Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-11 / 239. szám
Az anyag regénye Tűzhányók és emberek Mágneses meres a vulkán kráterénél. Mini a kőszikla? . .. A növénymag burka megreped, kibukkan belőle a csíra, áthatol a földrétegen, búzakalász vagy facsemete lesz belőle. A növény szemmel láthatóan kiterjed a térben, vagyis mozog. Az újszülött ái- at (és ember) szemünk láttára végez sokféle, bonyolult mozgást. Hát a hegyeik? Időtlen idők óta állnak a helyükön, legfeljebb kopnak esőtől, széltől, de nem mozdulnak. Ha valami nagyon szilárdat akarunk mondani, a kősziklához hasonlítjuk. Van tehát mozgás nélküli anyag is? Nincs. Amíg mi alszunk . . . Ha beköszönt az éjszaka, Európa sok százmillió lakosa nyugodni tér, alszik. A Föld túlsó felén ezekben az órákban süt a Nap, népesek az utcák és a munkahelyek. Egy alvó kontinens nyugalma nagyon viszonylagos. Az emberek — többségükben — nem közlekednek, nem dolgoznak, nem „mozognak”. De a szívük ver, a tüdejük lélegzik, . agysejtjeik álomképeket vetítenek az emlékezet láthatatlan vásznára. Az ember pihen, szervezete áronban csupa mozgás. A kőszikla egy helyben áll, esetleg évmilliárdok óta ,de atomjaiban szüntelenül bonyolult mozgások viharzanak. A kő — vagy például a fa, a fém, az üveg — olyan anyag, amelynek viszonylagos, külső mozdulatlansága szembeszökő: „alvó kontinensek” az anyag végtelen birodalmában. Kivétel vagy szabály? Az ókorban is voltak, akik a pontba rhei (minden folyik, vagyis mozog) elvét hirdették. Mások azonban azt állították, hogy a testek természetes állapota a nyugalom, és csak alkalmilag, kivételesen kerülnék mozgásba. Ezt az utóbbi, helytelen elképzelést karolta fel a kereszténység. A teremtés-legenda erősítésére használták fel a mozdulatlan anyagról szóló tanítást, mondván: a csillagok járásához, az élet keletkezéséhez egyaránt szükség volt természetfölötti beavatkozásra. Másfél ezer évig uralkodott a hit, akkor kezdődött a tudás. Kopernikusz, Kepler, Galilei és mások feltárták az égi és földi testek mozgásának törvényeit. Elhallgatni már nem lehetett, de az egyházi tanításokkal ellenkező igazságokat hirdetni: a Föld mozog, a tesTudományos kaleidoszkóp Autó — karburátor nélkül A hozzáértő meglepődik, ha megtudja, hogy tíz Volga típusú gépkocsi fut már a Szovjetunióban — karburátor nélkül A karburátort egy félvezetőkkel működő kis műszer helyettesíti. A műszer szovjet konstrukció. A mérőfejek szüntelenül jelzik a motor működésének adatait, a levegő hőmérsékletét, a légnyomást Az elektronikus saerkezet pedig nyomban kiszámítja, mennyi benzinre van szüksége a motornak, szabályozza az üzemanyagfogyasztást Az új módszer alkalmazása növeli a motor kapacitását; a Volga hetven lóerős motorja olyan teljesítményt nyújt, mintha nyolcvanöt lóerős lenne, fogyasztása azonban, csökkent. Induláskor a gépkocsi •endkfvül gyorsan indul. A -zerkezet viszonylag olcsó és ira hamarosan megtérül. Elektronikus nedvességmérő Két perc alatt meghatározza a vágott és a leveles dohány nedvességtartalmát a PVTK— 1 elektronikus nedvességmérő, amelyet Grúziában szerkesztettek. A műszer működése a nedvességtartalom és a dohány dielektromos átvezetése közötti összefüggésen alapszik. A készülék a munkaigényes laboratóriumi vizsgálatokat feleslegessé teszi. A grúz tudósok PVTT—1 néven egy másik elektronikus nedvességmérőt is szerkesztettek, amelyet a már bálázott dohánynál is felhasználhatnak. Rekord-óra A petrodvoreci állami óragyárban elkészült a Rekord típusú férfi karóra első sorozata. Az órának nemcsak a neve Rekord: ez ugyanis a világ egyik leglaposabb kronométere — szerkezetének vastagsága mindössze 2,7 milliméter. # Ej villamosmozdony Moszkva környékén sikerrel próbálták ki a VD—80 K új szovjet villamosmozdony*. Most a nehéz észak-kaukázusi vonalakon, nagy terhelésű szerelvényekkel próbálják ki, mire képes a legerősebb szovjet mozdony. Villamos motorjainak teljesítménye mintegy 8500 kilowatt. A lokomotív tervezett sebessége óránként 110 kilométer. Nehéz, hegyvidéki vonalakra, nagy terhelésű szerelvények vontatására is kiválóan alkalmas. Jobb mint a naftalin A naftalinnál hatásosabb molyirtót készítettek egy moszkvai kutató intézet vegyészei. Az új szemek már a neve is: antimoly. Erejét egy új szintetikus és könnyen párolgó vegyianyag adja: Ezek a kigőzölgések ugyanis nemcsak a molyt irtják, hanem a petéit is. Az új szer más rovarok edlen is hatásos. Két-három tabletta elegendő ahhoz, hogy az egész helyiségből elűzze a molyokat tek természetes állapota a mozgás — ez nehéz feladat volt! Ideg évszázadok múltak ed; tisztázódott az elektromosság, a fény, a hő, a hang sok problémája. A részlet-ismeretek bővültek, a dialektikus materializmus pedig megfogalmazta a természet egyik legfontosabb törvényét: anyag és mozgás felbonthatatlan egységet alkot, az anyag létezési formája a mozgás. „Vadregényes világ" Az ingalengés is, az emberiség története is mozgás, de nem egyenrangúak, az utóbbi magasabbrendű. Ha valakiről azt mondom: „házban lakik”, keveset tudok róla. De ha ezt mondom: „szegedi ember”, egyszeriben megtudom róla a következőket: Magyarországon él. városban, lakóházban lakik. A mozgás magasabb formái tartalmazzák az alacsonyabbakat. Ha egy élőlényt így jelölök meg: „ember”, létezéséből kifejezhetem az összes lényeges mozgásformákat Helyváltoztatásra képes (mechanika), atomokból áll (fizika), vegyi folyamatok zajlanak le a szervezetében (kémia), szerves élőlény (biológia), végül történettel bíró közösség tagja (társadalmi mozgásforma). Az anyag sokféle megnyilvánulási formája önmagában is bizonyítja: sokfél« mozgás létezik. Hol tartunk ma? Lezártak-e a mozgásról szóló ismereteink? Nem. Marx György Kossuth- díjas professzor írja, hogy századunk elején feltárult „az atomszerkezet vadregényes világa” és a lezártság helyett, „az atommag kapuján át, a tudós az elemi vészek őserdejébe jutott'' Mived az anyag örök és kimeríthetetlen, a tőle elválaszthatatlan mozgás megismerésének sincs határa. Gyenes István A Szovjetunióban már a harmincas években megkezdték a működő vulkánok energiaegyetem elvégzése után a Kamcsatkán munka közben sajátítják el ezt az érdekes és járnak tanulmányozását, de • kutatás egységes központja, m Szovjet Tudományos Akadémia kebelén belül működő szakosított Vulkanológiai Intézet csak tavaly alakult meg. Az intézet céljának azt tekinti, hogy a vulkanoióglából olyan tudományt formáljon, amely a kutatási eredményeket felhasználva, előne tudja majd jelezni a kitörések idejét és várható arányait Annyit máris elértek, hogy Kamcsatkán, az intézet telephelyén, a kitörések nem zúdulnak váratlanul vonzó tudományos szakterületet Amikor kitör egy vulkán, ax emberek igyekeznék minél messzebbre menekülni a veszélyes helytől- A vulkanológusok éppen ellenkezőleg viselkednek, ekkor működése közben figyelhetik meg a krár tért, mintákat vehetnek, megmérhetik a láva és a gáz hőmérsékletét, összegyűjthetik mindazt az értékes, tudományos anyagot, amelyet a dolgom zószóbában, könyvekből neia lehet megszerezni. Az ilyen munka azonban igen kockázar tos, a megfigyelő könnyen szenvedhet égési sebeket gáa- mérgezést. Amikor néhány hónappaí ezelőtt a kutatók egy csoportja helikopterrel leereszkedett a Karimszki vulkán lejtőjére* két fiatal kutató, Genrih Steinberg és AnatoUj Csirke*' csaknem az életével fizetett merészségéért, annyira közeí nyomultak a láva forrásához. Steinberg súlyosan megsérülj nyolc napig feküdt eszméletlenül a kórházban, Csirkov pedig, aki combcson ttönést szenvedett, a mai napig is bottal jár... Az említett két fiatal val» kanológus és társaik már nyolc működő vulkánt és három kitörésben levő tűzhányót mása- tak meg, olyasmivel foglalkoznak, aminek elméleti jelent- tősége mellett rendkívül fontos gyakorlati haszna is van. Meg. határozzák például, hogy hol kezdődnek és végződnek a vodkám kitörések által fenyegetett körzetek: ilyen helyen azután nem engedélyezik az építkezést. A vukanológia mai Donnájában még egészen fiatal tudomány, amelynek, mint a többi tudománynak is, szakemberekre van szüksége. Ilyen szakembereket egyelőre még nem képeznek a tudományegyetemek geológiai fakultásain. Olyan kőzetkutatók, geofizikusok, gedkémikusok adják a szakemberek seregét, aktk az Műtét a tengeren A lett halászflottilla Északnyugat-Afrika partjainál party ázott, nem messze a Szenegál Köztársaságtól, amikor egy alkalommal a „Linards Lei- zens” hajó rádiósa üzenetet vett az „Alcoa” portugál halászhajóról: „HaJdoiklik egy ember. Gyors segítség kellene. Nincs orvosunk.” Néhány perc múlva Harijs Iádaks kapitány igy válaszolt: „Szállítsák a beteget hajónk fedélzetére. Segítünk.” Ezután rádión értesítette a „Rudolf Blaumanis” és az „Eduards Veidenbaums” halászhálókat, amelyek fedélzeMegoldódik a költöző madarak vándorlásának titka? Iránytű — a csillagos ég HebnuCh Pintér neves omithológus, Stockholm környéki háza sok-sok érdekességgel szolgál a természettudomány kedvelőinek. Híres „beszélő” papagájáról, mely két kutyájának a hangját is megtévesztésig hűen tudja utánozni, már több cikk jelent meg. A Búvár idén a magyar közönségnek is bemutatta a sokoldalú madarat és a népszerű magyar ismeretterjesztő lap címoldalon is közölt egy színes tollú papagájt a svéd természettudós kis magánál! atkert- jébőL * Útirány; Stocholm — Déi-Afrika Az érdekes és ritka madaraknál is nagyobb büszkeséggel mutatta a kertjében tanyázó poszátákat. Ezek a pintyek közé tartozó, szürke színű énekesmadarak Skandinávia állandó tavaszi-nyári vendégei közé tartoznak. Amióta az omithológia a gyűrűzés segítségével, nemzetközi összefogással megállapította, milyen útvonalon vonulnak a legismertebb költöző madarak, a különböző fajú poszáták repülésének főbb állomásait is sikerült rögzíteni. De ezzel ezek a kedvesen fütyörésző madarak még nem válnának ki a fél világot átrepülő madártársaik közül. A poszáták arról híresek, hogy különféle kísérletek során segítettek választ adni az évszázadok óta feltett, ■ eddig megválaszolatlanul maradit kérdésre: mi irányítja a költöző madarakat? Különösen izgalmas volt es a kérdés a poszáták esetéből is, mert éjszaka Ítélnék útra és főleg sötétben teszik meg sokezer kilométeres vándorú *> jukat. Ami még rejtelmesebbé teszi az ügyet az, hogy nem csoportosan kelnék útra, hanem egyénileg, külön-külön repülnek el Afrika déli partjaira és a Stockholmban született kis madár egyedül is hibátlanul ismeri már az útvonalat a másik kontinens távoli csücskébe és visszafelé. Csodákat nem ismer a tudomány, legfeljebb, még meg nem fejtett tényeket. A poszáták költözése is ide tartozott. Az adottságok figyelembevételével nem maradt más reális feltevés, minthogy a madarak éjszaka a csillagok állásának megfigyelésével tartják az irányukat. A csillagászok kivételével ezt a választ általában köny- nyen elfogadták. Az égbolt tű- kainak kutatói azonban sokáig nem voltak hajlandók élhinni, hogy a Földünkről óráról órára változó képet mutató csil- lagvilág, amelyet a csillagászok is csak részleteiben ismernek, olyan „képzetlen teremtvén ynek, mtnt * poszáta, útbaigazítást nyújthatna”. Ha megfordul a csillagos ég. H. Sauer, német kratate kísérleteivel jelentős segítséget nyújtott a kérdés ki bonyolításához. Mesterségesen „örök nyárt” teremtett a más-más vidékekről összeszedett — különböző fajú poszáták számára. Az ő madárkái nem ismerték a rossz időt A reflektorok állandó napfényt biztosítottak részükre. És mégis, amikor az időjárás a falakon kívül őszre fordult, a madarak nyugtalankodni kezdték, számtalan tanú jelét adták, hogy indulnának már telelésre második hazájukba. Nyugtalanságuk, a kalitkában való céltalan röpködésül? nem tartott tovább, mint amennyi idő szükséges ahhoz, hogy rendszeres évi költözködésük céljához repüljenek. Éjszaka a tetőzeten keresztül megpillantott égboltot iránytűnek tekintették és a különböző fajúak jellegzetesen egy bizonyos irányt vették tó a faágon, amelyen a röpködési szünetekben gubbasztottak. Ha a rudat megforgatták, a madarak megváltoztatták helyzetüket. Az égbolt változása és a madarak helyzete a kutatónak adott a szó szoros értelmében iránytűt a kezébe és a térképen a madarak „navigálása” mellett kijelöltök az útiránvt is. Kiderült, hogy a kis poszáta nevű faj Németországon és Csehszlovákián keresztül érkezve hazánk felett is elrepül, majd Jugoszlávia és Görögország az útiránya. A Földközi- tenger után Egyiptomnál érik d az afrikai kontinenst. És ha borús az égbolt? Ax is eldőlt, hogy valóban a csillagos égbolt látványa irányítja-e a madarakat A poszáták egy planetárium mesterséges égboltját tekintve is elvégezték kísérleti repüléseiket Idegesen röpködtek a madarak, amikor az „égbolt” hirtelen elmozdult felettük és a műcsillagok pillanatok alatt más állást vettek féL A poszáták nyugtalansága azonban nem sokáig tartott, rövidesen tudomásul vették az új irányt és megszokott útjukat most másfelé, a csillagálláshoz viszonyítva úgy irányították, amiként a hirtelen változás előtt tették. Nem oktalanul merült tó a kérdés, hogy tájékozódnak a poszáták felhős időben? Egyszerű a válasz: rosszul! Megfigyelték a szabadban, hogy ilyenkor céltalanul köröznek és szinte nem tudnak megszabadulni a világító tornyok fényétől. A kis poszáták éjszakánként Magyarország felett is átrepültek és mire a tél elmúlik, visszarepülve északra távoznak majd hazánk légteréből. Időközben talán már a kísérletek további titkokat is megfejtenek. Dr. Veres Pál tán két orvos, Parsla Krumina belgyógyász és Mihail Donsa- koj sebész tartózkodott. A hajók irányt változtattak és megindultak a „Linards Leizens” felé. Amikor a portugál hajóról megérkezett a sebesült halász, Joso Gonzalez Henchoa, már az orvosok is a „Linards Leizens” fedélzetén tartózkodtak. A hajó ebédlőjében rendezték be a műtőt. Megkezdődött a harc a beteg életéért. Nagyon súlyos állapotban volt. Arcsérülést és koponya törést szenvedett, csomtszálárukok tetoltak az agyába. A rendkívüli műtét több órán át tartott. A halász életét sikerült megmenteni. A De Pesca portugál halásztársaság rádióüzenetet intézett a „Linard Leizens” kapitányához: „őszinte hálánkat fejezzük ki azokért ax erőfeszítéseikért* amelyeket Henchoa kormányos megmentéséért tették — mondja egyebek között az üzenet Ezt a hőstettet az önök hajóénak jó kollektív szelleme tette lehetővé. Máskülönben, figyelembe véve, hogy a legközeléb. bí kikötő milyen messze volt tengerészünk elpusztult volna. Különösen hálásak vagyunk as orvosoknak. Donszkoj doktor nevét bejegyeztettük a portugál hajó naplójába.* Óriás híd a Volgán Több mint két kdömébe* szélességben hömpölyög a Volga Szaratov és Engels között. E két várost nemsokára új, 2800 méter hosszú óriás híd köti majd össze. A Lenin-díjas Szolovjov akadémikus vezetésével folyó építkezés során 58 ezer köbméter betont és 87 ezer köbméter vasbetont használnak tó a híd építéséhez. A híd tartópilléreit érdekes módon építik: hatalmas vasbeton „hengereket” készítenek és vibrációval 25 méter mélyre süllyesztik őket a meder talajába. A vasbeton ívek elemeit a vízen szállítják a beépítés helyére. nvipm&G 7 1984. október 11., vasárnap
