Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

Tudás és felelősségérzet A Fekete Szikla példája Az algériai szabadságharc kezdetének tizedik évfordulójára Az utóbbi időben termelőszö- Vefikezeü vezetőségeik illésein, közgyűléseken, a tagok egy­más közti beszélgetése közben gyakran hangzanak él olyan ki­jelentések, hogy a brigádveze­tő ezt is, azt is rosszul csinál­ta. Nemegyszer ezt a kijelen­tést alá is támasztják azzal, hogy kiszámolják; a közösnek ebből és ebből az intézíkedésből ennyi és ennyi anyagi lkára származott De hiszen évékkel ezelőtt is — némi változással — ugyan­azok a brigádvezetőik, akik most és ezek az emberek azóta már több-kevesebb gyakorlat­ra tettek szert a nagyüzemi gazdálkodásban. Mégis most vetődnek fel sorozatosan a problémák. Most folynak vi­ták arról, hol nyütan, hol bur­koltan, hogy valaki nem jó bri­gádvezető. Miután nem egyedüli jelen­ségek a brigád vezetők munká­jával kapcsolatos viták, meg­jegyzések, megállapíthatjuk, hogy tulajdonképpen egy egész­séges és szükségszerű bírálat­ról van szó. Nem az a baj, hogy a brigádvezetők talán aem olyan lelkiismeretesen, fe­lelősségérzettel dolgoznak most, mint megbízatásük kezdetén, hanem a termelőszövetkezeti tagság viszonya változott meg, tokozottadban a közös gazdaság­boa Ha pár évvel ezelőtt hi­bázott a brigádveBetői esetleg raébáayaa vették észre; amíg nőst ma egész tagság felfigyel, sOt nemcsak éanarevesz, hanem észrevétel ez. Már megmondják m vezetőnek, hogy ezt nem jől atnáhátek Mindinkább magu­kénak énék a gazdaságot, s nem tödnek hallgatói, ta a sa­ját szeműkkel látják a hibát, b zz érem egyik oldala. Mindez £3 magyarázat lenne; fez mm szólunk arról, bogy a MOveákezetefc rövid idő alatt •okféle, modem gépet kaptak, gyúródlak a kémiai védősze- nk, sz újfajta agro- éa zjootech- zikaá eljárások, ■ ezek a ténye, ■tik a tokozott eredmények pswkAáláaához már nagyobb Makéalslnimirl bíró; sokoldalú ferlgádrezetöt kívánnak. Ebben Bgfc « felvetett kérdés másik eldeka. Abban, bogy brigódvs- Ktdiá egy része a politikai és i KOzumen r BAultjflk aa ntasőkörónsé- SHk hogy mától, november 1- Hi antóbaas-menetrendválto- sás lép éleibe. Kérjük a lakosságéi, hogy utazás előtt a téü menetrend­változással kapcsolatban tájé­kozódjék a forgalmi szolgálat­nál. vagy m járatok sawmélyze­I .il l éli «.«fcÄKOT szakmai tudás gyarapításában nem tudnak lépést tartani a fejlődéssel. A követelmények gyorsabban nőttek, mint ahogy idejük, módjuk lett volna ké­pezni magukat. Sok helyen nem is tartották ezt égetően fontosnak. Még ma is sokan úgy gondolják, hogy a terme­lés irányításánál a mezőgaz­dász a fontos személy és a bri- gádvezetök csak végrehajtanak. Mélységesen téves nézet és érde­mes hangsúlyozni, hogy a bri­gádvezetőknek, mint a terme­lésirányítás közvetlen parancs­nokainak, döntő szerepük van a gazdasági év jó, vagy rossz eredményében. A brigádvezető fontos személy, ha sokszor nem így látják a tagok, az éppen abból ered, hogy az illető bri­gádvezető nem teljes ura terü­letének. Pedig akar, szeretné csinálni, csak nem találja meg a helyes cselekvés útját. Hiány­zik a szükséges szélesebb látó­kör. Ma már el kell könyvelni, hogy azért, mert valaki a régi kis gazdaságban elismert ter­melő volt, csak ezen az alapon a közösben nem lehet a végte­lenségig a tekintélyt fenntar­tani. A brigád vezetői poszt nem könnyű. Ezért kellő anyai® is erkölcsi megbecsülés jár. Sót, ezt a megbecsülést helyenként még fokozni is kell, de ebben a beosztásban mindenképpen csak „egész” ember képes a feladatokat ellátni. Minden termelőszövetkezet­ben meg kell teremteni a mód­ját annak, hogy a brigádveze­tők valamilyen formában to­vább képezzék magukat. Sokan semmilyen oktatásban sem vesznek részt. A téli politikai és szakmai oktatásról nemegy­szer éppen a brigádvezetők hiá­nyoznak. Pedig a nagyobb szö­vetkezetekben már az is aktuá­lis volna, ha egy-egy brigádve­zetői beosztást a szakmunkás- vizsga letételéhez kötnének. A gazdaság belső irányítása, az üzemszervezés fejlődése majdnem teljes egészében egyenlő a brigádvezetők fejlő­désével. Márpedig a közös gaz­daságiknak fontos feladatuk, hogy a jövőben nagyobb ered­ményeket érjenek el a szak­szerű, korszerű irányításban és vezetésében. A téli politikai és szakmai tanfolyamok nagyon alkalmasak a továbbképzésre. A vezetés részéről úgy segít­hetik legjobban a brigádveze­tők munkáját, ha lehetőséget adnak a tanulásra, ha lehetősé­get adnak arra, hogy lépést tudjanak tartani gyors fejlő­déssel, hiszen az 6 fejlődésük kulcskérdése a közös fejlődés­Áz egri járás almatermelő termelő­szövetkezetei az idén is megtalálják számításukat (Varga Zoltán tudósító.) A tavalyi év nagy almater­mésének ellenére, ebben az évben is bőséges virágot hoz­tak az almafák és kedvezően alakult a terméskötés, s en­nek folytán az almatermés sem volt kevesebb a tavalyi­nál. Az egri Petőfi Tsz-ben mintegy 17 vagon jó minősé­gű alma betakarítása folyik. Ebből a termésből 10 vagon szállítására kötötték szerző­dést a M ÉK-kel, amelyből 5 vagonnal már le is szállítot­tak. A noszvaji Egyetértés 100 mázsát szállít a kereskede­lemnek. A bélapátfalvi Már­cius 15. Tsz-ben is 700 mázsa betakarítására számítanak. Ebből már 185 mázsát le­szállítottak, eladás céljára A tsz-ék ezenkívül bősége­sen ellátják a tagokat is jó minőségű almával. Az egri járás alma termő területe évről évre növekszik az új telepítésekkel, s egyre több alma termés várható a járás területén, ami jól tárol­hatósága miatt egyik legér­tékesebb gyümölcsünk és a tsz-éknék pedig jó Jövedel­met biztosít. f A földművesszövetkezeti boltok már felkészülten vár­ják az őszi—téli forgalmat. Idén különösen előtérbe ke­rült a falvak áruellátásának biztosítása. Ezen belül is fő­leg a ruházati cikkek és az élelmiszer törzskészletek ki­alakítása. A MÉSZÖV tájékoztatása alapján a földművesszövetke­zeti boltokban jelenleg 154 millió forint értékű bel- és külföldi áru áll a vásárlók rendelkezésére. Értékben ke­reken 17 millióval több, mint egy esztendővel ezelőtt. Ebből a hatalmas összegből 68 millió forint jut a ruházati cikkekre. Növekedett a vá­laszték, ugyanakkor javult A Rocher Noir, a Fekete Szikla elnevezés csalóka. Al­gírtól keletre fehéren csillo­gó palotasort neveznek így. Még a franciák építették, maguknak szánták: a „fran­cia Algéria” közigazgatási centrumának. De amikorra elkészült, elsőnek az algériai ideiglenes végrehajtó testület tagjai vonultak be a festék- szagú épülettömbe. Ma pedig kőolajipari kutatókat, tech­nikusokat képeznek ki a fe­hér palotákban, a tanárok között szovjet szakembereket is találni, a diákok pedig a szabad, a független Algéria ifjai. A Rocher Noirt, a Fekete Sziklát jelképnek tekinthet­jük a mai évfordulón, amikor a szabadságszerelő világ megemlékezik az algériai sza­badságharc kezdetének hősi napjáról, a gyarmatosítók ál­tal vérbe fojtott első nagy tüntetésekről, amelyek után még elemibb erővel jutott ki­fejezésre a több mint hét esztendeig tartott háborúban a nép szabadságot, függet­lenséget igénylő akarata. Az a fehér palotasor szim­bólum, azzal, hogy miként épült meg, kik voltak gazdái, egyben azt példázza, hogy milyen átalakulás ment és megy végbe Algériában. Az első történelmi feladat a függetlenség kivívása volt. Több mint egymillió algériai áldozta életét, ontotta vérét, hogy a francia trikolór he­lyébe a zöld-fehér csillagos- félholdas zászló kerüljön. De önmagában még nem lehe­tett elegendő. A történelem megtanította a világ feltö­rekvő népeit arra, hogy a politikai függetlenség nem teljes a gazdasági független­ség nélkül, a politikai fel­számos áruféleség minősége is. A hideg idő beköszöntésére férfi készruhákban, meleg al­sóneműkben, téli ingekben, különösen nagy a választék. Jó a gumicsizmák, téli cipők készlete is. A megyében lévő két bútor­boltban ez évben mintegy 8 millió forint értékű bútor ta­lált gazdára: félmillióval na­gyobb értékben mint tavaly. Igaz, hogy a készletek is nö­vekedtek és értékben megha­ladják az egymillió 200 ezer forintot. A karácsonyi ajándékvásár- ra már megtették az előkészü­leteket. Ez évben több és ér­dekesebb játékok közül vá­laszthatják ki a vevők a leg­szabadulás nem teljes * népnek a kizsákmányolástól megszabadítása nélkül. A Fekete Szikla fehér pa­lotájában előbb még olyanok ültek, akik az algériai búr zsoáziát képviselték, s akik kompromisszumra is készek voltak az addigi gyarmattar tó hatalommal. Az algériai népnek sikerült megszaba­dulnia tőlük: az FLN, amely tíz esztendővel ezelőtt még ellentmondásos ideológiáid mozgalom volt, ma már po­zitív programmal rendelkező párt, amely következetesen vezeti az ország népét a fej­lődés nem kapitalista útján. Az államosítások végrehajtá­sa, a kizsákmányolok vissza­szorítása éppúgy, mint akár az analfabétizmus elleni or­szágos kampány mutatja, hogy Algériában gyökeres változások történtek a hét­éves szabadságharc győztes befejezése óta. A hazai és a külföldi reakció természete­sen újra meg újra megpró­bálkozott ellentámodásokkal, de Ben Bella elnök, a kor mánya és az FLN, visszavert minden ellenséges kísérletet, s ezzel dicső fejezetet nyitott Algéria felszabadult népének történetében. Az FLN programja meg­hirdette, bogy az országot a szocializmus felé kell vezetni. Algéria elindult azon set úton, amelyen a szocializ­must építő országok cselekvő szolidaritása kiséri. Nem vé­letlen, hogy a Fekete Szikin palotáiban szovjet szakem­berek segítik hozzá az új or­szág fiatalságát: tanulja meg kiaknázni, hasznosítani Al­géria mérhetetlenül értékes természeti kincsét, a Szahara olaját — a maga hasznára, Pálfy József tetszetősebbeket Jó hír 8 gyermekek számára, hogy nerrt lesz hiánycikk idén a szánkó. A felnőttek ajándékozására sokféle bizsu-áru, fényképező­gép, óra került a boltokba. Az iparcikk-boltokban 82 utolsó negyedévben 822 tele­víziós készüléket vásároltak; Érdekes, hogy a rádióvásárlás csöikken és mind jobban elő­térbe kerül a televízió. Kará­csonyra és a zárszámadások idejére ismét gazdagabb lesz a választék, mivel kétféle tí­pusban válogathatnak a ve­vők. A legkeményebb tél eshető­ségeire is felkészültek a föld­művesszövetkezeti boltok. Az alapvető élelmiszerekből há­romhetes készletet biztosítot­tak. Gondoltak a szállítás ne­nek. Varga Zoltán Jobb munkaszervezéssel, a családtagok bevonásával be kell hozni a lemaradást Csuhaj Ferencnek, a megyei tanács vb-elnökének levele a megye termelőszövetkezeti vezetőihez Az őszi mezőgazdasági munkák megszervezése és a mun­kák állása megyénkben az október 10-i jelentések alapján igen kedvező volt és biztosítottnak látszott, hogy az őszi me­zőgazdasági munkákat — elsősorban a kenyérgabona-vetést — jő minőségben és időben el tudják végezni a termelőszövetke­zetek. A közel háromhetes rendkívüli időjárás azonban meg­zavarta a munkák menetét, mind a talajelőkészítésben, vetés, ben, mind a betakarítási munkákban. A lemaradás nagyban veszélyezteti a megtermelt termékek romlásmentes betakarí­tását és a kenyérgabona vetésének késése bizonytalanná teszi kenyérgabona vetéstervün k időben és jó minőségben való teljesítését Ezért Csuhaj Ferenc elvtára, a megyei párt-vb tagja, a megyei tanács vb-elnőke levelet intézett a megye ter­melőszövetkezeti vezetőihez, amelyben felhívta figyelmüket a helyzet következményeire és kérte valamennyit, hogy az irá­nyításuk alatt működő ■termelőszövetkezetekben a vezetőség és a tagság összefogásával kövessenek el mindent az elkövet­kezendő napokban a rendelkezésre álló eszközök felhasználá­sával és magas fokú szervező munkával biztosítsák a lemara. dás behozását, a mezőgazdasági munkák sikeres befejezését. A levél tartalmazza, hogy a kenyérgabona vetésterületnek mintegy egyharmad része az optimális időn túl kerül földbe, s ezért a vetőmagnormát mintegy 10 százalékkal növelni kell. A talajelőkészítést, a vetőmag ágyat és a vetést a legjobb mi­nőségben kell elvégezni, hogy ezáltal is megakadályozzák a későbbi vetés miatti termésátlag-csökkenést. Az elvetésre ke­rülő területeken szükséges, hogy fokozottabb mennyiségű mű­trágyát használjanak fel. A betakarítási munkákat — első­sorban a burgonya-, a cukorrépa-ásást, a napraforgószedést, a kukoricatörést — gyorsítani kell Különösen fontos, hogy a si- lózási és a szervestrágyázást munkákat, az őszi mélyszántást, a kettős és nyújtott műszakban dolgozó erőgépek fokozásával, a fagyok beálltáig elvégezzék a termelőszövetkezetek. 154 millió forint értékű áru az fmsz-boltokban Nagyobb ruházati választók — Mikulás megrendelésre Csokoládé és bors ­Kétségtelenül érdekes, de a nem szakember számára kissé furcsa látvány az egyíejű, kót- tőrzsű, nyolclábú torzszülöüt sertés; amely már élettelenül jött a világra és most ott lát­ható az üvegben, a tartósító folyadékban. Nincs egyedül, néhány hasonló érdékes „eset” található még a gyöngyösi Ál­latorvosi Rendelőintézet mű­tőjében. Ez a megye egyetlen ilyen rendeltetésű intézménye, ezért szállítják ide mindenhon. nan a sebészeti beavatkozást igénylő állatokat A gyógyító kés szinte nap nap után szolgálatban van dr. Goóts László vezető szakállator­vos kezében. Átlagban három műtét jut egy hétre. Amikor ott jártunik, a gyöngyössolymo- ei Mátra Tsz egyik lovát hoz­ták be a rendelőintézetbe, élénkpiros színű, nyitott seb tátongott bal tomporán. „Átlagműtét** A pej saját lábán érkezett a műtétre. Elcsigázottan, meg- adóan vonszolta magát, bána­tosan lógatta a fejét. A fájda­lom messziről lerítt róla. Előbb le kellett mosni a de­rék lovat, aztán bevezették a kalodába, amely vasrudakból álló szerkezet és csak annyiban különbözik régi elődjeitől, hogy nem a megszégyenítést szol­gálja. hanem az állat „nyugal­mát' és persze az orvost és az Kétiörsssű sertés — üvegben A megy© egyetlen álfatkórházában asstisztenctát védi. Igaz, a ka­loda valamikor az embereik számára készült, ma pedig ál­latorvosi segédeszközzé „lépett elő”. A beteg állat nyugodtan vi­selte el a sebészeti beavatko­zást Megtörtént a helyi érzés­telenítés, aztán a nyitott sebet ,,lekezelte”, majd bevarrta dr. Goóts szakállatorvos. — Gyakran előfordul az ilyen sebesülés — mondja ké­sőbb magyarázatként. — Leg­többször a kocsi sérti fel az ál­latot Nem ritka dolog az sem, hogy a tehén szöget vagy dró­tot nyel. Az ilyen „idegen test” eltávolítására elég gyakran sor kerül. Legutóbb például az egyik tehén egy kisebb répát nyelt le egészben, az megakadt a torkában. A gazdája igyeke­zett gumicsővel letolni a répát, a többszöri sikertelen kísérlet után került csak a tehén a mű­tőbe. A nyelőcső-műtét azért komp­likált, mert a sebnek a gyógyu­lásihoz teljes nyugalomra van szüksége. Kénytelenek tehát a bendőbe gumicsövet beépíteni, amin keresztül pépes táplálé­kot kap az állat. Ez* a furcsa táplálkozást módot aztán úgy megszokja, hogy szinte hiány­zik neki később — mondhat­nánk, egy kis túlzással. Évente egymillió Az állatkórház négy férőhe­lyes. Mielőtt a pejt behozták volna, már három állat volt a „betegszobában”. Egy tehén Egerszólátról. Mintegy tíz cen­ti. hosszú drótot kellett kiope­rálni belőle. A Kápolnáról be­hozott lovat gennyes ínhüvely­gyulladás miatt kezelték, a má­sik ló pedig traumás sérüléssel került ide. Nine* szándékomban statisz­tikával előállni, de annyit som­másan mondhatok, előfordul, hogy a férőhely kevésnek bi­zonyul. Itt pedig a betegeket nem lehet a folyosón, pótágya­kon elhelyezni. Hogy milyen haszonnal mű­ködik a gyöngyösi Állatorvosi Rendelőintézet, egyetlen adat­tal illusztrálhatjuk. Az elmúlt évben meghaladta az egymillió forintot a műtéttel megmentett állatok értéke. Ezzel szemben az évi teljes kiadás csupán két­százezer forint volt. Még any- nyit az adatokból, hogy az Ál­lami Biztosító az állatok kór* házi költségének felét téríti meg. ígéretem ellenére még min­dig kénytelen vagyok egy szá­mot leírná, mégpedig a kény­szervágott állatok számát Vagyis azokét, amelyeket nem sikerült meggyógyítani. Az összes betegek számának mint­egy 6-7 százalékát testi ez ki. Valójában tehát nem sok. Ssokatlan méretek Bár az Állatorvosi Rendelő- intézet külső képe nagyon ba­rátságos, inkább hasonlít a nö­vénnyel dúsan beültetett kert végén álló épület valami villá­hoz, mégis kórház ez: csupa fehér csempe, csupa nikkel, és mindez szokatlan méretekben. Ha a műtőasztalt nézzük, az is beillik egy kisseb szoba alap­területének. Erre döntik rá az „álomba ringatott” beteget. Szevenál alapanyagú altatót használnak, „csekély” hét­nyolc decit kap ebből egy ló. Egy őre hosszára mély álomba merül tőle, ez elegendő bármi­lyen műtét elvégzésére. Az állatot természetesen rá­kötik a műtőasztalra, ami pár­názott, nylon-lepedő fedi és szintiét a függőlegesig lehet ál­lítaná. A szevenálos álom ugyanis állva éri el az állatot, a műtőasztalt ezért kell füg­gőleges síkba emelni, mert így kötik rá a „pácienst” és csak ezután döntik le a műtő­asztallal együtt. Az altatásos módszer nemcsak az állatokat kíméli, de a segítő személyzet számát is csökkenti. Éber álla­potban egy fiatal ló ledönté­séhez legalább nyolc ember kellene. Most három is elég. Kitűnően felszerelt a műtő. Minden korszerű műszer biz­tosítva van a sebészi beavatko­zás sikeres elvégzéséhez. Ezek a műszerek azonban „komoly” méretűek. Láttam például egy lófog-húzót, ami jóval nagyobb a sövénynyíró ollónál. Szegény ló: mondtam magamban, ami­kor a hatalmas nikkel fogót megnéztem. És hiába, hogy „csak” állat­kórházban jártam, hogy csu­pán egy órát töltöttem itt, hogy tudtam, milyen hasznos, szép és eredményes munkát végez ez a rendelőintézet, mégis jólesett ismét a friss le­vegőre kilépni. Ügy vagyok az orvosokkal, hogy csodálom a munkájukat, de még érdektelen félként^sem szeretem nézni. De ez a rövid helyszíni szemlélődés megérte: ismét megtanultam néhány új dolgot hézségeire, mert egyes közsé­gekben még nagyobb készle­teket halmoztak fel. A hideg idő beálltával egyre több lesz a hízóvágás falun és városon egyaránt A disznóölések ide­jére — egyebek mellett — 30 mázsa borssal, 100 mázsa pap­rikával, 17 vagon rizzsel ké­szültek fel. Bővítik a sertósvágáshoz szükséges kölcsönzésre szánt eszközök választékát is. így többek között a gyöngyösi föld­művesszövetkezet a meglevő 16 perzselőgéphez még 20 új gépet vett. Apcon duplájára növelik a sertésvágási felszere­lések választékát Keséden, Gyöngyöspatán, Lőrinciben, Erdőtelken, Pétervásárán hor­dozható húsfüstölőket kölcsö­nöznek. Nagyobb községekben meg-: szervezik a Mikulás-szolgála­tot. Jelentősebb értékű meg­rendelésnél — óvodákba, isko­lákba — jelmezes Mikulás szál­lítja és osztja szét a gyerme­kek között az édességeket, ajándékokat Az ünnepek előtt mintegy 3 vagon csokoládé-árut és 500 mázsa különféle fajta szalon­cukor kerül a szövetkezeti boltok polcaira. Szabó Lajos nMEPÜtSlMr 5 (g. molnár) 1964. november 1., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom