Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
Békés, boldog új esztendőt kÍTánunk kedves^ olvasóinknak! Tloktog új évet — nwndjufc és írjuk esek- " ’ ben a napokban hozzátartozóinknak, fcarátainknak, kívánjuk Ismeretlen honfi társainknak és minden népnek egyaránt. Boldog új évet—milyen régi és régóta ismétlődő szavak, de mennyire változó tartalommal! Az Idősebb és középkorú nemzedék emlékszik: mit értettünk boldog új év alatt kerék 20 esztendővel ezelőtt, amikor a szovjet hadsereg az utolsó csapásokat mérte a Magyarországot bitorló német és magyar fasiszta hordákra. Aztán a következő években, amikor megindult az újjáéledés a romokból és kibontakozott társadalmunk átalakulása a szocializmus űt- jáxiL Hosszú lenne felsorolni e köszöntés tartalmának változását. Ma nemzetőr* szabad, nem nyom benu-Gru Jóst a társadalmi osztályok heves érdekel, en- téte, törvényes rendiben élünk, az egyes ember megbecsülésének alapja többé nem a régi privilégium, a családfa, a származás, hanem a* odaadásai végzett munka és magatartás. A boldogabb életben a magyar rramkáfmek nem Iteü megütköznie a tőkéséé!, a dolgozó paraszt sem tart kiszipolyozóitóL Magunk formáljuk életünket: országunk gazdagságát gyarapftjiút, a társadalmi haladást támogattok az egész világon és harcolunk a békéért Hazánk gazdaság! fejlődése és ezen belül a egyes ember életkörülményeinek Javulása “nft rajtánk móló feltétélen múlik: egyrészt xixm, hogy „ kitűzött gazdasági feladatok meraiytre helyesek és előrevivők, másrészt pek végrehajtása miként valósul meg. Ax elmúlt évek tapasztalatid art mtrtntJSfcj fioer a kitűzött gazdasági feladatok helyesek, a gazdasági fejlődés számottevő, ami életünk úgyszólván minden területén érezhető. Etet ttaonyftja gazdasági fejlődésünk «gftAx twwdÉs mcranvtségg négy év Hát 40 százalékká! emelkedett Iy*ggyormb- tan fejlődött a vegyipar, azon belül a műtrágyagyártás. a gyógyvzertormelés. a műanyag- gyártás. ÜJ ipari korvinátok éntTTiek. « réai (teamek nagv része korszerűsödött feüődört J Iparunk teSIesttöképesséee. JOdreMptOnk a > mejfrezdett úton, a nálunk Iparilag fedettet* * «szágok színvonala félé. > A mezőgazdaság! teirnoMfe — egyes évek * ■fedvezőOen Időjárása ellenért; — néw év alatt j> Äb. 10 százalékkal emelkedett. Erősödtek tér- ( ineáőszövetkezeteink. A mezőgazdaság sok £ ezer géppel, száTlítóeszközökkel. új gazdasági < épületekkel gazdagodott. Terjednek az új tefh- < nrirnt eljárások, nő a felhasznált műtrágya, s « tégy hozamú vetőmag és növényvédőszer * mennyisége. Eképpen évről évre terebélyese- > ffik nagyüzemi mezőgazdaságunk anyagi-mű- * teaM bázisa. t Jelentősen emelkedett a lakosság étetsziín- $ Vonala, amely megközelíti az ötéves tervidő- leak végére előirányzott mértéket. Feltűnő a j! bérek és különösen a béren felüli juttatások 1 gyors növekedése. A kifizetett nyugdijak ősz- * (szege például 1960-ban 4.5 milliárd forint volt. « 1964-ben 7 milliárd. A fogyasztási árak — az , ídénycfkkek és néhány, a táplálkozásban nem $ «sőrendü élvezeti cikk kivételével: szilárdak. \ A parasztság jövedelme megközelíti az 6 ► éves terv végére tervezett színvonalat, bár y & mezőgazdasági termelés a tervezettnél lassab- ' ben emelkedett. Ebben az időszakban valósult * meg a parasztság állami, egészségügyi ellá- < tása, új szocialista eleme a paraszti életío»- mának, a nyugdíjellátás is. *. Rendszeresen bővül a lakosság kulturális | ellátása, emelkedik műveltsége. Szocialista I rendszerünk magasabbrendűsége nyilvánul > meg abban is, hogy nálunk a munkaképes > korú fiatalok nagyobb hányada tanul közép- ' iskolákban, szakiskolákban és egyetemeken, mint a fejlettebb iparral és mezőgazdasággal rendelkező kapitalista országokban. 1964-ben ' 60 százalékkal többen érettségizte];:, n.int négy évvel ezelőtt. Az egyetemi és főiskolai hall- < gatók száma majdnem megkétszereződött. A , televízió-előfizetők száma 1960-ban 103 ezer * volt, most több mint 600 000. ( A megtermelt javak elosztása pártunk po- * Etikájának megfelelően úgy történt, hogy rend- , szeresen emelkedjék az életszínvonal és ► ugyanakkor ne feledkezzünk meg a termelés v bővítéséhez szükséges beruházásokról sem. Az elmúlt négy évben sok létesítménnyel gaz- \ dagodtunk. Sok milliárd forint értékű bérén- > dezés és gép üzembe állítása tette könnyebbé, l eredményesebbé a munkát. Az iparban az egy « munkásra jutó gépek értéke négy év alatt .átlagosan 26 százalékkal növekedett. Gazdasági eredményeink tehát számottevőek, és a jövőt tekintve is biztonságérzet . tölthet el bennünket. Gyáraink, szövetkeze- \ keink, közigazgatási irányító szerveink tewéIJPKgfgjW-«"OTT" »a »JUS» ]KíM?«Sű ' lg fMj Az ötödik év sikeréért fcenysé^e aronben nem mentési feRjratéJa»«ágoáctól, hibáktól sem. Melyek ezek? — A munka termelékenysége nem emelkedik tervszerűen, sok helyen nem kielégítő a termelés szervezetteége én a munkafegyelem; — a termése»* őnkőítaéöénefc csökkentése lassúbb a tervezettnél; — a takarékos«,» elve a gyakorlatban hwa. esorbul, sok a pazar) ó építkezés és m egyéb költekezés; — a műszaki haladás elmarad a követelményektől, sok tacméScüuk minősége kifogásolható. Az új esztendő egyb«« «Ave» tervünk utolsó éva Az ötéves terv időszakába« népgazdaságunk töretlenül ét jelen tőaen fejlődött. 1965-ben, mint addig, pártunk gyakortetb»n kipróbált, és bevált politikáját toiyte.tMt a gazdasági munkában is. Folytatjuk az ötéves tervben kitűzött feladatok végrehajtását Emeljük az anyagi Javait termetóaít, de nagyobb gondot ferdítünk-a térmérők korszerűségére, minőséfíére, a munka termelékenységének emelésére át » termékek itoköltaégé- nek csökkentésére, a takarékosság elveinek betartására. Egywaával, ahogy mondani szokás, javítjuk a gazdaság! tervetenység baíásíofcát. Teliát: — Megszilárdítjuk és kismértékben tovább emeljük a lakosság eddig elért éietazínvt*>*ilát, még több erőfeszítést teszünk a megfelelő áruellátás biztosítására; — gondolunk a jövőre is, ennek megfelelően tovább építjük az országot. Bővülnek a meglevő termelőüzemek, az építők és szerelők szorgos munkája révén új gyárak kezdik meg r. termelést. Űj lakótelepek, középületek, utak könnyítik és szépítik az életet; — fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal. És változatlanul törekszünk gazdasági kapcsolataink szélesítésére a nem szocialista országokkal. Az ipari termelés mennyiségét a terv sz»* n rint4,5 %-kal kell emelnünk. Az címűit éveknél kisebb mértékben, noha általában a termeié* növelésének ennél jóval gyorsabb ütemére törekszünk. Most mégis az „inkább kevesebbet, de jobban” elvét kell elsősorban hangEvllyoraunk. Vagyis, a kitűzött mennyi sóid feladat mellett, kedvezőbb feltételek teremthetők a termékek minőségének javítására, a termelékenység «melésére, az önköltség csökkentésére. Mindezt Sgyclembs véve, ipart doigosaóíPk feladata ÍS65~ben sem lazább, fennem: feszesebb Egye» tpanágakiwn, üzemekben pedig a termelés mennyiségét is Jelentősen, 8—10 «zúzalékkal, vagy nagyobb mértékben kell crrselcl, külöa&aen az export- termékekb»::cu i ] 1 I» v őr i n mm tlmem iÉ* Éfi^« 1 Az ipari termelés növelését úgy kell megvalósítanunk, hogy a dolgozók létszáma a* elmúlt évekhez mérten lassabban emelkedjék, s a termelékenység fokozásából származzon a termelés növekedésének nagyobb része, mintegy hetven százaléka. Ez a cél kemény munkát igényel. Ilyen eredményt az ipar még egyetlen évben sem ért el. A munka termelékenységének növelését „frontálisan” kell előmozdítanunk, kulturáltabbá tenni a termelés szervezettségét, előrelépni a műszaki haladás útján, fokozni a teljesítményt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyanazért a keresetért nyújtott munka teljesítmények nagyon különbözők. Itt az ideje a teljesítménynormák felülvizsgálatának és megszorításának ott, ahol azt az elmúlt években elhanyagolták. Egyes munkaterületen a munkaidő kihasználása, a munka intenzitása, a teljesítménybérben dolgozóit munkája kielégítő, de a gyár eredményét mégis lerontja a szükségtelenül nagy segédüzemi és admmisztratív létszám. Ezek felülvizsgálatát a vállalatoknak ebben az évben él kell végezniük. A felesleges létszámot olyan helyre kell átcsoportosítani, ahol erre a népgazdaságnak szüksége van. Naponta láthatjuk azt a fonákságot, hogy amíg az egyik üzemben létszámhiány paiatt akadozik a termelés, másutt „szociális" okokra hivatkozva pazarolják a munkát. A termelékenység emelése, * fegyelem javítása megkövetel néhány munkajogi intézkedést. Például a munkahelyeke* indokolatlanul gyakran változtatóktól meg kelj vonni bizonyos kedvezményeket és egy időre megtiltaná, hogy az új munkahelyen maga-1 sabb kért kaphassanak. Hatásosabb intézkedések bevezetése is indokolt: a fegyelmezetlenek, a hanyagul dolgozók, a selejtgyártók alacsonyabb munkakörbe helyezése, esetlege» elbocsátása a közösség érdeke. Ezek a rendszabályok — a munkáját lelkiismeretesen végző nagy többség igazságérzete és akarata alapján — a fegyelmezetlen és hanyag emberek nevelésére és büntetésére szolgálnak. Ugyanakkor anyagilag és erkölcsileg jobban becsüljük meg a jói és hosszú időn át egy helyen dolgozókat. Azokat, továbbá, akik nemcsak a megszokott munkaműveleteket veszik el, hanem újat visznek a munkába, aktív kovácsai a szocialista munkaerírölesnek, önzetlen segítői munkatársaiknak. Erre lehetőséget teremt az. is, hogy ebben az évben a szokásos béremelési lehetőséget — kb. egy százalék lesz — csak jól dolgozók teljesítményének honorálására használjuk fel. A z ön költség csökkentése, a termékek mi^ nőségének javítása a vezető beosztásban és a munka nnd mellett dől gőzök közös erőfeszítésével valósítható meg. A szerkesztő mérnöké az első szó az új termék gyakorlásában, majd az curves munkaműveleteket végző százezernyi munkáskéz dicséretes munkája adja a kifogástalan terméket. De sói nos. gyakran látható fogyatékos munka, kifogásolható munkadarab és áru. A minőséget nem a meó-tóí. hanem az egyes munkaműveleteket végző munkástól és feletteseitől kell kérni. A meő csak megállapíthatja a bajt. de tőlüjc is nagyobb szigorúság követelhető. IDarunk termelése megnőtt, hatalmas mennyiségű anyagi érték és munka áll mögötte. Ma már az önköltségcsökkentés terén nem az egész százalékokért, hanem a tizedszázalékokért folyik a kemény fizikai és szellemi mimika. Egvtized százalék költségmegtakarítás az inarben ma már meghaladja a kétszázmillió forintot, 19S5~ben az ipar önköltségcsökkentés? feladata 0,6 százalék, ami több mint egymilliárd forintos megtakarításnak felel meg. E feladatok megoldása elengedhetetlen feltétele a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének, az életszínvonal biztos megalapozásának. Ezért kell a gazdasági tevékenység hatékonyságát ennyire hangsúlyozni. A lakosság jövedelmének színvonala 1965. végén kissé meghaladja az ötéves terv végére kitűzött színvonalat. Ugyanakkor az önköltségcsökkentés feladatát, a munkatermelékenység emelését, a mezőgazdaság termelési feladatát hiánytalanul még nem teljesítettük. Jelenleg ezért nem tűzhető ki a jövedelmek további jelentős növelése, hanem azok megszilárdítása és kisméretű emelése reális. Nem erőltetjük a beruházások növelését sem, itt is az élért színvonalat stabilizáljuk. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt években a lakosság fogyasztásának biztosítása, a beruházások megvalósítása céljából, igénybe vettünk bizonyos népgazdasági tartalékokat, ami csak átmenetileg engedhető meg. |?ő feladatunk tehát a termelés mennyioé4 gének olyan növelése, amely'együtt jár a gazdaságosság javulásával. Éneikül az anyagi tavak felhasználása — az elért életszínvonal megszilárdítása és emelése, a beruhá-’ási feladatok megvalósítása nem lehet megalapoz^“ BÁLINT JÓZSEF, ts: MSZMP állámgazdasáci osztályánál helyettes vezetője
