Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-27 / 278. szám

Adjuk vissza

a munkaverseny becsületéi

IT örülöttiink a gépek egyenletesen zúgtak,

zavartalanul beszélgethettünk.

— ... Tehát azt várja, hogy őszintén mondjam meg a véleményemet? — kérdezte a jól megtermett, fiatal esztergályos. Igent intettem, ő megfontoltan, lassan beszélni kezdett.

— Csak addig kellettünk, amíg a feladatokat kiosztották és mi elvállaltak. Mostanában? Felénk se néznek, nem értékelik a brigád munkáját, bajunkon, gondunkon nem segít senki.

A kifakadás őszinteségében nem kételkedtem. De nem túlzott a munkás? Csak az ő gyárukban fordult elő ilyen mulasztás, vagy másutt is hasonló a helyzet? Ügy érzem, hogy ezekre a kérdéseikre választ kaptam a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának szerda délelőtti elnökségi ülésén.

A vasas szakmához tartozó Heves megyei üzemeknek az előző évihez képest az idén 200 millió forinttal többet kell termelniük és azt a feladatot kapták, hogy az önköltséget négy százalékkal csökkentsék és a termelékenységet növeljék. A gazdasági és a mozgalmi vezetők érezték, hogy ezeket a feladatokat csak a dolmolók nem elevenítik fel a vállalásokat és nem adtak választ arra, hogy a célkitűzésekből- melyik brigád mit teljesített, a vállalásokból mivel adós még — állapította meg a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa.

Elmaradt a verseny brigádonként i értékelése a Mátra- vidéki Fémművekben is, ezt nem pótolhatja az üzemek tervteljesítésének egy összegű ismertetése, A munkabrigádok és a szocialista brigádok külön-külön tettek vállalást, vagy külön kötöttek szerződést az üzem vezetőivel, tehát joggal elvárják, hogy negyedévenként értékeljék munkájukat, a vezetők vizsgálják meg, hogy az elmaradásoknak mi az oka és idejében segítsenek a bajokon. A Finomszerel- vénygyár 26-os és IV-es üzemének példája azt bizonyítja, hogy meg lehet és meg is kell ezt tenni. Ha a feledés és a nemtörődömség a munka- versenyből éppen a versenyzés szellemét és a nyilvánosság ellenőrző szerepét semmisíti meg, szárnyaszegett lesz a szándék, erejét veszti a tett.

Üzemeinkben nem csekély összegek állnak rendelkezésre a versenylendület anyagi ösztönzésére és szinte korlátlan lehetősége van az erkölcsi Ösztönzőknek : a szép szónak, a dicséretnek, a segítő szándéknak és a különféle kitüntetés nek. Mindezek hatását, vonzóerejét megsokszorozhatjuk, ha idejében élünk velük és a döntésekhez a kollektíva javaslatát igényli a vezetőség Üzemeinkben ezt tették-e eddig?

IV em fordult-e elő több^ szőr, hogy a túlórázást, vagy valamilyen közbejött Külön megbízatást méltányoltak jutalommal és kitüntetéssel? Nem a felettes szimpátiájától, vagy konkrét adatok helyett inkább emlékezőtehetségre bízott ötletszerűségen múlik az anyagi és erkölcsi elismerés sorsa? De a verseny és a vállalások részletes értékelése hiányában kérhették-e a közösség döntését?

Számtalan tény és a dolgozók véleménye bizonyítja, hogy a szocialista munkaversenynek vissza kell adnunk becsületét. Még nem késő. Amit elmulasztottunk, azt pótolhatjuk. Eredményeink vitathatatlanok, közös akarattal állandósíthatjuk és fokozhatjuk azokat.

F. L.

Rendkívüli

program

A tapasztalatok azt mutatják, hogy 1965-ben az ideinél s sokkal több vendégünk lesz. A kereskedelem ezért már most .ntézkedett a jövő évi szezon ellátásának a javításáról. A gazdasági bizottság elfogadta a belkereskedelem rendkívüli programj át, amei y szerint terven felül mintegy 86 millió forintot fordítanak nyárig a vendéglátóipar és a kereskedelem hálózatának a fejlesztésére.

A Balaton 5 önkiszolgáló éttermet — Fonyódon, Alsóörsön, Balatoni üreden, Kilián telepen és Balaton lellén — és 11 ABC áruházat kap. A Dunakanyarban, Leányfalun és Visegrádon ugyancsak nagy befogadóképességű önkiszolgáié étterem és 5 ABC áruház épül A balatoni éttermek, áruházak egy részének az alapozása már megkezdődött.

A terveknek megfelelően fejlődik tovább a szálloda-hálózat is. A Balatonnál a siófoki szállodasor utolsó épülete jövőre készül el, s újabb három szálloda építéséhez kezdenek. Balatonalmádiban 200 szobás, Keszthelyen 280 szobás, Balatomfüreden pedig 500 szobás szállóit építenek.

Őszi csúcsforgalom zökkenők nélkül

gőzök együttes támogatásával, a versenymozgalom kiszélesítésével és tartalmi elmélyítésével valósíthatják meg. Avasa? üzemek idejében megkapták a terveket és az év eleji tervismertető tanácskozások azt igazolták, hogy az idei versenyszervezést nem a kapkodás, hanem a gondos előkészítő munka jellemzi. A terv- felbontás alapján a vezetők megmondták, hogy mit kérnek a műhelyektől, az egyes brigádoktól és nem fukarkodtak az ígéretekkel.

A vállalásokkal nem is volt semmi baj, a munkásoknál nem hiányzott sem a kedv, sem az ötlet, hogy az exportterv teljesítésére, a termékek minőségének javítására és a termelékenység fokozására vállalkozzanak. De a jó kezdet után megtorpanás- következett. A versenyvállalások után a Finomszerelvény- gyár szakszervezeti bizottsága es gazdasági vezetői nem törődtek kellő módon a munkaversennyel. Mivel bizonyítjuk ezt? Nem értékelték folyamatosan a munkások és a brigádok versenyvállalásainak teljesítését. A termelési tanácskozásokon többször szóvá tették a dolgozók, hogy a beszáAz őszi csúcsforgalom mindig nehézségeket jelentett a vasutasok életében.

A munka nagyobb részét a beérkező vagonok és a helyben megrakott vasúti kocsik vonattá rendezése és megfelelő időben történő továbbküldése jelenti.

Az úgynevezett kocsihiányt, amely valóban létezik, de amelyet jó szervezéssel, közös munkával jelentősen csökkenteni lehet, viszonylag sikerült megoldani. Nem egyedül a ml érdemünk ez — magyarázza Pogány Dezső, a füzesabonyi állomás főnöke. — Az AKÖV kiváló munkát végez, ami számunkra nagy •könnyebbséget lelait" ä beérkező vagonokat időben ki tudjuk üríteni és így csökken az állásidő. Ma már alig-alig akad kötbéres szállítmány. Nem is emlékszem rá, mikor volt utoljára.

— Naponta 5—6 vagon áruval többet küldünk az Ő6zi hónapokban az ország különböző részébe. Vigyáznunk kell, hogy az itt össze állított vonatok a menetrend

szerinti közlekedést ne zavarják. Naponta mintegy 180— 200 halad át az állomáson. Nem könnyű dolog, hiszen ez a szám azt jelenti, hogy átlag minden hetedik, nyolcadik percben érkezik és indul vonat. A továbbítást igyekszünk úgy intézni, hogy az áthaladó vonathoz csatoljuk a helyben megrakott vagonokat. A mozdonyok teherbírása azonban itt Is határokat szab. A főútvonalon közlekedő villanygépeket nem szabad 1700 tonnánál jobban megterhelni. A Debrecen felé közlekedő öreg 424-esek és általában a gőzmozdonyok adott esetben nagyobb terhet is vihetnek. Természetesen erre kötelezni a mozdonyvezetőt nem lehet, csak ha önként vállalja, ismerve gépe adottságait. Függ azonkívül a szén minőségétől is, hogy milyen mértékben fokozható a terhelés.

— Több mozdony kéne és

jobb alépítmény, pályatest az ipari vonalakon, hogy a nagyobb rakfelületű, modem kocsikat jobban ki tudnánk használni. Ezen egyelőre nem tudunk segíteni, tehát időben igényeljük a kocsikat, egyeztetjük a munkát, hogy ne legyen fennakadás. A rakodószemélyzetnek van a legnehezebb feladata ilyenkor. Sokszor 12 órát is dolgoznak egyfolytában, szakadó esőben. Nem tudom eléggé dicsérni munkájukat.

— Egy fontos tényezőről, az új integra-dominó berendezésről majdnem elfeledkeztem. Nem mintha nem lenne fontos, sőt. i. de már az alatt a rövid idő alatt is, amióta működik, olyan természetessé vált számunkra, hogy bizony nehezen tudnánk elképzelni az állomást, a forgalmat nélküle Talán le sem tudnánk bonyolítani ezt a megnövekedett forgalmat, ha nem volna ez a modem irányító készülék. Mindent egybevetve, nyugodtan mondhatom, hogy országos viszonylatban nem áll az utolsó helyen a füzesabonyi vasútállomás .:. —• mondta Pogány Dezső állomásfönők.

És hogy ez a vélemény egyezik a valósággal* azt a falon függő számos dicsérő oklevél, élüzem-kitüntetés bizonyítja«

(mátéffy)

Szinte hihetetlen

,3 közigazgatási eljárás oí- rálata az intézkedő hatóság lebecsülését jelenti, ezért felkérem, hegy a jövőben vélemény-nyilvánítástól tartózkodjon, mert az csak felesleges időtöltés és papírpocsékolás.”

A levelet, amelyből idéztünk, 1964. november 10-én keltezte a megyei tanács kereskedelmi osztálya. Minden különösebb magyarázat nélkül is érthető ezek után, hogy a címzett, Hencz István, a Mátravidéki Vendéglátóipari Vállalat áruforgalmi osztályvezetője, miért tiltakozott felháborodva a hangnem ellen és kért a megyei tanács elnökhelyettesétől meghallgatást. A levél hátterét, a szakmai vitát az illetékes szervek eldöntik majd egymás közt. Nincsen jelentősége, hiszen a gazdasági élet területén adódnak véleményeltérések és még csak azt sem mondhatjuk, hogy ezek károsak volnának. Sőt... Persze, ha engedik szóhoz jutni az embereket és nem fojtják el hatalmi szóval a kritikát.

Az ilyen „elvi” utasítást

tartalmazó írások, sajnos, kiválóan alkalmasak erre és amim eriesuuuuk, ez a hang nem egyedülálló az osztály munkajaoan, ha nem is írásban kázlik minden esetben.

Általános vélemény az, hogy a vendéglátóipari vállalatok dolgozói félnek megmondani véleményüket, amikor a kereskedelmi osztályról valaki egy értekezletei) jelen van.

Pálinkás Győző, az osztály vezetője, nem tud erről. Szerinte a dolgozók egész bátran bírálják a vállalatok vezetőségét, még az igazgatót is. Arról, hogy az osztályt is bírálnák, nem szól.

Mit mond a levélről Pálinkás Győző?

Közölte, hogy egyetért a levél kitételeivel és csak hosz* szas beszélgetés után helyesbített, mondván: Lehet, hogy el sem olvastam. Ezek szerint tehát tévedésből került papírra ez a pár sor? Ám politikailag rendkiviil ártalmas tévedés ez, amit egy osztály vezetője nem engedhet meg magának.

Mátéffy Zoltán

Mexsnyeper ,,szocialista módra99

A bonyodalom akkor kezdődött, amikor egy tiszanánai

szövetkezeti család átköltözött Kömlőre, s érthető okok miatt a hátán nem vihette magával 15 höldnyi földjét, hanem otthagyta azt, ahol korábban művelte: jó tíz kilométerre a komlói határtól.

Evekkel ezelőtt történt mindez s azóta számtalan esetben nekirugaszkodott a komlói Május 1 Tsz is, meg a tiszanánai Lenin Tsz is, hogy közmegelégedésre rendezze a földvitát. De hiába.

A kömlőieknek kapóra jött, hogy a Szalmatelek-dűlóbcn, ettől valamivel kisebb terület ugyan, de teljesen beleékelődik az 6 határukba. Közel is lenne, s el is tekintenének a néhány holdnyi veszteségtől, ha ...ha a tiszanánaiak kötélnek állnának. ök azonban azt modják: igaz, hogy a szalmateleki föld kevesebb, de magasabb aranykorona értékű és így szó sem lehet a cseréről.

S a mezsgyeper zajlik tovább.

Más esetben a tiszanánaiak rugaszkodnak neki a rendezésnek s ajánlanak fel hasonló szikes földet csereképpen, akkor viszont a kömlőiek intenek határozott nemet. Es művelik tovább a több mint tíz kilométerre lévő földet nagy költséggel, fáradsággal, mert az önkétes csere csak nem akar létrejönni a két közös gazdaság földijei között.

Időnként erélyesebb hangokat is kivált a földcsere körüli vita s ilyenkor nemcsak a szövetkezetek vezetői, de a közgyűlés is az asztalra csap * a régi barázdaperekre emlékeztető makacs határozottsággal mondja ki: „Egy talpalatnyi földet se a szomszéd falunak

Még reális, igazságos alapon sem bonyolódhat le így a csere, olyannyira élnek a régi előítéletek. S ha valaki azt hiszi, azért ragaszkodik mindkét termelőszövetkezet az értéktelen, távoli földekhez, mert élet-halál kérdése az a néhány hold, az mélységesen téved, mert mind a két szövetkezet a legnagyobbak közül való a hevesi járásban, sőt a megyében is, — tízezer holdnál nagyobb területen gazdálkodva.

A váltakozó hevességgel folyó mezsgyeperben időnként néhány javaslattal, felszólítással a járási tanács is közbeszól, de az egyezség mindmáig nem született meg.

Kár pedig, mert ez a néhány hold föld miatti huzavona a sok felesleges kiadás, a jószomszédi viszony romlása ilyen apró ügy miatt, ez az újfajta, „szocialista módra” folytatott mezsgyeper, cseppet sem méltó a két közös gazdasághoz.

K. E.

As utolsó simítások

Ha még ezekben a napokban bosszankodnak is a hatvani

lakosok a posta kényszerhelyzeten, zsúfoltságán, egy dolog biztatja őket: december 1-re elkészül az új postahivatal, amelyet teljesen modern berendezéssel látnak el. Képünkön a posta épületkarbantartó üzemének dolgozói az új csarnok burkolását végzik.

(Foto: Kiss)

Zárszámadás előtt a füzesabonyi

Nem lesz

járásban

A gyenge szövetkezetek száma: I Őszinte, nyílt hangú beszámolókat!

mérleghiány

ÜJRA IDŐSEBBEK lettek egy évvel a termelőszövetkezeteik. A zá rszámadások küszöbön vannak és megyeszerte megkezdődtek az előkészítő munkálatok. A Füzesabonyi Járási Tanács VB-a a napokban tárgyalta e témát és ha nem is apró részletekben, de körülbelül már látni lehet a helyzetet.

Az első és leglényegesebb dolog, hogy ez évben a jól Ismert elemi károk; csapások ellenére is tovább erősödték a szövetkezetek, növekedett a közös vagyon és figyelemre méltó változások történtek a falusi emberek gondolkodásában is. Nem titok, hogy a vártnál jóval gyengébb búza- és árpatermés, a mostoha időjárás okozta bajok éreztetik hatásukat, és az egy dolgozó tagra eső jövedelem valamivel a tervezett alatt marad. Azt is tudja minden parasztember, hogy ha az egyéni gazdaságokat sújtotta volna ilyen, aszály, jég-, egérkár, akkor helyzetük sokkal kritikusabb lett volna. Köztudomású, hogy a többoldalú termelést folytató nagyüzemek könnyebben és viszonylag gyorsan heverik ki a csapásokat, és ha mutatkozik is kiesés, nem kell tartani katasztrófától.

A füzesabonyi járás szorgalmas parasztsága már-már búcsúzó évben szorgalmasan dolgozott. helytállt a termelőmunkában. Ennek alátámasztására néhány számot: a felmérések azt igazolják, hogy a járás termelőszövetkezeteinél mérleghiány nem várható. A gazdaságok egy része túllépi ugyan a tervezett munkaegységek számát (pl. Aldebrö, Sarud), járási szinten azonban az év végéig mintegy négyezer munkaegység megtakarítása várható.

A nagymérvű kenyér- és takarmánygabona-kiesések miatt a gazdaságok zömében nem érik el a tervezett egy munkaegységre eső értéket, de a járási átlag még így is meghaladja valamivel a 30 forintot. Akadnak természetesen kiugró eredmények is, mint például Űjlőrincfalván, ahol 46, Füzesabonyban a Szabad Nép Tsz- nél, ahol közel 53, ugyanitt a Petőfi Tsz-nél, ahol 48 forintot fizetnek majd egy munkaegységre.

KÜLÖN ÉRDEMES megemlíteni, hogy a füzesabonyi járásban a gyengének minősített szövetkezetek száma mindössze egy lesz, mert a feldebröi Rákóczi Tsz ez évben annyira megerősödött, hogy jövőre már a közepesek közé számít. Ebben a gazdaságban az egy munkaegységre eső érték várható összege 32,76, a tervezett 31,38 forinttal szemben.

Ezek a számok igazolják,

hogy a járás szövetkezeti gazdái, a gazdaságok vezetői, a pártbizottság, a tanácsok illetékes szakemberei minden jelentkező gond ellenére helytálltak és a kiesések ellenére sem kell szégyenkezniük.

A végrehajtó bizottság említett ülésén foglalkoztak a zárszámadások közvetlen előkészítésének ügyével. Helyesen foglalt állást a végrehajtó bizottság abban, hogy a zárszámadások jó előkészítése komoly politikai és gazdasági feladat és lelkiismeretes, gondos munkát igényel az illetékesek részéről.

December 5-ével járásszerte megkezdődnek a leltározások. Ezt megelőzően a megyei tanács —, a járási apparátus részére — Parádfürdőn egyhetes tanfolyamot tartott, ahol a zárszámadások technikai lebonyolításával foglalkozták. A szövetkezeti könyvelők részére ugyanitt november 30-tól december 4-ig szintén tanfolyamot tartanak.

A JÁRÁS — NAGYON HELYESEN — felhívta a szövetkezetek figyelmét, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően ne 3, hanem 4 tagú leltároz» bizottságot válasszanak, ugyanis előfordult korábban, hogy egy tag megbetegedése miatt a leltározás munkája hátrányt szenvedett. A leltározó bizottság ösz- szeállitása akkor helyes, ha annak egy tagja lehetőleg a tsz vezetőségéből, a másik a számviteli apparátusból kerül ki.

Lényeges, hogy a szövetkezetek a leltározás idejére rendbe rakják magtáraikat úgy, hogy a termény ott köbözésre alkalmas állapotban legyen. A járásban mindenütt kifizették a prémiumokat (a kukorica, a cukorrépa és a dohány kivételével), úgyhogy ez is lényegesen segíti a pontos leltározást.

MINDEN TÉNY arra mutat, hogy ebben a járásban pontosan és az eddigieknél nagyobb tapasztalattal készülnek a szövetkezetek zárszámadására. Fontos, hogy a készülő beszámolók —, amelyek majd a közgyűléseken a tagság elé kerülnek — nyíltan és őszintén foglalkozzanak az eredményekkel, a hibákkal, tárják fel azokat a tényezőket, amelyek ez évben gátolták az előrehaladást A tagság a gazda a szövetkezetekben, a tagságnak joga van ahhoz, hogy tiszta és világos képet nyerjen saját gazdaságának helyzetéről!

Szalay István