Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-07 / 235. szám

Kella módra készített karperec — Cótbetűs kályitadísz — Arannyal futtatott köuyvveret - Török edény maradványok

A szarvaskői vár régiség-kínálata 1964-ben

„A holló” költője

EDGAR ALLAN POE EMLÉKEZETE

A zok a Maryland állam n egyenruliáját viselő „policisták”, akik •— éppen 115 esztendővel ezelőtt — a balti- more-i kikötő csapszéke előtt felvették a földről egy csontsovány, csapzott hajú, a részegségtől ájult férfit, hogy a város Washingtonról elnevezett kórházába vigyék, nem tudták: „Amerika Byron”-jét, a korszak egyik legnagyobb költőjét emelik a hordágyra. Edgar Allan Poe — így hívták az embert — még aznap meghalt anélkül, hogy magához tért volna.

Pontosabban negyven esztendősen oltódott ki az az élet, amelynek utolsó szakaszáról ő maga írta: „csak imbolyög, im- bolyog, mint gyenge gyertya fénye.” Ez az imbolygó élet azonban olyan művet adott, amelynek fényei máig sem aludtak ki.

A bostoni vándorszínészek fia, később John Allan, egy jómódú és pedáns kereskedő neveltje — kamaszkorában Londonban élt, s ott szívta magába a „byronizmus”-t, a szikár férfierkölcsöknek és vásári ri- pacskodásnak ezt a sajátos egyvelegét. Bostonba hazatérve, ezt a furcsa romantikát akarta megvalósítani egy olyan világban, ahol az emberek félelmetesen józanok voltak és ahol a világon addig soha nem

látott méretekben kezdett kialakulni a tőkés iparosodás. Épültek a kohók, a gyárak, de a technika még nem vált olyan izgalmassá és lenyűgözővé, mint később. A „pionír” romantika megszűnt, és Poe érzékeny lelkének nem volt mibe gyökeret eresztenie. így hát — ijedten és menekülve — „egy tündértartományt hódított meg magának”, óriási, mozdulatlan tavakat, legördülő hegyeket, sápadt liliomokat, rossz és jó angyalokat szerepeltetve verseiben és első elbeszéléseiben.

lé ésőbbi költeményeiben egyre valóságosabbá váltak a képek, hasonlatok, és a ritmus olyan játékai születtek meg bennük, amelyek az eddigi költészetben ismeretlenek voltak. És a romantikus légkörű novellái helyébe mindinkább a fantasztikus cselek- ményű, de a tudományos lélektan későbbi eredményeit megsejtő, részleteiben hiteles „short storyk”, azaz „rövid 'örfénetek” léptek. Ez az a műfaj, amelynek Edgar Allan Poe az úttörője volt. Poe idejében alakult ki a minden addiginál nagyobb példányszámú, az olvasók legkülönbözőbb köreihez szó!ó amerikai sajtó, s benne egy sajátban amerikai lap-típus, a magazin. A költő tehernek érezte az újságírást,

Vagongyártás — fa és vas nélkül

van szó. Szeptember utolsó két vasárnapján 48, illetve 58 vagont rakodtak Selypen, hétköznapokon is igyekeznék. De a sok kocsiállás és az aggasztó vagonhiány arra figyelmeztet, hogy az eddiginél többet kell tenni. Amíg kisebb vagonok jártak, az emberek és az Elfa berendezés is jobban győzte a rakodást. De ma már egyre gyakoribb a 29 tonnás kocsi és az irányvonat, tehát fokozni kell a rakodás gépesítését. Még egy Elfa, vagy nagyobb teljesítményű rakodógép? A kérdés felmerült, eldöntése részletes műszaki és gazdasági megfontolást igényel.

Több vagon és több gép beszerzése időbe telik és lényeges anyagi áldozatot követel. De a szállítási gondok már most fenyegetően és egyre jobban tornyosulnak. Ezért Selypen, Hatvanban, az ipari vállalatoknál és a MÉK-nél, valamint a vasútnál mindent meg kell tenni, hogy a kocsiállások idejét csökkentsék. Ne ácsorogjanak, hanem minél több árút szállítsanak a vagonok. F. L.

de a magazin, s abban való munkálkodás nélkül nem született volna meg „Az ellopott levél”, vagy „A Morgue utcai kettős gyilkosság”, amely később több írónak szolgált forrásul.

Leghíresebb versében — a Babits, Kosztoiányi. Tóth Árpád és Pásztor Árpád által is tolmácsolt — „A holló' -ban, a madár az eltörölheteden Emlékezet jelképe, amely leszáll az ajtó melletti szoborra, hogy ne hagyja el a szobát és a lesújtó emlékektől összetört költőt. „Nevermore'’ — ..Sohasem” — ez a költemény komor refrénje.

