Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-25 / 302. szám

Az emberek még csak most ébrednek. Visszaemlékeznek a kellemesen eltöltött estére, jól- esően gondolnak az előttük ál­ló nap örömeire, és arra, hogy még a holnapi napot is pihe­néssel tölthetik. Talán eszük­be sem jut, hogy a vonatoknak egész éjjel menniük kellett ah­hoz, hogy a reggeli mellé kéz­hez kaphassák kedvenc újság­jukat, hogy a forgalom ilyen­kor sem szünetel és azok, akik a vasutasszakmával jegyezték el magukat, soha nem ünnepel­hetnek zavartalanul. Egy nappal korábban gyújtott karácsonyfát az idén Bencsik József, a hat­vani állomás kocsivizsgálója, hogy együtt örülhessen kisfiá­val az ajándékoknak. Tegnap éjjel több mint 20 vonatot vizs­gált meg kocsiról kocsira, hogy a műszaki berendezések jól működnek-e. Hosszún yelű ka­lapácsa a tengelyeket kopog­tatta, nincs-e baj? Rendben van-e a fékberendezés? Fiatal­ember, de ez már az ötödik karácsonya, amelyet szolgálat­ban tölt. Ma reggel elindult ő is haza Adácsra, s talán ki is próbálja Józsikával az új játé­kokat, ha még épségben lesz­nek, mert, Józsika egy kis vas­gyúró, akinek vasból kéne já­tékot csinálni, de ilyet sajnos még nem árusítanak”. Fennakadás nélkül Jutottak át w állomáson Indultak, érkeztek a vona­tok. Szállították az otthonok felé a messze dolgozókat, a vendégeket, a rokonokat. És hogy mindez rendben történjék, arról Tábi Dénes rendelkező szolgálattevő főtiszt gondosko­dott Hatvanban. Kilenc évvel ezelőtt- ezen az állomáson kezd­te szolgálatát és azóta, mint a többieknek, neki sem volt még zavartalan ünnepe. Ma reggel kezdődött számára a karácsony és a mai nappal be is fejeződik. Holnap reggel is­mét kézbe veszi a jelzőtárcsát, indítja a vonatokat, intézkedik és el is felejti, hogy ünnep van. Megszokta, megszerette szolgálatát az elmúlt tíz év alatt és az elmúlt három év talán fiatal feleségének is elég volt ahhoz, hogy beletörődjék ebbe az életrendbe, amely bi­zony sok lemondást követel. A pénztár ablakán át nézi holnap az állomás kará­csonyfáját Pádár Béláné, Ne­hezen hiszi el az ember, hogy a jó kedélyű fiatalasszony már a 21. évét tölti a MÁV szolgá­latában. Itt kezdte ő is munká­ját, ezen az állomáson, ebben a pénztárban és itt is szeretné befejezni. Már el sem tudja képzelni az ünnepeket az állo­Hagy értékű dokumentumok, régi újságok kerültek napvilágra A napokban értékes doku­mentumok, régi újságok kerül­tek napvilágra. Radványi De­zső, egri lakos juttatta el szer­kesztőségünkbe a figyelmet keltő kiadványokat. Az illető hét évet töltött hadifogságban és onnan hozta magával a szó­ban forgó újságokat, kiadvá­nyokat. Bemutatott szerkesztősé­günkben egy újságot, amelyet kézzel írtak a hadifoglyok. Keltezése 1918 október 19. Gyűjteményében szerepel egy kínai nyelvű hadifogoly-újság is. Ugyancsak figyelmet érdemel az IRKUTSZKAJA Zsianyij cí­mű lap 1916 júniusi száma. A régi újságokon kívül tá­bori pl zek is szerepelnek a gyűjter- Ínyben, amelyek a ha­difoglyaközött forogtak ké­zen a cári rubel bukása után. Radványi Dezső rejtve hozta haza az értékes dokumentumo­kat és több mint négy évtize­den át őrizte azokat. — Elég sok gondot okozott nekünk ez a ka­rácsony, remélem, fiam, nekem nem veszel sem­mi ajándékot — mondta Pacolainé a férjének, akinek ekkor jelentős mennyiségű kőtömb hullt le a szívéről, lé­vén ugúan ajándéko­zási kedve, de nem szánván egyetlen ga­rast sem e kedv kielé­gítéséhez. — Hát, tudod, azért mégis... — Semmi mégis!' — mondta Pacolainé pa- rancsolóan, s a férje zsebére tette a kezét» — Mennyit szántál rám? *= Hogy én, -meny­nyit... izé... szóval... hát bizony nem többet, mint százötven forin­tot, mert mint te is mondtad... — Mennyit? — kere­kedett el Pacolainé szeme, mint aki vala­mit rosszul hallott... — Százötvenet, izé... hetvenet mondtam, Malvinkám — hebegte a férj, s összezizzent a zsebében az a két da­rab százas, ami hónap végéig szánt zsebpénz­ként lapult nála ciga­rettára és előre nem látható kiadásokra. — Tehát jól hallot­tam... összesen száz­hetven forintot értem volna meg nelced... Százhetven forint. Még csak nem is kétszáz. Jó kis firma vagy, mond­hatom... — De hát, Malvin­kám édes, hisz éppen te mondtad, hogy... — próbált makogni Paco- lai, de az ügy teljesen reménytelennek lát­szott: szalmaszállal nem lehet megállítani a vulkán kiömlő lává­ját... ‘ — Mondtam... Na, és aztán. Te is csak abba ti'dsz belekapasz­kodni, amit mondtam. Persze, hogy azt mond­tam, semmi ajándékot. De azt azért nem gon­doltam volna, hogy ösz- szesen százhetven fo­rintot érek neked tíz­évi házasság után... Jaj, istenem, kinek ad­tam oda az én fiatal­ságom... Kinek? Énen- kint tizenhét forint. 'Még jó, hogy nem ti- Xnhét-ötven, mint va­lami vendéglőben... Igen. Ennyit érek a férjemnek... Ne, hall­gass... egy szóit sem... Legalább azt. mondtad volna, hogy ötszáz... Háromszáz... Legalább kereken kétszázat mondtál volna, hisz úgysem kell semmit venned... Nyugodtan és kedvesen hazudhattál volna és ez a kedves hazugság lett volna ne­kem a karácsonyi aján­dékom... Mert ilyen a te feleséged, akit nem becsülsz, hogy egy ha­zugsággal is beérte volna... — Kis szívem, de hát, könyörgöm... — Hagyd, Jenő, hagyd... Most már mindegy... Százhetven forint. Kiszámítva a feleség értéke, mint egy ing a leértékeltbolt- ban... Ezt érdemiem én, de megérdemlem — Malvinkám... Csak vicceltem... Na! Hát itt van a kétszáz 1 fo­rint... Látod? Így is van éltévé... Ezt szántam neked... Látod? Pacolainé még kettőt nyelt, felszárogatta könnyeit, aztán óvato­san a pénz után nyúlt: — Jó, megbocsátok — mondta, mint Ofélia a Bánk bánban — add ide a pénzt... Még elkölte- néd. Különben is meg­mondtam, hogy semmi ajándék... Nagyon ki­költekeztünk... ...és eljövel a kará­csonyi ajándékosztás estje, amikoron megszó­lalt a hétéves Jancsika: — Jé, Anyu, hát ne­ked semmit sem hozott Apu karácsonyi aján­déknak? — Nekem... még, hogy nekem? — szárított fel egy szomorú köny- nyet Pacolainé. — Az apádnak nem jut eszé­be, hogy felesége is van... Néki nem! Pacolai ránézett a fe­leségére, nagyot sóhaj­tott és csendes meg­adással elindult ciánt keresni, hogy Qtt és' azonnal bevegye, mint Lear király a Hamlet- ben, diósbeigli helyett. , (egri) A GELKA: ' Sajnos, nem csupán a Munkácsy készülékek tulajdo­nosainak okoz ez a csőhiány problémát. A jelenleg forga­lomban levő készülékek közül még másik ölnél is szükség van a PY 82-es csőre, többek között a Tavasz régi és új ki­adásánál, a Carmennál, a Ben­czúrnál, stb. A cső rendkívül érzékeny az áramfeszültség ingadozásaira, 240 voltos feszültség felett tönk­remegy. Mivel az áramingado­zás eléggé gyakori, a soroza­tos hibáknak ez a fő” oka. Nö­veli a nehézséget az is. hogy minden készülékbe két darabot építenek be a PY 82-es csőből, s ha az egyik tönkremegy, a másik is használhatatlanná vá­lik. így kettőt kell minden esetben cserélni. A GELKÁ-n nem múlik, mi megrendeljük, a gyártó vállalat adhatna bő­vebb felvilágosítást. A gyártó vállalat, az Egye­sült Izzó és Lámpagyár, Buda­pest: A gyár ebben az évben is legyártotta a terv szerinti mennyiséget, sőt a készüléke­ket előállító üzem ellátásán túl, a GELKA által rendéit mennyiségnek is többszörösét szállították le a garanciális ja­vításokhoz, tekintettél a nagy keresletre. A cső valóban érzé­keny az áram feszültsóginga- dozásaira, s ez is az oka a sok hibának. A tv-tulajdonosok számára azonban jó hír is van, a jövő évtől a készülékeket előállító gyár nem igényel ilyenfajta csö­vet. így a legyártott mennyisé* teljes egészében az alkatrész- utánpótlást biztosítja. Űtólag még egy jó hír, ami/ még erre az évre vonatkozik. Tekintettél a nagy belföldi ke­resletre. több ezer PY 82-es csövet visszatartottak az expor­tálandó mennyiségből, s már a jövő héten le Is szállítják a GELKA-ki rendeltségekre. NAGY ZOLTÁN, szűcsi bányász Lakásproblémánk megoldásá­ra házat vásároltunk az eger­esein bányaüzemtől. A kétszo­bás lakásnak egyetlen hibája, hogy nincs villany, s így petró­leumlámpa mellett tanulnak a gyerekek.'A petróleum beszer­zése igen körülményes, Isten­mezejére, Egerbocsra, vagy Egerbe kell érte beutazni. Há­zunktól kb. 300 méterre van a vezeték. Szívesen vásárolnánk oszlopokat, vállalnánk anyagi áldozatot, hogy bevezessék a villanyt, eddig azonban a szű­csi tanácshoz is, a bányaüzem­hez is hiába fordultunk felvi­lágosításért. Mit tehetünk? ★ Molnár József országgyűlési: j képviselő, az ÉMÁSZ főmérnö­ke, ha nem is érdemben vá­laszt, de tanácsot tudott adni a kérdésre. Az illetékes ebben az ügy­ben az ÉMÁSZ salgótarjáni igazgatósága, hozzájuk tartozó területről lévén szó. Ide kell tehát fordulnia Nagy Zoltán­nak. A kérés teljesítése azon­ban nem könnyű. A korlátozott állami keretiből is, a község­fejlesztési alapból isi, elsősor­ban olyan helyen végzik a há­lózatbővítést, ahol több fogyass, tó részére biztosítanak vele áramot. Saját költségén ugyan bevezettetheti a villanyt, azon­ban ehhez tervet kell készít­tetni, jóváhagyatni a salgótar­jáni igazgatósággal. Ez igen hosszadalmas dologj s azontúl egy embernek nagyon magas költséget is okoz. Könyebb megoldás, ha a községi tanács- csal megbeszélve, egyszerre több. fogyasztó kéri a hálózat- bővítést. rxipBmG 7 1964. december 25., péntek l/H2{r > tendő első hónapjában teljesül az egri fiatalok régi kívánsága. Januártól minden szombaton délután 4 órától 8 óráig a fia­taloké lesz a Park Szálló grill-, je. Itt táncolhatnak, szórakoz­hatnak, szeszfogyasztás jóikul. Mivel a különböző iskolák és üzemek tánczenekarai felváltva társadalmi munkában biztosít­ják a zenét, a szálló vezetői, el­tekintenek a kötelező fogyasz­tástól. KOVÁCS MÁRIA Jászai-dijas színművésznő A színészek az ország min­den tájáról kerülnek fel a Szín- művészeti Főiskolára, és ugyan­csak az ország minden tájára elkerülnek, ha végeztek. A kezdő színész fizetése azonban csekély. Ha szüleit, esetleg fér­jét vagy feleségét látogatná minden hónapban, erre fizetése jókora része elmegy. Fontos volna az is, hogy minél több előadást lássanak más város­beli, vagy fővárosi színészektől. Ez fejlődésükhöz elengedhetet­len. De ezt szintén nem győzik pénzzel. Vajon miért nincs a színészeknek féláru Igazolvá­nyuk, — úgy mint, a közalkal­mazottaknak, a pedagógusok­nak. az egészségügyi dolgozók­nak? ★ A kérdést a MÁV Miskolci Vezérigazgatóságának tolmá­csoltuk, s az alábbi válasz ér­kezett: Féláru utazási kedvezményt tulajdonképpen nem a MÁV ad. hanem az illetékes minisz­térium biztosít azzal, hogy a másik felét az összegnek kifize­ti a MÁV részére. A színészek­nek is a szakszervezetük segít­ségével kell kérniük az Illeté­kes tárcától] hogy járuljon hoz­zá kedvezményes jegyükhöz, hisz éppen a felsorolt érvek igazában, valóban jogos a szí- "•nészek-kérése-is. De -még egy­szer hangsúlyozzuk, ez nem a MÁV-on múlik... SEBŐK BÉLÁNÍ, adminisztrátor Munkácsy televíziót vásárol­tunk. A készülék azonban, amelynek az egész család örült, sok bosszúság forrásává vált, mert egyik alkatrésze,, a PY 82-es cső, nefh kapható. Hete­kig várunk a javításra, de a készülék helyett csak sajnál­kozó választ kapunk: a várt alkatrész nem érkezett meg. Sok Munkácsy készülék van forgalomban, miért nem bizto­sítanak megfelelő mennyiségű pótalkatrészt? igazgatójától kértünk választ: Az erdőgazdaság nem keres­kedelmi, hanem termelő egy­ség. A szerfák elszállítása — ezek közé tartozik a tölgyfa­rönk is — nem az erdőgazda­ság feladata, az a TÜ/ZÉP-en keresztül történik. Az erdő- gazdaság az értékesítési tervé­ben szereplő mennyiséget ki­termeli, leadja a TÜZÉP-nek, évente mintegy 15—20 000 köb­métert. Az elosztásba nem szól­hatunk bele. Ügy véljük, ha a tsz a TÜZÉP-hez fordul ... A TÜZÉP-től Jakkel János, a kereskedelmi osztály veze­tője a következő választ adta: Huzamos idő óta nem futott be hozzánk termelőszövetkeze­tektől igényelés tölgyfa-rönkre. Évekkel ezelőtt hatalmas meny- nyiségekkel rendelkeztünk, azonban igénylő híján más cé­lokra adtuk el. Ha a termelőszövetkezetnek szerfára van szüksége, .tudo­másunk szerint" a mezőgazda- sági osztályhoz kell fordulnia, s onnan biztosítanak kiutalást ipari fára. Ha megvan a ki­utalás, mi a fát biztosítani tudjuk. — megrendeljük az er­dőgazdaságnál. Havasi Lajos, a megyei ta­nács vb erdészeti előadója: A felvilágosítás nem egészen pontos, a szerfát központilag osztják el, a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya ebbe nem szólhat bele. A termelőszövet­kezetnek közvetlenül az FM Országos Erdészeti Főigazgató­ságához kell fordulnia kiuta­lásért. Címük: Budapest, Kos­suth Lajos tér 11. szám. LUKÁCS IRÉN tanuló, Eger, Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium IV(C osztály Sok diák van Egerben, saj­nos, a szórakozási lehetőség a semmivel egyenlő. Volt ugyan egy ifjúsági szórakozóhely, azonban ezt bezárták, illetve megszűnt szeszmentes szórako­zóhely lenni. Hová mehetünk tehát mi, egri diákok^, .hiszen, mi is szeretnénk egy kicsit ze­nét hallgatni, táncolni? Ä választ Kónya Lajos, a KISZ városi bizottságának tit­kára adta meg az egri fiatalo­kat érintő kérdésre: A kérdés, az igény jogos. Az egri fiataloknak is szükségük lenne szórakozóhelyre, ahol szesz fogyasztása nélkül tán­colhatnák. Ezt a lehetőséget a Belkereskedelmi Minisztérium egyik rendelete kötelezően is előírja; minden diákvárosban és megyeszékhelyen létesíteni kell egy szeszmentes szórakozó­helyet. Huzamos ideig folytat­tunk tárgyalásokat a vendég­látóiparra, majd a Park Szálló vezetőivel, míg végre megszüle­tett a megoldás, s az új esz­Néhány nap múlva búcsúz­tatjuk az óesztendöt, köszönt- jük az újat. Az elmúlt 12 hó­nap sok sikert, eredményt hozott, de voltak bosszúsá­gaink, gondjaink is. Most, az új esztendő küszöbén, felke­restünk hat különböző foglal­kozású embert, mire szeretne választ kapni még ebben az évben. És felkerestük ez ille­tékesekét, akiken múlik vagy múlott asf ügyek elintézése. Íme a hét kérdés és a hét vá­lasz BÍRÓ BÉLÁNÉ, háziasszony KIK-házban lakunk, Eger­ben. Néhány hónappal ezelőtt nálunk is bevezették a gázcsö­veket, sőt, felszerelték az órát is. De ha használni akrjuk a gázt. saját költségünkön kell gáztűzhelyről gondoskodni. Ki« fizetésű emberek vagyunk, nem tudjuk megvásárolni a gáz­tűzhelyet. Érthetetlen előt­tünk ez az intézkedés, hiszen ha valaki új tűzhelyet kér, megkapja, sőt. 2—3000 ezer fo­rintos cserépkályhákat is be­építenek állami költségen. Mi­ért nem kaphatunk akkor 1500 forintos gáztűzhelyet? * A kérdésre dr. Hortobágyi István, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője vála­szolt. A földgáz bevezetésével sok háziasszony gondja lett ez. Mi tárgyaltunk nem is egy eset­ben az illetékesekkel, az ÉM Szakigazgatási Főosztályával, azonban a válasz minden eset­ben nemleges volt és a Terv­hivatal sem járult hozzá, hogy az ilyen lakásokban gáztűz­helyeikkel cseréljük fel a ha­gyományos szén-fa tüzelésű tűz­helyeket. Az indokolás: nem bírja el a népgazdaság teher­bíró képessége, hogy most az érintett lakásokban kicseréljük a tűzhelyeket, hiszen sok-sok ezer embert érint a gáz beveze­tése a fővárosban is, és vidé­ken is. Ha egy helyen engedé­lyezik, akkoc másutt is j°S°­san. kendék. ... ■. ■ ■ .......... An nyi' könnyítést azonban kapnak* a?, érdekeltek, hogy OTP-kölcsönre vásárolhatják meg a gáztűzhelyeket, fűtőtes­teket. NAGY LAJOS tsz-tag, Egerszólát A szőlőtermelő szövetkeze­tekben gondot okoz a donga- [ hiány. Sajnos, az erdőgazdaság­tól nem kapunk tölgyfarönköt, s így nem tudunk hordókat ké­szíteni. Mi az oka az anyag­hiánynak és várható-e közel­jövőiben az ellátás megjavulá- sa? ★ Adamkó Józseftől, a Nyugat­bükki Állami Erdőgazdaság Hat kérdés — hat válasz más nagy karácsonyfája nél­kül. Tegnap'este is ez alatt a • fa alatt kívántak egymásnak kellemes ünnepeket férjével, aki géptávirász, és éppen ki­lenc cirakor kezdíe szolgálatát, amikor felesége hazaindult. Ma reggel mindketten szaba­dok, ami a legnagyobb öröm, együtt, mert ez bizony nem mindig sikerül, ha feleség is, férj is a vasútnál dolgozik. Nehogy összeül üssenek a vonatok arról Szilágyi István teherfel­vigyázó gondoskodik ma. Kö­zel negyed százada, 23 éve ügyel a 46-os számú őrhelyen a váltók helyes állítására, jelt ad piros sapkájában, hogy sza­bad a pálya, a forgalmista in­díthatja a szerelvényt. A rö­vid szünetekben, amikor hall­gatnak a kis őrházban a tele­fonok és nem kér szabad utat a szomszéd állomás, hazagon­dol Túrára, ahol családja lakik. Terveket sző, hogyan folytassa holnap az ünneplést, amelyet mai szolgálata félbeszakított. A jugoszláv határtól a cseh határig is eljut gyakran egy-egy szol­gálatban Kis István mozdony- vezető, öreg, hűséges gőzmoz­donyával. Nehéz volna meg­mondani. hogy ebben a pilla­natban merre jár a „424-es”. Az ő munkája talán a legfá­rasztóbb, hiszen a mozdonyve­zetők szolgálati beosztása tel­jesen bizonytalan. Nehéz pó­tolni, ha valaki megbetegszik, mert kevés az ember. Ilyenkor aztán alig van „szabad”. Men­ni kell, mert a vonat nem áll­hat. Hat- és kilencéves kisfiái pedig nagyon várják á „szaba­dot”, amikor apuval horgászni mehetnek, játszhatnak, mert nekik csak akkor-van igazi ün­nep. Karácsonyra mégis vil­lanymozdonyt kértek. Ügy lát­szik, nekik mégis tetszik a szakma. Az utánpótlással te­hát nem lesz semmi baj. Az állomások előcsarnokai­ban karácsonyfák állnak. A pénztárak előtt emberek sora­koznak. A váltóőrök szabadot • jeleznek, zöld tárcsák emelked­nek, mozdonyok sípolnak és in­dulnak útjukra szerte az or­szágba éppúgy, mint egyéb hétköznapokon. Emberek dol­goznak, családjuktól távol, hogy zavartalanul utazhassunk. Utólagos engedelmükkel, az önök nevében is mindannyiuk- nak nagyon kellemes ünnepe­ket kívánunk. Mátéffy Zoltán Karácsony, távol a családtól

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom