Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJETEK’ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XV. évf olyam, 243. szám ARA: 80 PILLÉR 19G4. október 18., vasárnap A negyedik arany Női tőrcsapatunk o Iimp ia i hajnokságot nyert Jakióban Varjú Vilmos bronzérme* (Részletes tudósítások a 10. oldalon) Magyar—lengyel barátsági nagygyűlés Varsóban Gomulka és Kádár János mondott bestédet Szombaton délután a varsói Tudomány és Kultúra Palotája kongresszusi termében ba átsági nagygj üíisi. rendeztek a Lengyelországban tartózkodó magyar párt- és kormány­küldöttség tiszteletére. A magyar és lengyei zászlókkal, üdvözlő íeliratokkal díszített ha­talmas teremben több mint 3000 ember, Varsó politikai, gazdasági, kulturális életének ve» zetó személyiségei, Varsó társadalmának, Varsó dolgozó népének képviselői voltak jelen. Az elnökségben lengyel részről jelen volt Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára, Józef Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöke, Stefan Jcdrychowski, Zénón Klíszko, Adam Rapacki, Franciszek Waniolka, a LEMP Politikai Bizottságának tagjai, Stanislaw Kulczynski, a Demokrata Párt Központi Bizottsága elnökségének elnöke, Józef Ozga-Mi- chalski, a Lengyel Egyesült Parasztpárt alelnöke; magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnök­helyettese, Nyers Rezső, a* MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter, dr. Lázár György, az Országos Tervhivatal elnök- fcáyitiiae. StenJMMr Kórtól«*, a LEMP varsói vajdasági pártbizottságának elsá ««kára nyttat- Cg meg a nagygyűlést, majd a zenekar eljátszotta a magyar és a lengyel himnuszt. A nagygyűlés szónokai Wladisiaw Gomulka és Kádár János voltak. . Á kél beszéd alatt a nagygyűlés részvevői nemegyszer lelkes helyeslésüknek adtak kifejezést. A magyar—lengyel barátságot «tető nagygyűlés beszédeinek befejezése után a Mazowsze lengyel állami népi együttes adott műsort. A magyar párt- és kormányküldöttség tiszteltére rendezett nagygyűlés órákban ért véget. Gomulka elvtárs beszéde a kora esti két úgy kell tekinteni, mint az európai politikai helyzet, a szo­cialista tábor egysége, az ösz- szes szocialista országnak a há­ború elkerüléséért, a békés együttélés győzelméért vívott harcának lényeges elemét. Magyar vendégeink érkezé­sének napján — mondotta Go­mulka — a Szovjetunió újabb történelmi sikert ért el, felbo­csátva a Voszhodot, az első há­romszemélyes űrhajót, amely újabb bizonyítéka a tudomány és a technika területén meg­mutatkozó szovjet fölénynek. Ez is példázza az első szocia­lista országnak az emberiség jólétéért, biztonságáért és a tartós tuSce megőrzéséért ví­vott küzdelmét. A Szov jetunió, valamint a lengyel, a magyar és más szocialista országok kül­politikájának fő irányvo­nala a közös, következetes harc a békéért, a nemzet­közi enyhülésért, a lesze­relésért és a vitás nemzet­közi kérdések tárgyalások útján történő megoldásáért. A nemzetközi életben min­dén tevékenységünk ebből az óhajunkból fakad. A békés együttélés politiká­ja — mondotta a szónok — meg­felel a világ minden népe kí­vánságának és a földkerekség összes haladó erőinek a népek teljes függetlenségéért, a szo­cializmusért vívott harcával szorosan összefűz bennünket izédé mat, ez a -kísérlet azonban megtört a testvéri szocialista országok és a nemzetközi mun­kásosztály segítségét élvező, a szocializmusért síkraszálló ma­gyar nép erején. A magyar nép ma megin­gathatatlanul és eredményesen halad előre a szocializmus épí­tésének biztos útján. 1960 óta második ötéves tervünk vaió- ra váltásán dolgozunk. Ennek első három évében az ipari termelés 27 százalékkal, a nemzeti jövedelem 17 száza­lékkal növekedett. Ez év első nyolc hónapjában ipari terme­lésünk 9 százalékkal haladba ; meg a múlt évit. A nagyüzemi mezőgazdaság az idén biztosí- j tóttá az ország kenyérszükség­letét a jövő évi aratásig. Előrehaladunk az életszín- 1 vonal és a szociális viszonyok 1 javítása terén is. A társada­■ lomb!ztosítás, az ingyenes or­■ vosi kezelés gyakorlatilag ai i egész lakosságra kiterjed, öt­■ éves tervünk első három esz­tendejében á dolgozók át’ag- keresete kereken 8 százalékkal a parasztság fogyasztási ugyancsak 8 százalékkal növe­kedett. A középiskolások szá­ma 1958 és 1964 között töbl mint kétszeresére, az egyetem és főiskolai hallgatók számi pedig 2,5-szeresére emelkedett Nem áll szándékomban, hogi rózsaszínűre fessem helyzetűn két. Gondjaink és nehézsége ink is vannak. Sokat kell mé; dolgoznunk, hogy gyártmá- nyaink minősége kellő színvo- nalú, a munka termelékenyéé S gének növelése, az önköltsc: t csökkentése megfelelő üfemi v legyen. De ismerjük feladata i inkát, a szocialista rends-e g rünkben, népünk alkotó ereié- ben, a dolgozók szocialista ön tudatában rejlő erőt, és bí zunk előrehaladásunkban, a ; szocialista jövőben. £ Országunk, népünk különle- 1 ges nehézségeken küzdötte át j magát. Pártunknak, nehéz 1 helyzetben, volt ereje leszá- ] mólni a dogmatikusokkal és a 1 revizionistákkal. Központi bi- i zottságunk, kiindulva a koráb- i hi évek 1 hazai, a kommunista : mozgalom nemzetközi tapasz- i talataiból, a Szovjetunió Kom- 1 munísta Pártja XX. kongresz- i szusának eszméiből, kidolgozta politikai vonalát, bizalommal : harcba hívta a munkásosz- . tályt, a népet, megvédte és megszilárdította a népköztár­saságot, a nép hatalmát Végrehajtva a mezőgazdaság szocialista átszervezését be­fejeztük a szocialista társada­lom alapjainak lerakását, s most, követve pártunk VIII. kongresszusának útmutatásait, a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozunk. Hazánkban most a lakosság 96 százaléka szocialista terme­lési viszonyok között dolgozik, s így az egyéni és a közösségi érdek egyaránt a szocializmus építésének irányában hat. Nálunk most kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy szo­cialista alapon valóban megvalósuljon a nemzeti egység, mivel annak nincs többé olyan áthidalhatat­lan akadálya, mint amilye­nek a múltban a kibékít­hetetlen osztályellentétek voltak. A párt, a munkásosztály most egyetértésben dolgozik a parasztsággal, az értelmiséggel, a városi kispolgársággal a szo­cializmus építésének platform­ján. Terjed és erősödik közgon­dolkodásunkban a marxizmus— leninizmus, a szocialista eszme és erkölcs befolyása. De termé­szetesen még különböző világ­nézetű, előítéletű, hitű és, meg­győződésű emberek vannak nálunk is. Erős és növekszik az a meggyőződés, hogy mind­ezek az emberek éppen azért, mert alapvető érdekeik azono­sak, ugyanazon népi haza ál­lampolgárai, együtt dolgozhat­nak és együtt is dolgoznak a szocialista országépítés nagy terveinek valóra váltásán. Nálunk különböző egyházak vannak. Az egyházaknak ter­mészetesen vannak híveik is. Ez nem akadálya annak, hogy a hívők és a nemhívők jó egyetértésben, együtt dolgoz­Megerc a magyar—ler Kedves elvtársak! Barátaim! Mi, magyar kommunisták úgy véljük, országunk további ' fejlődése biztosított, ha pártunk 1 ezután is a marxizmus—leni­nizmus alapján, a néppel ösz- szeforrva, nemzetközileg pedig 1 a Szovjetunióval, a Lengyel ! Népköztársasággal, a többi szo- 1 cialista országgal együtt, a r 11 ■■ 1 ; Aláírták Varsóban ■> kosos nyi Varsóban a minisztertanács l tanácstermében szombaton ko- ! ra délután, 14,00 órakor ünne­pélyes körülmények között ke­rült sor a két ország párt- és • Kormányküldöttsége tárgyalá­- sain hozott közös nyilatkozat- aláírására. sanak. Ebben természetesen >egit az, hogy nálunk a külön­böző egyházak vezetői' és pap­jai és többségükben a magyar tatolikus egyház vezetői és papjai is, lojálisak, a Magyar Népköztársaság, a nép és an­nak szocialista rendje iránt. Ez nem is lehet másként. Hiszen ugyanazon állam polgárai va­gyunk, ugyanazon törvények tiszteletben tartása kötelező mindnyájunkra. A szocializmus nesn a kom­munistáik, hamean az egész nép számára épül. Függetlenül at­tól, hogy az egyes ál lámpo1 gó­rok miben hisznek és miben nem. Ez mindenkinek magán­ügye. Mindössze annak felis­merése szükséges az egyházak, a katolikus egyház részéről is, hogy a szocializmus már meg­valósult, s a nép — ideértve a vallásos embereket is — saját­jának tekinti. E^ megmásítha­tatlan rend, amellyel meg keH. találniuk az együttélés formáit A realitások felismerése ered­ményezte, hogy a közelmúlt­ban megegyezés jött létre a Va­tikán és a Magyar Népköztár­saság kormánya között, amely mindkét fél számára elfog ad­na tó módon szabályoz néhány olyan kérdést, amely a népi ál­lam és a katolikus egyház vi­szonyában már megérett a ren­dezésre. Mi, törvériyemiknek megfele­lően, tiszteletben tartjuk és biz­tosítjuk az állampolgárok lel­kiismereti szabadságát, a hí­vők számárá a szabad vallás­gyakorlatot, áz egyházak mű­ködését, viszont mindenkivé! tiszteletben tartatjuk a népi demokratikus államunk törvé­nyeit és törvényes rendjét. Mi a földi élet dolgaival foglalko­zunk s az élő emberék számá­ra, velük együtt építjük a szo­cialista társadalmat. E célunk mellett pedig rendíthetetlenül kitartunk. Az elmúlt nyolc évben foly­tatott politikánk jól szolgálta a magyar dolgozó nép érdekeit, összhangban volt a szocialista országok, a nemzetközi mun­kásmozgalom közös törekvései­vel, a szocializmus, a béke ál­talános céljaival. Ez arra kötelez bennünket, hogy következetesen ra­gaszkodjunk pártunk he­lyesnek bizonyult politiká­jához és még jobban, még következetesebben hajtsuk azt végre. ísödött ígyef barátság nemzetközi munkásmozgalom harci osztagaként dolgozik. Ma már 14 országot fog át k ' szocialista világrendszer. Amennyire hiba lenne a kü­lönböző országok sokrétű prob’émáinak megoldását egy­séges sablon alapján megkísé­relni, éppen úgy hiba lenne (Folytatása a 2. oldalon. a magyar—lengyci ! atkosa főt Az aláírási aktusnál magyar részről jelen volt Kádár János, a küldöttség vezetője, a dele­gáció tagjai, valamint a dele­gációval utazott szakértők. Lengyel részről jelen voltak a párt és a kormány vezetői. folytatott kétoldalú megbeszé­lései!; során új, konkrét megállapodás­ra jutottunk a szakosítás és mindkét ország ipari termelésének kooperációja területén. Elvtársak! A Lengyel Nép- köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság együttműködése nemcsak a két ország számára döntő jelentőségű. A mi barát­ságunkat és együttműködésün­ír elvtárs bei szág talpraánítása során a len­gyel népnek le kellett küzde­nie. A most meglátogatott, hatal­mas és korszerűen dolgozó üza- mék arányai érzékelieueK, mij jelent az, hogy a felszabadulá­sának 20. évfordulóját ünneplő népi Lengyelország nemzeti jö­vedelme háromszorosa, ipari termelése pedig kilencszerese a háború előttinek. Ha mind­ehhez hozzávesszük a közmű­velődés, a kultúra és az élet- színvonal terén elért eredmé­nyeket, akkor enegdjék meg •neküiik, hogy tiszta szívből gra­tuláljunk a sikerekhez a len­gyel népnek és az új hazát épí­tő, gigászi munkát biztos kézzé, vezető testvérpártunknak, 1 Lengyel Egyesült Munkáspárt­nak, a párt Gomullta elvtán vezette központi bizottságámak Az önök eddigi eredményei t lengyel dolgozók öntudatát, 1 lengyel nép töretlen alkotó­erejét, jövőbe vetett hitét, ha­zaszeretetét, a szocializmus, 1 párt iránti hűségét bizonyít­ják. A lengyel elvtársak, a len­gyel nép szocialista mun­kájának nagy eredményei lelkesítik és segítik a ma­gyar népet is, erősítik az egész szocialista világrend- szert. látatlanul, haladunk előre lenforradalmi rendszer, íme lyet az 1919-es Magyar Ta- nácsköztársaságot vérbefoi t • külföldi intervenció ültetet i nyeregbe, a német fasisztá- oldalán vívott rablóháborúba- pusztult el. Az osztlyellensé- 1956-ban még egyszer rnegpre- hálta visszaszerezni • hataJ ésétol függ. Jelenleg elmé- yült munka folyik a két or­szág népgazdasági tervének SgybehangaLására, az 1966— ;970. évi új ötéves tervidő­szakra szóló kereskedelmi egyezmény megkötésére. Az íddigi megállapodások szerint 1 lengyel—magyar árucsere- ’orgalom 1970-re körülbelül 70 százalékkal emelkedik az ez ívi színvonalhoz viszonyítva. Megelégedéssel állapítjuk neg -r- mondotta a szónok —, íogy a magyar barátainkkal Kád; Kádár elvtárs beszéde elején megköszönte a meleg baráti fo­gadtatást és átadta Varsó la­kosságának, az egész lengyel lépnek pártunk és a magyar iolgozó nép forró, testvéri üd­vözletét. Továbbiakban rámiu- atott, hogy a szocialista orszá­gok küldöttségeinek utazásai a estvéri kapcsolatok és a béke negerősítését szolgálják. A je- enleg Lengyelországban tartóz­kodó magyar párt- és kormány­küldöttség útjának célja az, íogy erősítse a magyar—len­gyel barátságot és együttmőkö- iést és ezen belül elősegítse a< szocialista országok, a nemzet­közi kommunista mozgalom, a íaladás minden erejének tömö- -ítését, a szocializmus és a bé­ke állásainak megerősödését. A mostani látogatás alkalmat ädott arra, hogy még jobban és közelebbről megismerjék a len­gyel nép hatalmas, nagyszerű jredményeket hozó és szá­nunkra is értékes tapasztala­ikat nyújtó, szocialista építő- nunkáját. A továbbiakban Kádár Já- los a következőket mondotta: Mi, magyarok, fő vonásaiban ismerjük azokat a mérhetetlen pusztításokat, amelyeket a hit­leri fasiszta megszállás, a há­ború Lengyelországnak oko­zott s azokat a hallatlan ne­hézségeket, amelyeket az or­Tániorííh eredményesen Kedves elvtársak! Barátaink! Szólni kívánok saját helyze­tünkről is A jövő év áprili­sában lesz húsz éve, hogy a szovjet hadsereg kiverte ha­zánkból az utolsó német fa­siszta megszállókat. A negyed- százados magyar fasiszta d­ComuBca dvtárs bevezetőben forró és szívélyes üdvözletét fejezte ki a magyar nép, a test­véri szocialista ország kíildöt- téfetek. Teljes meggyőződéssel állít­hatjuk — mondotta Gomulka —v hogy magyar barátaink hazánkban tett látogatása és a '-■elünk folytatott megbeszélé­sek, valamint a hozott határo­zatok értékesen járulnak hoz­zá a lengyel—magyar kapcsola­tok további erőteljes fejlődésé­hez és kifejezik az összes szo­cialista országok együttműkö­désének és egységének a közös ügyért vívott harcunknak irányvonalát. A lengyel—magyar kapcsola­tok fejlődése tekintetében igen fontos az árucsere. Országaink gazdasága dinamikusan fejlő­dik. A háború vége óta a ma­gyar ipar termelése több mint ötszörösére emelkedett. Még gyorsabban fejlődött a lengyel ipar. Nemcsak a lehetőségek növekednek, de a szükséglet is, mind a fogyasztás, mind a beruházási javak, mind pedig a választék bővítése tekinteté­ben—, mondotta, majl rámu­tatott: Minden szocialista állam, az egész szocialista közösség gaz­dasági hatalmának, fejlődési ütemének már ma, de a jövő­ben még inkább, saját erőfeszí­tésük, a neanzetközi szocialista munkamegosztás, a specializá­lódás, a termelési kooperáció, a távlati tervek összehangolása, az egységes fejlődés biztosítása az alapja. Ez érdeke minden szocia­lista államnak és az egész szocialista rendszernek. A lengyel—magyar kereske­delmi kapcsolatok az utóbbi években jelentős fejlődést ér­tek el. Míg országaink között 1958-ban az árucsereforgalom 250 millió devizazlotyt (azaz 62 millió dollárt) tett ki, addig ez 1963- ban elérte a körülbelül 620 millió devizazlotyt és előre­láthatóan az idén meghaladja a 670 millió devizazlotyt (kö­rülbelül 170 millió dollárt). A külkereskedelem fejlődé­sében Magyarország messze megelőzte Lengyelországot, A Magyar Népköztársaság ex­portja kétharmadát teszi ki a lengyel kivitelnek, holott la­kossága mindössze egyharma- da Lengyelországénak. A lengyel—magyar árucsere- forgalom távlati fejlődése a gazdasági és mindenekelőtt az ipari együttműködés elmélyí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom