Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-06 / 234. szám

Megnyílt az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek kairói értekezlete Nyugat-berlini ügynökök meggyilkoltak egy NDÜ-határíírí BERLIN (ADN): Nyugat-ber­lini ügynökök a hétfőre virra­dó éjjel meggyilkolták az NDK határőrségének egyik altisztjét. A gyilkosok behatoltak az NDK területére egy alagúton keresztül, amelyet a nyugat­berlini rendőrség jóváhagyá­sával és tevékeny támogatásá­val létesítettek, hogy kémszer­vezetek megbízásából, illegáli­san Nyugat-Berlinbe csempész­szenek személyeket. Az NDK Honvédelmi Minisz­tériumának a közleménye hangsúlyozza, hogy a brutális merényletre az NDK megala­pításának 15. évfordulója előtt és röviddel az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus között a látogatási engedélyek ügyében kötőit megállapodás aláírása után került sor. A me­rénylet ismét bebizonyítja, hogy Nyugat-Berlinben az ügy­nök- és terrorszervezetek vál­tozatlanul folytathatják bűnös tevékenységüket. (MTI) Madách-emlcLüimepségek Nógrádban Kevés ember van. aki képes arra, hogy világszerte Nógrád- ra terelje a figyelműt. Madách Imre minden bizonnyal ilyen. A most lezajlott Madách-cen- tenárium egyik ünnepi szónoka állapította meg ezt, s valóban: az elmúlt hét utolsó napjai óta Nógrád felé tekint nemcsak az ország, de az egész haladó em­beriség. A költőre emlékez­tünk ezekben a napokban, aki a fizikai haláltól eltelt század során, a szellem halhatatlanjá­vá nőtt. Dicsőségének fénye vetült most vissza a szülőföld­re, amely emberi sorstragédiá­jának színtere és költői re­mekművének bölcsője volt. A centenáris eseménysoro­zat, amellyel a drámaköltő ha­lálának 100. évfordulójára em­lékeztünk — a csesztvei családi kúriától, a boldog házasság, s keserű magányosság otthoná­tól — vasárnap délelőtt Salgó­tarjánba érkezett. A Magyar írók Szövetsége, a Magyar Iro­dalomtörténeti Társaság, a TIT irodalmi és nyelvi vá­lasztmánya, valamint a Nógrád megyei Tanács rendezésében, országos irodalmi emlékülésre került sor a megye székhelyén. Az emlékülés keretében Wal- dapfel József akadémikus tar­tott értékes előadást Madách­tól, irodalmi munkásságának jelentőségéről. — Az ember tragédiája — állapítja meg — annak idején a népek kulturális összekötteté­sének egyik szála volt. De al­kalmas-e ma ez a mű arra, hogy a Béke-világtanács képvi­selte kapcsolatok szála legyen Shakespeare, Galilei é3 mások társaságában? A kérdésre ha­tározott igennel felelhetünk. Petőfivel, — akinél három hét­tel volt fiatalabb, világirodal­mi rangban mindmáig csak Madách mérhető együtt az egész magyar irodalomban. Beszélt Waldapfel József Ma­dách politikai pályafutásától is, amely szorosan egybekap­csolódott irodalmi törekvései- véL — Negyven évet élt meg — hangoztatta — ebből az ön­kényuralom miatt több mint tizenöt esztendőt teljes vissza­vonul tsőgban. Ez a másfél évti­zed elég volt> bogy megérlelje nagy művét, Az ember tragé­diáját A továbbiakban a mű elem­zésére tért rá. A dráma értel­mét csak a marxista esztétika fényénél láthatjuk világosan. Az például — az „álom az álomban” néven emlegetek jelenetben —, hogy Kepler t látottakon lelkesedve ébred, többet mond számunkra, mint a terror, ami a francia polgári forradalomban megjelenik. A forradalmas nép Madách meg­fogalmazásában erkölcsileg fe­lette áll Dantonnak. Szólott az akadémikus a mű sokat vitatott falanszter-jele­netéről. A demokratikus, mar­xista kritika kezdettől fogva ér­zékenyen reagált a kegyetlen, színre, mert a falansztert nem­egyszer a jobboldalról — szo­cializmus-ellenesnek, SzoVjtt- unió-ellenesnek akarták feltün­tetni. A vád ellen érvek sorál állította Waldapfel. — Véleményem szerint — ál­lapította meg — a falanszter­jelenet nem a szocializmus, de nem is a kapitalizmus túlhaj­tott formáit akarja bemutatni. S nem a kollektivizmus ellen szól. A mű egész koncepciója ellentmond ennek. — A Tragédia — összegezte lényegként — nem egyértel­műen hisz az ember végső győzelmében, de sokkal inkább nem annak ellenkezőjében. A viaskodás adja a mű páratlan gazdagságát. A kétségeket a homályokat eloszlatni a mi egyetlen és legfőbb feladatunk. Az előadást követően külföl­di vendégeké, Karel Kreicsi cseh professzoré, Roger Richard francia íróé, Toivo Ly finn költőé, Ladi szláv Hradzky szlovák költőé, Madách-műfor- dítóké volt a szó, akik dráma­költőnk népeik kulturális éle­tére tett hatásáról beszéltek. Ezután Hankó János, a Nóg­rád megyei Tanács vh-elnöke ismertette a megyei tanácsnak a centenáris emlékbizottság ja­vaslatára hozott határozatát. A megyei tanács az évforduló alkalmából Madách-emiékpla- kettet létesített, amelyet min­den évben a megye kulturális, művésd életében legeredmé­nyesebben (tevékenykedő iro­dalmároknak, képzőművészek­nek ítél. Az idén először kap­ták az emlékplakettet a magyar irodalom propagálása terén fáradozó külföldi írók, költők is. Vasárnap délután Balassa­gyarmaton bennsőséges ünnep­ség keretében koszorúzták meg a költő szobrát és emléktáblá­ját. Az írószövetség képvise­letében Hubay Miklós és Vészi Endre helyezett el koszorút. Barna Tibor Maffiaellenes értekezlet Kómában ROMA (MTI): Szombaton és vasárnap Rómában több te­kintélyes folyóirat, köztük az Espresso című radikális, a Po- litica című kereszténydemok­rata, továbbá a Cronache Me- ridionali című kommunista lap III. Liszt Ferenc Weimarban A színház előtti téren Goe­the és Schiller fél karral ölel­kező, fél karral a közönség fe­lé forduló bronz-szobra áll. A mögötte emelkedő, fényesen kivilágított épületből ünneplő­be öltözött emberek lépnek ki. Közülük sokan az éppen ott várakozó autóbuszokba száll­nak, hogy nyomban termelő­szövetkezetükbe utazzanak, ahonnan csak a színházi elő­adás kedvéért jöttek el. Az 1779-ben épített Vígszín­házban — amely 1791-töl 1817- ig Goethe vezetése alatt állt — Schiller számos darabjának ősbemutatóját tartották. 1799 áprilisában a „Wallenstein”, a „Stuart Mária”, a „Messinai menyasszony” és „Az orleansi szűz”, 1804 márciusában a „Teli Vilmos” került bemuta­tásra. 1801 novemberében Les­sing „Bölcs Náthán”-ja, 1802 májusában Goethe „Iphigenia Tauris”-ban című alkotása egyaránt nagy sikert aratott. És 1829. augusztus 29 én leg­először itt mutatták be e. ía­CARLHEINZ V. BRÜCK: 'TOeimat'l Leütlek ust-ot, amelyet máig is a né­met irodalom legnagyobb al­kotásaként tartanak számon. Zongoraversennyel kezdődött 1825-ben leégett a színház, de hamarosan újjáépítették. Liszt Ferenc és Dingelstedt vezetésével ismét a káprázatos drámai és zenei alkotások be­mutatásának színhelye lett. Weimar, a kis székváros, ek­kor érte második virágkorát Ügy kezdődött, hogy 1841-ben, az akkor 30 éves Liszt Ferenc zongoraestet adott Weimar­ban. Ragyogó művészetét el­ragadtatással fogadta a műértő közönség. És 1848-ban — nagy koncert-utazásainak befejezté­vel — karmesternek hívták meg, később pedig operaveze­tőként dolgozott. Lisztnek kö­szönhető, hogy Richard Wag­ner művei a weimari színház­ban bemutatásra kerültek. A „Lohengrin” nagy sikerű ős­bemutatóját is itt láthatta a közönség 1850-ben. Közelről és távoltól egy­aránt Liszt Ferenc köré sereg­lettek az igényes tanítványok. Európa valamennyi országából jöttek és a mester irányításá­val új művészi utakat keres­tek, Lisztnek köszönhető, hogy Weimarban 1861-ben megala­kulhatott az általános német zeneszövetség, amely új len­dületet adott a német muzsi­kának. Alkotómunkáját Wei­marban mégis meg kellett szakítania. Mivel Dingelstedt főintendanssal ellentéte tá­madt, Liszt 1862-ben elhagyta Weimart és Rómába utazott. Csak 1867-ben tért vissza, ak­kor, amikor már Dingelstedt nem volt a színház vezetője. Liszt akkor már 56 éves volt. Időnként Budapestre és Ró­mába utazott, inkább csak a nyári hónapokat töltötte^ Wei­marban. így volt ez mindad­dig, amíg 1886-ban Bayreuth- ban utói nem érte a halál. Látogatás a múzeumban A világhírű zeneszerző 1 Bűi­től az udvari kertészet parkjá­nak csendes lakásában töltötte napjait. Ez a lakás most em­lékmű, amely bepillantást en­ged Liszt Ferenc életébe. A két földszinti terem múzeum. Értékes tárgyai — arcképek, le velek, okmányok, kézi rátok és egyéb emlékek — nyomban felkeltik a látogatók érdeklő­dését. Arra serkentik őket, hogy elmerüljenek a nagy ze­neszerző munkásságának ta­nulmányozásába. Liszt művé­szi tevékenysége megadta az alaphangot a modern zongora- játék fejlődéséhez és éppen ezért, az új zeneiskola utolér­hetetlen mestereként tartják számon. A zenei haladás nagy­becsű művészének alkotásait, koncertjeit, szonátáit, prelú­diumait, ciklusait, rapszódiáit, etűdjeit, szimfóniáit, és orató­riumait világszerte ismerik és játsszák. Az első emeleten a lakószo­bák .vannak. A négy szobát olyan állapotban őrzik, mint amilyenek Liszt Ferenc életé­ben voltak. Munka- és háló­szobáját nehéz, vörös-zöld szí­nű függönnyel osztotta Írót részre. Itt áll a nagy zongora, amelynek billentyűin a virtu­es hajlékony ujjai siklottak. A kis Ibach-zongora az ablak­nál, az íróasztal a zöld mala- chitból készített levélmappá­val, az A-dúr koncert kéziratai, valamint a „Szent Erzsébet” kórusmű, az aranykeretes tü­kör, a kényelmes bútorok, — mind Liszt Ferenc tevékeny, gazdag életét idézik. Hálószobájában csak a leg­szükségesebb holmikat tűrte. Ebédlőjében' az ablakok mel­lett sarofcs’zekrény áll. A vit­rinekben a berlini művészeti akadémia, valamint a pétervá- ri filharmóniai társaság okmá­nyai láthatók, amelyek szerint Liszt Ferenc mindkét intéz­ményinek tagja volt. Az elő­szobában a mester fiatalkori mellszobra áll, — ameivet Bar­tók ni és Florenz 1838-ban ké­szítettek — no és a kis néma zongora, amelyet Liszt utazá­sai során ujjgyakorlatokra használt. Berlioz, Wagner, Schumann s Smetana elismerő levelei megköszönik azt a se­gítséget, amelyet németországi szereplésük során Liszt Ferenc- től kaptak. Liszt Ferenc támogatásával 1872-b.en Kari Müllerhaltung megalakította az első német zenei iskolát. Ez az iskola 1920-1: i állami zenei iskola lett, 1930-ban pedig zenei főis­kolává nyilvánították. Í956. október 22-én, a nagy zene­szerző születésének 141. évfor­dulóján, a főiskola felverte „Liszt Ferenc” nevet. Ezzel is hangsúlyozni kívánták az is­kolára váró jelentős zenei feladatokat. Következő folytatásunk: Emlékezések Ettersóergen (.Fordította: Milassin Béla) rendezésében, országos értekez­letet tartottak a maffia elle­ni küzdelemről. Az értekezleten a szicíliai maffia és a politikai körölt, valamint a rendőrség közötti rejtett kapcsolatokat vizsgál­ták. DaniMo Dolci, a világhí­rű író és szociológus elmon­dotta, hogy a maffiavezetők kapcsolatot tartanak term Mes- seri kereszténydemokrata sze­nátorral. aki jelenleg államtit­kári tisztet tölt be. Az értekez­let egésze bebizonyította, hogy a maffia birodalmát csak akkor lehet szétzúzni Szicíliában, ha fellépnek egyes keresztényde­mokrata személyiségükkel es magas rangú közhivatalnokok­kal szemben. (MTI) K ISZ-tií károk érleke*lele Gyöngyösön A gyöngyösi járási KlSZ-bi- zottság értekezletet tartott a járási KISZ-alapszer vezetek titkárai részére. Az értekezleten — amelyen részt vett Sebestyén János, a KISZ Heves megyei bizottsá­gának titkára is — Bata József járási titkár tartott beszámo­lót a mozgalom elmúlt négy' évi munkájáról, eredményeiről. A beszámoló érdekes adato­kat közölt a fiatalok tevékeny­ségéről. Többek között meg­említette, hogy az elmúlt évben több mint 5100 fiatal vett részt Az ifjúság a szocializmusért mozgalomban a járásból. (Fehér István) nai látogatásának ;í napja V. Dolgov a Pravda hétfői szá­mában hangsúlyozza,, hogy a latin-amerikai országok kor­mány-palotáiban a magas francia vendéget igen vegyes érzelmekkel fogadják. E palo­tákban neon egy olyan vezető van, aki elvesztette hitét ab­ban. hogy az Egyesült Államok vezető körei képesek megvaló­sítani a szövetség a haladásért program keretében az ígért se­gélyt és azt valóban kívánják. E vezetők szeretnének megsza­badulni északi szomszédjuk szi­gorú gyámságától és most sze­müket Nyugat-Eurépára vetik. Latin-Amerika népei, szöge­zi le a Pravda kommentárja — keserű tapasztalatok árán megtanulták, hogy a monopó­liumok — legyenek azok ame­rikaiak, vagy franciák — nem hozhatják meg számukra a fel- szabadulást. Kádár János fogadta a kubai posta- és távközlési minisztert Kádár János, a magyar for­radalmi munkás—paraszt kor­mány elnöké hétfőn délelőtt az Országházban fogadta a ha­zánkban tartózkodó Jesus Montane Oropesa kubai posta- és távközlési minisztert és fe­leségét. A szívélyes, baráti eszmecserén részt vett Bíró József külkereskedelmi mi­niszter. Ott volt Francisco Ra­mos Alvarez, a Kubai Köztár­saság budapesti ideiglenes ügyvivője. parazsát, megfékezzék az esz­teleneket, akik nukleáris ka­tasztrófába akarják sodorni a világot. Hruscsov reményét fe­jezi ki, hogy a kairói értekez­leten részvevő el nem kötele­zett államok, az imperialista- ellenes és gyarmatéi lenes erők akcióegységét szem előtt tartva, törekedni fognak ezek­nek a nemes feladatoknak a megoldására. )MTI) ?!ávial visszhangja en megváltozott az el nem kö­telezettség is. Növekedett az ilyen politikát követő országok száma és megváltoztak a fel­adatok is: ma a világban lét­rejött pozitív változások kö­vetkeztében. lehetővé vált. hogy az el nem kötelezettek nagyobb erővel és sikereseb­ben munkálkodjanak a világ- béke megszilárdításáért, az egyenjogúságért és a függet­lenségért. De Gaulle argentí másadii BUENOS AIRES fReuter, AP, DP A): Az Argentínában tartózkodó De Gaulle francia elnök vasárnap — látogatásá­nak második napján — találko­zott Illia elnökkel és hosszabb hivatalos megbeszélést tartott vele. A tárgyalásokat díszebéd előzte meg, amelyet az argen­tin elnök adott francia vendé­ge tiszteletére. Noha a megbeszélések tár­gyát nem hozták nyilvános-- ságra, a tárgyalások részvevői­nek személyéből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy elsősorban gazdasági kérdésekről volt szó. MOSZKVA (TASZSZ): De Gaulle francia elnök latin- amerikai útjával foglalkozva i pár Kanadába icia szeparatisták Fenyegetőznek tartomány önállóságát követe­lő francia szeparalisták fenye­getései. A kanadai hatóságok ezért békeidőben soha nem lá­tott biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a királynő védelmére. Megfigyelők szerint a -fenye­getések elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a világközvé­lemény figyelmét ráirányítsák a szeparatista mozgalom köve­teléseire. A kanadai francia nacionalisták mérsékeltebb irányzata a látogatás bojkottá­lására szólította fel híveit, de óvta őket az erőszak alkalma­zásától. kairő! értekedet elnökéhez in- 5 tézett táviratában eredményes ■ munkát kívánt az értekezlet 1 részvevőinek. l A szovjet miniszterelnök _ táviratában rámutat: az érte­kedet olyan időpontban ül össze, amikor szerte a világon összefognak különböző fajú, nemzetiségű, nyelvű és vallá­sé emberek azért, hogy elta­possák a háborús tűzfészkek ; ; ßz értékérte! jagss? BELGRAD (MTI): A jugoszláv sajtó érdekű ődé- . sénefk középpontjában az el , nem kötelezett országok hét­főn kezdődő kairói értekezlete áll. A lapok első oldalon szá­molnak be a nyitás előtti ese­ményekről és hírmagyarázato­kat fűznek a kairói tanácsko­zásokhoz. A Borba „Az elkötelezettség az el nem kötelezettek titka” című kommentárjában rámu­tat, hogy a világ az el nem kö­telezett országok első értekez­lete óta nagymértékben meg- r változott, és magától értetődő­kormányküldöttség Népköztársaságba Munkáspárt Központi Bizott­ságának első ti tlrára, a forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány elnöke vezeti. A Magyar Népköztársaság part- és kor­mányküldöttsége látogatással viszonozza a testvéri Lengyel Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttségének múlt évi magyarosa ági útját. lány küldöttség hazánkba a Lengyel Népköztársaság bu- dapesü nagykövete és a nagy- követség több munkatársa. Az angol királyi utazott — a fran merénylettel f LONDON (Reuter, IPA) Erzsébet, angol királynő hét- : főn férjének, az Edinburghi i hercegnek kíséretében repülő- i gépen nyolc napos látogatásra ] Kanadába utazott. ] A királynő, aki eddig négy ■ alkalommal járt a domínium­ban, ez alkalommal részt vesz | Charlottetown-i és Guebec-i : értekezlet 100. évfordulóján ] rendezendő ünnepségsorozaton. ; A fenti értekezlet nyomán jött 1 létre 1867-ben több tartomány i szövetségéből a Kanadai Kon- j föderáció. ] A brit királyi pár látogatá- < sát beárnyékolják a Gue'oec : KAIRŐ (Tanjug): Gamal Abdel Nasszer, a Sfgyesült Arab Köztársaságéi nöke hétfőn délután a kairc egyetem nagytermében meg nyitotta az el nem kötelezel ' rszágok állam- és kormány I linek második érekezletéc. A konferencián részt vev küldöttségek a világ egymilld árd lakosát és az ENSZ-tagoi : ragoknak több mint a felé képviselik. Nasszer élmök megnyitó be szédében kiemelte az el ner kötelezettség politikájának je ientőségét, s e politika szere pét a világban. Ezután ismer -.ette az Egyesült Arab Köztáx : as ág álláspontját azon prob 1 imáikkal kapcsolatban, ame 1 /eket az értekezlet megvitat Hruscsov távirata a kairói értekezlethez MOSZKVA (TASZSZ): Hruscsov szovjet kormányfi a hétfőn délután megnyík Magyar párt- és utazik a Lengyel A Lengyel Egyesült Mun káspárt KözponU Bizottságé nak és a Lengyel Népköztársa ság kormányának meghívásán 1964. október első felében ba ráti látogatásra Lengyelország ba utazik a Magyar Népköz- társaság párt- és kormánykül­döttsége. A küldöttséget Kádái János, a Magyar Szociálist; Lengyel korn érkezett Stefan Jedrychowsiki, a Len gyei Egyesült Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a; Állami Tervhivatal elnöke ve zetésével vasárnap héttagi lengyel kormányküldöttség ér­kezett hazánkba a magyar­lengyel gazdasági együttműkö­dési bizottság ötödik üléssza­kára. A lengyel kormányküldött­ség fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Apró An­tal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Ajtai Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, va­lamint a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztéri­um és az Országos Tervhivatal vezető munkatársai. Jelen voll a fogadtatáson Jan Kiljanczyk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom