Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-30 / 255. szám

Tizenhét baleset a gyongyösorossi bányában három hónap alatt kút mélyépítésekor nagy xízSyo- zamú forrásra találtak. A ta­nács gyorsan vízmintát küldött és mikor megjött a válasz: a víz iható, örömükben alig tud­tak szólni a falu vezetőd. Gyor­san pénz után nézitek. A tsz- nek volt 250 ezer forintja egy kút megá-sására, azt a közös gazdaság örömmel ajánlotta fel. A téglagyár 80 ezer forin­tot ígért, hogy lakótelepének vízellátását megoldhassák a törpe vízmű segítségével A többi pénzt a tanács biztosí­totta volna, hogy alig több mint félmillió forintból vizet kaphasson a falu, a lakótelep és a tsz majorja. Abból indultak ki, hogy “ nem lesz akadály, víz is van, végre pénz is, ráadásul nyolcszor kevesebb összegből tudják ellátni a falut vízzel, mint ahogy korábban tervez­ték. összeült hát ez ügyben. 17 szerv megbízottja — miniszté­riumi, vízügyi, útügyi, tanácsi és bankszakemberek — vitázni e hármas vállalkozás összehan­golásáról. S amint elkezdődött a vita, azonnal úgy nézett ki, hiába van víz, s lenne pénz, ha a rendeleteket, szabályokat nem tudják összeegyeztetni a falu szükségletével, vége az egésznek. Mert igaz, hogy nyolcszor ke­vesebbet kell költeni a vízellá­tásra, mint ahogy korábban gondolták, de az a nyolcszoros összeg szabályos volt. Most azonban ezernyi problémába ütközhetnek. A tsz Ugyanis csak akkor adhatja a pénzt, ha az állóeszközt a javára írják, aztán újabb viták afölött, ki fizessen és kinek fizessen víz-* díjat, kinek a nevén szerepel­jenek a berendezések, stb., stb. megannyi formai, legtöbbször jelentéktelennek látszó szabály állt a megvalósulás útjába. Mert mind a három szervet más és más szabályok kötik, és így egy társadalmi tulajdon­ban levő gyárnak, egy termelő- szövetkezetnek és egy községi tanácsnak hiába van égetően szüksége vízre, hiába tudná előteremteni a pénzt a vízmű megépítésére, ha ehhez nem tud ktttgyeskedni a különböző rendeletek között járható utat, nyugodtan szomjan halhat a Víz mellett. Ezért kellett vi­tázni 17 szerv megbízottadnak egész délelőtt és még délután is, mire úgy vélték, formailag talán már nincs akadálya a hasznos társulásnak. De ők is úgy búcsúztak, még lehet, hogy közbejön valami s akkor kez­dődik minden elölről. Vajh mikorra válnak ma­* radéktalanul e buktató­ként szereplő kövek előrehala­dásunkat biztosító lépcsőfo­kokká! Kovács Endre Mi legyen a sorsa az egerszóláti libát örzsnek ? rajnai ludak továbbtartásuki esetén akklimatizálódnak és így ezt a betegséget később nem örökiik. Mindezek után felvetődik azonban a kérdés, hogy _a megye egyetlen rajnai lúd törzstelepét, amely a megyei rajnai lúd törzsállományát kezdené kialakítani, fel kell-e számolni, meg kell-e sem­misíteni, vagy mégis bátran neveljük tovább. A kérdés eldöntéséhez engedjék meg a szövetkezet véleményét kw mondani: Ha mi, a megye egyik leggyengébb termelő- szövetkezete, bátran vállaltuk a kockázatot, hogy li ba ben vesztéssel fog­lalkozunk, most a tapaszta­latokat leszűrve azt mond« juk: a harminc százalékos elhullás mellett is érdemes vele foglalkozni. Érdemes, meat kifizetődő! Jövőre saját magunk részére minden kö* rülmények között kétezret felnevelünk. Az a kérésünk^ hogy támogassanak betrmün* két az illetékesek abban, hogy bebizonyítsuk: valóban fontos népgazdasági és szö­vetkezeti érdeket tartottunk szem előtt, amikor a libáéi* lornány megteremtésével fá­radoztunk,. Dér József, az egerszalóki Béke Tsá elnöke Jl mezőgazdasági szakmunkásképzés tervei a füzesabonyi iárásban Az őszi-téli hőnapok minden évben, s így most is a tanú* lás, a továbbképzés idejét je­lentik a falusi emberek életé­ben. Különösen napjainkban van naey szükség a termelő­szövetkezeti tagság rendszeres továbbképzésére, szakmai kép­zettségének fokozására a fii* zesabonyi járás területén is. A járási tanács mezőgazdasági osztálya éppen ezért a sokévi gyakorlatnak megfelelően az idén is kellő gondossággal és körültekintéssel készítette el az idei szakmunkásképzés és a termelőszövetkezeti tagok, ve­zetők továbbképzésének részle­tes tervét. Mit mutatnak ezek a ter­vek? Mindenekelőtt azt, hogy a szakmunkásképzés keretében az idén 18 felnőtt szakmunkás- képző tanfolyam működik, s ezek közül 5 tanfolyam har­gyöstarjártban, Alkaron I.. Több száz forint anyagi kár és a gyermekek sérülése súlyos­bítja a helyzetet. Az eldobott cigarettavég is okozott már sok tűzesetet, tragikus végű bal­esethez vezetett ÍKará csönden is. Egy magatehetetlen beteg ember az ágyban cigarettázott, közben elaludt, s az ágynemű tüzet fogott és a szerencsétlen ember belehalt égési sebeibe. Feledékeny háziasszonyok ál­tal bekapcsolva hagyott vasaló miatt is többször kellett már a tűzoltóknak közbeavatkozniuk, és még sorolhatnánk tovább a szomorú eseteket, amelyek emberéletet és sok-sok anyagi kárt okoztak. Ezek megelőzéséért küzde­nek ők, a látszólag kevés munkát végző tűzoltók. Segí­tik őket az önkéntes tűzoltók is, akik napi rendes munkájuk mellett vállalják, hogy megc védik a természeti csapások­tól az ember vagyonát. BÁTOR, ÁLDOZATKÉSZ munkájukat támogatni kell. A parancsnok szavaival élve: a lakosságtól függ, hogy rájuk minél kevesebbszer legyen szükség. Edzett, bátor emberek a tűz­oltók és gyorsak. Riasztásra, fél percen belül el tudják hagyni a laktanyát. Ezek a percek és másodpercek sok esetben millió értékeket és emberéletet mentenek meg. Tas János madik évfolyamon fejezi be működését. Ezen az öt tanfo­lyamon előreláthatólag 108 tsz-tag szerzi meg a szak­munkás-bizonyítványt. Tovább működnek az elmúlt évben szervezett tájjellegű tanfolya­mok, amelyeken az illető köz­ségek termelési adottságainak megfelelő szakképzettséget sze­reznek a hallgatók. Így Szi- halmon, Aldebrón, Besenyő­telken, Sarudon, Egerfarmoson szántóföldi növénytermesztő, Kaiban és Kápolnán kertészeti, Füzesabonyban pedig bejárá- sos baromfitenyésztői szaktan­folyamok működnek tovább második, illetve harmadik év­folyamon. Az új első éves szaktanfo­lyamok jellemzője a további specializálás. Így külön szarvasmarha-tenyésztési és egy növényvédelmi tanfolyam kezdődik Füzesabonyban bejá- | rásos alapon. Poroszlón kísér­letképpen az általános és szak­képzés egyesítése révén a szántóföldi növénytermesztési szaktanfolyam hallgatói az ál­talános iskola VII. osztályának tananyagával együtt sajátít­ják el a szakmai ismereteket összekapcsolt oktatási formá­ban. Nagyúton szakmunkás­képző előkészítő tanfolyamét szerveznek áz idén, amely a hallgatók iskolai végzettségé­nek hiányát igyekszik pótolni, és egy szintre hozza majd a szaktanfolyam részvevőinek tudását. Nagy szükség van a traktorosokra, éppen ezért á Füzesabonyi Gépállomáson a közeljövőben ismét beindul az alapfokú traktorvezetőképző tanfolyam. Különösen Feldeb- fő, Tófalu, Poroszló, Sziha- lom, Mezolárkány, Besenyő- telek és Egerfarmos községek termelőszövetkezeteiből akad­tak jelentkezők. A tél folya­mán a továbbképzési terv sze­rint megfelelően gondoskod­nak a termelőszövetkezetek el­lenőrző, fegyelmi, szociális, és vagyonvédelmi bizottságai tag­jainak, vezetőinek; a magtáro- sok, a raktárosok és pénztáro­sok továbbképzéséről, és ré­szükre Kompolton, Füzes­abonyban, Poroszlón és K ál­ban szerveznek körzeti jelleg­gel kéthetes tanfolyamokat. Külön tanfolyamok indulnak a szövetkezeti brigád- és mun­kacsapat-vezetők, munka- egység-elszámolók, baleset-, egészség-, és tűzvédelmi felelő­sök részére, ezenkívül ötnapos eéltanfolyamok lesznek az épí­tési brigédvezetők, gépcsoport­vezetők, kertészeti brigádveZe- tők, agronómusok, szarvasmar­ha- és sertéstenyésztők részvé­telével. A járási továbbképzési terv szerint az elmúlt évekhez képest lényegesen növekedni fog a téli szakmai továbbkép­zésekbe bevont termelőszövet­kezeti dolgozók száma, akik tanulással, az új ismeretek megszerzésével hasznosan töl­tötték el a hosszú téli estéket és nappalokat. Cs. 1. EGYENJOGŰSÁG r_ Ma a férjem vigyáz a gyerekre. (Balázs-Piri Balázs rajza) c engedély. Legfeljebb felújítani 7 lehetett volna a régi hidat. A tanácsnál addig ügyeskedtek, míg együtt volt az anyag, a mester és remek, erős, de mé­gis olcsó hidat vertek a patak felett. Nagy volt a lakosság öröme és a vezetőké is, hogy ilyen gyorsan úrrá lehették a vízen. Ám az örömet elhomá­lyosítja a félelem, hogy jön majd a vizsgálat, miből hogyan és mi módon épült a híd, fel­újítás volt-e, vagy beruházás? Még szerencse, hogy gondoltak arra, maradjon valami a régi hídbói s az egyik támfal-ma­radványt beépítették az új híd- ba. De arra .gondolni is rossz, mi lesz, ha a felsőbb szervek nem hiszik el a beépített régi támfal „meséjét” és széttúrat- jáík a hidat, megtudni: felújí­tás volt-e, vagy ne adj isten, új hidat építettek a régi, hasz­nálhatatlan helyébe. Mert azért valakinél-c lakol- nia kell. A rendeletéin, szabályok n olyanok, mint a kövek, lehet belőlük lépcsőt építeni, hasznosat, szépet, de a kő jó arra is, hogy megbotolva ben­ne, betörje vele az orrát a já­ratlan ember. A mátraderecskei törpe víz­mű építésének ügye is úgy né­zett ki nemrég, hogy a sok sza­bály és rendelet bábája kö­zött elvész a gyerek, vagyis a rég óhajtott ivóvíz. Évtizedek óta áhítoznak a mátraderecs- keiék a jó ivóvíz után, félkilo­métereikről hordva a nélkülöz­hetetlen portékáit A téglagyá­ri lakótelepek házaiban évek óta szomjasan áhítoznak a víz­vezetékcsövek és a tsz új ta­nyaközpontjába is lajtokon jut csak el a víz, hiába ölték annyi pénzt a kutató fúrásokra. Már azt tervezték, hogy jó négy ki­lométerről hoznak majd vizet a tsz majorjába három—négy­millió forintos költséggel, mert közelebb nincs felhasználható víz, amikor a falu szélén egy A rendeieték. szabályod >>** olyanok, mint egy-eg; kődarab. A kőből lehet lépcső­fokot faragni, amelyen gyorsan juthat a céljához az ember, de szerteszéjjel dobálva csak buk­tatók e kődarabok az ember útjában”. Ilyesféle magyaráza­tát adták a magunk alkotta szabályok, rendeletek felhaszná­lásának a nemrég Mátrade- recskén összegyűlt vízügyi szakemberek s a környékbeli községek vezetői jó néhány pél­dával is alátámasztották ezt az érvelést Sajnos való Igaz, sok esetben hasznos terveink megvalósulá­sát is nehezíti a rendeletek, szabályok közötti bújócskázás. Dicsérettel szóltunk például az egyik üdülőhelyünkön épí­tett járdáról, amely megmenti az országút forgalmának veszé­lyeitől a sétálókat, járókelő­ket. — Rég kellett már ide ez a Járda! — bizonygatjuk elisme­rés hangján a tanács elnöké­nek, mire ő türelmetlenül és újból helyreigazít — Ez nem járda, hanem sé­tány. — Járda, sétány, nem mind­egy az? — De nem ám! Mert járdára hincs egy fillérünk se, s ha mégis azt építenénk, úgy a körmünkre koppintanának, hogy évekig megemlegetnénk. Sétányt azonban szép, sövény- szegéllyel nyugodtan építhe­tünk, erre van keret Mindenki tudja, hogy mégis járda épült Persze, ha nem akarják tudni, jön a büntetés, a pénz szabálytalan felhaszná­lása miatt Pedig azt is tudja mindenki, hogy ott járdára és nem sétányra volt szükség. Elmondtak egy másik példái is. Űj híd kellett a faluban, mert a légit megrongálta az áradás és nagy kerülővel tud­ták csak a forgalmat lebonyo­lítani. Igen ám, de hídépítésre nem wAt pénz, pontosabban Lépcsők és buktatók Termelőszövetkezetünk ve­zetősége úgy határozott a ta­vasszal, hogy libákat vásáro­lunk, Illetve nevelünk törzs- tenyésztés céljára Nem volt kis feladat egy gyenge ter­melőszövetkezeit ilyen irányú kezdeményezése, annak elle­nére, hogy az adottságaink jók, nagy kiterjedésű legelő­ink vannak, amelyeket a liba gazdaságosan hasznosít, mert nem volt gyakorlatunk hoz­zá. A libavásárlás előtt gaz­dasági számítást végeztünk. Megállapítottuk: az apróba­romfiak közölt a leggazdasá­gosabban lehet nevelni a libát. Egyrészt azért, hogy növeljük jövedelmünket, másrészt a népgazdasági szinten is nagy jelentőséggel bír a libatenyésztés. A toll ás a libamáj értékesítési lehetősége szinte korlátlan, jól fizető exportcikket ké­pez ... Eddig a libatenyésztésnél éppen az elszaporodással vol­tak problémák, mert nagy­üzemi tartós mellett sem tu­dott a magyar lúd 7—8 sza­porulatnál többet elérni, így a tojó és a gunár tartása költséges volt. Ezért mi más fajta után néztünk. Megtm kintettünk egy-két rajnai 1k batörzset Borsod megyében, ahol jó eredménnyel foglal­koznak vele. így az általunk vásárolt rajnai libák eredeti törzsanyagából származnak és a tojáshozaimik 35—45-ig terjed. Átlagosan egy lúd negyvenet tojik. Hetven­nyolcvan százalékos kelési átlagot számítva háromszo­ros szaporulata van az eddig tenyészett hazai fajtákkal szemben. Testsúlyának növe­kedésével kapcsolatosan pe­dig ha összehasonlítást te­szünk: a pulyka négyhónapos korára (nekünk is van öt­ezer) 3—3,4 kilogrammot ér el, míg a rajnai liba ugyan­annyi abrak melett 6—6,5 ki­logrammos átlagsúlyt ért el. Tehát nemcsak továbbte- ny észtéire érdemes vele fog­lalkozni, hanem árubaromftnak Is lényegesen jobb, min* a pulyka, vagy akár a csirke. Meg kell említeni és ami lényegében a libának a to­vábbi problémáját jelenti nálunk, hogy izzadmányos infulenza következtében a tavasszal mintegy harminc százaléka elhullott. Az állat­egészségügyi hatóságok sze­rint a törzsállomány alkal­matlan továbbién yésztésre. Mi ezzel nem értünk telje­sen egyet, mert vannak hall­gatólagos vélemények is, amelyek feltételezik, hogy a környezethez viszonyítva a dós munkára osztják be. Köte­lességévé tették minden veze­tőnek, hogy a biztonság uta­sításokat pontosan tartsa be és ellenőrizzék a szabályok és utasítások végrehajtását. A műszaki vezetők ellenőrző munkáját segítsék a munka­védelmi őrök. Ne sajnálják a szép szót és a figyelmeztetést, ha könnyelműséget és szabály­talanságot látnak. De legyen mindenki önmaga legfőbb őre, mert a bányában a legkisebb szabálytalanság Is súlyos sze­rencsétlenséget okozhat. TsmAf} a harmadik negyed­étben nyolc baleset történt a gyöngyösoroGzi bányában. Idén, áz utóbbi három hónapban 17. 'Tavaly, a harmadik negyed­évben 78 műszak esett ki a termelésből üzemi baleset mi­att, most 280. És az adatok azt mutatják, hogy az idén sú­lyosabbak a sérülések. Mi en­nek az oka, és hogyan, lehetne gátat szabni az embereket fe­nyegető veszélynek? Talán elnézőek a vezetők, nem törődnek a szabályok be­tartásával? Nem szólnak, nem figyelmeztetik idejében az embereket? Ezt nem mondhat­nánk. Hanyagul, szabálytalanul kezelték a robbanóanyagot, máskor nem gondoskodtak a bánya előírt szellőztetéséről Az ellenőrzés észrevette. És...? Jogos a kérdés. Nem maradt él a büntetés. A felelősektől levonták a csoportvezetői pót­lékot Az utóbbi három hónap­ban nyolc fegyelmi határoza­tot hoztak Gyöngy ösorosziban és például havi fizetésének 15 százalékos összegű kártérítésre kötelezték az egyik dolgozót. De a tények és szomorú ese­tek bizonyítják, hogy a szigo­rítások nem voltak elegendők, nem csökkent, hanem' szapo­rodott a bailesetek száma. Nézzük csak közelebbről, hogy milyen balesetek történ­nek a gyöngyösoroszá bányá­ban. Előre nem látható esemé­nyek, vagy talán a hiányos védőberendezések okozzák a bajt? Nem. Nyilas János csillés a gurító­bői csapolt. Egy padlódeszka felakadt, ki akarta venni és közben egy kődarab a kezére esett. Súlyos sérülés, a csillés 70 napig nem dolgozott. Ca- gány Miklós, Csernik András csillések és Major Tibor vil­lanyszerelő balesete nem tör­tént volna meg, ha betartják a szabályokat, ha figyelmeseb­ben dolgoznak. A statisztikai adatok, a sé­rülések figyelmeztetik és sür­getik a gvöngyösoroszi bánya vezetőit. A hét elején tartott műszaki konferencián határoz­ik el, hogy a bánya legtapasz­taltabb vezetőit háromharma­PÉLDÁS REND. a csillogó tűzoltókocsik, motorfecskendők most békésen, de „ugrásra” ké- szem állnak a gyöngyösi lakta­nya garázsában. A szolgálat­ban levő tűzoltók dolgoznak a gépeken, tömlőket javítanak. A falon fogas, amelyen a sisakok, csákányok és biztosító övék lógnak. A tűzoltókat a lakosság úgy képzeli el, hogy ha nincs tűz, akkor tulajdonképpen semmi dolguk nincs. Pedig ugyancsak akad mindig... Mint a honvédséginél, itt is 24 órás szolgálatot teljesítenek. Foglalkozásokon vesznek részt... Nyári munkájuk je­lentős részét például a lakta­nya szépítése tette ld. Ezt iga­zolják a szépen kifestett szo­bák, a rendbe hozott fürdő. A foglalkozások másik része a ki­képzés, az esetleges tűzesetek minél gyorsabb eloltásának gyakorlásában telik. Ezek kö­zött erőnléti, ügyességi felada­tok végrehajtása szerepel. HUSZONNÉGY ÓRÁS szol­gálatot teljesítenék a tűzvédel­mi előadók is. Az ő feladatuk sem kevésbé fontos, mint a készültségé. Járják az üzeme­ket, ellenőrzik a tűzvédelmi berendezéseket, az ide vonat­kozó rendeletek betartását Fő jelszavuk a tűz keletkezésének megelőzése. Kádár Imre száza­dos elvtárs elmondotta, hogy ezt a felelősségteljes munkát a tűzrendészeti előadók igVskez* nek lelkiismeretesen végezni. i mégis igen sok a kirívó eset, : sok a szabálytalanság. Főleg tsz-ek hanyagolják el a legele­■ mibb tűzbiztonsági óvintézke­dések betartását. Így például a , visontai Reménység Tsz, vala- . mint a viszneki termelőszövet- , kezet, amelyek többszöri fi- ; gyetoneztetés ellenére sem tesz­nek eleget a rendeletekben elő­írtaknak. Sőt a györígyössoly- , mosi tsz elnöke a tűzrendésze­ti előadónak kijelentette, hogy : őt nem érdeklik az ilyen dol­gok. i Vajon gondolnak-« az ilyen vezetők arra, hogy a rájuk bí- ; zott milliók az ő hanyagságuk miatt esetleg a tűz martalékai ■ lehetnek? Előfordul ez nem­csak tsz-eknél, hanem üzemek­nél is. Például az AKÖV gyöngyösi telepén, ahol a dol­, gőzök vajmi keveset törődnek : a szabályok betartásával. A FELVILÁGOSÍTÓ és pro­• paganda munka szélesítésére a tűzoltók most filmvetítésekkel egybekötött előadásokat tarta­, nak, ahol bemutatják a legve­szedelmesebb tűzforró-sokat, a tűzesetek keletkezését, hogy ' belőle tanuljanak az emberek. De a széles körű felvilágosí- , tó munka ellenére is megdöb­■ bentő esetek fordulnak élő. I Még mindig sok tüzet okoz a : gyermek előtt hagyott gyufa. . Kádár százados fiókjából eiő­• kerül a statisztika. A száraz i adatok szomorúan csengenek. Gyermekjátékból tűzeset tör- . tént a közelmúltban Gjön­Harc a másodpercekért

Next

/
Oldalképek
Tartalom