Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-04 / 284. szám
Válasz! a párttagság Bél apátfalván áj csúcsvesetőség láthat munkához Minden párt-ala pszervezet hetében jelentős feladat a véné tőség-új ra válasz tó taggyűlések megszervezése, az eredményes tanácskozás feltételeinek megteremtése, amely főként a pártvezetőség beszámolójának függvénye. Két év munkájáról kell számot adni. Reálisan, óvakodva a túlzásoktól, hogy a tükör híven adja vissza az eredményeket és a hiányosságokat is. A gyöngyösi Bugát Pál Kórház kommunistáinak gyűlésén Hatvani István üdvözölte Molnár Gusztávot, a járási párt-vb tagját, Nagy Józsefet, a járási pártbizottság osztályvezetőjét, a pártszervezet tagját és ezután vette át a szót Mikola András párttitkár. A beizámoló Miről kell szólnia a kórházi álapszervezet munkájáról készült beszámolónak? Mindenekelőtt a gyógyító tevékenységről, ennek objektív és szubjektív feltételeiről. Átadás előtt áll az új szak- íendeiőintézet, amelynek létrehozására több mint tízmillió forintot fordítottunk. Korszerűen felszerelt laboratórium és bakteriológia áll a gyógyítás Szolgálatában, de az utóbbi évek a műszerek, vizsgálati eszközök számának emelkedésében is lényeges változást hoztak. Jelentős szerepet tölt be a gyógyító tevékenységben a három éve szép eredményekkel működő vérellátó állomás. A gondok ugyan csökkentek, éppen a felszereltség következtében. de a zsúfoltság nem szűnt meg. Hosszú az előjegyzési idő, de új osztályok létesítésére ie szüikaég volna. Nehezíti a munkát a központon kívül telepített tizenhat raktárhelyiség. A szükségest vált további fejlesztés megvalósítása túlnő a kórház erején. Amiben önmaguk tudnak segíteni, ott átszervezéssel igyekeznek jobb helyzetet teremteni: központi szállító brigád, csereraktár, központi sterilizálás biztosítása például. Az eszmei munkában a szocialista humanizmus erősítése kapott központi helyet. A térítésmentes véradás megszervezése, a felvilágosító egészség- ügyi előadások mindszélesebb területen való megtartása, azt mutatja, ezt a célt egyre határozottabban közelítik meg. illeg tovább A beszámoló foglalkozott tömegszervezetek munkájával I is. A KISZ-nél bizonyos fokúi visszaesés következett be az, utóbbi időben. A szakszerve-: zet viszont hatékonyan tévé-: kenykedik. Jól szervezte a munkaversenyt, nem feledkezik meg a fiatalokkal való! foglalkozásról sem. Szép eredményeket értek el a sportolók.! Bár a Vöröskereszt létszámai nagyot emelkedett az utóbbi, időben, az egészségügyi felvilágosításon üdvül más munkát^ alig végez. Nincs baj a tovább- >■ tanulással sem. Legfeljebb' annyi, hogy olykor már mun-f kaerö-hiányt okoz a tanulóit 2 Hegynek futnak a barázdák Mit hoz a jövő Váraszón ? X/’árasaó hatszáz hold , ’ szántójából nyolcvan | hold a sík terület. A mező- ■ gazdásszal az iroda ablakából tartunk határszemlét. — Az ott — mutatja —, az a nagy cukorüveg alakú hegy termi nálunk a búzát. A lánctalpas csak a derekáig merészkedik, aztán már csali a lovak szánhatnak. Van olyan táblánk, amelynek egy része hegyoldal, a másik sík terület. A hegyoldalam búzát termelünk, a völgyben cukorrépát. A elnökhelyettes és a főkönyvelő tájékoztalnak. Tényeket mondanak, sok vonatkozásban sajnos változtathatatlan tényeket, amelyekkel kénytelen számolni a gazdaság. Búzából „jó” termésük volt az idén, Hét mázsa volt az átlag a szokásos 3—4 helyett. Az árpa négy mázsát fizetett és 11 mázsa volt májusi mor- zsoltban számolva a kukorica. A lapos területen a cukorrépa- termés elérte holdanként a 170—180 mázsát. A nagyüzem, az agrotechnika tehát itt is produlál, bár e domborzati viszonyok között hatóereje csak korlátozott. — Legalább teteje lenne a hegyeknek — mondja tréfásan a főkönyvelő. — Annyival is több lennie a sík területünk. A tagok iránt érdeklődöm. 