Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

9.6 milliárdos örökség

Lemondjunk róla, vagy áldozató! hozzunk érte?

Kártalanítják-e Visonta község lakóit?

Dr. Halász Tibor trösztigazgató válaszol

— Mi lesz a visontai déli aknával? Abbahagyjuk a munkát, vízzel árasztják el az aknát? — kérdezte az egyik bányász.

— De hiszen százezreket köl- töttek rá!... Én már nem hiszek az egész külfejtésben — mondta egy zömöli: termetű Sérfi.

Jogos az egyszerű munkások aggódása? Honnan ered és mi táplálja a kétkedés gyökerét? A visomtai külfejtéssel kapcsolatos kérdésekre dr. Halász Tibor, a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt igazgatója válaszok

— Visonta, Abasár, Márkáz ég Detk községek között kutatást végeztek. Ennek eredményeként ma már bizonyossággal mondható, hogy az említett 11 négyzetkilométernyi területen 96 millió tonna szén található. A szén réteg vastagsága ö—12 méter között váltakozik és külfejtéssel művelhető. De egyáltalán nem mindegy, hogy hol kezdik a nyitóáikot, milyen technológiát és milyen gépeket alkalmaznak. Műszaki és gazdasági megfontolások alapján a tervezőintézet nyolc tanulmányt dolgozott ki, hogy a lehető legjobb és leggazdaságosabb művelést választhassuk. Ennek alapján ez év július 23- án a korábbi kijelöléstől északra kezdték a nyitóáikot, így a dék aknára később lesz szükség. Jelenleg víztelenítési munkáikat végeznek ott, a következő évben kutatásokra és kísérletekre hasznosítják. A részlettervek kidolgozása során elhatározott változtatások nem okoztak többletköltséget. Éppen ellenkezőleg: 150 millió forintos megtakarítást jelentenek. A gazdasági bizottság a terveket elfogadta, a visontal külfejtés beruházási programját 2,6 milliárd forintos összeggel jóváhagyták.

— Hogyan és milyen szenet fognak termelni?

Visonta átlagosan 1490 kaló- riás lignitet fog adni. A 4800 Jcataaztrális hold területen fekvő saénvagyon külfejtéssel művelhető. természetesén modern gépesítéssel. Mintegy 28 ezer tonna gépet szerelnek be. A gépesítés mértékére jellemző, hogy a szerelést 9 nagy daruval végzik. Ezek közül öt magyar daru, egyenként 40 tonnás és liánom 32 tonnás német daru. Összesen 23 kilométer hosszúságú szállítószalag továbbítja a kitermelt meddőt és szenet A szénréteget az északi oldalán átlagosan 25 méter, a délin 60 méter vastag meddő takarja.

Vagyis egy tonna szén termeléséhez 5,3 köbméter meddőt kell letakarítani. Visontán a következő években 511 millió köbméter meddőt mozgatnak meg, hogy 96 millió tonna szenet adhassanak az építendő új erőműnek. Ezt a munkát csak gépesítéssel lehet elvégezni. A nagy gépeket 1960-ban kezdik szerelni, azok 1967-ben már termelni fognak. Addig a jelenlegi kis- és középgépekkel dolgoznak.

— Olcsóbb lesz-e a visontal szén?

A petőfibányai, a rózsái és a gyöngyösi mélyművelésű bányák szenének önköltsége az elmúlt évben átlagosan 226,50 forint volt tonnánként. Az ecsé- di külfejtésen tavaly 107 forintba került egy tonna szén, a visontai új bányában 67 forintra tervezték az önköltséget és 102,60 forintra az értékesítést. Ez art jelenti, hogy a visontai külfejtés 2,6 milliárdos beruházási költsége 6,2 év alatt megtérül.

— Kártalanítják-e a községet, ad-e termést a visontai határ?

A község belterülete alatt is gazdag szénmező húzódik és a külfejtésre kijelölt 4800 hold területből 1600 hold szőlő. De egy holdnyi terület 6,2 millió forint értékű szenet ad. Ezért a község lakóit el keil költöztetni, a szőlők és szántóföldek helyén pár esztendőre bányát nyitnak. Visonta áttelepítésére 131 millió forintot, mezőgazda- sági károkra 100 milliót és egyéb kártalanításra 68 millió forintot ad államunk. Amikor a szenet kiszedték, a nagy teljesítményű gépek a termőföldet vissza töltik. A régi síkság helyett a nap járásának legjobban megfelelő lankákat rakhatják, úgy, ahogy a mezőgazdasági szakemberek megrendelik. Az ecsédi és egyéb tapasztalatok igazolják, hogy a vissza töltött föld újra termőre fordul.

— Lesz-e elegendő szakember?

A petőfibányai és a környékbeli volt mélyművelésű bányák és a külszíni szénbányák dolgozóinak átképzése már megkezdődött. Mintegy 50 mérnököt, technikust és gépkezelőt 1965—60-ban a Német Demokratikus Köztársaságba

és Lengyelországba küldenek,

hogy jól elsajátítsák a gépek kezelését, a külszíni bányászat korszerű technológiáját és tapasztalataikat itthon átadhassák a hozzájuk beosztott társaknak. Az új bánya tervezett létszáma 1540. Visonta községből mintegy 200 ember jön még a bányához, a többit a környező községekből várják. A kutatások igazolták, hogy a Visontán feltételezett sasén vagyon nőtt. Először 200 megawattos erőmű telepítésére láttak lehetőséget a szakemberek, aztán 400 és végül 600 megawattra terveznek. Visonta jövőjét illetően tehát alaptalan minden kishitűség. Az ország legnagyobb külszíni művelésű szénbányáját nyitották meg Visontán. Államunk a szükséges anyagi fedezetet, biztosítja, a munkások és vezetők összefogása, akarata megvalósítja a célkitűzéseket — fejezte be nyilatkozatát dr. Halász Tibor trösztigazgató. (F. L.)

KOCKÁZATOS FELSZÓLALÁS

fFfltőp György rajza)

a pincébe, nem tudják a szénlefolyót megközelíteni, rossz a fűtés... a garanciás javításokat nem végzik el... az utolsó akna nem jó helyre lett építve, a szennyvizet a házmesternek kell eltüntetnie (az egészségtelen és nem éppen felemelő látványul. illatú munkát lapáttal végzi.) — ... a szárítóban derékig lehullt már a vakolat... nincs a szárítóban kályha, nem is adtak hozzá, a ruha nem szárad meg és ^Legfeljebb csak dohossá válik... A szárítóban még a kályhacsőnek sincs helye ... stb.

— De nézzék meg a gázszabályozót — mondja Semper- gemó. — Állandó baleseti veszélyt jelent. A gyerekek a korláton ugrálnak, a villany sincs elzárva tőlük, bármikor áramütés érheti őket, vagy belezuhanhatnak a kétméteres mélységbe. Bóta Piriké máris beleesett, a mentők vitték el súlyos sérülésekkel...

Gyöngyös

De ugyanezeket kell sajnos elmondanunk a gyöngyösi építkezésekről is.

A lakók mondják: „zsákbamacska" a lakásszövetkezés. Nem tudják előre, amikor fizetnek, hogy mit kapnak. S amikor szétosztják a lakásokat, úgy kell elfogadniuk, ahogy van. Felszólalásaikat, észrevételeiket szinte észre sem veszik, nem történik intézkedés annak nyomán.

Az I. számú lakásszövetkezet épületét 1063-ban adták át — ahogy a lakók elmondják — de már annyi probléma van ‘az épülettel, hogy öt újságot

lehetne telefmd vele. Sándor Elemér lakásában például az

üvegajtó már széthullt, vizes a szobája, nem megy ki a füst a kéményen, a kályha mélett nagykabátban ülnek télen, mert nem tudják befűteni a helyiséget, s ha tüzelnek, a villanykapcsolóból jön vissza a füst.

— Elégedett vagyok, mert lakhatok valahol, de elégedetlen, mert rossz a lakásom. — fogalmazza meg tömören a lakók véleményét Divéki László, a negyedik emeleten lakó kereskedő. Nő a hibák száma, még több mint az előzőeknél. Nála a szoba * mennyezete a legkisebb esőnél átázik, a csillár körül a salétrom már egy félméteres fekete foltot rajzolt letörölhetetlenül * falra. Ajtója szétesett,. parkettája minőségileg az 5. osztályba sorolható, de a fürdőkályhája is „rafinált”, mert begyújtáskor eloltja a füzet

Jellemzők az építőipart felfogásra a Pinczi Györgyné által elmondottak. Férje az építőiparban dolgozik, éppen ezért minden kőművesmunkát ő végez el lakásán. Ezt a következőkkel indokolja: „Majd én megcsinálom, mert ha bejönnek a kőművesek, két napig dolgoznak itt, s ahogy elmennek, hívhatjuk is vissza őket, mert még rosszabb lesz, mint amilyen volt.”

Ezt Igazolja Nagy Lajosné, Kollár Tibomé, Nagy Jánosné és még sokan mások. S hogy a hanyagságra, a felületes munkára még több példát hozzanak fel, áthívnak bennünket a 8/10-es épületbe, a 2. számú lakásszövetkezet tulajdonát képező lakásokhoz. A piros színű épületet szeptember derekán adták át a lakóknak, de máris sok a kifogásolnivaló. Fehér Béláné házmester egy ültében felsorol egy tucatra valót: folyik a vízcsap, a mosdókagylókat nem lehet használni, a konnektorok lógnak a falon, az ablaküvegek nincsenek béglt- telve, a beépített szekrényekből hiányzik a polc, a függönytartók használhatatlanok, a falak görbék, hiányzik belőlük a hangszigetelő, a parketták rosszak és felpúposodnak. Óriási a huzat, a beépített konyhabútorok leszakadnak... Tímár Ede bányász, aki a 2. emeleten a 7. számú lakásban lakik, ezen a napon furcsa Jelenségre ébredt Éjszakai műszakból hazatérve levetkőzött az egyik szobában, ahol az előtte való napon Javították a parkettát. Délután két órakor, amikor felébredt át akart menni a másik szobába, hogy felöltözzék, de az ajtó nem nyüt ki. Tudniillik, amíg aludt, a parketta olyan magasra púposodott fél, hogy lehetetlenné tette az ajtó kinyitását.

Hatvan

Itt egy lakásszövetkezet van. 1982-ben költöztek ide a lakók, de az épület már úgy néz ki,

mintha 30 éve dacolna az idővel. Kívül-belül hull a vakolat, s minden, ami csak hullhat. A csempék leesnek a falról, a beépített bútorok leszakadtak, de eddig még egyetLiberalflzmus vagy fecsegés?

H‘

pr a nem is sokan, de fcle- 11 sen akadnak olyanok, akik mély megindulással aggódnak holnapunk iránt és hümmögve kétlik a szocialista humanizmust, minaur tálán liberalizmusról fecsegve. Ezek a — jó, vagy rosszindulatú: ez teljesen egyre megy — fecsegek szívre tett kézzel aggódnak a szocializmus holnapjáért, miközben a nem is távoli múltba kacsingatnak és ennek a „múltnak” gyakorlata, kiforgatott elvei alapján sző- röstül-bőröstül eladnák a jelent.

— Nem azért mondom, de... — ez az a refrén, amely mint valami unott sláger, mindig bevezet, hogy utána kellő indoklást próbáljanak keresni, sőt találni is: miért és miben nem jó ma a párt politikája. Arról természetesen a világért sem beszélnek, hogy a párt jelenlegi vezetői folytassák ott és úgy, ahogy a magyar párt egynémely vezetője kezdte a marxizmus—leninizmus elvének és gyakorlatának eltorzítását. Még a leggyengébb szellemi f el vért e zet tségű is nagyon jól tudja, rendkívül népszerűtlen és fölöttébb hálátlan feladatot vállalna magára, ha a Rákosi-féle politika egyedül üdvözítő voltát merné példának citálni. Erről szó sincs! Velünk együtt esküdöznek, hogy ami káros, ami veszélyes volt és lehrt a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomra, azt ki kell vetni a párt munkájából, stílusából, gyakorlatából.

De... nem azért mondjak, de ez a liberalizmus... S természetesen nem szűkölködnek a példák dtálásával sem.

úsz esztendő telt el a fel- szabadulás óta és lassan egy évtized a magyar párt belső megtisztulása óta, amikor is végre és végérvényesen behatolt a gyakorlatba is a XX. és a XXII. kongresszus szelleme. Hogy ez nem előbb történt, azért a történelem, a ezen belül konkrétan a magyar párttörténet, a magyar dolgozó nép közvéleménye is nagyon jól tudja, kik voltak a felelősek, s azt is, hogy a nemzetközi reakció mint tudta ezt hátaslóként felhasználni, hogy drága árat fizessen egész népünk, az egész nemzetközi munkásmozgalom.

A Magyar Szocialista Munkáspárt helyesen és következetesen valósította, valósítja meg a marxLmus-leninizmus gyakorlatát, a két nagy jelentőségű kongresszus szellemi, elvi tanításait, amelyek nem kötelezőek a magyar pártra, de messzemenően hasznosak és nélkülözhetetlenek. Kétségtelen, hogy a régi módszerekkel, parancsuralommal, a torién egyszer sem végeztek az épületen garanciális javítást. Kovács István lakásán az ajtó hátomujjnyira eláll az ajtótoktól. Már akkor is Így volt, amikor átadták, de hasonló a panasz Benes Sándoréknál, Darabos Páléknál, dr. Köves Zoltánnál is. A Heves megyei Építőipari Vállalat ugyancsak elszégyellné magát, ha látogatást tenne volt építkezési helyén, de reméljük, lesz is rá lehetőségük, mert a lakásszövetkezet tagjai bíróság elé viszik a hatvani építkezés ügyét A vállalatnak ott kell majd számot adnia arról, vajon miért nem végezték el a javításokat a garanciális idő alatt?! Felelniük kell majd arra a kérdésre is: miért nem végeztek becsületes, a kőművesszak- mához illő munkát, miért emlegetik kártyavárnak lakásaikat a lakásszövetkezet tagjai? Reméljük és bízunk abban, hogy a legszigorúbb felelősségre vonást alkalmazzák majd a felelőtlen építőkkel szembajt, tudtára adják valamennyiüknek: nem mehet ez így, mert nem szabad az emberek bizalmával visszaélni, nem lehet kontármunkát átadni azoknak, akik hosszú éveken át keresték, gyűjtögették forintjaikat, hogy az állam adta lehetőségek mellett lakástulajdonosok lehessenek. Reméljük, nagyobb felelősséget éreznek a jövőben a lakásszövetkezetekért az illetékesek és egyöntetűen biztosítják, hogy a lakóházak valóban lakóházak és ne kártyavárak legyenek.

Fazekas István

A gyöngyösi csemegebolt példamutatása

(Vas János tudósító)

Este negyed lief mutat a gyöngyösi nagytemplom órája. A város má.r nyugovóra tért, kihalták az utcák.

A Csemege Élelmiszerkereskedelmi Vállalat 117 számú boltjában, vagy a gyöngyösiek nyelvén a „nagy csemegében”, még mindig dolgoznak. A redőny lehúzva, de bent takarítás ás

árurendezés folyik.

A késői sétálók előtt gyakori látvány ez. Záróra után szorgalmasan takarítanak, csinosítják a kirakatokat a kiszolgálók. Ügyszólván mindennap szebbnél- szebb elrendezésben sorakoznak az áruk a polcokon. Szép, ízléses elrendezés, tisztaság jellemzi az üzletet.

Szívesen vásárol itt mindenki. Kedvesek, figyelmesek az eladók, szép az üzlet.

Dicséret illeti azért Iván Károly üzletvezetőt és valamennyi kiszolgálót. Példamutatásuk követésre méltó. Sok hasonló üzletben lenne szükség ilyen munkaszellemre, ilyen törődésre.

Köszönjük a ..nagy csemege”

r'dgozóinak, hogy az üzletei mindir szebbé és szebbé teszik nekünk, vás sárlóknak.

vényeit „sajátos” érüemezésé- sével, a bizalmatlanság rettenetesen fojtogató légkörének felhasználásával nemcsak hogy könnyebben, de látványosabban is lehetett vezetni magas, vagy éppen középszinten egyaránt. Az érvek helyett a bunkó mindig kényelmesebb volt azok számára, akik a bunkóhoz jobban értettek, mint az érvekhez! Nincs nagyobb bűn, mint félelmet és i'ettegést kelteni, s nincs, nem lehet nagyobb érdem, mint bizalmat kelteni, hitet ébreszteni! S a magyar kommunisták, a magyar párt és annak vezetői ezt az utóbbit, az egyedül helyes és valóban kommunista utat választották és várják.

1-1 úsz esztendő telt eL Űj,

*1 és a mi társadalmunk nevelte generáció nőtt fel. Húsz esztendő telt el és a dolgozók millióit sikerült, nem utolsósorban a helyes politika segítségével meggyőzni, a tények, érvek erejével „beagitálni a szocializmusba”, vagy legalábbis a szocializmus építésébe. Ki állítaná, hogy ma már minden ember a szocializmus lelkes, odaadó híve? Szó sincs róla. Sokan vannak olyanok, akik kény telenek tudomásul venni, hogy ebben az országiján ma már csak történelemkönyv lapjain l,ehet találkozni az immárom régi Magyarországgal, az újságok hasábjain, vagy turistaútlevél segítségével, a kapitalizmussal. Akadnak olyanok la, akik annyira elvakultak, hogy még est rem akarják tudomásul venni, de tenni nem mernek, vagy ha tesznek, van törvényünk, amely emlékezteti őket a végbement társadalmi változást illetően. De. ami a leglényegesebb, még többen, milliónyian vannak olyanok, akiket munkánk, a szocialista humanizmus nagyszerűsége, a bizalom és az alkotás lehetőségének légköre állított tántoríthatatlan híveként a szocializmus eszméje mellé.

C eszeket a milliókat ép- pen a kommunisták munkája, érved, a kommunisták szellemi készsége, a párt vezető szerepének tettekben és eredményekben megnyilvánuló tényei győztek meg, s nem valamiféle liberalizmus, vagy engedékenység. Az eszme tisztasága, a holnap nagyszerű perspektívája, a következetesség, az emberség, — mióta hívják ezt liberalizmusnak? Aildk erről fecsegnek, azok magukról, sértett hiúságukról, vagy elvi, szellemi felkészületlenségükről árulkodnak Ma egy pártonkívüli mémököl nem lehet egy statikai számítás helyességét illetően a párttagság állásaiból „megbírálni” Számolni kell és bizonyítani' S ezeket a számításokat nem ötszázezer kommunistáért végzik el, hanem azokért a milliókért, akikért az ötszázezei kommunista harcol, küzd, dolgozik, azokért a milliókért akiket a magyar kommunisták példájukkal, érveikkel, hitükkel nevelnek.

; Ha a liberalizmusról fecsegek, mindig a tudatlanság szó lal meg!

A kommunisták a tudás éi az alkotás országát építik. í ebben az építőmunkában mindenkinek megvan a maga he lye, reszortja, aki akar és tue építeni. Miért lenne baj, ha a: egykor nem látók és rosszu hallók, alakét éppen a kom mundsták tanítottak meg látn és hallani, ma védünk együtt, < mi példánk, nevelésünk nyomán, a közös célért dolgozni

és tenni akarnak? Az lenne a liberalizmus, hogy nemcsak valljuk, de gyakorlatban hiteik érdemlően bizonyítjuk is, hogy a marxizmus-leninizmus eszméje képes megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját? Miféle liberalizmus az, hogy húsiz év alatt egy országot alakított át a párt, a kommunisták mozgalma és visszatekintve is, de még inkább előre, — bízunk és hiszünk az átalakító eszme diadalában?

í1 s miféle szocializmus, vagy éppen kommunizmus lenne az, ahol hallgatva az ostoba fecsegésre, nehogy liberalizmussal vádoljanak, csak a kommunistáik kapnának bebocsátást, mint a bűn léiének a krisztus» mennyek ország Ha?

S vajon szocializmus vagy a kommunizmus lenne az? Sems miképpen sem.

„Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés” — mondja a költő és el is lehetne intézni eme költői aforizmával, ha a dolgok mögött nem lenne felfedhető más tényező is. Nem véletlen, hogy a liberalizmussal való fesztelen rágalmazás, a tények elől a struc módjára való elzárkózás, ez a nevetséges politikai szajkózás azóta terjedt el bizonyos körökben* amióta mind nyilvánvalóbbá lett a nemzetközi munkásmozgalomban tapasztalható vita élesedése. Aki a belföldi szemforgatókat hallgatja, nem tudja bedugni a fülét más hangok elől sem, e képtelen ösz- saefüggést nem keresni a „keleti szél” és közép-európai száraz levelei között.

Eme kispolgári «Uterradal- miságnak, a forradalom oly am védelmének, amelyre ha nem vigyáznánk, éppen a forradalom pusztulhatna bele, a kínai elvtársak anittb u man iszidkus

koncepciója, aggéitáns bel- és külpolitikája, dogmatiznausa adja meg az alapot. Nincs Itt mód és szükrég sem most arra, hogy e helyütt értékeljük és bíráljuk a kínai párt elvi és gyakorlati tevékenységét. Megtette ezt már a magyar párt, megteszik azt majd a kommunista munkáspártok, ha elérkezett az ideje. De egyszer, a mindenkorra le kell szögezni, hogy a magyar párt politikája, a magyar kommunisták elvi és gyakorlati tevékenysége helyt tud állni minden olyan támadással szemben, amelynek „hasznosai” öltsenek bár magukra vörös köpenyt is... A ruhadarab úgysem tudja eltakarni a mögötte meghúzódó szellemi meztelenséget.

M

i azokkal is szívesen vitázunk és tesszük is, akik „óvni” akarják a pártot, s azokkal is, akik ugyan jó szándékkal, de politikai bizonytalanságból valóban holmi liberális politikai vonalat szeretnének látni ebben az országban. Sem ez, sem az! Vitát, érveket érvekkel szemben — bármikor. De a vitaszellem nem a liberalizmus szelleme, a vita lehetősége nem a gyen- keség, hanem éppen az erő Jele. Az igazság, az eszme, a dolgozó nép alkotásokban gyökerező ereje. Anteusat úgy győzték le, hogy elszakították a földtől, amelytől mindig és mindig új erőre kapott. A kommunisták mozgalmát nem lehet elszakítani a néptől, az alkotások és a holnap nagyszerűségétől. A kommunizmus nem mitológiai anteusaok mozgalma! Legyőzhetetlen.

Gyurkó Géza