Poe izgalmas tanulmányában „A kompozíció művészetéről” címűben leírja, hogy miként alakította ki metsző tudatossággal a vers minden egyes motívumát, hogyan formálta meg agya — és nem szíve! — a végzetes madár alakját, hogyan talált rá, alapos elemzések után, a költemény muzsikájára. Ez a tanulmány, de magának a versnek belső zenéje is azt mutatja, hogy a tudat, „a magas ormokon lépkedő értelem” mégiscsak letudja győzni a rossz emlékek hatalmát, s a maga igájába tudja fogni á múlt tapasztalatait.

pdgar Allan Poe munkás* sága a világirodalom egyik maradandó értéke. Nagy érdeme, hogy látomásait, kétségbeeséseit, a kor értelmiségének kavargó életérzését világosan, nagy művészi bravúrral megfogalmazott, érdekes irodalmi művekké tudta rögzíteni. A. G;

Nőgyógyász

vándorgyűlés

Gyöngyösön

Az Orvosegészségügyi Del» gozók Szakszervezeténeis

észak-magyarországi nőgyógyász szakcsoportja szombatot* vándorgyűlést tart Gyöngyösön az AKÖV kultúrtermében. Üléseinökök dr. Árvay Sándof professzor, a Debreceni Szülészeti Klinika igazgatója és dr. Zoltán Imre professzor, a Budapesti IL sz. Nőd Klinika igazgatója.

Az évenként egyszer megrendezésre kerülő vándorgyűlésre az ország minden részéből érkeznek nőgyógyászok. Az egész napos program ösz- szesen harminchat előadást tartalmaz, a szemléltetésre vetített képeket használnak feL

A vándorgyűlés a koraszülés témáját dolgozza fel. Az ország minden részéből érkező nőgyógyászok tanácskozását dr. Raft Miklós, a városi tanács vb-elnöke nyitja meg.

«1

5 MvUjtftfZ,

AZ AN6LIAI POSTAZABLÁS HITELrÖZTáUETE

21.

Ezekkel az adatokkal felszerelve a „rettenetes ikrek” hoz- Eáláttak, hogy London házrengetegében felkutassák a postarablókat. Némelyiknek a lakáscíme is megvolt, de ez semmit sem ért, mert hiszen egyik postarabíó sem várta be lakásán a detektíveket, mindany- nyian idejekorán eltűntek. Jnintha a föld nyelte volna el őket.

Már egy hét múlt el a postarablás óta és a rendőrség még senkit sem tartóztatott le. A? újságok karikaturistái egymással versenyezve gúnyolták s rendőrség tehetetlenségét, i És amikor az első Két postarabló rendőrkézre került, ei 'olyan kürölmények között történt, hogy McArthur szinte nem is akarta elhinni, hogy valóban a postarabló banda két tagját fogták el. Azt hitte, .tévedés történt, mert nem tudata elképzelni, hogy akik olyan

4 XjMJSÄG

nagyszabású bűntényben részesek, annyira ostobák lehetnek, mint a két elfogott bűnöző.

Egy gyanútlan és egy gyanakvó özvegy

Az egyik kerékpáron érkezett Oxfordba. A híres egyetem mögött bekanyarodott az Edith Roadra, a 28-as számú 1 áz előtt leszállt kerékpárjáról, és becsöngetett.

Ida Pope özvegyasszony ajtót nyitott. Az ismeretlen ügyetlenül meghajolt előtte, és azt mondta, hogy szobát szeretne bérelni a maga és barátja számára.

— Unokahúga, Mrs. Yvonne Balfour küldött. Tőle tudtam meg, hogy vannak kiadó szobái.

— Ez igaz — mondta az özvegy kissé ferde pillantásokkal méregetve az elég szerényen öltözött ismeretlent. — A két szoba bére azonban heti hat és fél font, reggelivel együttes a bér természetesen előre fize. lendó.

Az ismeretlen két ötfontos bankjegyet húzott elő a zsebéből.

— Nem hat és felet, hanem tízet is szívesen fizetünk.

Mrs. Pope most már sokkai barátságosabban nézett a jövevényre. Beinvitálta a házba, és megmutatta neki a két szobát, majd fél órával később, amikor új lakója elhagyta a házat, felhívta unokahúgát és megköszönte neki, hogy ilyen jól fizető lakókat küldött.

— Az igazat megvallva, nem is tudom ki az illető. Férjemnek valami ismerőse. Megkért, hogy keressünk részére egy hétre két szobát.

— Az ember nem is hinné, hogy a gentlemanek manapság milyen szerényen öltözködnek — jegyezte meg Mrs. Pope, mielőtt letette a kagylót.

Az özvegy tévedett, mert nem egy szerényen öltözködő gentleman vette bérbe a két szobát, hanem Roger Cordrey, a Fulham-boyok vezetője. A Gentlemanek Ligája csak azért lépett érintkezésbe vele, csak azért vette be a nagy vállalkozásba, mert Cordrey értett a vasúti jelzőberendezésekhez, és néhány zseblámpaelem segítségével ő állította tilosra a vasúti jelzőt a kirabolt postavonat előtt...

A magánéletben sem az őrnagy, sem Goody vagy a Gentlemanek Ligájának bármelyik tagja semmiképpen sem érintkezhetett volna Cordrey-jel. A Gentlemanek Ligája és a Ful- ham-boyoknak nevezett külvárosi betörők között áthidalhatatlan társadalmi szakadék tátongott. ..

Az őrnagynak, a nagyszabású postarablás „vezérkari főnökének” kezdettől fogva nem tetszett, hogy olyan embereket is be kellett avatni a vállalkozásba, mint a Fulham-boyok. Ezt az eredendő hibát még eggyel tetézte.

Ugyanis, amikor a postarablás után pénteken Goody és társai elhagyták a farmot, és szerencsésen eljutotta!:: Brian Field ügyvéd London környéKi házába, az őrnagy megengedte, hogy a Fulham-boyok is távozzanak, mégpedig zsákmányrészükkel együtt. Sejthette volna, hogy az ilyen nagy pénzösszegekhez nem szokot külvárosi betörők esztelen költekezésükkel előbb-utóbb magúkra vonják a figyelmet.

Így is történt.

Cordrey és társa, Boái. Londonba érve úgy viselkedtek mint azok, akik telitalálatot érnek el a totón, vagy megütik a főnyereményt. Valósággal szórták a pénzt. Nemcsak Cordrey, hanem társa, Boái is.

Ez a Boái egyébként nagyon törvénytisztelő volt, egyetlenegy eset kivételével. Ez még a negyvenes években történt. Akkor Cordrey rávette, hogy legyen segítőtársa egy betörésben. Letöltötte büntetését és azóta becsületes lakatosmunkával kereste kenyerét. A postarablásban csak azért vett részt, mert remélte, hogy utána Cordrey kifizeti 650 fontos régi tartozását.

Boái taxin érkezett, és három súlyos bőröndöt hozott magával az oxfordi házba. A bőröndök szerfölött érdekelték Mrs. Popét, annál is inkább, mert zárva voltak. Egy este, amikor a két lakó vacsorázni ment egy közeli étterembe, megpróbálta felemelni a bőröndöket, de egyiknek súlyát sem bírta el a karja.

Két nappal később elbúcsúztak Mrs. Popétól. Az özvegy attól tartott, hogy visszakérik a lakbér egy részét, de félelme alaptalannak bizonyult.

Időközben autót vásároltak, mégpedig készpénzért, a kereskedő nagy álmélkodására, mert Angliában nagyobb összegű vásárlás esetén általában csekket adnak készpénz helyett.

Az autóban volt az egész Boái család: Mrs. Reneé Boái, két fiú és egy lány.

— A tengerpartra megyünk nyaralni — magyarázta Boái az igazságnak megfelelően a háziasszonynak.

Természetesen a három nehéz koffert is magukkal vitték.

Mielőtt a két férfi az új kocsin Bournemouth tengerparti nyaralóhelyre ment, Boái családját Londonba vitték.

Bournemouthban lakást béreltek, és előre kifizették az 50 fontos bérösszeget. A legdrágább étteremben étkeztek, s Boái azzal vonta magára a figyelmet, hogy egy alkalommal

15 font borravalót adott a pia* cémek.

Miközben egész Angliában a titkosrendőrök százai figyelték, hogy ki kezd hirtelen költekezni, Boái és Cordrey valósággal szórták a pénzt a kis fürdőhely egyetlen éjjeli mulatóhelyén. Két bárhölgynek azt mesélték, hogy áruházat nyitnak a városkában

Másnap még egy autót vásároltak, hogy egymástól függetlenül is szórakozhassanak. Újra készpénzben olvasták le a kocsi tekintélyes árát.

Séta közben egy hirdetményt láttak egy dohánytőzsde kirakatában: Garázs kiadó. Elkérték a címet és rögtön felkeresték a kiadó garázs tulajdonosát. Újra egy özvegy asszonnyal akadt dolguk, de ez már nem volt olyan gyanútlan, mint Mrs. Pope, annál is inkább, mert Adam Clark rendőrfel- ügyelő özvegye volt.

A bérleti szerződés aláírása után Mrs. Clark a függöny mögül elgondolkozva nézett a két garázsbérlő után, majd fel. hívta a rendőrségen Stanley Davies őrmestert.

— Stan, mennyi jutalmat tűztek ki a postarablók nyomravezetőjének? — kérdezte.

— A zsákmány tíz százalékát, vagyis kereken 260 000 fontot. Miért érdekli?

— Majd megtudja, ha eljön hozzám. Kérem, jöjjön azonnal.

— Sajnos, pillanatnyilag elég sok a dolgom.

— Mégis kérem, jöjjön azonnal És hozzon magával még valakit.

1964. október 7* szerda

(FolyiatJwkj

vásárláshoz pedig deviza. Köztudomású, hogy egyikkel sem bővelkedünk. Mi legyen hát a megoldás Selypen?

Vizsgáljunk meg még egy adatot. Selypen szeptember első dekádjában a megengedettnél. 2626 órával tovább álltak a vagonok, a második dekádban még ennél is több volt a kocsiállás. Tehát ugyanaz a gyár, amelyik igényli, sürgeti a vagonokat, késedelmesen, a megállapítottnál hosszabb ideig rakja meg és késedelmesen üríti a kocsikat. Mennyivel jutna több vagon, ha nem késnének a rakodással, ha idejében útnak indítanák a vagonokat? Az egyhavi kocsiállás 7878 óra. Ezt osszuk el 21-gyel (a szolnoki menetidő a szabályos rakodási idő) és az eredmény 375. Tehát 375 vagont „gyárthatna”, vagy „állíthatna elő” saját magának a Selypi Cukorgyár. És ehhez sem fa, sem vas nem szükséges, csupán a normán felüli kocsiállásokat kerüljék el.

Hogyan és mit tegyenek Selypen? Senki sem állítja, hogy szándékos mulasztásról

A Selypi Cukorgyárbír cseng a telefon. A budapesti FÜSZÉRT Vállalat jelentkezik. A másik vonalon a Nógrác megyei, aztán a budapesti Csokoládégyár. Cukrot kémek sürgetik a szerződéses kötele zettség teljesítését. De a selypi gyár csak korlátozott mértékben tud szállítani. Nem mintha cukor nem lenne... Van any- nyi, hogy már alig fémek a raktárban. De nincs, vagy ke vés a vagon. Ez okoz gondol a gyárban, a vasútállomáson, a FÜSZÉRT-nél és végül a fogyasztónál.

De nézzük az adatokat. Szeptember hónapban a helybeli vasútállomáson 4827 vagont igényeltek. Kocsihiány miatt csak 3833-at adhatott a vasút, Tehát mintegy ezer vagon árut nem tudtak elszállítani szeptemberben Selypről. Majd {jótól jak októberben? Aligha, mert akkor újabb feladatok jönnek és a gondok év végéig nem csökkennek.

Gyártsanak, vagy vásároljanak több vagont — hangzik szinte naponta a követelés. De a gyártáshoz fa és vas kell, a

illető helyre a vár maradvá nyai között rejlő régiségek?

Megoldásként nem a millió beruházások, nagymérvű ásatások kínálkoztak. Mert bár ismeretes, hogv a szarvaskői vát feltárása, konzerválása is szerepel a távlati tervekben egyelőre nagy szolgálatot lehetne tenni e történelmi és nép rajzi értékek megmentésének azzal is, ha hozzáértő tanárok régészek vezetésével a megye székhely közép- és főiskolái diákjai honismereti szakkörökbe tömörülve összeszednék a vár körül található régisége két. Értékes darabjai lehetné nek ezek a később megalapí tandó helytörténeti múzeumnak is, vagy az egri gyűjteménynek és az alaposan előkészített gyűjtés közben a régészet iránt érdeklődő fiatalok természetjáró és romantikus kedvüknek is áldozhatnának.

ENNYIT, LEGALÁBB eny- nyit megtehetünk a félezer év történelmi titkaira válaszl ígérő régiségek megmentéséért.

Kovács Endre- hevernek tucatszám az avar í között, a vár északi oldalán.- Percek alatt egész szín- és- minta-gyűjteményt állítok ösz- t s-ze belőle, gondolván, a mú- zeum talán hasznát veszi, mert , itt az évszázadok ízlésének, l ügyességének eme tanúit csak i görgeti lefelé a kirándulók- lépte, a szél, a hó. a víz, töri, i aprózza, emészti, mintha illőbb , helyet nem is érdemelnének.

A járt ösvényről letérve a bottal elmozdított avar között, díszes fehér kő lapul. Mintha ; betűk lennének a kerek alakú 1 díszítés mellett. (A régész ké- ■ sőbb megállapította róla, hogy : még a török kor előtti cserép- : kályha ékessége lehetett ez a gótbetűs lelet, amely igen. ritka errefelé.)

’ A becses kődísz meghozta a 1 felfedező kedvet. Figyelmesen ' vizsgálgatva a fehér mészkövek sűrűjét, ívelt alakú, csillogó fémtárgy került szemeim ’ elé. Gondoltam, talán vala- ' mely vitéz lószerszámát dí- ’ szíthette ez a „rézveret”. De ' mint kiderült, valószínű régi ' könyv borítólapját ékesíthette ' ez az arannyal futtatott dísz.

1 amely a Vármúzeumban „vall” majd igazi rendeltetéséről.

TOVÁBB BOLYGATVA az

avart, fáradt pengéssel bukott • elő a kövek közül az araszos, i időmarta vasszeg, aztán szeszélyes alakú, ismeretlen hasz- nosságú vas alkalmatosságok,

. vértdarabok, egyéb vastárgyak, i amelyek éppúgy lehették Omár ben Ali lovasaié, mim Horváth Ferenc rettegett vár- úr katonáié, akik évtizedeken át tartották félelemben a környék lakosságát.

Az egyik göcsörtös somfa tövében kecses alakú fekete, zöldberakásos karperec darabjai hevertek. A kelták óta készítenek efféle ásványféleségből ilyen ékszereket. Közben halomba gyűlt a rengeteg cserép, a golyószserű kő, faragott pala, szegek, a hajdani várvédők, ostromlók, egykori használati eszközei, amelyek szerteszét hevernek itt a vár körül, a bokrok, sziklák között, kitéve az időjárás, és a laikus gyűjtők pusztításának.

Amíg nézegettem a különféle korok, emberek életéről valló tárgyakat, önkéntelenül adódott a kérdés; milyen módon lehetne elejét venni további kallódásuknak, miként kerülhetnének értéküket megA VÖRÖSESLILÁRA perr vetődött levelek bágyadtan hullanak le a szarvaskői várhegy fáiról, bokrairól, keveredve az avarban a túlérett som húsos-leves gyümölcsével. Tanácsos a láb alá nézni, inert a vad gyümölccsel teli avar könnyen lesiklópályává alakul a cipő alatt. De az ember mégis érdemesnek látja a kínlódást, ha feijut a vedlett, jomkoroinázta tetőre, ahol egykoron a Rátót nembeli Gergely fiainak állott birodalma.

Az időtépázta várfal-maradványokról letekintve tarka, őszi színekbe öltözött bokrú meredek lejtők, sziklák, az alant kanyargó patak, az alagutak sötét, ásító szája, a völgyet követő út, amelyen a vár későbbi gazdája, az egri püspökség szedte egykor a vámot... mind megannyi természetkedvelő, tu- listaszemnek való látvány.

De ez a táj nemcsak a szemet kápráztatja d, hogy harmonikusan illeszkedik benne az fisi természet, a civilizáció nyomaival, de történelmi levegőt árasztva, kegyeletet is parancsol. A majdnem földig rombolt bástyáit jó fél-zer évig töltötték be hol dicső, hol szomorú hivatásukat. Itt zajlottak a Zápolya-párti harcok, innen futott meg 1588-ban A török túlerő elől a vár kicsi őrsége, s dicsőségesebb napok virradván e bástyákról Vigyázták Rákóczi harcosai a Szarvaskői völgyet, mígnem a haditanács döntött Szarvaskő Várának lerombolásáról.

S MI MARADT MEG e félezer év történetéből, a sok nyelvű sereg csatáiból? Igen kevés fal, egy sziklához tapasztott őrtorony maradványa, amelyet a vár kútjának nevez 6 köznyelv... Mindez majdnem teljesen eltemetve 1720 éta. amikor a krónika szerint még hat jobbágycsalád őrizte itt a vár maradványait.

Ami első pillanatra látszik, teem sokat mond a félezer év küzdelmeiről, történetéről. De lejjebb ereszkedve a falmaradványok mentén, — ahol a kiálló sziklák között halványzöld törékeny szárát lengetve a kövi rózsa mutatja sárga virágát — a gyökerek görcsösen szorongatják az élénk színű cserép edénydarabokat, mintha óvni akarnák az idő vasfogától. Korsófülek, zöld, sárga, fekete cserepek változatos, festett, vésett mintákkal