225 tag van, rendszeresen dolgozók 160. Valaki megjegyzi, amikor a fiatalokról kiváncsisi ködöm: — A KISZ-brigád életkora nálunk haitvan-hetven év közötti. A nyolcszázegynéhány lelket számláló falu kétharmad része iparban, bányában dolgozik. Egymás után viszik az embereket Özdra, Borsodnádasd- re, Salgótarjánba a járatok. A falu jobbadán az iparból él, a szövetkezetben inkább az asz- szonyok és az öregek dolgoznak. — Nyolc hold szántó régebben nálunk már nagybirtoknak számított — mondja az elnökhelyettes, aki néhány hol- dacskán azelőtt is gazdálkodott. — Mennyi búzát termeltek akkor? Kezével legyint. Nagy sérelme a falunak az erdő. Nyolcszáz hold erdeje van a tsz- nék, de annak idején méltánytalanság érte a falut az erdő- gazdaság részéről. Régen történt. Az akkori vezetőség belenyugodott, sokat már nem lehet tenni. ÍZ' esőbb a tagok fövedel- mérői, az állam segítségéről beszélgetünk. Érdekes, elgondolkodtató képet mutatnak a számolt. A váraszói szövetkezet a leggyengébbnek számít a járásban. Az egy munkaegységre eső érték körülbekorszerű fejlesztése, a hozamok növelése tehát egy másik mód az előrelépésre. A beszélgetés során a faluban valaki Száj lát említi, mintegy példaként állítva saját szövetkezetük elé. — Ott is vannak hegyek, náluk sem rózsás a földek állapota, mégis jól fizetnek — mondja az illető és ismerőseire hivatkozik. oben js sok az igazság. Nem ártana ezért, ha a varaszóiak — nemcsak az elnök és az agronómus ellátogatnának Szajlára és szétnéznének az ottani portán: mit csinálnak jól, mit lehetne abból hasznosítani? Jó lenne, ha a tagok közül is elmennének minél többen a közeli faluba és megnéznék, hogyan dolgoznak ott az asszonyok, a férfiak, miből fizettek tavaly és azelőtt ötven forintot? Elmondanák bizonyára nekik, hogy a szajlai asszonyok a nyáron nemegyszer szakadó esőben dolgoztak, kapáltak, szedték a répát, sőt még a szomszéd faluba is elmentek dolgozni. A körültekintő, okos vezetés, a tervszerű irányítás nagyon lényeges egy gazdaságban, de a tagság iparkodása, szorgalma nélkül egymagában a legjobb vezető is tehetetlen. Egyetlen példát: Ottjártam- kor többször egymás után hívta fel hangoshíradón keresztül a tsz vezetősége a tagság figyelmét a még lábon álló kukoricaszár letakarítására. Kár- baveszett forintokra és a tsz- tagok öntudatára apellált a felhívás. Sajnos, kevés eredménnyel. — Több siló kellene — mondta az irodán a mezőgazdász. — Több tejet adnának akkor a tehenek, szaporodna a jövedelem. A gazdagabb jövőt nem elég csak óhajtani, a panasz, a siránkozás keveset segít. A váraszóiaknak maguknak kell megtalálniuk az előrelépés, a boldogulás módját. A vezetőkben megvan a — zx szándék, az állam is segít, csak még a tagság megértése, akarata, iparkodása hiányzik. Enélkül pedig Váraszón sem lehet előremenni. Szalay István ZUGLÓBAN is beépítik az üres telkeket. A foghíjakat. A pesti nyelv azóta sem talált elfogadhatóbb kifejezést ezekre a bombáktól gyászosra sepert egykori házhelyekre. Azóta sem, húsz éve. 1944 óta... Azt a három gründet is beépítik, amelyeken a régi házakat akkor ősszel érte a telitalálat — — Mit gondoltok, békében is mondanak híreket? — kérdezte a többieket Pista. A gyerekek akkor alig tudták felfogni, hogy a hadi jelentéseken túl másról ugyancsak szólhat még a rádió híradása. De akkor 1944 őszén is gyerekek játszottak ... A zuglói Ids utca hangos volt a gyermekzsivajtól, ha csak a légiriadó be nem kergette őket az óvóhelyre. A hangadó a nyolcéves Pista volt. öt vezérnek tekintették a bandában. Naphosszat folyt a háborúsdi. A terep kitűnő, hiszen a bombatölcsérek a romházak között, a kegyetlen valóságot élénken kiszínezhette a gyermeki fantázia. Bőséges volt az élményanyag aztán záúntunk a háborúsdira. — Játsszunk békét! — indítványozta lelkesen a szeplős TítL Mint kibombázott gyerek, 5 volt a banda fogadott fia. Nem ért meg még hat évet sem. — Játsszunk! — kellékek és élmények nélkül... De megtanultak később új fogalmakat: szőnyegbombázás, láncos bomba ... ... Az emlékezetes légiriadó után újra kimentek a grundra. A Rákosrendezőt bombázták, de azugÖlein tudják... zengték kórusban, de aztán csend lett. Mindannyian Pistára néztek. Ö a vezér, tudja, hogyan kell békét játszani. — Miért én tudjak mindent? — méltatlankodott Pista. — Én is kicsi voltam még akkor... Nem emlékszem. Ültek hát csendben a kőrakáson. Feri, a mindig éhes pösze kistegény törte meg a csendet: — Akkor biztosan többet ehetek — mondta. — Ezt nincs mivel játszani Nem jó. Megpróbálták, de nem ment. Foszlányt» fantázia játék. lói kis utca három házát is telitalálat érte. Aznap délben négy zuglói kisfiúval kevesebb nézte a messzeségben lángoló rákosrendezői olajtartálykocsikat. — GYÜJTÓBOM- BA ... mondta csendesen Pista. Most alapoznak ezeken a zuglói grun- dokon. Azon a hármon is. Ahol a szeplős Titi lakott, már készen áll az új ház. Tarka mozaik erkélysoráról, sárga ablakkereteiről visszaverődik az őszi nap sugara. A lépcsőház gyermekzsivaj tói hangos. Háborúsdit játszanak. Az emelet nista Párt és a nemzetközi munkásmozgalom jelenlegi problémái” címmel, amelyben a Togliatti utolsó feljegyzésé" ben- foglalt elgondolásokat méltatja, s hangsúlyozza, hogy az Olasz KP síkraszáll a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárditái sáért. Az egység kérdésének és a kommunista pártok értekezletének szentelte cikkét Tim Buck, a Kanadai KP elnöke, aki többek között megállapítja, hogy a szakadás elkerülése végett azonnali cselekvésre van szükség. Santiago Carrillo, a Spanyol KP főtitkára „Az alkotó marxizmus nagy ereje” című írásában leszögezi, hogy a marxizmus gazdagítása korunkban az összes kommunista és munkáspártok kollektív feladata. A továbbiakban arról ír, hogy a mai viszonyok között milyen kedvező lehetőségek nyílnak a monopóliumellenes harc kiszélesítésére, a legkülönbözőbb társadalmi rétegek bevoí nására, szövetségesek szerzésére. Közli a lap Friedl Fürnberg- nek, az^ Osztrák KP Központi Bizottsága titkárának „Többpártrendszer a kapitalizmusban és a szocializmusban” című cikkét, valamint, Jacques TJuclosnak, a Francia KP Politikai Bizottsága tagjának „Harc a valódi demokráciáért” című cikkét, amely ismerteti a Francia KP programját, illetve a demokratikus pártoknak tett javaslatait. a vár, amit el kell foglalni. A fáspince a várárok. Onnan in. téznek rohamokat a vár védői ellen. De összekeverik a történelmet. Indián csatakiáltások, kuruc len. dület és — madzagon nyakba akasztott husángok: ezek a géppisztolyok. Nem jól játszanak. Szájukkal utánozzák a géppisztoly-ropogást. RosszűL Nem tudnak háborúsdit játszani. Csak rohangálnak, kiabálnak. A házmester feleségének ez is sok. Idegeire megy az éktelen zenebona, a szirénaként sivító vonítás és szétkergeti a „sereget”. De saját élményeiből merít, amikor így pirít rá a pincelejáróban egymás hegyénhátán bukfencező fiúkra: — Ebadta kölykei! Nemhogy örülnétek, hogy nincs légiriadó... A MEGSZEPPENT gyerekek elhallgattak és az egyik ko- romnszemű feltápász- kodó kisfiú — szakasztott olyan, mint a húsz évvel ezelőtti Pista vagy Titi — megkérdezi: — Házinéni! Mi az, hogy légiriadó?... Szőke Sándor IÍMPŰIMG: 3 1964. december 4„ péntek lül 24 forint. Saját erőből 13— 14 forintnál többet fizetni nem tudnának. A szövetkezet fennállása óta kótmilliánál többet kapott az államtól hosszú, közép és rövid lejáratú hitelek címén, beleértve az állami kedvezményeket is. Mérleghiány nincs, viszont mivel géppel dolgozni nem mindenütt lehet, sok a kézimunka-ráfordítás, magasak az önköltségek és ami a legnagyobb baj, még viszonylag jó időjárás mellett is alacsonyak a termésátlagok néhány terményféléből. Hegyen kell búzát, kukoricát termelni ott, ahol sokkal több hasznot hozna a rozsa, a krupli, vagy az aprómag. Ez is magyarázza — ha nem is minden vonatkozásban, — hogy az állam támogatása, a megye a járás minden segítő szándéka ellenére sincs jelentős előrehaladás Váraszón. — Mi lehetne a megoldás? Sokat töprengett ezen már a járás, a falu is. A szövetkezet távlati tervei lényegében helyesen rajzolják ki a jövőt, számolva a gazdaság helyzetéből eredő hátrányokkal is. A szövetkezetnek azonban nemcsak távlatokban, de holnap, holnapután, jövőre is élnie kelL 'T’ényleg nincs lehetőség? Mindennek oka a száz- egynéhány holdas búzaterület, a tető nélküli hegyek? Az ország kenyerét meg kell termelni. A vetéstervek maradéktalan teljesítése egész népünk érdekét érintő parancs. Talán érdemes lenne mégis újra megvizsgálni, hogy a járás leggyengébb, legnehezebb viszonyok között dolgozó szövetkezetében helyes-e ragaszkodni a búzához? Ha igent mondanak az illetékesek, úgy erre bizonyára alapos okuk van. A lehetőségek azonban még ezzel nincsenek kimerítve ás Váraszón sincs a szövetkezet előtt elzárva a fejlődés útja. Ezt bizonyítja, hogy értelmes elgondolások alapján a jövő év elején a gazdaságban máris egy fafeldolgozó üzemet létesítenek, amely szintéin néhány százezer forinttal növeli majd a bevételeket. Van azonban tennivaló a gazdálkodás tekintetében is. Abrak- és szálas takarmányuk van elegendő és erre vonatkozóan nem rosszak a jövő kilátásai pem. Az állattenyésztés A folyóirat vezető cikkét 3 Luigi Longo, az Olasz KP fő- 1 titkára írta „Az Olasz Kommu- I Megjelent a „Béke és szocializmus” novemberi száma ithat munkához i A pártélet megerősödött. D ! akad még tennivaló. Az egyik ! a pártmunkát egyenletesen kel . kiszabni; a másik: a taggyű ■ lések látogatottságát és aktivi | tását fokozni kell. A párt- é a kórház vezetősége között j ; a kapcsolat. Ez biztosíték arr; : is, hogy a kórházi dolgozói ' körében még fellelhető kispol 1 gári nézetek ellen egységesei teltessen fellépni. A vita Dr. Fejes István igazgati főorvos kért először szót. El mondotta, hogy a kórház veze tősége eddig is mándenbei együttműködött a pártalapszer vezetel, a továbbiakban is en nek a jó kapcsolatnak a fenn tartását és elmélyítését érzi ; legfontosabbnak. A munkaié gyelem fokozásához a kommunisták segítségét kérte. Csaba János több olyan elvi kérdéssé foglalkozott, amely a kóihá: dolgozóinak munkájával, élet- szemléletével és magatartásával függött össze, de véleményét nem vonatkoztatta adat esetekre. Hatvani István az egészség- ügyi felvilágosító munka eredményeit részletezte, dr. Koncz István, dr. Vágó József és dr Kőlmann Ödön tevékenységét emelte ki. Felhívta a figyelmet a munkahelyi fertőzések számának emelkedésére. Molnár Gusztáv, a járási párt- vb tagja elismerően szólott a kórház dolgozóinak társadalmi munkájáról. Javasolta, hogy az osztályvezető főorvosok is éredklődjenek a hozzájuk beosztott fiatalok KlSZ-munké- járól, mert ezzel a kószesek aktivitását tudnánk fokozni. Másik javaslata szerint: osztályonként kommunista felelőst kellene kijelölni, aki összekötő lehetne a pártszervezet és a párton kívüli dolgozók között. A pártépítés feladatára szintén felhívta a figyelmet Ha az előbbiekhez még hozzávesszük a vezetőség és a küldöttét megválasztását, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház pártaiapszervezetének vezetőség-új raválasztó taggyűléséről minden lényegest elmondottunk. i (gmf) flz erősödő pártértekezletről számoltak be a gyöngyösi Bugát Pál Kárház kommunistái i hogy a jövőben sikeresebben- birkózzon meg a feladatokkal a ■ cementgyári pártszervezet. Szó- esett többék között a tömeg- és i társadalmi szervezetek munká- t járói, bírálva a Magyar Hon■ védelmi Sportszövetség helyi munkáját. Többen kérték, hogy . a szakszervezeti és gazdasági . vezetők nemkülönben, majd az i új csúcsvezetőség az eddiginél , lelkiismeretesebben foglalkoz- : zon az emberek kisebb-nagyobb . ügyeivel, kérései elintézésével, ■ javaslataik elfogadásával. Barta Károly, a mészüzem ! párttitkára, a fegyelmezetlenségek ellesi lépett fel és sürgette a balesetvédelmi berendezések felszerelését, használatát, mert egyetlen hónap alatt 10 baleset történt a gyárban. A vitában leginkább ideológiai kérdésekről tárgyaltak, különösen a szövetségi politika értelmezéséről, a vallás éa a párttagok viszonyáról, a pár- tonkívüliek funkcióba állításáról, az anyagi érdekeltség elvének helyes alkalmazásáról, a kommunista példamutatásról, a más, fonttá szervezeti és ideológiai kérdésekrőL A vitát követően került sor az új csúcsvezetőség megválasztására, amely a pártdemokrácia teljes betartásával és biztosításával zajlott le. Ez abban is megmutatkozott, hogy már a jelölőlistára való felvételnél is megoszlottak a szavazatok, és a párttagság javasolta, hogy Pelyhe Miklóst is vegyék fél a jelöltek sorába, hogy megfelelő képviseletet kaphassanak az új vezetőségben a nem műszaki beosztású párttagok is. A titkos szavazás során Sas Kálmán, Mikó Antal, Pintér Sándor, Berecz Albin, Vitányi Imre, Blaskovics Sándor, Mikó Balázs, Berecz Kálmán és Berecz Aladár kapott bizalmat, hogy az új csúcsveze bőségben képviselje a cementgyári munkásokat és a taggyűlés tapasztalatainak és határozatainak szellemében vezesse a kommunisták tevékenységét a Cementes Mészmüben. Szerdán délután kezdődött ; taggyűlés, amelyre szép szám mai jöttek össze a Bélapátfai vi Cement- és Mészmű kommu nástái és egészen az éjszakáb; nyúlt az idő, mire a vita vége ért és az új, kilenctagú csúcs vezetőséget megválasztották. A gyúr kommunistái a be számolóból tiszta képet kaphat tafle a gazdasági, politikai éJ kulturális munka helyzetéről A bajok közül különösen a: igazolatlan, hiányzásokat, a fegyelmezetlenségeket említettéi legfőbb pontként, mivel az idér több mint kétszeresére növekedett a munkából bejelentés nélkül távolmaradók száma. A párt szervezett életét ismertetve bírálták azokat a pártvezetőségi tagokat, párttitkárokat, akiknek hibájából igen sokszoi maradtak el taggyűlések, vezetőségi ülések, s így nem tudtak megfelelő segítséget adni az üzemrész gazdaságos termeléséhez, az emberek neveléséhez. Mivel Bélapátfalván komoly problémáik mutatkoznak a párt szövetségi politikájának helye« értelmezése körül, m beszámoló cáfolta a térés nézeteket is« amelyek az utóbbi időben nehezítették a munkát és elvonták a figyelmet a fontos problémákról. A párttagság helyesléssel vette tudomásul, hogy a beszámoló nem általánosságban hánytorgatta fel a hibákat, hanem személy szerint is megjelölték a hiba elkövetőit és azokat is, akik hanyag ellenőrzéssel, vagy közömbösséggel súlyosbították a helyzetet. Hasonlóképpen történt a munka értékelése az eredményeket illetően is. és ez a személyre szóló bírálat, dicséret hozzájárult ahhoz, hogy a vita. légköre is őszinte legyen. Rendkívüli aktivitás mutatkozott a vitánál, amely több órán át tartott, s a legváltozatosabb kérdésekkel foglalkozott, amely eddig problémát okozott a párttagságnak; s amelyek hozzájárulhatnak ahhoz,
