Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-24 / 275. szám

rek.., Események... Hírek... Események... Hírek... Események... Hírek... Események... Hírek... Események... Hírek... Esemény Solymár József Sírokon (Könczöl Ernő tudósító.) Vakulástól látásig. Jó em­berek örököljék a világot. Ví­gasztalás magamnak, Megöl­tek egy leányt, Űj Gilgames, Négy leány egy udvarban — közismert regények, finnek. Érthető hát, hogy nagy érdek­lődéssel és sok szeretettel vár­ta írójukat — Solymár Józse­fet — Sírok könyvszerető né­pe. Az író-olvasó találkozót dr. Berta Károly, a Hazafias Nép­front községi titkára nyitotta meg, majd László Ildikó és Zagyva Rozália verssel kö­szöntötte a részvevőket. s jutottak közös megegyezés­re, és ennek köszönhető, hogy az írót. akit művei tettek is­mertté, most mint embert is megkedvelték olvasói. A találkozó előtt és ala+t a művelődési ház előcsarnoká­ban úttörők árusították ven­dégük műveit más jeles iro­dalmi alkotások társaságában, s a találkozás végeztével Solymár József dedikálta könyveit. A jól szervezett író-olvasó találkozó lebonyolításáért minden dicséretet megérde­mel Kun Istvánná, a művelő­dési ház igazgatója. Film: Moszkvai séta Egy szibériai fiatalember egy napot tölt Moszkvában, az ö élményeiről szól a Moszkvai séta című magyarul beszélő, szélesvásznú, szovjet filmvígjáték. A filmet a gyöngyösi Pus­kin Filmszínház november 24-én tűzte műsorára. Ekkor került sor arra, hogy Solymár József önmagáról, alkotásairól, pályájáról, írói elképzeléseiről beszéljen a sd- rokiaknak. Megtudhatták hall­gatói azt is, hogy az író szű- kebb hazája a pétervásári já­rás, hiszen Mátraballán szüle­tett, a talán ezért tesz eleget mindenkor szívesen a környék olvasótábora meghívásának. • A vitában az író és az olva­sók őszinte, családias hangu­latban folytattak szócsatákat, 8.05—8.25-ig: lskcda-tv. Orosz nyelv, az általános iskolák VIII. Parádsasvári „zeneiskola" Tsz - főkönyvelők továbbképzése (Dr. Sándor József tudósító): A megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályának rendezésében egy­hetes, bentlakásos tanfolyamon vettek részt a gyöngyösi és a hat­vani járás termelőszövetkezeteinek főkönyvelői. A továbbképzésre a parádfürdői vasutas üdülőben ke­rült sor Nemes Gyula megyei fő­könyvelő vezetésével. Az egy hétig tartó tanfolyam részvevői a közelgő zárszámadások lebonyolításával kapcsolatos pénz­ügyi feladatokat és egyéb teendő­ket tárgyalták meg, valamint meg­beszélték a két járás termelőszö­vetkezeteinek gazdálkodására vo­natkozó 1965. évi pénzügyi ter­vet is. A megye többi járásaiból a szö­vetkezeti főkönyvelők hasonló to­vábbképzésben részesülnek. Népművelési tervek Hogy miért tettük idézőjelbe a „zeneiskola” szót? Azért, mert merészség lenne így nevezni Daragó Lajos vezető tanító kezdeményezését, s mégis elmondhatjuk — nagyszerű ötlet volt a várostól, zenei képzéstől távol megszervezni a ze­nei alapismeretek oktatását. Parádsasvár abban a szeren­csés helyzetben van, hogy a vezető tanító nemcsak főis­kolai képzettséggel rendelkező szaktanár, de ért a zenéhez, s alkalmas arra, hogy a zene szeretetére, alapműveleteinek elsajátítására oktassa a kis település gyermekeit. Már eddig 12 apróbb-nagyobb hallgató tanul, gyakorol rendszeresen az iskola előterében elhelyezett zongorán, de az előre haladó kis zenészek közül már kettő kapott saját zongorát. Nem tanulnak semmi különöset, de ez az alap­fokú zenei képzés lehetősége biztosítja, hogy bár messze van a tulajdonképpeni zeneiskola, itt sem vesznek el a tehetségek, akiket hamar felismer a hozzáértő szakember, s mód van arra, hogy majd zeneiskolába irányítsa jól haladó tanítványait. A növendékek az egri zeneiskolában tesznek év végén vizs­gát, s ennek sikere biztosítja továbbhaladásukat. (Foto: Kiss Béla) oszt. számára. Város és kolhoz. 9.00— 9.20-ig: Környezetismeret, az ált. iskola 3. oszt. számára. Látogatás a Meteorológiai In­tézetben. 10.05—10.35-ig: Föld­rajz. az ált. iskola V. oszt. szá­mára. A Kisalföld, a Dunántúli- középhegység és a Balaton. — 11.00— 11.20-ig: Orosz nyelv, a középiskolások részére. Qrisa, Mása és Andrej a rendőrségen. 14.00— 14.20-ig: Orosz nyelv, az ált. iskola VI. oszt. számára. (Ism.) 14.55—15.15-ig: Környe­zetismeret. (Ism.) 15.50—16.20- ig: Földrajz. (Ism.) 16.55—17.15- ig: Orosz nyelv, középiskolások­nak. (Ism.) 17.20: Az Iskola-tv postája — műsarkalauz pedagó- giusofcnák. 17.35= Hírek. 17.40: Kisdobosok műsora. — 18.00: Kukkantó. — 18.40: Ki minek mestere? Portréfilm. 18.50: Va­lóban nehéz emberek? Beszél­getés egy új magyar fűmről. — 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-hír- adó. 19.45: Napi jegyzetünk. — 19.50: Példázat. II. rész: Jósá­gos emberek, tv-játék. (10 éven felülieknek!) — 21.00: Zenélő órák. Drezda, Lipcse, Weimar. 22.10: Tv-híradó. 2. kiadás. EGRI VÖRÖS CSILLAG: Ének az esőben EGRI BRODY: Karbid és sóska GYÖNGYÖSI PUSKIN: Moszkvai séta HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Minden megtörténhet HEVES: Ordasok között FÜZESABONY: Másik miHió PETERVASÁRA: Magánélét a Hatvani Járási Tanács ülése előtt (Nagy Mária tudósító): Hatvanban tanácsülésen került sor az 1964—65. évi népművelési terv megvitatására, amelyen részt vett dr. Csemik József, a Hazafias Nép­front megyei elnöke, Varga Mihály, a megyei tanács szervezési és gaz­dasági osztályának vezetője, vala­mint a járás népfront-bizottságai­nak elnökei, a kultúrházak és kul­túr otthonok igazgatói. ' A népművelési tervben első he­lyen szerepel a felnőtt dolgozók oktatása, ezen belül az ími-olvasni nem tudó felnőttek oktatása. A ta­nácsülésen beszámoltak arról, hogy a járás községeiben az úttörők fel­kutatták az analfabétákat, a Haza­fias Népfront aktivistái, a pedagó­gusok irányításával vállalták az ilyen dolgozók tanítását. Április 4-re, hazánk felszabadulásának hu­szadik évfordulójára vállalták, hogy az ötven éven aluliakat min­den községben levizsgáztatják az általános iskola első osztályának anyagából. A népművelési tervet m amely a kultúrházaJe tevékenységében is irányt mutat — élénk vita követte. A hozzászólások azt tükrözték, hogy a hatvani járásban társadal­mi üggyé vált a népművelési munka. Vissza az életbe! Mai előítéletek, tegnapi elítéltek „Bízzanak bennünk...’9 „Taníthatok-e még valaha?“ Sokféle ember. Jelöltözöttek, gondozottak és elhanyagolt külsejűek. Férfiak és nők ve­gyesen. Nemrég még elítéltek voltak, börtönben ültek, szabad­ságvesztésüket töltötték ki- sebb-nagyobb bűnökért, vétsé­gekéit. Már megfizették áz árat tévedésükért, de még nem mmdegyikiük tudott beillesz­kedni a társadalomba. Nem mindenki találta meg újra a helyét az életben'. Azért, mert korábbi bűnéért lenézik, nem képes önerejéből áttörni a bi­zalmatlanság, az előítéletek emelte falakat. S eddig szerve­zetten, intézményesen nem is törődtek sorsukkal, kallódtak, hányod talc erre-arra; sokan visszakerültek a bűnözés útjá­ra. Az Egri Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága most, több éves mulasztást törlesztvén, csütörtökön délelőtt, egybe­hívta ezeket az embereket, a volt bűntetetteket, s gondjuk­ról tanácskozott. A tanácskozá­son részt vett dr. Kerekes La­jos, az Egri Járásbíróság elnö­ke, s az Egri Városi-járási Ügyészség képviseletében dr. Zarta Béla ügyész is. Egymás után rajzolódtak ld az elkeseredett szavakból a külö­nös sorsok. G. M., negyvenen felüli férfi, borostás, megviselt arc: — Hány helyen jártam már... de csak végigmértek, rám néztek a válluk felett. Nem kellek... Tizennyolc éven keresztül megálltam a helyemet, ahol dolgoztam, és késésem nem volt egyetlenegy­szer sem. Most nem kellek... Kockás kabátos asszony. Szaggatottan zokog. — Három hónapot ültem. Két gyermekemet elvitték... otthonba. Nincs lakásom. Az udvarbeliek így csinálták meg, míg oda voltam. Az udvarbe­liek nem voltak börtönben, de nem emberek. — És a férje? — Nincs... ő is börtönben van... Jólöltözött férfi. Egész meg­jelenése mutatja, feszélyezi ez a társaság. — Kérem, ne hívjanak en­gem többé ilyen helyre. Elég szégyen volt az, hogy börtön­ben ült az ember... Én dolgo­zom. Mikor kiszabadultam mindjárt kerestem munkát, s nem válogattam. Az a vélemé­nyem, aki dolgozni szeret és akar is dolgozni, az munkát kap ebben a városban. Semmi­lyen munka nem szégyen! Egy másik férfi: — Szegeden töltöttem a bün­tetésem. Dicsérettel szabadul­tam, elengedték a büntetésem felét. Sokfelé megpróbáltam, nem is válogattam, de két-há- rom hét múlva kirúgtak, akár­milyen jól végeztem a mun­kámat. Mentem a rendőrségre, az ügyészségre, segítsenek. Nem tudunk mit tenni, ez volt a válasz. Betörhettem volna, rabolhattam, lophattam volna, ha egyes embereken múlik Bízzanak bennünk!... Ma ké­rem, már agronómus vagyok. És főagronómusnak is hívtak egy tsz-be. Alacsony, szőke férő: — Engem politikai bűnért ítéltek el. Tanár vagyok, sze­retnék újra tanítani. A megyei művelődési osztályon kereken elutasítottak: aki börtönben volt, az nem lehet többé tanár. Szeretném megkérdezni, ebben az életben, valaha, taníthat tok-e még2 Dr. Kerekes Lajos, járásbíró­ság! elnök válaszol. Van visz- szatárés, van lehetőség ott folytatni, ahol életét abba­hagyta az ember, s van lehető­ség új életet kezdeni. A mi társadalmunk csak a bűnözést bojkottálja, de nem bojkottál­ja — az embert. Varga Ferenc, a városi ta­nács vb-elnöke bejelentette az un. utógondozási bizottság megalakulását Az új testület segít majd megoldani a volt elítéltek, szabadságvesztésüket letöltött emberek gondjait; se­gít az elhelyezkedésben, mun­kát keresni, segít egyengetni az utat vissza az életbe, a tár­sadalomba. & ellenőrzi is, ho­gyan fogadják a visszatérőket új helyükön, ellenőrzi, hogyan illeszkednek be környezetükbe, embertársaik közé azok, akik önként szakították ki magukat a társadalomból, vétve a tör­vényei ellen. Az utógondozásról intézkedő 55/1960. sz. kormány- rendeletnek, amelyek eddig csak holt betűk voltak a né­ma papíron, valódi érvényt szereznek. (ky«> 1964. november 24., kedd. JÁNOS napja. A nap kel: 7,01 órakor, nyugszik: 15,59 órakor. A hold kel: 21,03 órakor, nyugszik: 12,01 órakor. 55 éve, 1909. november 24- én született Nicola Vapcárov, a bolgár nép nagy költöforra- dalmára. Forradalmár apja nevelte kemény harcossá. El­végezte a tengerészeti gépész­iskolát. Mint az illegális kom­munista párt tevékeny tagjá­nak üldöztetésben volt része. 19él-ben saját költségén je­lentette meg első versesköte­tét. Mély forradalmi érzést sugárzó költeményeit a bolgár munkásság lelkesen fogadta. Amikor a német fasiszták a Szovjetunióra törtek, Vapcá­rov a partizánmozgalom szer­vezője lett. A fasiszta rendőrség hajtóvadászatot indí­tott a hegyekbe húzódott hősök ellen. 1943 tavaszán Vap- cárovot elfogták, s még annak az évnek nyarán, a szó­fiai tisztiiskola udvarán kivégzőosztag sortüze oltotta ki életét. Költői jelentősége túlnőtt hazája határain és élet­művét az egész munkásosztály magáénak vallja. ★ 20 ÉVE: 1944. november 24-én felszabadult Mezőzombor, Le- gyesbénye, Bag, Pdlosvörösmart (ma Abasár), Gyöngyös- solymos. VAPCÁ RO V Várható időjárás ma estig: felhőát- vonulások, átfutó kisebb esőkkel, a begyeken hózápo- rokkal, havaseső­vel. Mérsékelt dél­nyugati, majd meg­élénkülő és észak- nyugatira forduló szél. Legmagasabb nappali hőmérsék­let 5—9 fok között. — 270 TŰZHELYET. 190 mosógépet, 110 televíziót, 27 hűtőszekrényt és húsz porszí­vót vásárolták a domoszlói körzeti fmsz. boltjaiban. A tartós fogyasztási cikkek for­galma mintegy negyedévéi több a tavalyinak. “ ÜJ, MAGASFESZÜLT­SÉGŰ villanyhálózatot szerel­nek Gyöngyössolymoson. A vil­lanyhálózat beszerelése után a községben minden lakásnál le­hetőség nyílik a háztartási gé­pek teljes mértékű kihasználá­sára. — 165 EZER FORINT ér­tékben hordókat és kádakat vásároltak a gyöngyöshalászi Győzelem Termelőszövetke­zet tagjai. A nagy mennyisé­gű új bort csak így tudja tá­rolni a szövetkezet. Halál a síneken­November 21-én, szomba­ton este nyolc óra 10 perckor a Budapest felé robogó 6473. számú próbavonat embert gá- zot. Szita Miklós hatvani la­kos, a vonat elé vetette ma­gát s a kerekek halálra tipor­ták. A szerencsétlenség körül­ményeinek tisztázására a rendőrség vizsgálatot indított. A hatvani halálos gázolás­sal egyidőben, ugyancsak no­vember 21-én, szombaton este nyolc óra 25 perckor az egri Lenin úton történt baleset. Bóta Sándor egri lakos, mo­torkerékpárját ittasan vezette, lehaladt az útpadkára s a Le­nin úti trafóháznak rohant. Súlyos, életveszélyes állapot­ban szállították a kórházba. — 15 MÁZSÁT termett holdanként májusi morzsolt- ban számolva a kukorica az egerbaktai Dobó István Ter­melőszövetkezetben. A szö­vetkezetiek 147 holdon ter­meltek idén kukoricát. — SZOMBAT ESTE ren­dezte hagyományos Erzsébet- bálját a Park Szálló termei­ben a Szilágyi Erzsébet Le­ánygimnázium, amelyen közel 600 diák é9 megh’vott vendég szórakozott a hajnali órákig. — VASÁRNAP ATKÁRON vendégszerepeitek a gyöngyöst MÁV Váltó és Kitérőgyár két­szeresen kitüntetett színjátszói, ahol bemutatták Tóth Miklósi Mézesmadzag című vígjátékát, — A KISIPARI SZÖVETKE­ZETEK Erkel Ferenc művész- együttese nememben 28-án es­te hét órai kezdettel mutatja be Színes szőttes című műsot rát Egerben, a szakszervezeti kultúrotthonban. — A FINOMMECHANIKAI vállalat egri üzemeiben tér* melési tanácskozáson foglal­koztak a dolgozók a takaré­kossági napok jelentőségéveli a takarékossági mozgalom feladataival. — EGERBEN az ifjúmun­kások 54,6 százaléka tagja a KISZ-nek. Az ipari tanulók közül 533-an tagjai az ifjúsá­gi szövetségnek. — A JÁRÁSI TANÁCS pénzügyi osztályának irányí­tó, ellenőrző és szervező mun­káját értékeli pénteki ülésén a pétervásári járási tanács végrehajtó bizottsága. A napirendet Etassy László, a pénzügyi osztály vezetője ter­jeszti az ülés elé. Ezt követő­en Sallai Sándor művészeti előadó ismerteti a járási kultúrház működéséről szóld tájékoztatót. Elnökségi ülést tart holnap a Szak szer rezetek Heres megyei Tanácsa November 25-én, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel egri székhazában, elnökségi ülést tart a Szakszerve­zetek Heves megyei tanácsa. A napirend szerint a Vasas Me­gy ebizottság jelentése alapján meg­vitatják a szocialista brigádmozga­lom helyzetét és időszerű felada­tait, majd jelentést terjesztenek elő a megye egészségügyi helyze­téről és a szakszervezeti munka egyéb aktuális kérdéseiről. • • Ülést tartott a verpeléti Dóssá Tss nőbixottsáf*a Vasárnap délután mintegy százhúsz szövetkezeti asszony és leány vett részt a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet nő­bizottságának ülésén, amelyen megjelent Jezoviczki Vincéné, a járási nőtanács titkára, a szövetkezet elnöke és a szö­vetkezet vezetőségének több tagja. A község az előző napon ünnepi tanácsülésen emléke­zett meg Verpelét felszabadu­lásának huszadik évfordulójá- róL Ezen a tanácsülésen is sok szó esett az asszonyok ió munkájáról. Fekete Győr Endre, a szövetkezet elnöke arról beszélt, hogy a szövet­kezet asszonyai és lányai jól helytálltak a munkában, s kü­lönösen a növényápolásban dolgozó nők munkaegységér­tékét növeli majd a prémium. A továbbiakban a téli okta­tásról voll szó. Az asszonyok a továbbképzésük és szórako­zásuk legideálisabb formájá­nak, a nők klubjának meg­szervezését javasolták, amely­nek megalakításához a szö­vetkezet és a község vezetői is megígérték segítségüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom