Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-24 / 275. szám
Rózsa az oroszlán füle mellett . Grandiózus! íme, gyakorlat ezret tehát a tulajdonos vágott igazgatóságnak joga van ah- is alátámasztja már a fényes zsebre, minden kifizetett egy hoz, hogy a „tartalékos” mun- elméletet: a kapitalizmus rend- dollár után több mint két dől- kást ott alkalmazza ahol akar- szere örök érvényű! Ilyen, s lárt. Ezt tudva, nem tűnhet hát ja, de — csak egy évig. Egy ehhez hasonló lelkes felkiáltás hihetetlennek, hogy a tulaj a év után udvariasan az utcára nem ritka ma az amerikai saj- „terv” bevezetését követő hat tessékelik. tóban. A lelkesedés oka: a hónap során 4 millió dollár Mégis akad nem egy közgaz- munkasok nincsenek többe ki- tiszta nyereséget könyvelhe- dász, aki a munkanélküliség zarya a megtermeit értékekből tett. okát magának a munkanélküli való reszesedes lehetosegeból, a a feldolgozó iparban 10 év tömegeknek nyakába varrja munkások is részesülnek a pro- al(M lényegében egyetlen üj merthogy „semmit sem tesznek fitból. Hogyan? Henry Kaiser, a alumínium- és acélmágnás nemunkahelyet sem teremtettek azért, hogy megfelelő kereset. . ,r , rr ,, . hez” jussanak. Épp a már idé dúsgazdag ~ írja a New York Herald Trt- zett Wall Street Journal írja bűne. — A közlekedésben és a képmutatóan a munkanélküvéhez fűződik a „nagyszerű” s^fsban 1929 óta nincs új terv kidolgozása. Tervének lé- , ,.. n^mh0®y Uj rekvés, energia és érdeklődés, nyege — amelyet a Kalifornia unk letesulnenek 0138 hogy munkát szerezzenek”. állambeli Fontaimban levő lparagakban is- 06 még a ^ Arthur Burns, közgazdász progyárában be is vezettek - a bízató? l^gorúbb Működi.: SS ^ ' anyaggal, munkaművelettel, télén bérkiegészítéssel, s ők idővel, stb. A munkások köte- cserébe hozzájárultak ahhoz, lesek megtenni mindent azért, hogy a bányatulajdonosok aka- hogy az acél tonnánkénti ön- dátytaianul automatizálhassa- , „r , ,, nak. S az eredmeny: tizennégy költségé ménnél alacsonyabb alatt 400 000 bányász vált legyen; e követelmények telje- munkanélkülivé. sítése fejében minden hónap Milyen sors elébe nézhetnek végén prémium-utalványokat a I5aiser Steel Corporation , , , , , , , , munkásai, hiszen ok is belekapnak, s az utalványokat be- egyezésüket adtók az auto_ váltják pénzre. A Kaiser-terv matizáláshoz. A biztosítékok, „értékét” emeli az a szerződés, amelyeket az elbocsátások elamelyet a szakszervezet és a len- munkahelyük megtartású- fűszeresen illatozó vállalat ieazcatósáea írt alá ra kaptak, nem sokat érnék. Ha sorenyet fűszeresen illatozó vallalat igazgatósága irt ala üi gépet állítanak be, a mun- rózsaerdővel. mennyire felesleges is lenne felszámolni az Egyesült Államokban a munkanélküliséget. Azon egyszerű oknál fogva nem kívánatos a munkanélküliség megszüntetése szerinte, mert így nem lenne a munkaerő „valóban szabad”, s a vállalkozók nem választhatnának „valóban szabadon” a munkások közül. íme, tehát: az oroszlán el- horkantotta magát, kivicsorította fogát. Hiába ékesítette négyéves időtartamra. Ez biz- kás tosítékot nyújt egyrészt a munkásoknak az elbocsátások ellen, munkahelyük megtartására, másrészt szabad kezet enged a vállalat tulajdonosainak a termelés automatizálására. Négy évig a sztrájk miatt sem kell a gyártulajdonos fejének fájnia, mert a szakszervezet a ■prémium-utalványokért a sztrájkról is lemondott. A kapitalizmus „új termelési korszaka” a kibernetikus korszak a munkások kizsákmányolására már nem alkalmazhatja az eddig kipróbált módszereket A prémium-utalványok, „a munkások részesítése a profitból” a munkatermelékenység növelésén keresztül — ez csak tetszetős, félrevezető, s megtévesztő „modernizált” változata a régi kapitalista módszereknek. A „változás” csupán annyi: az oroszlán rózsákat tűzött a füle mellé, hogy könnyebben léptre csalja áldozatait. A Wall Street Journal című lap írja, ez év januárjában a Kaiser-gyár munkásainak fejenként 35 dollárt fizettek ki. Ha a fontanai üzem összes dolgozójára számítjuk — ez 4700 ember — a prémiumot, akkor ez csak 164 500 dollárt jelent. Ennyi lett volna a januári megtakarítás? Dehogyis! 529 426 dollár. Több mint 364 „tartalékba” kerül. Az (pataky) Ä példáért nem kell messzire menni A hír túlságosan hétköznapi- szövetkezet vezetői pontokba ra elérje a 100 kilós súlyt. Eb- nak hangzik^ az egerbaktai Do- foglalják sikereik titkát: min- ben az esetben ötven hízóként bó Termelőszövetkezetben a denefcelőtt hangsúlyozzák a egy kész hízót kapnak pré- hizlalásra beállított sertések kitűnő fajtát és azt a tényt, miumként a gondozók. így for- 6,5—7. hónap alatt érik el a hogy náluk a szaporulat min- dúlt elő, hogy Kőszegi József 100 kilós súlyt. dig nagyobb a hízóba fogott jószággondozó a múlt évben 22 Ez a tény akkor kelt figyel- állatok számánál, így bő lehe- ezer forintot, prémiumként pe- met, ha meggondoljuk, hogy tőség van a válogatásra. Ez dig két hízott disznót és tíz e teljesítmény sokkal jobb a azt jelenti, hogy hízóba a leg- malacot kapott. Összes kerese- r.jegyei és az országos átlagnál, szebb példányok kerülnek. te meghaladta a harmincezret, sőt merész összehasonlítással A másik érdekesség, hogy A szövetkezet ez évben 195 megközelíti a világszínvonalat ebben a szövetkezetben nem sertést hizlalt és szerződéses is. választják el a malacokat ad- kötelezettségüknek már eleget dig, amíg el nem érik a 20— tettek. 25 kilós súlyt. Itt kell megem- ... , , jítení, hogy a kocák a szopta- Követni kell a példát tásd idő alatt fölözött tejet kapnak (naponta és darabon- Akik ismerik az egerbaktai ként 3—4 litert), választás szövetkezetei, tudják, hogy ez , .... . , után viszont már a malacok a gazdaság most emelkedik ki kát járjUií. Az anyakocák su- kapjak meg a tejet. így érik a gyenge szövetkezetek közül, :ya kp^tt mozog. ek hogy a kocák jó kondíciója tehát számtalan gonddal küzd. 1963-ban kétszer i fiazta^ás rní»,cJTrmrnr) o rninlarvrik- is A 7. is Hí 7f*r\ VOS ho2v a me£vé~ Hogyan, milyen módszerekkel? A szövetkezet elnökével és mezőgazdászával a sertésóla.. . . . , megmarad és a malacok is Az is bizonyos, hogy a megyemeiiett kocánként 20 vart a gy0rsan fejlődnék. Hizlaláshoz ben sok szövetkezet van, ame- malacatlag. A kocák súlya- sertéstápot etetnek és 3,8—3,9 lyik jobb. vagy vai Kapcsolatosan az ein ok legalábbis , , , , , , , , kiló táp-abrakból állítanak elő ilyen jó feltételekkel rendeleidekességkent említi, hogy a egy húst. (A járási átlag kezük és mégis kilenc, tíz, ti- mult evben a gazdasag egyik 4 6 mó) Az egerbaktaiak kánját Kiselejteztek, amelyet módszerként említik a kocák Katona József egri gazda vásárolt meg, már 300 kilós súlyban. Ez a sertés ugyanennél a gazdánál hízóban van és súlya jelenleg meghaladja a hat mázsát. A „hogyanra” visszatérve a rendszeres járatását is, de a legelső helyen a lelkiismeretes gondozás, etetés áll. Négy hízó és húsz malac volt a prémium Toulouse-Lautrec (1864-1901) Czáz esztendeje, 1864. no- ^ vember 24-én született tés, a kiméricskélt, beállított befogadják, jelenetek helyett a pillanatnyi Ezt a világot választja művéa festő. Alakja körül a legtöbb benyomások — az impressziók szete témájául, látva és meg- romantiilka lebegett, de képei a — rögzítését, a derűs; eleven láttatva — ennek a világnak a legpőrébb valóságukban mutat- színeket alkalmazzák. Közülük lényegét is. Képein nyoma sincs ták meg egy romantikusnak is elsősorban Degas áll közel a a romantikának. Táncosnői fá- vélt világ igazi sivárságát. fiatal növendékhez, de csak ad- radt, elhasznált emberek, pol- Franeia íőúmaik, Toulouse dig, amíg eredményeit félhasz- gáralalkjai élveteg, visszataszító grófjának született. Apja kü- nálva, — hamarosan az imp- roncsok, akiknek egymáshoz löncségeiről híres francia fő- ressizionistákon is túllépve, — való kapcsolatuk sem a román- rend, aki Nagy Károly frank kialakítja egyéni művészetét tikán, hanem a nagyon is jókirályig vezeti vissza családié- Legjobban a párizsi Mont- zan, undorító üzletiességen ala- ját, s aki a különcök felelőt- martre mulatói, színházad és PÜL Határozott vonalakkal, fenségével fordul el fiától, ami- nyilvános házai vonzzák. A ha- éles színiekkel megfestett gazkor annak gyenge lábcsontjai nyatló századvég ideje ez. A dog lélektani ábrázoláséi képei többször eltörnek. Igaz, a fia- művészek már megcsömörlöt- láttán érezzük, hogy a Moulin tál grófból nem lehetett jó lo- tek a kapitalista társadalomtól, de la Galette mulatóban.^ egye- vas, mint apjából: a törés so- menekülnek. Rimbaud, a köl- dűl ő tudja: a tánc halál tánc, ha nem forrt össze, a láb fej- tő, Afrikába utazik, hogy örök- az Ital menekülés, s a színes lődése megállt, s később, a fel- re elvesszen Európa számára, lepkeélet nagy tragédiákat ta- nőtt testet is ezek a gyereklá- Gauguin, a festő, a Csendes- kar. bak hordták. A torz, törpe em- óceán elhagyott szigetére, q Az életen nem tudott változ- bér egyéniségét, életét ez a baj bennszülöttek primitív társa- tatai — a saját életén sem. dalmába. Henri de Toulouse- Nem ds akart Felőrlődött ő is. kiderült Lautrec is emigrál, a könnyű- Korai, 37 éves korában bekö- Először különböző akadémikus vérű kolkottok, (kitartott tánco- vetkezett haláláig azonban vé- mestereknél tanuk de jobban sok és absztintivák világába. EL gig alkotott: becsületesen és vonzzák az új művészet képvi- határozásában nyomorék volta kérlelhetetlen őszinteséggel, selői, az impresszionisták; ők is közrejátszik: itt, a sérült lel- Életműve maradandó tudósítás a fáradt, műtermi képeikkel kű és erkölcsű emberek között egy hanyatló korról szemben a szabadban való fes- az 5 sérül fcsóge fel sem tűnik,- (R. Gy.) örökre megszabta. Tehetsége hamar zenegy hónap kell, amíg hízó lesz a malacból. Az egerbek- tai szövetkezet vezetői őszintén elmondták módszereiket, azokat az eljárásokat, amelyeknek segítségével sok más bajuk, gondjuk közepette ily szép eredményeket érnék el a sertésnevelés, a sertés hizlalás , . , . terén. A kipróbált és ellenőr» Koszegt József szinte egesz ^ módszeréket tehát érde- életeben jószágokkal foglalko- átvenni zott. Azt lehetne mondani, a „ , , , _ éjét-nappallát közöttük tölti. Az Semmiképpen sem kepzel- istállók tiszták, a malacokat és bető el, hogy ami sakerul anyákat minden airrajáró meg- Egerbaktán, ugyanaz hasonló csodálja. Igaz, a jósaágnteve- vágy akár ipóg jobb feltételek léshez nemcsak száktudás, de között ne sikerüljön még ötszív is kell. Abban is igaza ven, vagy akár száz helyen is van, hogy alki nem szereti az a megyében. Nálunk mindállatokat, nem érhet el kima- össze a hevesi járásban akad gasló eredményeket még akkor itt-ott olyan szövetkezet, ahol sem, ha megkétszerezi az ab- megközelítik, vagy elérik ezt rákot. A jó munkára, a precíz az eredményt. Hasznos és jó bánásmódra azionban Egerbak- lenne, ha folytatódnának a tán a prémium is ösztönöz, megkezdett tapasztalatcserék Kőszegi József másodmagáva! és a gyengébb eredményeket hizlalja a sertéseket. Ha éven* felmutató szövetkezetek veze- te kocánként megvan a 14 vá- tői, hizlalással foglalkozó lasztási malac, akkor a gondo- szakemberei ellátogatnának zók minden koca után 1—1 Egerbaktára és saját szemükmalaeot kapnak. így kapott a múlt évben a két állatgondozó 10—10 malacot. A sertéshizlalást szintén premizálják, méghozzá természetben. A feltétel, hogy a hizlalás alatt álló falka 7 hónapos korkel győződnének meg arról, mire képes egy gazdaság, ha kéilő szaktudással, gonddal és lelkiismerettel nevelik, hizlalják az állatokat. Szalay István Ötszázezer gyümölcsfacsemetét szállítanak a háztáji gazdaságok részére a főid művesszövetkezetek Az utóbbi években az állami gazdaságok faiskolái a 7ŐÚJ Z m / újon iái an Gyöngyös, 1964. november 19., csütörtök. Látszólag olyan munkáshétköznap, mint a többi. Es mégsem az. Az utcákon nincsenek zászlók, nem hangzik el ünnepi nagygyűlésen vá- szinte mosolyog a mézsárga erő, csupa egiészség. ő nem em. lasztékos mondatokba préselt, őszi napfényben. Innen a kert- lélkszák semmire. Kétéves volt hiányt komoly hangú megemlékezés, bői még az ösvényeket is jól akkor, anyjával a kert végi az emberek ma is úgy dolgoz- látjuk. Előttünk a XII-es akna bunkerban húzódtak meg, ott nak, mint máskor, mégis iin- modern épülete, mintha csak kapott fejsérülést A helye még nép van. A botladozó emléke- karnyújtásnyira volna. Kicsit most is megvan. Eddig soha zet húsz év múltjába visz ben- jobbra a puposodó, szőlős nem érezte a sérülés hatását nünket vissza, Annak a húsz dombhátak lankáira kaptat fel mostanában kezd fájni, évvel ezelőtti november 19- a szürke aszfaltút Karácsond Semmiben nem szenvedtek Iái bem emlékül. Ma is őrzöm a harctépte táskát November 18-án a visszavonuló magyar és német alakulatok felgyújtották a város szérű, jét, ami nem messze volt Be„ . ,. , .. . rényiék házától. Éjjel riasztó Csak az az értelmetlen ha- j^tványt nyújtott a lobogó lángtenger. Másnap reggel top. pant be az első szovjet katona a házba. Van-e német azt kérdezte. Utána mindjárt azt mondta, nem kell félni, a né- A németek ágyúkkal lőtték a metek már nem jönnek vissza. Szovjet sír a fa alatt Néhány házzal arrébb laknak ének az eseményeit idézzük, felé. Onnan jöttek a szovjet Gulyásék. Hosszú kerti út veamikor a városba először hoz- csapatok. Még jobbra a kité- zet a kis házig. Bokrok nyúl- Mátrából a varost Lovas és ták be büszkén lobogtatva a rőgyár magas kéménye, a nak utániam, a ház sarkánál a fiyaíögos szovjet katonák gyűvörös zászlót a vörös csillagos csarnokok üvegablakai szik- kutya csak annyira mordul fel, lekeztek a vasútvonal mentén, fr0 , ZT* katonák; ráznak a napfényben. Az épü- amennyi elegendő ébersége bd- otJt> 31101 a barácsomdi úton a ,,T7. Húsz éve már, Milyen rövid let tetején vörös csillag ragyog, zonyítására. Lábára hajtva fe- sorompo van. A Kassai utca 40. a nemere«, noi az, nogj idő. És mégis milyen nagy A kutató tekintet _ továbbsdk- jét szunyókál tovább, utat tettünk meg azóta! Iák a város irányába. Enyhe jtt is fiatal asszony jön elém, hajlat mögül nyújtózkodnak arcán látszik a csodálkozás: De még egy hétig tartott a lövöldözés. A Mátra védelmet adott a nómetefaneík. Hol az a vissza sorompó van. A Kassai utca 40. a ““‘"w, hogy teljeszámú házban Berényi Gyuláék ,j1^serprrLisítatték őket. Re. figyelték szorongva az esemé- Palata^adast is átélték, a nyékét. Hol a bunkerba mene- szomszéd ház kapott találatot.- - — — ——'a —•— — ———————* ——^ —T y * — —— fill I .I io i '1—/• Uö—- a• — " — — ■ * — ——— * ■ , • , » a . Béke pihen a fajon az ezüst felhőpamacsok felé a „nt (keres itt a város legszélén külwk’ ^ a lakásban tartóz- vo^ek déli városrész modem', vidám Itt, a szerény Ids házacskák színű épületei. Az óváros gyümölcsfás kertjei között búk- egyetlen fal- és tetőtöraeg. A kant fel az első katona, az el- távolság nyomja így össze, ső szovjet harcos. Karácsond A friss-zöld gyeppel felvert az idegen? Később kiderül, ó négybónapos volt aikkor, amikor a város felszabadult Anyját szólítja. Alig emlékszem már vakodtak, attól függően, milyen vissza a horogkeresztes repülőheves volt a hairc. két Egy fiatal szovjet katona ^ húsz évvel ezelőtti eserné- összieesett aiz úton. Berényiék emlékei szinte egymást liáza volt a legközelebb, oda vonzzák: Berényi Gyula bácsi felől jöttek. Lovasok és gyalo- útszéleken iä^a^ lamire) mert nagy ^ ak- vitték be. Már nem élt A fa szakadatlanul somija őket. gosok. nak. Éles kiáltásuk madár- jj_i+ me„ -_ UTajm jj0_ alá temették eL Ügy volt ©1- ^S0k akkor simul la az arca, Antal Fereno bácsi most is füttyként ivei fel. Két pót- ven^bor 18.ájn Erősen lőtték. vMlk majd onnan. Nemrég, arnakor az első „csendes” nap a kertben dolgozik. Be- tömnyi fiúcska faradt, öreg lo- . csatomaásás közben bukkantak könnyebbséget, megnyugvást szúrja az ásóját a puha föld- vat vezet a kúthoz. Egyikük a ^ aSCSé rá újból a holttestére. Húsz eleveníti fél gon dobé, megtörli cipőjét az út ka- vedret emeli vallmagassagba évig pihent a fa lombja alatt vicsán, aztán megáll az eresz hogy ne A fa alÍtt temettük él este alatt. ut túlsó oiaaiani fiatal asszony — Ott voltunk a Sárhegyen tesz-vesz a virágja vesztett elő- fájdal ®t borit ^áraT •— nyújtja, ©lőre 0. közét. kortbetn'. Birsalma fűszeres il* *-***, oz«um rüttuauw gy©Lt©K 0 iurse Hiozfíási Egy kis semmi kunyhóban hu- lata száJl fríénk a Iakola közszeretetnek örvendő bácsi szavait. Ezeíknek a kisizódtunk meg. A harcok elöl véből előbukkant A menekültünk oda. Onnan lőtt vallat hátán, a német két ágyúval. De nem Csak állun-------------.; «ja- , ^ , rT • - la « sokái g. Elzavarták a szovjetek, kis ház fejünkre könyöklő te- férjével es ot gyerekével. Ho- ingyen mibe beletennie a fe- ie- háború 0 — :---- múlva tője árnyékában és hallgatunk, vá mentek volna, miinek? A -------------------------- -■> ' — ■ ... -. idegzete tragikus halál, az eltévedt lő __ ______________ — Őrzök ©gy kis táskát is — beszéltem vele, az iskoAr égienúékmáx.lecsillapult említi meg Berényi Gyula _báesi. az V-ös számú Általános gyeitek a fürge mozgású tanító enyhe fu- ban húzták meg magúkat. A környék házaiból mindenki eltanító bácsija. — Az egyik gyerekeknek már csak alig Csák állunk az eresz alatt, a ment, csak ő maradt a halott szovjet katonának adtam, hogy ^ ebte^^zóte ptes^^lTl^ Mi csak néhány nap jöttünk be a házunkba. Vala- A mai táj nyugodt hémeműjét. Alig ment el, néhány perc múlva rohant viszŐk, a kék nyakkerudős kislOLLUri'K Uü ct UttéUllivua. v jrx ma* aj -------- ------- “ 7—’ ------- —_ iKXiijr pen, a*i.uJLv<* ívudlii. \ , , ... , , mi szalonna- meg kenyér-rak- mögül kiérezzük a húsz évvel vedefc céltalan áldozata telje- sza. Nézzem a táskát, magya- .b r»c«iriái+£jir itt mi ez«15t±i hör sáséit ®©n Tncgbéní tóttá. rá 7.7^ í mnwHnin+wkXrai tanúi as, jatöK, orom. tárt csináltak itt. Mire mi ezelőtti harcok hörgéseit, visszajöttünk, már üres volt a Hiába, emlékezni kell. házunk. Onnan a hegyről fi- . gyeltünk mindenfelé, ul©dO ©ml©k©k Onnan a hegyről. Az öreg sen megbénította. rázza izgatott mozdulatokkal. Ahogy mondja, idős bácsi- Jókora lyukat láttam a táska „ .... ___ ___. , . ká k, öreg szovjet katonák szál- fedelén. Repesz szakította ki, f lásoltak be a környező házak- A táskát a feje elé húzta a És csak azt tudják, mindezért tartozba. Lovaikat, kocsijaikat ápol- szovjet katona, így mentette Sárhegy most rőt színű _ karé- Klátyikéknál csak a fiatal- gatták, hozzájuk nagyon meg- meg az életét ez a kis eermmijaival békésen sütkérezik, asszonyt találom otthon. Csupa értőefc voltak. , ség. Hálálkodva hagyta ott nenáknafc is köszönettel nak. Húsz éve már. G, Molnár Ferenc nagyméretű üzemi telepítése!! miatt egyáltalán, vagy csak kis méretekben tudták ellátni a háztáji gazdaságokat és a házi kerteket gyümölcsíacse- metékkel. Szakemberek véleménye szerint megyénk területen az elmúlt években pedig közel félmillió gyümölcsfával csökkent — kivágás, elöregedés miatt — a házi kertek és szórványgyümölcsösök állománya. A MÉSZÖV gondoskodott arról, hogy a háztáji termelők nagy mennyiségben, jó minőségű és többféle gyümölcsfacsemetéhez jussanak. Minden községben megszervezték a földművesszövetkezeti lerakatokat, ahol cseresznye, meggy, körte, őszibarack, dió, alma és egyéb gyümölcsfélék közül biztosítanak választékot. Különösen a csonthéjasok pótlására, cseresznye és meggy gyümölcsfákkal látják el a községeket, mivel ezek száma csökkent jelentősen. A csányi, alsótekeresi állami gazdaságok faiskoláiból, a Debreceni Kertészeti Vállalattól már megkezdték a gyümölcsfák leszállítását. A füzesabonyi vasútállomásról MÉK-gépkocsifcfcal juttatják el a földművesszövetkezetekhez, ahol már a legutóbbi napokban az értékesítés is megkezdődött. A közeli napokban leszállításra kerül tízezer cseresznye és meggy, tizenötezer körte és több ezer alma, őszi barack, dió, birs gyümölcsfacsemete. XiPUJSiG 3 1964. november 24., kedd
