Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-15 / 268. szám

Öreg vállak mögött 1 'Az asztalra ügyetlen kéz te­rítette a pártszervezet zászla­ját — ünnepi díszként. Mert az elnöki asztalról az első és óvatlan mozdulatnál csúszni kezd lefelé a szépen hímzett vörös zászló, öreg, munkában görbedt, harcokban fáradt kéz kap utána azonnal. De haj’, az ösztönhöz hol már a régi für­geség, az ujjak makacs és ke­mény fogni tudása?!... A zászló kicsúszik az ujjak kö­zül és a frissen mosott padlóra hull. Véletlen és lényegtelen kis ______ _ _____ in termezzo ez a B-i pártszer- küldött, amikor szóvá teszem, ■kérdéseit elevenen, hozzáér- vezet vezetőségválasztó tag- hogy alig látni* itt fiatal arcot, lően .magyarázni, végrehajtását gyűlésén, de szimbólum is. hogy nem tudtam, sírjak-e, s"J>rv‘X7Tn K'á,v‘n vr*H *“* lpS7­nevessek-e felszólalása egy dörgő mondatán...: — Fel kell rázni, edvtánsak, a közönyös embereket-. — _______ me rt _ hárman riadtak fel bő- ves megyében meg éppen a 70 bisfcotasukbol a hangos mon- százalékot is túlhaladja. tempójú országos fejlődés sae- luk mögött új és általuk ne- le viszi magával az életet, veit generáció nőtt fel. A baj Csal: „hivatalosan” irányítják azonban ott van számos észa- ennék a falunak a sorsát! ki községünkben, de másutt is, Sötét a kép és pesszimista? hogy a generáció felnőtt — és „Ünneprontás” ebben az idő- el is ment. Maradtak ők és szakban? Nem jellemző ez maradtak egymásnak: egye- pártunkra, a pártszervezetek óül. Nincs olyan kis közsé- tevékenységére, életére? Biz- günk, de még településünk tos. De nem véletlen, hogy sem. ahol ne lehetne, sőt, ne „megfeledkeztem” e község ne- kellene új módon sokat, na- véről. gyón sokat dolgozni. Nincs — Van olyan község, ahol olyan községünk, de még ta jóformán minden párttag túl nyaközpontunk sem, ahol ne van az ötvemen, vagy éppen a tanne szükséges a sziéleslátcikö- hatvanon — mondja a járási j\ naPi ós távlati politika szervezni. Hiába volt és lesz az ipar, s ennek nyomán a vá­rosi és városi jellegű területek nagyarányú fejlődése, Magyar- ország lélekszámúnak közel 60 százaléka még falun lakik, He­Nehezen tudok szabadulni a gondolattól: a kezek itt már nem képesek „fogni”, tartani a párt zászlaját, mert a kezek tulajdonosai felett eljárt a kér­lelhetetlen idő, s a nagy har­cok óbsiiált hősei szívük szán- datra. dékában forradalmi tettekre is Nem, ez semmiképpen sem képesek, életüket adnák bár- komikus, mint inkább tragi- - mely pillanatban az ügyért — kus. Ebben és még néhány köz- PaPiron dolgozo partszerveze- de hát most nem az életkérés ségben nem érdemlik meg az sorsa napirendre kerüljön, időszakét éljük! idős kommunistáig akik nem­Körülnézek a teremben, ahol csali 45-ben, de 56-ban is pontosan 21-en ülnek. A párt- azonnal készek voltak életük szervezet 44 tagú. A taggyűlés árán is megvédeni a nép ha- .. úgy határozatképes, hogy bele- talmát, hogy a nevetség tár- ^tanfl kö^égi alaoszerv­számitják a kilenc beteget is. gyai legyenek. Ügy járnak el heí Lehet terafszetesen szá- Künn esik az őszi eső, nyál- ok a taggyűlésre, mint öreg h z' Lehet> természetesen, s kás, reménytelen az idő, a harcosok a régi csatamezőkare: tagság zöme öreg: jó negyed- telve emlékekkel és hittel, része beteg hát. Ősszel is, ta- hogy mosit_is tudnák forgatni hogy Az élet követeli, hogy az el­öregedett és egyre inkább csak Kézenfekvő megoldás is adó­dik: a községben lakó, de az üzemekben dolgozó kommu­nistáknak legalábbis egy ré­mos más, talán még jobb és még eredményesebb megoldás is, hogy fiatalos erővel, s agi­litással teljenek meg aa ilyen jellegű pár tszerve ze tele. De sem VQSS22Ü is. a kardot. De hát kell-e, Megválasztják az elnökséget, gf m^-t forgassák egy dolog semmiképpen a bizottságokat: majd minden- . Kell «. hogy évtizedes keli valamit t'A. 4« kolltmtAm Pd trffV _ v<iiasz Világos es FÉLIDŐBEN A vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalataiból NOVEMBER elején kezdő- tevékenységet, az ideológiai bírálták, más esetekben azt dött a pártvezetőségek újravá- munkát. helytelenítették, hogy a páru laszrtása. A párttaggyűlések fele E sokrétű munka értékelésé- és gazdasági vezetők az utóbbi már lezajlott és a több mint nek összesűrítése sok helyen időben mintha lebecsülnék az 200 taggyűlés tapasztalatait le- nehézséget okozott és egy-egy emberek apróbb ügyeivel való vonva azt lehet megállapítani, részletproblémával arányta- törődést. Szinte majdminden hogy az alapos előkészítő mun- lanul sokat foglalkoztak, míg pártszervezetnél megoldást ke- ka nyomán az elhangzott beszá- az ideológiai és kulturális kér- restek arra, hogy a nők és fia• mólók, viták, nemcsak a párt- dések tárgyalására nem min- talok között végzendő politikai szervezetek belső életében hoz- dig jutott hely és idő, pedig a munkát miként lehetne meg- tak kedvező változásokért, de vitáknál kiderült, hogy bár a javítani, mert közülük vannak sikeresen hozzájárultak az ak- párttagság jelentős része he- legkevesebben a párt tagjai tuális ipari és mezőgazdasági lyesen értelmezi és alkalmazza között, holott az üzemek, terme. munkák sikeres elvégzéséhez a párt szövetségi politikáját, lőszövetkezetek létszámának is. és ennek jegyében1 sikerrel többségét ők alkotják, s vég­A megfelelő szervezeti és mozgósítják az embereiket a zik el a munka oroszlánrészét politikai előkészítést bizonyít- mezőgazdaságban és az ipar- is. ja az a tény is, hogy e taggyű- ban egyaránt, néhány helyen ŐSZINTE légkör jellemezte léseken a kommunisták 95-96 téves nézetek is felszínre ke- „ varo+A&mrálavrtA t»s?evfúé- százaléka vett részt, sót az rültek. Bélapátfalván például 3 vezetaségvalaszto alapszervezetek jó részénél — kiderült, hogy nem mindenki mint az egri öntödében, a tég- értelmezi helyesen a párt szö- lagyárban, a gyöngyösi járás vetségi politikáját, sőt a párt­több pártszervezetében — tagok közt van, aki nem is ért egyetlen párttag sem hiány- vele egyet, s hely télén nézeteket zott a tanácskozásról és vá- vallanak a termelőszövetkezet­lasztásróL Elenyésző részben ben alkalmazott anyagi ősz- . _okszo_ .,7..k „7 „mberek_ akadtak olyan partszervezetek tönzőkkel, s termelési formák- , ,y .. , . ' _‘üTkk! is ahol n feliiletec előkészítés knl kanrsolnthan is Más nárt- aklK onKcnL, a larsaa loan sek vitáit, amelyeken nem hallgattak az úgynevezett ké-. nyes kérdésekről sem. A gyön­gyösi járásban azt tették szó­vá, hogy nem kerül kellő elis­merésre a párt- és társadalmi szervekben végzett munka, is, ahol a felületes előkészítés kai kapcsolatban is. Más párt- miatt nem tudták a vezetőség- szervezeteknél; az Ivádi Álla- választást megejteni, mert a mi Gazdaságnál, Boconádon, a párttagság nem jelent meg a Mátravidókd Fémművek II-es taggyűlésen, mint például a alapszervezeténól aránytalanul iránti felelősségérzetből rend­szeresen áldozzák fel szabad idejüket a pártmunkára, hát­rányosabb helyzetbe kerülték mindez párÉzászTaiát ebben"''vagy* ép- megye Pártszervezeteinek csak part zászlaját ebben, vagy ep egy töredékére vonatkozik. Fürgeség kelletik, hogy sém­iét Én is hallgatom és úgy '£££& SZ mlttto moccanás, ügyetlen di­esem, tanácstagi, vagy éppen ^kef^t még mbS? is szítés nyomán ne hulljon ­Népfront-beszámoló ez, ahol még a községi hullaház is az ^eredmények” oldalra köny- veltetik, amelyben nincs szó, elemző módon, ideológiai, el­méleti kérdésekről, taiktikai módszerekről, elvi bírálatról. Báinek és kinek. Mellettem két asszony ms- ttmog. ■— A Jo® nem jött éL-i _ Hát miért nem? — Azt mondta, amSbor neki Utót szüksége a pártra, az nem Segített Tieki Most hát ne szá­mítsanak őrá se — A *JuiI” 45-ös párttag. A bért ebben az esetben a köz­ségi pártszervezet vezetősége, toagy még inkább a titkára. A gzükség: boltvezetői állás. Folyik, folydogál a beszá­moló, van, aki hallgatja, van, Má biccent rá — álmában. Itt nem a kommunisták, nem a pártszervezet ereje, helyi kész­sége és képessége, hanem egész életünk sodrása, a gyors Nem terheljük tovább vállu- * pártszervezet zászla­kat. Élvezzék harcuk gyümöl- Ja! Egyetlen községben sem, cselt é9 azt, hogy kemény vál- Gyurkó Géza íLtó íiD ',t BUNDES WEHR-GYAKORL ÁTOK FRANCIAORSZÁGBAN ír— , 'mmm Amikor utoljára, itt jártam, még ránk lőttek! (Szegő Gizi rajza) kiskörei Vörös Hajnal Tsz sokat foglalkozott a beszámoló pártszervezeténél, de összessé- a külpolitikai kérdésekkel, el- ” ' gében véve a kommunisták ak- véve ezzel a helyet és időt a tivitása jellemezte a vezető- pártszervezet belső ügyeinek ségválasztó taggyűléseket. tárgyalásától. Ez az aktivitás már a besizái a BESZÁMOLÓKAT követő mólók elkészítésénél megmu- is azt mutatták, hogy a tatkozott, mivel a partvezeto- kommunisták felelősségtelje­segek a kollektív munka elő- sen készültek a vezetőségvá- nyeit felismerve, lehetőséget lasztó taggyűlésekre, sokkal adtak a párttagok megkérdező- föpjj hozzászóló akadt, mint sével, hogy miniéi több^ ember egyéb tanácskozásokon. A hozt- véleménye kristályosodjon ki zászólók kifejezték a bizalmat a beszámolóban, amely még a a politikája iránt, véle- pártonkivüliek véleményét, ké- ményeiket az őszinteség, a kri- reseit, javaslatait is figyelem- tikus hang, a hibák, a fagyaié- be vette, s_ tükrözte azt a gon- kosságok bátor feltárása jelle- dos előkészítő munkát is, amely mezte, miközben helyes érté- e taggyűléselvet megelőzte. kelést adtak a pártszervezet A VITÁK alapjául szolgáló eredményeiről is. Helyenként beszámolók azt is bizonyltot- azonban, bár a bíráló szellem ták: a pártszervezetek vezetésé- sokat javult, formálissá vált a gei az esetek többségében leg- hanyagságok feltárása, mert inkább a fő kérdésekre összpon- csak általában ostorozták a hi1 tosították a figyelmet. Pártszer- bákat, s mellőzték vezetük elsőrangú problémái- szerinti bírálatot. sorúéképpen szóvá tették, hogy későn tájékoztatják a kommu- nistákat az időszerű bel- ét külpolitikai kérdésekről, így nem tudnak azonnal megfelelő választ adni a hozzájuk for­duló pártonkívülieknek, s kényelmetlen helyzetbe kereti­nek a gyors és pontos tájékoz­tatás hiányában. A pártvezetőségek választá­sánál az volt a cél, hogy a demokratizmus elvének érvé­nyesítésével olyan kommunis­ták kerüljenek a pártszervezet élére, akik bírják társaik bi­zalmát, megfelelő politikád, szakmai képzettséggel rendel­keznek, s elegendő általános műveltséggel ahhoz, hogy jól irányítsák a pártszervezet po­litikai, gazdasági és ideológiai munkáját. Ezt az elvet sike- saemély rült érvényre. juttatni, hiszen már a javaslatok kidolgozásá­ról tárgyaltak, a VIII. kong- A viták során bírálták azo- ban is részt vettek a párt tag- resszus határozatának megva- kot a gazdasági vezetőket, akik jad, de a taggyűlésen is éltek lósítását értékelték üzemükben, nem tartanak megfelelő kap- jogaikkal, olyan kommunistá- termelősizovetkezetülaben. Rész- csolatot a párt- és társadalmi kát is javasolva a vezetőség- letesen tárgyalták az előző ve- szervezetekkel, s így a kom- be, akik alkalmasabbak, mint zetőségválasztó taggyűlés óta munisták nem tudnak megfe- akiket a jelölő bizottságok eltelt időszak tapasztalatait, a lelő módon támogatást adni a ajánlottak.. Á boconádi Petőfi pártszervezet belső helyzetét, a gazdasági feladatok megoldá- Tsz-ben, a Bélapátfalvi Ce- konrununisták magatartását, vi- sához. Az erdőkövesdi erdészet mentgyárban, Poroszlón, Aba- szonyát a munkához, a párt- kommunistái a munkahelye- sáron, s még'jó néhány helyen fegyelem kérdéseit, a pártépí- ken végzendő felvilágosító és bizonyították a titkos szavazás tés, a pártoktatás problémáit, név élőmunka hiányát tették során, hogy a legalkaimasab- a tömegszervezetek munkáját, szóvá, Mikáfalván a tanácsi bakra’ adják csak voksaikat* a gazdaságszervező és irányító pártcsoport hanyag munkáját akikre nyugodtan bízzák a —..... ■ ... ...... - pártszervezet vezetését. íow nban nem jelentette azt, ségüett cikkek biztosítása még gyösön 1824, Hatvanban 1121, Husiban az internáló táborból A fasiszta megyei és városi hogy a munkások beienyugod- kevésbé volt megoldva. Láb- Tiszafüreden pedig 701 főt kiszabadult, állandó rendőri vezetőség már a tisztviselői tak az alacsony munkabérekbe, beli-ellátásra kapott ugyan jú- érintett. A községekből 1285 felügyelet alatt voltak, s így karban sem bízott mag és ok­Az alispán féléves jelentése ar- idusban bőrkiutalást a megye, személyt telepítettek ki. A get- illegális tevékenységre nem sok tóber végón az alispán elren­ról számol be, hogy „a munka- a kiutalt bőnmennyiség azon- tóba számított családok csak a lehetőségük nyílt. delte, hogy a nyilas pártszol­bérek mindenütt felülmúlják a ban nem érkezett meg. legszükségesebb használati cik- ^ ... - - o gálatosok az állami és közbiz­hatósági kereteket”. A mezei \ parasztságtól követelt fe&et vihették magukkal. Kü- U ra bit tansági szervekben működje­ntunkak megindulása után a ■£*- terménybeszoilgáltatást a lönösen embertelenül bántak el télbniv „arT nek közre. Ittasan garázdálkodó birtokosok, ha nem akartaik, megye vezetői igyekeztek ma- a fiúról kitelepített lakosok- tó itfcSnJLr P~ felfegyverzett nyilas suhancok hogy földjük műveletlen ma- radéktalanul behajtani. 1943 kai, akiket elhagyott és dűle- ™SL, „fvették birtokukba a városokat radian, kénytelenek voltak első felében még sikerült túl is dező barakkokban «aifni+ak “ves . megyeoen oz alispán A rád jón, emelni a cseléd- és napszám- félj esi tend a beszolgáltatást, össze. A gettózás béreket. A munkafegyelem kü- 1943 második félétől azonban a CS0k átmeneti «u-lo-jju, «mi, , , - . -^Kí ^ »ei iíj. íviina Ionosén azokon a birtokokon, beszolgáltatott terménymeny- mert június—-július folyamán lan szem<\iye^ őrizrfhovófpl^- get ^tetőzte a Heves megyei barakkokban ^úfoltak m^ októSr^-án^endelrtrt ®s Nivákat, tartották rettegés­19 azonban w ben mer------------------------­Min dezen kegyetlensé­őrizetbevételé­október végén a kereosendi er- a kiraboltak 28 deportáltat állanoT"ad ki a „kommunisták, zsidók- J®? még a vagyonosabb eleme- anapot vo-t, két ___________ __________ _ _ us folyamai ah ol a hatóságii herékhez ra- nyjség még csökken. A 100 hol. megindult a zsidó lakosság ki- fasiszta uralom akkor, amikor gaszkodtak, romlott Az ala- don gazdaságok — ame- szálh'tása Németországba. í október végén a k--------J; ­csony gabonaárak miatt a ré- lyek a beszolgáltatás fő terhét A lakosság háborúba való Été^ dőben agyonlőttek szes aratási és cséplési munká. viselték _ 1943 ^ felében belefáradása és a rendszerrel kát a munkások nem akarták x38 százalékban, 1943 második szembeni elégedetlensége mu- t, . ........ él vállalni. Az ellenállásra jel- felében 62 százalékban, 1944 tatkozik meg a katonaszökev'é-. ,--J.-,N Józsefet, Baktay Jlyen körülmények kozott lemző, hogy hivatalos beisme- első felében pedig 66 százalék- nyék nagy létszámában is. 1944 - a lakosság több­rés szerint is „több helyen ha- ban tettek eleget beszolgál tata- júliusában és augusztusában .ÍFF ír Mibályt Kele- sege valóban felszabadítókéin tósági beavatkozásra volt szűk- si kötelezettségüknek. A pa- több mint 300 Heves megyei a szovjet csapatókaT. ség. A vármegye területén a rasztság között általános volt illetőségű katonaköteles sze- „, & Nem afert’ "“tba a Szovjet­tavasz folyamán hatszáz mun- az eléíedetienség a beszolgál- mély ellen adtak ki körözési ^n^ásság helyi vezetőit, miióval vagy a kommunizmus- kás lett honvédelmi munkára tatással szemben és igyekeztek Parancsot. Ezek nagy része He- Ugyanezen a napon Gyomgyo- sai a polgárság, _ vagy akar a kirendelve”. Az ellenálló mun- ^ S2abotálni. ves község, illetve a hevesi já- sön letartóztatják Bakos Ká- Parasztság többségé is szimpa­Jrásokkal szemben gyakran al- a nép többsége felháborodva rás, Nagybétony, Rózsaszent- Demeter Lajost, Huszár tlzaM volna. _ Heves megye a kalmazták a kényszerszerződte- fogadta a zsidó lakosság elleni mártom, Selyp, Szurdokpüspöki Ferencet, Mikulacsik Józsefet, magyarors-zagi katolicizmusnak tést is, intézkedéseket is. Március vé- területére való volt Moletti Mártont és Tímár Bé- eSyik fo erossege volt, s külö­. A rendkívül súlyos közellátási gén, a Sztójay-kormány hata- A német megszállás után N?" tervásári iá rá San helyzet is fokozta az elégedet- lomra kerülése után jelent ** még inkább fokozódott SZ£dhtjak internáló ta- A . fp, nagi fenséget. 1944-ben a jegyre ki- meg a rendelet, amely a sárga a haladó és baloldali elemek Ff-É - 1n°^,eEb?f- el?en Pg-Vh-Í7 Si hi1 t-ÉZ szolgáltatott minimális élelmi- csillag viselésére kötelezte a elleni terror. Március 21-én a Ut-FÉ ordítják okét Nemetor- ® rv,J^r°f i-POlltí31 szermennyiséget is már csak zsidókat és kimondotta az ősz- belügyminiszter rendeletileg íele’ a'b«nnan egy részük _ Z . _ , bú­kenyérből és lisztből tudták szeg kamaráikból és közhivata- betilt minden poHtikai pártot, tabbe nem is tér vissza. Az eL , . ” sztul tüzelte a .biztosítani. Zsírellátásra ha- lókból való el távoli tásuliat. a szélsőjobboldali pártok kivé- hurcoltak névsora azonban ta- _P®, > a?J’ ten ólen boiseviz­vonta 6825 kilogramm marga- Április közepén zárolták a zsi- telévéL Ez a helyi szociálde- Sem teijes* Csupán szór- 9 ** a soviniszta rint utaltak ki, azonban ezt is dó vagyonokat és azonnali ha- rmokra ta pártszervezet feloszila- vannak olyan adata. . „ zt’ csak májusig tudták biztosíta- tállyal bezáratták a zsidó üz- tását is jelentette, s így a me- ir*’P0gy Eajost> a tisza- ,a dt hatás nél­ni. A júniusi fejadagot augusz- leteket gyében működő tolóidéi mun. munkásság vezetőjét, «L»“* tusban osztották ki, a júliusi és Május 5-én jelent meg 9 kasoknak is át kellett térniük ÉVagFU^ mte5,nal" séce előtt- tobo' augusztusi fejadag pedig még gettó-rendelet, amely a váró- az illegális munkáira. Az ille- yagy Szabó Janos markazi =* logos volt, hogy a szeptember ©lején sem érkezett sokban és nagyobb községek- gális munka megkezdésére PflPPF ? nemetek elvitték, fasiszta Németország nem nye­meg. A húsellátásnál ugyan- ben zsidó negyedek létesítését azonban nem sok lehetőség ^pjtatetefbetoen a felsoroltak- rj meg a háborút, a szovjet csak komoly problémák voltak. írta elő. Ennek megfelelően volt Április 4-én az egri rend- nai1 JOYal a szama megérkezé<^ tehát Húsjegyre a nyári hónapok fo- Eger. Gyöngyös városokban, őrség kommunista gyrmú miatt ff“’, 3,1?eve„ne5? 1 f lyamán havonta egyszer birka- Hatvan és Tiszafüred községek- letartóztatta az egri munkás- maradt pearl> akik közvetlenül Sys e berek szamára a húst osztották, szeptembertől ben gettókat állítottak fel, a ság 21 vezetőjét, akiket másnap a, tais^tadmás előtt estek ál- habom befejeziését jelentette, azonban már ezt sem tudták községekben lakó zsidó lakos- a biztosítani. Szeptembertől a ságot pedig a Szúcs melletti szállítottak, innen íredig inter­budapesti főkapitányságra da^^{1^12k|met ^ nyi*as van­(Következák: A szovjet had­A front közeledtével a nyilas sereg felszabadító ilanabbá vált. Más közszük- tették. Ez Bgecbeo 1620, Gyón- Balázs Ignác és több társa jú- terror tetőpontjára hágott gyénkbenj e snyéréllátás lg mind bizony- bagólyuki bányatelepre telepi- nálótáborba vitték őket Bár la harca me­A PÁRTVEZETÖSÉG-válasz­tás félidejéhez érve még nem késő e tapasztalatok figyelem- bevétele, felhasználása, hogy a beszámolók elkészítésénél, a vitáknál eddig előforduló hi­bákat elháríthassál^ hogy a kommunisták eme ta­nácskozásai megfelelően segít­hessék a pártszervezetek belső életének eredményesebb ki­bontakozását, az emberekkel való jobb kapcsolat kialakulá­sát, az időszerű munkák segí­tését. De a figyelem nem for­dulhat el azokról a pártszer­vezetekről sem, ahol már le­zajlott a választás és új veze­tőségek álltak a pártszervezet élére, mert kezdeti nehézsége­ik elhárításában, a vezetési ta­pasztalatok megszerzésében éppenúgy segítségre várnak, mint ahogy igényelték a tá­mogatást a vezetőségválasztó tággyűlés előkészítésében. Kovács Endre Rák-diagnóst8 a vérből Két svéd fivér, dr. Gunnat és dr. Ingmar Jungner, új szerkezetet konstruált, amellyel szerintük a vérből egész korai szakaszában diagnosztizálni lehet a rákot és egyéb lappan­gó betegségeket A vérelemző berendezés percenként 3 vér­próbát tud elemezni 40 külön­féle módon. A vérben végbe­ment változások alapján, állí­tólag a daganatok, vagy más kórtünetek megjelenése előtt is megállapítható már a beteg­ben szunnyadó kór. CMPumGj 3 1964. november 15— vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom