Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-20 / 16. szám

Pártunk VIII. kongresszusa a szocializmus teljes felépítésének időszakában az osztály­tere fő feladatává a gazdasági szervező mun­ka mellett az ideológiai kulturális nevelő- munka eredményesebbé tételét állította. „Esz­mei és kulturális munkánk legfőbb célja, hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség egésze szocialista módon éljen és gondolkozzék”. A szocialista gondolkodás ál­talánossá tétele nemcsak az irányító szervek, intézmények vagy egyes emberek feladata, hanem egész társadalmunk ügye. E feladat­ban komoly szerepe van a falusi kulturális és népművelési munka lelkes és tevékeny közre­működőinek is. Milyen tényezők követelik, sürgetik a kul­turális népművelési munka kiszélesítését, ha­tékonyságának növelését? Mindenekelőtt követeli ezt tőlünk & társa­dalmunk szerkezetében, az osztályviszonyok­ban, a gazdasági, anyagi és kulturális életünk­ben bekövetkezett változás. Az utóbbi évek­ben jelentősen megnövekedett az iparban, fog­lalkoztatottak száma, a mezőgazdaságiban dol­gozók aránya ugyanakkor állandóan csökken. A mezőgazdaság fokozatos gépesítése, korsze' rűsítése műszaki, technikai szakképzettséget kíván. Követeli a kulturális, népművelési munka hatókörének bővítését az a tény is, hogy a szocialista társadalom felépítése elválasztha­tatlan a tömegek tudatának szocialista átala­kításától A szocializmus a marxista—leninista világnézet alapján álló, korszerű műveltséggel rendelkező emberek társadalma. El kell távo- lítajnd az emberek gondolkodásából, szokásá­ból. magatartásából mindazokat a nézeteket, amelyek ellentétesek a szocialista eszmékkel, nem felelnék meg a szocialista viszonyoknak, a szocialista együttélés követelményeinek. Megnőtt a tanulási igény Hogyan, segítheti a falusi kulturális mun­ka a dolgozók szaikrr.ai és általános műveltsé­gének emelését, milyen problémák gátolják a kulturális munka hatókörének bővítését? Az elmúlt években sokszínű, szerteágazó, tevékeny kulturális munka kibontakozásának lehettünk tanúi. A mi megyénkben is megnőtt a tanulási igény. Az elmúlt évben közel 9000 felnőtt tanult a dolgozók általános és közép­iskoláiban. Munkásakadémián, termelőszövet­kezeti és egyéb akadémiáikon 6158 fő vett részt rendszeres oktatásiban. Falusi szakmunkás­képző és egyéb mezőgazdasági tanfolyamokon 2800 fő tanult, 3000 ismeretterjesztő előadást 190 ezer fő hallgatott meg. A megye lakossá­gának 18 százaléka a könyvtárak rendszeres olvasója. A könyvtári olvasók 55—60 százalé­ka a felnőttek köréből kerül ki. Az elmúlt évben 369 műkedvelő művészeti csoport mű- loödött, s ebből 265 felnőtt együttes. Jelentő­sen növekedett a zenetaniulási igény is. Kétségtelen tény, hogy az elmúlt években a falusi népművelő munka fejlődött, de a számszerű fejlődést nem követte megfelelő minőségi fejlődés. A kulturális, népművelési munkára fordított erőfeszítés nem hozta meg a kívánt, a várt eredményt, a befektetett mun­kát és energiát. Ennék elsősorban nem a meg­levő adottságok szűk volta az oka. (hozzájá­rult az is), hanem a népművelési munka még ma is tapasztalható lebecsülése, helytelen ér­telmezése, a népművelési munka korszerűt­lensége, a társadalmi, gazdasági szervek e fon­tos feladatban megmutatkozó passzivitása. Sajnos még ma is találkozunk azzal a hely­telen nézettel — még a kulturmunkások kö­zött is —, hogy a népművelési munka csak a tanulatlanok, a művelődésben elmaradot­tak képzésére hivatott tevékenységi forrna, vagy csak a szórakozást, a szabad idő kitöl­tését hivatott szolgálni. E nézetek vallói nem látják, hogy napjainkban a népművelés ha­gyományos ágad kiterebélyesedtek. céljukban és tartalmúkban átalakultak, változtak. E vál­tozások okai politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünkben keresendők.- Ma már a népművelés nem lehet öncélú, hanem cél­tudatos módon kell szolgálnia gazdasági, poli­tikai, társadalmi és kulturális célkitűzésein- ket, feladatainkat. A népműveléssel szemben támasztott társadalmi követelmény napról napra nő. A szocialista társadalomban a közművelő­dés az iskolai, iskolán kívüli művelődési és nevelési folyamatok összessége, abban a ter­jedelemben és formában, ahogy egy-egy réteg számára szükséges és helyileg lehetséges. Gátolja a kulturális munka hatókörének bővülését sok helyen a gazdasági vezetők kö­rében tapasztalható, a kulturális munkát le­becsülő nézet. Nem éreznek felelősséget arra nézve, hogy a dolgozók szakmai és általános műveltségének emelésére az adott helyen és az adott lehetőségek között erre a feltételeket is megteremtsék, s a maguk szaktudásával, tevékeny közreműködésükkel segítsék is ezt a feladatot. Különösen tapasztalható ez falun, a tsz-ek vezetőinél. ( A szervezés komoly követelmény Ma már a kulturális munka sok helyen tapasztalható korszerűtlensége is fékezi a munka hatékonyságát. Régi módon történő tervezéssel, a tartalmi feladatok sablonos, a reális igényeket figyelembe nem vevő módon történő meghatározással, a formák, a mód­szerek felületes kiválasztásával igen sok mű­velődni kívánó embert zárunk ki a tanulás­ból. A kulturális munka tervezését ne«1 vé­gezheti eredményesen egy ember. A tartalmi feladatok differenciált, az emberek különböző műveltségben szintjének érdeklődési körének igényének megfelelő tervezés szükséges* Figyelembe kell venni mindazokat a kul­turális hatásokat (tv, rádió, sajtó, színház, sfcb.), amelyek ma érik a falut, s azzal össz­hangban kell a feladatokat meghatározni. Ma már az ismeretterjeszrtés régi formája (csak az előadásmód) elavult, közérthető módon, de mégis a színvonal, állandó emelésével, korsze­rű szemléltetési eszközök (film. dia. kép, tér­kép, kísérlet, vita, konzultációk) kihasználá­sával, az intenzív foglalkozásokkal hatéko­nyabb eredményt tudunk elérni. Sajnos kul- túrotthonaink állapota, meglevő felszerelése és berendezése sok helyen nem felel meg a korszerű követelményeknek. Igen sok helyen a kollektíváin készített községi kulturális tervek végrehajtásában, a szervezésben már nem tapasztalható a felelős­ség. A szervezési munka, a propagandatevé­kenység hiánya és nem kellő színvonala sok embert hagy távol a művelődés lehetőségeitől. Ma a kulturális munka szervezése komoly kö­vetelmény, mert a tanulás, a művelődés fontos­ságának felismerése nem minden embernél kö­vetkezett be, s e felismerés egyéni, s társa­dalmi szükségszerűsége még komoly feladatot jelent a kultűrmunkások mellett, elsősorban párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetők­től, aktíváktól. Megyénkben több helyen ma­gukra maradnak a kultúcotthon-igaagatők, művelődési munkások a kulturális rendezvé­nyekre való mozgósítás, szervezés feladatai­ban. Különösen a felnőttek iskolarendszerű ok­tatásánál, valamint a mezőgazdasági szakmű­veltséget nyújtó tanfolyami formák szervezé­séhez adnak kevés segítséget. Ezen oktatási formákon pedig elsősorban azokat kell kiké­pezni, akik eddig sehol nem tanultak. A nép­művelési munka más területein — ismeret- terjesztés, könyvtári munka, öntevékeny mű­vészeti körökben, a nők művelődési klubiá­ban — nagyabb mértékben tapasztalható szer­vező tevékenységük. Gátolja a kulturális munka nagyobb ered­ményét a kulturális, anyagi eszközök mai szétforgácsoltsága. Egy községben több szerv (tanács, tsz. földművesszövetkezet, szakma­közi bizottság, gépállomás) rendelkezik anya­gi eszközökkel, amelyeket a művelődés előse­gítésére kell felhasználni. Ezeket az anyagi eszközöket saját elkép­zelésük. igényük alapján költik ei, ruház­zák be, ugyanakkor ez összegek együt­tes felhasználása naigyobb beszerzéseket ten­ne lehetővé, az adott község legfontosabb kulturális igényének kielégítését szolgálhat­ná. Igaz; hogy az érvényes pénzügyi jogsza­bályok gátolják a különböző szerveket abban, hogy költségvetésük összegét más szervek dolgozóinak szolgáltatására hasznosítsák, de a falu kultúrotthonának eredményes műkö­déséhez — fenntartásához, fűtés, világítás, beszerzés, ahol végeredményben saját dolgo­zóik is művelődnek, szórakoznak — hozzájá­rulhatnak. A MÉSZÖV szervei, a tsz-vezető- ségek sok helyen élnek is ezzel a lehetőség­gel. Könyveket vásárolnak, kultúrotthonok- hoz függetlenített vezetőt biztosítanak. (Pél­dául a gyöngyösi járás és az egri járás.) Más szerveket azonban az önzés, sokszor a szűk­látókörűség gátolja az együttműködés, az anyagi eszközök koncentrálásában. A felso­rolt gátló tényezők leküzdése nagyban növel­né a kulturális munka hatókörének bővülé­sét. A legfontosabb tennivalók Melyek ma a falusi népművelési munka legfontosabb feladatai? Évek óta az a tapasztalat, bogy a falusi kulturális munkára fordítható idő október és március hónapok között a leghatékonyabb. Most kell tehát kihasználni az időt a falusi dolgozók szakmai és általános műveltségének emelésére. A szocialista társadalom felépítése elvá­laszthatatlan a tömegek tudatának szocialista átalakításától. Művelődéspolitikánk egyik legfontosabb célkitűzése, hogy kialakítsa dol­gozó népünk szocialista tudatát, uralkodóvá tegve a marxizmus—lenin’zmus eszméit az emberek gondolkodásában. Nem könnvű ez a feladat s nem is csak a párt propagandistáira vár. Évtizedek során kialakult, meggyökere­sedett polgári, kispolgári, vallásos eszméKet, szokásokat normákat kell leküzdeni, ame­lyek elég szívósan tartják magukat E nevelő-, fe]v!lá°osító mimika a régi nézetek, szokások leküzdésével egv 'dobén az űi. szocialista er­kölcsi normák v!alakítását, megismertetését és széles körű e'törlesztését kel) megoldani. A régi nézetek és szokások elleni harcban az emberek megnyeréséért, helytelen nézete­ik ellen kell küzdenűnk, és nem az ember ellen. Ez a nevelő-, felvilágosító munka tuda­tos és következetes tervezést, fokozatos és ál­landó tömegagitáciőt. alapos, körültekintő szervezést kíván figyelembe véve az adott terület lakóinak kulturális színvonalát, esz­mei. politikai szintiét. Falusi kulturális szem veink elemző felmérő munkáját sainos még nem követi elég következetes és céltudatos eszmei, politikai nevelőmunka. Nem fogia át a kulturális munka minden területét a mar­xizmus—ieninizmus eszmeisége. Nagyon tontoc feladat tehát e téren határozottabban, követ­kezetesebben, de körű 1 kékin tőén előbbre lépni. A falus? kulturális munkában jelenleg központi helvet kell elfoglalnia az emberek szakmai és általános műveltsége emelésének. A felnőttek iskolai és iskolán kívüli oktatása sok helyen ma még iskolapótló feladatot tölt be, ng]<«r«Hm> mim )rl.n(VrTÍk «Mk fU&ŰC­dója, a továbbképzés is. A felnőttek oktatása — mint kiegészítő oktatás és továbbképző forma — kiteljesíti a szakmai felkészülést. Megyénkben a felnőttoktatást a dolgozók ál­talános és középiskoláiban, a szakmunkás- képzés, a különböző akadémiák és tanfolya­mok keretében kívánjuk megoldani. A dolgozók általános iskoláját évről évre egyre többen végzik el, elsősorban az ipar­ban és a különböző vállalatoknál, intézmé­nyeknél dolgozók köréből. Ma már egyre több dolgozó végzi el az általános iskola VII—VIII. osztályát a mezőgazdaságban dol­gozók közül is. Jelenleg azon,ban még min­dig kevés ez a szám, hiszen akik nem végez­ték el az általános iskola VII—VIII. osztá­lyát, azok kétharmad része a mezőgazdaság­ban dolgozik. Márpedig az alapműveltséget biztosító iskolatípus elvégzésével válik lehe­tővé a szakműveltség megszervezése mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A mező­gazdasági szakmunkásképzés jövőbeni felada­ta meg is követeli az általános iskolai vég­zettséget azok számára, akik a mezőgazdaság­ban mint szakmunkások kívánnak dolgozni. A mezőgazdasági szakmunkásképzés Ez évben -a dolgozók általános iskolájának létszámából 22 százaiéit dolgozik a mezőgaz­daságban. De nagyon kevés a dolgozók álta­lános iskoláiban a nők aránya is, mindössze 25 százalék. Ugyanakkor a mezőgazdaságban dolgozók több mint 50 százaléka nő. A nagyobb ará­nyú részvételét a továbbtanulásban gátolja a „második műszak”. Ez felveti azt a problé­mát, hogy nagyobb segítséget kell adni a tér­ieknek feleségeik egyenjogú művelődéséhez. Fel kell számolni azt a konzervativizmust, amely a falusi emberek szemléletében, jelent­kezik még e téren. Dolgozók középiskolái falun elsősorban a kihelyezett mezőgazdasági technikumok osz­tályaival működnek. Kilenc kihelyezett és bét központi osztályban 573 dolgozó tanul, s ezek közül a mezőgazdaságban 350 fő dolgo­zik. Egyre több tsz-, brigád- és munkacsapat- vezető látja be a továbbképzés fontosságát. Nem könnyű a munka melletti tanulás, s elő­fordul, hogy egyes helyeken maguk a tsz-ve- zetők sem adják meg a segítséget, a feltételt az eredményes tanuláshoz. A mezőgazdasági technikum oktatóinak odaadó, lelkiismeretes munkája1 mellett szükség van arra is, hogy a helyi gazdasági vezetők is segítsék a levelező hallgatókat tanulásukban. A falusi dolgozók szakmai képzésének leg­fontosabb formája a mezőgazdasági szak­munkásképzés. Mintegy 200 ezer embernek, a mezőgazdaságban dolgozók legjavának szak­munkásképzését kívánja országosan a szocia­lista mezőgazdaság. Ennek a tömeges szak­munkásképzési követelménynek a megol­dásához a népművelésnek is segítséget kell nyújtania. A szakmunkásképzés feladatát a tanácsok mezőgazdasági osztályai és a mező­gazdaságban dolgozó szakemberek végzik. Hogy e tanfolyamokra minél több mezőgaz­dasági dolgozó eljusson, egyrészt a dolgozók általános iskolája VII—VIII. osztálya, más­részt a tsz-akadémiák műszaki és természet­tudományos tagozatának elvégeztetésével so­kat tehet a népművelés, s meggyorsíthatja ezt a folyamatot. Megyénkben ez évben 1Ö0 szakmunkásképző tanfolyamot terveztek, mintegy 2500 fő részvételével. Eddig mintegy 80 tanfolyam indult be. Az egyik viszneki smkmunkásképző tanfo­lyam vezetője (gyöngyösi lakos) arról panasz­kodik. hogy a tsz vezetői — ígéretük ellenére — nem biztosítanak járművet Két esetben már azért maradt el a tanfolyam, mert nem jutott ki előadásának megtartására. Ügy gon­doljuk, naevolbb felelősséggel kellene kezelni a mezőgazdasági szakmunkásképzést. A termelőszövetkezeti akadémiák termé­szettudományi és műszaki tagozata az alao- femenetek felfrissítésében, pótlásában előké­szíti s folyamatossá teheti a betanított és szakmunkások képzését. Ez az oktatási forma úi feilődési szakaszt jelent az ismeretterjesztő akadémiák rendszerében. A tsz-akadémiák hagyományos formái széles tömegeket érintő, oktató—nevelő munkát indítottak el felun. Nagyon sokan e tanfolyam elvégzése után be­kapcsolódtak az általános iskola VII—VIII. osztályának elvégzésébe. Mások szakmunkás­képző tanfolyamokra jelentkeztek. Voltak oIvarok is. akik a mezőgazdasági technikum levelező tagozatán tanultak tovább Ezt. a for­mát továbbra is fontosnak tartjuk. Az idén 33 fez-akadémia működik. A fez-akadémia természettudományi és műszaki tagozata a betanított és szakmunkások képzése ismeretan vasának 160 őrás — társa­dalomtudományi. matematikai fizikai, kémiai, biológiai, műszaki, mezőgazdasági, munka- egészségügyi — alapiam eretek anyagát öleli fel. E tanfolyam elvégzése u+.án lehet foly­tatni a szakmimkáskéozés TT . il’etve TTT sza­kosított évfolyamát. Akik a IT. évfolyamot si­keresein elyécrdk betanított Tnunkás-bizonvft- ”ánvt kannak A Hl ér sikeres elvégzésével kapja meg a hallgató a szakrmmkás-bi-mrrvít- vánvt TTver tsz-akadémia nv'köd’k Tiszaná- rán, Erken, Győr gyösoroszi hon kíséri étképpen Szervezés alatt van Komlón, Zagyvaszántón'. Csányban. és Eeerszőláten. Ez az oktatási forma már csak a jövő évben válhat tömegessé. A falusi szakismeretterjesztésbe úiabb rétegeket kapcsolhat be a tv mezőgazdasági «Mfcfüm-saroaata. Be m mázat 12, egyenként 25—30 perces filmen mutatja be a mezőgazr daság gépesítésével kapcsolatos új lehetősége­ket Most arra van szükség, hogy mezőgazda- sági szakembereink, állami és társadalmi szerveink szervezzék a dolgozókat e filmek megtekintésére. Utána vitassák meg, ért Htel­jék a látottakat. Falusi kultűrmunkások a mezőgazdasági, szakemberek segítségét kérték o viták levezetésére, akik vállalták is azt, mégis az a tapasztalat, hogy az eddig bemu­tatásra került négy előadás után csupán egy- harrnad részben volt szervezett vita. Sajnos, a szakembereit lebecsülik ezít, a propaganda- munkát, a tsz-vezetók nem szervezik a tagsá­got a film megtekintésére. Ez a tapasztalat Boldogan, Pétiervásárárp Tamaszentmilkftóf-* .ion, Egerbaktán. A gyöngyösi és a füzesabo­nyi járásban már nagyobb gondot fordítanak e szakfilm-sorozat megtekintésének szerve­zésére és a viták levezetésére. Az ismeretterjesztő előadássorozatok A szervezett tanfolyamokon kívül igen hasznosak lehetnek a különböző ismeretter­jesztő előadássorozatok. A művelődni vágyó falusi dolgozók érdeklődési körének megfe­lelően számos mezőgazdasági, egészségügyi, pedagógiai, közgazdasági és alapismereti elő­adássorozatot szerveztek. Az ismeretterjesztő előadások e sorozatain — vizsgakötelezettség nélkül, de aktív módon — viták kialakításá­val, jó szemléltetéssel eredményes oktatás folyik A falusi kulturális munkában évek óta megtaláljuk a különböző szakköröket — foto, műszaki, mezőgazdasági, honismereti —ame* Ivek szintén alkalmasak a szakismeretek fej­lesztésére. Nem lehetünk elégedettek a mezőgazda- sági szakkörök számával, ez évben, is csak 13 szakkör működik A mezőgazdaságii szak­munkások ismeretednek továbbképzését a mezőgazdasági kísérletek egy-egy részterü­let alaposabb, elmélyültebb tanulmányozása útján eredményesen szolgálhatják. A mező­gazdasági mérnökökre vár az a feladat, hogy többen vállalják e szakkörök vezetését, meri a végzett szakmunkások szívesen vesznek részt a foglalkozásokon; Ma már a községekből nagyon sokan járnak üzemékbe dolgozni. A bejáró munkái sok művelődését, továbbképzését lakóhelyü­kön kell biztosítani, kivéve azokat az üze­meket, ahol üzemi iskolák működnek. A be­járó munkások képzéséhez a feltételék meg­teremtésében jelentős segítséget adhatnak az üzemek és a szakmaközi bizottságok. Ezért foratos feladat, hogy a községekben is szer­vezzük meg a munkásakadémiákat, másrészt az üzemék biztosítsák a műszakcserét az ál­talános iskola esti oktatásában részt vevő b« iáró munkások számára. A szervezett tanfolyamok, előadás-soroza­tok mellett a művelődés, tanulás és a sző« rakozás nagy lehetőségét biztosítják ä könyvtárak egyre javuló könyvállományuk­kal. Az elmúlt években tanácsaink nagy gon­dot fordítottak a megfelelő szakkönyvek be­szerzésére, könyvtáraink fejlesztésére, ízlésed berendezésére. Ma már a megyei hálózat lift könyvtárából 101 működik önálló helyiség­ben. Ezer Iákosra 1380 kötet könyv jut. Ä megye lakosságának 18 százaléka könyvtára­ink olvasója. Könyvtáraink olvasótermét, klubszobáit tegyük otthonosabbá, egy-egy könyvismertető, vagy irodalmi rendezvény mellett válljanak az ismeretterjesztés új ott­honaivá, ahová a dolgozók szívesen járnak. Könyvtáraink segítsék a falun folyó szerve­zett oktatást, főleg a szakoktatást, megfelelő könyvpropaffandával, könyvellátással. Azok­ban a községekben, ahol még nincs önálló helyiség biztosítva — főleg a pétervásári já­rásban. — elsőrendű feladat legyen a könyv- állomány megfelelő elhelyezése. A falu egész lakosságáért A falusi dolgozók művelődési lehetőségeik közül csak a legfontosabbakat emeltük ki, hiszen a kulturális munka sokszínű, változa­tos formáival találkozhatunk, amelyek szép eredményeket mutatnak. Most a téli idő­szakban, a termelőszövetkezeti munka nem köti úgv le dolgoto'nlk ideiét, mint március­tól novemberig. Ezért most a tanulás, a mű* ve’ödés nasrvom hasznos tonnáit és lehetősé­geit ismertettük, s hívtuk tol a figyelmet arra, hogy sejtsük doicm-ótakat tanu’ásukban, ismereteik gyarapításában. A falust kulturális munka eevre tartal­masabbá váló folyamatában továbbra lg nagv gondot kell fordítani az obléktív feltételek iavítására. Számítunk és kérjük a szakem­berek segítségét, részvételét, bogv tudásuk, «vakismeretük átadásával növel iék dolgozóink ismereteit. Párt- tanács-, aawtasá«*- és tömeg­szervezeteink tekintsék szívügyüknek a kuk turális neveiómunka fontoss.ágát Szervezzék és mozgósítsák a dolgozóvá* „ küVnböző oktatási és kulturális rendezvényekre A kultúrmunkásdk a itár'im'”p1Ó! Vor-ss^r'síté- sével űi formák keresésivel, az igénvek na­gyobb figyelembevételével teremtsek- meg annak feltételét, hogy a falusi kulturális nép­művelési munka hatóköre egyre jobban át­fogja a falu egész lakosságát. Béta Albert, az MSZMP Heves megyei Bizottságának munkatársa A falusi kulturális feladatok időszerű kérdései

Next

/
Oldalképek
Tartalom