Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-15 / 268. szám

Tűrhetetlen körülmények között is becsülettel dolgoznak 37 millió forint A Mátra vidéki Építő és Szak­ipari Ktsz-nél nincs olyan ter­melési tanácskozás, vagy meg­hitt beszélgetés, ahol a mun­kások szóvá ne tennék, hogy maholnap a fejűkre szakad a tető, levegőtlen, poros a mű­hely, nincs öltözőszekrény és mosdó. Nem hangoskodnak, nem követelőznek, a termelési gondok után inkább restelked­ve, vagy fásultan és reményte­lenül sorolják panaszukat Süket fülekre talál a dolgo­zók panasza? Gyöngyösön nem törődnek a munkások jogos kéréseivel, nem intézkednek a vezetők, vagy talán túlzott len­ne a követelés? Kétségekkel és kissé türelmetlen kérdésekkel kerestük fel Csömör Józsefet, a ktsz elnökét. Az első mondatok után tisz­tázódik, hogy a műhelyek el­helyezése, üzembiztonsága, a dolgozók egészségügyi és szo­ciális ellátása régi probléma. Mindennek megoldása megha­ladja a ktsz erejét Mégisi, mit tett a vezetőség? Az elnök részletes jelentést táblázatot és helyszínrajzot tesz elém. Először a dátumot nézem. Gyöngyös, 1963. február 20. Címzett a Kisipari Szövetkeze­tek Országos Szövetségének el­nöke, Budapest Valóban ő az Uleitékes, de az elmúlt másfél évben semmi érdemleges intéz­kedés nem történt. Nincs be­ruházási, felújítási keret és főu leg nincs építkezésre. Nem volt okom rá. hogy az Írásbeli jelentés valódiságéiban kételkedjem, mégis körútira in­dultam a Mátravidéki Építő és Szakipari Ktsz műhelyeibe. Gyöngyös, Vöröshadsereg ut­ca 7. Az épület homlokzatán nagy tábla hirdeti a ktsz laka­— A kopott lavór és sértetiesen kiállnak a faliból. Pár éve a tetőgerendákhoz csavarozták, de félő, hogy a tetőszerkezettel együtt leszakad az egész mennyezet.' Egri út 30. A ktsz több rész­legének székhelye. Az udva­ron szabad ég alatt, tető nél­kül 150 köbméter tölgy- és 30 köbméter fenyőfűrészárut tá­rolnak. A közvetlen szomszéd­ságban favázas, ósdi épületek, fűrészporos kályháikkal és vil­lanyvezetékekkel. A kerítés másik oldalán gaibonaraktár kükaricaszárítóval és az állami építőipari vállalat deszka- ge­renda- és szakipari raktára. A tűzrendészet és a rendőrható­ság biztonságot és megoldást sürget. Ki lesz a felelős, ha tűz emészt el itt mindent? Az enyvezőben hat ember dolgozik. Szúrós ammóniák- szag csípi a szemet, gyakran kötőhártyagyuiladást okoz, mért alig szellőztethető a mű­hely. Urban Mihály asztalos ugyan azt mondja, hogy a pin­céhez képest jobb itt. Pár he­te a pincében is dolgozik há­rom ember. Mindig villanynál, mert ablak nincs, az ajtó is sötét teremre nyílik. A csiszolóban öt gép ontja a port Még jó, hogy három éve leégett, mert azóta a gépekre porelszívót szereltek és a te­rem is tágasabb. Az épületasztalosok mindig panaszkodtak, hogy megeszi őket a por és nincs levegő. Hips Elemér a tető alá teraszt és -ablakokat szerelt lehet hogy a felújítás pénzügyileg nem szabályos, de a szellőzés ja­vult a roggyant tető A 17 műhelyben és telepen sehol nincs fürdő és öltöző. A földre, vagy hokedlire teszik a kopott lavórt, egymás után abban mosakodnak az embe­rek. Pedig az utóbbi öt év alatt 129-ről 530-ra szaporo­dott a létszám és ma már évente 37 millió forint értéket termel a ktsz. Jó néhány kis­iparos műhelyét vettek át, az­óta több szövetkezetét össze­vontak, de az épületek és mű­helyek egyre romlanak. Beru­házásra, felújításra nincs pénz, másrészt nem is engedélyez­nék, mert az épületek többsé­ge annyira elavult, hogy le­bontják azokat. De sokáig ilyen állapotban nem maradhatnak a Mátravidéki Építő és Szak­ipari Ktsz műhelyei. Egyelőre meg sem szüntethetik azokat, mert munkájukra szükség van. A kenyérgyár mellett több mint három holdas telket vá­sárolt a ktsz, de annyi pénzűik sincs, hogy bekeríthetnék, anyagtárolásra használhatnák és egy-két műhelyt itt építe- hetnének féL A KISZÖV-nek ebben az év­ben mindössze 300 ezer forin­tos építési, beruházási és fel­újítási hitele volt az egész me­gyére. Jövőre... tálán a szö­vetkezeti alapból. A gyöngyösi panaszok mindenképpen meg­oldást sürgetnek. A Kisipari Szövetkezeték Országos Szö­vetsége az illetékes helyi szer­vekkel megoldást találhat. En­nek első feltétele, hogy a helyszínen és sürgősen tár­gyaljanak, Dr. Fazekas László Jól indult az oktatási év Szihalmon 24 ismeretterjesztő előadás Szühalmom évről évre egyre többen kapcsolódnak be a fel­nőttoktatás különböző formái­ba. Az új oktatási év kezdetével az általános iskola osztályaiba több mint negyven felnőtt hall­gató iratkozott be. A mezőgaz­dasági szakemberképzés előse­gítésére a községben ezelőtt három évvel növénytermesztési szakmunkásképző tanfolyam kezdődött, amelynek 26 hallga­tója ebben az oktatási évben befejezi tanulmányait. A faluban a fiatalok részé­re most kezdődtek meg a po­litikai iskola foglalkozásai. Egyre népszerűbbek a különbö­ző ismeretterjesztő előadások is. A múlt év sikereit figyelem­be véve az idén 24 előadást rendeznek a községiben. Hurrá! Hurrá! Megjelent az első bolhakatalógus egy lengyel tudós szer­kesztésében. Hurrá! Most már tudom, hogy 1400 bolhafajta él a világon, majdnem másfél ezer fürgelábú, vérszívó pattog a vi­lágban hárommilliátrd ember vérét szívogat- va, kóstolgatva. Há­rom évig dolgozott a tudós professzor ezen a munkán, amelynek tudományos értéke nyilvánvalóan kétség­telen. de az emberi természet gúnyoros fintora még kétségte­lenebb. Mert mi jut az ember eszébe a hír olvastán? Megcsípett egy bol­ha. Vajon melyik faj lehetett az 1400-ból? Hurrá és még egy­szer hurrá, mert most már igazán semmi gond és töprengés, semmi naiv elképze­lés, tudománytalan fe­csegés. Elő a bolhát az egyik, elő a kata­lógust a másik kézbe, egy kis összehasonlí­tás és máris tisztelet­tel vakaródzhat az ember: külföldi bolha volt a kedves. (—ó) Egy év alatt 1000 baleset lovas szekérrel Tízezer baleset miatti kártérítés a mezőgazdaságban A gépesítésnek, a gépkocsi és géppark növekedésének vi­lágszerte sajnálatos velejárója a balesetek számának emelke­dése. Hazánkban is elszomorí­tó statisztikai adatok figyel­meztetnek arra, hogy nagyobb gonddal kell kezelni a bal­esetvédelem kérdését, a gépek balesetmentes kezelésére irá­nyuló oktatást. Az Állami Biztosító baleseti statisztikája szerint a mező-és erdőgazdaságok területén elő­forduló baleseti arány olyan magas, hogy az összes balese­tek között a második helyet foglalja el A számadatok fel­dolgozásakor az is kiderült, hogy a balesetek nagy száza­lékát a figyelmetlenség, a hozzá nem értés és a felelőt­lenség okozza. Így például az elmúlt év­ben csak lovas kocsik 1000 esetben okoztak balesetet, és ezek nagy része azért követfce­Az Állami Biztosító egy év alatt a termelőszövetkezetek tagjainak és az állami, gazda­ságok dolgozóinak több mint 10 ezer esetben nyújtottak baleset miatt kártérítést. A biztosító adatai azonban nem tükrözik teijes mértékben a baleseti mértéket, mert még sok mezőgazdasági dolgozónak nincs ilyen biztosítása. De már a nyilvántartott 10 ezer bal­eset is arra figyelmeztet, hogy a munkavédelmi intézkedések* Mindem napnak megvan a maga „íze”, jellegzetessége, érdekessége. Hétfőn kezdeni kell a munkát. Kedden eszébe jut az embernek, hogy „meg-' vette-e már az e hetit?” Szer­dán valamilyen meccs mindig akad, csütörtökön elő kell fi­zetni a jövő heti ebédet, pénte­ken mindig azt várnánk, hogy éppen a mi számainkat húzzák ki, s aztán jön a kedves szom­bat, a dupla szaladgálás vasár­napi ebédért, a névnapra indu­lóknak virágért, de maga az is megnyugtató, hogy reggel már a hét legrövidebb munkanap­ját kell kezdeni, s utána jöhet a család, a víkend, a szórako­zás. Vajon így van-e? Kérdez­zünk meg néhány embert, s nézzük meg mit csináltak teg­nap reggel? ★ — Még egy szép, alkalmi kesztyűt kérek! — Milyen alkalomra, ha sza­bad érdeklődnöm? — Ma lesz a esküvőm... és ■kesztyűt elfelejtettem. Horváth László, az Egri Fod­rász és Fényképész Ktsz 8-as üzletének fiatal dolgozója, teg­nap reggel még az Államiba szaladt el, hogy a sok bájjal, gonddal járó, mégis, élete egyik legszebb eseményének tekinthető délutánra rendben tegyen... S négy órakor a há­zasságkötő terem előtt várták a két fiatalt munkatársaik, ba­rátaik. Elhangzott az „igen” és ez a szombat két ember életé­be ünnepként vonult be... ★ — Olyan opálosat kérek!... Ez jó lesz, ezzel a három kis kővel. Ezt tessék becsomagol­ni! — Sütő Pálné Felsőtárkány- ból jött be a korai busszal, hogy'kis keresztlányának, a hír i hetes Farkas Jutkának ékot vegyen. Opálos fülbevaló a kívánsá­ga Miért? — Mert azt tartják, hogy ha a gyereknek valami baja van, akkor ez a kő sötétre színező- dik. Igaz-e, nem-e, nem tudom, és nem is hiszem. De ha így mondják.. ? Ma délután pedig a kis Jut­kát sokan köszöntik majd és Sütő Pálné — a keresztmama — az, ijedten rugkapáló csepp- ség fülébe kapcsolja, talán egy életre, a függőket... ■ \ ★ ..ki ükab — Nem tudtuk már tovább nézni. A város legforgalma­sabb pontján, itt a Csiky Sán­dor utca és a Fő utca sarkán ilyen komoly közlekedési aka­dály! Döntöttünk. Minket kér­tek még annak idején, hogy a gázvezeték bekötő részének ár­kát ássuk meg. Meg is csinál­tuk. A fiúk lelkesen, abban a tudatban, hogy a kollégium­ban is eljön egyszer az idő, amikor nem kell a tűzre rak­ni, hiszen gázzal fűtik majd, szívesen fogtak munkához. A csövet rég lerakták, de az ár­kot betemetni — nem jön' sen­ki. Most aztán nekifogtunk magunk, délre meg is lesz és eltűnik ez a csúnya folt a városból. Kovács István, az egri Ady kollégium gondnoka néhány ügyes legénnyel nekifogott tegnap reggel, hogy az úttest­re nyúló árkot eltüntesse. Si­került. Már délelőtt tíz órakor csak az egyengetés volt hátra. — Ideg az ablakon ia jobb kinézni, ha rend van körülöt­tünk! — jegyzi meg az egyik fiú. S nekem az jutott eszem­be: hátha akadnának még kol­légiumok, ahol egy jó szerve­zőnek szemet szúrna a kör­nyék rendezetlensége, s egy szabad szombatot arra használ­nának fel, hogy csinosítsák azt?! A fiatalokban nem lenne hiba! ★ Mosószer, csirke, egy csomag az áruházból, egy csokor vi­rág, savanyúkáposzta szépen megfér egymás mellett a sza­tyorban, s a dolgozó nő éppen nyolc óra előtt két perccel esett be a munkahelyére, elvé­gezte a szombati műszakra, a vasárnap délelőttre szóló be­vásárlást. Most már csak mosni kell, csak takarítani kell, csak főzni kell, aztán majd csak elmosogatni, s talán, ha minden jól megy, és még segítséget is kap valame­lyik családtagtól, akkor ma este már le is ülhet, hogy meg­nézze a televízió esti műsorát. De mindezekkel együtt, mé­gis jó a szombat, mert azt je­lenti, hogy együtt van a csa­lód, hogy a gyerekek is kipa- naszkodhatják magukat anyu­kájuknak, s hogy a hét közben néma lakás megtelik örömmel, zajjal, otthonossággal... (ádám) zett be, mert a kocsik kivilá- gítatlanul közlekedtek. Tavaly 58 ember életét oltotta ki me­zőgazdasági gép, amelynek pe­dig éppen az a feladata, hogy megkönnyítse az ember mun­káját. A mezőgazdasági gépek hozzá nem értő kezelése egy éven belül 1486 balesetet idé­zett élő. Más mezőgazdasági munka közben 123 halálos és 6528 súlyos, vagy könnyebb baleset történt. nek nagyobb érvényt kell sze­rezni és gondosan végre kell azokat hajtani. Néhány egészen egyszerű in­tézkedéssel el lehet például érni, hogy a lovas kocsik ne baktassanak a sötétségben lámpa nélkül: ki kell osztani a tsz-fogatosoknak a lámpákat, s kötelezni kell őket azok üze­meltetésére. S máris megóvott a vezetőség néhány embert súlyos vagy életveszélyes sé­rülésitől, a haláltól. tosüzemét A kaputól végig az udvaron szög- és gömbvasák, félig, vagy teljesen kész áruk. Jobbról és balról alacsony, kis műhelyek és magánlakások. Nehezen hinné az ember, hogy ilyen mostoha körülményeik között és ilyen kis helyen töb­bek között 18 építőipari darut gyártanak az idén és az üzem­rész évi terve ötmillió forint. Az épület túlsó felét vasalás, de inkább kő- és törmelékku­pac tartja, különben összerogy- gyanna. Amíg a hideg engedi, az ud­var a legfőbb munkahely, de a tetőről oda fut az esővíz, gyak­ran bokán felül gázolnak ben­ne az emberek. Csatornázás lenne, de ellepte az iszap, nem találják már a lefolyót sem. Az épület gazdája az Ingatlanke­zelő Vállalat, a ktsz és a csa­ládok csak lakók. A lakatos- műhelyen nincs ablak. Sosz- tak Ferenc nyolc éve dolgozik itt. A szemét félti. A kovácsműhely gerendái vagy 20 centit süllyedtek, kí­36 millió forint a takarékbetét-állomány a füzesabonyi járásban Megalakultak a járási takarékossági albizottságok A megyei takarékossági na­pok keretében a jCüzesabonyi járás pénzintézeti szervei, a népfronitbizottságok és társa­dalmi szervek segítségével a járás területén is meghirdet­ték, majd népfrontbizottsági üléseken meg is nyitották a november hónapban megren­dezésre kerülő takarékossági akciót. A járási megnyitón Zelei Pál, a füzesabonyi OTP- fiók vezetője elmondotta, hogy a füzesabonyi, fiók körzetében évről évre emelkedést mutat a takarékbetét-állomány meny- nyisége. 1962-ben közel 12, 1963-ban közel 18, az idén pe­dig 23 és fél millió forint az OTP fiókjaiban, takarékszö­vetkezeteiben és postahivata­laiban elhelyezett pénzösszeg. A káli OTP . körzetében 13 millió forint betétet tartanak nyilván, s így a járás terüle­tén jelenleg összesen 36 millió forint a betétállomány. A járás területén eddig már három község éfte el a takaré­kos község szintet. Takarékos község lett Egerfarmos, ahol több mint kétmillió, Szihalom, ahol 3 és fél millió, és Füzes­abony, ahol 7 millió 816 ezer forint a lakosság által befize­tett betétállomány. Füzes­abonyban például minden la­kosra, beleértve a csecsemőket is, egyenként 1095 forint taka­rékbetétösszeg jut. Ezekben a ta­karékos községekben a csalá­dok 90 százaléka rendelkezik betétkönyvvel és egy-egy be­tétkönyvre átlagosan több mint 1800 forint jut. A termelőszövetkezetek kö­zött is beindult a takarékossági mozgalom az elmúlt évben, és ennek eredményeképpen ma már a járásban öt olyan tsz van, amely elérte a takarékos termelőszövetkezet szintet. Az aldebrői Űj Élet, a szihalmi Rimamente, a füzesabonyi Pe­tőfi, a kompolti Űj Barázda és az egerfarmosi Aranykalász termelőszövetkezetekben dol­gozó családok 85 százaléka részt vesz a takarékossági mozgalomban. Az idei takarékossági napok járási és helyi rendezvényei­nek keretében ma Füzesabony­ban a járási művelődési ház nagytermében takarékossági ankét és előadás lesz, amelyet divatbemutatóval és fővárosi művészek közreműködésével tesznek színesebbé, érde­kesebbé. Cs. L Mit csináltak Esküvői kesztyű Opálos fülbevaló Ásóval, lapáttal tegnap reggel? Savanyú káposzta és egy csokor virág T' T"T t yr'v ▼ ▼ ▼ Én mondtam Én mindig mond­tam, hogy a bibliá­nak nem szabad hinni, de mindig lehurrogtak. Azok, akik idealista vi­lágnézetük alapján bíztak a biblia csalhatatlanságá- ban, természetesen az én világnézet tem alapján utasí­tották vissza meg­jegyzéseimet, a hozzám hasonló materialisták pe­dig azért intettek le, hogy a történe­lem számos tételt igazolt a bibliából, nem beszélve más tudományágak bi­zonyos kérdések­ben egyező állás­pontját. A két izmus kö­zött, mint valami harmadikutas bib­lia-tagadó tenget­tem számkivetett életem, s lassan már kezdtem úgy érezni, hogy fel kell adnom merev álláspontomat, meg kell alkud­nom a biblia ügyé­ben, mert nincs az a szent könyv, amely megérné, hogy embertár­saim megvetése közben fejezzem be életem, amely után gyakorlati módon, saját sze­memmel győződ­hetem meg, van-e, nincs-e túlvilág. Könnyes szemmel, remegő kezekkel ténferegtem a két tábor között, ke­zemben egy újság­gal, mint a mai kor bibliájával, amelyben viszont mások szerint nem lehet hinni, ami* kor pillantásom ezekre a sorokra esett: „Éva a paradi­csomban nem al­mával, hanem ba­rackkal csábította el Ádámot — állít­ja Tom Withehead angol bibliakutató, aki a biblia sok ezer éves tévedé­sét akarja ekkép­pen helyreállí­tani.” Még egyszer el­olvastam az egé­szet, hogy vajon nem az egyedüllét nyomán megingott elmém diktáltatta nekem ezeket az oly kedves soro­kat? — aztán le­eresztettem az új­ságot, kihúztam magam, és csak ennyit mondtam: Na, ugye! Mert, ha egy ilyen angol tudós kijelenti, hogy a biblia a legalapve­tőbb dologban, az alma-ügyben sok ezer éve tévedett, akkor voltaképpen azt jelenti ki. hogy az egész Ádám- Éva-tanítás re­formiára van szük­ség. Mert a régi nem jó, nem igaz: a bibliának nem szabad hinni. Sőt, tovább megyek: még barack sem lehetett, akármit mond ez az angol tudós. Mert milyen ostobán hangzik: vegyél egy gyü­mölcsöt a tudás barackfájáról. Mi­lyen barack? őszi, kajszi, rózsa­barack? És vajon az Éden Termelő- szövetkezet egyál­talán ismerte-e eme nemesített barackfajtákat? Kérdések és újra kérdések, ame­lyekre a biblia nem tud, mert nem is tudhat választ adni. Én mindig mond­tam, hogy a bib­liának nem szabad hinni. Vélemé­nyem szerint itt az ideje, hogy min­den egyéb vacak kérdést — űrhajó­zás, Behring-szo- rosi erőmű, atom- villanytelepek, a Venus meghódítá­sa, a teljes leszere­lés, stb. — félre kell tenni, mint igazán ráérő, és egyáltalán nem sürgős ügyeket. Oldjuk már meg végre ezt a több ezer éves tévedést? Az ember végté­re is nem élhet ilyen nagy bizony­talanságban ... (egri)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom