Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANA OS NAPILAPJA ARA 8« FILLÉR a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány meghívására Antonín Novot- nynak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnökének ve­zetésével 1964. szeptember 28-tól október 3-ig csehszlovák párt- és kormányküldöttség tett baráti látogatást a Magyar Népköztársaság­ban. A magyar nép a csehszlovák küldöttséget mindenütt a szomszédos ország testvérnépe iránti megbecsüléssel és őszinte barátsággal fogadta. A küldöttség találkozott munkásokkal, ter­melőszövetkezeti parasztokkal, a kultúra és a tudomány dolgozóival. Megismerkedett azok­kal a sikerekkel, amelyeket a magyar mun­kásosztály és az egész nép a Magyar Szocia­lista fejlesztésnek különböző területein el­ért. A Magyar Szocialista Munkáspárt mar­xista-leninista politikája megfelel a magyar dolgozók érdekeinek és kifejezi a nép eggyé- íorrottságát a szocialista építés feladataival és céljaival. A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint Csehszlovákia Kommunis­ta Fártja Központi Bizottsága és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormánya képvi­selői a látogatás alatt megbeszéléseket foly­tattak. A felek képviselői tájékoztatták egymást országaik életéről, a szocialista építés tapasz­talatairól és további feladatairól, eszmecserét folytattak a mindenre kiterjedő együttműkö­dés további fejlesztéséről, a nemzetközi élet problémáiról, és a nemzetközi kommunista mozgalom fő kérdéseiről. A tárgyalások szívélyes és elvtársi légkör* ben zajlottak le. Minden megtárgyalt kérdés­ben teljes egyetértés és nézetazonosság nyil­vánult meg. 1. Az idén volt tizenöt eve, hogy létrejött a magyar—csehszlovák barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. Az ihban lefektetett elvek fokozatosan valóra vál­tak. A két ország népei között új, a szocialista internacionalizmus, a kölcsönös segítségnyúj­tás elveinek következetes érvényesítésén ala­puló szocialista viszony alakult ki. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy Antonín Novotny elvtársnak, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága első titkárának, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnökének 1961. február­jában a Magyar Népköztársaságban, valamint Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárá­nak, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének 1983. októberében a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett látogatása óta a két ország mindkét fél számára gyümölcsö­ző kapcsolatai még inkább szélesedtek, az elvtársi, szocialista együttműködés nagymér­tékben tovább fejlődött. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság egyezményekben szabályozott kapcsolatainak elmélyítésével párhuzamosan, a két ország dolgozóinak mind szélesebb körű részvételével közvetlen kapcso­lat és kölcsönös tapasztalatcsere bontakozik ki az egyes üzemek, intézmények, társadalmi szervezetek, határmenti megyék és városok között. Ez erősíti a két ország népeinek egy­más iránti megbecsülését és barátságát, fo­kozza az egymás országainak eredményei és kulturális értékei iránti érdeklődést. A Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság dolgozói megelégedéssel fogadták kormányaiknak az utazásokat sza­baddá tevő intézkedéseit és széles körben él­nek e lehetőségekkel. Ezt bizonyítja, hogy eb­ben az évben, szeptember végéig mintegy 800 000 magyar állampolgár látogatta meg Csehszlovákiát és körülbelül 600 000 csehszlo­vák állampolgár járt Magyarországon. A két küldöttség nagy figyelmet szentelt a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság jelenlegi és távlati gaz­dasági együttműködésének. A felek egyetér­tettek abban, hogy gazdasági kapcsolataik to­vábbi erősítése a két ország gyors fejlődésének jelentős tényezője. E szélesedő kapcsolatok tükröződnek a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti árucsereforgalomban, amely 1963-ban T0 szá­zalékkal haladta meg az 1958 évit. A felek megállapították, hogy a magyar— csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 1981-ben történt létrehozása megfelelő szervezeti alapot terem­tett az együttműködés további tervszerű fej­lesztéséhez. A bizottság a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa működési elveivel összhangban fejti ki tevékenységét és jelentősen hozzájárul a nemzetközi munkamegosztás fokozásához. A két ország egymás között és más szocia­lista országok viszonylatában kezdeményezően valósítja meg a KGST tagállamok kommunis­ta- és munkáspártjai első titkárainak és kor­mányelnökeinek 1962 júniusában és 1903 júli­usában megtartott értekezletén hozott határo­zatokat. A két ország a kétoldalú együttműködés bővítése mellett népgazdaságának további fejlesztése és a nép életszínvonalának emelése szempontjából fontos eszköznek tartja a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt­vevő államok gazdasági törekvéseinek sokol­dalú koordinálását. A felek jelenleg a két ország 1966—1970 évekre szóló távlati népgazdasági terveinek összehangolását tekinti a legfontosabb feladat- nak.A tervező szervek képviselői ezzel ösz- szefüggésben a két ország feltételeiből kiin­dulva megvizsgálták együttműködésük aktu­ális kérdéseit, az élelmiszerek és nyersanya­gok köicsönös szállításában, valamint a gép­ipar szakosításában és kooperációjában. A két ország közötti kapcsolatok további fejlesztése és népgazdaságaik elektromos ener­giával való ellátása szempontjából a felek rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a Duna magyar—csehszlovák szakaszán építen­dő közös vízi erőműveknek. Értékelték az e kérdésben hozott döntéseket és meghatároz­ták a további tennivalókat. A felek jelentős eredménynek tartják a Magyar Népköztársaság, a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaság és a Lengyel Népköztársa­ság között a kohászati együttműködés szerve­zetének létrehozásáról megkötött egyezményt. Megvalósítása kedvezően befolyásolja a rész­vevő országok kohászati termelésének fejlő­dését, koordinálását. A nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelveivel összhangban, a szerződő felek hozzájárulásával más államok is csatlakozhatnak az egyezményhez, amennyi­ben érdeklődnek iránta. A két ország képviselői megállapították, hogy a kulturális és tudományos kapcsolatok fejlődésében eddig elért pozitív eredmények kedvező feltételeket teremtenek a szocialista ideológia és kultúra fontos eleméleti és gya­korlati problémáinak megoldásához. 2. A béke és a szocializmus világméretű győ­zelmének biztosítása érdekében a két ország továbbra is erősíteni fogja a szocialista vi­lágrendszer országainak összefogását. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság külpolitikáját a más társadalmi rendszerű államokkal való kapcsolataiban a békés egymás mellett élés elvei vezérlik. E politika1 megfelel a béke és az emberiség érdekeinek, növeli a szocializ­mus befolyását az egész világra, segíti az el­nyomott népek nemzeti függetlenségi harcát és az imperializmus ellen, a szabadságért és a haladásért folyó világméretű küzdelmet. Korunk legfontosabb feladata a világbéke megőrzése. E cél elérése szempontjából döntő jelentőségű a Szovjetunió és a szocialista or­szágok növekvő politikai, gazdasági és védel­mi ereje. A szocialista világrendszer országainak, a kapitalista államok munkásosztályának és ha­ladó erőinek, a gyarmati járom alói felszaba­dult, valamint a még szabadságukért harcoló népeknek egyesített erejével meg lehet hiúsí­tani az imperialisták agressziós terveit. A fe­lek teljes mértékben támogatják az erre irá­nyuló erőfeszítéseket. A Szovjetunió és » szocialista országok aktív békés egymás mellett élési politikája eredményeképpen, az összes békeszerető erők támogatásával sikerült bizonyos mértekig eny­híteni a nemzetközi feszültséget és a béke megszilárdítása érdekében létrehozni a rész­leges atomcsendről, az atomfegyverek világ­űrben való alkalmazásának tilalmáról és a hasadó anyagok háborús célokra történő gyár­tásának korlátozásáról szóló nemzetközi egyez­ményeket. A felek korunk elsődleges feladatának tart­ják az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény megkötését a Szovjetunió kormá­nyának javaslata alapján. Ez az új világhá­ború elhárításának legmegbízhatóbb útja. A felek ismételten kijelentik, hogy feltétel nél­kül támogatják ezt a javaslatot és fokozott erőfeszítéseket tesznek megvalósítása ereteké­ben. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya támogatja mindazokat a részjavaslatokat, amelyek megvalósítása közelebb visz az álta­lános és teljes leszereléshez. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság képviselői nagy jelentőségűnek tartják N. Sz. Hruscsevnak a területi és határviták békés rendezésére tett javaslatát. Meggyőződésük az is, hogy az atomi egy verzet Közép-Európában va’ó befa­gyasztására és az atommentes övezetnek a világ e részébeh történő létrehozására vonatkozó lengyel javaslat elfogadása fontos lépés lenne az európai biztonság megszilárdítása szem­pontjából. A felek ezzel kapcsolatban különösen sür­getőnek tartják a második világháború ma­radványainak felszámolását Európában. Ezért a többi szocialista országgal együtt síkrászáll- nak Németország kérdésének békeszerződés megkötése útján történő megoldása, valamint az önálló politikai egységet képező Nyugat- Bcrlin helyzetének békés rendezése mellett. Teljes mértékben támogatják a Német De­mokratikus Köztársaságnak a két német ál­lam közötti kapcsolatok normalizálására és to­vábbi békés intézkedésekre vonatkozó javas­latait. Szükségesnek tartják, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság mondjon le az atomfegy­verek megszerzésére irányuló kísérleteiről, világosan határolja el magát mindenfajta re- var.sista törekvéstől, ismerje cl érvényesnek és megváltoztathatatlannak Németország hatá­rait, mint a népiét fasizmus vereségének kö­vetkezményét, nyilvánítsa keletkezésétől fog­va egyértelműen érvénytelennek a Müncheni Egyezményt, és építsen ki normális kapcsola­tokat szomszédaival. A felek elítélik az imperialista agressziót Dél-Vietnamban. Elítélik a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság, Kuba, Ciprus és Kongó népe elleni veszedelmes provokációkat, ame­lyek veszélyeztetik a világbékét. Az Amerikai Egyesült Államok és más imperialista erők beavatkozása ezen országok belügyeibe aka- aál.vozza a problémák békés megoldását Dél- kelat-Ázsíában, a Karib tenger térségében, Cipruson és Afrika szívében. A két ország népe és kormánya — össz­hangban az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének az összes gyarmati országok és nemzetek függetlenségének biztosításáról szó­ló nyilatkozatával — továbbra is teljes mér­tékben támogatja a gyarmati rendszer végle­ges felszámolásáért folyó igazságos harcot. A két ország az egyenjogúság, a szuvereni­tás tiszteletben tartása cs a beiügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján tovább fej­leszti az együttműködést a gyarmati elnyo­más alól felszabadult, politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítására törekedő or­szágokkal. Nagyra értékelik az újonnan felsza­badult országok jelentős hozzájárulását a vi­lágbéke megszilárdításához és teljes támoga­tásukról biztosítják Ázsia,. Afrika és Latin- Amerika népeit a belső haladásra irányuló tö­rekvéseikben. a régi és az ríj kolonializmus elleni harcukban. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja képviselői eszmecserét folytattak pártjaik tevékenységé­ről és megtárgyalták nártkapesolataik kérdé­seit. Megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlődik a két testvérpárt elv­társi együttműködése és rendszeres tapasz­talatcseréje a szocialista társadalom építésé­ről. Behatóan foglalkoztak - nemzetközi kom­munista- és munkásmozgalom jelenlegi hely­zetével és időszerű kérdéseivel. A két párt -• "—lei valamennyi kérdésben teljesen azono­sak. A két párt tevékenységében a kommunis­ta- és munkáspártok képviselőinek 1957 és 1930 évi moszkvai tanácskozásain elfogadott határozatokra támaszkodik. Hangsúlyozzák a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusának pártjaik tapasztalatai által is igazolt rendkívüli jelentőségét a nemzet­közi munkásmozgalom szempontjából. A két párt képviselői egyetértőiig kijelen­tik: a kommunista- és munkáspártok sürgető feladata, hogy nemzetközi értekezleten érté­keljék az 1960 évi utolsó tanácskozás óta a vi­lág fejlődésében keletkezett új jelenségeket és meghatározzák a forradalmi erők békéért, de­mokráciáért, haladásért, a népek szabadságá­ért és függetlenségéért, a szocializmus világ­méretű győzelméért folytatott harcának to­vábbi módját. Ezért a marxista-leninista egy­ség megerősítése érdekében üdvözlik a kom­munista- cs munkáspártok nemzetközi ta­nácskozásának összehívását, elküldik képvise­lőiket a munkáját 1964 december 15-én Moszk­vában megkezdő szerkesztő bizottságba és mindent megtesznek annak sikeréért. A két párt megállapítja, hogy a Kínai Kom­munista Párt vezetőinek jelenlegi tevékeny­sége a nemzetközi kommunista mozgalom egységének szétzúzására irányul. Elítélik ezt a tevékenységet és szilárdan elhatározzák, hogy továbbra is megalkuvás nélkül harcolnak a nacionalista tendenciák, a revizionizmus, a degmatizmus és a szektásság megnyilvánulá­sai ellen. Ezek a jelenségek gyengítik a nemzetkö­zi kommunista mozgalom akcióegységét és forradalmi harcát. Kárt okoznak a népek im­perializmus elleni harcának, a világbéke és a haladás érdekében kifejtett erőfeszítéseinek. A két párt képviselőinek meggyőződése, hogy szoros elvtársi együttműködésük erősíti a nemzetközi kommunista mozgalom egységét és elősegíti feladatainak megvalósítását. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének látogatása a Magyar Népköztársaságban és az eredményes tárgyalások újabb fontos lépést jelentenek a két ország testvéri kapcsolatainak erősítésé­ben és sokoldalú együttműködésének elmé­lyítésében. Antonín Novotny elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevében meghívta a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét, hogy tegyen látogatást a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A meghívást a magyar fél köszönettel elfogadta. Keit Budapesten, 1964. év október hó 2-án. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. ANTONIN NOVOTNY, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnök KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnök1'. KÖZÖS NYILATKOZAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom