Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

Clemendore, a hindu jógi mutatványaival meghökkentett, csodálatot váltott ki sokakból. Jó ideig azt hittük, nincs még rajta kívül más, aki képes vol­na megtenni testével, izmaival mindazt, amiket S megtett. S lám, Égerben is akadt ilyen ember,.. ★ Apró, földszintes ház. Belé­pünk a kapun 9 mindjárt — kezdetnek — a jó meleg télika­bát alatt megborzongat a hideg. — Te vagy a fakir? — Mit? Fakir?! Ugyan. — ... aki mutatványokat tud. — Tudok. Középtermetű fiatalember. A csípős decemberi esti hidegben is csak tenyérnyi fürdőnadrá- göt visel; teste fedetlen azon­kívül. Csak a lábán van még valami, hegyes orrú cipó, olasz fazon, meg zöldes, csikós zokni. Felöltözötten is dddergető lát­vány. — Jó órája gyűröm magam, fáradt vagyok és remegek. Most kicsit pihenni kell — sza­badkozik. Kis szobába vezet. A bútor­zat puritán: ódon, sokfiókos kaszni, sezlom, asztál két szék­kel, az asztalon Supraphon le­mezjátszó, a kályhát spirálos melegílőlámpa pótolja. Körben, a fehérre meszelt falon szent­be pék és svéd szőkeségek akt­ái, japán és más nációkból való, pőre nőket mutató maga­zin-képek A sezlonra dobva vastag derékszíj hever, az egyetlen „kellék”; rácsatolja mellkasára, ezt használja a tü- dőerősító gyakorlatoknál. — Kezdjük... Ritmikus, mély légzéseket végez és mutatja az első gya­korlatot: a gyomor a bordák és a köldök között „harmomi­az alsó test ülőhelyzete ne vál­tozzék. Annyira kell előrehajol­ni, hogy a homlok a földet ér­je ... Tovább nem is folyta­tom, azt hiszem a jóga-mudrá- bó ennyi is elég. Ha valaki a jógával jegyzi el magát, változtatnia kell korábbi életmódján, szokásain. A jóga új életrendet szab az ember számára, s nemcsak életrendet — étrendet is. — Alapvető étel a fűszer, gyümölcs, tej, vaj, méz. Húst legföljebb két­szer egy héten fogyaszthat a jógázó, de annál több fekete ret­ket és reszelt zellert, gyü­mölcsfőzeléket. Szeszes italt fo­gyasztani egyál­talán nem sza­bad, vizet any- nyit, amennyi az emberbe be­lefér. Az egri, fiatal jógi egyetlen hét alatt kerek hat kilót adott le testsúlyából, így akarta. A fogyókúra re­ceptjét — nem titkos — közre adjuk: — Citromot nyalni, de a nyálat nem le­nyelni, hanem kiköpni. És erő­sen citromos teát kell inni, más egyebet in­ni, enni nem szabad. És a fakír- ság? — összevarrom tűvel, cérná­val a két kezemet Fakírság? Csak a hámsejteket szúrom át ahol nincs ideg, ér és nem fáj az egész, nem is vérzik... Igaz, hogy a szöges zsámolyon már-ültem, de a szöges desz­kán való fekvést még nem pró­báltam. Középtermetű fiatalember. Tizenkilenc éves. Ügy válasz­totta a jógázást, mint más az atlétizálást az úszást vagy a gátfutást. Még csak annyit, a Vécsey-völgyi jógit Molnár Sándornak hívják. Szorgalmas alkarattal gyakorol s a bervai fiatalok „Ki mit tud”-verse- nyén hamarosan mások is szemtanúi lehetnek különleges képességeinek. Pataky Dezső Gazdao aimatermés volt I vádon Az eddigi legjobb termést szedték le idén az ivádi Dózsa Termelőszövetkezet almásá­ban. A szövetkezetnek 17 hold termő és tíz hold újtelepítésú almáskertje van. Az idei ősz azzal a meglepetéssel szolgált, hogy az 1961-es telepítésű al­ma meghozta az első termé­sét. A fiatal gyümölcsösben húsz mázsa almát szedtek le a szövetkezeti tagok. A termő területen huszonhét vagon al­mát szüreteltek az idén. Az alma termés nagyobb részét ér­tékesítették és már át is adták a MÉK-nek, egy vagonnal a környező községekben értéke­sítettek, az alma többi részét pedig — mintegy tíz vagonnal — már ipari almaként értéke­sítik. A jó termés megerősítet­te a betervezett munkaegység értékét.----­Nw Mtéan&k — Tessék, kérem, mosolyogni ... Job­ban ... Kedvesebben — mondja könyörög­ve már a fényképé­szet mestere s az em­ber kretén mosolyt erőltet az arcára, sze­mével bús-bánatos tuloktekintettel kuk­kant oda, ahonnan kirepül a kismadár. — Nem fog fájni — szellemesícedik a fényképész, hogy a merevgörcs az arcon valóban mosollyá terüljön, de minden hiába-: az idióta vi- gyorból egy maku lá­nyit sem engedünk. A fényképész meg­adja magát, bebújik a fekete kendő alá, aztán kibújik... katt... és ünnepi vi- gyorom fixáltan ma­rad meg az utókor és a magam számára. Hm... hm... Nem lehetne egy kis mun­kamódszerátadást végrehajtani? A rej­tett kamerák filmes­rendszerét átvinni a rejtett fényképező­gépek módszerére: el­rejtve gép, fényké­pész, elrejtve én, ö, mi, ti, ők...? ... aztán elrejteni a fényképet is! (—ó) Megkezdték a jövő évi szerződéskötéseket a MeI és a földmíívesszövelkezeti felvásárlók Tizenegyezer hold zöldségre, burgonyára és mákra kötnek kedvező feltételekkel szerződést Az idén megyeriből a szö­vetkezeti felvásárlók a lakos­ság ellátására és exportra — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — 3780 vagon zöldséget, 610 vagon burgonyát és 1784 va­gon gyümölcsöt vásároltak feL Ez a mennyiség nagyobb, mint más megyék felvásárlási ered­ménye és ezért az 1965. évi szerződéseket nagy alaposság­gal készítették élő. A MÉK fel­vásárlói elsősorban a zöldség­félék termelésére felkészült gazdaságokkal és a megfelelő gyakorlattal, szakértelemmel rendelkező közös gadzaságok- kal szerződnek. A szerződés- kötéskor figyelembe veszik a táj termelési adbttságait, ami azt jelenti, hogy egy tájegy­ségben a legjobb eredménnyel termeszthető zöldségfélékre kötnek szerződést. A kialakult korai termőtájakon egyéni, il­letve háztáji termelésre is köt­nék szerződést, legfőképp bo­rai salátára, retekre, zöldbabra. A jövő évre összesen 7300 hold zöldségre, 1800 hold bur­gonyára és 1700 hold mákra kötnek szerződést Zöldségfé­lékből paradicsomot 1965-ben 1400 holdon, paprikát pedig 500 holdon termelnek a szövet­kezet tagjai. Az illetékes szakemberek tá­jékoztatása szerint a termelő­szövetkezetek kétféle módon köthetnek szerződést a MÉK- kel. Teljes termésre, ebben az esetben a szabványnak meg­felelő minőségű teljes termést — még értékesítési nehézségek esetén is — átveszik szerződé­ses áron a felvásárlók. Ilyen szerződés akkor köthető, ha a szövetkezet szerződésen kívüli termelést és értékesítést a he­lyi ellátás kivételével nem tesz. Másik eset, ha a termelő- szövetkezet termésének csak meghatározott mennyiségére köt szerződést, a termésének többi részét szabadon értékesít­heti. Ilyen szerződés esetén megengedhető a szerződéses mennyiség húsz százalékkal, a felvásárlás megkezdése előtt két héttel, de ennél többet csak akkor vesz át a MÉK, ha arra a népgazdaságnak szüksé­ge van. A megkötött szerződés alap. ján a Magyar Nemzeti Bank a szövetkezeteknek — az értéke­sítésre kerülő mennyiséget és annak értékét figyelembe véve — termelési hitelt nyújt Az egyéni és háztáji területekre kötött szerződés esetén a kö­vetkező évben is művelési elő­leget, hitelt kapnak a terme­lők. A szerződéses termelők részére a MÉK biztosítja a ve­tőmagot és a helyszínen nyúj­tott szaktanácsokkal segítik a termelőket. Az 1965-ös szerző­déskötéskor a termelők több termékre fix, vagy védőáras szerződést köthetnek. A termelőszövetkezetek ko­rábbi tapasztalatai igazolják; hogy a zöldség- és burgonya termelése biztosítja a tagság foglalkoztatásét, szép jövedel­met hoz és korán juttatják a szövetkezeti gazdákat jelentő« pénzbevételhez. A szövetkeze­tek most készülő jövő évi ter­veikben nagy szerepet adnak a zöldség és burgonya terme­lésének, a MÉK szakemberei ebben is segítséget nyújtalak a szövetkezeteknek. A tervek helyes elkészítésében részt vesznek és szerződést kötnek a tervezett termékekre. A MÉK és a földművesnö- vetkezeti. felvásárlók ilyen elő­készítés után már megkezdték a szerződéskötéseket 32 féle zöldségre, korai, nyárt és őszi burgonyára. Eddig több minit ezer hold termésére megkötöt­ték a szerződést a termelőszö­vetkezetekkel. Now A Magyar Tudomá­nyos Akadémia em­bertani tanszéke szá­mára alulír ottan elké­szítettem feljegyzése­met arról a genusról, amely egyesek szerint a homo sapiens balol­dali ágához, mások szerint a jobboldalihoz tartozik. A homo zsur- nalisztisz, az újságíró, aki annak ellenére, hogy újságíró, mégis ember, onnan ismer­hető fel, hogy szent meggyőződése: min­denhez ért, sőt min­denhez jobban ért, mint más, emiatt rend­re szégyenben marad, mert olyan emberek­kel akad össze, akik csak egy dologhoz ér­tenek, de ahhoz na­gyon. A szakmájuk­hoz. Az újságíró vagy lesz, vagy születik, el­lentétben a poétával, aki mindig annak szü­letik, ami... Az új­ságíró abból él, amit ír és nem abból, amit leközölnek tőle lapja­inkban, mert nap­jainkban attól nyu­godtan nem élhet­ne. Az újságíró két lá­bon járó antagoniszti- kus ellentét: Kajevác szerint a világ legren­desebb embere, Bur- bulya szériát, mind akasztói áravaló. Kaje- vácról ugyanis tegnap jót irt, míg Burbulyá- ról rosszat, s Burbulya nem is azért harag­szik, hogy róla rosszat írtak, hanem mert Ko- jevácról jót. Mert a közmondás örök: min­den jó, ha másnak rossz. Az újságírónak az a rögeszméje, hogy neki korszakalkotó gondo­latai vannak az élet­ről, meg mindenről, ami még nem lenne baj. A baj ott kezdő­dik, hogy úgy véli, ezeket a gondolatokat a világ közkxncsévé kell tenni és teszi is. Az újságíró rendsze­resen kimegy az élet­be, néha egészen a sa­rokig ellohol, s igazán nem tehet róla, hogy éppen akkor, amikor odaér, az élet még nem ért oda. Ügy kell az életnek! Emiatt az­tán az újságíró meg­írja az életet olyannak, amilyennek ő véli és a vélt élet ilyenkor helyreigazítási kére­lemmel fordul a szer­kesztőséghez. A szerkesztőség nem más. mint egy olyan karantén, ahol elzár­ják az újságírókat má­soktól és másokat az újságíróktól, nehogy kölcsönösen elrontsák egymást. Minek ehhez találkozni, elég ehhez olvasni is újságot? A szerkesztőség egyéb­ként annyira tágas főszerkesztő, helyettes szerkesztő, olvasószer­kesztő, tördelőszer­kesztő, főmunkatárs, rovatvezető és még né­hányon. akik dolgoz­hely, ahol egymás vál­lán ülnek az újságírók, és azon értekeznek, hogyan lehetne jót írni és arról írnak, hogyan lehet jól értekezni. A szerkesztőségben a kö­vetkezők dolgoznak: nak is. Az újságíró a világ legidegesebb genusa. Ha nincs miért ideges­kednie, akkor azért ideges, hogy miért nem az, csak nem írta ki magát véglegesen, amitől még ugyam le­hetne továbbra is új­ságíró, de nem lehetné nyugodtan ideges. Az újságíró egyéb­ként a Magyar Nép4 köztársaság választó* és választható polgára, aki ennek megfelelő jogokkal rendelkezik, bár ezt többen kétségbe-, vonják, abból kiindul­va, hogy aki firkálásból él, az sem nem értei* miségi, sem nem mun­kás, sem nem paraszt, még csak nem i* kist polgári réteg. Az: új­ságíró. S róluk nem je­lent meg egyetlen marxista kézikönyv­ben sem megfelelő el­vi álláspont. Tehát nincsenek is. Ha van* nak, — elég baj az. Pedig már régen el­hal az állam, amikor újságíró még juszt is lesz! Mert az újságíró az emberi kívánói-ágból él: hol mi, mikor és hogyan történt, és ha történt, helyes-e hogy történt. Ha nem lenné­nek újságírók, azt ta­lán még megtudnák az emberek, hogy hol, mi, mikor és hogyan történt, de azt soha, hogy helyes-e, hogy megtörtént. Egyesek szerint az újságíró csak rossz ember lehet, mások szerint csak jó ember. Majd csak megegyez­nek.! Mi addig írunk. Megírjuk a ma törté­nelmét. (egri) — Nem bűvészkedés ez,., sport. Az akaraterő sportja, Frissebbé, fürgébbé válik tőle az ember. A gyengék megerő­södnek s az erősek még erő­sebbek lesznek. Tizenkilenc éves. Három éve a Finomszerei vénygyárban dől. gozik, betanított munkás, auto­mata esztergát kezel. Szenve­délyes motorversenyző és rá­diószerelő. Igazában azonban a Ä Vécsey-völgyi jégi hatha jógával jegyezte él ma­gát nyolc hónap óta rendkívüli akarattal edz, hogy parancso­lja, ura legyen a testének. Újabb gyakorlatok következ­nek: a „krisztus**, a púposság, a vállak összehúzása a nyak előtt Azrfán a nagy szám: ki­emeli a helyéről a lapockáit, egyenként és egyszerre! S mit tud még? Lótusz-ülést derék- ki csavarással; és minden olyan asszána elején, amely lótusz­üléssel kezdődik, megcsinálja a „bru-mádjo-dristi”-t, ez ma­gyarul szemöldöknézést jelent: szemgolyóit felfelé fordítva a szemöldöke közötti részre füg­geszti tekintetét És arra is ké­pes, hogy a két lábát felrakja! a nyakába. Ez azért számít aj legrendkívülitob teljesítmény- i nek, mert másfél éven kérész-i tül a két lába béna volt s időn-i ként többször is vissza-vissza-j tért a bénulása, miután már: végleg azt hihette, hogy ízüle-; tes betegségéből kigyógyult < — Nem ördöngösség a hatha\ jóga. Legyen az emberben elég; akarat s megtanulhatja. A Vécsey-völgyi 19 éves jógi { teljesen autodidakta módon vá-; gott neki, hogy az indus légzési. és testgyakorlatok rendszerét $ megismerje, elsajátítsa. Azóta S már „szakkönyvet” ig szerzett- s abból tamil... Lássunk egy ; gyakorlatot, bárki megpróbál- ^ hatja: lótusz-ülésben keresztbe! tett lábakkal le kell ülni, úgy,: hogy a láb két ®arka a has alsói részét nyomja. A két ökölbe S szorított kezet a combtetőre; kell helyezni, aztán lassan elő-; lehajolni felső testtel, úgy, hogy^-------------------\ s áruforgalom \ egyében másfél millió forinttal forgat- \ mázott többet az előirányzott-: nál. A Mátravidéki Vendég-; látóipari Vállalat is 103,5 szá-( zalékra teljesítette tervét. ; A megye földművesszövet-. kezetei ruházati, élelmi és ve*! gyes ipari cikkekből több mint j egymiiliárd forintot forgalmaz-; tok. ' Az utolsó negyedben is túl-( teljesítés várható, mert azi ünnepek előreláthatóan to-, vább emelik a kereskedelem, forgalmát , i káziik** — ez a gyomorforgatás. A gyomorfelszívásnál a hasi bőr szinte a gerinchez tapad, aztán ugyanezt a műveletet megcsinálja méhkasával is. Szinte nem hisz az ember a szemének, pedig ezek csak a könnyebb gyakorlatok, ugyan­úgy mint a gyomorizom-for- gatás, vagy a has megnövesz- tése. Mintha a Willendorfi Vé­nuszt látnám, olyanra kövérití a hasát Emelkedett aa Heves m A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az első háramnegyedév tervét 9 millió forinttal teljesítette túl. Hasonló emelkedést mutat­nak a számok a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vá- lalatnál is, ha nem is olyan nagy mértékben. A kétmillió forintos túlteljesítés nem egé­szen egy százalékát teszi ki a tervnek. A vendéglátódpari vállalatok eredményeiben is emelkedést észlelhetünk. Az Egri Vendég­látóipari Vállalat mim egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom