj-csöves öntözés és szemnyvízöntö/és esetén 6000 forintot folyósítanak a tsz-nelk holdanként, üzembe helycgésjtor, ...................... Má sféle építkezésekre, beruházásokra Is vonatkozik a szóban f orgú kedvezmény. Dohánypajta építése esetén például holdanként 25000 forint, ku- koricagórénál vagononként 4000 forint, magtárnál pedig 5000 forint a vissza nem térítendő állami támogatás. Gyorsan növekszik a termelőszövetkezetek saját gépállománya, aminek természetes velejárója, hogy gépkarbantartó műhely is kell. Ha a tsz ilyen műhelyt épít, akkor négyzetméterenként 500 forint támogatós illeti meg. Gyümölcstároló és csomagoló szín építése a ii. Beruházás esetén 300 forint a négyzetméterenként járó támogatás. ELŐÍRJA A RENDELET, hogy öntözőtelep, víztároló és csókát építésénél, továbbá a szarvasmarha- és baromfitenyésztés épületeinél, valamint dohánypajta, gépkarbantartó műhely és üzen .' vagtároló építésénél az állami támogatás összege nem haladhatja meg a költségvetésben előirányzott bekerülési érték 80 százalékát. A rendeletben felsorolt többi épületnél, illetve létesítménynél, pl. a járulékos beruházásnál — a támogatás mértéke 50 százalék. Az állami támogatás a saját erőből megvalósított termelőszövetkezeti beruházások esetén is elszámolható. Ennek azonban az is feltétele, hogy a szóban forgó beruházás szerepeljen a tsz jóváhagyott tervében. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek eddig nem alkalmaztak itatásos borjúnevelést s 1965-ben — központi anyag- készlettel lekötött beruh ázási keret igénybevétele nélkül — elsősorban a saját eszközeiket felhasználva, meglevő épületeiket Itatásos borjúnevelésre alkalmassá alakítják át, szintén részesülhetnek állami támogatásban. Ez az összeg — a rendelkezésre álló járási kereten belül — nem haladhatja meg borj úférőhel yenként a 3000 forintot, illetve az elfogadott költségvetésben előirányzott bekerülési költség 80 százalékát és termelőszövetkezetenként a 200 000 forintot. Az állami támogatás épületátalakításra és annak technológiai felszerelésére használható fel. Ha azonban a termelőszövetkezet 1965 végéig önhibájából nein kezdi meg az itatásos borjúnevelő üzemeltetését, akkor vissza kell fizetnie az állami támogatásként kapott összeget. AZ ÉPÍTÉSI ÉS TELEPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK után a termelőszövetkezetet megillető, vissza nem térítendő állami támogatás összegét a beruházás megvalósítása érdekében igénybe vett állóeszközhitelek csökkentésére kell felhasználni. Hitel hiányában ezt az összeget a termelőszövetkezet terhelő, nem esedékes állóesz- közhitélek csökkentésére fordítják. Ha a tsz-nek ilyen hiteltartozása sincs, illetve kevesebb az őt megillető állami támogatás összegénél, akkor a támogatást, illetve a mutatkozó különbözetet a tsz beruházási betétszámláján írják jóvá. j Előfordulhat, hogy valamelyik termelőszövetkezet saját hibájából nem megfelelően hasznosítja az állami támogatással megvalósított beruházást. Ebben az esetben a megyei tanács a kedvezményt, vagy annak egy részét visszamenő hatállyal is megvonhatja. ÉRDEKE TEHAT minden Isz-nék, hogy idei tervében Igen alapos megfontolás, pontos számítás alapján szerepeltesse azokat a beruházásokat. amelyek a gazdaság szempontjából legelőnyösebbek és megvalósíthatók. (g. p.) | Amíg van, addig kell takarékoskodni Porciózzák a takarmányt — időben felkészültek a télre A tél közepén járunk még, hosszú hetek és hónapok választanak el bennünket a tavasztól, és termelőszövetkezeteink többsége — éppen a takaimánygondoikhól kifolyólag — seámlálgatja a napokat és heteket, gondos beosztás szerint adagolja és eteti a jószágállományával a meglevő takarmánykószletet, amelynek mindenképpen ki kell tartania az újig. tavaszig. XJjlörincfalván a helyi Május 1 Termelőszövetkezet gazdaságában ezek a gondok nem jelentkeznek olyan égető és súlyos prolémaként, s ez a tervszerű, előrelátó takar- mán ytermesztésnek, a jó takarmánygazdálkodásnak köszönhető. — Nem gond itt az állatállomány átteleltetése — mondja Bede Benjamin tsz-élnök —. ami annak tudható be, hogy a nyár és ősz folyamán időben gondoskodtunk megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánykészletről. A közös gazdaság istállóiban 206 szarvasmarha, közel 50 ló, több mint 500 sertés — ebből 61 anyakoca — és 626 juh teleL Az istállókban és ólakban levő jó meleg annak köszönhető, hogy a szövetkezet ép í tőhrigádj ának tagjai időben téliesítették az épületeket. A zavartalan telelés, és a jószágok jó kondíciója, a tehenek megfelelő tejhozama pedig annak köszönhető, hogy nem szenvednek hiányt sem szálas, sem pedig abraktakarmányból. — Annak idején jó előre felmértük a szükséges takarmánymennyiséget — mondja a szövetkezet elnöke. — Tudtuk, hogy a közel 1400 jószágból álló állományunk sok ennivalót igényel. Éppen ezért gondoskodtunk a tiszai árterületen levő 1500 holdas rétünk többszöri kaszálásáról, és több mint hatezer mázsa réti szénát takarítottunk be. Ezenkívül 1500 mázsa lucernánk is termett, ami bőségesen biztosítja a szükségletet, sőt még takarmányfeleslegünk is mutatkozott Abraktakarmányból sincs hiány, hiszen a szövetkezet holdanként! árpatermése elérte a 13 és fél mázsát, a kukoricatermés pedig 16 és fél mázsa volt holdanként májusi morzsoltiban. Az elmondottakból nem következik, hogy az újlőrincfaL. vi tsz-gazdák ezek után pazarló módon bánnak a takarmánnyal. Ebben a termelőszövetkezetben is megválasztották a takarmányíele- lőst. aki gondoskodik a tervszerű napi beosztásról, és minden szál széna, minden marék abrak takarékos fel- használásáról. A takarékos etetés a tervszerű, gondos beosztás eredménye a jó kondícióban telelő jószágállomány és az a biztos, megnyugtató érzés, hogy a továbbiak során is gond nélkül vészelik át a telet Cs. I. Piros fedelű füzetet láttam a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 40. számú egri gyáregységében. Szépen rajzolt betűkkel írták rá: Brigádprogram. Az első pillanatban kissé furcsának és idegennek tűnt a cím, de aztán annál nagyobb érdeklődéssel olvastam a címszó alatti sorokat. Kármán Attila brigádja: három darab motollás festőkád, 4000 óra. A következő rubriRendelet az i lei védőoltásokról Az egészségügyi miniszter rendeletben szabályozta a fertőző betegségek elleni védőoltások idei rendjét. Az oltások legnagyobb része — így az újszülöttek BCG-oltáse, a négyéves kartól három-négy évenként ismétlődő tuberkulin- szűrés és BCG újraoltás — életkorhoz kötött kötelező védőoltás. Az ezekhez szükséges fagyasztva szárított BCG oltóanyagig; az Országos Közegészségügyi Intézet negyedévenként bocsátja az érintett intézmények rendelkezésre. A kötelező oltások közül a ddftéria, s amárköhögés, tetanusz elit i kombinált oltások egy része, az úgynevezett di- perrie 1. és 2. oltás folyamatosan, egész évben végezhető. A di-per-te 3., a diftéria-teta* nusz-oltós, valamint az 1952. s: opterpt r 1 — 1953. augusztus 31-e között született gyér mekek himlő elleni újraoltása, végül a gyermekbénulás elleni oltás azonban idényoltás, tehát megszabott időben kapják az érintettek. Fertőző betegség — himlő, kiütéses tífusz, hastífusz és paratífusz — béhurcolása, fertőzés gyanúja, vagy foglalkozásból eredő veszélyeztetettség esetén ugyancsak fennáll az oltási kötelezettség. Hasonló képpen be kell oltani a dlfté* riás beteg, vagy diftéria-gya- mis személy környezetében levő gyerekeket, ha legutóbbi oltásuk óta egy évnél hosszabb idő telt el. Pertusszisz (szamár köhögés) ellen az olyan hatévesnél fiatalabb gyermekeket kell egyszeri védőoltásban részesíteni, akik ilyen beteggel érintkeztek. Ugyancsak kötelező a járványos máj gyulladásban szenvedő betegekkel érintkezettek gamma globulin védőoltása. A kanyarós beteg környezetében élő háromévesnél fiatalabb, vagy leromlott állapotban levő gyermekeket is gamma glóbulinnak kell védeni a megbetegedéstől. Vör heny (skarlát) ellen hatévesnél fiatalabb, gyermefcközösség- ben élő gyermekeket kell oltani, ha az oltást az illetékes járási, városi, vagy kerületi főorvos elrendeld. Kötelező a tetaniusz, Illetve veszettség elleni . védőoltás is gyanús sérülés, vagy állatmarás esetén, i 1 i (MTI) A brigádprogram kába Kánmánék neve után 40 darab pamutipari, s&áleiszívó szerkezetet írtak és 284 órát jeleztek. Miért és hogyan kerültek a noteszba ezek az adatok? Tervismertető termelési tanácskozást tartottak az üzemben és brigádokra osztották az első negyedévi feladatokat. A füzetbe pontosan felírták, hogy melyik brigád mit vállalt. Bőgős József ék ígérték, hogy egy fúvókás manzárd szárítót, a negyedév végére teljesen készen átadnak: 4810 munkaóra a tervezett időráfordítás. Zom- bori József ék ugyanezt vállalták. A két brigád közül melyik tartja majd pontosabban a határidőt, hol talál kevesebb hibát és kifogást a gyári MEO és a megrendelő megbízottja? Erre ma még nem lehet végleges választ adni, de a Bőgős- és a Zombori-brigád mindennap arra törekszik, hogy övék legyen az elsőség. A motollás festőkádakon Mírkóczki Tibor brigádja dolgozik. De a brigádprogram azt is mutaltja, hegy Klapek Dezső, Király István, Hegykői József és a többi brigádok mit vállaltak. Most, az év elején, egy darabig még a füzet alapján ellenőriz Németh Tibor igazgató. Később fejből is tudja majd az adatokat. De a füzet mindenképpen tói, mert a szó elhangzik, de az írás megmarad. Ebben az évben 12J9 millió forint értékű gépet és majdnem ennyi alkatrészt gyártanak és a gyáregység 1965. évi teljes termelési érteke 42,8 millió forint. Űj feladat a tíz darab faipari egyedi porelszívó. És textilipari szállítóberendezést is gyártanak. Az egri gyáregység NyugatrNémet- országból kapja az alkatrészeket és a szegedi textilgyár dolgozóinak munkáját csökkentik a praktikus berendezéssel. Iparkodni kell a prototípussal, mert a terv a harmadik negyedévtől sorozatgyártásra kötelezi az egri munkásokat. Egyiptomi megrendelésre is szállítanak gépeket, ezért is fontos a határidők pontos betartása és a minőségre is nagyon ügyelni kell. A Könnyűipari Alkatrész- gyártó és Ellátó Vállalat egri gyáregysége idejében megkapta 1965. évi tervét A brigád- porgram azt bizonyítja, hogy a feladatok nagyobb részét brigádokra lebontották. Munkások és vezetők közösen beszélték meg a feladatokat Nemcsak kiosztották, hanem a brigádok vállalták is a munkát Így a magukénak érzik a tervet és megkétszerezett erővel dolgoznak annak sikeréért. F. L. Hallhatnánk valamit a telefonhálózat, a rádió és a tv idei fejlesztéséről is? — Lehetőségei nkhez mérten gondot fordítunk a vidéki városok távbeszélő központjainak fejlesztésére. A vidéki automataközpontok közül Szeged, Szeikszárd, Hatvan és Tatabánya központját 400—400 állomással. a kézi kapcsolású központokat 500 állomással bővítjük. Osongrád központja például 100 új állomást kap. Központi áraiméi látású távbeszélő központot kap Füzesabony; Ba- latonfüred és Veszprém között korszerű kábelt fektetnék le az idén. s így a két város előfizetői közvetlen tárcsázással hívhatják majd egymást. A múlt esztendőben helyezték üzembe a gépesített budapesti távgépíró központot, amely 77 hazai távíróhivatal között létesít automatikus távírókapcsolatot. Ebben az évben elkészül a miskolci és a debreceni főközpont, rajtuk keresztül kapcsolódnak az automatikus hálózatba a körzetükbe tartozó távíróhivatalok is. Az országos előfizetői távgépíró hálózat (telex) központjai az idén 500 új előfizető jelentkezését fogják kielégíteni. A Petőfi rádió műsorát sugárzó 8 kilowatté® adó helyett a második negyedévben új, 20 kilowattos berendezésit helyezünk üzemibe. Ez Budapesten és környékén javítja meg a műsor vételét. A napokban kezdi meg rendszeres üzemét a salgótarjáni televíziós átjátszó állomás. Az adó a műsort a kékesi adótól veszi át, s 20 watt energiával sugározza a városnak és közvetlen környékének. A tokaji nagyadó üzembe helyezését az év második felére tervezzük. Még ebben az évben ad juk át rendeltetésének a budapesti tartól ékadót Is, hogy a tv-nagyadó üzemzavara esetén a közönség megszakítás nélkül élvezhesse a műsort. — Újabban a sajtóban is gyakran hallatnak magukról a megyei szállítási bizottságok. Hogyan értékeli ezek tevékenységét Csanádi ctvtárs? — A közelmúltban Zalaegerszegen jártam. A megyei pártós tanácsi vezetőktől hallottam, hogy a vagonokból Szombathelyről érkezett téglát raktak ki, majd az így megürült vagonokba a helybeli téglagyár tégláját helyezték el, s indították Székesfehérvárra. Azután megtudtam, hogy a /alaegerszegl sütőipari vállalat részére Almásfüzitőről érkezik a fűtőolaj; a helybeli olajipar az ország minden részébe szállít, csak éppen — helybe nem. Sajnos, folytathatnám e negatív példák sorolását. Ezek is azt mutatják, hogy az ilyen problémákat megoldar i csak összefogással lehet. Segíthetnek bizonyos állami intézkedések, rendszabályok is, s ezekre feltétlenül sor is fog kerülni. de tartós eredményt csak szélesebb társadalmi erők bekapcsolásával tudunk elérni. Ezt a társadalmi erőt testesítik meg a megyei szállítási bizottságok; ez tevékenységük. jelentőségük lényege. A bizottságok, amelyeknek élén a megyei tanácsok illetékes elnökhelyettesei állnak, már a tavaly nyári-őszi forgalomban is többségükben mozgékonyak), rugalmasak voltak, jól meg- állták a helyüket. Ellenőrizték megyéjükben a szállítási tervek, határozatok végrehajtását, s az illetékes szervekkel együtt — részben saját hatáskörben — többnyire eredményesen intézkedtek. A megyei bizottságoktól azt várjuk, hogy főként az áruszállítások gazdaságosságának és terv- szerűségének biztosításában működjén ele közre, kezdeményezzék helyi anyagok feltárását, s helybeli szállításokkal tehermentesítsék a távolsági fuvarozást. Mindennek érdekében rendszerezettebb hatáskört kívánunk biztosítani a megyei szállítási bizottságoknak. — A* elmúlt esztendő idegenforgalmunk fellendülésének éve is volt. Kaphatnánk-e némi tájékoztatást arról: hogyan Igyekeznek kielégíteni az idegenforgalomban a közlekedés igényeit? — Valamennyi közlekedési ágazatunk érdekelt az idegenforgalomban. Tudaitában vagyunk annak az alapigazságnak, hogy közlekedés nélkül nincs idegenforgalom. Ezért igyekszünk az idegenforgalom közlekedési és szállítási igényeit számon tartani és minél jobb színvonalon kielégíteni. Az idén átadjuk a forgalomnak a magyarországi autópálya 7 kilométeres szakaszát. Ez része a Balaton felé épülő új autópályának, s az elkészült szakasz közvetlen1 csatlakozást létesít a Tatabánya—Bécs felé vezető 1-05 úthoz is. Itt alkalmazzuk először az újrendszerű útbaigazító táblákét, amelyek jelentősen növelik a járművek biztonságos közlekedését. Még ebben az évben befejezzük a 807-es számú út Duna- almás—Tata közötti szakaszát, hogy az Ausztriából és Csehszlovákiából Budapestre tartó járművek könnyebbem elérjék a fővárost. Folytatjuk a Sopron—Balaton közötti út korszerűsítését, amely a bécsi — s általában a nyugati — autós turisták közlekedését könnyíti meg Ugyanezt a célt — a Balaton könnyebb megközelítését — szolgálja, az Alföld felől, a 621-es számú út Simontomya —Igar közötti szakaszának korszerűsítése. A magyar légi közlekedés már tavaly is a külföldi járatok fejlesztésére fordította ereje javát. Megindította például a budapesti—milánói járatot, s a Budapest—Pozsony, valamint a Budapest—Kassa útvonalakon az idényjáratot. Ebben az évben újabb járatokat tervez a MALÉV. Megindulnak gépeink a Budapest— Athén—Nicosia—Beirut—Damaszkusz vonalon. Az Adriaitenger felé irányuló turista- forgalmunk elősegítésére Budapest—Zágráb—Dubrovnik és Budapest—Belgrád—D ubrov- ndk; a Fekete-tengerhez Budapest—Konstanca idény járat indul. Más járatokon — így a Budapest—Brüsszel—London, illetve a Budapest—Helsinki vonalon — sűrítik a járatokat. Mint arról már a sajtó is hírt adott, a nyáron közvetlen vasúti összeköttetést létesítenek az ausztriai Graziból a Balatonhoz, s ha nyugati szomsBédunkkall a kívánt ütemben fejlődnek a baráti kapcsolatok, sor kerülhet a Bécsi—Hegyeshalom közötti vasútvonal villamosítására is. Közvéleményünket nagyon érdekli, hogy milyen lesz a közlekedésünk a jövőben. Hallhatnánk-e valamit a magyar közlekedés távlati fejlesztési terveiről? — 1965 végére elkészül a közlekedés és hírközlés átfogó távlati fejlesztési koncepciója. A legfontosabb célkitűzéseket — mintegy húszéves távlatra —■ a közlekedéspolitikai irányelvekben már meghatároztuk; megvalósulásuk üteme a népgazdasági erőforrásoktól függ majd. A vasút területén a forgalom oroszlánrészét bonyolító mintegy 2500 kilométernyi vasúti törzshálózat átbocsátó képességének növelése érdekében számos állomást korszerűsítünk, s ezeket, valamint vonalainkat modem biztosító berendezésekkel kívánjuk felszerelni. Egyes vonalszakaszokon új, második vágányokat tervezünk megépíteni. A vonalvillamosítást mintegy 1700 kilométernyi hálózatra kívánjuk kiterjeszteni. A vasúthálózat további részén Diesel-vontatásra térünk át. E korszerűsítési program előreláthatólag 20—25 évet vesz majd igénybe; a tolatás diesele- sítését azonban ennnél hamarabb befejezzük. A közúti közlekedésben a járműpark — óvatos becslések szerint — 20 év alatt a jelenleginek nyolc—tízszeresére növekszik. Ezzel párhuzamosan természetesen újabb forgalmi telepek létesítése, a a szervízhálózat gyors ütemű fejlesztése is szükséges. A közúthálózat megfelelő fejlesztése mellett gondolnunk kell arra, hogy a nagy forgalmú útak és vasútak szintbeni keresztezését fokozatosan kétszintű keresztezésekké építsük át Ami vízi közlekedésünket illeti, jelenleg csak a Duna. megfelelő hajózó út a vízszintszabályozás hiányában azonban ennek használata is korlátozott. 20—30 éves távlatban azonban már számolhatunk mind a Dunán, mind pedig a Tiszán — a tervezettt duzassztóművek hatásaként — a hajózási lehetőségek lényeges javulásával, sőt a Duna—Tisza-csatoma létesítése révén a két vízrendszer hazai összekapcsolásával is Ezzel együtt jár folyami hajóparkunk motoros vontatóhajókkal, tolóhajókkal, uszályokkal, önjáró hajókkal, segédmotoros uszályokkal való bővítése. Külkereskedelmi forgalmunk élénkülésének arányában fejlesztjük a folyam—tengeri hajóparkot is, és — tengeri hajók beszerzésével — tengerentúli áru- szállításaink egy részét is magyar hajókkal kívánjuk majd lebonyolítani. A nemzetközi légi járatok várható nagyarányú fejlődése indokolja a Ferihegyi repülőtér további korszerűsítését, bővítését, — mondotta befejezésül dr. Csanády György közlekedés- és postaügyi miniszter. ü. L. HMEPÜJSiG 3 1965. január 21., csütörtök
